Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-25 / 25. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1877. június 25. Igényességet az efsz operatív • irányításában Mindenkire kötelező a szocialista törvényesség elvének betar­tása ф A szövetkezet társadalmi tevékenységéről ugyan úgy gondoskodjunk, mint gazdasági feladatairól # A mezőgazdasági szövetkezeti (122/ /1875 Zb számú) törvény harmadik fejezetének meghatározásai kialakí­tották a szövetkezetek legcélszerűbb belső szervezésének és hatékony üzemirányításának alapfontosságú fel­tételeit. E rendelkezések érvényesíté­sekor, tekintetbe véve minden egyes szövetkezet specifikus, különleges adottságait, az efsz-ek ügyeljenek ar­ra, hogy a belső szervezés és a szö­vetkezeten belüli irányítás rendszere összhangban legyen a szövet­kezet termelési irányzatával, területi terjedelmével, földalapjának célsze­rűbb elrendezésével, valamint az össz­pontosítás és a szakosítás elért szint­jével. Ezért fordítsanak fokozottabb fi­gyelmet arra, hogy az átmenet az irá­nyítás és a vezetés területi rendsze­réről a terület-ágazati, később pedig a kizárólag ágazati szervezési rend­szerre zökkenőmentes legyen. Ugyan­akkor gondoljanak az üzemen belüli szakosítás továbbfejlesztésére. Töké­letesítsék az üzemen belüli tervezés és az önálló elszámolás módszerét, törekedjenek a nyilvántartás, a költ­ségvetés, a gazdasági elemzés és az ellenőrző tevékenység minőségi javí­tására. Igyekezzenek a legjobban ösz­­szekapcsolni a szövetkezeti demokrá­cia alapelveit az egyetlen felelős ve­zető elvének gyakorlásával és hatéko­nyabban használják ki az egyes szer­vezési egységek termelési értekezle­teit az irányítás eszközeként. Ezáltal biztosíthatják a tagok aktív részvéte­lét a szövetkezet ügyintézésében. szövetkezet kollektív szerveinek dön­tése keretében irányítja a szövetke­zet mindennapos tevékenységét, ér­vényre juttatja a kollektív szerv ha­tározatait, valamint a rendeleteket és törvényeket s közvetlenül irányítja és ellenőrzi a többi vezető, tisztségvise­lő és vezető szakdolgozó munkáját. A szövetkezetek túlnyomó többsé­gében az új jogszabályok megfogam­­zottak a gyakorlatban. Sajnos, nem mindenütt. A szövetkezetek gazdasági irányí­tásának kérdésével behatóan foglal­koznak a felettes szervek — járási és kerületi mezőgazdasági igazgatóságok —, a minisztérium utasításai szerint. Minden igyekezetük arra irányul, hogy a szövetkezetek egész tagsága és minden tisztségviselője jó) felké­szülve láthasson a növénytermesztés és az állattenyésztés igényes felada­tainak teljesítéséhez, hogy mindenütt sikerre vigyük a CSKP XV. kongresz­­szusának határozataiban kitűzött fel­adatot: az alapfontosságú élelmisze­rek önellátást szintjének elérését. Az agrotechnika megköveteli a határidők betartását. De a takarmányozási tech­nika megszegése sem segíti elő az állatállomány hozamának növelését. Sehol sem fizetődik ki a következet­lenség és a termelési folyamatok be nem tartósa. Ennek mindig káros kö­vetkezményei akadnak. Az egységes földmüvesszöveikeze­­tek azonban társadalmi feladatot is betöltenek. Ezért az operatív irányí­tás fogalmába beletartozik a munka- és egészségvédelem szabályai betartá­sának állandó ób tervszerű társadalmi ellenőrzése, nemcsak áprilisban, ha­nem az egész év folyamán. Sok szö­vetkezetben csupán a felsőbb szervek ellenőrzése fedi fel a tűzbiztonság, a munkabiztonság terén adódó komoly hiányokat. Pedig e hiányok feltárása elsősorban a belső ellenőrzés, a szö­vetkezet operatív irányításának fel­adata. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének szerveit feltétlenül ér­dekelhetné az, hogy például a nitrai járásban három éve egyetlen panasz sem érkezett a szövetkezetekből. Olyan eszményi a helyzet e járás ösz­­szes szövetkezetében , hugy semmi­féle panaszra nincs ok? De akkor miért fordulnak panaszaikkal e járás szövetkezetei a központi szervekhez? Beszélhetünk-e operatív irányításról akkor, ha a Bratislava-vidéki járás szövetkezeteiből a békéltető bizottsá­gok elnökeinek iskolázására a szövet­kezetek több mint feléből nem küldik ki e bizottságok elnökeit; s azok akik eljönnek, teljesen készületlenül ér­keznek, s még az SZFSZ Központi Bi­zottsága által kidolgozott és kézbesí­tett módszertani utasításokat sem hozzák magukkal. Vajon e szövetke­zetekben valóban „minden rendben van“, nem merül fel vitás kérdés munka- esetleg vagyonjogi ügyekben? Az előzőek alapján megállapítható, hogy azon tisztségviselők tudatába, akiknek kötelességük rugalmasan irá­nyítani és maradéktalanul biztosítani a szövetkezet gazdasági, társadalmi feladatait, még nem jutott el a jog­szabályok összes rendelkezése. E kér­désben egyéb nem segit, mint a bíráló igényesség alkalmazása minden tiszt­ségviselővel és vezető szakdolgozóval szemben, aki személy szerint felelős e feladatok teljesítéséért. A tevékeny­ség legfőbb megszervezője azonban a szövetkezet elnöke, akinek ez tör­vényből eredő feladata. Dr. MICHAL ÖURDIAK Milliós érték — terven felül A munkakezdeményezés alapfel­tétele általában a dolgozók szo­cialista öntudata. Azoké, akik egy­re inkább megértik, hogy a fel­adatokhoz való alkotó és kezde­ményező viszony megszilárdítja és továbfejleszti a szocialista társa­dalmi rendet. Ezért a munkakez­­dem^nyezés fejlesztését célzó po­litikai-szervező tevékenységgel e­­gyiitt kell haladni a dolgozók kö­zött végzett céltudatos és sikeres politikai nevelő munkának. A mun­kakezdeményezés fejlesztésének egyik formája a kötelezettségvál­lalási mozgalom. Célja a termelési terv túlteljesítése, a környezetszé­pítés, a dolgozók élet- és munka­­környezetének állandó javítása. El­ismerésre méltó, hogy a Irebiiovi (terebesi) járásban nemcsak az egyes emberek külön-killön, ha­nem üzemi, vállalati kollektívák egységesen vesznek részt a szer­vezett társadalmi munkában, ame­lyet mind több helyen támogatnak a városok, községek vállalatai, földmüvesszövetkezetei, állami gazdaságai, intézményei. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére in­dított kötele­zettségvállalási mozgalomba a nemzeti bizott­ság szakaszán a járásban 21 ezer 890 egyén és 387 kollektíva kapcsolódott be. Például vállalták, hogy a kör­nyezetszépítésnél 1 millió 470 ezer óra társadalmi munkát végeznek. A mezőgazdasági dolgozók köte­lezettségvállalása az élet- és mun­kakörnyezetük javítására Irányul. E célból 2486 egyéni, 139 kollektív és 12 üzemi vállalást tettek, mely­nek értéke meghaladja az 1,2 mil­lió koronát. Az „Egy millió tonna szemester­­ményt az államnak" kerületi fel­híváshoz a trebišovi járás 22,1 szá­zalékkal járul hozá. A feladat si­keres teljesítése céljából a járás mezőgazdasági dojgozói vállalták, hogy gabonafélékből 133 800 ton­na, szemeskukoricából 82 200 ton­na, és hüvelyesekből 5040 tonna termést érnek el. Ha már a mezőgazdasági üze­meknél tartok elmondom, hogy a termelési terv túlteljesítése érde­kében tett vállalások magukban foglalják többek közölt 590, tonna szemestermény, 461 mázsa bús, 70 ezer tojás és 180 ezer liter tej ter­vezett eladásának túlteljesítését. Egy szó mint száz, a járás dol­gozói a jubileumi évforduló tisz­teletére 121 millió 847 ezer koro­na értékű kötelezettséget vállal­tak, melynek teljesítése folyamán az első negyedévben figyelemre méltó eredmények születtek. Pél­dául a nemzeti bizottság szaka­szán a nem invesztíciós „Z“ akció keretében a környezetszépítésnél a dolgozók 1 millió 427 ezer óra társadalmi munkát végeztek, és 497 ezer korona ráfordítással több, mint 19 millió korona értéket hoz­tak létre. A beruházásos „Z“ akció keretében 5,3 millió korona ráfor­dítással 7,5 millió korona értéket teremtettek. A dolgozók aktivitása megnyilvánul abban is, hogy a kü­lönböző építkezéseknél a lakosok 40 512 óra társadalmi -munkát vé­geztek. A mezőgazdasági dolgozók — я tej kivételével — szintén becsüle­tesen teljesítették vállalásaikat az első negyedévben. (1. b.) A szövetkezetek irányítása terén a megnövekedett igények új feltételeket alakítottak ki és nagyobb követelmé­nyeket támasztanak az aisz választott szerveivel (a küldöttek testületével, a vezetőséggel, az elnökkel, a revíziós bizottsággal, a szociális albizottság­gal, a munkabiztonsági és egészség­­védelmi albizottsággal, a békéltető bizottsággal) szemben, megszabva ha­táskörüket, kölcsönös kapcsolataikat ts felvázolja munkamódszereiket. A tapasztalat azt igazolja, hogy a szövetkezeti demokrácia tartalma az adott körülményektől, a szocialista szövetkezeti nagyüzemi termelés fej­lettségi színvonalától ás a szövetke­zeti tagok társadalmi öntudatától füg­gően változik. Tágább értelemben er­re feltétlenül kihat a fejlett szocia­lista társadalom kiépítésében elért ál­talános színvonal is. Ezek a szövetke­zeti demokrácia tartalmában bekövet­kezett objektív változások többek kö­zött megmutatkoznak a szövetkezeti demokrácia elveinek helyes alkalma­zásában, tekintettel az egyetlen veze­tő elvének érvényrejuttatáséra, s még konkrétabb formában az elnök hely­zetének és hatáskörének rendezésé­ben. A szövetkezetek építésének kezdeti Időszakában az irányítás terén elsőd­leges fontosságú a kollektív döntés elve volt, amely erősen befolyásolta a termelési- és munkafolyamatok operatív, rugalmas Irányítását. Nap­jainkban közgazdasági szükséggé vált, hogy a kollektív döntés lényegbevá­­góan ne keresztezze az operatív irá­nyítás szféráját és hogy az ilyen ru­galmas vezetés — amelyet az elvi jel­legű kérdésekben hozott kollektív döntés alapján valósítanak meg — a személyes felelősség kérdésével együtt az illető vezetőkre, tisztségviselőkre, elsősorban az elnökre háruljon. Ennek alapján rendezték a vezető­ség és az elnök hatáskörének felosz­tását is. A vezetőség, mint a szövet­kezet végrehajtó szerve, elsősorban a szövetkezet gazdasági és társadaim tevékenységének irányítását végzi ál talános érvényű döntéseivel, s ugyan akkor irányítja a szövetkezet vezetői­nek, tisztségviselőinek és vezető szak­­dolgoziőnak munkáját. Az elnök, mint e szövetkezet végrehajtó szerve, a Minden újítás jelentős Komoly érlék a népgazdaság, a társadalom számára RENGETEG ÜGYES ELKÉPZELÉS, ötletes megoldás, újítás és tökéletesí­tés, gyakorlati dolgozóink szellemi értékeinek tömkelegé vész kárba csu­pán azért, mert a termelésben jól be­vált módosításukat az illetékeseknek nem nyújtják be újítási javaslatként, nem teszik szocialista társadalmunk közkincsévé. Pedig szocialista társadalmunk meg­felelő anyagi és erkölcsi elismerésben részesíti feltalálóink, újítóink néha egészen aprónak, jelentétektelennek tűnő, de tömeges elterjesztése során hatalmas értéket, jelentős anyag- és költségmegtakarítást eredményező realizált ötleteit, találmányait, újítá­sait. Hiszen csak az elmúlt 1976-os esztendőben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ágazatában benyújtott és felhasznált újítások kereken 100 millió korona társadalmi többlethasz­not eredményeztek. AZ ÜJlTÖ ÉS FELTALÁLÓ MOZGA­LOM lényegében a dolgozók alkotó kezdeményezésének egyik jelentős formája, kézzelfogható megnyilatko­zása. A gyakorlat dolgozói, mivel az egyre hatékonyabb termelésre, minő­ségileg és mennyiségileg jobb ered­mények elérésére törekszenek, mun­kájuk végzésekor behatóan latolgat­ják, hogyan könnyíthetnék meg, te­hetnék produktívabbá a megszokott munkafolyamatot, a beidegződött ru­tinmunkát. Az ötlet — kipattanó szik­raként — gyakran magától adódik. Máskor viszont hosszas próbálkozás, kísérletezés eredménye. De bárho­gyan is született, célja mindig ugyan­az — a munka hatékonyságának fo­kozása. Az elmúlt napokban az SZSZK Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­tériumának kezdeményezésére a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar te­rén benyújtott és realizált újítások szerzőit szerény ünnepség keretében jegyezték be az újítóik jegyzékébe. Ez alkalommal első ízben azoknak a ne­vét, akiknek újítása az elmúlt évben legalább 100 ezer korona társadalmi hasznot biztosított. Érdemdús munká­juk további erkölcsi elismerésének ez a formája remélhetőleg serkentően hat majd az újítóraozgalom további kibontakozására. Hiszen, amint már említettem, különösen mezőgazdasá­gunkban se szeri, se száma az olyan újításoknak, amelyekről a nagyközön­ség vajmi keveset, esetleg semmit sem tud. Pedig sok helyen alkalmazhatnák s így tíz-, száz- sőt ezerszeresen meg­hatványozódna az újítás által elérhe­tő megtakarítás, az anyagiakban fel­mérhető társadalmi haszon. Egyesek áz újítók szerénységével magyaráz­zák ezt a jelenséget. Mások az újítási javaslatok benyújtásával kapcsolatos, körülményes eljárásra hivatkoznak mondván, ez riasztja el a szerzőt újí­tásának benyújtásától. AZONBAN OKOZZA EZT BARMI, tényként kell elkönyvelni, hogy igen sok, széleskörű felhasználásra alkal­mas újítás merül feledésbe csupán azért, mert sehol sem tartják nyilván, senkt sem gondoskodik elterjesztésé­ről, népszerűsítéséről. Ez pedig akár­hogy nézzük, az ügy kárára van. Kü­lönösen a mezőgazdaságban, ahol a termelés folyamata az iparban szok­ványostól lényegesen eltérő jellegű. Az újítások problémakörét jól is­merő szakemberek véleménye szerint az, hogy az újítási javaslatok a mező­­gazdaságban eddig aránylag mostoha elbánásban részesültek, más okra is visszavezethető. Szövetkezeteink a múltban kevés olyan jól képzett szak­emberrel rendelkeztek, akik megfe­lelő és hatékony segítséget nyújthat­tak volna a kellő műszaki képzett­séggel nem rendelkező gyakorlati dol­gozóknak, szakembereknek újítási javaslatuk papírravetésében, a magya­rázó szöveg megszerkesztésében, a rajzok elkészítésében. így az újítási javaslatot az illető szövetkezetben gyakorlatilag megvalósították és al­kalmazták ugyan, de a nagy nyilvá­nosság erről nem szerzett tudomást. Az újítási javaslat szerzője esetleg megkapta az őt megillető anyagi jutal­mat, viszont a község halárát túllépő erkölcsi elismerés legtöbbször elma­radt. S ez semmiképpen sem járult hozzá az újítómozgalom szélesebbkö­­rű kibontakozásához. Sőt még a való­ban igen hasznos újítások, a másutt felhasználható ötletek és megoldások Is az enyészet martalékává váltak. EZEN A HELYZETEN IGYEKSZIK JAVÍTANI az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának tudo­mányos-kutatási főosztálya azzal, hogy az AGROKOMPLEX - Állandó Mezőgazdasági Kiállítás vállalatának keretében egy olyan részleget szerve­zett, amely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ágazatában benyújtott találmányok és újítási javaslatok nyil­vántartását, népszerűsítését, elterjesz­tését és az összes ezzel kapcsolatos probléma megoldását segíti elő. Ugyanakkor gondja lesz arra is, hogy az újítások és találmányok anyagi ju­talmazása jogszabályainak következe­tes betartása felett is őrködjék. — A jelentős társadalmi hasznot biztosító újítási javaslatok széleskörű elterjesztése — mondotta Pavol Pagáč mérnök, kandidátus, a főosztály igaz­gatója egy nemrég tartott sajtótájé­koztatón — még ma is bizonyos ne­hézségekbe ütközik, habár napjaink­ban a mezőgazdasági üzemekben, szövetkezetekben sok jől képzett szak­ember akad, aki sokat tehet az újí­tási javaslatok minél nagyobb méretű elterjesztése érdekében. A helyzet ugyanis még mindig olyan, hogy na­gyon sok hasznos és okos újítás csak azért nem válik közkinccsé, mert а nagyközönség erről nem értesül, nem veszik nyiiivúntartásba. Ez végered­ményben a dolgozóknak e téren ki­fejtett kezdeményezését csökkenti, lanyhasztja és a mozgalom elhalásá­hoz vezet. Pedig — fűzte hozzá Pa­gáč elvtárs — a tudományos ismere­tek és vívmányok, valamint a gya­korlati dolgozók kiváló ötleteinek, bölcs tanácsainak és hasznos újítá­sainak, találmányainak általános, szé­leskörű felhasználása nélkül a jövő­ben nehezen tudunk majd boldogulni. Még jó, hogy akadtak olyanok, akik az újítások mozgalmát szövetkeze­teinkben, mezőgazdasági üzemeink­ben ébren tartották, tovább fejlesz­tették. Köztük említhetjük a Nové Zámky-i (érsekújvári) és a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyij járást, ahol a járási pártszervek irányítása mellett a járási mezőgazdasági igaz­gatóság és a mezőgazdaság irányítá­sáért felelős szervek ösztönözték a szövetkezetek dolgozóit arra, hogy újításukat közkinccsé téve egész tár­sadalmunk gyorsabb fejlődését segít­sék elő. Ezt igazolja az a sok újítási javaslat .amit a Dvory nad Zitavou-i (udvardi), mužlai, Trhové Mýto-i [vá­­sárvámosi) és az említett járások több más szövetkezetének dolgozói nyújtottak be. Viszont talán még jó­val több. újítási javaslatot tarthat­nánk számon, ha a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetségének járást szervei nagyobb figyelmet szentelnének és hatékonyabb segítséget nyújtanának a mozgalom kibontakozásához, főleg ott, ahol ellaposodott. Hozzáfűzhetjük azt is, hogy az okos, ügyes, ötletes emberek bizonyára nem haltak még ki, ott élnek, dolgoz­nak ma Is, mezőgazdasági üzemeink­ben, szövetkezeteinkben. Vitathatat­lan, hogy mindig és mindenütt akad­hat mit javítani, ésszerűbbé, célsze­rűbbé tenni, hiszen az állandó, folya­matos fejlődés egyre újabb problémá­kat vet fel, amelyeket nemcsak hogy lehet, hanem meg is keli oldani. S az újítási javaslat akkor is komoly érté­ket jelent a társadalom számára, ha nem Is világrengető újdonság, de bár­mily kévénél járul hozzá a munka megkönnyítéséhez, a termelés gazda­sági hasznának növeléséhez, a vég­termék minőségének javításához, a munka hatékonyságának fokozásához. Ebben és a dolgozók alkotó kezde­ményezésének nagyobb kibontakozá­sában kell látnunk az újító mozgalom társadalmi Jelentőségét, anyagiakban kifejezhetetlen, felmérhetetlenül je­lentős értékét. OBENAU KAROLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom