Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-18 / 24. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1977. )Aniae IS. A Jókai Napokat az Idén a NOSZF ВО. évfordulója jegyében rendezte kö­zösen a bratislavai Népművelési Inté­zet, a CSEMADOK KB és a komárnoi (komáromi) városi és járási szervek. A vers- és prózamondók, irodalmi színpadok és színjátszó együttesek fesztiválját a MATESZ nyitotta meg Szigligeti Ede: A cigány c. vidám já­tékával. Szombaton, 22-én a vers- és prózamondók országos versenye zaj­lott le. Örömmel nyugtázzuk, hogy Újra közönség előtt szavaltak a ver­senyzők. A négy kategória győztesei a következők lettek: Rócsi Róbert (I. kat.J, Kaszás Júlia (II. kát.), Do­hai Csaba (III. kát. próza), Kaszás Attila (IV. kát.), Csanda Márta (VI. kát. próza), Király Erika (V. kát.). Szombaton este a CSEMADOK Nové Zámky-í , (érsekújvári) helyi szerve­zete ős a Szakszervezetek Háza mel­lett működő színjátszó csoport Dosz­tojevszkij: Félkegyelmű c. regényé­nek színpadi változatával szerepelt. Az együttesre jellemző, hogy mindig komoly feladatokat vállalt, s ezúttal is kemény fába vágta a fejszét. Az egyes Jeleneteket színvonalasan dol­gozták ki s néhány kiváló egyéni szí­nészi alakítást is megcsodálhattunk. Kiváló alakítást nyújtott Kovács Mi­hály Ragozsin szerepében, aki ezért meg is kapta a legjobb férfi alakítás díját. Szombat Szilviát Aglája szere­pében láttuk, aki a legjobb női ala­kítás díját nyerte el. Elismerő okle­velet kapott Majercsik Hilda is. Az egyes jeleneteket nagyon szépen dol­gozták ki, de a rendező Záhorský Elemér nem tudta a nagyon igényes darabot egységes egésszé kovácsolni, s így sajnos az előadás, a befektetett energia ellenére is, kissé unalmassá vált. A CSEMADOK Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) helyi szervezeté­nek színjátszó együttese Lovicsek Béla: Tűzvirág c. háromfelvonásos színművét adta elő Érsek Rezső ren­dezésében. Sajnos a „B“ kategóriás minősítéséhez képest nem nyújtott a várakozásnak megfelelő produkciót. A díszletekben és a kosztümökben is akadt bírálni való. Az előadásnak nem volt meg a megfelelő hangulata és feszültsége, nem idézte fel a kort, az 1944-es évet. Megfelelő szerep­­osztással jóval sikeresebb előadást láthattunk volna. Nagyon kellemes meglepetést szer­zett a „C“ kategóriájú színjátszó cso­portok nyugat-szlovákiai kerületi versenyének idei győztese, a CSEMA­DOK zemnéi (szímői) helyi szerveze­tének együttese. Első ízben szerepel­tek a Jókai Napokon, s reméljük a jövőben is rendszeresen találkozunk velük: Rjazanov—Braginszkij: Ma éj­jel megnősülök című vígjátékát mu­tatták be. A csoport méltán aratott nagy közönségsikert, s a zsűri is el­ismeréssel nyilatkozott róla. Elnyer­ték a legjobb műsorválasztás és a legszebb színpadkép díját. A túlját­­szásra és ripacskodásra könnyen al­kalmat adó darabbal óvatosan bántak, В mindvégig megmaradtak a vígjáték keretei között. Ki kell emelnünk a Péter szerepét játszó Kollár Józsefet, aki őszinte, nem feszélyezett játéká­val sikert aratott. Őszi Ilona nevéről sem feledkezhetünk meg, aki a dara­bot rendezte, és az egyik főszerepet is játszotta, s ez a kettősség egyálta­lán nem ment az előadás rovására. Akadt az előadásban néhány kisebb hiba, de megfelelő szakmai segítség­gel ezek is eltávolíthatók. Tabi László Családi drámáját a CSEMADOK Moldava nad Bodvou-i (szepsi) helyi szervezetének együtte­se vitte színre. Sajnos a „B“ kategó­riához képest alacsony színvonalon. A darabválasztás sem volt a legsze­rencsésebb, hiszen Tabi vígjátéka nem dolgoz fel általánosítható prob­lémát, mert csak egy bizonyos réte­get, a budapesti kritikusokat érinti. Előadásuk gyenge volt, csalódott a zsűri, csalódott a közönség és a kiér­tékeléskor csalódtak a szereplők is. Reméljük azonban, hogy az erős bí­rálatok ellenére a tagok nem veszítik el kedvüket és a csoport a jövőben bizonyítani fog. A Jókai Napokon sorrendben az utolsó színjátszó együttes a CSEMA­DOK Králové nad Váhom-i (vágki­­rályfai) helyi szervezetének csoport­ja volt. A lelkes csoport egyre job­ban dolgozik és 1973 óta állandó résztvevője országos seregszemlénk­nek. Az idén Jókai Mór—Török Ta­más: Szegény gazdagok c. két részes kalandos történetét mutatták be. Vin­­cze Gábor nem véletlenül nyerte el a legjobb rendezés díját. Az eladásnak megvolt a hangulata, feszültsége. Pro­dukciójukat méltán koronázta siker, kivívták a nézők és a zsűri elismeré­sét. Ki kell emelnünk a Báró Hátsze­gi Lénárdot alakító Morovics Imrét és az Anicát alakító Vincze Matildot, akik alakításukért elismerő oklevelet kaptak, de nem hallgathatjuk el Vin­cze Tibort, sem Vámhidy Szilárdjáért és Kocsis Győzőt, aki Makabeskut, a kocsmárost játszotta. A díszleten ugyan változtathatna a csoport, amely így sem zavart túlságosan, de ha szakember segítségével módosítanak rajta, az amúgy is sikeres teljesít­ményt még tökéletesebbé tehetik. Va­ló igaz, hogy ez a lelkes és tehetsé­ges gárda az elmúlt néhány év alatt a legjobb együttesek közzé küzdötte fel magát oszágos viszonylatban. Sajnos, az országos seregszemlén látott színjátszó együttesek — a ki­vétel erősíti a szabályt — munkájá­val nem lehetünk elégedettek. ' Ma­gasabbra kell emelnünk a mércét, komolyabban kell vennünk a támoga­tást és a munkát. Az irodalmi színpadi mozgalom egyre népszerűbbé válik. Hat együt­tes versenyzett, két vendég együttes lépett fel: a kaposvári Fonómunkás Kisszínpad, (Ajtmanov: Anyaföld c. regényének színpadi változatát és Csokonai: Dorottya c. vígeposzának színpadi változatát mutatták be) és á Trnavai Pedagógiai Fakultás irodalmi színpada (Antoine de Saint Exupery műveiből készített keresztmetszet, A mozgás, a kocsi, az út vagyok címen). Műsoruk érdekes volt. Örömmel álla­píthatjuk meg, hogy az irodalmi szín­padok seregszemléjén teltház előtt léptek fel az együttesek, nagyon vál­tozatos műsorral. A Galantai Magyar Gimnázium iro­dalmi színpada Hétköznapok c. műso­rát Pék László rendezte. Az előadás Sződy Szilárd: A mi nemzedékünk című összeállítása nyomán készült. A kispolgárságot veszi célba és kriti­zálja. Előadásuk valahogy gyengébb­nek tűnt, mint a kerületi versenyen. A fiatal gárda a kezdők közé tarto­zik, s ha továbbra is ilyen lelkese­déssel folytatják munkájukat, még jó néhányszor találkozhat velük közön­ségünk. Az elesettekért címet adta a mai magyarországi költők verseiből készí­tett összeállításának a rendező: Csáky Károly. Az Ip. Predmostie-i (ipoly­­hídvégi) Madách Imre irodalmi szín­pad ezúttal nem nyújtott olyan pro­dukciót, amilyent tőle elvártunk. A csoport fejlődőképes és reméljük, a jövőben — szerencsésebb műsorvá­­lasztással — hozzá méltó előadást láthatunk. Trevalecz Lászlónak a zsűri a szép színpadi beszédért díjat adott. Nagy meglepetést szereztek a Homo az ember c. összeállításukkal, mellyel versenyen kívül, éjszakai elő­adás keretén belül léptek fel. A na­gyon ötletes műsor nagy közönség­­sikert aratott. A Szép Szó Irodalmi Színpad évről­­évre rendszeres szereplője a Jókai Napoknak. Gágyor Péter feldolgozá­sában és rendezésében ezúttal a Ka­levalát, a finnek nemzeti eposzát vit­ték színpadra. Az előadás fegyelme­zett volt, egységes és tökéletesen ki­dolgozott. Vigyáznia kell a rendező­nek arra, hogy a túl hosszú előadás a néző számára fárasztóvá, esetleg unalmassá válhat. Az együttes el­nyerte a legszebb színpadkép és a legjobb rendezés díját. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Járási Népművelési Központ Fókusz irodal­mi színpada Ady Endrének állított emléket műsorával. Bemutatta a kort és a korban Adyt. A Fókuszra jellem­ző sajátos stílusban. Az együttes ren­dezője és szereplője Jarábikné Trúchly Gabriella a szép színpadi be­szédért díjat kapott. A XIV. jókai Napokon a Moldava n/Bodvou-i Hal irodalmi színpad Illés Endre: Történet a szerelemről és a halálról c. művének színpadi változa­tával szerepelt. A műsor az emberről, a szerelemről és a halálról szól, eg­zotikus világba ültetve. A tehetséges együttes műsorából ugyan itt-ott hiányzott a feszültség és a dinamika, de egészében véve tiszta volt és ked­ves. A rendező Répás Teréz. A seregszemlét, a komáromi CSE­MADOK helyi szervezete és a Szak­szervezetek Házának irodalmi szín­pada, a legjobb összeállítás dijának tulajdonosa zárta. Petőfi Sándor stí­lusparódiáját, a Helység kalapácsát mutatták be. Hozzá kell tenni — nagy sikerrel. Nem egyszer tört ki a taps és a jóízű nevetés, ami talán a leg­jobban bizonyítja Horváth József, a tehetséges rendező precíz munkáját. A XIV. Jókai Napok véget értek. Sok jót és szépet láttunk, hallottunk, de néha azt éreztük, hogy egy orszá­gos seregszemlén valamivel maga­sabbra kell emelni a mércét. Külön öröm azonban az, hogy egyre több falusi csoport, színjátszó együttes és irodalmi színpad foglalkozik a szép szó, a hazai magyar kultúra ápolásá­val, fejlesztésével és egyre sikere­sebb, színvonalasabb műsorokkal. Jó lenne, ha a Jókai Napok előkészítésé­nél a rendező szervek nem csak a mennyiségre, de a minőségre is gon­dolnának. Sajnos, ennek az eredménye az volt, hogy néhány jó irodalmi szín­pad nem jutott el, pedig ott lett vol­na a helye, és bizony néhány olyan színjátszó együttes is fellépett, amely nem nagyon járult hozzá a Jókai Na­pok hírnevének öregbítéséhez. MOLNÁR LÄSZLÖ A CSEMADOK Želiezovcén (Zselízen) rendezte meg a hagyományos Országos Nép­művészeti Fesztivált. A nagyszámú közönség színvonalas műsornak tapsolhatott. A zeliezovcei (zselízi) népművészeti seregszemlén a CSEMADOK marto­­vaci és ižai népegyüttese szerepelt. A színpompás népviseletben felvonuló és fellépő táncegyüttesek elnyerték a közönség tetszését. A gondos felké­szülés meghozta a várt eredményt. A CSEMADOK járási bizottsága és a járási művelődési központ — ha­sonlóan, mint tavaly — az idén is meghirdette az amatőr népdalénekesek, éneklő csoportok és citeraegyüttesek járási versenyét. A vetélkedőre 16 éneklő csoport, 4 citeraegyüttes, és 17 szólóénekes jelentkezett. Köztük 3 iskolai éneklő csoport és ugyanannyi gyermek szólóénekes jelentkezett. Az elődöntőket már megtartották a Трй-i (tanyi) és moéai (du­­namocsi) művelődési otthonokban. A színvonalas vetélkedőn a zsűri kivá­lasztotta azokat az éneklő csoportokat, szólóénekeseket és citerazeneka­­rókát, amelyek résztvesznek a járási döntőben. Az elképzelések szerint a járási döntőt a már hagyományossá vált Kližská Nemá-i (kolozs­­némai) Dal- és Táncünnepély keretében rendezik meg. Ez lényegében ó] színt adna a népművészet ünnepének és emellett a szólisták, együttesek nagy közönség előtt szerepelhetnének a délelőtti műsorban, s ez még job­ban lelkesítené őket a további tevékenységre. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére meg­rendezett járási dal- és táncünaepélyt — amely július végén vagy augusz­tus elején lesz megtartva — különös gonddal készftik elő mind a műsor, mind a közönségszervezés szempontjából. A délutáni műsor első részében előreláthatólag a járási néptáncfesztivá­lon fellépett együttesek szerepelnek. A második részben kerül sor a ven­dégegyüttesek fellépésére. A tervek szerint kiváló szlovák és magyaror­szági együttesesket hívnak meg és emellett, valamilyen élvonalbeli hazai CSEMADOK tánccsoportot is szeretnének meghivni. A szervezők mellett, a CSEMADOK járási ének-, zene- és táncszakbizott­ságaira bárul az a feladat, hogy színvonalas, minden igényt kielégítő mű­sorral lepjék meg a közönséget. Tény, hogy az utóbbi években a komárnoi járásban is fellendült a nép­művészeti tevékenység. Ez elsősorban a járási bizottság következetes irá­nyító munkájának és a szakbizottságok tevékenységének köszönhető. Ter­mészetesen sok még a tennivaló, hogy több olyan kiváló csoport legyen a járásban, amelyek fénypontjai lehetnek az országos rendezvényeknek is. Üdvös lenne, ha a jövőben a járási bizottság tervében — a nyári ren­dezvények közé — bekerülnének a helyi és járási arató ünnepélyeken valő fellépések is. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban már évek óta a CSEMADOK társrendezője a járási aratóünnepélynek, de törődnek azzal is, hogy a helyi szervezetek együttesei fellépjenek az ara­tást befejező helyi ünnepségeken. A CSEMADOK tevékenységét mindig sok­oldalúan segítették a szövetkezetek. Ezt ágy lehet legjobban viszonozni, hogy az efsz-ek rendezvényein színvonalas műsorral szerepelnek a CSE­MADOK együttesei, szólistái. Lehet, ezt eddig több szövetkezetben nem igényelték. De ha a CSEMADOK vezetői önként felajánlják a műsort, a „nagy család“ ünnepségének színesebbé tételére, minden bizonnyal szíve­sen vennék az efsz-ek vezetői a kezdeményezést. —ti — Fellendülőben a népművészeti tevékenység A komárnoi (komáromi) járásban a CSEMADOK jelentősen hozzájárult a kulturális élet sokoldalú fejlesztéséhez. A járási irányítók különös gond­dal készítik elő a nyári kulturális megmozdulásokat, s emellett a CSE­MADOK országos rendezvényeinek sikerét is elősegítik. A közelmúltban lezárult Jókai Napok előkészítésénél a járási apparátus és a helyi szervezetek vezetősége különösen a közönségszervezésből vette ki a részét. Szorgalmuknak meg lett az eredménye, mert a Jókai Napok rendezvényei látogatottak voltak. A közönségszervezésből — a Zselízi Országos Népművészeti Fesztiválra —­­szintén kivették a részüket, és ugyanezt a feladatot szeretnék sikeresen teljesíteni a CSEMADOK Gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélyével kapcsolatban is. i A komárnoi (komáromi) járásban a, dal- és tánc­ünnepélyt évről-évre Kližská Némán (Kolozsnémán), a hatalmas fák árnyékában rendezik meg. О

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom