Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-18 / 24. szám

1977. június 18.

SZABAD FÖLDMŰVES

A szocialista munkaverseny új irányelvei

Ezt a címet a miniszter ía kerületi nemzeti bizottság elnöke, a Szövetkezetek Központi Tanácsának elnöke) ítéli oda, az adott szakszervezet (csehországi vagy szlovákiai) Központi Bizottságával együtt (az egységes földművésszövetkezetek esetében a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Bizottságával együtt), legkorábban öt évvel a hosszú lejáratú szocialista felajánlás elfogadása után, a termelési-gazdasági egység vezetőségének, a szakvállalatnak, a járási nemzeti bizottságnak értékelése alapján, a példás eredményekért, főként:

— a mozgósító feladatok öntudatos Elfogadásáért, az állami terv sikeres teljesítéséért, a termelés hatékonyságának növeléséért, a munka minőségének javításáért, az anyag-, nyersanyag, tüzelőanyag és energiaszükséglet csökkentéséért, a tudományos-műszaki fejlődés és az ésszerűsítés folyamaténak felgyorsításáért;

— a hazai és az exportszállítmányok határidőn belüli és Jó minőségű lebonyolításáért és a beruházások határidőn belüli és jó kivitelezéséért;

— a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó szocialista gazdasági integráció feladata teljesítéséért és lehetőségeinek felhasználásáért a munka társadalmi termelékenysége szüntelen növelésének szolgálatában;

— az irányításnak, különösen a termelés minősége átfogó irányítási rendszerének progresszív formákban való érvényesítéséért;

— a munka-, az életkörülmények és a munkabiztonság javításáért, a dolgozók műveltsége, kulturális és műszaki alkotó kezdeményezése állandó fokozásáért;

— a magas politikai színvonal eléréséért, a dolgozók munkakezdeményezésének, valamint az irányításban és az igazgatásban való részvételének széleskörű és alkotó fejlesztéséért;

— az emberek és a vállalatok közötti elvtársi kapcsolatok megteremtéséért a társadalmi érdekek érvényesítése során.

A címtől a vállalatot és az üzemet megfoszthatja a miniszter (a kerületi nemzeti bizottság elnöke, a Szövetkezetek Központi Tanácsának elnöke), az illetékes (csehországi, illetve szlovákiai) szakszervezet központi bizottságával együtt (egységes földművesszövetkezetek esetében a Szövetkezett Földművesek Szövetségének Központi Bizottságával együtt), abban az esetben, ha a vállalat vagy üzem hosszabb időn át nem teljesíti a feladatokat és ha súlyosan megsérti a szocialista erkölcsöt (például más szervezet megkárosításának, árkihágásoknak, a munkavédelmi és higiéniai előírások meg nem tartásának stb. esetében), vagy ha nem teljesíti a mozgalom fő feltételeit és céljait.

7. A SZOCIALISTA MUNKA ÚTTÖRŐJE

Azoknak a kiváló egyéneknek, akik sikeresen teljesítik a szocialista munkabrigádok mozgalmának céljait, új munkamódszereket vezetnek be, lelkesíteni tudják a kollektívákat és az élvonalba tudják őket vinni, vagy ha egy lemaradó munkahelyet kiváló munkahellyé tudnak változtatni, az egész társadalom szempontjából fontos és nagymértékben progreszszfv tevékenységükért odaítélhetik a szocialista munka úttörője címet.

Ezt a címet a miniszterek (a kerületi nemzeti bizottságok elnökei, a Szövetkezetek Központi Tanácsának elnöke) az adott szakszervezetek (csehországi, illetve szlovákiai) központi bizottságával együtt az üzemi szakszervezeti bizottság és a szervezetek gazdságl vezetőségeinek javaslatára az irányítás más szintjein működő szakszervezeti és gazdsági szervekkel való megvitatása után ítélik oda. Az egységes földművesszövetkezetekben a címet a cseh, illetve a szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ítéli oda, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságával (csehországi vagy szlovákiai KB) együtt a vezetőség javaslatára, miután a javaslatot a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága jóváhagyta.

e. az Állami, a gazdasági és a szakszervezeti

SZERVEK FELADATAI

A szocialista munkabrigádok, a szocialista munka műhelyei, üzemegységei és vállalatai kezdeményezésének fejlesztéséről és érvényesítéséről való gondoskodás a szakszervezeti és a gazdasági szervek közös feladata, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának határozatéval összhangban teljesítenek.

A szocialista munkabrigádok tevékenysége színvonalának

Emelése érdekében kötelesek:

a) az üzemi szakszervezett bizottságok és az általuk Irányított szakszervezeti szervek, az efsz-ek vezetőségei és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Járási bizottságai, valamint a kisipari szövetkezetek vezetőségei:

— fejleszteni a mozgalomba bekapcsolódott dolgozók szocialista öntudatát, tájékoztatni őket a CSKP politikájáról, megnyerni kezdeményező támogatásukat a termelés, a munka és az élet Időszerű problémáinak megoldása érdekében;

— a kollektívák életének és munkájának, problémáinak és sikereinek ismerete alapján törekedni a szocialista munkakezdeményezés és az alkotó kezdeményezés fokozására, a helyes nézetek és ötletek érvényesítésére, a dolgozók törvényes jogainak, Jogos követeléseinek és érdekeinek megvédésére;

— törekedni arra, hogy a kollektívák áldozatkészsége és felbecsülhetetlen értékű erőfeszítései új elemekkel és jelenségekkel gazdagítsák a társadalmi munkát és életet, gazdagabbá tegyék az egész társadalom életét, terven felüli értékeket hozzanak létre és senki se használhassa fel ezt a kezdeményezést és ezeket az erőfeszítéseket a fogyatékosságok, a felelőtlenség és az irányító munkában fellelhető felületesség elkendőzésére;

b) az üzemek, vállalatok és más szervezetek (beleértve a földmüvesszövetkezeteket és a kisipari szövetkezeteket Is) gazdasági szervei kötelesek:

— rendszeres munkát végezni a kollektívákkal és az egyénekkel, kezdeményezésüket a legfontosabb tervfeladatokra és a szervezet fejlesztésére összpontosítani — különösen a szocialista felajánlások előkészületei során — és Irányítani a munkabrigádok újítási és ésszerűsítési javaslatai tevékenységét;

— megteremteni a feltételeket kezdeményezésük érvényesítéséhez, figyelemmel követni és elbírálni e kezdeményezés gazdasági eredményeit, felelősen megtárgyalni a brigádtagok javaslatait és észrevételeit, valamint sokoldalúan a kollektívák tudatába idézni munkájuk, a vállalat és az üzem problémáinak megoldásában való részvételük hatékonyságát, társadalmi hasznosságát;

— differenciált magatartást tanúsítani a kollektívákkal

szemben azok színvonala, szükségletei és feladatai szerint és ezektől függően feladatokkal bízni meg őket, segítséget nyújtani, törődni politikai és szakmai nevelésükkel, elért eredményeiket differenciáltan, érdem szerint értékelni és népszerűsíteni;

— dokumentációt vezetni a mozgalomról, törődni azzal, hogy a címek és a jelvények odaítélését minden dolgozó személyi okmányaiban nyilvántartsák, továbbá fedezni a jelvények, oklevelek, zászlók stb. beszerzésének költségeit;

c) a gazdasági és szakszervezeti szervek, a Szövetkezeti Földművesek és a Kisipari Szövetkezetek Szövetségének szervei kötelesek:

— biztosítani a szocialista munkabrigádok céljainak kidolgozását a munkahely konkrét feltételeinek figyelembevételével és segítséget nyújtani e feltételeknek a csoportos és az egyént felajánlásokban való érvényesítéséhez;

— rendszeresen értékelni és elbírálni a szocialista munkabrigádok tevékenységének 'eredményeit, biztosítani a címek

megvédésének következetes lebonyolítását, népszerűsíteni és általánosítani a legjobb tapasztalatokat.

A gazdasági és a szakszervezeti szervek igen szorosan együttműködnek a többi társadalmi szervezettel a szocialista munkabrigádok mozgalmának fejlesztése és javítása terén, kölcsönösen egybehangolják tevékenységüket s felhasználnak minden célszerű, a szocialista társadalomnak megfelelő nevelési módszert és eszközt arra„hogy a kollektíva munkájának színvonala tartósan emelkedjen, kiegyensúlyozottan fejlődjön a szocialista munkabrigádmozgalom minden területén, a „szocialista módon dolgozni — szocialista módon élni“ jelszó jegyében.

9, ZARŰRENDELET

A szocialista munkabrigádoknak, a szocialista munka műhelyeinek, vállalatainak és úttörőinek tevékenységét szabályozó alapelvek 1977. június elsejével lépnek érvénybe. Ezzel érvényét veszíti a szocialista munkabrigádoknak, a szocialista munka úttörőinek, műhelyeinek, üzemegységeinek, üzemeinek és vállalatoknak tevékenységét szabályozó, a Szakszervezetek Központi Tanácsának Elnöksége által 1971. április 7-én jóváhagyott irányelvei.

Az alapelvekhez a Szakszervezetek Központi Tanácsa a'á

magyarázatot.

Baleset* és tűzkármegelőzés

★ Nitrán 130 hektárnyi parkot gondoz a városi kertészeti üzem. Képünkön a vállalat egyik — kilenctagú — szocialista munkabrigádjának néhány tagja látható, amint Suchter Karol virágkertészeti-parktervező technikus irányításával — a NOSZF közelgő 60. évfordulójára — ízlésesen díszítik a Prior áruház környékét. (Matis Pavel felvételé)

Biblia vastagságú jelentések, kimutatások, rengeteg szám, — statisztika. A Dunajská Streda-i (Dunaszerdahelyi) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság munkabiztonsági és tűzvédelmi

szakelőadója kazalnyi iratot

rak elém. Tavalyi, tavalyelőtti, sőt. tíz évre visszavezető irathalmaz: A balesetek, tűzkárok, betegség miatt mulasztott munkanapok végtelen lajstromai. A kimutatások, számok, jegyzőkönyvek mögött emberek vannak. Sok esetben, sajnos, csak voltak ...

Vegyük csupán az 1976-os évet: Antal Lajos szakelőadó szerint, tavaly bizony szomorúan zártak. A járás mezőgazdasági üzemeiben baleset következtében két dolgozó vesztette életét.

I.

Az egyik szövetkezetben, 70 éves beteges emberre bízták a fuvarozást. Lovasfogattal! A jegyzőkönyv szárazon, hidegen tárja elénk a tényt: Sima és egyenes úton hajtott a kocsis. Az állatok azonban hirtelen megijedtek — nyilván valami szembejövő járműtől — megrántották a kocsit, s a hetven éves kocsis a lovak közé esett, majd a kerekek alá került. Kórházba szállítás közben halt meg.

II.

Egy másik efsz-b'en a traktoros gépével altalajlazítást végzett. Munkájával volt elfoglalva, zúgott a motor, így természetesen nem hallhatta, hogy valaki közeledik a géphez. Egyszerre kiáltásra lett figyelmes, s csak akkor vette észre, hogy a szövetkezet segédkertésze —■ szintén nyugdíjas — a traktor és a munkagép közé került. A segédkertész roncsolásos sérüléseibe belehalt...

Szomorú, tanulságos, s egyben borzasztó esetek ezek. Kivált az első. Hát senki nem gondolt munkaelosztáskor arra, hogy egy hetven éves törékeny öreg már nem képes — nem is tud — teljes biztonsággal közlekedni? Pláne lovaskocsival. Hiába az évtizedes gyakorlat, ha valaki már öreg. Ennek tetejében a vizsgálat még azt is kiderítete, hogy a lovaskocsin egyáltalán nem működött a fék, sőt a kocsis előtti védőkorlát is hiányzott, amely — ha van — megakadályozhatta volna a végzetes kimenetelű balesetet- Vajon ki a felelős a történtekért? A fenti, önmagukért beszélő tények ellenére: senkii Legalább is senki ellen nem indítottak bűnvádi eljárást. Pedig lehetett volna. De hát...

Az ördög bujkál bennem: mindenféle eszembe Jut ilyenkor, csak Jó nem. Mert meggyőződésem, hogy a munkahelyi balesetek túlnyomó részét az előírások be nem tartása, az áldozatok — vagy mások — felelőtlenségek okozza. Mit lehet itt tenni? — tolakodik a kérdés.

Nem szeretem a számokat.

Kivált évvégi jelentésekben, kimutatásokban. Szárazak, hamisak, ha nem vizsgáljuk meg őket minden oldalról. Sokszor azonban rendkívül beszédesek. Bizonyításként néhány adat:

A szóbanforgó járás mezőgazdasági üzemeiben, tavaly, munkahelyi balesetek miatt 14 633 munkanapot mulasztottak a dolgozók. Ha utána számolunk egy kicsit, s egy átlagos dolgozó napi munkájának értékével beszorozzuk ezt a számot, ijesztő pénzösszeget kapunk eredményül. Óriási kár a népgazdaságnak, a dolog erkölcsi, családi vonatkozású oldaláról nem is beszélve.

Más:

A statisztika szerint a járás mezőgazdasági üzemeiben 1970- ben őt, 1975 kivételével pedig minden évben volt több-kevesebb halálos kimenetelű baleset.

A közelmúltban előfordult baleseteket elemezve, a múlttal hasonlítgatva megállapította a munkabiztonsági előadó, hogy a tíz évvel ezelőti évenkénti balesetmennyiséghez képest, úgyszólván alig változtak a számok. Persze figyelembe kell vennünk azt, hogy tíz év alatt a mezőgazdaság is nagyon sokat fejlődött a gépesítés terén. Ennek tudatában tehát megállapíthatjuk, hogy a közelmúltban eredményesebbeknek bizonyultak a munkabiztonsági intézkedések. A baleseti források — a bonyolult gépek, berendezések — szaporodtak, az évenkénti baleset! átlag maradt a régi, úgyszólván változatlan.

S újfent ide kívánkozik a kérdés: Mit lehet itt tenni? Nagyon sokat. A temérdek tennivaló közül a legfontosabb, hogy állandóan, következetesen fokozzuk a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségét. Elsősorban a gépkezelőkre vonatkozik ez, dolgozzanak a mezőgazdaság bármely szakágazatában. A másik alapvető követelmény, hogy a lehető legtárgyilagosabban, szigorúan ellenőrizzék a vezetők a munkabiztonsági előírások betartását A dolgozók, ne csak normális iskolázásokon ismerkedjenek a szabályokkal. Akiben nincs, ab ban fel kell ébreszteni a felelősségtudatot. Az egyéni és a kollektív felelősségtudatot egyaránt.

Hogy adósak vagyunk még ilyen szempontból egy-két do foggal, azt mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy a mezőgazdasági vezetők — el nökök, agronóm usok — nem régiben lezajlott járási szinifi vizsgáján, egypáran „megbuk tak“. Teszt formájában kelleti felelniük a munkabiztonsággal kapcsolatos alapvető kérdések re. Ismét felkínálkozik a kérdés: Az a vezető, aki maga sincs tisztában az ilyen irányú problémákkal, hogyan követelheti meg beosztottjaitől az előírások betartását?

Jobb híján azért az is vigasztaiu, nugj ebben cl jaiaouaii —

remélhetőleg másutt is — legalább nyíltan felvetnek ilyen kérdéseket. A határozatok nem rekednek meg, nem „halnak el“ hivatalos jelentéseken. Évközben legalább egyszer (ezenkívül minden idénymunka előtt) előadásokon, iskolázásokon vesznek részt a dolgozók, ahol a balesetmegelőzés időszerű kérdéseivel foglalkoznak a munkabiztonsági technikusok. Helyi és járási méretben is sor kerül ezekre az előadásokra.

Aratás előtt például az SZFSZ Járási Bizottsága, a tűzoltóság, a rendőrség, valamint a szakszervezet képviselőinek bevonásával valamennyi, az aratásban résztvevő gépet technikai, tűzvédelmi és munkabiztonsági szempontból ellenőriznek. Persze az emberekre is vonatkozik ez.

örvendetes, hogy van is foganatja a sok óvintézkedésnek. A járás mezőgazdasági üzemeiben az első negyedév végéig „csak“ 156 baleset történt. Halálos kimenetelű ezidáig nem volt.

Térjünk át pár mondat erejéig a tűzesetekre. A járásban jő Ideje nem volt jelentős tüzeset. Kivéve kettőt, ami tavaly az aratás alatt történt. „Jó lenne, ha az idén egy sem fordulna elő.“ Antal Lajos bizakodik. Joggal, hiszen — szerinte — minden lehetőt megtettek a megelőzés érdekében. Az említett gépszemlén kívül az aratás alatt is rendszeresen ellenőrzik majd a gépeket s a dolgozókat. A legkisebb kihágást is szigorúan büntetik.

Ezenkívül a legrosszabra Is számítva: minden kombájnt két ellenőrzött tüzoltőkészülékkel látnak el. A vasúti pálya mentén lévő gabonatáblákra tüzőrök vigyáznak majd, akiket n vasút honorál- Nagyon sokat segít a megelőzés szempontjából az állandó propagáció- Ára* tás idején a propagációs tőt»Iák, s a helyi hangszóró-hőlózatok állandó témája a bal* eset- és a tűzmegelőzés lesz.

Ha a tűzkárokról és tűzmegelőzésről folyik a sző, néni hagyhatjuk ki a járás területén működő szárítóberendezéseket sem. Jő eredménykén! könyvelhető el, hogy sem aä idén, sem a közelmúltban nem keletkezett tűz a szárítóberendezésekben. Antal elvtárs szerint örvendetes dolog ez, hiszen a szárítóberendezéseknél dolgozó emberek úgyszólván a „tűzzel játszanak“: olajjal é9 mazuttal fűtik a szárítókat. Ha figyelembe vesszük, hogy országszerte hány szárítóberendezés égett már le, felelőtlenség, az előírt technológia bi nem tartása miatt, nincs panaszra okuk a szakembereknek.

Nehéz, kellemetlen, de örökké visszatérő téma a balesetmegelőzés és a tűzvédelem» Sokszor visszás, bosszantó dolgok derülnek ki egy olyan beszélgetés folyamán. Megkockáztattam azt is, hogy megkértem a tizenöt éve a szakmában dolgozó szakelőadót: soroljon fel egy-két olyan üzemet, ahol példásan betartják a munkabiztonsági és tűzvédelmi előírásokat. Nos, a válasza egyáltalán nem nyugtatott meg, —» ugyanis azokban az üzemekben: Dunajská Streda-1 EfsZj Orechová Potôň-i (dióspatonyi) Nový Život-1 szövetkezete^ ahol példásan betartanak minden előírást, rendszeresek ai iskolázások, az ellenőrzések! ott már volt egyszer komoly baleset. Öt idézem: „Az a baj! hogy valaminek előbb történnie kell ahhoz, hogy a vezetők, a dolgozók komolyan vegyék a munkabiztonsági, tűzvédelmi intézkedéseket“

Sajnos így igazi Emberi gyarlóság. Ilyenek vagyunk. Pedig azt tartja a közmondás: „Más kárán tanul az okos“.

Barak László