Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-14 / 19. szám
1977. májas 14. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Szójatermesztés a galantai járásban Közismert tény, hogy az elmúlt gazdasági évben (óval elmaradtunk a növénytermesztési feladatok teljesítésétől. Lapunk korábbi számaiban néhány növényi kultúra esetében már foglalkoztunk az objektív (elsősorban az időjárási viszonyok) és szubjektív okok hatásával. Hazánk fehérjeprogramjának magvalósításában és az olajosok termesztésében döntő jelentősége van a szójának. Sajnos, az elmúlt gazdasági évben ezen növény esetében sem teljesítettük a feladatokat. Szlovákiai viszonylatban — előzetes számítások alapján — az olajosok tervezett felvásárlását csak 70,4 százalékra teljesítettük, ami az 1975-ös évhez viszonyítva 10,2 százalékkal (4700 tonnával) volt kevesebb. Napraforgóból és szójából globálisan 14 ezer 500 tonna felvásárlásával számoltunk. A gyengébb terméshozamok, az időjárási viszonyok és az agrotechnikai határidők elmulasztása következtében napraforgóból csak 8300, szójából pedig csak 2300 tonnát vásároltunk fel. A galántai járásban tavaly ötszázhuszonkllenc hektáron termeltek szóját. A legtöbb szóját termelő mezőgazdasági üzemek közé a galantai (100 hektár), a mostovái (80 hektár), a Králové pri Senci-i (00 hektár) és a ioporöai 100 hektár) szövetkezet tartozott. Ezen kívül tavaly még hat mezőgazdasági üzemben termelték a szóját, 20—40 hektáros területen. Iványi Vines mérnök, a Galantai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronőmnsa elmondotta, hogy a mólt évben a kedvezőtlen időjárás következtében sokhelyütt leszárították a szója egész növényzetét, Így nehéz beszélni átlagos terméshozamról. Az idén hétszáz hektárra növelték a szója vetésterületét. Termesztésével már csak hat mezőgazdasági üzemben foglalkoznak. Ez az Összpontosítás és szakosítás módot ad a szója belterjesebb és gazdaságosabb termesztésére. Ellátogattunk a galantai „MÁJUS 9.“ szövetkezetbe, ahol tavaly már másodízben termesztették a szóját százötven hektáron. Az agrotechnikai eljárásokról František Mizerík mérnök, a szövetkezet főagronómusa tájékoztatott. A kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében tíz hektárról a szója egész növényzetét megszárltották, a összesen 20,7 tonna szárítmányt készítettek, amelyet elsősorban a tehenek takarmányozásánál hasznosítottak. A szárítmány 14,8 százalék nitrogéntartalmú anyagot tartalmazott, s egy hektárra átszámítva a terméshozam 1,20 tonna volt. A száznegyven hektárról 103,0 tonna szóját takarítottak be. Ez 1,17 tonna hektárhozamnak felelt meg. Sajnos, már a szója fajtaösszetételének megválasztása sem volt megfelelő. A „Zorát" száz hektáron termesztették, s a terméshozam csak 1,07 tonna volt hektáronként! Kár, hogy a jobb termést adó fajtákból csak negyven hektárt vetettek. A „Merit“ fajtát harminckét (1,41 t/ha), a „Duna jkát“ (1,30 t/ha) pedig csak nyolc hektáron termesztették. Mindhárom fajta előveteménye őszi búza volt. Tavasszal a talajelőkészítés simítózásból, boronálásból és kombináiorozásból állt. A szója tápanyagellátására 30 kilogramm nitrogén-, 72 kilogramm foszfor- és 120 kilogramm kéliumhatóanyagot használtak hektáronként. A talajelőkészités és a megfelelő magágy kialakításának fontos része volt a vegyszeres gyomirtás. Az elővetemény termesztésénél az Aminez (3 liter/ha) készítményt használták. A szója vegyszeres gyomirtására vetés előtt az egész területen a Treflan 14,5 liter/ha), vetés után pedig ugyancsak az egész területen az Afalon (2 liter/ha) készítményt használták. Mivel az említett szerek hatásfoka kisebb volt, hatvan hektáron a Basagran (3 liter/ha) készítményt is használták. A szóját tavaly április kilencediké és tizennegyedike között SPC—B-os géppel vetették 45 cm-es sortávolságra. A hektáronkénti vetőmagmennyiség 109 kilogramm volt. A szója kelése után a talaj begyomosodott, s ezért volt szükség az említett készítmények utólagos használatára. A vetés utáni agrotechnika kétszeri rotációs sarabolásból és — az egész területen — kézi kapálásból állt. Lényegében ennek, kisebb mértékben pedig a vegyszeres gyomirtásnak köszönhették azt, hogy betakarítás előtt a növényzet gyommentes volt. A betakarítást SZK—4-es és SZK—5-ös kombájnokkal — egymenetben — szeptember huszonnyolcadika és október tizenharmadika között végezték. A betakarítási veszteség három százalék volt. Az említett szárítmányon kívül a szójatermést a Mezőgazdasági Terményfelvásárló- és Ellátó Vállalat galantai kirendeltségén értékesítették. A főagronómus megemlítette azt is, hogy a növényzet elgyomnsndása nagy problémát okozott. Sőt. a Basagran készítmény még a szója növényzetét is károsította! Az említetteken kívül a termést befolyásoló tényezők közé még a száraz időjárás, a virágzás ideje alatti alacsony páratartalom és az atkák kártétele tartozott. A kisebb terméshozamot a vetőmag gyengébb minősége is károsan befolyásolta, hiszen a csírázóképessége csak 02—08 százalék között váltakozott. A helyzetet még az is súlyosbította, hogy nem teljes mértékben megfelelő vetőgépet használtak. Az idén szintén százötven hektáron termesztik a szóját. Sajnos, az idén sem megfelelő a fajtaösszetétel. A „Merít“ fajtát a vetésterület egybarmadán, a „Zorát“ pedig kétharmadán termelik. Az idén okulva a múlt évi fogyatékosságokból, az agrotechnikai határidő alaposabb betartásával szeretnék elérni az 1,0 tonnás terméshozamot hektáronként, összesen 240 tonna szójalerméssel számolnak, amelyből előreláthatólag 180 tonnányit a terményfelvásárló vállalatnál értékesítenek, a többit pedig vetőmagként termesztik. Reméljük, hogy e galantai szövetkezet dolgozói és vezetői az idén le minden tőlük telhetőt elkövetnek a népgazdaságig fontos növény termesztése érdekében, hozzájárulva ezzel a fehérjeprogram megvalósításához és az olajosok termesztésének növeléséhez! BARA LÁSZLÓ A szó ja ter me lésben is jól hasznosítható a PP—67-es sávos öntözőberendezés. .(A szerző felvétele.) Az almozásra vagy takarmányként fél nem használt szalmát újabban Ipart célra (cellulézgyártás) és tüzelőanyagként hasznosítják. Egy részét a talajba dolgozzák be. A szalma és a kukoricaszár a talajban kedvező trágyázó hatást csak akkor fejt ki, ha a gyors elbomlás, átalakulás feltételei biztosítottak. Ehhez a szalmát fel kell aprítani, a talajrészecskékkel minél jobban össze kall keverni és a kedvező szén:nitrogén arány kialakítása céljából N-műtrágyát kell a talajba jnttatni. A gyakorlati kivitelezést Illetően eddig kétféle eljárás Ismeretes. Az egyik eljárásnál a kombájnra szerelt szecskázó aprítja fel a szalmát és teríti el a szántóföldön, majd 'második menetben forgatják be a szalmát a talajba (X. ábra A.). A másik eljárás szerint a szalmát a kombájn után külön menetben aprftják fel és terítik el, amit a talajbadolgozás követ (1. ábra B). Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai. Az A változatnál a szecskázás minősége a kombájnmotor fordulatszámának függvénye, amellett szeles Időben a szecska felterítése nem egyenletes, továbbá a magas tarló szalmája kárbavész, végül a szecskázás jelentős hányadot Igényel a kombájnmotor teljesítményéből. A szalma bedolgozása a talajba 1. ábra. A szalmabedolgozás technológiai változatai Előnye, hogy a szalma felaprítása nem Igényel külön munkamenetet. А В változatnál — változó rendvastagság esetén — a szecskaminöség nem kielégítő, a külön menetben végzett szecskázás mintegy 0,8 h/ha többletráfordítással jár. A kialakított új megoldás a két 2. ábra. A* új kísérlet gép elvi felépítése (1. tartókeret, 2. kultivátortestek, 3. talajmaró, 4. lengőkéses szecskázó, 5. terelőlemez, 8. kaverötér) változat előnyeit Igyekszik egyesíteni a hátrányok kiküszözölésével (1. ábra C). A kombájn a szálas szalmát elteríti, majt ezt követően egy munkamenet kell a szalma falaprftásához és talajba keveréséhez. A műveletek elvégzésére kialakított új kísérleti gép a következő fő részekből áll: a traktor 3 felfüggesztő rendszeréhez kapcsolódó váz, amelyre egy sorban kulllvátorkések és talajmarótestek vannak szerelve. A kultívátorkések előtt talajvezérlő kerékkel alátámasztva, csuklósán helyezkedik el a lengőkéses szecskázó. A felszecskázott szalma a terelőlemez alatt hátrafelé haladva először a kultlvá tor által felhordott talajrészekkel keveredik, majd a talajmaró alaposan a talajba keveri. A szalmaszecskázó és a talajmarő a traktor erőleadó tengelyéről kapja a meghajtást. A kísérleti eredmények szerint az új gép a szalmát, a knkoricazzárat. a műtrágyát egyenletesen kevert a talajba. Üzemeltetéséhez 100 LE-n felüli traktor szükséges. (Landtechnik) Egy állami gazdaság tapasztalatai mi bizottsága mellett működő öttagú A meghibásodott vágődob kicseré Az E-066-os Kilókombájn az összes takarmányféleség begyűjtésére alkalmas. Munkaszélessége 1600 mm, a vágószerkezet késeinek száma 6 darah. A felaprított takarmány hossza 15, 30, 45, 60 vagy 90 mm lehet. Területtel jesítménye 0,5—1 hektár óránként. Vonóeroszükséglete 40—60 lóerő Gyártják az NDK-ban Fotó: -ksznjítási bizottság tagjai gondoskodnak. A bizottság tevékenységét a szövetkezet főgépesítője, Kovács Endre irányítja. Az állami gazdaság dolgozói, elsősorban a központi javítóműhely újítói 1975-ben négy, tavaly úgyszintén négy újítási javaslatot valósítottak meg. Az újító mozgalom fejlesztése és az újítási javaslatok értékelése mellett nagy jelentőséget tulajdonítanak a tematikus feladatok kihirdetésének és megvalósításának. Az idén elsősorban az állattenyésztésben dolgozók nehéz fizikai munkájának megkönnyítését és a fóliaházakban az öntözés megvalósítását tűzték ki célul. Az E-066-os silókombájn vágódob tengelyének renoválása A silókombájn üzemeltetése közben gyakran előfordul, hogy a gépbe olyan tárgy kerül, amely megrpngálja a vágódobot. Ez a legtöbb esetben a vágódob tengelyének deformálódását idézi elő, amelynek eredményeként ki kell cserélni az értékte lenné vált vágódobot. Ezen a problémán a központi javítóműhelyben tevékenykedő szocialista munkabrigád tagjai segítettek egy újítással. A vágódobot a csőtengely részénél kiesztergályozták és az újonlésére az állami gazdaságban évente egy alkalommal került sor. Az újítás megvalósításával elkerülték a vágódob kicserélését, amellyel több mint hétezernégyszáz koronát megtakarítottaki A háromsoros répakarajozó és kiszántó láncvezető csigáinak renoválása , A gépek hosszabb üzemeltetése során a vezetőcsigák meglazulnak, megkopnak, s ezáltal a fel- és kihordó láncvezető csigák idő előtt elhasználódnak. Ez a legtöbb esetben üzemelési zavart okoz. A helyzeten csakis a vezetőcsigák kicserélésével segíthettek. Az állami gazdaságban egy Idény alatt három karajoző és kiszántó gépnél hatvan vezetőcsigát kellett kicserélni, melyek értéke elérte a hatezer koronát! A renoválás lényege abból áll, hogy az elhasználódott vezetőcsigákat esztergapadban sima felületen megmunkálják. majd előre elkészített hüvelyt lúznak rá és rögzítik. A FAHR-típusú kombájn áramfejlesztőjének felújítása Az NSZK-bell gyártmányú aratócséplőgép 12 Voltos áramfejlesztője meghibásodott, amely gátolta a nagy teljesítményű gép kihasználását. Ezzel a kombájnnal ugyanis gabonafélékből 80—100, szemes kukoricából pedig 180—200 tonna mennyiségű termény takarítható be naponta. Az újítás lényege abból áll, hogy a meghibásodott áramfejlesztőt hazat gyártmányúval helyettesítették. Ezzel ugyanis elkerülték a hosszú időt igénýbe vevő és drága külföldi alkatrész behozatalát. Problémát csak az okozott, hogy míg az eredeti áramfejlesztőnek öt, addig az újnak csak négy kivezetője volt. Ezt a problémát egy regulátor beépítésével oldották meg, amely teljes üzembiztonságot eredményez. Az újítás ökonómiai értékét nem tudták kimutatni, mert nem ismerték a külföldi áramfejlesztő értékét. Ibim) A FAHR-típusú kombájnnal nagy teljesítmény érhető el. A szemes kukorica betakarítása idején 24 órát üzemelhet naponta (Németh Béla felvétele), A Dunajský Klatovi (duiiatőkési) Állami Gazdaságban Is nagy figyelmet fordítanak az újító mozgalom kibontakoztatására. Erről a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Szénán elkészített tömörtengelyt a meghibásodott tengely helyére helyezték, s utána esztergályozással klcentrírozták. Ez a művelet több ízben Is elvégezhető.
