Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 1. szám

1977. Január 8. SZABAD FÖLDMŰVES ■Jborkaszezon. A színházi életből w kölcsönzött kifejezés a mező­­gazdaságra Is érvényes. Csak míg a színháznál a nyári Időszakot Jelöli, az utóbbinál a téli hónapokra vonat­kozik. Ez az erőgyűjtés Időszaka. Ilyenkor pihen a mag, várva a tava­szi újjászületést, s „lazít“ az ember és- a gép. Az ember ilyenkor terveket sző — a gép pedig „kórházba“, javí­tóműhelybe vonul. Szorgos kezek ve­szik ápolásba, gyógyítják, hogy visz­­szanyerje egészségét, újra teljes érté­kű munkát végezhessen majd. Ettől is függ a másik három évszak sikeres munkája. 1. A Jelenéci (glmesi) Egyetértés egye­sített szövetkezet elnökét és főgépesí­­tőjét kérdeztük ezúttal, milyen tapasz­talataik vannak e téren. Milyen szere­pet kap náluk a gépjavítás? Hogy tiszta képet nyerjünk, a helyi viszonyok ismerete szükséges. Erről így vall Puchosky Sándor, elnök: — Azzal kezdem, hogy sajnos kevés a gépünk. Különösen a nagyteljesít­­ményüek, tehát a második, harmadik generáció tagjai hiányoznak. 5089 hektáron gazdálkodunk, s ekkora te­rületen nehéz korszerű gépek nélkül boldogulni. — Az okok az egyesítés előtti idő­szakban kereshetők. A szövetkezetek többségében — talán Jelenec kivéte­lével — fejletlen volt a technika. Ke­vés volt a gép, s korszerűtlenek a ja­vítóműhelyek. Ez a tény most is érez­teti hatását. Hadd mbndjak egy pél­dát: Egyesítéskor megdöbbenve ta­pasztaltam, hogy a kostolnái szövet­kezetben még ötéves trágya is volt „elfekvőben“. — Hát ez hogyan lehetséges? Mi­féle emberek gazdálkodtak itt? — kérdeztem magamtól. Részben a gé­tuhá a szó рек hiányával magyarázható ez a pa­zarlás is. A trágyaszórás most is ne­hezen megy — jórészt hagyományos módszerekkel. Három szórójuk van mindössze, s legalább négyre lenne még szükség. .— A nehéz helyzeten a lehetősé­gekhez mérten igyekszünk segíteni. Ismét egy példát mondanék: Mindig еГ voltunk maradva a szalmabegyüj­­téssel. Emiatt aztán késett a tarló­­hántás, szántás, trágyázás. Az idén szeretnénk két kiselejtezett SZK—4-es kombájnból szalmafúvót csinálni. En­nek a .keresztezésnek“ az lenne a haszna, hogy ezek a „kombájn-szülte szalmafújók“ nem lennének az áram­ra utalva, bárhol lehetne alkalmazni őket. Így akármelyik parcella végén, vagy út szélén lehetne kazlat rakni. A szedő csak odavinné a föld végében álló fújóhoz a szalmát, nem kellene nagy távolságra hordania. Jelentős időt lehetne így megtakarítani. — Az ilyen „csináld magad“ mód­szer sokat segít. Van például két rossz traktorunk, csinálunk belőle egy jót. Erre is jó a tél, amikor nem sürget az időszaki munka. Persze ezek nem helyettesíthetik a nagytelje­sítményű erőgépeket. Ezeket igyek­szünk mielőbb beszerezni. Télen a szövetkezet javítóműhelyei­ben 24 javító dolgozik. Villanyszere­lők. vasesztergályosok, asztalosok, mechanikusok. Ezenkívül segítenek a traktorosok is. Részben áttértek a szezon utáni javításra. Ez gyakorlati­lag annyit jelent, hogy az idénymun­kák befejeztével kezelésbe veszne a nagyobb gépeket (kombájnokat főleg], hogy aztán idejében be tudják sze­rezni a hiányzó alkatrészeket, kijaví­tani a hibás szerkezeteket. Az év ele­jétől még egy anyagbeszerzőt alkal­maznak, mert egy embernek nehéz ezt a feladatot ellátni. Több átszervezésre kerül sor az új évben. Ezekről Handrasko Ferenc fő­gépesítő besjiél: — Az egyesítés előtt három javító­­műhelyünk volt. Most átdolgoztuk a javítási tervet.' Ennek eredményekép­pen csak két műhely lesz a Jövőben. A főműhelyben történnek majd a na­gyobb javítások; főleg a kombájnoké, traktoroké. A másik, kisebb részleg­hez az ekék, boronák stb. fognak tar­tozni. Az egésznek a vezetésével Hu nyady Stanislflvot bíztuk meg. Három technikus lesz még a keze alatt. Kor­szerűsítjük a műhelyeket, hogy zavar­talanul tudjuk majd a gépek második, harmadik generációját javítani. (Két javítót küldenek e célból kéthetes is kolázásra Liberecbé.) — Teljes mértékben áttértünk a Skoda 180-asok használatára. Ezt azért tesszük, mert a hazai gyártmá­nyokhoz könnyebb alkatrészt besze­rezni. Másik nem elhanyagolható szempont: A Skoda-vontatók motorja azonos a silókombájnéval és a Škoda­­tehérgépkocsiéval, amit szintén be akarunk szerezni. Ez megkönnyíti a javítást, s alkalomadtán akár egész motort is tartalékolhatunk. Más szö­vetkezetek a Kirovec típussal teszik ugyanezt. A Škoda annyiból jobb, hogy hazai. — Most a fő hangsúly a műtrágya­szórókon van. Ezenkívül javítjuk a simítógépeket, a kultivátorokat, a ve­tőgépeket. Még egy dolog van, ami megkönnyíti a munkánkat: Átalakí­tottunk egy 1203-as teherautót mű­helykocsivá. Három villanyszerelő és három lakatos üzemelteti, s szomba­ton, vasárnap is tartanak szolgálatot íelváltva. így nem fordulhat elő az. ami azelőtt megtörtént: hogy például elromlott a hűtőberendezés; nem volt aki megjavítsa, s tönkrement" a tej. 3. A munka mellett nem feledkeznek meg a javítókról sem. Szociális helyi­ségek állnak rendelkezésükre; a szö­vetkezet ebédlőjében étkezhetnek. Fi­zetésük havi átlaga 2300 korona körül alakul, s természetesen jutalomban is részesülnek. A látottak, hallottak alapján meg­állapíthatjuk, hogy a jeleneci Egyet­értés szövetkezetben mindent meg­tesznek a gépek érdekében. Mire a tél véget ér, üzemképesen hagyják el a „kórházat“. —kk— ORENBURG Az ifjúság építkezése Volga, Volga... К iser éti osztá У a rožnovi mezőgazdasági iskolában „Már most készülünk a követkézé tanévre, melyben egyike leszünk azon négy mezőgaz riasági műszaki középiskolának, melyekben kí­sérleti első osztály indul az AKI nyolcadik ősz tályéból“ — közli Michal Slovák mérnök, a Rožnov pod Radhoštémi mezőgazdasági mű­szaki középiskola igazgatója. A kísérleti osztály indításának lényege, hogy fölkészüljünk — az á| tanítási rendszer értei méhen — az alapfoké nyolcéves iskolákból ki­került diákok fogadására. Minden alapiskolá ban ebben a tanftási évben indulnak az első osztályok. A probléma összetettebb, mint hin nénk: a most induló elsősök az eddigi kilenc osztály helyett már nyolcadik osztályból kerül nek a középiskolákba, ami annyit jelent, hogy a kilenc év helyett nyolc év tananyagára kell épülnie a középiskolai oktatásnak is. A gyere­kek életében minden egyes évnek döntő jelen tősége van, ezért a kor szempontjából is kell vizsgálni ezt a problémát. A Cseh Szocialista Köztársaság mind a négy mezőgazdasági középiskolája javaslatot dolgoz ki az éj tanterv érdekében. Ezek képezik majd a megváltozott tanterv alapját (az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyása és megítélése után), mely szerint 1977 szeptember elsejétől kísérleti osztályok indulnak a nyolcadik általánosból ki került diákokkal. A roüöovi iskolában az egyenlőre csak az állattenyésztő ágazatban fog megvalósulni. Az iskola tangazdasága ugyanis főleg ezen a téren nyájt lehetőséget a neve­lésre. A növénytermesztési ágazatra továbbra is kilenc osztállyal rendelkező tanulókat fog nak fölvenni. — a kísérleti oktatás tarén — a mi típusá iskoláinkban — a gyakorlati oktatésban mutat­koznak a legnagyobb nehézségek — folytatja Slovák mérnök. — A tizennégy éves tanulók nak még nincs megengedve például az állatok­kal való foglalkozás. Ez csak a tizenöt éves korhatár fölött engedélyezett, természetesen pedagógusi felügyelettel. Ezért ezt javasoltuk felsőbb osztály tananyagába tenni. Hasonló a helyzet a gépkocsivezetéssel is. Ennek tanításé a második évfolyamban történt, most szüksé­ges lesz a harmadik évfolyamba áttenni. Vannak tantárgyak, amelyek a tanulók szel­lemi érettségét tekintve jelentenek megterhe lést. Ilyen például a genetika. A biológiát ezérl javasolni fogjuk az eddigi első osztály helyet! az első és második osztályba. Ezen váltnz tatásokon kívül természetesen meg kell oldani a tantárgyak közötti kapcsolatot, hogy az egyes tantárgyak egymáshoz való kötődésn ne hulljon szét ezáltal. Gondolkoztunk egy áj tantárgy bevezetésén is: nevezetesen a környezetvédelemmel. Ezt a harmadik osztály tananyagába fogjuk javasolni. Több területet ölelne fel, mint például az élet környezet jelentősége és életünkre gyakorolt hatása; a mezőgazdaság káros hatásai az élet környezetre; ennek elhárítása: az életkörnye zettel kapcsolatos törvények és rendeletek; nemzetközi együttműködés ezen a téren. stb. Megjegyezném még, hogy a nyolcadik ősz tályból természetesen a legrátermettebb tanú lókat fogjuk kiválasztani, akik jó előmenetelt mutatnak, s komolyan érdeklődnek a mező gazdaság iránt. Ez ma már nemtelent különö­sebb problémát, hisz iskolánkra mindig több a jelentkező, mint amennyit fogadni tudunk. A rožnovi MMK modern oktatási eszközökkel rendelkezik. Szaktantermek. laboratóriumok állnak a gyakorlati oktatás rendelkezésére. En nek köszönhetően fejlett a szemléltető oktatás. Az iskola tangazdasága átépítés alatt áll, me­lyet ebben az ötéves tervben fejeznek be. Való ban modern mezőgazdasági üzemmé válva, s képes lesz maradéktalanul eleget tenni kül Hetesének. — A tanárok számára legegyszerűbb az ok tatás klasszikus formája: megmagyarázni az anyagot, ismételni, s kikérdezni. Csakhogy a nagyobb tananyagra és a követelményekre való tekintettel- szükséges a tanítás új módszereit is keresni — mondja az igazgató. — Iskolánkban például vetítőgépeket használunk, a szükséges fóliákat azonban saját magunknak kell elkészí teni. Modifika gépet is alkalmazunk, amely le lietavé teszi a tanulók ismereteinek néhány perc alatt történő fölmérését, osztályozását. Ilyen módon — teszt formájában — hat perc elegendő egy egész osztály feleltetésére. Saj nos, itt sem áll rendelkezésünkre elegendő ki­dolgozott teszt — ezeket is kénytelenek va gyünk saját kezűleg készíteni. Az oktatás mo dern formái kétségtelenül nagyobb megterhe­lést jelentenek az oktató számára, de ez a leg megfelelőbb módszer, hogy a tanulók elsajátít­hassák a tananyagot. A rožnovi iskola kapcsolatot teremtett a Brnói Mezőgazdasági Főiskola Pedagógiai Tan székével, hogy együttesen dolgozzák ki a nö vénytermesztési oktatás távlati problémáit. — Igyekszünk reagálni a mezőgazdaság je lenlegi és távlati problémaira — fejezi be az igazgató. — Ezért minden tantárgy anyagát átdolgozzuk. Kiiktatjuk az elavult tananyagot Ezenkívül olyan területet is érintünk majd. amely eddig nem volt megfigyelés alatt: veze tési ismeretek, a munka lélektana, stb. terüle lét. A következő tanévben a mi és a többi iskola által kidolgozott javaslatoknak helyet j kell kapniuk a tanításban. A rožnovi MMk évente 50—60 érettségizett diákot ad a mezőgazdasági üzemeknek, szolgál­tató vállalatoknak. Mindenütt nagy irántuk az érdeklődés — a kereslet mindig fölülműlja az iskola kínálatát. Az iskola szívesen rendelke zésükre bocsátana több szakmunkást is, mint amennyi a rendelkezésére áll. (Zom. noviny) AKI KÖZELEBBRŐL és évek óta ismeri LuCenecet (Losoncot), igazat ad nekem, ha azt mondom, a feUsmerhetetlenségig megváltozott. A 30 évvel ezelőtt még nagyobb mezővárosnak számító Lučenec, ma már modern szocialista város. Az ipar térhódítását itt azsis bizonyítja, hogy a váro­siak 79 százaléka az iparba^ 19 százaléka a mezőgaz­daságban dolgozik. Az ipart itt elsősorban az építő­­anvaggyártás és kerámia-, textil-, élelmiszer-, továbbá i fafeldolgozó-, gép- és nyomdaipar képviseli. j Egv évvel ezelőtt a városnak már 23 689 lakosa volt, j természetesen a hozzátartozó részekkel, Opatovával, MikuSovcéval és Pinciná községgel együtt. Az utóbbi étekben ezek is megváltoztak. Mind kevesebb gazdasági udvar, viszont több és több az öszkomfortos új családi ! ház. ' Újarcú város AZ ÜJ VÄROSI lakónegyedekben gombamódra nőttek ' ki a jellegzetes bérházak. Ez a jellegzetességük éppen abban van, hogy nagyon is eltérnek egymástól. Az épí­tészek a tarkaság koncepcióját tartották szem előtt a ] Pionírkert, Május 1. észak, a Bogorodická negyed építé- I sénél és másutt is. Tapintatosan oldották, meg az óváros i átalakítását és továbbfejlesztéséi; az utak, zöld övezet, közmüvek, az üzleti negyed kiépítését és fejlesztését. A A lakosság az utóbbi évek­ben sokat tett a városfej­lesztés érdekében. Az előző öt évben 1315 lakást adtak át rendeltetésének, 835-el többel a tervezettnél. Magánszemélyek 431 la­kást építettek. A városfej­lesztési akció köreiében 32 millió 665 ezer korona érté­kű művet alkottak, melyhez a lakosság 1 millió 402 ezer társadalmi munkaóra ledolgozásával járult hozzá. Nem is szólván a parkosításról, zöld növényzet és virágok ül­tetéséről, az életkörnyezet szépítéséről, amelyre további több mint ötmillió órát áldoztak. A VAROS LAKOSSÁGA a XV. pártkongresszus szelle­mében komolyan hozzálátott az új választási program­terv teljesítéséhez. Becsülettel teljesítik 19 millió 700 егег korona értékű vállalásukat. A városfejlesztési be­ruházások keretében 23 akciót valósítanak meg, több­nyire befejezik az előző időszakban megkezdett műve­ket. Az ipari létesítmények közül legnagyobb építkezést a Kerámia-művek csempeüzeme jelenti — 382 millió ko­rona költséggel épül és 1980-ban kezdi meg a termelést. Befejezik még a tejüzem, a nagysütőde építését, az opa­­továi (apátfalvi) Poľana korszerűsítését, stb. Egyes üzé­­niek anyagi hozzájárulásával óvodákat,-bölcsődéket, test­­nevelési létesítményeket építenek, 1414 lakást is tervez­nek, családi házépítés keretében további 240 lakásra számítanak. JOZEF SLUKA Még egy utolsó pohárkíiszöntő és irány a repülőtér. Még megígérünk néhány biztos üzenetet, még szemre vesszük az Ural idelátszó első vonu latét, és indulunk. Ezúttal különrepü lőve) — ez is házigazdáink szívessé gé. Mire a kenyérmajszolás végére járok, már a Volga fölött szállónk. Helyenként hat-nyolc kilométer széles vízáradat hömpölyög alattunk lassan. Ahogy addig gondoltam, ekkora víz­nek állni még csak-csak joga van, de menni is, az már túlzás. Szemtelenség egyenesen. Az egykori Caricin. a foga­lommá vált Sztálingrád, a megújho dott Volgograd egy másik folyó. Pár­huzamos a Volgával. Néhány kilomé­ter mélységben, száz kilométer 4iosz­­szan kíséri a folyamot, szinte késként vágja ketté a Mamajev-kurgán, ez az emlékezésnek szentelt, monumentális rezervátum. , A csehszlovák szakasz vezetői vár­nak a kerületi KomszomoJ épületében. Cestmír Ti š her igazgató rövid is mertetőjébői megtudjuk, hogy 1850 csehszlovák dolgozik itt több helyszí­nen. Öt kompresszorállomást, lakó- és szolgáitatóépületeket, teherpályaudva­rokat építenek, bővítenék az 560 ki­lométeres, nyugaton Szohranovkáig terjedő szakaszukon. Együtt utazunk tovább — előbb Kamisinbe, majd An­­tipovkába — végig a Volga mentén. Mind az összes többi vonalszakaszon folyik a munka. Megérkezésünkkor éppen Futhailmeccs formájában. Brno —Ostrava rangadó, a helybeli és a szomszédos telepen dolgozó vállala­tok színeiben. Ezúttal Ostrava győz. úgyhogy fellendül kissé a hazai, jé sört áruló kantín forgalma. Bár meg lehet, ezen az ellenkező eredmény sem változtatott volna. Gyorsan megy, kötetlenül a barát kozés. Atyai jóindulattal, tört magyar­sággal invitál asztalához egy huncut mosolyú, kortalan munkás. Kezén, ru­háján látom, hogy kőműves. Életko­rán, tartásán, hogy mester. O r o s z i Károlynak hívják, Nyitráról való. Szobájába hív, ahol másodmagával lakik. Társa most amúgy is otthon jár, hát nyugodtan ellehelünk. Átvá­gunk a barakkvároson, közben azon gondolkodom, vajon mitől rosszízű még ez a szó: barakk? Hiszen szép és kényelmes itt minden. Nincs sok nyo­ma az átmenetiségnek. , Karol bácsi — így hívják őt a mun­katársai — a tábor legrégibb lakéi közüj való. Pártmunkásként érkezett az első telepesekkel. Most is az, de „csak“ munkája mellett. Büszke is erre. Fényképeket mutat: hatalmag. üres mezőn magában áll egy födetlen, de csatornázott angol WC, mögötte pedig egy pompás domboldalba vájt, földtribünös futballpálya. — Ez volt az első két létesítmény itt. Azután jött a kantin, majd min­den egyéb — rám kacsint, nem is ma­rad ei az ésszerűség fölötti csodála­tom. — Nem volt nehéz megszokni itt. Nekem különösen nem. Csak lemen­tem a faluba és már otthon is voltam. Úgy találtam itt mindenkit, ahogy 1943 ban elváltunk. Svoboda tábornok t. csehszlovák hadtestében szolgáltam akkor... Bizony már 57 éves vagyok. Kicsit kell csak a tábor elé menni és végiglátni a Volgán. Ez a vezeték egy kritikus pontja. Egy békés háború első frontvonalát tekinthetjük át. Itt ngész jelentéktelenre szűkül a fo lyam: alig négy és fél kilométer szé les. Ez a természet kijelölte hely az „átkelésre“. A csövek hegesztése, süllyesztése és víz alatti rögzítése a legnehezebb műszaki feladatok közé tartozik. , |Pí A táborban éjszakázunk, majd hajó­­kirándulással búcsúzunk a Volgától. -Й.5 Én meg a bölcsességfogamtól is, amit **“{ niég Kamisin)>en véstek ki odaadó alapossággal, röpke másfél éra alatt. (Átvéve a magyarországi Ifjúsági Magazin c. képesfolyólratból — Papp Márió riportjának csehszlo­vák vonatkozású része.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom