Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 1. szám

SZABAD FÖLDMŰVES-1977. Janaár 8. 4 a szovcTKtzm FÖLDMŰVESEK S2ÖVUSÉGÍKEK FÓRUMA A szövetkezetekben alakult komplex ésszerűsítő brigádok hozzájárulása hatodik ötéves tervünk állattenyésztési fel­adatainak teljesítéséhez A versenymozgalom fejlettebb formája Hazánk gazdasági és szociális fejlesztésének irányelvei az 1978—1980- as évekre földműveseink feladatává teszik a mezőgazdasági össztermelés 14—15 százalékos növelését, a lakosság szükségleteinek maradéktalan biztosítását, az önellátási szint fokozatos elérését a takarmánytermesz­tésben, valamint az önellátás mértékének további növelését az' élelmiszer­gyártásban. A? állattenyésztés terén az irány­elvek feladatul tűzik, hogy az állat­­tenyésztés további fejlesztésével, — elsősorban a vágóállatok és a tej termelésének fokozásával biztosítsuk az állati eredetű élelmiszerek növek­vő szükségletének kielégítését a ter­mékek folyamatos minőségjavítása mellett. A termelőknek elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére kell nagyobb figyelmet fordítani a tehénállomány létszámának növelésé­vel és hasznosságának fokozásával. Az irányelvek feltételezik, hogy 1980-ig hazánkban minden tehénnél átlagban 3100 literes évi fejési átla­got érünk el. E fiiadat teljesítését elősegítő le­hetőségek egyike a mezőgazdaság­ban dolgozók elkötelezettségének, aktivitásának és kezdeményezőkész­ségének további növekedése, vala­mint a versenymozgalom, különösen pedig a mozgalom fejlettebb formái­nak széleskörű elterjedése, tehát a szocialista brigádok, a komplex ész­­szerűsítő brigádok, a százezresek mozgalmának, a feltalálók és újítók mozgalmának kibontakozása szüksé­ges. A komplex észerősítő brigádok új, progresszív formáját jelentik a ra­cionálisabb termelésre törekvés fej­lesztését célzó kezdeményezésnek, amely pártunk és kormányunk gaz­daságpolitikájának igényes feladatai teljesítése során született meg. A komplex ésszerűsítő brigádok tevé­kenységi körét és célját az egyes ter­melési ágazatok szabják meg, azon­ban minden esetben elsődleges cél­juk a tudomány és a technika vív­mányainak hatékony kihasználása a termelésben. A komplex ésszerűsítő brigádok tevékenysége olyan éssze rűsítő feladatok javaslására, megöl dására és alkalmazására irányul, me­lyek a termelési-pénzügyi terv haté­kony és idejekoráni teljesítését segí­tik elő. E brigádok tevékenységének tartalma a termelésben, a gépesítés­ben, az agrokémiai szolgáltatásban, a szövetkezet irányításában és veze­tésében fellelhető tartalékok feltárá sára is irányul. Szlovákia egységes földművesszö­vetkezeteiben a komplex ésszerűsítő brigádok létrehozása 1974-ben kezdő­dött. Az első Ilyen brigádok között találjuk a Banská Bystrica-i járás Poniky-i szövetkezetének komplex ésszerűsítő brigádját az állattenyész­tésben, a prešovi járás Šarišské Mi­­chaTany-i Efsz-ébén a növénytermesz­tési részlegben alakult brigádot, a trnavai járás Voderady-t szövetkeze­tének és további más efsz-ek komp­lex ésszerűsítő brigádjait. E brigá­dok nemrég megtartott össz-szlová­­kiai konferenciáján örömmel állapít­hattuk meg, hogy jelenleg szövetke­zeteinkben 717 komplex ésszerűsítő brigád fejt ki érdemdús tevékenysé­get több mint 2500 tagot tömörítve és várható, hogy a legközelebbi hó­napokban további 40 brigád alakul. A termelés racionalizálását célzó programokból, valamint a komplex ésszerűsítő brigádok többségének ed­digi eredményeiből kitűnik, hogy e brigádok tagjai kellőképpen felké­szültek a mezőgazdasági termelés döntő problémáinak megoldására, azokra a feladatokra, amelyek nép­­gazdasági szempontból is elsődlege­sen fontosak. Sok példát említhet­nénk fel a növénytermesztés szaka­száról, ahol a komplex ésszerűsítő brigádok munkaközösségeinek túl­nyomó többsége sikeresen oldja meg a gabonaprogram, a takarmányterme­lés problémáit, valamint más fontos kérdéseket, a gépesítés és a gépjaví­tás szakaszán pedig a gépek helyes kihasználásának, karbantartásának problémáit, a nyersanyag, az üzem­anyag és az energia megtakarításá­nak lehetőségeit. A szövetkezeteinkben alakult komp­lex ésszerűsítő brigádok az állatte­nyésztés szakaszán különös figyelmet fordítanak a szarvasmarha-tenyész­tés hatékonyságának növelésére az itt alkalmazott technika és techno­lógia tartalékainak feltárásával, állat­egészségügyi és higiéniai intézkedé­sek bevezetésével, az állattartásban, továbbá a sertéstenyésztésben és az állattenyésztés egyéb területén. A prievidzai járás Dolné Vestenl­­ce-i szövetkezetének tehenészetében alakult komplex ésszerűsítő brigád, amelyet a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére 1976 januárjában alakí­tottak meg 75 taggal, már szép ered­ményeket mutathat fel. A brigád tag­jai közül 19 a tehenészetben dolgo­zik és kilenc tagja más szocialista szervezeteket és üzemeket képvisel. A brigád többi tagja más termelési szakaszon működik a szövetkezetben. E munkaközösség tagjai rendkívül nagyra értékelik a Nitrai Mezőgaz­dasági Főiskola, valamint a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet dolgo­zóinak szakmai segítségét, tanácsadá­sát. Ez a munkaközösség céljául tűzte ki, hogy 1980-ig a tehenenkéntl fejést átlagot 4000 literre növeli a jelenle­gi 3200 literes évi átlaggal szemben, 4 százalék zsírtartalom mellett s egy­úttal az egy liter tej előállításához szükséges abrakmennyiséget 0,29 kg­­ról 0,25 kg-га csökkenti. Pénzben ki­fejezve ez a szövetkezet számára 860 ezer korona megtakarítást jelenti, a tejtermelés 160 ezer literrel, a zsira­­dékmennyíség 5800 kg-mal növekszik és abrakból 1037 mázsát takarítanak meg. A munka súlypontja — amint arról a komplex ésszerűsítő brigád vezető­je R. Masár mérnök a konferencián beszámolt — a brigád keretén belül az egyes szakcsoportokra hárul, és­pedig az állattenyésztési, növényter mesztési, gépesítési és közgazdasági csoportra. E csoportok vezetői a szö­vetkezet vezető szakdolgozói, a zoo­­technikus, az agronómus, a közgaz­dász és a gépesítő, akik é csoportok munkáját közvetlenül irányítják és erről a kilenctagú brigádtanácsot tá­jékoztatják. A munkájukban eddig felmutatható eredményeiket e komplex ésszerűsí­tő brigád tagjai annak tudják be, hogy a brigád minden tagja becsü­letesen teljesíti a számára kitűzött feladatot és a brigád, mint egység felhasználja a kutatás, a főiskola dolgozóinak tanácsait arra, hogy fel­adatait legjobban teljesítse. Ebben az évben elsősorban az elegendő takar­mány biztosítására fordítottak figyel­met. A takarmánymennyiséget a ha­gyományostól eltérő módon is bizto­sították, felhasználva új ültetésű gyü­mölcsösük területét. A jói takarmány­készlet biztosítása által növekedett a hasznosság, mégpedig az előző év ugyanezen időszakával összehasonlít­va tétlenenként 188 literrel több te­jet értek el. A szövetkezet egész évi tejeladási tervének teljesítését így már november 12-én bejelenthette. A nitrai járás Tribeč-Hosťovce 1 Csehszlovák-Szovjet Barátság szövet­kezetében a sertéstenyésztés szaka­szán létesítettek egy komplex éssze­rűsítő brigádot. Erről K. Pavlov mér­nök, a brigád képviseletében elmon­dotta, hogy a brigád létrehozását a szövetkezet sertéstenyésztésében ki­alakult kedvezőtlen állapot indokol­ta. Különösen rossz állapotok ural­kodtak a hosfovcei szaporító rész­legben. Itt jelentős volt az állatok koncentrációja és nem volt elég ta­pasztalatuk a szervezést és irányítást illetően, hiányos volt a technológiai berendezés, s ez előidézte a tenyész­­munka hiányosságait, ami a termelés csökkenéséhez és a választott mala­cok előállításában mutatkozó hiány­hoz vezetett. A komplex ésszerűsítő brigád cél­jául tűzte ki a sertéstenyésztés fel­lendítését. A brigád tagjai a szövet­kezet vezető dolgozói, valamint a termelés főképp a sertéstenyésztés dolgozói voltak és számos külső mun­katársat is nyertek, elsősorban a Nit­rai Mezőgazdasági Főiskola és s^z Állattenyésztési Kutatóintézet tudo­mányos dolgozóit, továbbá a fajta­tenyésztő szolgálat, a járási mező­­gazdasági igazgatóság és más intéz­mények dolgozóit. Mindenekelőtt te­­nyészállományuk stabilizálására, a szo­pósmalacok megbetegedésének és el­hullásának csökkentésére, a hízóser­tések súlygyarapodásának növelésé­re, , az élelmiszeripar hulladékainak jobb felhasználására, az abraktakar­mány megtakarítására, az inszeminá­­ciós kérdések és más fontos felada­tok megoldására összpontosították fi­gyelmüket. Ezen a téren már sike­rült néhány feladatot megoldani és eredményeik a sertéstenyésztés foko­zatos javulásában mutatkozik meg. A trnavai járás Voderady-i szék­hellyel működő Szovjet Hadsereg ne­vű társult szövetkezetének komplex ésszerűsítő brigádja 63 taggal ala­kult meg az állattenyésztés feladatai­nak sikeresebb teljesítését tűzve cél­jául. Munkájukba érdekeltté tették a gépjavítókat is. Ebben a szövetkezetben a brigád tagjai azzal a javaslattal álltak elő, hogy az abraktakarmány megtakarí­tása céljából a szarvasmarha eteté­sére automatikus adagoló berende­zést szerkesszenek, amellyel az abrak­­takarmányt az állatok hasznossága szerint adagolhatják. A berendezést a tehenészetben alkalmazták. A fel­adat megoldásával a komplex éssze­rűsítő brigád tagjai kellően felké­szülve birkóztak meg. Az elgondolás megvalósításában a legkülönbözőbb foglalkozási ágak dolgozói vettek részt az elektrotechnikai szakembe­rektől kezdve a kőművesekig éš sze­relőkig. A brigád tagjai szorosan együttműködnek a Brnói Állategész­ségügyi Kutatóintézet szakembereivel, továbbá az olyan üzemek képviselői­vel, akik a szükséges berendezése­ket, alkatrészeket és egyéb anyago kát szállítják a szövetkezetnek. Az automata adagoló berendezés első tíz példányát gyakorlati kipróbálás cél­jából már felszerelték az istállók­ban. A gyakorlati alkalmazás ered­ményei alapján, esetleg tökéletesített formában további tíz adagoló egysé­get szerelnek majd fel az etetés ösz­­szes műveletének teljes automatizá­lása céljából. A komplex ésszerűsítő brigádok munkájának ehhez hasonló példáival már igen sok helyen találkozunk és számos példát sorolhatnánk fel. Ezek alapján meggyőződhetünk arról, hogy a versenymozgalomnak e fejlettebb formája szövetkezeteinkben minde­nütt nagyszerűen segíti a termelés hatékonyabbá tételét, a tartalékok feltárását és az élő munka megtaka­rítását. Ugyanakkor szoros egységbe kovácsolja az egyszerű szövetkezeti tagok, a műszakiak és a gazdasági dolgozók, valamint a tudományos ku­tatás dolgozóinak tapasztalatait és tovább mélyítik az emberek között kialakuló új szocialista kapcsolato­kat. JOZEF PROKEŠ mérnök A társadalmi pénzügyi Ahhoz, hogy mezőgazdaságunk nagyüzemi termelése, nevezetesen a szövetkezeti szektor gazdaságilag ha tékony irányításának rendszere jól működjék, elsődlegesen fontos a tár­sadalmi ráhatás széleskörűbh alkal­mazása szövetkezeteink pénzügyi gaz­dálkodása terén. E szempontból a korábbi állapot nem volt megfelelő, ami abban mutatkozott meg, hogy a szövetkezet pénzügyi alapjainak rend­szerét kötelező formában szabták meg, viszont az alapok feltöltésének és a pénzeszközök felhasználásának módszerét minden szövetkezet saját alapszabályaiban kiilön-külön rendez­te. Az egységes eljárás biztosítása érdekében és az össztársadalmi érde­keket szem előtt tartva a kormány rendelettel szabályozta a szövetkeze­tek gazdálkodásának és a pénzügyi alapok felhasználásának elveit a 138/ 1975 Zb. számú rendeletével, ame­lyek alapján egységesen oldhatók meg a mezőgazdasági szövetkezeti törvény egyes meghatározásai. A Szövetségi Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium 1976. október 1-én adta ki 110/1976 Zb. számú hirdetményét az efsz-ek kul­turális és szociális szükségleteinek alapjáról, amelyben részletesen meg­határozta a szövetkezetek kulturális és szociális alapjának feltöltését, fel­­használását és az e pénzeszközökkel való gazdálkodást érintő kérdéseket. Az alap feltöltése A kulturális és szociális szükségle­tek alapját az elért nyereségből al­kotják, amit a tartalékalap eszközei­vel tölthetnek fel, esetenként olyan pénzeszközökkel, amit a szövetkezet tevékenységének terven felüli ered­ményeiből, elsősorban a szocialista verseny keretében elért sikerekből nyert. Az alapot a nyereségből kiszámí­tott alapösszeg és a kiegészítő pénz­eszközök alkotják. Az alapösszeg 320 korona minden egyes személyre évente, amikor is a szövetkezet tagjainak és dolgozóinak a naptári év január 1-ei létszámából indulnak ki, minden fizikai személyt számítva. Ezzel az összeggel a szö­vetkezet még abban az esetben is kö­teles a kulturális és szociális alapot feltölteni, ha nyereséget nem tud felmutatni, illetve ha veszteséggel zár­ta az évet, ilyenkor a tartalékalap­ból meríti a szükséges összeget. A kiegészítő alapfeltöltés legfeljebb öt százalékot tehet ki az elért nyere­ségből, ami az adók és az állami költségvetésbe, a nemzeti bizottsá­gok költségvetésébe és az állami ala­pokba történő átutalás után fennma­rad, legfeljebb azonban személyen­ként 730 koronát tehet ki évente a fizikai személyek létszáma alapján. Az alapösszeg és a kiegészítő fel­töltésen kívül erre az alapra kell átvezetni a szövetkezet nyugdíjas tagjainak elismert állandó évi hozzá­járulási összegének megfelelő pénz­készletet. Az alap felhasználási célja A kulturális és szociális alap a ta­gok (beleértve a nyugdíjas tagokat is) és a szövetkezet dolgozóinak, va­lamint azoknak a nyugdíjasoknak a szükségleteit szolgálja, akik nyugdíj­ba lépésükig a szövetkezetben ren­des munkaviszonyban dolgoztak- Az alap felhasználható továbbá a tagok családtagjainak érdekében is e ren­delet alapján. A szövetkezet ezt az alapot a tag­jai és dolgozói felöli komplex gon­doskodás programjának teljesítésével kapcsolatban használja fel, elsősor­tevékenység fedezete ban politikai-nevelő, kulturális, szo­ciális, lakásügyi, egészségügyi, üdü­lési kiadásainak teljes vagy részle­ges fedezésére, az üzemi étkeztetés­re, a szövetkezeti nyugdíjasoknak el­ismert hozzájárulásra, a pénzbeli ju­talmak fedezésére a dolgozók mun­kaérdemeinek és munkakezdeménye­zésének értékelésekor, tovább^ tar­tós értéket jelentő építkezési btfsuhá­­zásokra (az alapeszközök újrater­melésének pénzügyi fedezésére a 152/1975 Zb. számú rendelet alap­ján), valamint a rendeletben feltün­tetett egyéb célokra. Gazdálkodás az alappal Az alap feitöltéső és eszközeinek felhasználása céljából a szövetkezet kulturális és szociális albizottsága költségvetést készít, amit a taggyűlés (a küldöttek testületé) hagy jévá. A költségvetés forrását a folyó év január 1-én az alapon levő maradék­összeg, a feltöltésre szánt alapösszeg és a feltételezett kiegészítő hozzájá­rulás képezi az előző esztendő ered­ményei alapján. A helyes könyvvitelért, a vagyon kezeléséért és felhasználásáért, az alappal való gazdálkodást érintő ren­delkezések betartásáért a szövetke­zet elnöke felel. A taggyűlés (a küldöttek testüle­té) hagyja jóvá a kulturális és szó ciális alapból lakásépítési célokra nyújtott kölcsönök folyósításának el­veit, valamint az üdülésre adott hoz­zájárulás összegeit, a szociális se­gély egyes konkrét eseteit és a nyug­díjasoknak adott hozzájárulások ősz szegét, valamint az nlyan kölcsönök folyósítását, amelyeket esetenként elengedhetnek, mint például az ösz­töndíjakat. Egyes esetekben ebből az alapból adott hozzájárulások összege felől a szövetkezet vezetősége dönt a jóváhagyott költségvetés és a ki­dolgozott elvek alapján. Az alap feltöltését e rendelet alap­ján tervezik meg. Az év folyamán az alapot csupán az alapösszeggel töl­tik fel, éspedig negyedévenként 80 koronát számítva személyenként. Az alapon levő, fel nem használt pénzeszköz nem esik el, hanem ezt a következő évre viszik át. Az alapból nyújtott juttatásokra jogigényt senki sem formálhat. A kul turális és szociális alap eszközeinek bizonyos juttatásokra történő felhasz­nálásakor feltétlenül figyelembe ve­szik az illető tagok esetleg a szövet­kezet dolgozóinak munkaigyekezetét ás társadalmi elkötelezettségét. Az alap eszközeivel való gazdálko­dást a szövetkezet ellenőrző és reví­ziós bizottsága végzi. Az ellenőrzés eredményét és a szükséges intézke­dések javaslatát a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége járási bizottsá­ga képviselőjének jelenlétében , tár­gyalják meg. Szocialista államunk törvényhozói ezzel az új jogrenúezéssel a szövet­kezetek tagjai és dolgozói felöli kom­plex gondoskodás jobb feltételeit hoz­ták létre a CSKP XV. kongresszusa határozatainak szellemében. A ren­delkezések helyes alkalmazása a hét­köznapi gyakorlatban számos olyan tartalékot fedhet fel, amelyeknek ki­használásával sikeresen teljesíthetjük a mezőgazdasági őstermelés felada­tait, sőt ezeket túlszárnyalhatjuk, hogy ezzel is hozzájáruljunk hazánk lakosságának tökéletesebb ellátásá­hoz. Az az ember, akiről minden té­ren kellőképpen gondoskodnak, tehát a szociális és kulturális szükségle­tek kielégítése terén is, feltétlenül jobb eredményeket, nagyobb teljesít­ményt adhat. S ez a rendelkezés ép­pen ezt a célt követi. JUDr. Michal Ďurdiak Kifizetődik a fejők szakmai továbbképzése A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége gelantai járási bizottságának el­nöke Emil Dúfala mérnök, aki egyúttal a Salai (vágshellyei) Barát­ság társult szövetkezet elnöke. Az SZFSZ járási bizottságának alelnöki tisztjét viszont Horváth István a mostovái (hidaskürti) Vörös Csillag szövetkezet elnöke tölti be. Mindket­ten jól ismerik a szövetség feladatait és a szövetkezetek iránti kötelessé­geit. Példásan szervezik és irányítják a szövetkezeti tagok téli oktatását a szövetkezeti munkaiskola keretében. Az említett két szövetkezeti elnök megegyezett abban, hogy a fejűk szá­mára közösen szervezik meg a szak­mai továbbképzést a téli hónapokban Egyben elhatározták azt is, hogy az iskolázást nem otthon, hanem a járási székhelyen, az SZFSZ járási bizottsá­gának üléstermében tartják majd. Most már minden pénteken a két szövetkezetből vagy 60 tehenész, fejő­gulyás találkozik az egyes oktatási órákon, hogy megismerkedjék a tehe­nészet terén alkalmazott legújabb módszerekkel. Sokan megkérdezhet­nék, miért éppen Gaiántán tartják a fejők iskolázását. A válasz egyszerű, így a két szövetkezet állatgondozói közül senki sem tehet ellenvetést, miért nem tartják az iskolázást szö­vetkezetük székhelyén Salában vagy Mostovában. A téli oktatás ilyen meg­szervezése azért is előnyös, mive] a legjobb, szakképzett előadókat bizto­síthatják, és az iskola vezetője így könnyebben ellenőrizheti a jelenlétet. Ebben a két szövetkezetben már az elmúlt esztendőkben is példásan tö­rődtek a szövetkezeti tagok szakmai továbbképzésével, s különösen a fejők oktatását szorgalmazták. Nem csoda tehát, hogy éppen ez a két szövetke­zet éri el a tejtermelés terén járási viszonylatban a legjobb eredménye­ket. Például a mostovái szövetkezet fejőgulyásai az elmúlt év 11 hónapjá­ban napi 8.5 literes fejési tátlagot ér­tek el. Igen szép eredmény ez. A já­rásban csupán a trsticei (nádszegi) és a žiháreci (zsigárdi) szövetkeze­tekben érnek el tehenenként nagyobb napi fejési átlagot. Érdemes még megemlíteni, hogy a galantai járásban a legalacsonyabb napi fejési átlag a virányi (vágfar­­kasdi) szövetkezetben van. Itt az év eleje óta csupán 8,7 literes a fejési átlag. Ez okozza azt, hogy a vlčanyi szövetkezet a tejeladás állami tervét csupán 94,8 százalékra teljesíti. Ezzel szemben a Salai szövetkezetben, ahol törődnek a fejőgulyások szakmai is­mereteinek állandó növelésével, már december elején teljesítették a tejel­adás évi tervét, ami nem csekély, 1 millió 900 ezer liter. így azután ez a szövetkezet az év végéig 80 ezer liter tejet adott el a közeilátás cél­jaira. KRAJCSOVICS FERDINAND

Next

/
Oldalképek
Tartalom