Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-18 / 24. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1977. június 18. A CSKP KB hetedik plenáris ülé** sének anyagai arra ösztönözвек, hogy mélyrehatőan megismerjük mindazon pozitív és negatív jelenségeket, melyek napjainkban a szolgáltatás, a közellátás és nem utolsó sorban a minőség terén megmutatkoznak. A célktűzés az, hogy a társadalom minden szakaszán, de főleg ott, ahol alkotó módon elősegíthetjük a javulást, mindent megtegyünk dolgozó népünk jobb, egyenletesebb ellátása érdekében. Az utóbbi években ugyanis jelentős sikereket értünk el dolgozó népünk életszínvonalának javulásában, ami abban is megmutatkozott, hogy hazánkban manapság egy négytagú család lakberendezésének átlagos értéke meghaladja a százezer koronát, s az utóbbi öt esztendőben a dolgozók jövedelme egynegyedével emelkedett, s ugyanennyivel kell javulnia a hatodik ötéves tervidőszakban is. Ehhez szükséges hozzá idomítani az árukészletet, a választékot és a minőséget. Ez azt jelenti, hogy a jövőben fűzzük szorosabbra a termelők, a kereskedelem és a fogyasztók kapcsolatát, vagyis a termelést idomítsuk a piac igényeihez. Ebben segítségünkre lehetnek a tudományos kutatás vívmányai, s mindazon műszaki és anyagi alapok, amelyek a társadalmi termeléshez manapság rendelkezésünkre állnak. Ezen a téren szocialista mezőgazdaságunkban szintén van tennivaló bőven. Tudomásul kell vennünk, hogy népünk életszínvonala szüntelen növekedésével törvényszerűen előtérbe kerül a termelt áru minőségi javításának az igénye. Ez elválaszthatatlan tartozéka a lakosság jó minőségű, választékban is megfelelő termékekkel való egyenletes ellátásának. A közelmúltban Kroméfížben a tudományos kutatás és a termelési gyakorlat szakembereinek egy nagy csoportja — a gabonatermesztők II. országos tanácskozásán — szintén a minőség javítását tartotta a mezőgazdaság és a kutatás egyik legfontosabb feladatának. Miért került ez napirendre? Azért, mert a gabona közélelmezésünkben az alapanyagok legfontosabbika. Ezzel fedezzük táplálkozásunkban a kalória 45, a fehérje 40, a zsiradék 10, a cukor 50, a mész 13 és a vasszükséglet 26 százalékát. Ezért tartozik a gabona növénytermesztésünk élvonalába, azonban a termelés szervezésében, a nagy hozam elérésére való törekvéssel párhuzamosan, az egyre jobb minőségre is törekedni kell, mert a gabona hasznosítási értéke szempontjából ez fontos követelmény. Ez magától értetődően azt követeli, hogy a sütő- és a söripar a kiváló minőségű, az emberi fogyasztás szempontjából nélkülözhetetlen gyártmányokhoz a korábbinál jobb nyers-Az SZIKP Kelet-Szlovákiai Kerületi Bizottságának ösztönzésére — a Michalanyi Állami Gazdaság dolgozói — össztársadalmi szempontból nagyon értékes kötelezettségvállalás elindítóivá váltak. Felhívással fordultak a kerület összes mezőgazdasági üzemeihez, hogy csatlakozzanak az „Egymillió tonna gabonát a köztársaságnak“ mozgalomhoz. Hogy milyen feltételeket hoztak létre ennek érdekében a gazdaságban, arról egyes vezető dolgozók az alábbiakban nyilatkoznak: — Az „Egymillió tonna gabonát в köztársaságnak“ felhívás állami gazdaságunkból indult útnak — jegyezte meg M. Tomko elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke. — A javaslatot az üzemi pártszervezet vezetősége közösen a vállalat vezetőségével megtárgyalta, s elhatározta, hogy megalapozza a gabonatermesztés fellendítésének feltételeit. Az ezzel kapcsolatos alapelvek kidolgozásával ján Michaléík főmérnököt és Ián Sabo főagronőmust bíztuk meg. Ök ketten dolgozták fel feltételeinkre a kerületi és a járási pártbizottság határozatát. A gazdaság kollektívájának bevonásával megtárgyaltuk az igényes feladatot, s ezt követőn felhívtuk a IrebiSovi járás mezőgazdasági üzemeit, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz. 0 Nagyon igényes feladatot vállaltak, hiszen a hatodik ötéves tervidőszak végén egyszer annyi gabonát kell kitermelnie a gazdaságnak, mint 1976-ban. Hogyan akarják ezt elérni? — Az igényes feladatokba gyakorlatilag minden termelési részlegünket bevettünk — tájékoztatott Ján Michalőík főmérnök. — A hatodik ötéves tervidőszakban mezőgazdasági termelésünknek 43,5 százalékkal kell növekednie. Ebből a növénytermesztésre 73 százalék jut. Az elmúlt ötéves tervidőszak végén például 836 vagon gabonát termeltünk, s 1980-ban. már 1629 vagon a célkitűzés! Ez az előbbinek kis híján a duplája. Természetesen a szemes kukorica 1 Itand ard minőse Igét, b( 1 áruválasztékot! anyagokat kapjon mezőgazdaságunktól. Ugyanakkor az állattenyésztésben hasznosításra kerülő gabona alapanyag minősége akkor megfelelő, ha abban a fehérjék és más összetevők aránya kedvező. Talán mondanunk sem kell, hogy mindezek jelentős feladatok elé állítják a kutatás és a termelési gyakorlat szakembereit. Gondos, körültekintő munkát követe] ez a nemesítőktől, az agronómusoktól, az agrokémikusoktól, a technológusoktól, a raktározás módozatától stb. Az országos tanácskozáson egyértelműen hangsúlyozták, hogy „nemesítőinknek az optimális feldolgozóipari minőség elérését, a növény jó egészségi és fiziológiai állapotának elérését kell szem előtt tartaniuk“. Tulajdonképpen ezek a standard minőség és a nagy hozam elérésének a feltételei. Ezért szükséges, hogy a mind jobb siker érdekében a nemesítő genetikusok, az élelmiszeripari vegyészek együttműködjenek a minőségi tényezők meghatározásában. Tény, hogy a korszerű agrotechnika — mindenekelőtt az ésszerű tápanyagpótlás, — vagyis a gabonák biológiai képességének a kihasználása mellett a minőség javítására is nagy lehetőség kínálkozik. Ezzel elkerülhető az a veszteség is, ami — mennyiségi szempontból — ma még a feldolgozásnál jelentkezik. A szakemberek némelyike arra is figyelmeztetett, hogy „a teljes siker érdekében konkretizálni kellene a morális jellegű ösztönzőket; ezzel tágabb teret hagyva a szocialista verseny kibontakoztatásának, mivel ezen a téren felbecsülhetetlen értékek rejtőznek. Tulajdonképpen az a verseny, ami a gabonatermelés fellendítésének támogatására a közelmúltban Szlovákia egyes kerületeiben kibontakozott, szintén a célt szolgálja. Mindamellett az is tény, hogy eddig nem sikerült olyan célravezető morális ösztönzés kialakítása, mely teljes mértékben a társadalom által elvárt gabonaminőségre terelné a termelők figyelmét. Ez is meggyőző bizonyíték arra, hogy mennyire fontos olyan célravezető módozatoknak a gyakorlatban való meghonosítása, amelyek segítségével az érdeklődés helyes irányba terelhető mind a termelés, mind a feldolgozás, mind pedig a fogyasztói piac vonatkozásában. A tanácskozás résztvevői megkülönböztetett figyelmet fordítottak a búza és a sörárpa termelésére. Ezek társadalmunkban olyan nyersanyagok, amelyek tekintélyes helyet kapnak a termelés struktúrájában. A búza az összes szántóterületnek mintegy ötven százalékát foglalja el, a sörárpa pedig értékes kiviteli nyersanyagunk, amely a külföldi piacon az arannyal egyenértékű. Érthetően az is szóba került, hogy „a világpiacon a söripari malátaszállítmányok kiváló minősége a legfontosabb“, ami azt követeli, hogy kellő intézkedést tegyünk a sörárpa minőségének javítására. A külföldi partnerek ma ugyanis nem elégednek meg azzal, hogy nálunk a sörárpa termelésének hagyománya van. Ezt figyelmen kívül hagyva, érthetően még jobb minőséget követelnek, s ezen a termelésben mindenképpen el kell gondolkozni. Nincs miért csodálkoznunk ezen, hiszen a korszerű maláta- és sörgyártás időszakában a végtermék minősége nem is annyira a technológia, mint a nyersanyag milyenségének a függvénye. A minőség tehát gondosan programozott folyamat következménye, mely a növénytermesztésben jóval a vetés előtt kezdődik, a termés begyűjtésével zárul, illetve egyre magasabb szinten, dialektikus folyamatként ismétlődik. Ennek egyrészt az agrotechnika integrált irányításában, a termés begyűjtésének szervezésében, a magvak korszerű utókezelésében és raktározásában, másrészt pedig a kiváló minőség megőrzésében kell ki-A tartalékok feltárásával Megduplázzák a gabona hozamát termelésében is előbbre kell jutnunk, így a korábbi 149 vagon helyett a hatodik ötéves tervidőszak végén 399 vagon szemes kukorica mennyiséget akarunk elérni. — A tartalék mindenekelőtt a vetésterület bővítésében van — szólt közbe Ián Sabo főagronómus —, hiszen búzából máris 15 százalékkal bővítettük a vetésterületet. Például 1975-ben 2497 hektáron volt gabonánk, de már 3620 hektárnál tartunk. Nagy tartalékot látunk továbbá a hektárhozamok növelésében. .Egyes részlegeink földterülete nagyon kitűnő, így minden felétel adott ahhoz, hogy gazdag termést érjünk el. Két1 évvel ezelőtt állami gazdaságunk átlagában 32,54 mázsa gabonát gyűjtöttünk be hektáronként, az elmúlt évben azonban már több mint 42 mázsát. Ezzel kalászosokból 174 vagon többletünk lett. A hatodik ötéves tervidőszak végén több mint ötven mázsás hektárhozammal számolunk. Programot dolgoztunk ki a búza termesztésére, és hasonló program készül az árpa, a kukorica, a terimés takarmányok termesztésére is. Az őszi búzát már a programban meghatározott alapelvek szerint vetettük. Arra törekedtünk, hogy a nagy termőképességű, körzetesített búzák kerüljenek a földekbe. A Mironovszkája és a jubilejná szovjet búzákból kimagasló hozamot várunk. Örömmel említhetem, hogy a legutóbbi vizsgálat során a búzavetés 93 százalékánál rendkívül jő növényállományt állapítottunk meg, ami fontos feltétele a célkitűzés elérésének. Idén már arra törekszünk, hogy ideális gabonaelőveteményeink is legyenek, ezért bővítettük a hüvelyesek területét. Ugyanerre törekszünk az árpánál is. Csak körzetesített fajtákat termelünk. A kukorica szempontjából nálunk főleg a korán érő hibridek jönnek számításba, mert a félkoraiak és a késeiek nem érnek be. A vetőmag elosztásánál ezt figyelembe kellene venniük az illetékeseknek! 0 A Michalanyi Állami Gazdaság 7565 hektáron gazdálkodik. Mit tesznek a vetésterület növelése érdekében — tettük fel a kérdést Michal lančo igazgatónak. — A szántót főleg rekultiválással bővítjük. Eddig több mint 300 hektárral gyarapítottuk a szántókat, s 1900-ig újabb 300 hektárt törünk fel, főleg olyan lokalitásokon, amelyek területei korábban hasznavehetetlenek voltak, vagy csak kevés, gyenge minőségű fűvet nyújtottak. Ezeket a földeket bőséges szerves anyaggal feljavítjuk. Mivel nagyon távol vannak a farmoktól, ezért főleg zöldtrágyázzuk ezeket a földeket. Szükséges azonban, hogy maximális segítséget kapjunk a trebisovi Járási Meliorációs Igazgatóságtól és a IMI-től, mivel földterületünknek ezidáig csak 6 százalékán végeztünk melorációs munkát. Már a talajjavítás tervdokumentációit is elkészítettük és a munkálatok végzését is tervbe vettük, azonban a felsőbb szervek segítsége nélkül nem jutunk messzire. Fáj az ember szíve, ha tavasszal a mezőt járja. A földterületnek egy részén már vetjük a gabonát, irtás földekre pedig a talajvíz végett rá sem léphetünk. Ezért nem ritkaság, hogy lekéssük az agrotechnikai határidőt, a tenyészidő eltolódik és a hozam nem olyan, mint amilyet szeretnénk. A járásban régóta hangoztatják a Rožňava folyó szabályozásának szükségszerűségét; évente többször is elárasztja a kötelezésre jutnia! Volt rá már ugyanis példa, hogy a gabona minősége a felelőtlen gondoskodás következtében a raktárakban veszített értékéből! Gyakori jelenség, hogy a minőségi károsodás az agroökolőgiai és éghajlati befolyások elégtelen ismereténék az eredménye. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy gondoskodjunk a standard minőség elérését befolyásoló összes tényezők betartásáról, s a még ismeretlen tényezők megismeréséről stb. A Szovjetunió és más országok tapasztalatai arra figyelmeztetnek minket, hogy a gabonafélék standard minőségének meghatározásában, illetve elérésében, nagyon fontos és lényeges időszak a növényzet betakarítás előtti, parcellánkénti vizsgálata. A gabona termésátlagának és minőségének a javítása olyan felelősségteljes stratégiai-politikai feladat, ameiy nemcsak hazánkban, hanem a KGST többi országaiban is egyike azoknak a célkitűzéseknek, amelyeknek valóraváltásával lényeges javulás érthető el a fogyasztói piac kielégítésében. Ha a mezőgazdaság jöl teljesíti a programban meghatározott feladatát, akkor már csak a feldolgozó ipar üzemein múlik, milyen áruminőséget és választékot adnak a fogyasztóknak. A hetedik plenáris ülésen szóba került, hogy az élelmiszertermelésben ugyancsak szükség van a jobb, az ésszerűbb szervezésre. Ez nagyban befolyásolhatja a termékek minőségét, választékát és hatással van a dolgozók erőnléti és biológiai szükségletének kielégítésére. Ebben a folyamatban a kereskedelem nem elégedhet meg az áru közvetítői szerepével. Arra is törekednie kell, hogy figyeljen a fogyasztó véleményére és az illetékes helyen jelezze ezt, mert csak így válhat erős láncszemévé a társadalmat ellátó szférának. A kereskedelem tehát nemcsak egyszerű áruforgalmi ügyletet bonyolít le, hanem egyike azon szervezeteknek, amelyek aktív mozgatói életünknek. A párt plenáris ülésén az is szóba került, hogy a jövőben fordítsunk több gondot a szolgáltatás minőségére, gyorsaságára, s törődjünk azzal, hogy megkönnyítsük a háztartási munkát, lehetővé tegyük a dolgozóknak azt, hogy színvonalasan lakjanak, éljenek stb. Rajtunk múlik, hogy mindazokat a célkitűzéseket, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa körvonalazott, s az azt követő plénumok, gazdasági és politikai tanácskozások konkrét formába öntöttek, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a kereskedelem dolgozói alkotó kezdeményezésének kibontakoztatásával társadalmi összefogással megvalósítsuk. Koksza István zelében elterülő földeket. A károk nagyon érzékenyen sújtják gazda Ságunkat. Itt vesznek kárba a tartalékok. Töméntelen mennyiségű terimés takarmányt veszít gazdaságunk! Szabályozás után ilyesmi természetesen már nem fordul elő. • Hogyan reagáltak dolgozóik a felhívásra? — tettük fel a kér dést M. Топко eltvársnak. — Nagy szerencsénk, hogy az állami gazdaság 182 kommunistája az élre állt ás aprólékosan megmagyarázta a többieknek, miről is van tulajdonképpen sző; persze nemcsak magyaráztak, hanem cselekedtek is. Vállalták a munka nehezét. így például M. Kolesár gépesítő csoportja bejelentette, hogy a Nový Sad-i részlegen már idén három mázsával túlszárnyal ják a gabona tervezett hektárho zamát! Ez összesen 39 vagon ga bonatöbbletnek felel meg! P. Hu sár és J. Cap traktoros figyelmez tetett bennünket arra, hogy egyes lokalitások rétjein és legelőin ki használatlan tartalékaink vannak. Jóllehet, ezek a lokalitások árvíz veszélyes területen fekszenek, mégis érdemes felszántani és kukoricával bevetni a területeket, mert így értékesebb takarmányt nyerünk az állatállományunk részére mint régebben. 0 Mit tett az üzemi szakszervezeti bizottság a célkitűzés eléré se érdekében? — tettük fel г kérdést M. Cibere elnöknek. — A szakszervezeti bizottság arra törekszik, hogy Idejében és főleg pontosan tájékoztassa a dolgozókat aeoron levő feladatokról és kötelezettségvállalásokra ösztönözze őket. így sikerült megszerveznünk 213 egyéni és 3 kollektiv vállalást. Oj kritériumokat dolgoztunk ki annak érdekében, hogy a lehető legpontosabban értékelhessük a gabonatermesztésben elért eredményeket. Gazdaságunk dolgozói arra törekednek, hogy a rájuk háruló feladatokat egész társadalmunk javára becsülettel teljesítsék. (—• ) Készülnek az aratásra Nemsokára megkezdődik az aratás, s az erre való előkészületek az utolsó fordulóba kerültek. Hogy a mezőgazdasági üzemek a gabonatermesztésben előirányzott feladatokat maradéktalanul teljesíthessék, ez nemcsak a talajelökészítésen, trágyázáson, növényápoláson, a vetőmag minőségén, az időjárási viszonyokon, s az elért hozamokon múlik, hanem nagy mértékben az aratási munkák jól megszervezett, gyors elvégzésén is. Tehát alapvetően fontos, hogy az aratás kezdetéig az arató-cséplő gépek, szállítóeszközök és a betakarításhoz szükséges nagyobb gépek üzemképesek legyenek, továbbá, hogy készenlétben álljanak a jól felszerelt mozgó javítóműhelyek is. Az, hogy az aratási idényben milyen lesz az arató-cséplő gépek műszaki állapota, ez a gépállomások felkészütségén is múlik. A nitrai gépállomás a nyugatszlovákiai kerület gazdaságainak — szerződéses alapon — végzi az arató-cséplő gépék generáljavítását. Látogatásunk során érdeklődtünk Kufka elvtárstól, a gépállomás igazgatójától, hogy szerviz szolgálat szempontjából hogyan készültek fel az idei aratásra. A tervek alapján az év folyamán ötven, aratásig pedig harmincegy araté-cséplő gép generáljavítását kell elvégezniük. Ezeknek túlnyomó részét az SZK—4-es és az E— 512-es kombájnok képezik. Látogatásunk idején már az arató-cséplő gépek kétharmadánál a generáljavításokat elvégezték, de június végéig még tizenkettőt kell rendbehozniuk. Tehát az aratás kezdetéig elég munka van még hátra. Az igazgató szavai szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy aratásig a mezőgazdasági üzemek megkapták a megfelelő műszaki állapotban levő aratócséplő gépeket. Munkájukat nagy mértékben — elsősorban az E— 512-es kombájnokhoz szükséges — pótalkatrészek hiánya hátráltatja, pedig ezekből még hat vár javításra. Sajnos, egyes pótalkatrészek hiánya általános probléma, amelylyel sem az ellátó vállalat, sem a mezőgazdasági gépipar egyelőre nem tud megbirkózni, így é kérdés megoldásában a gépállomásoknak kell magukon segíteni, mert a tervezett feladatokat a felmerülő problémák ellenére is teljesíteni kell. A nitrai gépállomáson a hiányzó pótalkatrészeket a generáljavításokból fennmaradt — károsodott alkatrészeknek a felújításával igyekeznek pótolni. Továbbá egyes hiányzó alkatrészeket maguk is készítenek, amennyiben ezt a műhelyek felszerelése lehetővé teszi. Részben a pótalkatrész-ínség megoldására irányul a gépállomás dolgozóinak újító tevékenysége. Ez ideig tizenhat újító javaslatot terjesztettek elő, s ezekből már hatot meg is valósítottak. Az újító javaslatok a munka ésszerűsítésére, megkönnyítésére és a munkakörülmények javítására is vonatkoznak. Az aratási időszak szerviz szolgálataira is. nagyban folynak az előkészületek. A három jól felszerelt és alkatrészekkel ellátott mozgó javítóműhelyük már készen áll. Jelenleg az aratáshoz szükséges javítási munkák operatív szervezési tervét készítik elő. A mozgó javítóműhelyeken és javítócsoportokon kívül — melyek szükség szerint a földeken végzik majd a munkát — a gépállomáson nyújtott műszakok keretében, a munkacsoportok este hét óráig tartanak szolgálatot olyan műszaki zavarok eltávolítására, amelyek kint nem oldhatók meg. A tervezett feladatok teljesítésében és a munkaminőség javításában jelentős mértékben részesedik a gépállomás öt szocialista brigádja és egy ésszerűsítő brigád. Jó munkájukról tanúskodik az is, hogy tavaly egyetlen reklamáció sem érkezett. Ez idén is az a céljuk, hogy a javításokkal időben elkészüljenek, s a kombájnok műszaki zavar nélkül működjenek. (klamarcsik)
