Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-14 / 19. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1S77. тй)пб 14. Igényes, de teljesíthető feladatok Silovákla Mezőgazdasági és Élelmazésflgyi Minisztériuma április végén Nový Smokovec-en tartott összszlovákiai értekezletet, amelyen a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok tőállattenyésztői, a kerületi és járási állategészségügyi szolgálat igazgatói, a mezőgazdasági térményfelvásárló és ellátó vállalatok igazgatói, továbbá a fajtanemesítő szolgálat, a mezőgazdasági szolgáltatások, a tudományos és fejlesztő bázis. valamint más szervezetek képviselői vettek részt. Az állattenyésztők, állatorvosok, tervezők, építészek és mások megtárgyalták az állattenyésztés további fejlesztésének komplex programját. Részletesen elemezték a szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfitenyésztés eddigi eredményeit, ismereteit és tapasztalatait, valamint határozatot fogadtak el a szocialista állattenyésztés komplex fejlesztése szakaszán. A komplex program (1909-ig) nemcsak a takarmányozási, fajtanemesttési és betegségmegelőzési ismeretek, alapelvek kidolgozásán alapszik, hanem tartalmazza az állattenyésztési objektumok kivitelezési formáit, az állattenyésztési munkák géelérttik a 93, növényi olajokból a 82,2, ségelt és más kérdéseket. A kétnapos értekezlet fő beszámolóját Ján j a n o v i c i mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi minisztere tartotta. Beszámolójának elején kihangsúlyozta, hogy az intézkedések kidolgozásával — pártunk gazdaságpolitikai célkitűzéseivel összhangban — szeretnénk megteremteni lakosságunk folyamatos ellátását állati eredetű termékekből. Az ötödik ötéves tervidőszak éveiben elért pozitív eredmények után a CSKP XV. kongresszusa konkrét és stratégiailag fontos feladatot határozott meg: elérni a legközelebbi években az önellátást az élelmiszertermelésben. Mezőgazdságunk szocialista átépítése, az új, közös szövetkezeti vállalkozások létrehozása és az új állattenyésztési farmok kialakítása kedvező feltételeket teremtett a hús-, tej- és tojástermelés gyors fejlesztésére. Azt mondhatjuk, hogy fedezni tudtuk a lakosság egyre növekvő igényeit. Most már csakis rajtunk múlik, hogyan tudunk eleget tenni ezeknek a feladatoknak a minőségileg is új feltételek között — a termelés hatékonyságának növelése, a takarmányok ésszerűbb kihasználása és a tudományos-műszaki haladás vívmányainak sokoldalúbb érvényesítése szakaszán. Hol tartunk jelenleg az önellátás elérésében? A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum önellátási aránya jelenleg 82—86 százalék között ingadozik. 1975-ben gabonafélékből elértük a 83, növényi olajokból a 82,2, húsból a 96,7, sajtból a 110,4, vajból a 104,4, tojásból a 104,7, baromfihúsból pedig a 110,0 százalékos önellátást. Ezzel szemben a takarmánypogácsák esetében csak 18, az állati eredetű takarmánylisztek gyártásában pedig csak 38 százalékos önellátást értünk el. Az utóbbi években már szinte rendszeressé vált az abraktakarmányok nagyobb arányú felhasználása. Nem fordítottunk kellő figyelmet a terimés takarmányok termesztésére, betakarítására és hasznosításra, s nem használtuk ki kellőképpen az egyéb lehetőségeinkéi. Ez a takarmánygabonafélék nagyobb arányú behozatalát igényelte és még a hazai termelés fokozásával sem értük el az önellátást. Az elmúlt években az állattenyésztés szakaszán is nagy fejlődést értünk el, hiszen a bruttó állattenyésztési lermelés a háromszorosára, az állattenyésztési árutermelés pedig a kilencszeresére növekedett. Különösen az 5. ötéves tervidőszak éveiben értünk el pozitív és dinamikus fejlődést. Az 1971—75-ös években megkezdődött a gazdasági állatok nemesítés) programjának megvalósítása, a hústípusú sertések, juhok és baromfiak tenyésztése, szaporítása. A szocialista szektorban ugyanezen időszak alatt a tehénállomány 92 ezer, a sertésállomány 563 ezer, a tojótyúkok száma pedig 633 ezer darabbal gyarapodott. A mennyiségi változás mellett javult a gazdasági állatok hasznossága ts. Az állattenyésztési árutermelés az 5. ötéves tervidőszak éveiben 35 százalékkal növekedett. E eredmények mögött a gondozók, az állattenyésztést dolgozók és vezetők, valamint az állatorvosok, fajtanemesítők és más szervezetek dolgozóinak aktív, becsületes és alkotó munkáját kell látni. Az 5. ötéves tervidőszak végén és в 8. ötéves tervidőszak elején az állatok hasznossága tekintetében némi lappangásl időszak állt be. Ezt elsősorban a terimés- és abraktakarmánynk termesztésében előforduló problémák idézték elő. A jelenlegi ötéves tervidőszakban szintén igényes állattenyésztési feladatok előtt állunk. Az állattenyésztési árutermelést 23,7 százalékkal kell növelnünk, ebből a vágóállatok termelését több mint 22 százalékkal, a tejtermelést 24, a to- Jástermelést pedig 25 százalékkal. Ezeket a feladatokat „lépésről-lépésre“ kell teljesíteni, s az elkövetkező években pótolni kell a múlt évi lemaradást is. Hiszen tavaly a bruttó állattenyésztési termelést — különféle objektív és szubjektív okok végett — csak 95,5 százalékra teljesítettük (az 1975-ös évi valósághoz viszonyítva csak 0,4 százalékos növekedést értünk el)l SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése tekintetében a kiindulópontot ax 1972. évi értekezlet jelentette. A CSKP XV. kongresszusának határozataival nehézségek, problémák károsén befolyásolták a tehenek hasznosságát. Mégis ebben az időszakban érték el a Nyugat-szlovákiai kerületben a tehenenként! 3162 literes évi fejési állagot, s az utóbbi Ut év folyamán 242 literrel növelték a tehenek hasznosságát! Ezzel szemben a Közép-szlovákiai kerületben az 1970. évi 2643 literről 2626 literre csökkentek, mig a Kelet-szlovákiai kerületben hasonló színvonalon maradtak, mint 1970-ben (2453 liter). A Nyugat-szlovákiai kerületben a leggyengébb eredményeket elérő mezőgazdasági üzemek közé a Sahyi és a salkai (2200 literes évi tejelékenység), a stupaval (2300 liter) és a skalica! (2230 liter) szövetkezet, a Közép-szlovákiaiban a vázért (1430 liter!!!), a Vefký Blh-l (1830 liter), a pőtori (1600 liter) és a lovinobaüai (2230 liter) szövetkezet, a Kelet-szlovákiai kerületben pedig a hozeleci (1500 liter), a lemešanyi (1900 liter), a bažini (1800 liter) és a durdoši (1920 liter) szövetkezet tartozott. Hogy vannak kétszeres, sőt háromszoros különbségek is, arra a következő példákból is következtethetünk: összhangban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése az összes kerület, járás és mezőgazdasági üzem középpontjába került. Átálltunk a dinamikus állományforgő alkalmazására. Határozat született, melynek értelmében minden egészséges, kifejlett üszőt be kellett fedeztetni. Ezek hasznosságát ellenőrizni kellett, s ennek eredményeként kellett dönteni további sorsukról. Míg 1970-ben száz tehénre számítva 20,7 leborjazott üsző jutott, addig tavaly már 27,2 darab. Nagy különbségek voltak tapasztalhatók az egyes kerületekben, Míg a Nyugat-Szlovákiai kerületben száz tehénre számítva 30,8 leborjazott üsző jntott, addig a Közép-szlovákiaiban csak 24,7, a Kelet-szlovákiaiban pedig csak 22,8 darab. Az üszőnevelés tekintetében is komoly hiányosságok fordultak elő. Erről az üszők fedeztetést és ellésl koráról Is meggyőződhettünk. Intenzív tenyészetekben az üszőket már 15—18 hónapos korban kell befedeztetni, hogy 24—27 hónapos korukban leelljenek. Hol tartunk manapság? A Dunajská Streda-i, a senicai, a svidníki és a Veľký Krtii-i járásban az üszők 28—29, a rožňavaiban 39.7, a Dolný Kubin-i járásban 35,5, a Stará Ilubovüaiban 34,2, a michalovceiben pedig 33,4 hónapos korban ellenek először. A hatodik ötéves tervidőszak egyik fontos állattenyésztési feladata: elérni száz tehéntől a száz borjú felnevelését. Ezt a színvonalat már tavaly is több mezőgazdasági üzemben, járásban, sőt az egész Nyugat-szlovákiai kerületben teljesítették. A legjobb eredményeket elérők közé a trenčíní (105,1 darab borjú száz tehénre számítva), a topofőanyi (103,1 db), a senicai (102,7 db), a Dunajská Streda-i (102,5 db), valamint a Spišská Nová Ves-i, a Stará Lubovüal és a prievidzal járások tartoztak. Növekedett a tehenek natalitása Is. Míg 1970-ben száz tehénből 91,9 borjazott le, addig' tavaly már 97,3 dadarab, de még ez sem éri el a CSSZK színvonalát (102 darabj.E tekintetben a humennéi (84,25 db), a svidníki (89,8 db), a michalovcei (91,5 db), a Nové Zámky-1 (91,2 db), valamint a levicei, a Dolný Kubín-l, a žlllnai és a Považská Bystrica-i Járásokban volt a legnagyobb lemaradás. Hogy elérhessük a csehországi színvonalat, feltétlenül csökkenteni kell az ellés és az első fedeztetés közötti időszakot (jelenleg ez 67 nap!). Az utóbbi években nagy figyelmet fordítottunk a tehenek hasznosságának fokozására is. Tavaly Szlovákiában a szocialista szektorban a tehenek átlagos évi tejelékenysége 2830 liter volt. A KGST-tagállamok közül előttünk csak az NDK (3803 liter) és ha az összes szektort vesszük alapul Lengyelország (2726 liter) volt. Azonban még mindig jelentősen elmaradtunk például Hollandiától (4684 liter), Nagy-Brttanláből 4121 liter) és Dániától Í4011 liter), A terimés takarmányok termelésében — 1975—76-ban — előforduló a Dolná Seč-i szövetkezetben 3760. a kollaiban 3720, a ienkviceiben 4390, a trsticeiben 3620, a Nový Život— rasticeiben 3500, a bobroveciben 2370, a štrkoveciben 3320, a závadaiban 3000, a mýtnáiban 3330, a Dobrá N1- va-i szövetkezetben 3670, a smižanyiban 2850, a Šarišské Dravce-i szövetkezetben 3200. a Naciná Ves-i szövetkezetben 3110, a soliban 3590, a goéaltovoiban 3250, a Caiíai szövetkezetben pedig 3460 literes évi tejelékenységet értek el. A Nyugat-szlovákiai kerületben az idén a tehenek 3250 literes átlagos évi tejelékenységének elérésével számolnak. A kínálkozó tartalékokra két járás — a levicei és a topolőanyt — eredményei alapján következtethetünk. Mindkét járásban tavaly 195 literrel növelték a tehenek évi fejési átlagát. A leviceiben 2975, a topoľčanyiban pedig 3210 literre. Nagy versengés tapasztalható a kerület két élenjáró járása -— Dunajská Streda és Bratislava-vidéke — között is. Az utóbb említett járásban az idén az első negyedévben kilencvenegy literrel növelték a tehenek hasznosságát. Év végéig a jelenlegi színvonalról (3345 liter) 3620 literre szeretnék növelni a tehenek évi tejelékenységét, amely lényegében a Dunajská Streda-i járás múlt évi színvonala. Reméljük, hogy az Idén ez a járás is előbbre lép a 4000 literes határ felé. Különösen a Közép- és Kelet-szlovákiai kerületben kell mindent megtenni a tehenek hasznosságának fokozása érdekében. Az idei év kedvezően indult. Mig az első negyedévben az előbb említett kerületben negyvenegy, addig az utóbbiban huszonegy literrel növelték a tehenek hasznosságát. Ezt a növekedési színvonalat Kellene megtartani az egész év folyamán, ami módot adna a tehenek hasznosságának egész évi 100—150 literes fokozására. Ugyanúgy mint más szakaszon, a tejtermelés tekintetében Is a legnagyobb tartalékokat az azonos feltételek között gazdálkodó üzemek eltérő eredményei jelentik. Ha ugyanis az elmaradozó és az átlagos eredményeket elérő mezőgazdasági üzemek elérnék az élenjáró mezőgazdasági üzemek szfnvonalál, a 8. ötéves tervidőszakban 13 százalékkal (a Kelet-szlovákiai kerületben 20 %-kai) növelhetnénk a tejtermelést és 13,3 százalékkal (mintegy hétezer tonnával) a hústermelést! A tej- és hústermelésben különösen a Nové Zámky-i, a galantai, a Rimavská Sobota-i, a lučeneci, a Liptovský Mikuláš-i, a košicei, a trebišovi és a bardejovi járásokban vannak nagy különbségek, s ezáltal tartalékok is. Szlovákiai viszonylatban 1980-ig a tehenek évi fejési átlagát a jelenlegi 2830 literről 3050 literre, a szarvasmarhák átlagos napi súlygyarapodását 0,78-ról 0,82 kg-ra, a borjúnevelést száz tehénre számítva 91,2-ről 95 darabra, a vágómarhák átlagos élősúlyát pedig 468 kg-ről 490 kg-ra kell növelni. A tehénállomány tervezett 18,8 százalékos felújításával a szocialista szektorban szeretnénk elérni ízt, hogy az üszőknek tehenek soráэа való átcsoportosítása 4 százalékkal fölülmúlja a tehenek kiselejtezését. A közeljövőben elsősorban a borjűtievelést kell szem előtt tartani, s ennek fellendítése érdekében kell megszervezni a dolgozók, gondozók anyagi érdekeltségét is. Sokkal megfontoltabban kell megszervezni a szarvasmarhák átcsoportosítását nemcsak az egyes gazdaságok, hanem a mezőgazdasági üzemek és járások között is. Olyan feltételeket kell kialakítani, hogy a gazdasági állatok termelőképességét a lehető legjobban kihasználhassuk. E tekintetben különösen nagy jelentősége van a kiegyenlített és szakszerű takarmányozásnak. A közeljövőben növelni kell a szárltmányok és a préselt takarmányok készítését. Szélesebb körben kell alkalmazni a gyógyszereknek takarmánytápokba való keverését, valamint a tehenek szárazon való állása és a borjúnevelés Idején a serkentő- és védőanyagok használatát. A tehenészeti és üszőnevelő gazdaságok közvetlen közelségében belterjes szántóföldi legelőket kell létesíteni. Ki kell használni az öntözés adta lehetőségeket és a legeltetés haladé formáit kell érvényesíteni. Minőségi változást kell elérni a terimés takarmányok termesztése, betakarítása, tartósítása és hasznosítása terén is. SERTÉSTENYÉSZTÉS A sertéstenyésztésben a hatvanas évektől kezdve szintén komoly előrehaladás volt tapasztalható. Míg egy kocától 1962-ben 9,1 malacot választottunk el, addig 1970-ben már 15,3, 1975-ben pedig már 16,8 darabotl Ugyanezen időszak alatt a hízósertések átlagos napi súlygyarapodása 0,31 kilogrammról 0,50 kg-ra növekedett. 1970 óta azonban a súlygyarapodás lappangási időszakban van. Ugyan az idén az első negyedévben a máit év azonos időszakához viszonyítva a hízósertések átlagos napi súlygyarapodása 3 dkg-al jobb, de még mindig csak a 0,50 kg-os színvonalon mozog (a Nyugat-szlovákiai kerületben 0,51, a Közép-szlovákiaiban 0,49, a Keletszlovákiaiban pedig 0.45 kg). A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 22. számú rendelete értelmében mindent el kell követni annak érdekében, hogy az idén 0,52 kg-ra növeljük á hízósertések átlagos napi súlygyarapodását. Nem lehet már tovább megengedni azt, hogy a viszonylag egyforma istállózási feltételek, biológiai anyag és tápok használata közepette olyan különbségek legyenek, mint például a žilinai és a Dolný Kubín-i (0,45 kg-os átlagos napi súlygyarapodás), a luőeneci és a svidnlki (0,46 kg), a Liptovský Mlkuláš-i, a zvolení, a humennél és a košicel (0,47 kg), valamint a Dunajská Streda-! és a trnaval (0,53 kg) járások között. A szopós malacok elhullását az 1970. évi 7,6 százalékról 1975-ben 5,8 °/o-ra csökkentettük. A hízósertések elhullását ugyanezen Időszak alatt ugyan 12,1 százalékról 10,4 %-ra csökkentettük, de ez még mindig több a megengedettnél, s jóval fölülmúlja a csehországi 6,7 százalékos elhullást. Több mint 11 százalékos elhullást mutattak ki többek között a svidníki, a trehišovi, ■ a žilinai, a komárnoi, a galantai, a humennéi és a michaloveei járásokban. Ezzel szemben a Považská Bystrica-i, a martini, a prievidzai, a rožŕíaval, a popradi és a Bratislava-vidéke járásokban csak 4,5 százalékos elhullás voltl A malacelválasztás szakaszán szintén minőségi változást kell elérni. Vannak olyan járások is a Nyugatszlovákiai kerületben (Trenöin, Prievidza), ahol több mint 18 malacot választottak el egy kocától, ezzel szemben a szlovákiai átlag csak 16,8 darab volt. E tekintetben a legjobb eredményeket a dulovcei (19,1 db), a Veiké Paka-i (21,1 db), a levicei (21,4 db), a Turčianske Teplice-i (19,8 db), a bzoviki (2D,7 db) és a öelovcei (20,9 db) szövetkezetben, valamint a jeiíavai (19,9 db) és a michafanyi (18,8 db) AG-ban érték el. A múlt év második felében operatív keretek között került sor a süldők termékenyítésére. Megmutatkozott, hogy ezzel nagymértékben hozzájárultunk az idei évre tervezett sertésállomány és húsfelvásárlás teljesítésére. Ebből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az ilyen operatív eljárásokat rendszeresen kell alkalmazni, mert ezzel problémamentessé tehetjük á választott malacok termelését és ezáltal a hústermelési feladatok maradéktalan teljesítését is. Tavaly az 1975-ös évi valósághoz viszonyítva a nyári hónapokban ugyanis 7300 süldővel többet termékenyítettek meg, ebből mintegy 4500-at я Keletszlovákiai kerületben. A sertéstenyésztés szakaszán — elsősorban a szaporaság, az átlagos napi súlygyarapodás, az elhullás, я malacelválasztás, a takarmányértékesítés és a vágóérték tekintetében — még nagy biológiai tartalékaink vannak, melyek feltárásával és kiaknázásával nagymértékben fokozhatnánk ennek az ágazatnak a hatékonyságát. BAROMFITENYÉSZTÉS Az ötödik ötéves tervidőszakra nemcsak a baromfiállomány, hanem egyúttal a hasznosság, a hús- és tojástermelés dinamikus növelése jellemző. A közös mezőgazdasági vállalatok létrehozásával fokozatosan áttértünk az extenzív tojástermelésről a szakosított, Intenzív üzemekbe, amellyel mintegy 703 ezer tojótyúkot helyettesítettünk a kistenyészetekből. Az 1971—75-ös években a szocialista szektorban a tyúkok tojáshozamát 189,1 darabról (1970) 242 db-ra (1975) növeltük, ami 28 százalékos növekedésnek felelt meg. 1975-ben a legjobb tojáshozamot a trenőínl (267 db), a levicei (266 db), a nltral (250 db), a Jur prl Bratislave-i (259 db) és a kežmarokl (271 db) közös mezőgazdasági vállalatban, valamint a Liptovská Teplá-i (250 db) és a michalovcel (263 db) AG-ban érték el. A tojástermelés jelenlegi színvonalával és a körülbelül 300 darab évi és egv lakosra számított tojásfogyasztással я világ élenjáró országai közé tartozunk. A közeljövőben és a későbbi Időszakban már csak a szakosított közös mezőgazdasági vállalatokban számolunk a tojástermeléssel. Az extenzív tenyészeteket fokozatosan a pulyka- és libatenyésztésre kell átállítani. Jelenleg Szlovákiában a baromfiállomány 88 százaléka 40 ezernél több tojót tartő farmokon van összpoptosítva. A legtöbb tojót tartó vállalatok közé a Nyugat-szlovákiai kerületben a levicei (110 ezer) és a Jur pri Bratislave-i (112 ezer) közös mezőgazdasági vállalat, a Közép-szlovákiaiban a púchovi (150 ezer) szövetkezet, a Kelet-szlovákiai kerületben pedig a Vyiná Šebastová-i (270 ezer) közös mezőgazdasági vállalat tartozik. A hizőbaromfltenyésztés fejlesztése már korántsem volt olyan dinamikus, mint a tojástermelés. Ezt bizonyítja az is, hogy a baromfihizlalás 88 százalékban alacsony összpontosítás mellett történik, s erre a célra csak ideiglenes, általában a szarvasmarhák és a juhok után felszaßadult objektumokat használják fel. A baromfihizlalás terén nemcsak a világszínvonaltól, de a csehországi viszonyoktól is jóval elmaradunk. 1973-ban és 1974- ben a hizlalás! eredmények olyanynyira rosszabbodtak, hogy a minisztérium a tudományos és fejlesztési bázis szakembereinek közreműködésével mélyreható elemzéseket volt kénytelen végezni mind a tartástechnológia és a takarmányozás, mind a biológiai anyag értékelése szakaszán. Szlovákiában sokkal több abraktakarmányból termelünk egy kilogramm baromfihúst, mint Csehországban, s a biológiai anyag termelőképességét csak 75 százalékban használjuk ki. Hátrányosan hat az egyes baromfifajták kedvezőtlen aránya is. A broilercsirkék aránya már a nem kívánatos 80 százalékot Is megközelítette, ellenben jóval elmaradunk a pulyka- és libahústermelésben. JUHTENYÉSZTÉS A juhtenyésztés fejlesztéséről a legkevésbé lehet beszélni. Az 5. ötéves tervidőszak éveiben Szlovákiában a juhállomány 80 ezer darabbal csökkent, elsősorban a Kelet-szlovákiai (42 ezerrel) és Nyugat-szlovákiai (36 ezerrel) kerületben. Ezzel együtt csökkent a gyapjú, a hús és részben a juhsajt termelése Is. Elmondhatjuk, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban éppen a juhtenyésztés jelenti a legnagyobb tartalékokat. Az 1977 január elsejével életbe lépett új ökonómiai eszközök Is a juhtenyésztés további fejlesztését serkentik. (Következő számunkban folytatjuk.)
