Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-08-20 / 33. szám

1977. augusztus 20. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Gépbemutatón szomszédainknál A mezőgazdasági termelés komplex gépesítése a hatodik ötéves terv egyik lő célkitűzése. Minden új gép, amely ezt a folyamatot elősegítené, élénk érdeklődésre számíthat a szakembe­rek körében. Egy új kombájn, — a­­mely lehetővé teszi a hogyósgyiimnl­­csíiek betakarítását — nemrég került bemutatásra Magyarországon, a Ke­­mence-bernecebaráti Egyesült Mező­­gazdasági Termelőszövetkezet ültetvé­nyein. Örömmel vettük a meghívást szomszédainkhoz, — a Stupavai AG, a HRONFRUCT szövetkezetközi vállalat, a Sahy-i (ipolysági) MMK és Mező­­gazdasági Szaktanintézet képvisnelői — a bemutatóra. igényli a művelésre fordított munka­idő 60—80 százalékát, a gépesített be­takarítás kiemelt fontosságú. Ezután a Mezőgépfejlesztő Intézet és a Szekszárdi MEZŐGÉP, mint gyár­tó bemutatta az új gépet, a BGB-1 szovjet MTZ—ISO traktor felhasználá­sával alakították ki. A hidas hordozó rész két hátsó kereke hajtott. A hor­dozó résszel szerves egységet alkot a traktor körfolyamától független há­rom szabad hidraulikus körfolyam, a Amint azt Hídvégi József, a vendég­látó tsz alelnöke elmondta, 3400 hek­tár mezőgazdasági földterületen gaz­dálkodnak, ebből azonban 1000 hek­tár az erdő. A szántóterületből három­száz hektárt foglalnak el a bogyós­­gyümölcsüek. Ezek termesztésének már hagyományai vannak az Ipoly déli oldalán; a fejlesztést nehezíti a nagy munkaerőszükséglet, főleg a be­gyűjtés időszakában. Az eddigi ered­ményeik elismeréseként csak néhány héttel a gépbemutató előtt a MNK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma ezt a szövetkezetei nevez­te ki a bogyósgyümölcsű növények gesztorának. Rendszerükbe még öt üzem tartozik: Főt, Kösd, Letkés, Pe­­röcsény és Karancslak. A szakmai se­gítséget a gesztor a Fertődi Kutató­intézettől és a Budapesti Kertészeti Egyetemtől kapja, ők pedig ezt továb­bítják a többi tsz irányában. Szakta­nácsadáson kívül a szaporítóanyagel­látás is a gesztor feladata. Hogy ezt a feladatot is komolyan veszik Kemen­cén, a kitűnő anyatelep is bizonyítja. A bemutató előtt a Gépkísérleti In­tézet, a Mezőgéptröszt, a Szekszárdi MEZŐGÉP képviselői röviden ismertet­ték a mintegy 50 meghívott vendég­gel a ribiszke és málnatermesztés mó­dozatát, a gépi szüretelés feltételeit és előnyeit. Amint ezt Majer mérnök, — a házigazda tsz elnöke hangoztat­ta: a gépi betakarítás ma nemzetgaz­dasági s egyben termelői érdek is. Termelési rendszerük is a hároméves komplex gépesítés tapasztalataiból in­dul ki, és ennek alapján tervezik a bogyósuk termelésének fejlesztését is. Ma már csak a kézierőszükséglet csökkentésén keresztül lehet a gazda­ságosságot növelni, ezért náluk a ri­­hlszketermesztésben már csak a met­szés kézi munka! Mivel a szedés univerzális bogyúsgyümölcs-betakarító gépet. A folyamatos üzemű betakarító gép két fő részből áll: # hordozó részből, amely hidas trak­torként is használható, О szüretelő, betakarító adapterből, amely távlatilag csak egyik, de több terményfaj betakarítására al­kalmas munkaeszköze az alapgép­nek. A hordozható rész energiabázisát a hozzá tartozó kétszázliteres olajtar­tállyal és egyebekkel. A betakaritó adapter a hordozó részhez magassági irányban állltha­­tóan csatlakozik, amely lehetővé teszi a szüretelendő anyaghoz és a terep­hez való igazodást. A gyümölcs levá­lasztását a vízszintes síkban alternáló mozgását végző verőelemek biztosít­ják. A lerázott anyag alul a felfogó elemek felé esik, közben belekerül a légáramba, amely a gyümölcsöt elkü­lönítve tovább viszi a szállítószalagra, a könnyebb és szennyező részeket pe­dig a légáram kifújja a gépből. A ter­mény a ;második szívószeles tisztító­műn keresztül rövid terelőszalag se­gítségével rákerül a kihordószalagra, és így a gyakorlatilag teljesen tisztí­tott gyümölcs a gyűjtőkosárba, vagy ládás gyűjtés esetén a ládákba jut. Az adapter hajtása a fúvóventillátor kivételével hidraulikus. A hidraulikus körfolyamatba beépített mennyiség­szabályozók segítségével fokozatmen­tesen állítható a munkaszervek (a ve­rő, szállítószallagok, szívószeles tisztí­tómű) hajtása, a fúvóventillátornál pe­dig a variátor biztosítja az igény sze­rinti beállíthatóságot. A berendezés alkalmas a feketeri­biszke, a pirosribiszke és a köszméte nagyüzemi betakarítására. Előnye a berendezésnek, hogy különösebb át­alakítás nélkül, az egyes részegységek megfelelő beállításával alkalmas a szőlő betakarítására is. Kedvező le­hetőségek vannak a málna betakarí­tására is. Itt azonban az érési időszak leszűkítését a nemesítöknek kell meg­oldani, hogy egy folyamattal lehessen elvégezni a betakarítást. A gép nyolcszázalékos lejtőig üze­meltethető. A sortávolság 1,8—4,8 m között mozoghat, támrendszeres vagy támrendszer nélküli ültetvényekben. Használatával a betakarítási költsé­gek csökkennek, lényeges az élő mun­kaerő megtakarítása, gyors a munka­folyamat. Ezek a gépesített betakarí­tás gazdaságossági alapmutatói. A gyorsan elhasználódó, vagy idényen­ként cserére szoruló szerkezeti ele­mek beszerezhetők, gyors cserélhető­ségük nem okoz különösebb időki­esést. A bemutató ntán a gép tervezői és kivitelezői kerekasztal-beszélgetésre hívtak meg, ahol számos kérdésünkre válaszoltak. Többek között kijelentet­ték, hogy megfelelő mennyiségű meg­rendelés mellett az eddigi MTZ—150 energiabázis helyett ezt szívesen ki­cserélik itthoni energiahordozóra. A Stupavai ÄG részéről ígéret született, hogy egy db BGB-1 univerzális beta­­karítót megvásárolnak, azt hazai kö­rülmények között kipróbálják és az mennyiségben is megvásárolásra ke­­eredmények alapján a gép nagyobb rülhet. Tekintettel univerzális jelle­gére, a szőlőtermelők részéről is ér­deklődésre számíthat. Danis Ferenc, mérnök Az ötezei'ötszáz hektárnyi szántó­­területen gazdálkodó Hubicel Állami Gazdaság dolgozói a CSKP XV. párt­­kongresszus határozatait következete­sen realizálják a gyakorlatban.- Erről tanúskodnak a gazdaság eredményei. Különösen az állattenyésztés színvo­nala kiváló, ahol a tervmutatók mind­egyikét túlteljesítették az első félév­ben. Ez azért lehetséges, mert igye­keznek megteremteni a növényter­mesztés és az állattenyésztés között az összhangot. Ez a gazdaság közpon­ti célja Is, mivel állattenyésztésüket tejtermelésre szakosítják. Ezért a nö­vényi kultúrák termesztésére nagy gondot fordítanak. A takarmányféle­ségek termesztésével teremtik meg mindazokat a feltételeket, amelyek a terméshozamok növelését elősegítik: gondos talajelőkészítéssel, megfelelő tápanyagpótlással, növényvédelemmel stb. javítják a rossz minőségű, horda­­lékos talaj szerkezetét. Sőt, mi több: korszerű termelést el sem tudnak képzelni öntözés nélkül. Nagy hatósugarú — csöves és sávos — öntözőberendezéssel rendelkeznek, csaknem az egész szántóterületen. A berendezést alaposan ki is használják, amikor erre szükség van, mint pél­dául az idén is. A hosszantartó szá­razság következtében kiszárad a föld s a szomjazó növények várják a csa­padékot. A kellő időben és helyesen adagolt mesterséges csapadék hozam­növelő hatása közismert. — Eredetileg úgy szólt a tervünk, hogy mesterséges öntözéssel a termé­szetes csapadék hiányát pótoljuk. Eb­ben az évben nem mondhatjuk azt, hogy az öntözés csak mint „kiegészí­tő“ szerepelt. A rendszeres és folya­matos mesterséges csapadék nélkülöz­hetetlen — legyen az gabona, takar­mány vagy technikai növény — tájé­koztatott Sípoš Emil, a gazdaság igaz­gatója. A tavaszi hideg következtében a tavaszi munkák kissé elhúzódtak. Hogy a növények fejlődését meggyor­sítsuk, amint lehetett öntözni kezd­tünk. Teljes ütemben öntöztük a bú­zát, árpát, lucernát, valamint a kapás­növényeket. Jelenleg a cukorrépa ön­tözése folyik, ötven milliméteres ada­gokban, mert a harminc milliméteres csapnunk kevésnek bizonyult. Az ön­zésnek köszönhetjük például, hogy gabonafélékből az idén a tavalyihoz hasonló eredményeket értünk el. A növénytermesztők a tavaszt csúcsmunkák idején, valamint az ara­tással egyidőben, nem hanyagolták el a lucerna és a legelők öntözését sem. Ez érthető, hiszen az állattenyésztés eredménessége a kellő mennyiségű és minőségű takarmánykészlettől függ, melyből ebben a gazdaságban még nem volt hiány. Az idén is ezt szeret­nék elérni. Ezért a lucernára minden kaszálás után harminc mm-es adagok­ban juttatták a vizet, de a legelőket, a szemes- és silókukoricát, a cukor­répát és a másodveteményeket — a­­melyek egy részét zölden etetik fel az állatokkal — szintén öntözik. Egy­idejűleg gondoskodnak a lucernaltszt készítéséről, de nem hanyagolják el a szenázsolást, valamint a hagyomá­nyos szénakészítést sem. — A takarmány biztosítását első­rendű feladatunknak tartjuk. Enélkül nem lehet az állattenyésztésben jó eredményeket elérni. Ha nem rendel­keznénk öntözőberendezéssel, és nem használnánk ki teljes mértékben, alig­ha tudnánk megfelelő takarmánykész­letet létrehozni a téli időszakra — mondotta Kupka Juraj mérnök, a gaz­daság főállattenyésztője. Az öntözéses gazdálkodás jelentőségét és előnyeit ebben látjuk, mert nélküle nem igen tudnánk teljesíteni tervfeladatainkat. Tény és való, hogy öntözés mellett tizenöt százalékos termésnövekedést is elérünk. Gazdaságossága pedig az állattenyésztési termékekben realizá­lódik. — Hány hektárnyi területet öntöz­tek eddig? — ‘Hatezeröt hektárt. Ez azt jelenti, hogy voltak területek, főleg a lucer­natáblák —, amelyeket másodszor is megöntöztünk, hogy az optimális csa­padékot biztosítsuk a növényzet ré­szére. Az öntözést előre kidolgozott ter­vek alapján végzik. Az öntözés ho­gyanjáért Malečko Jaroslav technikus felelős, aki szervezi és irányítja az öntözőcsoportokat. Minden részlegnek van saját — két-három személyből álló — csoportja. Az öntözőberende­zés jobb kihasználása érdekében meg­szervezték a kétműszakos öntözést. Jó kihasználják az éjszakai időszakot is. Az előírások értelmében reggel hat órától tíz óráig szünetet tartanak, de ezt követően húsz órán keresztül ön­tözik a növényeket. Mivel az öntözés eléggé fáradságos, ezért a nyári idő­szakban a diákok is besegítenek. Va­sárnap végzik a karbantartási munká­latokat. Gyorsan eltávolítják az elő­forduló kisebb-nagyobb hibákat, hogy az öntözés folyamatos legyen. A NOSZF 60. évfordulójának tiszte­letére kötelezettséget vállaltak, mely­nek értéke a növénytermesztésben 727 ezer, az állattenyésztésben pedig 877 ezer korona. Dicséret illeti őket, mert a tervezett hektárhozamok növe­lésével gazdaságuk jövedelmét segítik elő. —nt— Jól megszervezték a munkát A mezőgazdasági üzemek többségében jól megszervezték az ara­tást, és az egyes munkálatokat időben s jó minőségben végezték el. Így volt ez az ímelyi CSSZB Efsz-ben is, ahol a drevohosticéről ér­kezett kombájnok, tehergépkocsik, szalmaprések és rendfelszedők nagyban hozzájárultak a gyors munkavégzéshez. A szemtermés — búzából 55, árpából pedig több mint 40 mázsa termeti hektáronként — és a szalma betakarítása, a tarlóhántás és a másodnövények veté­se folyamatos volt. A jó szervezésnek, az ésszerű idő- és gépkihasz­nálásnak, meg a dolgozók szorgalmának köszönhető, hogy a közös tagjai az elsők között ünnepelhették az új kenyeret és a gabonater­mesztésben elért jó eredményeket. —bor Továbbra is öntözni kell A legutóbb bekövetkezett időjárási változások bizonyos mértékben mér­sékelték a szárazságot, a talajned­vesség mégis kritikus. Ezért továbbra sem szabad szünetelni az öntözéssell A több helyen lehullott 30—40 mm-es csapadék mezőgazdászainkat meg­nyugtatta. Sajnos, a csapadék nem elég. Az évelő takarmányoknál, a cu­korrépánál, a kukoricánál és a tarló­növényeknél öntözéssel kell pótolni a vízhiányt. A tömegtakarmányok (lu­­cérna, vöröshere, fű) harmadik és ne­gyedik növedékének megmentéséről van szó. Ehhez legalább két öntözés — 30—40 mm-es adagban — szüksé­ges. A helyzet hasonló a tarlónövé­nyeknél is. Öntözésükkel nemcsak a növényzet kiegyenlített kelését, ha­nem egyben gyors növekedését és a nagy hozam elérését is elősegíthet­jük. A kukoricákban .— elsősorban a kiegyenlített állományok és a korai hibridek esetében — a viaszérésig el kell végezni az öntözést. Ezáltal ki­magasló hozam biztosítható. Az öntö­zéssel még sokat segíthetünk a jól fejlett és kiegyenlített cukorrépákban is. Fontos feladat, hogy a mezőgazda­­sági üzemek legkésőbb augusztus vé­géig elvégezzék az új, tiszta kultúrá­ba vetett évelő takarmányok és fűál­lományok öntözését. A magvak egyen­letes kelése egy-két öntözéssel (30 mm-es adag) érhető el. Ez fontos fel­tétel, merthiszen jó áttelelést, vala­mint nagy hozamot csak a sűrű nö­vényzettől várhatunk. Az öntözőberendezések napi telje­sítményét a villanyenergia használa­tának korlátozása jelentősen csök­kenti. Ez elsősorban azokat a mező­­gazdasági üzemeket érinti, ahol meg­vannak a feltételek a nagy termés­hozam elérésére, vagy ahol segítség lenne szükséges a szárazság okozta kedvezőtlen hatások kiküszöbölésére. Sok helyen a dolgozók erőfeszítő munkájának köszönhető, hogy az ön­tözésben nagy teljesítményt értek el, s ennek következtében jó eredmények is várhatók. A helyzet komolyságának teljes tudatában, az önötzőberendezé­­seket nyújtott műszakokban üzemel­tették. Munkájukat továbbra is lelke­sedéssel folytatják, de igyekezetüket a kényszerszünetek jócskán akadá­lyozzák. Az öntözőberendezéseknek egy ré­sze — elsősorban az új PP—67-es tí­pusú berendezések — károsodás kö­vetkeztében üzemképtelenül áll. A šopornai Efsz-ben (galantai járás) például hatvanöt PP—67 öntözőberen­dezésből több mint húsz üzemképte­len! De több mezőgazdasági üzemben is áll ezen öntözőberendezések 25—30 százaléka, megfelelő szerviz hiánya következtében. A levicei Agrostav ön­­tözőgazdasági Központja csak össze­szerelő szerviz-szolgálatot nyújt az új öntözőberendezések üzembe állításá­nál. Javításokkal kapcsolatos szerviz­szolgáltatást már nem végeznek, sőt pótalkatrészeik sincsenek. A mezőgaz­dasági üzemek dolgozói a pótalkatré­szek beszerzése végett gyakran hosz­­szú utat tesznek meg, de rendszerint üres kézzel térnek haza. Ez hibájukon kívüli nagy pazarlás, hiszen a jófor­mán ötvenezer korona értékű beren­dezések némelyikét a mezőgazdasági üzemek a hiányzó alkatrészek pótlá­sára használják fel. Ez évről-évre is­métlődik, s lehet, hogy „önmegoldás­ra; vár? A helyzet sajnos, hasonló más öntözőberendezésekkel is. Például a salai Öntözőrendszer sincs kellő­képpen felszerelve. E kedvezőtlen ál­lapot sürgős megoldást követel. A helyzeten legjobban az Agrostav köz­pontja tudna segíteni. A kérdéssel ko­molyan kellene foglalkozni a járások­ban a meliorációs központokban, va­lamint az öntözőberendezések kihasz­nálásáért felelős bizottságokban. Ä mezőgazdasági üzemeknek meg kell tenniük mindent annak érdekében, hogy a nehéz körülmények között át­hidalják a szárazság kedvezőtlen ha­tását, s az önötzéssel elősegítsék a hatodik ötéves terv második éve fel­adatainak sikeres teljesítését. Štefan Fojtík mérnök, az Öntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozója. Ha kelly szünet nélkül öntöznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom