Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-08-27 / 34. szám

1877. eugaeztus 27. SZABAD FÖLDMŰVES 9 a szerelemben AZ ORVOSTUDOMÁNY komulv lel­téggel óvja a fiatalt attól, hogy tál korán, a teljes testi-szellemi érést megelőzően nemi életet kezdjen. Sok kakaskodó fiatal szójából hangzik el az ellenvélemény: a természet csak tudja, mikor kell fölébreszteni az em­berben a szexuális ösztönt, s ha egy­szer már felébreszti, biztosan itt van az ideje a kielégítésének is. Mit válaszol erre az ideggyógyász? Azt, hogy a szabados, érzelmileg-ér­­telmileg még éretlen fiataloknál a nemi élet romboló hatású. Nem igaz az, hogy kamaszkorban vagy a serdü­lés korában a nemi önmegtartóztatás valamiféle veszélyt jelentene a fiatal­ra. Fiáknál maga a nemi aktus (elte­kintve a nemi betegségek veszélyé­től) igaz. nem veszélyezteti az egész­séget, de mindaz, ami napjainkban vele jár (a következményektől való félelem, a szülőkkel való szembeke­­rülés, hazudozás stb.) összetűzések sorozatát indíthatja el. A lányok ko­rai nemi élete biológiai szempontból szintén nem közömbös, g ugyanakkor a következmények a lányokat a fiúk­nál is súlyosabban érintik. Ahhoz, hogy egy ifjú szexuális éle­tet kezdhessen, fejlett ítélőképességre, önkontrollra, önuralomra — mond­hatjuk ágy is: fejlett felelősségtudat­ra és felelősségvállalási képességre — van szüksége. S ehhez az egészséges életmód segít huzzá: a testedzés, a sport, az értékes szellemi tevékeny­ség, továbbá az is, ha nem teszi ki magát a fiatal minduntalan orős szexuális ingerek hatásának, s nem engedi meg, hogy képzelete betege­sen a nemiség területéhez tapadjon. A BONYOLULT FELADATRA, a ne,ni életre is fokozatosan fel kell készül­ni. Bőséges alkalmat szolgáltat ehhez az iskolai koedukáció, a kultúráit szórakozás, a gyakori táncos együtt­­lét. az ifjúsági mozgalom, a klubélet. Ilyen előkészítő szerepet tölt be, de az említetteknél jóval lényegesebb a szerelem. Ez a bőven áradó, gazdag érzelem, amely kölcsönös vonzódást, érdeklődést, felelősségvállalást jelent egymásért; egymás személyiségének formálását, fejlesztését, gazdagítását, szorongó feszültséget. Benne van eb­ben a közös séta, a találkák élmé­nye, a levelezés, a naplóírás. a meg­hitt tervezgetés öröme, a kacagás és a könny, az egészséges erotika. A szerelemhez minden fiatalnak joga van, ha azt kellő érettséggel képes gazdagon átérezni, feldolgozni. A sze­relmi kultúrához azonban a tapinta­tos viselkedés is hozzátartozik. Nem tál ízléses dolog — napjainkban sű­rűn találkozunk pedig vele —, ami­kor az ezzel kapcsolatos intimitást egyes fiatalok kiviszik az utcára és a zsúfolt autóbusz peronján, utcasar­kokon, üzletekben, stb. csőkolóznak, ölelkeznek. AZ IGAZI SZERELEMHEZ, a tartós páros kapcsolathoz lelki érettség szükséges. Ennek kialakulása előtt a „kamaszszerelem“ során randevúzó, együtt járó fiatalok kapcsolata tör­vényszerűen bomlékony, rendszerint szakítással, csalódással végződik. Bár ezek a rövid életű kis esetek is fon­tos tapasztalatokat adhatnak, általá­ban komoly személyiségfejlesztő ha­tásúak és tulajdonképpen a későbbi, „igazi“ szerelemre való felkészülést szolgálhatják, a nyomukban járó erős szexuális izgalmak gyakran a nemi élet, a közösülés idő előtti megkezdé­sére ösztönöznek. Pedig a korán, éretlenül kezdett szexuális viszony mindenképpen káros; megzavarhatja a személyiség fejlődését és sok más ártalmat okozhat. Ezért tanácsolhat­juk jó lelkismerettel, hogy egyetlen fiatal se siesse el meggondolatlanul a nemi élet megkezdését. A PÁRVÁLASZTÁS nagy felelősség­gel járó elhatározás. A fiataloknak alaposan meg kell ismerniük egy­mást, mielőtt eldöntik: összeilienek-e valójában? Ehhez hosszabb ismeret­ség szükséges. Mindenesetre a szere­lem, ha megtaláltuk az „igazit;, több­nyire házassághoz vezet. A társada­lom érdekeinek is a családi élet fe­lel meg, akkor is, ha tiltakoznak, lá­zadoznak „kötöttségei“ ellen. Nem véletlen, hogy mégis a legtöbben ezt a megoldást választják. A férfiak közt különösen sokan vannak olya­nok, akik szerint „a nemi ösztön ki­elégítése éppen ágy magánügye min­denkinek, mint bármely más termé­szetes ösztöné.“ Ez az álláspont egészségtelen, hibás. Hiszen az ember kapcsolata a másik nemmel nem le­het az ösztön kielégítésének ügye, hanem sokkal bonyolultabb, embe­ribb, magasabb rendű igény kifejező­jének kell lennie. A JELLEMES FIATALEMBERNEK, ha már nem tud várni, mindenképpen meg kell fontolnia, hogy valóban fe­lelősséget érez-e partneréért? A vár­ható következményt mérlegeli-e a nő oldaláról is? S ha a férfi, a fiatalem­ber valóban szerelmes, akkor a testi egyesülés kezdeményezése előtt ezt végiggondolja. Vagyis, megfontolja, mi lesz holnap, holnapután, évek múltán e kapcsolat nyomán. Mivé fej­lődik ez a szerelem, van-e arra mód, hogy házassággá érjen; mi lesz a nő­vel, a lánnyal, ha megszakad a kap­csolat? ( —) Ogy-e, egyszerű, mégis szemet vonzó ez a kiskertes családi ház? Foto: nki Kiváncsi sárgarigó készülődik. Fütyörész. A jegenyéhez repül, unnak egy ágán megül. Hallja is már, közeledik: ratta-tatta-ratta. KÉTvSSfrc? Hegyen-völgyön szaladt. Nyolcórásí. Tehervonat. Olyan hosszá, elejéről nem látni a végét, végéről az elejét. A mozdonya piros, mindegyik vagon­nak más a színe, csillog-oillog, ci­gánykereket vet a vagonokon a nap. Cigánykereket vet, elgurul, beborul az ég, dagadt jelhök jönnek, odatelepül­nek. elterel éréinek, vicceket mesél­nek. ring a nevetésbe szép kövér ha­suk; ju-hu-hu-hujj! Vígan csattognak a vagonok, ha esik, ha júj. — Hová lesz a séta? — kérdi a sárgarigó —, hová mennek kendtek? Végállomásra mind? Öhöm. Ezért az öröm? — ... Meg hogy mozdony vagyok — fütyül a mozdony büszkén, — hogy legelöl futhatok — kattog az első ko­csi —. mert hogy középsők vagyunk, akad szomszéd jobbról meg balról, siót váltani erről-amarról, — mert hogy utolsó vagyok — csattog a leg­utolsó —, rajtam minden fűszál sze­me, utánam bókolnak a fák, tőlem búcsúznak legtovább. Csitt-csatt, elviharzik. Nyolcórásí. Egyik vagonon szén, a másikon fa, harmadikon liszt, negyediken autók, ötödiken láda, óriási. Mindegyiken más és más, mindnek a kedve csudás. Kiváncsi sárgarigó készülődik. Fü­työrész. A jegenyéhez repül, annak egy ágán megül. Hallja is már, köze­ledik: rattatatta — tattaratta ... Hegyen-völgyön szalad. Tízórást Tehervonat. Olyan hosszú, elejéről nem látni a végét, végéről az elejét. A mozdonya piros, minden vagonnak más a színe, mindegyik mást visz és mind szomorú. — Hová mennek kendtek? — kérdi a sárgarigó —, vagyis, hogy hová mentek? Végállomásra, ti ugyanoda? Ej, már bocsánat, miért a bánat? — Phüüíi, majd megszakadok; mind­ért zakatolok! —■ Csitt-csatt, a fülem­be szuszog! — Zitty-zutty, jobbról­­balról tépnek!... Mert én vagyok az utolsó, utánam már nem jön senki, szégyen utolsónak lenni; mit szólnak a fák, a hegyek? Folyton-folyvást szégyenkezek! Tattaratta, rattatatta, szalad a bá­natos vonat, hasra fekszik rajta a nap, hű, úgy összekuporodik, hogy picire zsugorodik, megnyúlik a felhők képe, úgy dűlnek a peremére, a szél folyvást fintorog, mint a kutya, rá­ugat: vhau, vhauuu! Csitt-csatt, elro­bog. Egyik a másiknak ikre, mégis más a kedvük bokra. Érdekes! Sárgarigó fütyürészve továbbrepül még egy ággal. Elnézi reggeltől estig: ismerkedik a világgal. Kántor Zsuzsa CSONTOS VILMOS: Augusztus Nyár szekere fuss velem, Keréknyomod fény legyen. A kocsisod én vagyok, — Lovaim, vágtassatok! Amerre én elhajtok, körtét almát hullajtok. Szőlőt festek pirosra — Várja Pista s Piroska. örüljetek gyerekek, míg itt vagyok veletek. Mert velem hagy el a jő nyaralás, vakáció. Lendülj hinta, hajóhinta... 1 Foto: —dek— Orvosi tanácsok AZ ALVÁSRÓL Egyik olvasónk leveléből idézünk: „Nem tartozom a koránfekvó emberekhez. Este sokáig fenn tudok maradni és nehezen alszom el. Néha órákig forgolódom, és ha el is nyom az álom, minden neszre felriadok. Legalább is úgy érzem, hogy alig alszom, vagy nem is alszom. Reggel azután nehezen ébredek, rendszerint fáradtan. Szín te irigylem a korán fekvő és a kora reggeli órákban frissen, pi henten ébredőket. Én is megpróbáltam: az eredmény teljes kudarc Lehet-e ezen változtatni?“ Minden bizonnyal: lehet, bár minden körümények között minden­kinek egyaránt hatásos módszerről nem beszélhetünk. Igaz, olvasónk se írt koráról, foglalkozásáról, életkörülményeiről, ami befolyá­solja az éjszakai nyugodalmat. Az emberek alvásigénye igen külön­böző: az átlag hat és fél—nyolc órással beéri. A kisgyermekek és fiatalok ennél többet, az idősebbek ennél kevesebbet alszanak. A nehéz testi munkát végzők — különösen, ha sokat tartózkod­nak a szabad levegőn — rendszerint korán fekszenek, gyorsan el nyomja őket az álom és korán is ébrednek. Irodákban, üzletekben, zárt műhelyekben dolgozók már nem ilyen serények, inkább a ké­sőbbi lefekvést kedvelik. Mindkét csoportnál közös azonban, hogy a kiegyensúlyozott munka, az egészséges elfáradás a legjobb „al tató“, ez a nappali ébrenlét és az éjszakai alvás ritmusának a? alapja. Az álmatlanság legfőbb oka viszont: a rendszertelen életmód. Ez esetben tévedés azt gondolni, hogy a késonfekvő — jobban alszik. Pontosan fordítva van: minél későbben tér nyugovóra valaki, álma annál kevésbé lesz pihentető. Az álmosság éppoly ritmikus ideg­­rendszeri működés, mint az étvágy. Aki pontos időben fekszik le, azonos időpontokban, annál az álmosság is „óramű pontossággal jelentkezik. Aki viszont nem figyel az álmosság első jeleire, köny nyen túljut rajta és utána már nehezen alszik el. Az alvás az ún. „alvóközpont“ funkciója, miközben az agy kéreg­tevékenysége kikapcsolódik. Függ a vérkeringéstől is: alvás közben csökken az agy vérellátása, ez is elősegíti az álmosságot. A rosszul alvók többnyire altatókat szednek, csakhogy ezek egé­szen másként hatnak, mint a természetes álmot létrehozó tényezők. Ezek nem ingerlik az alvóközpontot. Inkább az agykéreg tevékeny­ségét szüntetik meg. Mivel nem ingerük az alvásközpontot, az álla luk elért alvás sem lesz olyan pihentető, mint a természetes alvás Az altatószerek kikapcsolják az agykéreg alvástgátló tevékenységét mind addig, míg az alvóközpont funkciói éietbelépnek. Az altató­­szereket megszokja a szervezet, ezért folyton növelni kell az ada­gokat. Célszerű időnként cserélni az altatókat, hogy a megszokás­nak elejét vegyünk. Leghelyesebb, ha nem altatóval fekszünk, in­kább arra törekszünk, hogy mindig ugyanazon időben feküdjünk le. Még akkor is, ha eleinte néhány alkalommal nem is alszunk el rögtön. Ha mindig azonos időben kerülünk ágyba, ezt a ritmust a szervezet megszokja. így szokássá-válik előbb vagy utóbb, hogy ebben az órában elálmosodunk — és könnyebben elszenderedünk Levélírónknak is ezt tanácsoljuk: ennek a ritmusnak a kialakítását, még ha eleinte nehezen is megy. Még valamit: az alvás nemcsak az agyi alvóközpont izgalma, ha­nem „lelki“ probléma is: napi izgalmakon, gondokon „túl kell ten ni“ magunkat. Az álmatlanság gyakori oka, hogy az intenzív szel­lemi munkát végző ember ilyenkor sem szabadul meg a munkájá val kapcsolatos gondoktól. Minden felfokozott tevékenység izgató­ként hat. Ugyanakkor a korai vacsora, az esti séta, a hüs zuhany, a jól megvetett. ágy, az olvasás, a nyitott ablak, a csend és a sö­tétség mindig jobb, pihentetőbb alvást eredményez. Dr. Buga László [RESZTREJTVÉNY SZNF VÍZSZINTES: I. A rejtvény első ré­sze (zárt betűk: L, A, E,. F, L, É, Á, Y). 9. Gyermeke. 10. Ötszázegy mai számmal. 11. A növényszár alsó része. 12. Világ­ifjúsági Találkozó. 13. Forr közepén. 15. Szlovák helyes­lés. 18. Kínai név. 19. Fagylalt néme­tül. 21. Fohász. 23. Napszak. 24. Forró égövi nagy emlős állat. 25. Föléje-e. 26. Skandináv vál­tópénz. 28. Lírai költemény. 30. É- nekhang. 32. Képes valamire. 34. Ha szlovákul. 35. Asz­­szony lesz belőle. 36. Pedagógus. 37. Erre a helyre. 38. Tantál vegyjele. 40. A melléknév felső fokának jele. 42. Állati lak. 43. Ezek szlovákul. 45. Álla­mi illeték. 47. Tá­gas közlekedési hely. 48. Igen oro­szul. 50. Toll közepe. 51. Kukucskál. 53. Az idézet befejező része. 57. Szov­jet repülőgép jelzés. 58. Igekötő. 60. Kémiai elem, fém. 61. Albán pénzegy­ség. 63. Területmérték. 65. Az erő fizikai mértékegysége. 67. Lángol. FÜGGŐLEGES: 1. ... France, a Fran­cia Légiforgalmi Társaság neve. 2. Szabadság kezdete. 3. Től-től szlová­kul. 4. Üt olaszul. 5. Ki szlovákul. 6. Szlovákiai magyar képes hetilap. 7. Ezérötven római számmal. 8. Szovjet tehergépkocsi-márka. 9. Az idézet második része (zárt betűk: R, U, O, j E, H, N). 14. Igen olaszul. 18. Az idézet második része ízárt betűk: É, E, K). 17. Ámbár. 19. India része. 20. Vagytok szlovákul. 21. Tejtermék. 22. Mátka. 27. Zokog. 29. Igen Moszkva ban. 31. Eladási értéke. 32. Irány 33. Fogával szétmorzsol. 34. Állami illeték. 39. Sportág. 41. Ajándékoz. 43. Három olaszul. 44. Szigligeti személy­neve. 45. Angol világos sör. 46. Állat­lak. 49. Asztácium vegyjele. 50. Folyó a Sü-ban. 52. EA. 54^ Háziállat. 55. Lélegzik. 59. Növény. 60. Slov. szem. névmás. 62. Káté! 63. Keresztül. 64. Részvénytársaság. 65. Orosz helyes­lés. 66. Zamat. 67. Dísz. Beküldendő a vizsz. 1„ függ. 9„ 16. és vizsz. 53. számú sorok megfejtése. MAEGFEfTÉS — NYERTESEK Lapunk 31. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: Az újítás és ésszerűsítés, hatványozott tudóshasz­­nosítás. Könyvnyertesek: Keszegh László, Tôň (Tany), Farkas Aladár, Filakovo (Fülek), Világhy Zsuzsanna, Poľany (Pólyán). *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom