Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-25 / 25. szám

1977. június 25.

■ľ

SZABAD FÖLDMŰVES-m...... i

Aratási felkészülés

9

Évről évre becsületesen helytállnak

Á június elsejei kánikula siettette a gabona érését. Ez figyelmeztetést jelentett a gépek „orvosainak“, és meggyorsították a fontos betakarító gépek javítását.

A farnál (farnadi) szövetkezet gépjavító üzemében szintén lázas munka folyt az utóbbi napokban, mivel szeretnék mielőbb jelenteni a szövetkezet vezetőségének: A gépek készenlétben állank az aratásra!

A hatalmas udvar, ahol a kombájnokat javítják, szerelik, le van betonozva; örökre hadat üzentek a sárnak, a pornak. Az egyik kombájn előtt pótkocsiról védőfülkét illesztgettek az E-512-es elejére.

— Talán a gyárban megfeledkeztek a fülkéről? — érdeklődtem a műhelyvezető helyettesétől.

— A régebben gyártott E-512-ев kombájnokon még nem voltak vezetőfülkék. A kombájnvezetó egészsége szempontjából szükségesnek tartjuk a hűtőberendezéssel ellátott fülkék felszerelését.

A szerelés körül többen forgolódtak. Igyekeztem velük szót váltani, de annyira el voltak foglalva, hogy nem nagyon válaszoltak. Amikor helyére került a vezetőfülke, és meghúzták az utolsó csavarokat, kötélnek álltak.

— A javítóműhely dolgozói szintén résztvesznek az aratásban? — érdeklődtem Csornán Istvántól.

— De még mennyire! Ügy van beosztva, hogy lehetőleg minden kombájnon legyen szerelő is. aki a kisebb javitásokat helyben elvégzi.

— Mióla vezet kombájnt? — kérdeztem a fiatalembertől.

— Az idén aratok ötödször. Már alig várom, bogy induljunk. Csak az a baj, rövid ideig tart az aratás. Ha az időjárás engedi 10—12 nap alall végzünk.

Csermák Ernő traktoros 1972 tói vezet kombájnt. Munkája megbe csüléseként az idén megkapta a »Kiváló dolgozó« kitüntetést.

— Szerintem nagyon helyes, ha az egyik kombájnos szerelő — állítja a kiváló traktoros. — Már az is sokat jelent, hogy minden szerelő azt a kombájnt javítja, amellyel majd arat. Ez garancia a gépkolosszus gondos megjavítására.

Németh Nándor már több mint egy évtizede járja nyaranta mozgó-mühellyel a határt.

— Szükség van ránk is, mert sok mindent meg tudunk a helyszínen

javítani, s nem kell a gépet bevontatni.

Természetesen aratás alatt a műhelyben hosszabbított műszakban dolgoznak, de ha szükséges, éjjel is folyik a meghibásodott gép rendbehozatala.

S z t r e d a László, a szövetkezet üzemgazdásza elégedett az aratásra való felkészüléssel.

— Közel ezer hektárról kell a gabonát betakarítanunk. Kombájnunk van elegendő, két Nyiva most arat először. Ha minden jól megy, két bét alatt learatunk. Természetesen megszerveztük a szalmabetakarítás és a tarlóhántás gyors elvégzését is.

— Kombájn-segítséget nem várnak?

— Nem szükséges. Mindössze hetvenöt hektár gabona jut egy kombájnra. Természetesen a kombájnjaink kisegítenek majd az északi járásokban, s ennek ellenében nekünk szállítóeszközöket kölcsönöznek.

— Elégedettek a kombájnosok munkájával?

— Bátran állíthatom, évről évre becsülettel helytállnak. Igaz, jól is keresnek.

— A betakarítást végzők különjutalomban is részesülnek?

— Természetesen. Különös gondot fordítunk a szemveszteség csökkentésére. A megbízott ellenőrök (az előírások alapján) árgus szemmel fieyelik a kombájnok munkáját. Ha a szemveszteség 3 százalék fölött van, nincs jutalmazás.

B i r i c Ernő, az efsz veterán elnöke gyorsan előkerítette a jutalmazási rendszert, amely szerint prémiumot kaphatnak — — a minőségi és menynyiségi munkáért — a kombájnosok, segédkombájnosok, traktorosok, sofőrök és a termelésben tevékenykedő műszaki-gazdasági dolgozók.

A kombájnosok, traktorosok, sofőrök esetében a prémium a napi teljesítmény alapján, a kereset 10—25 százaléka, a műszaki dolgozóké pedig — az egész aratási eredmény alapján — az alapfizetés 10—20 százaléka lehet. Természetesen pontosan meg van határozva, mikor csökken minimumra és mikor emelkedhet maximumra a prémium.

— Hogyan gondoskodnak az aratásban résztvevők ellátásáról?

— Frissítővel igyekszünk a legjobban ellátni őket. Az elmúlt években az ebédet nem igényelték. Tavaly ősszel viszont a cukorrépa betakarításánál örültek, hogy az ételt kiszállítottuk a határba. Ogy érzem, az idei aratás alatt is lesz érdeklődés a közös étkezés iránt. Ezért már érintkezésbe léptünk a Jednotával. Az igények szerint ők biztosítják majd az ételt dolgozóink számára.

A tandíjat meg kell fizetni

Garammente legnagyobb szövetkezetében, a »Rozkvet«-ben (levi.cei járás, 8 szövetkezet társulása) 1433 hektár búza, 520 hektár árpa vár aratásra. Emellett 60 hektárról a hüvelyeseket is be kell takarítani. A mezőgazdasági üzemben 13 SZK-4-es, valamint öt darab Kolosz kombájn áll készenlétben az aratáshoz. A szalma betakarításához 15 prést használhatnak. Látszólag van elég gép, — mégis a szalma jelentős részét sajátos módon takarítják be. Az SZK-4-es kombájnokra szereltek fel fújó berendezést, s ezzel végztk a szalma betakarítását. Illetve kupacokba fújását.

— A szalma betakarítása sürgős feladat, — állítja határozottan Molnár Sándor gépesítő —, ezért mindent el kell követni a munkafolyamat gyors megoldásáért. A szalmaprésekkel lassan halad a munka s emellett drága is. A préssel történő szalmabetakarítás — egy hektárról — 10— 12 órát vesz igénybe, s több mini 300 korona a ráfordított költség. Kombájnnal körülbelül két és fél óráig tart egy hektárról a szalma letakarítása és mindössze 28 koronába

kerül. Szóval óriási a különbség. S

ami szintén lényeges, gyorsan sor kerülhet a tarlóhántásra. Hat Kirovec traktorunk van, amelyeknek egyenként 20—25 hektár a napi teljesítmenye. Ennek a duplája is elérhető, ha éjszakai műszakban ts üzemeltetjük őket. Szeretnénk a tarlóhántást augusztus elejéig elvégezni, azután időben hozzálátni a vetőszántáshoz, hogy ülepedett földbe kerüljön ősszel a mag.

— Talán egy kicsit előre^ kalandoztunk ...

— Mindegy. A szalmabetakarítás talán nagyobb munka, mint az aratás. Ha minden jól megy, a gabona betakarítását 12 nap alatt elvégezzük. „Eszik“ ám a Koloszok a hektárokat.

— Elégedettek az óriás gépekkel?

— Tavaly sokat mérgelődtünk vele, s amíg nem ismertük meg alapo san, csak néhány hektár gabonát arattunk le naponta. Aztán jobban megvizsgáltuk a masinát, jól meghúztuk a csavarokat, itt-ott állítottunk rajta, s máris kiváló munkát végzett. Hiába, a tandíjat meg kell fizetni! Nézze, itt van tavalyról egy

kis statisztika, ez mindennél szebben mesél.

Egy Kolosz teljesítményéről mindössze három adat: 1976. július 8. — teljesítmény négy hektár; július 19.

— 16,56 hektár, július 22. — 18,46

hektár.

— Arról már ne is beszéljünk, milyen kiváló munkát lehet végezni a Koiosszal a kukorica betakarításánál

— dicséri tovább a gépet a gépesítő

— Bátran állíthatom, tavaly alig volt szemveszteségünk. Igaz, az adapterre ponyvát erősítettünk, s így nem hullott ki a szem.

Ebben a szövetkezetben a kombájnokat csoportokba osztják. . Külön csoportokba az SZK-4-eseket, és két csoportba a Koloszokat. A mezőgazdasági üzemben már ki vannak alakítva a nagy parcellák. (Egy 350hektáros parcella is van.) S így sok kombájn arathat egy táblán. Ezáltal sokkal jobban megy a munka, s ha valami géphiba történik, összedugják a fejüket a gépek irányítói és segítenek egymásnak. Persze az egészséges versenyszellem is jobban kialakul. Az eddigitől eltérően már csak egy állandó vezető lesz a kombájnon, és minden két kombájnhoz váltó gépkezelőt osztanak be. A Koloszokat a legkiválóbb traktorosok és a javítóműhely szakemberei irányítják majd

Az aratás idején két mozgóműhely üzemel majd. Az SZK-4-eseknél három tagú csoport, a Koloszoknál két személy végzi a közvetlen javító szolgáltatást.

Az aratásban, a szállítást, szalmabetakarítást is beleértve, 210 ember dolgozik majd. Ezek számára autóbusszal hordják a határba az ebédet, és a buszban kényelmesen, ülve fogyaszthatják el a dolgozók az ízletes ételt. De a nagy táblák közelében 's kijelöltek néhány épületet, ahol asztal mellett ebédelhetnek a fontos munkát végző dolgozók.

— És milyen termést várnak? — érdeklődtem Molnár elvtárstól.

— Nem nyilatkozom. Sajnos a búzatáblák jelentős részét elöntötte a víz és ott kisebbek lesznek a hozamok. Viszont vannak tábláink, ahol szemet gyönyörködtető a búza. Ezekről csúcshozamot várunk.

Általános vélemény: A gépek gondos előkészítése fél siker.

Tóth Dezső

— Érteni kell a Koloszokhoz. s akkor kiváló munkát végeznek... állítja Molnár Sándor gépesítő.

A sürgős mezőgazdasági munkák elvégzésénél sokat jelent a brigádosok segítsége. A (elvételen látható fiatalok már kora reggel óta dolgoznak, és ezért jól esik a tízórai. Foto: —tt—

f

(

I

f

/

%

f

I

3

>

4

i

>

)

l

Táblaszéli dobogás

Kétszáztíz nő dolgozik a Bol-i (bolyi) HALADÄS szövetkezetben, legtöbbjük a növénytermesztésben. Vagyis, tavasztól késő őszig a széles határ a munkahelyük.

Ezúttal közülük vagy hetvennel hoz össze a hivatásom. Mind asszony. Javakorabeli. Ülnek a táblaszélen. S dohognak. Az időjárást szidják-szaporulják. Majdmeg a férfinépséget:

— A férfiember fogja magát, összepakol, ha valami nem tetszik a mezőgazdaságban, s uzsgyi az iparba. Jön értük a busz. De mi...'? — pihentetik a cukorrépa-ápolás közben megfáradt derekukat, s fölöttébb beindíjták a kereplőt.

Jogosan nyelvelnek, hiszen a százhúsz hektárnyi répának a legnehezebb munkaműveletét végzik.

— Se férfi, se fiatal nem csinálja, csak mi. Nem is tudom, mi lesz, ha mi kivénülünk. Tudja, naponta hányszor kell belevágni a kapát a földbe? Tudja, hány hajlás ez...?

Gyorsan számolok. Az eredmény? Meghökkentő. Egy hektárnyi répaterület mintegy 150 ezer kapavágást igényel, ugyanannyi meghajlást, görnyedést. Ennek fele spm tréfa a mai, korszerű gépek, vegyszerek korában.

— Ez se lenne éppen baj, ha rendjén menne a dolog. Mert, nem félünk mi a munkától...

— Ugyan, hallgass már! Nem kell mindent kibeszélni.

— Mit bánom én. Legalább egyszer megmondom a magamét.

— Mondjad csak! Kivele! — bíztatják többen a legnyelvesebbet.

— Hát bizony, mi nem kapunk kertföldet. A szomszéd gazdaságban meg tíz árnyit osztottak. Egy járáson belül élünk. Miféle megkülönböztetés ez?

— És a speclalizáciő, vagy mi a jó fene ...?

A másik tódítja:

— Mintha nem Is hallgatnának rádiót, néznék a tévét, a

mieink. No meg, maguk is azt hajtogatják az újságban, a termelés-szakosítás előnyeit. Itt meg a vezetők hallgatnak róla. Ennyi sokféle növény még sose volt nálunk, mint éppen most... „

Az asszonyok mondják a magukét. Szenvedélyesen. Természetes parlamentarizmussal. Ha néha túlozva is a dolgokat.

— Mert, tudja, az egyesítéskor úgy mondták a gyűlésen, hogy megkönnyítik a munkánkat. Nos, a répán kívül száz hektárnyi a napraforgó, félannyi a szőlő, húsz hektár a dohány, ennek több mint a kétszerese a zöldség, meg ... Ez mind nagyon munkaigényes növény ... Kapa kell ide, meg sok-sok szorgalmas asszonykéz ...

Büszkék az eddig! cukorrépa-hozamaikra.

— Tavaly százhúsz hektáron termett. Hektárjáról 516 mázsányit takarítottunk be. Pénzes növény, meg kell hagyni. A múlt évben egvmilltókétszázezer korona hasznot hozott a közösnek. A takarmányalapot is Jócskán gazdagította a karaj, a répaszelet... Más éveken Is elértük a félezer mázsás hozamátlagot.

Szóval, az asszonynép úgy érzi megrövidítik. A dolog nehezét rájuk sózzák. Az emberi lélek viszont olyan, mint a finom műszer. Az igazságtételről van szó. Meg az előrelépésről. Az ígéret megtartásáról! A vezetők részéről. S egymás jobb megértésére kellene több figyelmet, gondot fordítani. Ezt példázzák a további vélemények.

— Nem sokat magyaráznak Itt, higgye el. Meg aztán sokszor üresnek érezzük a szót.

— A kapálás? Asszonygond. Éppúgy, mint a többi...

— Mire céloz a „többi“ szócskával?

— Tudhatnák a vezetőink, hogy a házi munka is reánk vári Reggel útnak Indítjuk az embert, a pulyát. Reggeltzésre már nem marad idő. Félnyolckor dudál a buszsofőr. Menni kell. S ezt tetézi, hogy ide, a határba nem hozzák ki az ételt. Még jó, hogy a gyerekek az iskolában ebédelnek. D,ehát az ember nek is ebéd kell. Este, ha hazamegyünk, folytathatjuk a műszakot. Éjfélig.

A hasznosnak mondható tereferére ráteszi egyikük a koronát:

—■ Legnagyobb baj a bevásárlással van. Későn érkezik a kenyér, a vaj. Reggel nincs a beszerzésre idő, estére meg már sokszor nem Jut, addigra kifogy az áru. Valahogy jobban öszsze kellene hangolni a szükségletet a helyi sajátosságokkal, az itteni követelményekkel, a szolgáltatást, a közellátási kellene javítani. Több félkészáru kellene, hogy ne tartson sokáig a főzés. így is sok időt elrabol a mosás, a takarítás.

Pörög az asszonyok nyelve. Jó szívvel bíztatnak: „írja csak meg! Ez a színtiszta igazság“. — Elnézem őket. Azokat, akik végzik a dolgukat — néha két-háromannyit, mint a férfiak —, ha néha dohogva, duzzogva Is. De végzikl Most is kászolódnak a munkához. Hosszú a tábla, jő két órába telik, amíg a végére érnek.

A Latorca felől a huzatos síkon végigsöpör a szél.

— Jől kibeszéltük magunkat. Könnyebb lett a szívünk, lelkünk — mondják búcsúzóul. — Kell néha egy kis panaszkodás, Jó, ha meghallgatnak minket — fejezi be Margitka néni.

Aztán mennek, s már csak a gyom látja kárát a haragjuknak. Tisztul a tábla. Megszépülnek az asszonyok is. Sűrűn csapódik a kapa a szélszárította földbe. Többen közülük már a dohányra gondolnak. Mert, holnap oda lesz az irány...

Illés Bertalan