Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-25 / 25. szám

1377. június 25. SZABAD FÖLDMŰVES Szovjet emberek életéből A jólét fokméró'je A legutóbbi öt esztendőben a Szov­jetunió kiskereskedelmi forgalma több mint egyharmadával növekedett. A lakosság bevételének, jövedelmé­nek szüntelen emelkedése jelentős mértékben fokozta a kiskereskedelmi üzemek iránti igényeket is. Arról, hogyan növekszik majd a moszkvai üzlethálózat, Moszkva fő­város kereskedelmi főigazgatóságá­nak vezetője, Nyikolaj Tregubov elvtárs nyújtott részletes áttekintést: • Moszkva térképén az utóbbi idő­ben számos új lakótelep tűnt fel, ahol száz, sőt kétszázezer ember is lakik. Az új városrészek lako­sainak nem okoz nehézséget a szükségesek bevásárlása? — Moszkvában az elmúlt öt eszten­dő, alatt száz új üzletet adtunk hasz­nálatba, ezek legtöbbje pedig éppen a lakótelepeken található. Olyan üzleteket is találunk közöttük, ame­lyek csupán a baráti szocialista or­szágokból behozott áruválasztékot árusítják. Ilyenek a Leipzig, a Var­na, a Vlaszta, a Vanda, a Balaton, a legújabbak pedig a Jadran és a Bukur. A jelenlegi ötéves tervidő­szak esztendeiben 1980-ig még né­hány száz új üzlet kerül átadásra 320 ezer négyzetméter összterülettel. Körülbelül 70 százalékuk Moszkva legújabb negyedeiben, ‘ lakótelepein áll majd a vásárlóközönség szolgála­tára. A moszkvai polgárok előszeretettel vásárolnak az úgynevezett bevásárló központokban. Itt egy helyen meg­található a csemegebolt, éppen úgy, mint a közszükségleti cikkeket, • fél­kész ételeket árusító boltok, vendég­lők és a legkülönbözőbb szolgáltató üzemek: szabóság, tisztító, mosóda, lábbeli-javító, fodrász, borbély. Tény az, hogy a bevásárló központokban a lakótelep polgárai a legkülönfélébb kereskedelmi és egyéb szolgáltatáso­kat vehetik igénybe. A jelenlegi öt­éves tervidőszakban pedig rohamosan megnövekszik a nagy áruházak szá­ma is. A vegyipar termékei' jj nek seregszemléje i Már csak igen rövid idő, néhány nap választ el attól a pillanattól, S amikor az érdeklődő nagyközönség előtt megnyitja kapuit az INCHEBA 11 ’77 nemzetközi vegyipari mintavásár. Ez a kilencedik évfolyam ismét — ' i és az elődjeinél még hatványozottabban — kiváló alkalmat szolgáltat j i arra, hogy összehasonlíthassuk az ipar egyik leggyorsabb ütemben fej- , * lődő ágazatának világviszonylatban elért eredményeit. (> Az INCHEBA amellett, hogy szemléltetően mutatja be a vegyipar elő­­retörését az élet minden terén, kiválóan bizonyítja azt is, milyen elő- i1 nvöket biztosít a KGST országainak nemzetközi gazdasági integrációja, (j a termelés megfontolt szakosítása, a tapasztalatcsere és az új tudómé- i nyos vívmányok általános felhasználása. Ugyanakkor kézzelfogható tanúbizonyságot szolgáltat, milyen jelentős az a segítség, amit a Szov­­jetunió nyújt a vegyipar alapnyersanyagainak folyamatos szállítása. a szükséges mennyiségek biztosítása által. •, Szlovákia fővárosa — hiszen itt rendezik meg évente azt a nagyjelen- (i tőségű nemzetközi mintavásárt — néhány napra a világ vegyiparának \ központjává válik. Itt adnak találkát a legfejlettebb ipari országok vegyi üzemeinek képviselői. Az idén is az összes világrész több mint S 30 országának tíOO vegyipari üzeme vesz részt a nemzetközi seregszem- ]> lén. A kiállítás időtartama alatt szakmai értekezletek, szimpozionok, ,1 előadások és egyéb rendezvények segítik elő a szakemberek tapaszta­­leícseréjét, az újabb ismeretek széleskörű elterjesztését. 11 Ilyen nagyszabású <akcíó előkészítése és megvalósítása komoly fel- i1 adat. S az INCHEBA eddigi évfolyamaiban zavarólag hatott az, hogy н/ i1 árumintavásár hivatalos megnyitása után is, amikor a látogatók таг i' elözönlötték a kiállítási csarnokokat, a mesteremberek még mindig I dolgoztak, egyet-mást javítottak, az utolsó simításokat végezték, önkén­­telenül is felmerül a kérdés — feltétlenül így kell ennek lennie? Nem 1 , lehet a kiállítás elkészítését a megnyitás előtt néhány órával befejezni? 1, Ezt a kérdést tettük fel Lndovít Jakubec elvársnak, az INCHEBA kül- 1» kereskedelmi vállalat termelési-műszaki igazgatójának. * i — Valóban számunkra egyáltalán nem volt kellemes, hogy lényegé- | ben a látogatókat zavarva kellett a kiállítást befejeznünk. A múltnak j1 ezeket a „gyermekbetegségeit" az Idén feltétlenül kiküszöböljük. Mun- , i katársaink és a realizálásban résztvevő egyes vállalatok dolgozói már (* nagyobb tapasztalatokkal rendelkeznek, jobban fel tudják mérni a munkák elvégzéséhez szükséges időmennyiséget. Ezen kívül a klvite- <1 lezést végző gárdánk minden tagja a Nagy Októberi Szocialista Fórra- i * dalom 130. évfordulójának tiszteletére olyan kötelezettséget vállalt, hogy i[ két napot dolgozik le pót-szabadnap igénye nélkül a kiállítás elkészf- i f tésének munkáiban. Ez zálogát nyújtja annak, hogy az összes műszaki < , és képzőművészeti munkát még jóval a megnyitás előtt befejezzük. *, Az INCHEBA ’77 nemzetközi vegyipari árumintavásár megtekintése 1, során ismét alkalmunk nyűik megcsodálni az ipar e fontos és egyre 11 fejlődő ágazatában a tudomány, a kutatás és a gyakorlat szoros egy- j i segével elért eredményeket. Felmérhetjük mit. nyújt a ma emberének i Bz a rohamosan előretörő iparág, mennyiben segíti társadalmunk to- ]» vábbí fejlődését. S ami hazánk és a szocialista országok vegyipari tér- ,» melését illeti, egyáltalán nem kell szégyenkeznünk. Sőt, bőven lesz mi- (1 vei dicsekednünk ország-világ előtt. ,1 Június 25-tdl július 1-ig a Bratislava! Kultúra és Pihenés Parkjában < [ megtekinthető az INCHEBA nemzetközi vegyipari mintavásár, amely a 1, vegyipar színvonalának bizonyítása mellett a szocialista és a kapitalista 1, országok közötti élénk kereskedelmi kapcsolatok további bővítéséhez is * > hozzájárul. (benj ’ i # Ezek azonban nagy áruházak lesz­nek. De mi a helyzet a kisebb üzletek létesítésében? — Moszkvában kétnaponként nyí­lik meg egy-egy új üzlet, naponta adnak át egy üzletet javítás, Illetve korszerűsítés után. Természetes, hogy ezek zöme kisebb és középnagy bolt A vásárlék egyre nagyobb mérték ben veszik igénybe a megrendelése« vásárlási formát is. Ez igen kényel­mes a vásárlóközönség számára. Hogy egy példával illusztráljam — 1975- ben a bevásárlásnak ezt a formáját 13 millió polgár vette Igénybe, ami az 1970-es évvel összehasonlítva több mint kétszeres emelkedést jelent. A statisztikusok kiszámították, hogy egy év alatt egy-egy háziasszony 2—5 tonna élelmiszert hoz haza az üzlet­ből. Természetesen mindenki szíve­sebben veszi, ha bevásárlását nem kell magának cipelnie, hanem ezt házhoz, esetleg a munkahelyre szál­lítják. A nagyobb üzemekben az itt dolgozók tehermentesítésére rendelé­si osztályokat létesítettek. Ilyen osz­tály Moszkva 570 gyárában, üzemé­ben, intézményében alakult. • Ennek ellenére a lakosság keres­letét számos árufajtából és egyes szolgáltatási ágazatban még nem sikerült maradéktalanul kielégíte­ni. Mi ennek az oka? — Ezt elsősorban az idézi elő, hogy a lakosság vásárlóereje egyre növekszik. Hangsúlyozom, nem egyes kategóriák, hanem az egész lakosság vásárlóerejének növekedéséről van szó. Emellett nem téveszthetjük szem elől, hogy a kereslet struktúrája egy­re változik. Például vagy tíz évvel ezelőtt a személygépkocsi-vásárlókat egyáltalán nem érdekelte a kocsi modellje, színe, műszaki adatai, bel­ső kiképzése. Ma már egészen más a helyzet. A lakosság árukereslete kielégíté­sének kérdését könnyen meg lehet­ne oldani úgy, amint azt a Nyugaton csinálják, lényegében az árucikkek árának emelésével. Viszont a szocia­lista társadalom számára ez a mód­szer elfogadhatatlan. Ezért az elmúlt ötéves tervidőszakban csakúgy, mint a jelenlegiben is a tömegfogyasztási cikkeket gyártó ipar minden igyeke­zetével a termelés állandó növelésére törekszik, emellett különös figyelmet fordít az áruválaszték bővítésére és az egyes árufajták minőségének ja­vítására. (APN) Több baromfihúst Ax SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány nemrég olyan ha­tározatni hozott, amely a baromfi­hús-termelés további növelését tűzi rélul. Hangsúlyozza, hogy. ország­szerte eddig is sokat tettek a ba­romfitenyésztés fejlesztésében. A ter­melés színvonala azonban jelentősen lemarad a kereslet és az egyre nö­vekvő fogyasztás mögött. A határozat kimondja, hogy 1980-ig a baromfihús­termelés mennyiségét meg kell két­szerezni. Pavlisz István gépész az egyik gépjármű javítása közben. • • i| 0t perccel 12 előtt S Kora reggel van. A marcelovái (marcelházi) gépjavítók ugyancsak S igyekeznek, hogy a meghibásodott kombájnok, erőgépek idejében üzem­­» képesek legyenek. I1 Bratkó Tibor vezető^ szociális épületbe kalauzol, i * — Hogyan halad a gépjavítás? — érdeklődöm, i J A válasz, önbírálatnak is beillik. i — őszintén bevallom, a kombájnok és erőgépek javítását csak május I, második felében kezdtük meg. Van tizenhárom gabonakombájnunk, egy, i, kanadai gyártmányú dohányültető- és törő kombájnunk, négy magas­­i, nyomású szalmaprésünk, egy Kirovec és két Skoda—180-as traktorunk, 11 s egyéb gépjárművünk. A gépjavítást huszonegy szerelőnk végzi. Ezek Ji többsége a Hurbanovo! (ógyallai) Mezőgazdasági Szaktanintézet gép-I szerelő műhelyében szerzett gyakorlati-elméleti szaktudást. I*’ — S milyen az alkatrészellátás? — Aküt probléma ez. Több évtizedes. Nem tudok egyetérteni az al­katrészellátás szakosításával. Eddig a Hurbanovol Gépállomáson szerez­tük be a szükséges alkatrész túlnyomó többségét. Viszont az újabb ren­delkezések szerint, a kombájnok, traktorok alkatrészeit Zeliezovcében (Zselízen) vagy Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen) lehet csak be­szerezni. Vagyis csak lehetne, mert amikor az anyagbeszerzőnk elláto­gat az említett helyekre, akkor már vagy nincsen, vagy még nincsen, így azután magunkra vagyunk utalva. Hurbanovon csupán az öntöző­­berendezések, fükaszálógépek, s egyéb gépi eszközök pötalkatrészeí kaphatók. Nem értem ennek az intézkedésnek a célját. Közvetlen ara­tás előtt vagyunk. Előfordulhat, hogy üzemelés közben meghibásodik kombájn, vagy traktor. Vajon, kapunk-e hozzá pótalkatrészt? A múlt évek tapasztalatai nem sok jóval kecsegtetnek. — Milyen a gépi és az eszközellátottság? — Szalmapréselőböl lehetne sokkal több. Még szerencse, hogy néhány éve már a Hustopeče-i Gépállomás segít ki minket négy E—512-es kom­bájnnal. Ennek a kölcsönös kapcsolatnak nagyon örülünk, nagy hasz­nát látjuk. — S milyen lesz a dolgozók nyári ellátása? — Az utóbbi években a JEDNOTA fogyasztási szövetkezet igazgatósá­gával kötöttünk szerződést. Ennek értelmében a községünk vendéglátó üzeme biztosítja dolgozóink részére a szükséges étel- és hűsítőital­ellátást. Tavaly saját magunknak kellett ezt a problémát megoldani, Reméljük, ilyen hasonló eset nem ismétlődik meg. — Ezek szerint biztosítottnak látja a folyamatos hűsttőital-ellátást? — Bér derűlátó vagyok, mégis az az érzésem, hogy kénytelenek le­szünk elegendő alkoholmentes hűsítő ital híján sört is adni a dolgo­zóknak. Ez nem helyénvaló, de nincs más megoldás. — Milyen remény tölti el az aratás lefolyását illetően? — Bízom abban, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan sikerül teljesíte­nünk a kitűzött feladatokat — a gyors és a lehető legkisebb veszteség­gel történő gabonabetakarítást. Ezt mire alapozom? Szakvezetői és mű­szaki gárdánk becsületességére, hozzáértésére, s derekas helytállására. Kép és szöveg: Andriskin József Elsődleges a dolgozók egészsége A dolgozók felőli komplex gondos­kodás programjának legfőbb tartal­ma a munkabiztonság és a dolgozók egészségvédelme. E programokat me­zőgazdasági üzemeink is kidolgozták a 6. ötéves tervidőszakra. A mezőgazdasági őstermelés külön­legességei megkövetelik, hogy állan­dóan növeljük az egészségvédelem és a munkabiztonság hatékonyságát szö­vetkezeteinkben és minden mezőgaz­dasági üzemben. A mezőgazdasági termelés összpontosításának és sza­kosításának folyamata összeforrott az új technika és technológia beve­zetésével, a kemizálás kibővítésével, valamint a biológiai tényezők haté­konyabb kihasználásával. Ezért me­zőgazdaságunkban nagyon rugalma­san és gyorsan kell megoldani azo­kat a feladatokat, amelyek az ember felőli gondoskodás kérdésével, vala­mint a biztonságos munka feltételei­nek kialakításával összefüggenek. Nyugodt leikiismerettel állíthatjuk, hogy ezen a téren értékes sikereket mutathatunk fel. Az elmúlt ötéves tervidőszak esztendeiben foganatosí­tott intézkedések által Szlovákia szö­vetkezeteiben a munkaképtelenség aránya 4,4 százalékról 3,6 százalékra csökkent. A munkabaleset következ­tében előadódott munkaképtelenség ugyanezen időszak alatt 0,35-ről 0,32 százalékra csökkent, és a halálos kimenetelű munkabalesetek aránya egy ötödével lett kevesebb. Mezőgazdaságunkban a munkakép­telenség és a balesetek százalékará­nya csökkenő irányzatot mutat, azon­ban népgazdaságunk többi ágazatá­val összehasonlítva még mindig a legmagasabb, s ez fokozottabb gon­doskodást követel. Igen kedvezőtlen helyzet alakult ki e téren tavaly, különösen a halálos kimenetelű mun­kabalesetek számában. Szlovákia szö­vetkezeteiben tavaly 55 halálos bal­eset adódott. Ennek következtében szövetkezeteink költségtérítés címén több mint 5 millió koronát fizettek ki, és a munkabalesetek azt eredmé­nyezték, hogy 1976-ban naponta több mint 10 ezer tag hiányzott a szövet­kezetek dolgozóinak állományából. A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének járási bizottságai mellett alakult munkabiztonsági szervek ál­tal kidolgozott elemzésekből megálla­pítható, hogy a legtöbb munkabaleset az állattenyésztésben adódik, s az összes balesetek 30—35 százalékát teszi. A baleseteket nagyobbára az idézi elő, hogy szakszerűtlenül gon­dozzák a gazdasági állatokat, meg­csúsznak a síkos takarmányfolyosón, esetleg az állattenyésztésben használt gépek és berendezések szakszerűtlen kezelésekor adódnak elő. A gépesítés szakaszán szintén elég sok a baleset, a munkabalesetek 20—25 százalékát teszi ki. Leggyakoribb okozói a gé­pek védőburokkal nem takart forgó részei, a figyelmetlen kezelés, a szak­szerűtlen javítás, a figyelmetlenség e gépek használatakor, a fel- és le­szálláskor stb. Végre már tudatosítani kell, hogy a munkabiztonság és az egészségvé­delem az ember felőli gondoskodás szerves része, a biztonsági előírások betartása pedig a termelési folyamat­ban résztvevők mindegyikének köte­lessége. Vétkes hanyagság, ha mel­lőzzük a munkabiztonsági előírásokat és utasításokat, ha nem használjuk az előírt óvóeszközöket, egészség­­védelmi berendezéseket. A dolgozók kötelessége egyúttal résztvenni min­den olyan oktatáson és kiképzésen, amit a munkabiztonság fokozása ér­dekében az üzem, a szervez . ren­dez. Ezeknek a kötelességeknek az elhanyagolása, elmulasztása a Munka Törvénykönyv szerint a munkafegye­lem megszegését jelenti. Az állami gazdasági szervezetekben a munkabiztonsági rendelkezések be­tartásának társadalmi felügyeletét az FSZM végzi, a szövetkezetben pedig e feladatot 1975. január 1. óta a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége tölti be. Napjainkban a szövetkezetek föld­jein gyors ütemben végzik a takar­mányok betakarítását, és nemsokára a gabona aratására kerül sor. "Olyan időszak ez, amikor gyakran adódik munkabaleset, könnyebb, súlyosabb, sőt halálos is, ha nem tartják be maradéktalanul a munkabiztonsági előírásokat, vagy megfeledkeznek azoknak az intézkedéseknek a meg­tételéről, amelyeket már nem egy iskolázáson, kiképzésen sajátítottak el. Mindenekelőtt a mezőgazdasági üzemek felelős vezető dolgozóinak kötelessége, hogy az embereket a munkahelyen óvatosságra és a mun­kabiztonság követelményeinek betar­tására figyelmeztessék. Kivétel nél­kül kell megkövetelni a biztonsági rendelkezések betartását és a vét­keseket még az előtt vonják felelős­ségre, mielőtt késő lenne. Szövetke'i zeteinkben e téren felelősségteljes feladat hárul a munkabiztonsági bi­zottságok tagjaira, akiknek éppen ilyenkor kell gyakrabban ellenőriz­niük a munkabiztonsági rendelkezé­sek betartását a műhelyekben, az istállókban, a földeken, a műszaki berendezések ellenőrzésekor. Igen sok forog kockán — a dol­gozó ember egészsége, gyakran éle­te, ugyanakkor pedig e rendelkezé­sek betartásával felesleges vesztesé­geket kerülhetünk el. (jp)

Next

/
Oldalképek
Tartalom