Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-08-20 / 33. szám

1977. augusztus 20. SZABAD FÖLDMŰVES A gabonatermés jó kézben van! A gabona aratása a nyugat-szlová­kiai kerület északabbra fekvő részein lassan már befejeződik. Mezőgazdasá­gi üzemeink a figyelmet már a szal­ma behordására, a tarlóhántásra s legfőképpen a gabona kezelésére, tisztítására és szárítására összponto­sítják, hogy kárba ne vesszen a ter­més. A gabona jelentős része magtárak­ba került. A mezőgazdaságban az előbbi évekhez hasonlóan, idén is megtettek mindent a gabonaeladási tervfeladat mielőbbi teljesítésére. A kicsépelt gabonát a felvásárló válla­latok raktáraiba szállítottták és a ke­reskedelmi gabona eladási tervét több járásban határidő előtt teljesítették. A terményfelvásárló és ellátó válla­latok raktáraiba már a takarmányga­bonát szállítják. A nitrai járásban is hasonló a hely­zet. Elsősorban a kereskedelmi gabo­na felvásárlási tervének teljesítésére törekedtek, és Csehszlovákiában a ha­todikok voltak a tervfeladat teljesíté­sében. Nem könnyű feladat a jelentős mennyiségű gabona tárolása s ezen­felül még az előbbi év termésének a lehető legjobb minőségben való meg­óvása. Milyen előzmények járultak hozzá, hogy a nitrai felvásárló üzem dolgozói oly gyors ütemben vásárol­ták fel a termelőktől a tervezett mennyiségű gabonát? A kérdésre Ru­dolf M i k u 1 e c, a nyugat-szlovákiai Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó ben elkészítettük. A termelőktől meg­állapodás alapján vesszük át a gabo­nát. Azokkal a szövetkezetekkel, ahol kellő feltételek vannak a gabona tá­rolására, szintén megállapodást kö­töttünk. # A gabona kiváló minőségben va­ló tárolása komoly feladat. Mit tettek annak érdekében, hogy elkerüljék a károsodást, öngyulladást, a tisztítás­nál és a szárításnál tűz ne keletkez­zen? — Törekvésünk elsősorban arra irá­nyult, hogy megőrizzük a magvak jó minőségét. Ez azonban megköveteli, hogy a gabonát naponta ellenőrizzük és kezeljük. Saját tárolóinkban ez­­ideig kilencezerkétszáznegyvenegy va­gon gabonát helyeztünk el. Ezenkívül többszáz vagon gabonát különböző vállalatoktól bérelt ideiglenes raktá­rakban is tárolunk. Ez idén a raktá­rak bérbevételének két formáját al­kalmaztuk. Az első esetben a kibérelt kapacitásokért fizetünk, s a gabona minőségéért magunk felelünk. A má­sodik esetben a bért a raktározott mennyiségért fizetjük, itt az összeg nagyobb, de a gabona minőségéért a raktár tulajdonosa felelős. A nitrai üzem három termelő-felvásárló köz­pontja huszonhat raktárra] rendelke­zik. A lužiankyi központ a legnagyobb. Tizenkét raktárában ötezernégyszáz­­tizennyolc vagon gabona fér el. Egy ideig — idényben — figyelem­mel kísértem a gabona átvételét. Vé-Ä kép bal oldalán Ondrej Kuruc szárító- és Stanislav Stano silómester Révay Józsefet, a központ vezetőjét tájékoztatja a raktározott gabona állapotáról, .{Foto: S. J.) a. • Vaiinlat nitrai üzemének igazgatója adott választ. — Az idei termésből átvettünk het­venötezer tonna kereskedelmi gabo­nát, de a felvásárlást még nem fejez­tük be. Még hozzávetőlegesen további harminchatezer tonna takarmányga­bonát is átveszünk. Feltételezhető, hogy mezőgazdasági üzemeink a szer­ződési feladatot valamivel túlteljesí­tik. A megfelelő tárolókapacitást idő­lužiankyl л honasiló. ietlen folytán több gabona-szállítmány érkezett be, de tizenötpercen belül már csak egy pótkocsi maradt. Az át­vevők ügyesen dolgoztak. Katarína Krasková laboránsnC vett mintát minden szállítmányból. 0 mondta, hogy az árpa túlnyomó többségét standard, a búzát pedig néha 12,5, eső után pedig 22,4 százalékos nedvesség­­tartalommal vették át. Szerencsére mindenre felkészültek. A gabonatáro­lókban nagy teljesítményű szárítóbe­rendezések üzemelnek, s a tisztítóbe­rendezésük is megfelelő. A tisztítás­nál és a szárításnál két nyújtott mű­szakban dolgoztak, s ezáltal huszon­­négyórás, megállás nélküli üzemelte­tést biztosítottak. A gabonaátvétel szervezése iránti Is érdeklődtünk. Persze nem volt olyan az ütem, mint idényben, hiszen már csak a maradék kereskedelmi, de leg­főképpen a takarmánygabonát szállí­tották be, a magtárakban, mégis nagy volt a sürgés-forgás. Ezt az a tíz me­zőgazdasági üzem tudná legjobban bi­zonyítani, melyek a gabonájukat ide szállították. Közülük elsőként a Vý­­éapy-Opatovce-i „Zobor“ Efsz kezdte, és utolsóként a Nové Sady-i „Május 9“ szövetkezet fejezte be a szállítást. Révay József, a felvásárló központ vezetője ehhez az alábbi magyaráza­tot fűzte: „Valamennyi termelő fe­gyelmezetten betartotta a felvásárlás időtervét. Ennek következtében fölös­leges várakozási időveszteségre nem került sor. A mezőgazdasági üzemek a termést az előre meghatározott rak­tárakba szállították. Az aratási csúcs­időben naponta huszonnégy órán ke­resztül folyt az átvétel, és későbben csak nappal. Az állami felvásárlási terv alapján 509B vagon gabonát kel­lett volna átvennünk, a valóságban azonban tíz vagonnal többet vásárol­tunk fel. Előzőleg kétszázhúsz vágó* öszírepcét is felvásároltunk, amelyet tisztítás és szárítás után raktároztunk. Magtáraink már teltek. Most a gabo­nát a bérelt raktárakba szállítjuk. Máa vállalatok raktáraiban ötszázharminc, a mezőgazdasági üzemeknél pedig ezerhétszázhúsz vagon gabonát he­lyeztünk el. A takarmánykeveréket gyártó üzemekbe és a malmokba négyszázhúsz vagon gabonát szállítot­tunk. A nagy mennyiségű gabona tá­rolása valamennyi dolgozótól megfe­szített munkát, helytállást követel: Az elraktározott magvak hőmérsékletét naponta ellenőrizzük s eszerint kezel­jük a készletet. Állandóan ellenőriz­zük a tűzvész-megelőző intézkedések betartását. Feladatunk, hogy a gabo­nát legjobb minőségben raktározzuk és megóvjuk. Erre összpontosltjnk minden igyekezetünket.“ JOZEF SLUKA Húsiparunk a fogyasztóért Már számtalanszor szóba került, hogy húsiparunk egyike az élelmi­szeripar azon ágazatainak, amely az élelmiszertermelés legtekintélyesebb hányadát, vagyis 26 százalékát adja. Az ágazat vállataiban, kombinátjaiban és üzemeiben mintegy kilencezer em­ber dolgozik és arra törekszik, hogy kielégítse a fogyasztók igényeit. Szlovákia húsipara évente mintegy húszezer tonna húsárut szállít a CSSZK-ba is, de az ország bőr-, szőr­me-, gyógyszer- és zsiradékgyártó ipara részére is nagy mennyiségű nyersanyagot szállít. A statisztikusok kimutatták, hogy Szlovákiában egy lakos átlagában az élelmiszerekre költött minden negye­dik koronáért húst vásárolunk, és egy átlagos család évente ötezer koronát költ húsféleségekre. Pártunk irányelvet értelmében hús­iparunk az utóbbi években megkülön­böztetett figyelmet fordított újabb és újabb termékek forgalombahozatalára. Napjainkig mintegy harmincöt fajta új árut fejlesztettek ki az egyes vál­lalatokban és kombinátokban. Ide so­rolhatók az új konzervkészítmények, a dolgozó nők házi munkáját jócskán könnyítő félkész áruk, az ízlésesen porciózott és csomagolt húsok stb. Húsiparunk füstölt húsokból még az előző ötéves tervidőszakban megkezd­te néhány konzervkészítmény gyártá­sát, azonban a hatodik ötéves terv­időszakban — ebben a tekintetben — még nagyobb előrelépés várható, hi­szen 1980-ig az árutermelést több mint másfélmilliárd korona értékkel nőve-­­lik. Az igényes feladatok megvalósítá­sában — az iparágban — nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a szocialista munkaversenynek, a szocialista ős a komplexbrigád-mozgalomnak, jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy elérjék az újítók kiváló üzeme címet. Az elmúlt évben a húsiparban meg­közelítően hatezer dolgozó verseny­zett a még jobb eredmények elérésé­ért, s az iparág száztizenhat szocia­lista brigádjából hatvankettő már a bronzérem tulajdonosa. A vállalatok, a kombinátok, az üze­mek és a dolgozók egymásközti szo­cialista versenymozgalma mindenek­előtt az áru minőségének szüntelen javítására, a tervfeladatok sikeres tel­jesítésére és túlszárnyalására, a fiatal dolgozók munkakezdeményezésének minél tökéletesebb kibontakoztatásá­ra, a munkakörülmények és a kör­nyezet saját erőből való javítására és egyebekre Irányul. A Nyugat-szlovákiai Húsipari Válla­lat, a múlt év júniusától bekapcsoló­dott a minőség önellenőrzésére Irá­nyuló szaratovi mozgalomba. Ezzel lényegesen javult a szervezés színvo­nala, s egyben az áru minősége is. A jő tapasztalatok kamatoztatása céljá­ból az iparág többi vállalataira Is ki­terjesztik a mozgalmat. A Közép-szlovákiai Húsipari Válla­lat Lipt. Mikuláš-i üzeme, továbbá a bratislaval húsipari üzem, s a Nyugat­szlovákiai Húsipari Vállalat dolgozói körében nagyon jó visszhangra talált a Mladá Boleslav-i felhívás is, melyet továbbfejlesztettek. A fenti pozitívumok mellett persze olyan üzemegységek is akadnak az iparágban, amelyekben nem fordítot­tak kellő gondot a szocialista munka­verseny magasabb formáinak kibonta­koztatására. Ez azt követeli a veze­tőktől, politikai és szakszervezeti funkcionáriusoktól, hogy tegyenek meg mindent a dolgozók érdeklődésé­nek felkeltésére, mert a szocialista verseny magasabb formál, a kimagas­ló munkasikereken túl nagyban fej­lesztik a dolgozók gazdaság-politikai látókörét, nevelő hatással vannak mind a fiatal, mind pedig az idősebb dolgozókra. A szemléltető agitáció tekintetében nagyon jó eredményeket érnek el a topol'canyi, a trnavai, a bratislaval és más húsipari üzemekben, ahol a ki­váló munkaslkerek elérőit becsben tartják, eredményeiket közhírré teszik, hogy mások is okuljanak belőlük. A szemléltető agitáciéban ésszerűen ki­használják a havonta és negyedéven­ként kiértékelt termelési eredménye­ket, párhuzamot vonva a kiváló, a kö­zepes és a gyenge eredményt elérő dolgozók közt. A Raéal Húsipari Kombinátban a dolgozók kezdeményezésére elmarasz­talják a sorozatos hibák elkövetőit, SNez nagyban hozzájárul a munka- és a technológiai fegyelem szilárdulásá­­hoz. Évek során a szlovákiai húsipar termelőbázisa mind mennyiségi, mind minőségi szempontból javult. Meg­kezdte a termelést a púchovi kombi,­­nát, a bratislaval és a nitrai fagyasz­tó, s a Rimavská Sobota-i új húsüzem. Ezzel párhuzamosan számtalan régi üzemben korszerűsítették, felújították és bővítették a termelés műszaki esz­közeit, és siker koronázta a minőség­re való törekvéseket. Húsiparunknak például tervszerűit mintegy tízezer tonna új terméket kellett gyártania a fogyasztói piac részére, azonban a dolgozók alkotó kezdeményezésének gyümölcsöző kibontakozása folytán tizennégyezer tonna új termék hagyta el a gyártóvonalakat. Húsiparunk a megkezdett ütemet tartani akarja. A dolgozók továbbra is mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy az áru minőségének szün­telen javításával teljes mértékben ki­elégítsék dolgozóink igényeit. —hal—­Igyekezetüket siker koronázta Alig akad hazánkban olyan vidék, ahol a hirtelen jött tavaszi fagyok ne csippentettek volna le a szépnek Ígér­kező gyümölcstermésből. Főképp a ko­rai cseresznye és a kajszibarack síny­lette meg az Időjárás szeszélyét. Ezért volt érezhető hiány cseresz­nyéből és kajszibarackból, de egyes zöldségfélékből is a piacon, a Zele­nina vállalat gyümölcs- és zöldség­boltjaiban. Hogyan teljesítették fél­éves tervüket ilyen nehéz körülmé­nyek között — tettük fel a kérdést Bosák Sándor elvtársnak, a Zelenina galantal üzeme igazgatójának. — Első félévi tervünk zöldségből 2505 tonna felvásárlását tűzte fel­adatul. A tervet minden gátló körül­mény ellenére csaknem 91,5 száza­lékra teljesítettük, amikor is 2291 ton­nát vásároltunk fel a termelőktől. Az első félév reális tervét azért nem tud­tuk maradéktalanul teljesíteni — ha­bár minden erőnket latba vetettük —, mivel a tenyészidőszak jelentősen el­húzódott, megnyúlt. Az egyes korai zöldségfélékből, például káposztából, karfiolból, paprikából az első félév végéig a leszerződött mennyiségnek csupán elenyésző hányadát tudtuk felvásárolni és bolthálózatunk útján a fogyasztók számára biztosítani. Tény azonban az, hogy a második félév el­ső hónapjában, július folyamán és még napjainkban is olyan ütemű a zöldségfelvásárlás, hogy behozzuk a lemaradást, kiegyenlítődik a hiány. Éppen azért történt ez így, mert a te­nyészidőszak későbbre tólédott. A pil­lanatnyi helyzet reményt nyújt arra, hogy egész évi tervünket feltétlenül teljesíthetjük. — Ha a zöldségfélékből nem volt rózsás a helyzet, milyen lehetett gyü­mölcsből? — A gyümölcs felvásárlását tekint­ve az első félév nagyon gyenge volt. Tervünk húsz tonna cseresznye felvá­sárlását és kiskereskedelmi forgalma­zását írta elő, de ezt a feladatot csak 53 százalékra tudtuk nagy nehezen teljesíteni. Igen jelentős volt a ter­méskiesés különösen a korai cseresz­nyéből. Hogy a tervet — ha választék szerint nem is, de legalább globálisan teljesítsük — jelentős mennyiségű nyári almát vettünk át a termelőktől, egyrészt a szocialista üzemektől, na­gyobb hányadát pedig az egyéni kis­termelőktől, kiskertészkedőktől. Vég­eredményben féléves eladási tervün­ket zöldségből 105,9, gyümölcsből pe­dig 89,3 százalékra sikerült teljesíte­nünk. — A járásban hány szocialista me­zőgazdasági üzemmel állnak kapcso­latban és melyek közülük a legjob­bak? — Szerződéses partnerünk jelenleg 18 mezőgazdasági üzem, de a kisker­­tészkedőkkel is nagyon eredményes együttműködést tudtunk kialakítani. Legnagyobb Zöldségszállítóink a trsti­­cei (nádszegi) szövetkezet, a mosto­­vái (hidaskürti), továbbá az abrahámi és a galantai szövetkezetek. A közel­látás igényeinek biztosításához jelen­tős zöldségmennyiségekkel járul hoz­zá a vitányi (vágfarkasdi) Haladás Efsz is, hogy csak néhányat említsek. Eredményes munkájuk segíti elő, hogy a piacot, dolgozóinkat, a vásárló nagyközönséget rugalmasan tudjuk ellátni friss zöldséggel és gyümölcs­csel. Munkájukkal elégedettek va­gyunk, az együttműködés kifogásta­lan. — Milyen a kapcsolatuk a' szerve­zett kískertészkedökkel, mennyiben járulnak hozzá a közellátási felada­tok teljesítéséhez? — Különösen az idén ütközött ki élesen a nagyobb koordináció hiá­nya. A kistermelők között is jobban lehetne és kellene megszervezni a termelést a közösség, a társadalom szükségleteivel összhangban. Ugyanis a kistermelők zöme foglalkozik ubor­katermesztéssel, viszont a paprika, de különösen a paradicsom esetleg más zöldségféle is meghozná a várt anyagi hasznot, bevételt. Paradicsomból jó­val több kellene, mint amennyit a ter­melők felkínálnak, viszont uborkából éppen fordított a helyzet. Talán a Kiskertészkedők Szlovákiai Szövetsége tehetne e téren többet. Jobb népszerűsítő és felvilágosító te­vékenységgel irányíthatná a kisker­­tészkedőket a társadalom által igé­nyelt zöldségfélék fokozottabb terme­lésére. A jobb meggyőző munka és a hatékonyabb propagáció e téren so­kat segíthetne. S az új módszerek — például a fóliás hajtatősejtek alkal­mazása — különösen a paradicsom­­termelést lényegesen gazdaságosabbá, eredményesebbé tehetné. На а XV. pártkongresszus határo­zatait maradéktalanul akarjuk telje­síteni, úgy minden lehetőséget ki kell használnunk a termelés mennyiségi és minőségi fokozására, hogy a nálunk is kitermelhető cikkekből, zöldség­félékből, gyümölcsből az önellátott­ság színvonalát mielőbb elérjük. A zöldség- és gyümölcsforgalmazé Zele­nina vállalat jó munkájával ebben az igyekezetben — a piac, a fogyasztók folyamatos ellátásával — jelentős se­gítséget nyújt a jövőben is. (obenanJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom