Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-25 / 25. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1877. június 25. Igényességet az efsz operatív • irányításában Mindenkire kötelező a szocialista törvényesség elvének betartása ф A szövetkezet társadalmi tevékenységéről ugyan úgy gondoskodjunk, mint gazdasági feladatairól # A mezőgazdasági szövetkezeti (122/ /1875 Zb számú) törvény harmadik fejezetének meghatározásai kialakították a szövetkezetek legcélszerűbb belső szervezésének és hatékony üzemirányításának alapfontosságú feltételeit. E rendelkezések érvényesítésekor, tekintetbe véve minden egyes szövetkezet specifikus, különleges adottságait, az efsz-ek ügyeljenek arra, hogy a belső szervezés és a szövetkezeten belüli irányítás rendszere összhangban legyen a szövetkezet termelési irányzatával, területi terjedelmével, földalapjának célszerűbb elrendezésével, valamint az összpontosítás és a szakosítás elért szintjével. Ezért fordítsanak fokozottabb figyelmet arra, hogy az átmenet az irányítás és a vezetés területi rendszeréről a terület-ágazati, később pedig a kizárólag ágazati szervezési rendszerre zökkenőmentes legyen. Ugyanakkor gondoljanak az üzemen belüli szakosítás továbbfejlesztésére. Tökéletesítsék az üzemen belüli tervezés és az önálló elszámolás módszerét, törekedjenek a nyilvántartás, a költségvetés, a gazdasági elemzés és az ellenőrző tevékenység minőségi javítására. Igyekezzenek a legjobban öszszekapcsolni a szövetkezeti demokrácia alapelveit az egyetlen felelős vezető elvének gyakorlásával és hatékonyabban használják ki az egyes szervezési egységek termelési értekezleteit az irányítás eszközeként. Ezáltal biztosíthatják a tagok aktív részvételét a szövetkezet ügyintézésében. szövetkezet kollektív szerveinek döntése keretében irányítja a szövetkezet mindennapos tevékenységét, érvényre juttatja a kollektív szerv határozatait, valamint a rendeleteket és törvényeket s közvetlenül irányítja és ellenőrzi a többi vezető, tisztségviselő és vezető szakdolgozó munkáját. A szövetkezetek túlnyomó többségében az új jogszabályok megfogamzottak a gyakorlatban. Sajnos, nem mindenütt. A szövetkezetek gazdasági irányításának kérdésével behatóan foglalkoznak a felettes szervek — járási és kerületi mezőgazdasági igazgatóságok —, a minisztérium utasításai szerint. Minden igyekezetük arra irányul, hogy a szövetkezetek egész tagsága és minden tisztségviselője jó) felkészülve láthasson a növénytermesztés és az állattenyésztés igényes feladatainak teljesítéséhez, hogy mindenütt sikerre vigyük a CSKP XV. kongreszszusának határozataiban kitűzött feladatot: az alapfontosságú élelmiszerek önellátást szintjének elérését. Az agrotechnika megköveteli a határidők betartását. De a takarmányozási technika megszegése sem segíti elő az állatállomány hozamának növelését. Sehol sem fizetődik ki a következetlenség és a termelési folyamatok be nem tartósa. Ennek mindig káros következményei akadnak. Az egységes földmüvesszöveikezetek azonban társadalmi feladatot is betöltenek. Ezért az operatív irányítás fogalmába beletartozik a munka- és egészségvédelem szabályai betartásának állandó ób tervszerű társadalmi ellenőrzése, nemcsak áprilisban, hanem az egész év folyamán. Sok szövetkezetben csupán a felsőbb szervek ellenőrzése fedi fel a tűzbiztonság, a munkabiztonság terén adódó komoly hiányokat. Pedig e hiányok feltárása elsősorban a belső ellenőrzés, a szövetkezet operatív irányításának feladata. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének szerveit feltétlenül érdekelhetné az, hogy például a nitrai járásban három éve egyetlen panasz sem érkezett a szövetkezetekből. Olyan eszményi a helyzet e járás öszszes szövetkezetében , hugy semmiféle panaszra nincs ok? De akkor miért fordulnak panaszaikkal e járás szövetkezetei a központi szervekhez? Beszélhetünk-e operatív irányításról akkor, ha a Bratislava-vidéki járás szövetkezeteiből a békéltető bizottságok elnökeinek iskolázására a szövetkezetek több mint feléből nem küldik ki e bizottságok elnökeit; s azok akik eljönnek, teljesen készületlenül érkeznek, s még az SZFSZ Központi Bizottsága által kidolgozott és kézbesített módszertani utasításokat sem hozzák magukkal. Vajon e szövetkezetekben valóban „minden rendben van“, nem merül fel vitás kérdés munka- esetleg vagyonjogi ügyekben? Az előzőek alapján megállapítható, hogy azon tisztségviselők tudatába, akiknek kötelességük rugalmasan irányítani és maradéktalanul biztosítani a szövetkezet gazdasági, társadalmi feladatait, még nem jutott el a jogszabályok összes rendelkezése. E kérdésben egyéb nem segit, mint a bíráló igényesség alkalmazása minden tisztségviselővel és vezető szakdolgozóval szemben, aki személy szerint felelős e feladatok teljesítéséért. A tevékenység legfőbb megszervezője azonban a szövetkezet elnöke, akinek ez törvényből eredő feladata. Dr. MICHAL ÖURDIAK Milliós érték — terven felül A munkakezdeményezés alapfeltétele általában a dolgozók szocialista öntudata. Azoké, akik egyre inkább megértik, hogy a feladatokhoz való alkotó és kezdeményező viszony megszilárdítja és továbfejleszti a szocialista társadalmi rendet. Ezért a munkakezdem^nyezés fejlesztését célzó politikai-szervező tevékenységgel egyiitt kell haladni a dolgozók között végzett céltudatos és sikeres politikai nevelő munkának. A munkakezdeményezés fejlesztésének egyik formája a kötelezettségvállalási mozgalom. Célja a termelési terv túlteljesítése, a környezetszépítés, a dolgozók élet- és munkakörnyezetének állandó javítása. Elismerésre méltó, hogy a Irebiiovi (terebesi) járásban nemcsak az egyes emberek külön-killön, hanem üzemi, vállalati kollektívák egységesen vesznek részt a szervezett társadalmi munkában, amelyet mind több helyen támogatnak a városok, községek vállalatai, földmüvesszövetkezetei, állami gazdaságai, intézményei. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére indított kötelezettségvállalási mozgalomba a nemzeti bizottság szakaszán a járásban 21 ezer 890 egyén és 387 kollektíva kapcsolódott be. Például vállalták, hogy a környezetszépítésnél 1 millió 470 ezer óra társadalmi munkát végeznek. A mezőgazdasági dolgozók kötelezettségvállalása az élet- és munkakörnyezetük javítására Irányul. E célból 2486 egyéni, 139 kollektív és 12 üzemi vállalást tettek, melynek értéke meghaladja az 1,2 millió koronát. Az „Egy millió tonna szemesterményt az államnak" kerületi felhíváshoz a trebišovi járás 22,1 százalékkal járul hozá. A feladat sikeres teljesítése céljából a járás mezőgazdasági dojgozói vállalták, hogy gabonafélékből 133 800 tonna, szemeskukoricából 82 200 tonna, és hüvelyesekből 5040 tonna termést érnek el. Ha már a mezőgazdasági üzemeknél tartok elmondom, hogy a termelési terv túlteljesítése érdekében tett vállalások magukban foglalják többek közölt 590, tonna szemestermény, 461 mázsa bús, 70 ezer tojás és 180 ezer liter tej tervezett eladásának túlteljesítését. Egy szó mint száz, a járás dolgozói a jubileumi évforduló tiszteletére 121 millió 847 ezer korona értékű kötelezettséget vállaltak, melynek teljesítése folyamán az első negyedévben figyelemre méltó eredmények születtek. Például a nemzeti bizottság szakaszán a nem invesztíciós „Z“ akció keretében a környezetszépítésnél a dolgozók 1 millió 427 ezer óra társadalmi munkát végeztek, és 497 ezer korona ráfordítással több, mint 19 millió korona értéket hoztak létre. A beruházásos „Z“ akció keretében 5,3 millió korona ráfordítással 7,5 millió korona értéket teremtettek. A dolgozók aktivitása megnyilvánul abban is, hogy a különböző építkezéseknél a lakosok 40 512 óra társadalmi -munkát végeztek. A mezőgazdasági dolgozók — я tej kivételével — szintén becsületesen teljesítették vállalásaikat az első negyedévben. (1. b.) A szövetkezetek irányítása terén a megnövekedett igények új feltételeket alakítottak ki és nagyobb követelményeket támasztanak az aisz választott szerveivel (a küldöttek testületével, a vezetőséggel, az elnökkel, a revíziós bizottsággal, a szociális albizottsággal, a munkabiztonsági és egészségvédelmi albizottsággal, a békéltető bizottsággal) szemben, megszabva hatáskörüket, kölcsönös kapcsolataikat ts felvázolja munkamódszereiket. A tapasztalat azt igazolja, hogy a szövetkezeti demokrácia tartalma az adott körülményektől, a szocialista szövetkezeti nagyüzemi termelés fejlettségi színvonalától ás a szövetkezeti tagok társadalmi öntudatától függően változik. Tágább értelemben erre feltétlenül kihat a fejlett szocialista társadalom kiépítésében elért általános színvonal is. Ezek a szövetkezeti demokrácia tartalmában bekövetkezett objektív változások többek között megmutatkoznak a szövetkezeti demokrácia elveinek helyes alkalmazásában, tekintettel az egyetlen vezető elvének érvényrejuttatáséra, s még konkrétabb formában az elnök helyzetének és hatáskörének rendezésében. A szövetkezetek építésének kezdeti Időszakában az irányítás terén elsődleges fontosságú a kollektív döntés elve volt, amely erősen befolyásolta a termelési- és munkafolyamatok operatív, rugalmas Irányítását. Napjainkban közgazdasági szükséggé vált, hogy a kollektív döntés lényegbevágóan ne keresztezze az operatív irányítás szféráját és hogy az ilyen rugalmas vezetés — amelyet az elvi jellegű kérdésekben hozott kollektív döntés alapján valósítanak meg — a személyes felelősség kérdésével együtt az illető vezetőkre, tisztségviselőkre, elsősorban az elnökre háruljon. Ennek alapján rendezték a vezetőség és az elnök hatáskörének felosztását is. A vezetőség, mint a szövetkezet végrehajtó szerve, elsősorban a szövetkezet gazdasági és társadaim tevékenységének irányítását végzi ál talános érvényű döntéseivel, s ugyan akkor irányítja a szövetkezet vezetőinek, tisztségviselőinek és vezető szakdolgoziőnak munkáját. Az elnök, mint e szövetkezet végrehajtó szerve, a Minden újítás jelentős Komoly érlék a népgazdaság, a társadalom számára RENGETEG ÜGYES ELKÉPZELÉS, ötletes megoldás, újítás és tökéletesítés, gyakorlati dolgozóink szellemi értékeinek tömkelegé vész kárba csupán azért, mert a termelésben jól bevált módosításukat az illetékeseknek nem nyújtják be újítási javaslatként, nem teszik szocialista társadalmunk közkincsévé. Pedig szocialista társadalmunk megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésben részesíti feltalálóink, újítóink néha egészen aprónak, jelentétektelennek tűnő, de tömeges elterjesztése során hatalmas értéket, jelentős anyag- és költségmegtakarítást eredményező realizált ötleteit, találmányait, újításait. Hiszen csak az elmúlt 1976-os esztendőben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ágazatában benyújtott és felhasznált újítások kereken 100 millió korona társadalmi többlethasznot eredményeztek. AZ ÜJlTÖ ÉS FELTALÁLÓ MOZGALOM lényegében a dolgozók alkotó kezdeményezésének egyik jelentős formája, kézzelfogható megnyilatkozása. A gyakorlat dolgozói, mivel az egyre hatékonyabb termelésre, minőségileg és mennyiségileg jobb eredmények elérésére törekszenek, munkájuk végzésekor behatóan latolgatják, hogyan könnyíthetnék meg, tehetnék produktívabbá a megszokott munkafolyamatot, a beidegződött rutinmunkát. Az ötlet — kipattanó szikraként — gyakran magától adódik. Máskor viszont hosszas próbálkozás, kísérletezés eredménye. De bárhogyan is született, célja mindig ugyanaz — a munka hatékonyságának fokozása. Az elmúlt napokban az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának kezdeményezésére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar terén benyújtott és realizált újítások szerzőit szerény ünnepség keretében jegyezték be az újítóik jegyzékébe. Ez alkalommal első ízben azoknak a nevét, akiknek újítása az elmúlt évben legalább 100 ezer korona társadalmi hasznot biztosított. Érdemdús munkájuk további erkölcsi elismerésének ez a formája remélhetőleg serkentően hat majd az újítóraozgalom további kibontakozására. Hiszen, amint már említettem, különösen mezőgazdaságunkban se szeri, se száma az olyan újításoknak, amelyekről a nagyközönség vajmi keveset, esetleg semmit sem tud. Pedig sok helyen alkalmazhatnák s így tíz-, száz- sőt ezerszeresen meghatványozódna az újítás által elérhető megtakarítás, az anyagiakban felmérhető társadalmi haszon. Egyesek áz újítók szerénységével magyarázzák ezt a jelenséget. Mások az újítási javaslatok benyújtásával kapcsolatos, körülményes eljárásra hivatkoznak mondván, ez riasztja el a szerzőt újításának benyújtásától. AZONBAN OKOZZA EZT BARMI, tényként kell elkönyvelni, hogy igen sok, széleskörű felhasználásra alkalmas újítás merül feledésbe csupán azért, mert sehol sem tartják nyilván, senkt sem gondoskodik elterjesztéséről, népszerűsítéséről. Ez pedig akárhogy nézzük, az ügy kárára van. Különösen a mezőgazdaságban, ahol a termelés folyamata az iparban szokványostól lényegesen eltérő jellegű. Az újítások problémakörét jól ismerő szakemberek véleménye szerint az, hogy az újítási javaslatok a mezőgazdaságban eddig aránylag mostoha elbánásban részesültek, más okra is visszavezethető. Szövetkezeteink a múltban kevés olyan jól képzett szakemberrel rendelkeztek, akik megfelelő és hatékony segítséget nyújthattak volna a kellő műszaki képzettséggel nem rendelkező gyakorlati dolgozóknak, szakembereknek újítási javaslatuk papírravetésében, a magyarázó szöveg megszerkesztésében, a rajzok elkészítésében. így az újítási javaslatot az illető szövetkezetben gyakorlatilag megvalósították és alkalmazták ugyan, de a nagy nyilvánosság erről nem szerzett tudomást. Az újítási javaslat szerzője esetleg megkapta az őt megillető anyagi jutalmat, viszont a község halárát túllépő erkölcsi elismerés legtöbbször elmaradt. S ez semmiképpen sem járult hozzá az újítómozgalom szélesebbkörű kibontakozásához. Sőt még a valóban igen hasznos újítások, a másutt felhasználható ötletek és megoldások Is az enyészet martalékává váltak. EZEN A HELYZETEN IGYEKSZIK JAVÍTANI az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának tudományos-kutatási főosztálya azzal, hogy az AGROKOMPLEX - Állandó Mezőgazdasági Kiállítás vállalatának keretében egy olyan részleget szervezett, amely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ágazatában benyújtott találmányok és újítási javaslatok nyilvántartását, népszerűsítését, elterjesztését és az összes ezzel kapcsolatos probléma megoldását segíti elő. Ugyanakkor gondja lesz arra is, hogy az újítások és találmányok anyagi jutalmazása jogszabályainak következetes betartása felett is őrködjék. — A jelentős társadalmi hasznot biztosító újítási javaslatok széleskörű elterjesztése — mondotta Pavol Pagáč mérnök, kandidátus, a főosztály igazgatója egy nemrég tartott sajtótájékoztatón — még ma is bizonyos nehézségekbe ütközik, habár napjainkban a mezőgazdasági üzemekben, szövetkezetekben sok jől képzett szakember akad, aki sokat tehet az újítási javaslatok minél nagyobb méretű elterjesztése érdekében. A helyzet ugyanis még mindig olyan, hogy nagyon sok hasznos és okos újítás csak azért nem válik közkinccsé, mert а nagyközönség erről nem értesül, nem veszik nyiiivúntartásba. Ez végeredményben a dolgozóknak e téren kifejtett kezdeményezését csökkenti, lanyhasztja és a mozgalom elhalásához vezet. Pedig — fűzte hozzá Pagáč elvtárs — a tudományos ismeretek és vívmányok, valamint a gyakorlati dolgozók kiváló ötleteinek, bölcs tanácsainak és hasznos újításainak, találmányainak általános, széleskörű felhasználása nélkül a jövőben nehezen tudunk majd boldogulni. Még jó, hogy akadtak olyanok, akik az újítások mozgalmát szövetkezeteinkben, mezőgazdasági üzemeinkben ébren tartották, tovább fejlesztették. Köztük említhetjük a Nové Zámky-i (érsekújvári) és a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyij járást, ahol a járási pártszervek irányítása mellett a járási mezőgazdasági igazgatóság és a mezőgazdaság irányításáért felelős szervek ösztönözték a szövetkezetek dolgozóit arra, hogy újításukat közkinccsé téve egész társadalmunk gyorsabb fejlődését segítsék elő. Ezt igazolja az a sok újítási javaslat .amit a Dvory nad Zitavou-i (udvardi), mužlai, Trhové Mýto-i [vásárvámosi) és az említett járások több más szövetkezetének dolgozói nyújtottak be. Viszont talán még jóval több. újítási javaslatot tarthatnánk számon, ha a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járást szervei nagyobb figyelmet szentelnének és hatékonyabb segítséget nyújtanának a mozgalom kibontakozásához, főleg ott, ahol ellaposodott. Hozzáfűzhetjük azt is, hogy az okos, ügyes, ötletes emberek bizonyára nem haltak még ki, ott élnek, dolgoznak ma Is, mezőgazdasági üzemeinkben, szövetkezeteinkben. Vitathatatlan, hogy mindig és mindenütt akadhat mit javítani, ésszerűbbé, célszerűbbé tenni, hiszen az állandó, folyamatos fejlődés egyre újabb problémákat vet fel, amelyeket nemcsak hogy lehet, hanem meg is keli oldani. S az újítási javaslat akkor is komoly értéket jelent a társadalom számára, ha nem Is világrengető újdonság, de bármily kévénél járul hozzá a munka megkönnyítéséhez, a termelés gazdasági hasznának növeléséhez, a végtermék minőségének javításához, a munka hatékonyságának fokozásához. Ebben és a dolgozók alkotó kezdeményezésének nagyobb kibontakozásában kell látnunk az újító mozgalom társadalmi Jelentőségét, anyagiakban kifejezhetetlen, felmérhetetlenül jelentős értékét. OBENAU KAROLY
