Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-08-20 / 33. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. augUMíto* Л A fellendülés útján a Magyar Népköztársaság A Magyar Népköztársaság augusztus 20-án ünnepli az Alkotmány ünnepét. Ebből az alkalomból bemutatjuk a magyar mezőgazdaság fejlődését és körvonalazzuk közvetlen és hosszú érvényű távlatait. A magyar mezőgazdaság termékeit 150 állami gazdaságban, 1500 mezőgazdasági termelőszövetkezetben és mintegy 1,6 millió háztáji kisegítő gazdaságban állítják elő. A feldolgozást jórészt az erre szakosodott mintegy 190 iparvállalat végzi. A magyar mezőgazdaság mintegy 80 százalékkal termel többet mint két évtizeddel ezelőtt. Az élelmiszertermelés ennél is nagyobb mértékben növekedett. Néhány fontos élelmiszeralapanyag (búza, kukorica, zöldség, olajosnövény, hús stb.) termelése ma kétszer-háromszor nagyobb, mint a harmincas években. A kukorica vetésterülete például 300 ezer hektárral haladja meg az 1938. évit. Válságmentes gazdálkodás A szocialista országok — köztük Magyarország — jelentős eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy mentesítsék gazdaságukat a tőkés világgazdaságban fellépő infláció és gazdasági válságok káros hatásaitól. Az a körülmény, hogy a KGST tagállamaiban az egymással egyeztetett állami terv a gazdasági élet fő szabályozója, megfelelő módot nyújt az egyes országok tevékenységének a lehetőség szerinti legjobb összehangolására, az együttműködés hatékony formáinak megválasztására. Ennek keretében a mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködés olyan komplex megoldási módok keresésén alapul, amely egyaránt magában foglalja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés tudományos bázisának, valamint közgazdasági feltételeinek egyidejű és összehangolt fejlesztését, hiszen mind az exportáló, mind az importáló országoknak közös érdeke a gyorsabb előrehaladás. A közös érdek, az élenjáró termelési tapasztalatok kölcsönös átadása nagyban segíti a szocialista országokban a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Magyarországon például nagy területen termesztenek szovjet nemesítésű búzafajtákat. Alkalmazásukkal elérték, hogy a termésből biztosítható az ország kenyérgabonaszükséglete, és a termelés mai szintje mellett évente mintegy 1,5—2 millió tonna gabonát exportálhatják is. Hasonlóan pozitív eredménnyel járt a magas olajtartalmú, nagyhozamú szovjet napraforgófajták és más KGST- országokban nemesített növények, például a lengyel burgonya, az NDK- ból származó cukorrépa, a csehszlovák árpa magyarországi meghonosítása. Másfelől kedvező eredménnyel használják a KGST-országokban a magyar kukoricaíajtákat. Igen eredményes az együttműködés az állategészségügy területén is. A KGST integráció oldotta meg a vetőmagvak és a szaporítóanyagok termesztésének szakosítását. Magyarország a kukorica, a lucerna, a vöröshere, a kertészeti magvak és más szaporítóanyagok nemesítésére szakosodott. Bulgária koordinálta a paradicsom-, a paprika-, a hagyma-, a szőlő- és a gyümölcsfa-termesztést. A szovjet szakemberek az őszíbúza és napraforgó, a lengyelek a cukorrépa termesztésére, a csehszlovák és román mezőgazdászok pedig a zöldségnövények szaporítóanyagának szállítására vállalkoztak. A szakosítási egyezmények keretében a tagállamok évente többmillió rubel értékű vetőmagot exportálnak egymásnak. Új, nagyhozamú fajták A KGST országai közös munka alapján 1975-ben együttesen 307 növényfajtát honosítottak meg és mintegy 13 millió hektáron cserélték le a régi fajtákat újakkal, 100 ezer tonna kalászos gabona és 60 ezer tonna kukoricavetömagot szaporítottak a szocialista országakban a koordinált program alapján. Egyes baromfifajták és hibridek a KGST-országokban a legjobbak közé tartoznak, s felülmúlják a legkiemelkedőbb nemzetközi teljesítményeket is. A közvetlen együtműködés hatékony formája alakult ki a mezőgazdasági gépgyártásban a NDK-val. E vonatkozásban a cél a növényvédelem egységes géprendszerének a megteremtése. Az együttműködés keretében több alapgéptípus fejlesztése folyik, s ezáltal a gépcsalád a növényvédő munkák minden változatának elvégzésére alkalmas lesz. A két ország közös kutatásfejlesztési tevékenysége a gyártás megszervezéséig terjed. Említésre érdemes Magyarország Mongóliával kapcsolatos kooperációja is. Prognózis 2000-ig A magyar mezőgazdasági termelés értéke becslések szerint a század végére a mainak a kétszeresét érheti el. E szerint az össztermelésnek több mint felét exportálhatja. A mezőgazdasági termelés így a gazdaságuk válik. Ezt a perspektivikus fejlődést segíti, erősíti a szocialista országok kooperációja, amely egyrészt a korszerű mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagi eszközöket (gépek, műtrágya stb.) szállítja, másrészt a mezőgazdasági termelésnek piacot biztosít, a nagy feleslegeket biztonságosan és rendszeresen átveszik Magyarországtól. Potenciálisan tehát igen nagy az előnye a KGST-integrációnak, hogy a magyar belső gazdaságpolitikai elképzeléseket és együttműködési javaslatokat egyre inkább a többi KGST- tagállamok elgondolásainak és igényeinek ismeretében határozhatják meg. Nyilvánvaló, hogy az eddig kiépített termelési kapacitások létrehozásában, a termékek értékesítésében és a jövőbeni fejlesztési lehetőségekben döntő szerepe van a szocialista gazdasági együttműködésnek, a KGST-integrációban való részvételnek. Lengyel László A szovjet légierő napján Kormány - sikerek nélkül James Carter, az Egyesült Államok elnöke — az AP hírügynökségének tudósítójával beszélgetve — kijelentette, hogy az USA gazdasági élete — eddigi elnökösködésének ideje alatt — nem hozta meg a várt sikereket. Az elnök a továbbiakban szólt arról is, hogy ezidáig a kormány külpolitikai tevékenysége sem nevezhető sikeresnek. Carter szavai szerint a Fehér Ház „igyekszik“ javítani a Dél- Afrikai, a Közel-Keleti helyzeten, s „közeledni“ kíván a Szovjetunióhoz. Az elnök — amint az kijelentette, — a legnagyobb hiányosságot abban látja, hogy nem sikerült megállítania — az Egyesült Államokat mindinkább érintő — inflációt. (—) A szovjet nép sohasem felejti et azokat a nagy gyötrelmeket, amelyeket a Nagy Honvédő Háború éveiben el kellett szenvednie. A szovjet emberek — a fronton .és a hátországban egyaránt — bebizonyították határtalan hűségüket hazájuk és a kommunista párt iránt. 1418 napig tartottak az elkeseredett harcok a szovjet-német óriási fronton, míg végre felvirradt a győzelem napja. A világtörténelmi győzelem kivívásához a légierő is méltóképpen hozzájárult. A szárazföldi csapatokkal és a haditengerészettel együttműködve valamennyi fontos hadműveletben részt vettek a szovjet pilóták. A légierő beavatkozásának nagy hatása volt a háború folyására és kimenetelére. A szovjet hadirepülők mintegy négymillió harci bevetésben vettek részt. Támadásaik ereje állandóan nőtt. A Moszkva alatti ellentámadásban 760. a krími csatában már 4300, a berlini hadműveletben pedig 7500 repülőgép vett részt. A légierő tömeges bevetése meggyorsította a szárazföldi támadásokat. A fasiszták légi fölényükre támaszkodva úgy vélték, sikerül gyorsan megszállniuk a szovjet repülőgépipart s így megfosztani anyagi alapjától a légierőt. Elszámították magukat. A szovjet nép elképzelhetetlenül nehéz viszonyok között repülőgépiparát is a keleti országrészekre telepítette át. Rövid időn belül sok új üzem, köztük repülőgépgyár épült fel. 1941 második felében a szovjet hadsereg több Pe-2 bombázó csatagépet, IL-2 harci gépet és vadászgépet kapott. Mintegy nyolcezer katonai repülőgépet gyártottak. Áldozatos munkát végeztek az üzemi kollektívák „mindent a frontnak“ jelszóval. Képesek voltak pihenés nélkül napokig kitartani a műhelyekben. E napokban az egész szovjetorszóg tudomást szerzett Ferapont Petrovics Golovatij szaratovi kolhozparasztról, aki megtakarított pénzét két új harci repülőgép gyártására fordította. Példáját a hazafiak tízezrei követték. A tambovi terület kolhozparasztjai 25 légi köteléket kitevő vadászgépek gyártására fordították megtakarításukat. A háború négy éve alatt az önkéntes hozzájárulásokból 94 és fél milliárd rubelnyi alap halmozódott fel. A szovjet légierő mennyiségi túlsúlya a szovjet pilóták harcművészetével párosult. Kiváló erkölcsi tulajdonságok: hősiesség, bátorság, elszántság és önfeláldozás jellemezték a szovjet pilótákat. A fasiszta keselyűk nem lettek a szovjet égbolt urai. A szovjet légierő megbízhatóan védte a levegőben a legfontosabb ipari és katonai központokat. A fasiszta Németország veresége után a Japán elleni háborúban vettek részt a szovjet pilóták. Nehéz terepviszonyok között is nagy győzelmet arattak a szárazföldön operáló hadsereggel együtt. A polgári repülők is nagy úldozaott hoztak a világháborúban a frontkatonák ellátásával, a sebesültek elszállításával, hadianyagszállítással, stb. A második világháború tapasztalatai igazolták, hogy a háborút csak az összes fegyvernemek fejlesztése és kölcsönös együttműködésük jó megszervezése alapján lehet megnyerni. Az augusztus 18-án a légierő napját ünneplő szovjet repülők készek a többi fegyvernemmel védelmezni mindazt, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta a szovjet nép alkotott, hogy teljesítsék a nagy Lenin örökét ás az SZKP XXV. kongresszusán kijelölt feladatokat. JÄN MlCATEK Színvonalasabb kiszolgálásért A dolgozók’ műveltségi szintjének emelése állandó feladat. A levicet (lévai) Jednota fogyasztást szövetkezetben valóban törődnek az alkalmazottak szakismereteinek gyarapításával. Nemcsak a vezető beosztású dolgozókat képeztetik, hanem az egyes részlegek alkalmazottait is. A szövetkezet tanonciskolájában évente mintegy 150 elárusítót, pincért és szakácsot képeznek. A kellő képesítéssel nem rendelkezők számára különféle póttanfólyamokat rendeznek. A szakképzett dolgozók ugyanakkor továbbképzés keretében más szakmát is elsajátíthatnak. A pincérek és elárusítók esetében a szakmai ismeretek fejlesztése mellett a nyelvtudás gyakorlására is gondot fordítanak. Célszerű, rendszeres csereakciót szerveztek az NDK- beli fogyasztási szövetkezetekkel. Bensőséges kapcsolat alakult ki a levicei és a weisswasseri fogyasztási szövetkezet között. Abel Gábor Románia népe ez év május 9-én ünnepelte függetlensége kikiáltásának százéves évfordulóját. A függetlenség elnyerésével befejeződött az ország nemzeti függetlenségéért folytatott bosszú harc. A román nép életében a második nagy jelentőségű esemény 1944. augusztus 23. volt. A győzedelmesen előrenyomuló szovjet hadsereg erőt adott az elnyomott hazafias erőknek és a kommunista párt vezetésével 1944 augusztusában győztes felkelést hajtott végre a fasiszta uralom aluli félszabadulásáért. Ezt követően a Vörös Hadsereg oldalán részt vettek a népeknek a fasizmus ellen vívott közös harcában, köztük hazánk felszabadításában is. Az a tény, hogy a román hadsereg a fasiszta Németország ellen fordította fegyverét, jelentősen megváltoztatta a katonai helyzetet a Kárpátok térségében és siettette a háború befejezését. A fasizmus felett aratott győzelemmel új korszak kezdődött Romániában. Megnyílt az út a mélyreható társadalmi változások előtt. Az országban 1947 decemberében megdöndötték a monarchiát és kikiáltották a Román Népköztársaságot. Ezzel a történelmi jelentőségű fordulattal Románia befejezte a népi demokratikus forradalmat és áttért a szocializmus építésére. A szocialista elveken alapuló iparosítás, a szocialista országokkal egyre jobban elmélyülő együttműködés az ország saját nyersanyagának ésszerűbb felhasználása folytán gazdaságilag gyorsan fejlődött a népi Románia. Az elmúlt esztendőben az ipari termelés Romániában elérte az 1938-as évi termelés 31-szeresét. A nemzeti jövedelem közel tízszerese, a reálbér pedig a háromszorosa az 1938. évinek. A román ipar sokoldalúan fejlődött. Fejlesztésében központi helyet Együttműködés a proletár nemzetköziség szellemében foglal el a vaskohászat, a villamosenergia-termelés, a vegyipar, gépipar stb. Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági termelés is a többszörösére emelkedett. Tavaly például a gabonatermelés megközelítette a húsz' millió tonnát, a legnagyobb volt az erszág történelmében. Az iparban és mezőgazdaságban elért fejlődés, vagyis a nemzeti jövedelem jelentős növekedése a dolgozó nép életszínvonalának az emelkedését is jelenti. Nagy jelentőségűek azok az eredmények, amelyeket a kultúra, közoktatás és az egészségügy terén elértek. Különös gondot fordítanak a műemlékvédelemre és a turistaforgalomra. Nemcsak a festői szép Feketetenger partját építették ki, hanem az ország valamennyi nevezetes helyét is. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi években megszaporodott a Romániába látogató külföldiek száma. Az 1965-ben jóváhagyott új alkotmány értelmében az ország neve Román Szocialista Köztársaság lett. A Román Kommunista Párt legutóbbi IX. kongresszusán kitűzték a fejlett szocialista társadalom építésének programját. A kommunizmusba való átmeneten fáradozó román nép kiváló eredményeket ért el az elmúlt évben. Az ipari termelés 11,5 százalékkal emelkedett, a mezőgazdasági termelés pedig 17 százalékkal nőtt. Ez a gyorsütemü fejlődés is igazolja, hogy a kongresszuson kitűzött bátor feladatok reálisak. Románia függetlenségének kikiáltása jubileumi évfordulóján nagy elemi csapás érte az országot. A márciusi földrengés jelentős emberáldozatot követelt és tetemes anyagi kárt okozott. Az RKP irányításával összefogott a szocialista ország népe és hihetetlen gyorsasággal építik újjá a rombadőlt helységeket. A nagy megpróbáltatások idején az RSZK nem maradt egyedül. A szocialista országok internacionalista segítsége jelentősen hozzájárult a földrengés okozta sebek gyors gyógyításához. A Román Szocialista Köztársaság külpolitikájában nagy figyelmet fordít a szocialista országokkal való barátság és sokoldalú együtműködés megszilárdítására, az új társadalmi rendszerért harcoló néppel való politikai, gazdasági, tudományos-kulturális kapcsolatok bővítésére. A KGST keretén belül aktívan vesz részt a komplex program megvalósításában, sokoldalúan hozzájárul a tagállamokkal való együttműködés fejlesztéséhez, az egyes tagországok előrehaladása és felvirágoztatása érdekében. A szocialista országokkal egyetértésben küzd az európai tartós biztonságért, a válságok mielőbbi felszámolásáért és a leszereléséért. Igyekszik mindent megtenni a helsinki Záróokmányban foglalt elvek érvényesítéséért. A szocialista Romániát baráti kapcsolat fűzi a Csehszlovák Szocialista Köztársasághoz. A két ország közötti sokoldalú együttműködés az az 1958-ban aláirt baráti- és együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapján fejlődik. A csehszlovák-román együttműködés az utóbbi két évtizedben jelentős sikereket ért el. A politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok megszilárdulása mellett gyors ütemben fejlődik a kereskedelmi együttműködés. Az 1976/1980-as időszakra szóló hoszszú lejáratú kereskedelmi megállapodás előirányzata szerint az árucsereforgaiom 54 százalékkal haladja meg az előző ötéves tervidőszak forgalmát. Romániának többek között cipő- és textilipari termékeket, energetikai berendezéseket, teher- és személygépkocsikat, szerszámgépeket, vegyipari termékeket stb. szállítunk. Romániából traktorokat, vasúti kocsikat, autót, olajipari termékeket, bútort és mezőgazdasági termékeket importálunk. A szocialista gazdasági integráció komplex programja alapján sokoldalú kooperációs és szakosítási egyezmény van a két ország között a mezőgazdasági gépgyártásban, a tehergépkocsi gyártásban, valamint a traktoralkatrészek és csavargyártó berendezések készítésében. Tárgyalások folynak a termelési kooperáció és szakosítás további lehetőségeiről. Gyümölcsözők a kapcsolatok a tudomány, a kultúra, a sport és idegenforgalom terén. A sokoldalú együtműködés bővítéséhez hozzájárulnak a párt- és állami vezetők kölcsönös látogatásai. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának a CSSZK elnökének vezetésével ez év júniusában járt a Román Szocialista Köztársaságban. A CSSZK és az RSZK közti barátság elmélyítéséről a testvéri együttműködés fejlesztéséről közös nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozatban többek között leszögezik: „Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Román Kommunista Párt megerősíti elhatározását, hogy folytatja a barátság és a testvéri együttműködés elmélyítését a marxizmusa leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei, a függetlenség, a teljes egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a bizalom és a kölcsönös tisztelet alapján. A két párt kiszélesíti érintkezését és véleménycseréjét központi bizottságai képviselői között a közös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekről, a pártfunkcionáriusok kölcsönös látogatásait, azzal a céllal, hogy megismerkedjenek a pártmunka, a szociális-gazdasági tevékenység különböző területein szerzett tapasztalatokkal.“ A két ország kormánya a csehszlovák-román gazdasági és tudományosműszaki együttbűködési vegyes kormánybizottság, a központi tervezési szervek és a gazdasági minisztériumok feladata, hogy biztosítsák a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményben kitűzött árucsere-forgalom terjedelmének lépését, az együttműködés, a termelési kooperáció és sza-* kosítás új akcióit valósítsák meg főJ ként a gépipar, a kohászat, a vegyipar, az elektrotechnika és az elektronika területén. A közös nyilatkozatokból kitűnik,hogy a két szocialista ország a proletár nemzetköziség szellemében tovább bővíti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait és a szocialista országok közösségében mindent megtesz a világbéke megőrzéséért. Tóth Dezső
