Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-23 / 16. szám
6 SZABAD Fôľ.DMOVES 1977. április 23. Állandóan fejlődő mezőgazdaságunk legfontosabb feladata: az önellátás biztosításával elérni a lakosság igényeinek kielégítését. A CSKP XV. kongresszusát követően 1978 novemberében ezzel a kérdéssel foglalkozott az SZLKP kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága, majd utána a további illetékes kerületi, járási és helyi szervek, szervezetek, üzemek, munkacsoportok. A Košice-vidéke járási pártbizottság 1Я76 decemberében tárgyalta ezt a kérdést, melyet azóta a helyi pártszervezetek, nemzeti bizottságok és társadalmi szervezetek is napirendre tűztek, így ma már mindenki előtt ismert a cél: 1980-ig a kerületben gabonából elérni az évi egymillió tonna terméshozamot; a Košice vidéke járásban pedig a 175 ezer 700 tonnát! A terv teljesítésének érdekében a járás mezőgazdasági üzemeinek 1980-ig 45,7 mázsás átlagos hektárhozamot kellene elérniük. Hogy ez nem lehetetlen, azt jól bizonyítják az e gyes efsz-ek és ÄG- ok legutóbbi eredményei. Például a kenyheci efsz 57,8, a čanai és szinai efsz 49, az újbod vai efsz 45, a Valaliky-i ÄG 50,3 és a nagyidat ÄG 47 mázsás átlagos hektárhozamot ért el. A járás állami és gazdasági szervei kindulva a kerületi és járási pártbizottság határozataiból, megszabták a legfontosabb teendőket, így többek között fontos feladatnak tartják: • a mezőgazdasági termőtalaj célszerű kihasználását, s egyben védelmezését; Щ a talaj tervszerű termékennyé tételét, szerves trágyával való javítását; ' в a gabonatermelés szakosítását és összpontosítását a kidolgozott terv szerint; • a nagy hektárhozamú szemes növények alkalmazását; 0 a munkaaktivítás növelését, stb. Az ismert cél elérése érdekében a járás mezőgazdasági üzemeit, az állami szerveket és társadalmi szervezeteket konkrét feladatok várják. A járási Mezőgazdasági Igazgatóság politikai és szervező munkájában különös figyelmet fordít azon üzemekre, ahol valamilyen nehézségek mutatkoznak; tapasztalatcsere céljából a vezető beosztásban levő szakembereknek, továbbá agronómusoknak, gépesítőknek, technikusoknak, és a többi termelési ágazat képviselőinek előadásokat, beszélgetéseket rendez, s többek között szervezője lesz a szocialista munkaversenyeknek. A Terményfelvásárló- és Ellátó Vállalat az említett mozgalomban felépít három terménytárolót, 1979-re tervezi a húszezer tonna befogadó képességű magtár felépítését Kassán, ugyancsak 1979-re a 4800 tonna befogadású bidovcei (magyarbődí) és 1978-ra a 3000 tonna gabona raktározására alkalmas budimíri tároló elkészítését. A három új létesítmény üzembehelyezésével az említett vállalat tárolási kapacitása a jelenlegi 55 068-ról 82 868 tonnára emelkedik. A hatodik ötéves tervidőszakban bővül a terményszáritási kapacitás is, mivel 1977-ben két COLMAN típusú, 1979-ben két Pardubice és egy Bábolna típusú szárítóberendezést helyeznék üzembe. Az állami talajjavító vállalat a közeljövőben 4480 hektáron végez talajvíz lecsapolást és 279 hektáron mesterséges öntözést, Öntözőrendszer kiépítésével. Nagy feladatok várnak az agrokémiai, agrotechnikai üzemekre, a magnemesítő vállalatra, valamint a gépállomásokra isi A közös munkából a nemzeti bizottságok és az SZSZK Nemzeti Frontjának tömegszervezetei is részt vállalnak. A helyi nemzeti bizottságok rendszeresen foglalkoznak a termőtalaj célszerű kihasználásának és bővítésének a kérdésével, valamint a tervezett feladatok teljesítésének ellenőrzésével. Az iskolák és tömegszervezetek önkéntes társadalmi munkával segítik a mezőgazdasági dolgozókat, szorgalmazni fogják a szocialista munkaverseny kibontakozását, a kötelezettségvállalásokat s azok teljesítését. „KI teljesíti elsőnek a megszabott feladatot“ címmel a Košice-vidéke Járásban az „Egymillió tonnáért“ Indított mozgalom megsegítésére ez év tavaszán nagyszabású szocialista munkaversenyt szerveztek, melyet 1980 decemberében értékelnek. Kerületi szinten a járás Michalovcével és Trebišovval van egy versenycsoportban s nem kétséges, hogy előkelő helyen akar végezni! A járás mezőgazdasági üzemei ugyancsak hármas és négyes csoportokban versenyeznek. A beosztás szerint a hatodik csoportban van kilátás a legnagyobb „küzdelemre“, ahol ugyanis a buzita, bodollói és az újhódvai efsz-ek vannak. A buzitai gazdaságnak a járási tervből 7,8; a hódolóinak 9,7; s az újbódvainak 5,1 százalék teljesítés jut, ami az előbb említett sorrend szerint 13 ezer 745; 17 ezer 065 és 8950 tonna gabona termelésével egyenlő. Rajtuk kívül a Valaliky-i ÄG-ra (10,2 s%), a Nagyidat' ÄG-ra (7,3 °/oj, a TornaiSÁG-ra (4,8 %), a Csécsi Efsz-re 5,4 %), a Perényi Efsz-re (4,1 %) és a Bidovcei Efsz-re (5,3 %) jut a feladatból. A legeredményesebb mezőgazdasági üzem elnyeri az SZLKP járási bizottságának erre a célra készített zászlaját, s az ezzel járó ötvenezer korona pénzjutalmat, s ugyanakkor az állami kitüntetést is kilátásba helyezték. Minden mezőgazdasági üzem, mely teljesíti tervét megkapja az SZLKP járási bizottságának „Aranykalász“ emlékérmét, s egyben pénzjutalomban is részesül. Az az üzem, amely az évi értékelésnél csoportjában az első helyen végez, megszerzi az SZLKP járási bizottságának vándorzászlaját. A versenybizottság értékeli a járási verseny menetét, s a három legjobban dolgozó, legkiválóbb eredményeket elérő üzemet külön megjutalmazza. Az említetteken kívül kiértékelik és megjutalmazzák a talajelőkészítésben, a vetésben és a termés betakarításában legjobb eredményeket felmutató munkacsoportokat, illetve egyéneket is. Azok a munkacsoportok, valamint egyének, melyek a gabonatermesztésben legalább háromszor végeznek a legjobbak között, megszerzik „A termés kiváló mestere“ jelvényt és az ezzel járó Igazolványt is. Hasonló munkaverseny van kibontakozóban üzemi szinten Is. Gazdag József Válasz e8V panaszlevélre Egy ismeretlen panaszos levelében arról tájékoztatott bennünket, hogy valamikor, még gyerekkorában a grófi birtokon szokott aratás után kalászt szedni. A botosispán azonban ezt nem nézte jó szemmel, a kalászszedőket mindig elzavarta. „Most is vannak botosispánok“ — állapítja meg a panaszos —, mert amikor a kombájn után elmaradt kukoricát össze akarta szedni, elzavarták. Persze, a levélből az is kiderül, hogy a panaszos ebbe nem nyugodott bele és máshol próbálkozott, mégpedig sikerrel. Tizenöt-húsz zsáknyi kukoricát sikerült bengéznie. Az összegyűjtött kukorica hazaszállítása azonban nehézségekbe ütközött. Ugyanis a szövetkezet nem volt hajlandó szállító eszközt adni. S míg a panaszosunk fuvarost hajhászott, a felhalmozott kukoricát a traktorosok leszántották. A panaszlevél frója az esetből az alábbi következtetést vonta le: mivel minden szem takarmányra szükség van, helyes lenne, ha mindenhol megengednék a betakarításkor elmaradt termékek összegyűjtését, mert azt hasznosítani lehetne a háztájiban. Igaza van a panaszosnak? Nincs! Mert a panaszosnak illenék tudni, hogy a közösség vagyona feletti őrködést nem lehet azonosítani a földbirtokosok vagyonát őrző botosispánok cselekedeteivel. Mert mfg a szövetkezet csősze a közösség vagyona felett őrködik, addig az egykori uradalmi botosispánok a kapitalista tulajdont védték a szegénységgel szemben. Egy másik kérdés: milyen alapon formált a panaszos jogot arra, hogy egy termelő munkaközösség javait bengézéssel megdézsmálja? Illenék tudnia, illetve mielőbb tudatosítania, hogy cselekedete egyenlő a közösség meglopásával, ami alapjában véve büntetendő cselekmény. Itt azonban meg kell állni egy pillanatra. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a társadalommal szembeni vétség nem csupán a bengéző, hanem az illetékes szövetkezet vezetőségének lelkiímeretét Is terheli. Az persze előfordul, hogy a kukorica kombájnos betakarítása alkalmából a termésnek egy része elszóródik, vagyis a földön marad. Ez részben azzal magyarázható, hogy a kombájnosok nem mindenhol rendelkeznek még kellő tapasztalatokkal, részben pedig azzal is, hogy egyes kukorica hibridek hajlamosak a megdűlésre, a vagy a sok eső és az erős szelek a kukoricaszárat letörik s a földön fekvő csöveket a kombájn — még akkor is ha szakképzett kezelője van — képtelen felszedni. Ezt persze a gazdaság vezetőségének is illik tudni. S mivel valóban minden szem kukoricára szűk ség van, (ebben a panaszosnak is igaza vanl) a szövetkezet vezetőségének erkölcsi kötelessége az elszőródot csöveket megmenteni. A termésmentésnek azonban nem az a helyes módja, hogy „aki éri. marja“, hanem az, hogy a gazdaság vezetősége megszervezi az elszóródott termény összegyűjtését. A bengézők tapasztalatai, akik egy nap alatt 15—20 zsáknyi kukoricát is összegyűjtenek, arra utalnak, hogy érdemes a gazdaság nak pár embert megbízni az elszóródott termék összegyűjtésével. Ha azonban e téren nehézségekbe ütközik, kereshet a gazdaság, illetve a szövetkezet vezetősége más megoldást is. Például felajánlhatja a tagjainak (idegeneknek azonban csak akkor, ha a tagok közömbösek), hogy részéből, tegyük fel feléből gyűjtsék össze a termést. Az említett módszerekkel például a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei tetemes mennyiségű kukoricával növelték takarmányalapjukat. Elgondolkozhatnának rajta a kelet-szlovákiai kerület illetékes mezőgazdasági üzemelnek vezetői, hogy melyik módszer helyesebb: az illetéktelen bengézés szentesítése vagy betiltása és a termék Ieszántása, avagy az elszóródott termék összegyűjtésének megszervezése s ily módon a gazdaság takarmányalapjának növelése?!-J. B.Korszerű módszerek térhódítása Ä takarmánygazdálkodás racionális módszere A fünövények meleg levegővel történő szárítása napjainkban olyan haladé módja a begyűjtés utáni feldolgozásnak é* tartósításnak, mely révén megőrizhető a növények tápanyagtartalma. Ez az ólja a járási takarmány termesztő konferencián jóváhagyott ama határozatok teljesítésének. melyek az abraklakarmányokkal való takarékosságot célozzák. Az is előnye az említett módszernek, hogy bármikor lehetővé válik a szárítás és a préselés. A Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járásban elsőrendű kérdés az ahraktakarmányokkal való racionális gazdálkodás. Nem véletlen tehát, hogy kerületi méretben az elsők közt dolgozták ki a szárítás és préselés programját. Tekintettel a jelentős költségekre, a szárítóberendezések széthelyezése során nem az egyes mezőgazdasági üzemek határai lesznek a döntők, hanem a termények legalkalmasabb és leginkább kifizetődő be szállítása, azaz egyrészt több gazdaság kooperálása, másrészt a nagyobb üzemek ellátása. Az alkotóelemek, az évelő és egyéves takarmányok, fűnövények, a kukorica, a hüvelyesek, a répaszelet és burgonya, továbbá az aratás idején szabványos nedvességre szárított gabona lesznek. Már az elmúlt évben sikerrel üzembehelyezték az MGF-OB szárítóberendezést a Hrnöiarovské Zalužany-i Efsz-ben s a Bátkai Állami Gazdaságban. Előnyeiről számos mezőgazdasági üzem meggyőződött, elsősorban persze a beruházók. Jelenleg a Rimavská Sobota-i Fajnemesítő Vállalat építtetett MGF típusú szárítókat, kooperációban a rimaszombati és a Veiké Teriakovee-i szövetkezettel. A lenártovcei (lénártfalvai) BS-18 tfpusú szárítót a Kráľ-i és a Rimavská SeC-i (rimaszécsi) gazdaságok is használhatják. Megkezdődött egy szárító építése Behynce (Beje) községben is, a Šafárikovej Állami Gazdaság, valamint a gemeri (sajógömöri), vfielinceí (méhi) és a kálosaí szövetkezet számára. E nagyarányú beruházási program keretében Jesenskén (Feleden) ts tervezik egy 2XBS 6 típusú szárító építését, mely a helybeli, valamint a hodejovl (várgedei), hosticei (geszteteí) és a Rim. Janovcei (Jánosi) szövetkezeté lesz. Közös szárító áll majd ren delkezésre a Veľký Blh-i (nagybalogi) és a drienöanyi szövetkezetnek is. A Gemerská Ves községben létesítendő szárítók a Šafárikovo! Állami Gazdaság északi üzemegységeinek szükségletem elégítik majd ki. A szárítóberendezések építése, illetve az építkezések megkezdése a jelenlegi ötéves tervidőszakban történik. A stabil szárítók hálózatát mobil berendezések elégítik ki, s ezeket a tisoveci, klenoveci, kraskovói, hrachovói és Nová Bašta-i (újbásti) szövetkezetek használhatják. A szárítókapacitásokhoz idomulva alakul a takarmánypríselók sora. Ezekben végzik máj a szárítók termékeinek további feldolgozását, Itt vegyítenek a liszthez szalmát, melaszt, kevésbé értékes abrakot, s így készítik el a haszonállatok táplálását szolgáló préselt takarmányt. A legkorábban termelő két üzemben — Rimaszombatban és Tornaiján — jól haladnak az építési és a szerelési munkálatok. Épül az új préselő Hrnö. Zalužany és Rimaszécs községekben is. Még az idén megkezdődnek a mun■ ká latok a Bejében létesítendő építésen. A szakemberek sokat várnak az űj létesítményektől, hiszen a gömöri mezőgazdasági nagyüzemek termelésének éppen a korszerű takarmánytermesztés jelentette napjainkig a legnagyobb gondot. Hacsi Attila Eredmények és célkitűzések A CSKP XV. kongresszusa feladatul adta a mezőgazdaság gyors fejlesztését, a tudomá nyos és műszaki haladás ered ményeioek gyakorlati megvalósítását, az összpontosítás, a szakosítás és a kooperáció kiszélesítését, az ipari termelési módszerek érvényesítését, az irányítás és a munkaszervezés tökéletesítését. A kongresszus után társadalmunk fejlődéséhez hasonlóan a trebišovi járás me zógazdaságában is jelentős változásokra került sor. Bogdányi Iván elvtôrs, a trebišovi JPB titkára a fejlődés szempontjából fontos kérdésekről, arról tájékoztatott, hogy a járás mezőgazdasági üzemei hogyan valósították meg a pártkongresszus által kitűzött hatodik ötéves terv első évének feladatait és milyen tervekkel indultak az új gazdasági évnek. # Hogyan látja a járás mezőgazdaságának fejlődését? — A kedvezőtlen tényezők ellenére járásunk mezőgazdasági üzemel jelentős lépést tettek a XV. pártkongreszszus határozatai, Illetve az ötéves terv célkitűzéseinek a megvalósításában. A brutto mezőgazdasági termelés értéke a hatodik ötéves terv első évében 3,0 százalékkal növekedett és kialakult a reális előfeltétele a múlt évi járási pártkonferencia határozatainak sikeres teljesítéséhez, mely az 1976- tél 1980-ig terjedő időszakra, a brutto mezőgazdasági termelésben 43,9 százalékos növekedést irányzott elő. Kenyérgabonából mezőgazdasági üzemeink 37,6 mázsás átlagtermést értek el, és 44 695 tonna gabonát adtak társadalmunknak összesen. Az állattenyésztés brutto termelése az 1975-ös szinthez viszonyítva 4,5 százalékkal növekedett és 39 millió liter tejet adtunk a közellátásnak. Ф A szántóföldi növénytermesztésben milyen főcélokat tűztek ki és az állattenyésztés szakaszán milyen jelentősebb változások várhatók? — Idén lényegesen nagyobb feladatok állnak mezőgazdasági dolgozóink előtt a termelés és a felvásárlási fel adatok megvalósítása szempontjából. A brutto termelést a múlt évi valósághoz viszonyítva 17,04 százalékkal, az árútermelést pedig 4,5 százalékkal kell növelnünk, A feladatok teljesítéséhez gabonafélékből 33,3 mázsa átlagos hektárhozamot, a teheneknél legalább 2800 literes egyedenként! tejelékenységet, s száz tehéntől kilencven borjút kell elérnünk. A termelés fellendülésével párhuzamban a felvásárlási feladatok is nagyobbak. Például a múlt évhez viszonyítva 14,305 tonnával több gabonát ás néhány millió liter tejjel többet kell értékesítenünk. Az ötéves tervidőszakra meghatározott feladatok alapján e szarvasmarha-állományt 20,3, ebből a tehénállományt 31,7, a sertésállományt 30,2, a juhállományt pedig 32,8 százalékkal kell növelnünk. A szakosított telepeken jobb munkaszervezéssel, a minőségi követelmények betartásával tovább javítjuk az eredményeket, az ötéves terv utolsó évében a teheneknél 3200 literes egyedenkénti tejelékenységet, s száz tehéntől száz borjút kell elérnünk. Idén 400 hektár napraforgót, 400 hektár szóját, 2X60 hektár más hüvelyest, 2980 hektár cukorrépát ás 11 500 hektár kukoricát vetünk. Az egyik alapvető kérdés a hústermelés és ellátás fejlesztése. Bár járásunkban ez kedvező képet mutat, mert a sertés-, a szarvasmarha és a tehénállomány létszáma növekedő irányzatú, mégsem lehetünk elégedettek, mert a növekvő társadalmi igények egyre nagyobbak. Éppen ezért hasznos intézkedést valósítunk meg ebben az ötéves tervidőszakban. Az idén is megszerveztük a gabonafélék, a kukorica és a hüvelyesek termesztését célzó, valamint a gazdasági állatok tenyésztésére irányúié technikai-gazdasási konferenciákat, nemcsak járási méretben, hanem a konpn rációs körzetekben is. Az építkezés szakaszán is előbbre lépünk, új, nagykapacitású tehénistállókat, marha- és sertéshizlaldákat építünk. • Mi a véleménye a szakosításról, a korszerűsítéshez szükséges személyi feltételekről? — Az ötéves tervidőszakra meghatározott feladatokhoz megvannak az irányftú szakemberek, fokozatosan javul a szakmunkásellátottság is. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az irányításban, ellenőrzésben már ne lenne teendő. Elsőrendű feladatunk minden területen a minőség javítása. Gondunk a munkaidő jobb kihasználása. A fegyelemről nemcsak beszélni kell, hanem a vezető szakemberek dolga megteremteni a feltételeket a zavartalan munkavégzéshez. Szép eredményeink ellenére is jelentős tar talék van még az időben- és jobb minőségben végzett talajelőkészítésben! Különösen hangsúlyoznám a költséges növényvédő- és gyomirtó szerek szakszerű alkalmazását. A gépek jobb kihasználásáról már nem is beszélek. A K—700-as és a S—180-as traktorok és a hozzájuk kapcsolódó gépsorok, vagy más technikai lánc kezelése semmivel sem kíván kevesebb szakmai hozzáértést, mint amennyit egy Ipari üzem drága célgépe. Ha oda technikus kell, vagy sokoldalúan képzett szakember, akkor ide is képzett szakember szükséges! Befejezésül még annyit szeretnék elmondani, hogy járásunk mezőgazdasági dolgozói ebben az évben is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kitűzött feladatokat sikeresen teljesítsék. Illés Bertalan
