Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-05-14 / 19. szám

1977. májas 14. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Szójatermesztés a galantai járásban Közismert tény, hogy az elmúlt gazdasági évben (óval elmaradtunk a növénytermesztési feladatok teljesítésétől. Lapunk korábbi számaiban né­hány növényi kultúra esetében már foglalkoztunk az objektív (elsősorban az időjárási viszonyok) és szubjektív okok hatásával. Hazánk fehérjeprog­ramjának magvalósításában és az olajosok termesztésében döntő jelentő­sége van a szójának. Sajnos, az elmúlt gazdasági évben ezen növény ese­tében sem teljesítettük a feladatokat. Szlovákiai viszonylatban — előzetes számítások alapján — az olajosok tervezett felvásárlását csak 70,4 száza­lékra teljesítettük, ami az 1975-ös évhez viszonyítva 10,2 százalékkal (4700 tonnával) volt kevesebb. Napraforgóból és szójából globálisan 14 ezer 500 tonna felvásárlásával számoltunk. A gyengébb terméshozamok, az időjárási viszonyok és az agrotechnikai határidők elmulasztása következtében nap­raforgóból csak 8300, szójából pedig csak 2300 tonnát vásároltunk fel. A galántai járásban tavaly ötszázhuszonkllenc hektáron termeltek szóját. A legtöbb szóját termelő mezőgazdasági üzemek közé a galantai (100 hek­tár), a mostovái (80 hektár), a Králové pri Senci-i (00 hektár) és a iopor­­öai 100 hektár) szövetkezet tartozott. Ezen kívül tavaly még hat mezőgaz­dasági üzemben termelték a szóját, 20—40 hektáros területen. Iványi Vin­es mérnök, a Galantai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronőmnsa el­mondotta, hogy a mólt évben a kedvezőtlen időjárás következtében sokhe­lyütt leszárították a szója egész növényzetét, Így nehéz beszélni átlagos terméshozamról. Az idén hétszáz hektárra növelték a szója vetésterületét. Termesztésével már csak hat mezőgazdasági üzemben foglalkoznak. Ez az Összpontosítás és szakosítás módot ad a szója belterjesebb és gazdaságo­sabb termesztésére. Ellátogattunk a galantai „MÁJUS 9.“ szövetkezetbe, ahol tavaly már má­sodízben termesztették a szóját százötven hektáron. Az agrotechnikai eljá­rásokról František Mizerík mérnök, a szövetkezet főagronómusa tájékoz­tatott. A kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében tíz hektárról a szója egész növényzetét megszárltották, a összesen 20,7 tonna szárítmányt készítettek, amelyet elsősorban a tehenek takarmányozásánál hasznosítot­tak. A szárítmány 14,8 százalék nitrogéntartalmú anyagot tartalmazott, s egy hektárra átszámítva a terméshozam 1,20 tonna volt. A száznegyven hektárról 103,0 tonna szóját takarítottak be. Ez 1,17 tonna hektárhozam­nak felelt meg. Sajnos, már a szója fajtaösszetételének megválasztása sem volt megfe­lelő. A „Zorát" száz hektáron termesztették, s a terméshozam csak 1,07 tonna volt hektáronként! Kár, hogy a jobb termést adó fajtákból csak negyven hektárt vetettek. A „Merit“ fajtát harminckét (1,41 t/ha), a „Du­na jkát“ (1,30 t/ha) pedig csak nyolc hektáron termesztették. Mindhárom fajta előveteménye őszi búza volt. Tavasszal a talajelőkészí­tés simítózásból, boronálásból és kombináiorozásból állt. A szója tápanyag­­ellátására 30 kilogramm nitrogén-, 72 kilogramm foszfor- és 120 kilogramm kéliumhatóanyagot használtak hektáronként. A talajelőkészités és a meg­felelő magágy kialakításának fontos része volt a vegyszeres gyomirtás. Az elővetemény termesztésénél az Aminez (3 liter/ha) készítményt használták. A szója vegyszeres gyomirtására vetés előtt az egész területen a Treflan 14,5 liter/ha), vetés után pedig ugyancsak az egész területen az Afalon (2 liter/ha) készítményt használták. Mivel az említett szerek hatásfoka kisebb volt, hatvan hektáron a Basagran (3 liter/ha) készítményt is hasz­nálták. A szóját tavaly április kilencediké és tizennegyedike között SPC—B-os géppel vetették 45 cm-es sortávolságra. A hektáronkénti vetőmagmennyi­­ség 109 kilogramm volt. A szója kelése után a talaj begyomosodott, s ezért volt szükség az említett készítmények utólagos használatára. A vetés utáni agrotechnika kétszeri rotációs sarabolásból és — az egész területen — kézi kapálásból állt. Lényegében ennek, kisebb mértékben pedig a vegy­szeres gyomirtásnak köszönhették azt, hogy betakarítás előtt a növényzet gyommentes volt. A betakarítást SZK—4-es és SZK—5-ös kombájnokkal — egymenetben — szeptember huszonnyolcadika és október tizenharmadika között végezték. A betakarítási veszteség három százalék volt. Az említett szárítmányon kívül a szójatermést a Mezőgazdasági Terményfelvásárló- és Ellátó Válla­lat galantai kirendeltségén értékesítették. A főagronómus megemlítette azt is, hogy a növényzet elgyomnsndása nagy problémát okozott. Sőt. a Basagran készítmény még a szója növény­zetét is károsította! Az említetteken kívül a termést befolyásoló tényezők közé még a száraz időjárás, a virágzás ideje alatti alacsony páratartalom és az atkák kártétele tartozott. A kisebb terméshozamot a vetőmag gyen­gébb minősége is károsan befolyásolta, hiszen a csírázóképessége csak 02—08 százalék között váltakozott. A helyzetet még az is súlyosbította, hogy nem teljes mértékben megfelelő vetőgépet használtak. Az idén szintén százötven hektáron termesztik a szóját. Sajnos, az idén sem megfelelő a fajtaösszetétel. A „Merít“ fajtát a vetésterület egybarma­­dán, a „Zorát“ pedig kétharmadán termelik. Az idén okulva a múlt évi fogyatékosságokból, az agrotechnikai határidő alaposabb betartásával sze­retnék elérni az 1,0 tonnás terméshozamot hektáronként, összesen 240 tonna szójalerméssel számolnak, amelyből előreláthatólag 180 tonnányit a terményfelvásárló vállalatnál értékesítenek, a többit pedig vetőmagként termesztik. Reméljük, hogy e galantai szövetkezet dolgozói és vezetői az idén le minden tőlük telhetőt elkövetnek a népgazdaságig fontos növény ter­mesztése érdekében, hozzájárulva ezzel a fehérjeprogram megvalósításához és az olajosok termesztésének növeléséhez! BARA LÁSZLÓ A szó ja ter me lésben is jól hasznosítható a PP—67-es sávos öntöző­berendezés. .(A szerző felvétele.) Az almozásra vagy takarmányként fél nem használt szalmát újabban Ipart célra (cellulézgyártás) és tü­zelőanyagként hasznosítják. Egy ré­szét a talajba dolgozzák be. A szal­ma és a kukoricaszár a talajban ked­vező trágyázó hatást csak akkor fejt ki, ha a gyors elbomlás, átalakulás feltételei biztosítottak. Ehhez a szal­mát fel kell aprítani, a talajrészecs­kékkel minél jobban össze kall ke­verni és a kedvező szén:nitrogén arány kialakítása céljából N-műtrá­­gyát kell a talajba jnttatni. A gya­korlati kivitelezést Illetően eddig kétféle eljárás Ismeretes. Az egyik eljárásnál a kombájnra szerelt szecskázó aprítja fel a szal­mát és teríti el a szántóföldön, majd 'második menetben forgatják be a szalmát a talajba (X. ábra A.). A másik eljárás szerint a szalmát a kombájn után külön menetben aprftják fel és terítik el, amit a ta­­lajbadolgozás követ (1. ábra B). Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai. Az A változatnál a szecskázás minősége a kombájnmotor fordulatszámának függvénye, amellett szeles Időben a szecska felterítése nem egyenletes, továbbá a magas tarló szalmája kárbavész, végül a szecskázás jelentős hányadot Igényel a kombájnmotor teljesítményéből. A szalma bedolgozása a talajba 1. ábra. A szalmabedolgozás technológiai változatai Előnye, hogy a szalma felaprítása nem Igényel külön munkamenetet. А В változatnál — változó rendvas­tagság esetén — a szecskaminöség nem kielégítő, a külön menetben végzett szecskázás mintegy 0,8 h/ha többletráfordítással jár. A kialakított új megoldás a két 2. ábra. A* új kí­sérlet gép elvi fel­építése (1. tartó­keret, 2. kultivá­­tortestek, 3. talaj­maró, 4. lengőké­ses szecskázó, 5. terelőlemez, 8. ka­­verötér) változat előnyeit Igyekszik egyesíteni a hátrányok kiküszözölésével (1. áb­ra C). A kombájn a szálas szalmát elteríti, majt ezt követően egy mun­kamenet kell a szalma falaprftásához és talajba keveréséhez. A műveletek elvégzésére kialakított új kísérleti gép a következő fő részekből áll: a traktor 3 felfüggesztő rendszeré­hez kapcsolódó váz, amelyre egy sor­ban kulllvátorkések és talajmarótes­tek vannak szerelve. A kultívátor­­kések előtt talajvezérlő kerékkel alá­támasztva, csuklósán helyezkedik el a lengőkéses szecskázó. A felszecs­kázott szalma a terelőlemez alatt hátrafelé haladva először a kultlvá tor által felhordott talajrészekkel keveredik, majd a talajmaró alapo­san a talajba keveri. A szalmaszecs­kázó és a talajmarő a traktor erő­leadó tengelyéről kapja a meghajtást. A kísérleti eredmények szerint az új gép a szalmát, a knkoricazzárat. a műtrágyát egyenletesen kevert a talajba. Üzemeltetéséhez 100 LE-n felüli traktor szükséges. (Landtechnik) Egy állami gazdaság tapasztalatai mi bizottsága mellett működő öttagú A meghibásodott vágődob kicseré Az E-066-os Kilókombájn az összes takarmányféleség begyűjtésére alkal­mas. Munkaszélessége 1600 mm, a vágószerkezet késeinek száma 6 darah. A felaprított takarmány hossza 15, 30, 45, 60 vagy 90 mm lehet. Terület­tel jesítménye 0,5—1 hektár óránként. Vonóeroszükséglete 40—60 lóerő Gyártják az NDK-ban Fotó: -ksz­njítási bizottság tagjai gondoskod­nak. A bizottság tevékenységét a szö­vetkezet főgépesítője, Kovács En­dre irányítja. Az állami gazdaság dolgozói, elsősorban a központi javí­tóműhely újítói 1975-ben négy, ta­valy úgyszintén négy újítási javasla­tot valósítottak meg. Az újító moz­galom fejlesztése és az újítási javas­latok értékelése mellett nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a tematikus feladatok kihirdetésének és megva­lósításának. Az idén elsősorban az állattenyésztésben dolgozók nehéz fizikai munkájának megkönnyítését és a fóliaházakban az öntözés meg­valósítását tűzték ki célul. Az E-066-os silókombájn vágódob tengelyének renoválása A silókombájn üzemeltetése köz­ben gyakran előfordul, hogy a gép­be olyan tárgy kerül, amely megrpn­­gálja a vágódobot. Ez a legtöbb eset­ben a vágódob tengelyének deformá­­lódását idézi elő, amelynek eredmé­nyeként ki kell cserélni az értékte lenné vált vágódobot. Ezen a problémán a központi javí­tóműhelyben tevékenykedő szocialis­ta munkabrigád tagjai segítettek egy újítással. A vágódobot a csőtengely részénél kiesztergályozták és az újon­lésére az állami gazdaságban évente egy alkalommal került sor. Az újítás megvalósításával elkerülték a vágó­dob kicserélését, amellyel több mint hétezernégyszáz koronát megtakarí­tottaki A háromsoros répakarajozó és kiszántó láncvezető csigáinak renoválása , A gépek hosszabb üzemeltetése so­rán a vezetőcsigák meglazulnak, megkopnak, s ezáltal a fel- és kihor­dó láncvezető csigák idő előtt el­használódnak. Ez a legtöbb esetben üzemelési zavart okoz. A helyzeten csakis a vezetőcsigák kicserélésével segíthettek. Az állami gazdaságban egy Idény alatt három karajoző és kiszántó gépnél hatvan vezetőcsigát kellett kicserélni, melyek értéke el­érte a hatezer koronát! A renoválás lényege abból áll, hogy az elhasználódott vezetőcsigákat esz­tergapadban sima felületen megmun­kálják. majd előre elkészített hüvelyt lúznak rá és rögzítik. A FAHR-típusú kombájn áramfejlesztőjének felújítása Az NSZK-bell gyártmányú arató­­cséplőgép 12 Voltos áramfejlesztője meghibásodott, amely gátolta a nagy teljesítményű gép kihasználását. Ez­zel a kombájnnal ugyanis gabona­félékből 80—100, szemes kukoricából pedig 180—200 tonna mennyiségű ter­mény takarítható be naponta. Az újítás lényege abból áll, hogy a meghibásodott áramfejlesztőt hazat gyártmányúval helyettesítették. Ezzel ugyanis elkerülték a hosszú időt igénýbe vevő és drága külföldi al­katrész behozatalát. Problémát csak az okozott, hogy míg az eredeti áramfejlesztőnek öt, addig az újnak csak négy kivezetője volt. Ezt a prob­lémát egy regulátor beépítésével ol­dották meg, amely teljes üzembizton­ságot eredményez. Az újítás ökonómiai értékét nem tudták kimutatni, mert nem ismerték a külföldi áramfejlesztő értékét. Ibim) A FAHR-típusú kombájnnal nagy teljesítmény érhető el. A szemes kuko­rica betakarítása idején 24 órát üzemelhet naponta (Németh Béla felvétele), A Dunajský Klatovi (duiiatőkési) Állami Gazdaságban Is nagy figyel­met fordítanak az újító mozgalom kibontakoztatására. Erről a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom Szé­nán elkészített tömörtengelyt a meg­hibásodott tengely helyére helyezték, s utána esztergályozással klcentrí­­rozták. Ez a művelet több ízben Is elvégezhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom