Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-18 / 24. szám

1977. június 18. SZABAD FÖLDMŰVES A szocialista munkaverseny új irányelvei Ezt a címet a miniszter ía kerületi nemzeti bizottság el­nöke, a Szövetkezetek Központi Tanácsának elnöke) ítéli oda, az adott szakszervezet (csehországi vagy szlovákiai) Köz­ponti Bizottságával együtt (az egységes földművésszövetke­­zetek esetében a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Bizottságával együtt), legkorábban öt évvel a hosszú lejáratú szocialista felajánlás elfogadása után, a termelési-gazdasági egység vezetőségének, a szakvállalatnak, a járási nemzeti bi­zottságnak értékelése alapján, a példás eredményekért, fő­ként: — a mozgósító feladatok öntudatos Elfogadásáért, az állami terv sikeres teljesítéséért, a termelés hatékonyságának növe­léséért, a munka minőségének javításáért, az anyag-, nyers­anyag, tüzelőanyag és energiaszükséglet csökkentéséért, a tudományos-műszaki fejlődés és az ésszerűsítés folyamaténak felgyorsításáért; — a hazai és az exportszállítmányok határidőn belüli és Jó minőségű lebonyolításáért és a beruházások határidőn be­lüli és jó kivitelezéséért; — a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó szocialista gazdasági integráció feladata teljesítéséért és le­hetőségeinek felhasználásáért a munka társadalmi termelé­kenysége szüntelen növelésének szolgálatában; — az irányításnak, különösen a termelés minősége átfogó irányítási rendszerének progresszív formákban való érvénye­sítéséért; — a munka-, az életkörülmények és a munkabiztonság ja­vításáért, a dolgozók műveltsége, kulturális és műszaki alko­tó kezdeményezése állandó fokozásáért; — a magas politikai színvonal eléréséért, a dolgozók mun­kakezdeményezésének, valamint az irányításban és az igaz­gatásban való részvételének széleskörű és alkotó fejleszté­séért; — az emberek és a vállalatok közötti elvtársi kapcsolatok megteremtéséért a társadalmi érdekek érvényesítése során. A címtől a vállalatot és az üzemet megfoszthatja a minisz­ter (a kerületi nemzeti bizottság elnöke, a Szövetkezetek Központi Tanácsának elnöke), az illetékes (csehországi, illet­ve szlovákiai) szakszervezet központi bizottságával együtt (egységes földművesszövetkezetek esetében a Szövetkezett Földművesek Szövetségének Központi Bizottságával együtt), abban az esetben, ha a vállalat vagy üzem hosszabb időn át nem teljesíti a feladatokat és ha súlyosan megsérti a szocia­lista erkölcsöt (például más szervezet megkárosításának, ár­kihágásoknak, a munkavédelmi és higiéniai előírások meg nem tartásának stb. esetében), vagy ha nem teljesíti a moz­galom fő feltételeit és céljait. 7. A SZOCIALISTA MUNKA ÚTTÖRŐJE Azoknak a kiváló egyéneknek, akik sikeresen teljesítik a szocialista munkabrigádok mozgalmának céljait, új munka­­módszereket vezetnek be, lelkesíteni tudják a kollektívákat és az élvonalba tudják őket vinni, vagy ha egy lemaradó munkahelyet kiváló munkahellyé tudnak változtatni, az egész társadalom szempontjából fontos és nagymértékben progresz­­szfv tevékenységükért odaítélhetik a szocialista munka út­törője címet. Ezt a címet a miniszterek (a kerületi nemzeti bizottságok elnökei, a Szövetkezetek Központi Tanácsának elnöke) az adott szakszervezetek (csehországi, illetve szlovákiai) köz­ponti bizottságával együtt az üzemi szakszervezeti bizottság és a szervezetek gazdságl vezetőségeinek javaslatára az irá­nyítás más szintjein működő szakszervezeti és gazdsági szer­vekkel való megvitatása után ítélik oda. Az egységes föld­művesszövetkezetekben a címet a cseh, illetve a szlovák me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ítéli oda, a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságával (cseh­országi vagy szlovákiai KB) együtt a vezetőség javaslatára, miután a javaslatot a Szövetkezeti Földművesek Szövetségé­nek járási bizottsága jóváhagyta. e. az Állami, a gazdasági és a szakszervezeti SZERVEK FELADATAI A szocialista munkabrigádok, a szocialista munka műhelyei, üzemegységei és vállalatai kezdeményezésének fejlesztéséről és érvényesítéséről való gondoskodás a szakszervezeti és a gazdasági szervek közös feladata, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának határozatéval összhangban teljesíte­nek. A szocialista munkabrigádok tevékenysége színvonalának Emelése érdekében kötelesek: a) az üzemi szakszervezett bizottságok és az általuk Irányí­tott szakszervezeti szervek, az efsz-ek vezetőségei és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Járási bizottsá­gai, valamint a kisipari szövetkezetek vezetőségei: — fejleszteni a mozgalomba bekapcsolódott dolgozók szo­cialista öntudatát, tájékoztatni őket a CSKP politikájáról, megnyerni kezdeményező támogatásukat a termelés, a munka és az élet Időszerű problémáinak megoldása érdekében; — a kollektívák életének és munkájának, problémáinak és sikereinek ismerete alapján törekedni a szocialista munka­kezdeményezés és az alkotó kezdeményezés fokozására, a he­lyes nézetek és ötletek érvényesítésére, a dolgozók törvényes jogainak, Jogos követeléseinek és érdekeinek megvédésére; — törekedni arra, hogy a kollektívák áldozatkészsége és felbecsülhetetlen értékű erőfeszítései új elemekkel és jelen­ségekkel gazdagítsák a társadalmi munkát és életet, gazda­gabbá tegyék az egész társadalom életét, terven felüli érté­keket hozzanak létre és senki se használhassa fel ezt a kez­deményezést és ezeket az erőfeszítéseket a fogyatékosságok, a felelőtlenség és az irányító munkában fellelhető felületes­ség elkendőzésére; b) az üzemek, vállalatok és más szervezetek (beleértve a földmüvesszövetkezeteket és a kisipari szövetkezeteket Is) gazdasági szervei kötelesek: — rendszeres munkát végezni a kollektívákkal és az egyé­nekkel, kezdeményezésüket a legfontosabb tervfeladatokra és a szervezet fejlesztésére összpontosítani — különösen a szo­cialista felajánlások előkészületei során — és Irányítani a munkabrigádok újítási és ésszerűsítési javaslatai tevékenysé­gét; — megteremteni a feltételeket kezdeményezésük érvénye­sítéséhez, figyelemmel követni és elbírálni e kezdeményezés gazdasági eredményeit, felelősen megtárgyalni a brigádtagok javaslatait és észrevételeit, valamint sokoldalúan a kollektí­vák tudatába idézni munkájuk, a vállalat és az üzem problé­máinak megoldásában való részvételük hatékonyságát, társa­dalmi hasznosságát; — differenciált magatartást tanúsítani a kollektívákkal szemben azok színvonala, szükségletei és feladatai szerint és ezektől függően feladatokkal bízni meg őket, segítséget nyújtani, törődni politikai és szakmai nevelésükkel, elért eredményeiket differenciáltan, érdem szerint értékelni és népszerűsíteni; — dokumentációt vezetni a mozgalomról, törődni azzal, hogy a címek és a jelvények odaítélését minden dolgozó sze­mélyi okmányaiban nyilvántartsák, továbbá fedezni a jelvé­nyek, oklevelek, zászlók stb. beszerzésének költségeit; c) a gazdasági és szakszervezeti szervek, a Szövetkezeti Föld­művesek és a Kisipari Szövetkezetek Szövetségének szer­vei kötelesek: — biztosítani a szocialista munkabrigádok céljainak ki­dolgozását a munkahely konkrét feltételeinek figyelembe­vételével és segítséget nyújtani e feltételeknek a csoportos és az egyént felajánlásokban való érvényesítéséhez; — rendszeresen értékelni és elbírálni a szocialista munka­brigádok tevékenységének 'eredményeit, biztosítani a címek megvédésének következetes lebonyolítását, népszerűsíteni és általánosítani a legjobb tapasztalatokat. A gazdasági és a szakszervezeti szervek igen szorosan együttműködnek a többi társadalmi szervezettel a szocialista munkabrigádok mozgalmának fejlesztése és javítása terén, kölcsönösen egybehangolják tevékenységüket s felhasználnak minden célszerű, a szocialista társadalomnak megfelelő ne­velési módszert és eszközt arra„hogy a kollektíva munkájának színvonala tartósan emelkedjen, kiegyensúlyozottan fejlődjön a szocialista munkabrigádmozgalom minden területén, a „szo­cialista módon dolgozni — szocialista módon élni“ jelszó je­gyében. 9, ZARŰRENDELET A szocialista munkabrigádoknak, a szocialista munka mű­helyeinek, vállalatainak és úttörőinek tevékenységét szabá­lyozó alapelvek 1977. június elsejével lépnek érvénybe. Ezzel érvényét veszíti a szocialista munkabrigádoknak, a szocialista munka úttörőinek, műhelyeinek, üzemegységeinek, üzemeinek és vállalatoknak tevékenységét szabályozó, a Szakszervezetek Központi Tanácsának Elnöksége által 1971. április 7-én jóvá­hagyott irányelvei. Az alapelvekhez a Szakszervezetek Központi Tanácsa a'á magyarázatot. Baleset* és tűzkármegelőzés ★ Nitrán 130 hektárnyi parkot gondoz a városi kertészeti üzem. Képünkön a vállalat egyik — kilenctagú — szocialista munkabrigádjának néhány tagja látható, amint Suchter Karol virágkertészeti-parktervező technikus irányításával — a NOSZF közelgő 60. évfordulójára — ízlésesen díszítik a Prior áruház környékét. (Matis Pavel felvételé) Biblia vastagságú jelentések, kimutatások, rengeteg szám, — statisztika. A Dunajská Streda-i (Dunaszerdahelyi) Járási Me­zőgazdasági Igazgatóság mun­kabiztonsági és tűzvédelmi szakelőadója kazalnyi iratot rak elém. Tavalyi, tavalyelőtti, sőt. tíz évre visszavezető irat­halmaz: A balesetek, tűzkárok, betegség miatt mulasztott mun­kanapok végtelen lajstromai. A kimutatások, számok, jegyző­könyvek mögött emberek van­nak. Sok esetben, sajnos, csak voltak ... Vegyük csupán az 1976-os évet: Antal Lajos szakelőadó szerint, tavaly bizony szomo­rúan zártak. A járás mezőgaz­dasági üzemeiben baleset kö­vetkeztében két dolgozó vesz­tette életét. I. Az egyik szövetkezetben, 70 éves beteges emberre bízták a fuvarozást. Lovasfogattal! A jegyzőkönyv szárazon, hidegen tárja elénk a tényt: Sima és egyenes úton hajtott a kocsis. Az állatok azonban hirtelen megijedtek — nyilván valami szembejövő járműtől — meg­rántották a kocsit, s a hetven éves kocsis a lovak közé esett, majd a kerekek alá került. Kórházba szállítás közben halt meg. II. Egy másik efsz-b'en a trak­toros gépével altalajlazítást végzett. Munkájával volt elfog­lalva, zúgott a motor, így ter­mészetesen nem hallhatta, hogy valaki közeledik a géphez. Egyszerre kiáltásra lett figyel­mes, s csak akkor vette észre, hogy a szövetkezet segédkerté­sze —■ szintén nyugdíjas — a traktor és a munkagép közé került. A segédkertész roncso­lásos sérüléseibe belehalt... Szomorú, tanulságos, s egy­ben borzasztó esetek ezek. Ki­vált az első. Hát senki nem gondolt munkaelosztáskor arra, hogy egy hetven éves törékeny öreg már nem képes — nem is tud — teljes biztonsággal köz­lekedni? Pláne lovaskocsival. Hiába az évtizedes gyakorlat, ha valaki már öreg. Ennek te­tejében a vizsgálat még azt is kiderítete, hogy a lovaskocsin egyáltalán nem működött a fék, sőt a kocsis előtti védő­korlát is hiányzott, amely — ha van — megakadályozhatta volna a végzetes kimenetelű balesetet- Vajon ki a felelős a történtekért? A fenti, önma­gukért beszélő tények ellenére: senkii Legalább is senki ellen nem indítottak bűnvádi eljá­rást. Pedig lehetett volna. De hát... Az ördög bujkál bennem: mindenféle eszembe Jut ilyen­kor, csak Jó nem. Mert meg­győződésem, hogy a munka­helyi balesetek túlnyomó ré­szét az előírások be nem tar­tása, az áldozatok — vagy má­sok — felelőtlenségek okozza. Mit lehet itt tenni? — tolako­dik a kérdés. Nem szeretem a számokat. Kivált évvégi jelentésekben, ki­mutatásokban. Szárazak, hami­sak, ha nem vizsgáljuk meg őket minden oldalról. Sokszor azonban rendkívül beszédesek. Bizonyításként néhány adat: A szóbanforgó járás mező­­gazdasági üzemeiben, tavaly, munkahelyi balesetek miatt 14 633 munkanapot mulasztot­tak a dolgozók. Ha utána szá­molunk egy kicsit, s egy átla­gos dolgozó napi munkájának értékével beszorozzuk ezt a számot, ijesztő pénzösszeget kapunk eredményül. Óriási kár a népgazdaságnak, a dolog er­kölcsi, családi vonatkozású ol­daláról nem is beszélve. Más: A statisztika szerint a járás mezőgazdasági üzemeiben 1970- ben őt, 1975 kivételével pedig minden évben volt több-keve­sebb halálos kimenetelű bal­eset. A közelmúltban előfordult baleseteket elemezve, a múlt­tal hasonlítgatva megállapítot­ta a munkabiztonsági előadó, hogy a tíz évvel ezelőti éven­kénti balesetmennyiséghez ké­pest, úgyszólván alig változtak a számok. Persze figyelembe kell vennünk azt, hogy tíz év alatt a mezőgazdaság is na­gyon sokat fejlődött a gépesí­tés terén. Ennek tudatában te­hát megállapíthatjuk, hogy a közelmúltban eredményeseb­beknek bizonyultak a munka­­biztonsági intézkedések. A bal­eseti források — a bonyolult gépek, berendezések — szapo­rodtak, az évenkénti baleset! átlag maradt a régi, úgyszól­ván változatlan. S újfent ide kívánkozik a kérdés: Mit lehet itt tenni? Nagyon sokat. A temérdek ten­nivaló közül a legfontosabb, hogy állandóan, következete­sen fokozzuk a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségét. El­sősorban a gépkezelőkre vo­natkozik ez, dolgozzanak a me­zőgazdaság bármely szakágaza­tában. A másik alapvető köve­telmény, hogy a lehető leg­­tárgyilagosabban, szigorúan el­lenőrizzék a vezetők a munka­­biztonsági előírások betartását A dolgozók, ne csak normális iskolázásokon ismerkedjenek a szabályokkal. Akiben nincs, ab ban fel kell ébreszteni a fele­lősségtudatot. Az egyéni és a kollektív felelősségtudatot egy­aránt. Hogy adósak vagyunk még ilyen szempontból egy-két do foggal, azt mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy a mezőgazdasági vezetők — el nökök, agronóm usok — nem régiben lezajlott járási szinifi vizsgáján, egypáran „megbuk tak“. Teszt formájában kelleti felelniük a munkabiztonsággal kapcsolatos alapvető kérdések re. Ismét felkínálkozik a kér­dés: Az a vezető, aki maga sincs tisztában az ilyen irányú problémákkal, hogyan követel­heti meg beosztottjaitől az elő­írások betartását? Jobb híján azért az is vigasz­taiu, nugj ebben cl jaiaouaii — remélhetőleg másutt is — leg­alább nyíltan felvetnek ilyen kérdéseket. A határozatok nem rekednek meg, nem „halnak el“ hivatalos jelentéseken. Év­közben legalább egyszer (ezen­kívül minden idénymunka előtt) előadásokon, iskolázáso­kon vesznek részt a dolgozók, ahol a balesetmegelőzés idő­szerű kérdéseivel foglalkoznak a munkabiztonsági techniku­sok. Helyi és járási méretben is sor kerül ezekre az előadá­sokra. Aratás előtt például az SZFSZ Járási Bizottsága, a tűzoltóság, a rendőrség, valamint a szak­­szervezet képviselőinek bevo­násával valamennyi, az aratás­ban résztvevő gépet technikai, tűzvédelmi és munkabiztonsági szempontból ellenőriznek. Per­sze az emberekre is vonatkozik ez. örvendetes, hogy van is fo­ganatja a sok óvintézkedésnek. A járás mezőgazdasági üzemei­ben az első negyedév végéig „csak“ 156 baleset történt. Ha­lálos kimenetelű ezidáig nem volt. Térjünk át pár mondat ere­jéig a tűzesetekre. A járásban jő Ideje nem volt jelentős tüz­eset. Kivéve kettőt, ami tavaly az aratás alatt történt. „Jó lenne, ha az idén egy sem for­dulna elő.“ Antal Lajos biza­kodik. Joggal, hiszen — szerin­te — minden lehetőt megtettek a megelőzés érdekében. Az em­lített gépszemlén kívül az ara­tás alatt is rendszeresen el­lenőrzik majd a gépeket s a dolgozókat. A legkisebb kihá­gást is szigorúan büntetik. Ezenkívül a legrosszabra Is számítva: minden kombájnt két ellenőrzött tüzoltőkészülékkel látnak el. A vasúti pálya men­tén lévő gabonatáblákra tüz­­őrök vigyáznak majd, akiket n vasút honorál- Nagyon sokat segít a megelőzés szempontjá­ból az állandó propagáció- Ára* tás idején a propagációs tőt»­­Iák, s a helyi hangszóró-hőló­­zatok állandó témája a bal* eset- és a tűzmegelőzés lesz. Ha a tűzkárokról és tűzmeg­előzésről folyik a sző, néni hagyhatjuk ki a járás terüle­­tén működő szárítóberendezé­seket sem. Jő eredménykén! könyvelhető el, hogy sem aä idén, sem a közelmúltban nem keletkezett tűz a szárítóberen­dezésekben. Antal elvtárs sze­rint örvendetes dolog ez, hi­szen a szárítóberendezéseknél dolgozó emberek úgyszólván a „tűzzel játszanak“: olajjal é9 mazuttal fűtik a szárítókat. Ha figyelembe vesszük, hogy or­szágszerte hány szárítóberen­dezés égett már le, felelőtlen­ség, az előírt technológia bi nem tartása miatt, nincs pa­naszra okuk a szakemberek­nek. Nehéz, kellemetlen, de örök­ké visszatérő téma a baleset­megelőzés és a tűzvédelem» Sokszor visszás, bosszantó dol­gok derülnek ki egy olyan be­szélgetés folyamán. Megkoc­káztattam azt is, hogy megkér­tem a tizenöt éve a szakmában dolgozó szakelőadót: soroljon fel egy-két olyan üzemet, ahol példásan betartják a munka­­biztonsági és tűzvédelmi elő­írásokat. Nos, a válasza egyál­talán nem nyugtatott meg, —» ugyanis azokban az üzemek­ben: Dunajská Streda-1 EfsZj Orechová Potôň-i (dióspatonyi) Nový Život-1 szövetkezete^ ahol példásan betartanak min­den előírást, rendszeresek ai iskolázások, az ellenőrzések! ott már volt egyszer komoly baleset. Öt idézem: „Az a baj! hogy valaminek előbb történ­nie kell ahhoz, hogy a veze­tők, a dolgozók komolyan ve­gyék a munkabiztonsági, tűz­védelmi intézkedéseket“ Sajnos így igazi Emberi gyar­lóság. Ilyenek vagyunk. Pedig azt tartja a közmondás: „Más kárán tanul az okos“. Barak László

Next

/
Oldalképek
Tartalom