Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-08 / 1. szám
SZABAD FÖLDMŰVES-1977. Janaár 8. 4 a szovcTKtzm FÖLDMŰVESEK S2ÖVUSÉGÍKEK FÓRUMA A szövetkezetekben alakult komplex ésszerűsítő brigádok hozzájárulása hatodik ötéves tervünk állattenyésztési feladatainak teljesítéséhez A versenymozgalom fejlettebb formája Hazánk gazdasági és szociális fejlesztésének irányelvei az 1978—1980- as évekre földműveseink feladatává teszik a mezőgazdasági össztermelés 14—15 százalékos növelését, a lakosság szükségleteinek maradéktalan biztosítását, az önellátási szint fokozatos elérését a takarmánytermesztésben, valamint az önellátás mértékének további növelését az' élelmiszergyártásban. A? állattenyésztés terén az irányelvek feladatul tűzik, hogy az állattenyésztés további fejlesztésével, — elsősorban a vágóállatok és a tej termelésének fokozásával biztosítsuk az állati eredetű élelmiszerek növekvő szükségletének kielégítését a termékek folyamatos minőségjavítása mellett. A termelőknek elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére kell nagyobb figyelmet fordítani a tehénállomány létszámának növelésével és hasznosságának fokozásával. Az irányelvek feltételezik, hogy 1980-ig hazánkban minden tehénnél átlagban 3100 literes évi fejési átlagot érünk el. E fiiadat teljesítését elősegítő lehetőségek egyike a mezőgazdaságban dolgozók elkötelezettségének, aktivitásának és kezdeményezőkészségének további növekedése, valamint a versenymozgalom, különösen pedig a mozgalom fejlettebb formáinak széleskörű elterjedése, tehát a szocialista brigádok, a komplex észszerűsítő brigádok, a százezresek mozgalmának, a feltalálók és újítók mozgalmának kibontakozása szükséges. A komplex észerősítő brigádok új, progresszív formáját jelentik a racionálisabb termelésre törekvés fejlesztését célzó kezdeményezésnek, amely pártunk és kormányunk gazdaságpolitikájának igényes feladatai teljesítése során született meg. A komplex ésszerűsítő brigádok tevékenységi körét és célját az egyes termelési ágazatok szabják meg, azonban minden esetben elsődleges céljuk a tudomány és a technika vívmányainak hatékony kihasználása a termelésben. A komplex ésszerűsítő brigádok tevékenysége olyan éssze rűsítő feladatok javaslására, megöl dására és alkalmazására irányul, melyek a termelési-pénzügyi terv hatékony és idejekoráni teljesítését segítik elő. E brigádok tevékenységének tartalma a termelésben, a gépesítésben, az agrokémiai szolgáltatásban, a szövetkezet irányításában és vezetésében fellelhető tartalékok feltárá sára is irányul. Szlovákia egységes földművesszövetkezeteiben a komplex ésszerűsítő brigádok létrehozása 1974-ben kezdődött. Az első Ilyen brigádok között találjuk a Banská Bystrica-i járás Poniky-i szövetkezetének komplex ésszerűsítő brigádját az állattenyésztésben, a prešovi járás Šarišské MichaTany-i Efsz-ébén a növénytermesztési részlegben alakult brigádot, a trnavai járás Voderady-t szövetkezetének és további más efsz-ek komplex ésszerűsítő brigádjait. E brigádok nemrég megtartott össz-szlovákiai konferenciáján örömmel állapíthattuk meg, hogy jelenleg szövetkezeteinkben 717 komplex ésszerűsítő brigád fejt ki érdemdús tevékenységet több mint 2500 tagot tömörítve és várható, hogy a legközelebbi hónapokban további 40 brigád alakul. A termelés racionalizálását célzó programokból, valamint a komplex ésszerűsítő brigádok többségének eddigi eredményeiből kitűnik, hogy e brigádok tagjai kellőképpen felkészültek a mezőgazdasági termelés döntő problémáinak megoldására, azokra a feladatokra, amelyek népgazdasági szempontból is elsődlegesen fontosak. Sok példát említhetnénk fel a növénytermesztés szakaszáról, ahol a komplex ésszerűsítő brigádok munkaközösségeinek túlnyomó többsége sikeresen oldja meg a gabonaprogram, a takarmánytermelés problémáit, valamint más fontos kérdéseket, a gépesítés és a gépjavítás szakaszán pedig a gépek helyes kihasználásának, karbantartásának problémáit, a nyersanyag, az üzemanyag és az energia megtakarításának lehetőségeit. A szövetkezeteinkben alakult komplex ésszerűsítő brigádok az állattenyésztés szakaszán különös figyelmet fordítanak a szarvasmarha-tenyésztés hatékonyságának növelésére az itt alkalmazott technika és technológia tartalékainak feltárásával, állategészségügyi és higiéniai intézkedések bevezetésével, az állattartásban, továbbá a sertéstenyésztésben és az állattenyésztés egyéb területén. A prievidzai járás Dolné Vestenlce-i szövetkezetének tehenészetében alakult komplex ésszerűsítő brigád, amelyet a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére 1976 januárjában alakítottak meg 75 taggal, már szép eredményeket mutathat fel. A brigád tagjai közül 19 a tehenészetben dolgozik és kilenc tagja más szocialista szervezeteket és üzemeket képvisel. A brigád többi tagja más termelési szakaszon működik a szövetkezetben. E munkaközösség tagjai rendkívül nagyra értékelik a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola, valamint a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozóinak szakmai segítségét, tanácsadását. Ez a munkaközösség céljául tűzte ki, hogy 1980-ig a tehenenkéntl fejést átlagot 4000 literre növeli a jelenlegi 3200 literes évi átlaggal szemben, 4 százalék zsírtartalom mellett s egyúttal az egy liter tej előállításához szükséges abrakmennyiséget 0,29 kgról 0,25 kg-га csökkenti. Pénzben kifejezve ez a szövetkezet számára 860 ezer korona megtakarítást jelenti, a tejtermelés 160 ezer literrel, a zsiradékmennyíség 5800 kg-mal növekszik és abrakból 1037 mázsát takarítanak meg. A munka súlypontja — amint arról a komplex ésszerűsítő brigád vezetője R. Masár mérnök a konferencián beszámolt — a brigád keretén belül az egyes szakcsoportokra hárul, éspedig az állattenyésztési, növényter mesztési, gépesítési és közgazdasági csoportra. E csoportok vezetői a szövetkezet vezető szakdolgozói, a zootechnikus, az agronómus, a közgazdász és a gépesítő, akik é csoportok munkáját közvetlenül irányítják és erről a kilenctagú brigádtanácsot tájékoztatják. A munkájukban eddig felmutatható eredményeiket e komplex ésszerűsítő brigád tagjai annak tudják be, hogy a brigád minden tagja becsületesen teljesíti a számára kitűzött feladatot és a brigád, mint egység felhasználja a kutatás, a főiskola dolgozóinak tanácsait arra, hogy feladatait legjobban teljesítse. Ebben az évben elsősorban az elegendő takarmány biztosítására fordítottak figyelmet. A takarmánymennyiséget a hagyományostól eltérő módon is biztosították, felhasználva új ültetésű gyümölcsösük területét. A jói takarmánykészlet biztosítása által növekedett a hasznosság, mégpedig az előző év ugyanezen időszakával összehasonlítva tétlenenként 188 literrel több tejet értek el. A szövetkezet egész évi tejeladási tervének teljesítését így már november 12-én bejelenthette. A nitrai járás Tribeč-Hosťovce 1 Csehszlovák-Szovjet Barátság szövetkezetében a sertéstenyésztés szakaszán létesítettek egy komplex ésszerűsítő brigádot. Erről K. Pavlov mérnök, a brigád képviseletében elmondotta, hogy a brigád létrehozását a szövetkezet sertéstenyésztésében kialakult kedvezőtlen állapot indokolta. Különösen rossz állapotok uralkodtak a hosfovcei szaporító részlegben. Itt jelentős volt az állatok koncentrációja és nem volt elég tapasztalatuk a szervezést és irányítást illetően, hiányos volt a technológiai berendezés, s ez előidézte a tenyészmunka hiányosságait, ami a termelés csökkenéséhez és a választott malacok előállításában mutatkozó hiányhoz vezetett. A komplex ésszerűsítő brigád céljául tűzte ki a sertéstenyésztés fellendítését. A brigád tagjai a szövetkezet vezető dolgozói, valamint a termelés főképp a sertéstenyésztés dolgozói voltak és számos külső munkatársat is nyertek, elsősorban a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola és s^z Állattenyésztési Kutatóintézet tudományos dolgozóit, továbbá a fajtatenyésztő szolgálat, a járási mezőgazdasági igazgatóság és más intézmények dolgozóit. Mindenekelőtt tenyészállományuk stabilizálására, a szopósmalacok megbetegedésének és elhullásának csökkentésére, a hízósertések súlygyarapodásának növelésére, , az élelmiszeripar hulladékainak jobb felhasználására, az abraktakarmány megtakarítására, az inszeminációs kérdések és más fontos feladatok megoldására összpontosították figyelmüket. Ezen a téren már sikerült néhány feladatot megoldani és eredményeik a sertéstenyésztés fokozatos javulásában mutatkozik meg. A trnavai járás Voderady-i székhellyel működő Szovjet Hadsereg nevű társult szövetkezetének komplex ésszerűsítő brigádja 63 taggal alakult meg az állattenyésztés feladatainak sikeresebb teljesítését tűzve céljául. Munkájukba érdekeltté tették a gépjavítókat is. Ebben a szövetkezetben a brigád tagjai azzal a javaslattal álltak elő, hogy az abraktakarmány megtakarítása céljából a szarvasmarha etetésére automatikus adagoló berendezést szerkesszenek, amellyel az abraktakarmányt az állatok hasznossága szerint adagolhatják. A berendezést a tehenészetben alkalmazták. A feladat megoldásával a komplex ésszerűsítő brigád tagjai kellően felkészülve birkóztak meg. Az elgondolás megvalósításában a legkülönbözőbb foglalkozási ágak dolgozói vettek részt az elektrotechnikai szakemberektől kezdve a kőművesekig éš szerelőkig. A brigád tagjai szorosan együttműködnek a Brnói Állategészségügyi Kutatóintézet szakembereivel, továbbá az olyan üzemek képviselőivel, akik a szükséges berendezéseket, alkatrészeket és egyéb anyago kát szállítják a szövetkezetnek. Az automata adagoló berendezés első tíz példányát gyakorlati kipróbálás céljából már felszerelték az istállókban. A gyakorlati alkalmazás eredményei alapján, esetleg tökéletesített formában további tíz adagoló egységet szerelnek majd fel az etetés öszszes műveletének teljes automatizálása céljából. A komplex ésszerűsítő brigádok munkájának ehhez hasonló példáival már igen sok helyen találkozunk és számos példát sorolhatnánk fel. Ezek alapján meggyőződhetünk arról, hogy a versenymozgalomnak e fejlettebb formája szövetkezeteinkben mindenütt nagyszerűen segíti a termelés hatékonyabbá tételét, a tartalékok feltárását és az élő munka megtakarítását. Ugyanakkor szoros egységbe kovácsolja az egyszerű szövetkezeti tagok, a műszakiak és a gazdasági dolgozók, valamint a tudományos kutatás dolgozóinak tapasztalatait és tovább mélyítik az emberek között kialakuló új szocialista kapcsolatokat. JOZEF PROKEŠ mérnök A társadalmi pénzügyi Ahhoz, hogy mezőgazdaságunk nagyüzemi termelése, nevezetesen a szövetkezeti szektor gazdaságilag ha tékony irányításának rendszere jól működjék, elsődlegesen fontos a társadalmi ráhatás széleskörűbh alkalmazása szövetkezeteink pénzügyi gazdálkodása terén. E szempontból a korábbi állapot nem volt megfelelő, ami abban mutatkozott meg, hogy a szövetkezet pénzügyi alapjainak rendszerét kötelező formában szabták meg, viszont az alapok feltöltésének és a pénzeszközök felhasználásának módszerét minden szövetkezet saját alapszabályaiban kiilön-külön rendezte. Az egységes eljárás biztosítása érdekében és az össztársadalmi érdekeket szem előtt tartva a kormány rendelettel szabályozta a szövetkezetek gazdálkodásának és a pénzügyi alapok felhasználásának elveit a 138/ 1975 Zb. számú rendeletével, amelyek alapján egységesen oldhatók meg a mezőgazdasági szövetkezeti törvény egyes meghatározásai. A Szövetségi Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium 1976. október 1-én adta ki 110/1976 Zb. számú hirdetményét az efsz-ek kulturális és szociális szükségleteinek alapjáról, amelyben részletesen meghatározta a szövetkezetek kulturális és szociális alapjának feltöltését, felhasználását és az e pénzeszközökkel való gazdálkodást érintő kérdéseket. Az alap feltöltése A kulturális és szociális szükségletek alapját az elért nyereségből alkotják, amit a tartalékalap eszközeivel tölthetnek fel, esetenként olyan pénzeszközökkel, amit a szövetkezet tevékenységének terven felüli eredményeiből, elsősorban a szocialista verseny keretében elért sikerekből nyert. Az alapot a nyereségből kiszámított alapösszeg és a kiegészítő pénzeszközök alkotják. Az alapösszeg 320 korona minden egyes személyre évente, amikor is a szövetkezet tagjainak és dolgozóinak a naptári év január 1-ei létszámából indulnak ki, minden fizikai személyt számítva. Ezzel az összeggel a szövetkezet még abban az esetben is köteles a kulturális és szociális alapot feltölteni, ha nyereséget nem tud felmutatni, illetve ha veszteséggel zárta az évet, ilyenkor a tartalékalapból meríti a szükséges összeget. A kiegészítő alapfeltöltés legfeljebb öt százalékot tehet ki az elért nyereségből, ami az adók és az állami költségvetésbe, a nemzeti bizottságok költségvetésébe és az állami alapokba történő átutalás után fennmarad, legfeljebb azonban személyenként 730 koronát tehet ki évente a fizikai személyek létszáma alapján. Az alapösszeg és a kiegészítő feltöltésen kívül erre az alapra kell átvezetni a szövetkezet nyugdíjas tagjainak elismert állandó évi hozzájárulási összegének megfelelő pénzkészletet. Az alap felhasználási célja A kulturális és szociális alap a tagok (beleértve a nyugdíjas tagokat is) és a szövetkezet dolgozóinak, valamint azoknak a nyugdíjasoknak a szükségleteit szolgálja, akik nyugdíjba lépésükig a szövetkezetben rendes munkaviszonyban dolgoztak- Az alap felhasználható továbbá a tagok családtagjainak érdekében is e rendelet alapján. A szövetkezet ezt az alapot a tagjai és dolgozói felöli komplex gondoskodás programjának teljesítésével kapcsolatban használja fel, elsősortevékenység fedezete ban politikai-nevelő, kulturális, szociális, lakásügyi, egészségügyi, üdülési kiadásainak teljes vagy részleges fedezésére, az üzemi étkeztetésre, a szövetkezeti nyugdíjasoknak elismert hozzájárulásra, a pénzbeli jutalmak fedezésére a dolgozók munkaérdemeinek és munkakezdeményezésének értékelésekor, tovább^ tartós értéket jelentő építkezési btfsuházásokra (az alapeszközök újratermelésének pénzügyi fedezésére a 152/1975 Zb. számú rendelet alapján), valamint a rendeletben feltüntetett egyéb célokra. Gazdálkodás az alappal Az alap feitöltéső és eszközeinek felhasználása céljából a szövetkezet kulturális és szociális albizottsága költségvetést készít, amit a taggyűlés (a küldöttek testületé) hagy jévá. A költségvetés forrását a folyó év január 1-én az alapon levő maradékösszeg, a feltöltésre szánt alapösszeg és a feltételezett kiegészítő hozzájárulás képezi az előző esztendő eredményei alapján. A helyes könyvvitelért, a vagyon kezeléséért és felhasználásáért, az alappal való gazdálkodást érintő rendelkezések betartásáért a szövetkezet elnöke felel. A taggyűlés (a küldöttek testületé) hagyja jóvá a kulturális és szó ciális alapból lakásépítési célokra nyújtott kölcsönök folyósításának elveit, valamint az üdülésre adott hozzájárulás összegeit, a szociális segély egyes konkrét eseteit és a nyugdíjasoknak adott hozzájárulások ősz szegét, valamint az nlyan kölcsönök folyósítását, amelyeket esetenként elengedhetnek, mint például az ösztöndíjakat. Egyes esetekben ebből az alapból adott hozzájárulások összege felől a szövetkezet vezetősége dönt a jóváhagyott költségvetés és a kidolgozott elvek alapján. Az alap feltöltését e rendelet alapján tervezik meg. Az év folyamán az alapot csupán az alapösszeggel töltik fel, éspedig negyedévenként 80 koronát számítva személyenként. Az alapon levő, fel nem használt pénzeszköz nem esik el, hanem ezt a következő évre viszik át. Az alapból nyújtott juttatásokra jogigényt senki sem formálhat. A kul turális és szociális alap eszközeinek bizonyos juttatásokra történő felhasználásakor feltétlenül figyelembe veszik az illető tagok esetleg a szövetkezet dolgozóinak munkaigyekezetét ás társadalmi elkötelezettségét. Az alap eszközeivel való gazdálkodást a szövetkezet ellenőrző és revíziós bizottsága végzi. Az ellenőrzés eredményét és a szükséges intézkedések javaslatát a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottsága képviselőjének jelenlétében , tárgyalják meg. Szocialista államunk törvényhozói ezzel az új jogrenúezéssel a szövetkezetek tagjai és dolgozói felöli komplex gondoskodás jobb feltételeit hozták létre a CSKP XV. kongresszusa határozatainak szellemében. A rendelkezések helyes alkalmazása a hétköznapi gyakorlatban számos olyan tartalékot fedhet fel, amelyeknek kihasználásával sikeresen teljesíthetjük a mezőgazdasági őstermelés feladatait, sőt ezeket túlszárnyalhatjuk, hogy ezzel is hozzájáruljunk hazánk lakosságának tökéletesebb ellátásához. Az az ember, akiről minden téren kellőképpen gondoskodnak, tehát a szociális és kulturális szükségletek kielégítése terén is, feltétlenül jobb eredményeket, nagyobb teljesítményt adhat. S ez a rendelkezés éppen ezt a célt követi. JUDr. Michal Ďurdiak Kifizetődik a fejők szakmai továbbképzése A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége gelantai járási bizottságának elnöke Emil Dúfala mérnök, aki egyúttal a Salai (vágshellyei) Barátság társult szövetkezet elnöke. Az SZFSZ járási bizottságának alelnöki tisztjét viszont Horváth István a mostovái (hidaskürti) Vörös Csillag szövetkezet elnöke tölti be. Mindketten jól ismerik a szövetség feladatait és a szövetkezetek iránti kötelességeit. Példásan szervezik és irányítják a szövetkezeti tagok téli oktatását a szövetkezeti munkaiskola keretében. Az említett két szövetkezeti elnök megegyezett abban, hogy a fejűk számára közösen szervezik meg a szakmai továbbképzést a téli hónapokban Egyben elhatározták azt is, hogy az iskolázást nem otthon, hanem a járási székhelyen, az SZFSZ járási bizottságának üléstermében tartják majd. Most már minden pénteken a két szövetkezetből vagy 60 tehenész, fejőgulyás találkozik az egyes oktatási órákon, hogy megismerkedjék a tehenészet terén alkalmazott legújabb módszerekkel. Sokan megkérdezhetnék, miért éppen Gaiántán tartják a fejők iskolázását. A válasz egyszerű, így a két szövetkezet állatgondozói közül senki sem tehet ellenvetést, miért nem tartják az iskolázást szövetkezetük székhelyén Salában vagy Mostovában. A téli oktatás ilyen megszervezése azért is előnyös, mive] a legjobb, szakképzett előadókat biztosíthatják, és az iskola vezetője így könnyebben ellenőrizheti a jelenlétet. Ebben a két szövetkezetben már az elmúlt esztendőkben is példásan törődtek a szövetkezeti tagok szakmai továbbképzésével, s különösen a fejők oktatását szorgalmazták. Nem csoda tehát, hogy éppen ez a két szövetkezet éri el a tejtermelés terén járási viszonylatban a legjobb eredményeket. Például a mostovái szövetkezet fejőgulyásai az elmúlt év 11 hónapjában napi 8.5 literes fejési tátlagot értek el. Igen szép eredmény ez. A járásban csupán a trsticei (nádszegi) és a žiháreci (zsigárdi) szövetkezetekben érnek el tehenenként nagyobb napi fejési átlagot. Érdemes még megemlíteni, hogy a galantai járásban a legalacsonyabb napi fejési átlag a virányi (vágfarkasdi) szövetkezetben van. Itt az év eleje óta csupán 8,7 literes a fejési átlag. Ez okozza azt, hogy a vlčanyi szövetkezet a tejeladás állami tervét csupán 94,8 százalékra teljesíti. Ezzel szemben a Salai szövetkezetben, ahol törődnek a fejőgulyások szakmai ismereteinek állandó növelésével, már december elején teljesítették a tejeladás évi tervét, ami nem csekély, 1 millió 900 ezer liter. így azután ez a szövetkezet az év végéig 80 ezer liter tejet adott el a közeilátás céljaira. KRAJCSOVICS FERDINAND
