Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-11 / 23. szám

*$♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦> <« ♦♦♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ❖ ♦> ♦♦♦ ♦> «5* ♦> ♦> ♦> ❖ ❖ ♦> ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ♦> <♦ ❖ ❖ «> ♦> ♦> ♦> ♦> ❖ ❖ ❖ ♦> ❖ ♦> *}

Látogatóban egy kiskertésznél

Ä Szlovákiai Gyümölcsészek és Kertészkedők Szövetségének malinovoi (éberhardi) helyi szervezete tizenkét éve működik. Ez alatt két ízben gyümölcskiállítást, kétszer pedig borkiállítást rendeztek, az utóbbit táncmulatsággal egybekötve. Ezen rendezvények tiszta bevételét azután felhasználták ismereteik bővítésére — tanulmányutat rendeztek Szlovákia, Morvaország és Magyar)rszág területén. A jelenleg íarminckéttagú szervezet működésében, s az említett rendezvények szervezésében nem kis érdeme van Fekete Sándornak, a helyi szervezet elnökének, aki már tíz éve tölti be ezt a tisztséget.

Gazdag tapasztalatait a tagokkal való személyes kapcsolat során és az iskolázásokon adja közre. Az elmúlt tél folyamán a korszerű szőlőmetszésről tartott előadásában például a magasvezetékes szőlőtermesztésben szerzett eddigi tapasztalatairól beszélt. Községükben a karós termesztési módszerről fokozatosan áttértek a magasvezetékesre, ami többek között kevesebb talajmenti fagyveszélyt jelent. Tapasztalata szerint ugyanis legjobb, ha a tőkefej a talajszinttől legalább hetven centiméteres magasságban helyezkedik el. A nagyüzemekben az elágazást még magasabbra, egészen százhúsz centiméterig viszik fel a jobb gépi kezelhetőség végett. A szőlő tulajdonsága, hogy felfut, nekünk azonban a termőkarokat az említett hetven centiméteres magassághoz minél közelebb kell vezetni, mert nyáron az átmelegedett talajtól visszaverődő hősugár érleli a szőlőt, s itt érhető el a legjobb cukorfok.

Fekete Sándor nem kedveli a négy-ötkarú, többszintű lugast, mert ez esetben nézete szerint az alsó kar még a legjobb trágyázás esetén is néhány év múlva elhal. Az egyszintű, kéttermőkarú szőlővezetési módszert tartja a legalkalmasabbnak. Ezen a bőtermő csemegeszőlők termőkarjait, amelyek rendszerint gyorsabban fejlődnek, hosszabbra lehet növesz teni, mindkét oldalon tíz-tizenkét szemet hagyva. A termőkarokat évente váltani kell és minden lehajtott kar mellett kétszemes biztosító csapot hagyni.

Vendéglátónk kertje déli lejtésű, ami a lehető legelőnyösebb, s mivel homokos talajú, így földje a szokottnál két héttel is hamarább felmelegszik. Ennek persze hátránya is van. Például a szőlő idén hamarább kezdett rügyezni a kertben, s a barack- és őszibarackfák virágzása, sőt a zöldség kiültetése is korábban megkezdődött,

mint a középkötött vagy kötött talajokon. Kertjében a barack és a korai őszibarack sőt a dió termése is lefagyott, viszont a kései őszibarack termőrügyeinek nyolcvan százaléka megmaradt. A gyümölcstermelőknek talán az tanácson átló, hogy az idén termés nélkül maradó fákat már most részesítsék nitrogén-trágyázásban, hogy ezzel elősegítsék a jövőévl termőrügyképzést. Erre legmegfelelőbbnek a mészammőnsalétrom látszik, amelyből azonban négyzetméterenként három-négy dekánál nem szabad többet adagolni egyszerre, de ezt a trágyázást többször megismételhetjük. A gyümölcsfák tápanyageliátását egyébként nyomelemeket is tartalmazó műtrágyával, Cererittel vagy NPK műtrágyával végezhetjük. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a nitrogén gyorsan elillan, ha azt azonnal nem dolgozzuk talajba, vagy nem öntözzük be. Van aki nem tudja, hogy a nitrogén serkenti a növekedést, növeli a levélfelületet és ezzel elősegíti az asszimilációt. A foszfor szerepe a virágzás elősegítése és a faanyag keményítőse. A kálium előnyös hatást gyakarol a gyümölcs eltarthatóságára és színeződésére. Mivel mindhárom anyagra szükség van, így legelőnyösebb a kombinált műtrágyák alkalmazása.

Fekete Sándor több őszibarack fajta termesztésével foglalkozik, melyek közül a Morettini a legkorábbi, majd ezt az Amsden, a Május Királya és a May Flower követi. A valamivel később, augusztusban érő őszibarack fajták közül a Halle Haven, a Red Haven és a Sud Haven díszeleg kertjében. Különösen kedveli a j. Halle, befőzésre alkalmas őszibarack fajtát, melynek oltóvesszőjét Jahodnáról jEperjesről) szerezte Nagy jánostől. Szerinte 6

volt Szlovákia első, legnagyobb őszibarack termesztője, s a legkorszerűbb módszerek bevezetője. Ö alkalmazta elsőízben az úgynevezett katlan formájú koronaalakítást. A J. Halle őszibarack fajta egyébként nagygyümölcsű és húsos. Tavaly Feketéék befőztek egy ötvenárom dekragrammos őszibarack példányt, és tele volt vele az üveg. Beszéd közben kitűnt, hogy a családban ennek az őszibarack fajtának van talán a legnagyobb becsülete.

Az almafajták közül az Üveg alma, régi nevén Jakabi alma sínylette meg leginkább a virágzás idején jelentkező fagyot. Ennek gyümölcse egyébként citromsárga héjú és hoszszabb ideig nem tartható el. Viszont keresztezéssel kialakították belőle az érési sorrendben következő Stark Earlist-et, melynek héja kívánatosán piros, íze jó, húsa léengedő, szaga aromás, ütődésre nem kényes, tehát szállítható, s ami különösen fontos, igen bőtermő. Fekete Sándor bevallotta, ha kertje már nem lenne tele gyümölcsfával, akkor ebből az almafajtából telepítene legtöbbet. A július végén érő almát bárkinek szívesen bemutatja. Ezen fajta érdekes tulajdonsága, hogy nem egyszerre virágzik, s ez megmenti a termés zömét a szórványosan fellépő koratavaszi fagyoktól. Idén Is amikor megérkezett a fagyhullám, a még ki nem fejlődött rügyek összehúzódtak és fejlődésük megállt. Annak ellenére, hogy első virágai lefagytak, előreláthatólag jó termést nyújt majd, mert az újból virágzó fákat a méhek is tömegesen felkeresik.

Az őszi és a téli almafajták nem szenvedtek fagykárt, s igen jó termést ígérnek. Látogatásunk idején a kertben éppen virágzott a Starking, a Starkrimson és a Sudéta renet.

Virágzik a szőlő.

Foto: —bor

Az utóbbi fajta minden éven terem, s ha kilences alanyra van oltva, nem is nő a fája túl magasra, viszont tavasszal tele van virággal, ősszel pedig gyümölccsel. A fajtaválasztékot a téli almák egészítik ki, köztük az ismert Arany parmen, Jonathán, Red Delicious és a savanykás ízű, ugyancsak eltartható Ontario. A kertben a kevésbé elterjedt téli almafajtákat a Staymared, a Jpnared, a Super-Starking, a Magintros és a Bantrof egészíti ki.

A kertben lévő tizenhét szőlőfajta közül a legkorábban érő Csabagyöngye egyes szemei elfagytak. A két héttel később érő Irsai Olivér egyes szemei szintén feketék, s előreláthatólag húsz százalékkal kisebb termés várható. A később érő szőlőfajták sorsa egyenlőre még bizonytalan, hiszen egyes években még májusban is előfordulnak talajmenti fagyok.

A községben a korai karalábé palánta helyenként még a fóliasátrakban is megfagyott, s azoknál, akik kimerészkedtek a paprikával, az is tönkrement.

A paprika melegkedvelő növény, s így tizenöt celzius fok alatti hőmérséklet esetén, ha nem is megy teljesen tönkre, de megfázik és termése szabálytalanul görcsös. Minden levél tövében vannak rejtett szemek, ahonnan a paprika meghűlése esetén nem fejlődnek ki kellőképpen az oldalhajtások. A rendes növekedéshez legalább húsz-huszonöt Celzius fok hőmérsékletre van szükség. Biztonság kedvéért jobb, ha a főliaházakba fűrészporvagy egyéb kályhát, esetleg villanymelegítőt helyezünk ki, s azt üzemeltetjük, ha az időjárásjelentés, illetőleg a hőmérő fagyot jósol. Újabban duplafalú fóliák kerülnek forgalomba, amelyek a kisebb fagyveszélyt fűtés nélkül is elhárítják.

Bár a természet számos próbának veti alá a kertészkedők népes családját, azok sohasem csüggednek el, hanem újult erővel próbálják ápolni a gyümölcsöst és a zöldségeskertet, amely rendszerint meghálálja a fáradozást. Az ilyen kert azután hasznot és örömet jelent gondozójának.

KUCSERA SZILARD

Д GYÜMÖLCSÖSBEN. Ä Ieg fontosabb tennivalók egyike, az almamoly elleni védekezés. A meleg júniusi alkonyokon a lepkék sűrűn látogatják a gyümölcsfákat, miközben a levélzetre és a gyümölcsökre rakják tojásaikat. A vegyszeres védekezést az UKSUP előrejelzése szerint kell végezni. Permetezni a Metation 0,2 %-os töménységű oldatával lehet. Június második felében már ajánlatos fölerősíteni a fák törzsére a hernyófogó öveket, s ezeket rendszeresen 7— 10 naponként cserélni.

Sokhelyütt a szélsőséges tavaszi időjárás ellenére is szépen virágzott és gazdag termést ígér az alma és a körte, illetve az őszibarack. A termésképződmények által túlságosan megterhelt fákon ajánlatos gyümülcsritkítást végezni, így kevesebb, de nagyobb, jobban kifejlődött, szebben kiszineződött gyümölcsöt nyerünk a fáról, és a fák sem merülnek ki a kelleténél jobban. A piros gyümölcsöt (cseresznye, meggy, ribiszke, szeder) védjük a seregélyektől!

Szüret után a szamócaágyás

általában szomorú képet nyújt. Földje letaposott, elhatalmasodtak benne a gyomok, az oldalhajtások besűrítették a növényállományt. Ha új telepítéssel számolunk, akkor néhány indát hagyjunk meg a legszebb gyümölcsöt nyújtó anyatöveken, de a fölösleges hajtásokat távolítsuk el. Az ágyást gyomtalanítjuk, a földet föllazítjuk, majd fejtrágyázunk Cererittel.

Az éves hatjások növekedésének befejeződése előtt elvégezzük a fák nyári metszését. A konkurens hajtásokat és a koronát sűrítő fiatal hajtásokat eltávolítjuk. Az átoltott fákról levágjuk a termőágakat és a vízhajtásokat. Ellenőrizzük, s ha kell fölújítjuk a nemrég telepített csemeték rögzítő kötését, s szükség esetén megigazítjuk az alakfák hajtásainak kötését is. Elvégezzük az őszibarack zöldválogatását, a kajszinál a Sitt-féle metszésre

hajtást hagyunk meg. A paradicsomot, paprikát, dinnyét, uborkát és a káposztaféléket föltöltögetjük, június végén még borsót is vethetünk. Ha most elvetjük a karfiolt, július derekán kiültethetjük _a palántákat, s még késő ősszel is lesz saját karfiolunk. A zöldségfélék esetében sem szabad megfeledkezni a kártevők és a betegségek elleni védekezésről. Az uborkát például a baktériumos szögletes levélfoltosság

Időszerű

tennivalók

MooMiuaijicöt ez regfölső fürt fölötti hatodik levél után végezzük, így a fürt jobban kifejlődik.

A VIRAGOSKERTBEN. Talán ilyenkor a legpompásabb a kiskert, hiszen virágbaborultak a rózsák. A virágot vagy elnyílott virágzatot mindig úgy vágjuk le, hogy a visszamaradó szárrész csúcsán jól fejlett virágrügy maradjon. Virágzik a szarkaláb is. Az elnyílott virágzatokat mindig időben távolítsuk el, mert a magképzés túlságosan kimeríti a növényeket. Fejtrágyázni erjesztett oldott tyúk- vagy galambtrágyával, illetve 0,3 %-os Cereritoldattal lehet. A hagymás virágokat elnyílás után szedjük föl és rekeszekbe rakva, árnyékban szárítsuk meg a hagymákat, s az egészségeseket raktározzuk el.

A fejlett krizantén-palántákat

— a hajtás visszacsípése után

— 25X25 centiméteres kötéskell sort keríteni. A 25 cm-es hajtásokat harmadával, a hoszszabbakat akár felével is bekurtíthatjuk. Június második felében utoljára trágyázzuk a gyümölcsfákat (Cererit). A levéltetvek ellen a Metation 0,2 százalékos oldata hatásos.

A ZÜLDSÉGESKERTBEN. Június második felében vetjük az őszi betakarításra és téli tárolásra szánt karottát, elpalántázzuk a fodros és bimbós kelt, karalábét, pórét, karfiolt és beöntözzük a Cererit 0,3 %-os oldatával. Kitörjük a paradicsom hónaljhajtásait, a legerősebb töveken is csak legfeljebb két

ellen kell védeni, mégpedig a Kuprikol 0,75—1 %-os oldatával. A vöröshagymát a Dithanc 0,3 %-os, vagy a Perozin 0,4 % -os oldatával kell kezelni (penész , peronoszpóra).

A SZŐLŐBEN. Júniusban talán a szőlő adja a legtöbb munkát. A zöldválogatás, a meddő hajtások és a még fiatal hónaljhajtások eltávolítása, a termő vesszők kötözése ugyancsak igényes a kézi munkára. S azonkívül még kapálni, trágyázni is kell, nem beszélve a vegyszeres növényvédelem fontosságáról. Elvirágzás után ajánlatos bekurtítani a hajtőben ültethetjük ki. Ha levéltetveket észlelünk a növényeken, akkor a Fosfotion 0,3 %-os, vagy a Metation 0,2 %-os oldatát hasznosíthatjuk, majd 10 nap múlva megismételjük a permetezést.

Az előkészített gyommentes ágyasba elvethetjük az árvácskát, a harangvirágot, nefelejcset, török szegfűt stb. A késő őszi virágzásra szánt kardvirághagymát és ledneket is most 'kell kiültetni, illetve elvetni. A korai, tavasszal elnyílott évelőket átültetjük és tőosztással szaporítjuk.

(Cva)

Д házinyulak elhelyezéséről

A nyúltenyésztés alapvető célja a minél nagyobb számú fölnevelt ivadék, a minél jobb súlygyarapodás és takarmányértékesítés, továbbá a feldolgozó ipar számára a minél kedvezőbb vágási minőség, prémminőség vagy gyapjúminőség.

A tenyésztő ügyességétől, szakmai ismeretétől és sok egyéb lehetőségtől függ, hogy az állatok pl. öröklött képességeiket milyen mértékben fejtik ki. Hiába képes egy kitűnő tenyészállat arra, hogy évente 50—60 fiókát hozzon a világra, hiába képes annyi tejtermelésre, hogy ezekből 45—50 fiókát fel is neveljen, ha az elhelyezés rossz, a ketrecek egészségtelenek, korszerűtlenek, az épület vagy a szabadban elhelyezett ketrecek nem elégítik ki az állatok igényeit, akkor a várt eredmények elmaradnak.

A korszerű nyúltelep létesítésének általánosan elfogadható alapelvei vannak, amelyek a nyúltelepek létesítésére egyaránt érvényesek. Minthogy a nyúlállomány kistenyésztők kezében van — és belátható időn belül ez a helyzet lényegesen nem is változik — a kisüzemek részére javasolt szakszerű nyúltelepek elhelyezésének elveiből kell kiindulnunk.

Kiinduló lépésként meg kell határoznunk, hogy telepünket milyen méretűre kívánjuk tervezni. Befolyásolja a nyúltelep kialakítását és elhelyezését az is, ha tudjuk, hogy évente hány ellést tervezünk. A hagyományos három-négy ellés jóval kisebb férőhelyigényeket támaszt, mint az egyre inkább (erjedő „fokozott igénybevétel“, ami évente 5—6, esetleg 7—Я ePést is jelent. Az említett két tényező meghatározása után gondolnunk kel a későbbi fejlesztés lehetőségére is.

Ha például úgy tervezzük, hogy tíz anyaállatot tartunk, akkor két tenyészbakra és egy pótbakra van szükségünk. Körülményeink csak „szabadban való tartást“ tesznek lehetővé, így évente három alkalommal ellethetünk, mégpedig márciusban, júniusban és szeptemberben. Szükségünk van tehát tíz olyan ketrecre is, amelyekben a tíz almot felnevelhetjük. Igaz, növeudékketreceink az év jelentős részében ilyen körülmények között üresen állnak. Mégis szükséges ilyen ketrecférőhcllyel számolnunk, ugyanis a tíz anyát lehetőleg egyidőszakban célszerű elletnünk. Számolnunk kell azzal, hogy tenyészállataink pótlására növendékeket is fogunk tartani.

amelyek már 14 hetes korukban egyedi elhelyezést igényelnek. így a tíz anyára számított tíz nevelőketrec arányt biztonságosnak nevezhetjük.

A nyúltelep számára a rendelkezésre álló területen a lehető legcsendesebb, legnyugodtabb részt válasszuk ki, mert minden emlős állatra jellemző, hogy a vemhesség és a tejelés időszakában teljes nyugalmat igényel. Ugyanez vonatkozik az anyanyúlra is. Zavarják a hirtelen zajok. Ezek a körülmények sok esetben okoztak már „elvetélést“, magzatfalást, a fiókák öszszetaposását, az almok szétszórását.

A nyúltelepek elhelyezésekor ügyelnünk kell arra, hogy a nyúl érzékeny a nagyobb szélmozgásra. Ezért a nyúltelep céljaira huzatmentes területet válasszunk ki. Ez akkor jön számításba, ha szabadban való tartást tervezünk.

A nyúltenyésztésben korábban egyaránt a szabadban való tartás volt az elfogadott. Az utóbbi években, különösen az árutermelő irányzat előretörésével kapcsolatosan vetődött fel a zárt tartás bevezetésének a gondolata és igénye. Mindkét tartásmódnak előnyei és hátrányai egyaránt vannak.

A „szabadban felállított ketrecek“ szellőztetésével, a pára és a káros gázok eltávolításával nincsen gond. Az ilyen elhelyezési mód kétségtelenül olcsóbb, kistenyésztőktől kevesebb beruházást igényel, mint a zárt tartás. Valószínű az is, hogy a szabadban elhelyezett ketrecekben edzettebbek, ellenállóbbak lesznek az állatok.

A „zárt épületben“ az állatok védelmet találnak az időjárás viszontagságaival szemben, gyakorlatilag megszüntethető a hideg miatti elhullás, még a gyengébb ivadékok is felnevelhetők. Számolnunk kell azzal, hogy a gazdaságos húsnyúltermelés megköveteli a berendezések egész éven át tartó használatát, a tenyészállatok fokozott kihasználását. A zárt tartás felülmúlhatatlan előnye és egyúttal a szabadban tartás döntő hátránya az, hogy jelenlegi ismereteink szerint csak zárt épületben tudunk aránylag biztonságosan védekezni a myxomatozist terjesztő vérszivó rovarok ellen. A szabadban elhelyezett ketrecekbe is szerelhetők műanyag hálók. A vita— a zárt és a szabadban való tartás előnyeiről — még sokáig fog tartani és végső soron majd a gyakorlat dönti el a helyes megoldást. Dt- LÄSZLÖ LÄSZLO