Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 1. szám

1977. január 8. SZABAD FÖLDMŰVES Kellő politikai, kulturális és szakmai felkészültség hf]án nehéz ma már az életben eligazodni. Mert nem mindegy az, hogy a modern gépekkel ter­melő dolgozó ismeri-e az egész gazdálkodási folyamatot, keresi-e az ösz­­azafttggést az általános társadalmi és gazdasági fejlődés, valamint a saját gazdaságának feladatai között, vagy csak mechanikusan végzi a rábfzotl munkát. De meglelni a helyes választ a könnyűnek tűnő kérdésekre nem Is olyan egyszerű. Legalábbis Sloszár Zoltán, az Gjgömöri szövetkezet dol­gozója szerint nem az, aki egyben a szövetkezeti klubot és a dolgozók munkaiskoláját is irányítja. — Szövetkezetük esetében mit tart a klubélet leglényegesebb vo­násának? Figyelembe véve termé­szetesen azt a tényt, hogy a politi­kai, kulturális és szakmai nevelő­­munkát nagy hagyományokkal ren­delkező, elismerést kivívott munka­közösségben kell végezni. — Nekünk két dolgot nem szabad *gy percig sem szem elől téveszteni. Az egyik az, hogy a rendelkezésünkre állő eszközt a termelésközpontű gon­dolkodás és cselekvés meghonosodá­sénak szolgálatába kell állítanunk, aminek vitathatatlan előfeltétele az általános műveltség, tehát a politikai, szakmai és kulturális ismeretek bőví­tése. A másik, hogy dolgozóink 85 százalékának nincs szakkápesitése. Ez utóbbi természetesen nem zárja ki az •lőbbit, némileg nehezíti viszont e sokoldalú munka irányftóinak a dol­gát. — Szövetkezetükben a klubélet jó­nak mondható. Anyagi lehetőségeik biztosítottak. Mennyiben igazodik ehhez a tartalom? — Most nem kell úgy értelmezni, amit mondok, mintha panaszkodnék. Mert a tartalom kérdése — nem vala­miféle újdonság ez — mindig a dolog nehezebbik oldala volt, lényegileg mát, mint azé a bizonyos kereté. Leg­alábbis a mi esetünkben. Ne tűnjön dicsekvésnek, távol áll tőlem az ilyes­mi, de végül is ez a tény: mozgalmas a klubéletünk. Például csak a szövet­kezeti munkaiskolára és a haladó ta­pasztalatok iskolájára 40 ezer koronát irányzott elő a szövetkezet vezetősé­ge. Klubunk jó anyagi kerettel rendel­kezik. De úgy hiszem, nem ez a lé­nyeg. Sokkal inkább az, hogy mii nyújtunk a szövetkezet dolgozóinak. Klubunk a propaganda és a kultúra központjává vált, tanulási és szórako­zási lehetőségeket nyúft, munkaetiká­ra és szocialista emberi magatartásra nevel. Szövetkezeti munkaiskolánkat 155 dolgozó látogatja. Az előadásokat szövetkezetünk tapasztaltabb vezetői tartják. Az előadások formai megol­dásai különböznek. Az előadásokat élénk vita követi, nem hiányoznak a filmvetítések sem. Tanulmányi kirán­dulásokat rendezünk. Felsorolhatnám még a szerteágazó, sokoldalú kultu­rális rendezvényeket. A nevelési és művelődési lehetőségeket bevisszük a munkahelyekre, le a részlegekig. Négy szocialista munkabrigádunk kulturális programját már rendszeresítettük ilyenformán, s mondhatom a kultúr munkánk e tömegkapcsolata meglepő hatást váltott és vált ki, érezhetően elősegíti a termélésközpontú gondol­kodás ás cselekvés tudatosítását, ami ről az elején beszéltem. Más, hasonló példákat is említhetnék. — Többször is szólt Sloszár elv­társ a szakmai-politikai nevelés fontos szerepéről. Azt a következ­tetést vonhatom le ebből, hogy a szövetkezet vezetősége, a klub ve­zetősége nem formálisan, hanem — funkciójából adódóan — alaposan átgondolt feladatának tekinti ezt? — A szövetkezet vezetősége részé ről folyó szakmai oktatást említeném, amelynek anyaga szervesen kapcsoló dik a legújabb vívmányokhoz, a párt­dokumentumok célkitűzéseinek meg­ismeréséhez, saját termelési felada iáink tudatosításához. De hatékony­nak bizonyul a klub munkája is. Egész közvetlen formákat is keres tünk a XV. kongresszus határozatai nak népszerűsítésére. Például az ifjú­ság körében különböző vetélkedőkel szervezünk. Meggyőződésünk, hogy a politikai-szakmai és általában a tö­megnevelő munkában eredményre csak akkor számíthatunk, ha szövet kezetünk vezetősége a dolgozókkal együtt vállvetve küzd a kitűzött célok valóra váltásáért. A CSKP XV. kong­resszusának határozatai arra ösztö­nöznek bennünket, hogy állandóan fokozzuk a szakmai-politikai és kul­turális tömegnevelő tevékenységet, megkülönböztetett figyelőmmel köze­ledjünk szövetkezetünk dolgozóinak ilyen irányú ' igényeihez. Ebben az összefüggésben persze még sokat tehet és kell, hogy tegyen szövetkezetünk vezetősége, szövetkezeti klubunk, hogy a dolgozók művelődésében valóban betöltse a ráháruló szerepkört. Az új típusú ember arculatának kialakftása a rožiiavai (rozsnyói) járásban is elkezdődött, jó példái i mutat a szövetkezeti dolgozók szak­mai-politikai és kulturális nevelésé­ben a Gemerská Poloma-i (Üjgömö­­ri) földművesszövetkezet. ILLÉS BERTALAN Falvaink lakosságának, főleg a falusi ifjúság kulturális tevékenységé­nek fellendítésében komoly lehetőség nyílik a népi dal- és tánchagyomá­nyok ápolására, amit mindenütt felkeltene karolni, hogy teljes frisseségáben maradjon fenn az utókor számára. (Foto: P. Rafaj] A műkedvelő színjátszás fejlődését istápolják Jó kezdeményezés A szeptember 15-től november 15-ig terjedő időszak a mezőgazdaságban az őszi csúcsmunkák idejét jelenti. Ebben az időszakban vár a mezőgazda­­sági dolgozókra a legtöbb olyan munka, ahol a gépek nem minden esetben segíthetnek, főleg ha az időjárás sem kedvez. Itt elsősorban a zöldségfé Iák, a gyümölcs és a szőlő betakarítására gondolok. Ha kedvezőtlen az idő­járás és a mezőgazdasági üzemek nem kannak gyors segítséget, bizony nagy veszteség érheti az őstfrmelőket és a nemzetgazdaságot. ’Az idei ősz folyamán a termények betakarításakor nagy szükség volt a segítségre a komárnoi járásban Is. E célból a járási mezőgazdasági igaz­gatóság mellett külön bizottságot lé­tesítettek, amelynek tagjai koordinál­ták, irányították a brigádosok elosz­tását az egyes mezőgazdasági válla­latokba, üzemekbe, aszerint hol volt arra a legnagyobb szükség. A járás II. ciklusú Iskoláinak, a Nitrát Mező­­gazdasági Főiskola, valamint a Brati­slava! Közgazdasági Főiskola Igazga­tóságai, továbbá a Komárnoban áUo­­másoző szovjet Egységek és a Cseh­szlovák Néphadsereg parancsnokságai megértették a mezőgazdaság kisegíté­sének jelentőségét és minden tőlük telhetőt megtettek a termés megmen­tése érdekében. A II. ciklusú Iskolák tanulói és a főiskolások 26 500 napot dolgoztak le az őszi betakarítási munkálatoknál a komáromi járásban és mintegy 3 mil­lió 335 ezer korona értéket létesítet­tek. Ha ehhéz még hozzászámítjuk a katonák segítségét, ledolgozott őrált, úgy a munka értéke 4 millió 859 ezer koronára növekedik. Ezt a nagy segítséget kellőképpen értékelték a járás párt-, állami- és gazdasági szervei is. A patincei (páti) üdülőközpontban brigádmunkák kiér­tékelésére hívták meg azon iskolák, intézmények igazgatóit és a helyőrsé­gek parancsnokait, amelyek segítsé­get nyújtottak a mezőgazdasági dol­gozóknak az őszi termés megmentésé­ben. Eljöttek a mezőgazdasági válla­latok és üzemek, szövetkezetek vezető dolgozói Is, hogy személyesen tolmá­csolják a mezőgazdasági dolgozók há­láját, köszönetét az elvégzett munká­ért. Valamennyien értékes emléktár­gyakat küldtek a brlgádosoknak, így fejezték ki Jelképesen köszönetüket. A járási mezőgazdasági igazgatóság elismerő okleveleit és a mezőgazda­­sági üzemek ajándékait Páka Vilmos, a járási pártbizottság titkára és No­votny Rudolf, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője adták át. A résztvevők nagyra értékelték, hogy a járás vezetői ily módon fejez­ték ki köszönetüket. A múltban erre nem volt példa a komáromi járásban. Az ilyen kezdeményezést csak üdvö­zölni lehet. K. E. A mezőgazdaságban dolgozók részér# különféle iskolázásokat rendeznek Pieáfanyban és sokan gyógykezeltetik is magukat e fürdővárosban. Az ott­­lévök legtöbbje megtekinti a pompás parkot és a jeles szobrászok műalko­tásait. (Foto: —tt—) Napjainkban már javában tart a színházi évad, melynek j'ó küldeté­se az eszmei nevelés elmélyítése és a művészi színvonal hatékony sdgának emelése. A Levicei Járást Népművelési Központban afelöl érdeklődtünk, milyen eredményeket értek cl az Idén a műkedvelő színjátszás te rén és hogyan képzelik el a jövöt. Megtudtuk, hogy a gyermek színjátszócsoportok fesztiválját Cajkovban és Tekovské Luianyban /Nagi/sallój rendezték meg a járás legjobb három együttesének rész­vételével. legsikeresebben a Jár nnd Hronom-i (Garamszéntguörou) AKI diákjai szerepeltek L. Luknár: Péter csodálatos álma" című da rabjával. A második helyen a Ilma- Bei ftolmácsi), a harmadikon pe­dig a pukanecí AKI tanulói végez­tek. Az előbbiek Andersen: „Hóki­­rálynő", az utóbbiak pedig O. Lt­­chardovd: „A nagyorrü szakács és a gyorslábú drótos* című darabot vitték színre. A felnőtt színjátszók Kalná nad Hronomban (Garamkálmf talál koztak, ahol négy „C“ kategóriás csoport mellett versenyen kívül fellépett az „A" kategóriás lévai Garamvölgye együttes is. A leg eredményesebbnek a kozárovcei Népművelési Központ együttese bi­zonyult, mely Fredra: „Hölgyek és huszárok“ című darabját mutatta be. A zsűri két második díjat adott ki. Ezt a löki (Lökj Vöröskereszt mellett működő csoport SolovtB: „Ez aztán a meglepetés" című és a Nový Tekov-i jOjbarsj Mattco slovenská mellett működő együt­tes J. Kedro: „Az ovsenét szakács­nők" című darabiával érdemelték kt. Л harmadik helyen magyar csoport végzett, mégpedig, a CSE­­MADOK Sáloví /Garamsallóf helyt szervezete mellen működő színját­szók Stposs Jenő: „Bolondóra“ cl mű művével. A qyöztes kozároveelek aztán részt veitek a Soporáal kerületi fesztiválon, ahol második helye zést értek el és így a „В" kategó riába kerültek. A fNK illetékes osztálya min dent elkövet annak érdekében hogy az idei színházt évad az elő zőeknél még sikeresebb legyen. Az intézmény dolgozói összeállították a legújabb színdarabok jegyzékét s ezt elküldték mindenhova, a­­hol színjátszással foglalkoznak Ebben a jegyzékben főleg azon színművek, drámák és vígjátékok szerepelnek, melyeknek mondani valója összefügg szocialista alkotó­munkánkkal. A fNK dolgozói szak­mai tanácsadással ts szolgálnak mint a szlovák, mint a magyar mű­kedvelő csoportoknak. Ami a jövőt illeti, a gyermek színjátszócsoportok összejövetelét 7.977 márciusában, a felnőtt együt­tesek találkozóját pedig hagyomá­nyosan áprilisban Kálnán rendezik meg. —ág— Jubiláló honvédelmi szervezet Falvainkoo az ifjúsági klubok tevékenységéi jól kiegészíthetné a fiatalok esztétikai nevelése, szépérzékének fejlesztése, képzőművészeti körök létre­hozásával. Néhol az ilyen ténykedés, szakavatott irányítás mellett a sza badido célszerű kihasználását segíti elő. Ezekben a napokban ünnepelte fennállásának 25. év­fordulóját a Hadsereggel Együttműködő Szövetség ko­márnoi (komáromi) járási szervezete Is. Ez a honvédel­mi szervezet nagyon nehéz körülmények között kezdte el ténykedését, és a további években Is sok-sok nehéz­séggel kellett megküzdenie. A szervezet életében a XIV pártkongresszus utáni időszak jelentette a legjelentő­sebb fejlődés korszakát. Ezt ékesen bizonyítja az a tény is, hogy mfg 1971-ben a Járás 59 alapszervezetében 3670 tagot tartottak nyilván, addig ma 71 alapszervezetben 6060 tag tevékenykedik. Ez a létszám 5,6 százaléka a járás összlakosságának. A Honvédelmi Szövetség olyan erős társadalmi szervezete lett a járásnak, amely képes mozgósítani a járás lakosainak, dolgozóinak széles tö­megeit. A honvédelmi szervezet negyed évszázados tevékeny­sége során fokozott figyelmet fordított a katonai szolgá­latra készülő fiatalok, újoncok politikai felkészítésére, nevelésére. Ennek köszönhető, hogy a járásból jői fel­készült, öntudatos fiatalok kerülnek a néphadseregbe. A motorizmus rohamos fejlődésével párhuzamosan nö­vekednek a követelmények a gépjárművezetők oktatása és kiképzése terén is a Honvédelmi Szövetség gépkocsi­vezető-iskolájában, ahol évente mintegy 1800 gépjármű­vezetőt készítenek fel. Az 1976-os esztendő különöskép­pen igényes volt, hiszen, a százas hirdetményből több mint kilencezer gépjárművezetőt kellett átiskolázni. Az utóbbi 2—3 évben óriási fejlődést mutat a járás motoros sportja és a mototurlsztika. Az alapszervezetek motoros szakosztályai, szekciói sikeres közúti- és terep versenyeket szerveznek. Az utóbbi évek legsikeresebb versenyei közé tartoznak a „Vág-Duna Rallye“, továbbá a kerületi és az össz-szlovákiai motorkerékpáros terep bajnokságok. A járás alapszervezeteiben napről-napra egyre nagyobb népszerűségnek örvend a mototurlsztika Ebben a sportágban a komáromi Skoda és Fiat klubok, valamint a nésvadyi (naszvadi) és a hurbanovoi (ögyal­­lai) autő-moto klub érnek el kiváló eredményeket. A mototurisztikának hódolók nagyon jő szervezőknek Is bizonyultak. Ezt igazolja az, hogy az Auto-moto klubok Szlovákiai Központi Tanácsa az 1977. évi Szlová­kiai Bajnokság megrendezésével a komárnoi Skoda­­klubot bízta meg, mivel a többi klubbal karöltve első­rendűen rendezte meg az 1976-os évi kerületi moto­­turisztíkal bajnokságot. A járási honvédelmi szervezet legnépszerűbb tevé­kenysége a sportlövészet. Mintegy 3500 sportlövész hó­dol Ennek a sportágnak és sikerrel állják még helyüket a kerületi és az országos versenyeken Is. A járásban több mint 200 sportlövész szerzett minősítési osztályt. Ugyancsak jó eredményeket ér el a járási szervezet a tömeges honvédelmi sportban Is. Egyre több fiatal, fő­leg nő kapcsolódik be ebbe a tevékenységbe. Legutóbb a Sokolovi^ RátermSttségt Versenynek több mint 1100, a Duklai Rátermettségt Versenynek pedig több mint 5000 résztvevője volt. FigyelemrB méltő eredményeket érnek el a Honvédel­mi Szövetség tagjai a további ágazatokban Is. Még egy dologról feltétlenül szólnom kell. Ä járási honvédelmi szervezet tagjai teljés mértékben támogatják a CSKP politikáját. Bebizonyították ezt az 1976-os esz­tendőben is, amikor a CSKP XV. kongresszusa és a Hon­védelmi Szövetség fennállásának 25. évforduiőja tiszte­letére a választási program és a s,Z“-akció feladatainak teljesítése keretében több mint 40 ezer órát dolgoztak le.. A „Z"-akciő keretében Nová Stráž lörsújfalu) köz­ségben autös gyakorlópályát, Nesvadvban önsegélySs gépjárműjavító műbelyt építettek fel, 1.5-1.5 millió ko­rona értékben. A jubiláló honvédelmi szervezet tagjainak a komáromi járásban csupán annyit kívánunk, hogy az elkövetkező években is hasonló sikereket érjenek el, főleg a fiatal­ság körében! - KOLOZSI ERNŐ A művelődési lehetőségek ösztönzője:

Next

/
Oldalképek
Tartalom