Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-03-26 / 12. szám

JL , 1977. március 26.____________________________________________SZABAD FÖLDMŰVES Újabb távlatokat tár látogatói elé az AGROKOMPLEX ’77 Az idén augusztus húszadikán nyitja meg kapuit az AGROKOMPLEX ’77 országos mezőgazdasági kiállítás, amely szeptember negyedikéig tart. A szorgos előkészületek a kiállítás központi témája „A mezőgazdasági- és élelmiszeripari komplexum a népélelmezés alapvető tényezője“ jegyében folynak. A kiállítás fő célja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlő­désének. a lakosság sokrétű igényei kielégítésének, valamint az élelmi­­szer-önellátottság szintje állandó emelése lehetőségeinek bemutatása. A nagyarányú rendezvény vezér­­igazgatójának Paulička Pavel mér­nöknek tájékoztatása szerint a kiállí­tás a mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari termelés fejlesztésének fontos­ságát emeli ki, beleértve az anyag- és energiagazdálkodást, s főleg a mezőgazdasági nyersanyagok ésszerű hasznosításának kérdését az ősterme­léstől a végtermék előállításáig. Szemléltetőn dokumentálja majd az élelmiszeripar feladatait a lakosság élelmezésében, az áruminöség javítá­sában és a nyersanyagellátásban. A kiállításon kifejezésre jut továb­bá a KGST tagállamainak a népélel­mezés terén kifejtettt eddigi és jövő­beni együttműködése. A kapitalista államok hivatalos részvételével nem számolnak, csupán néhány olyan cég mutatja be áruit, amelyektől vásáro­lunk. Az AGROKOMPLEX ’77 országos mezőgazdasági kiállítás mondanivaló­ját hat témakörbe csoportosítják: # Az 61so témakört három részrá tagolják, s bemutatják az ötödik öt­éves tervidőszak népélelmezési sike­reit, a jelenlegi tervidőszak felada­tait, továbbá az élelmiszeripar füg­gőségét a hatékony mezőgazdasági őstermeléstől. # A második témakörben bemutat­ják Csehszlovákia, a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, az NDK, a Lengyel Népköztársaság, Románia és Mongó­lia gyümölcsöző együttműködését a szocialista társadalom közéielmezó­­sében. Az egészség pótolhatatlan Nem vitás, a munkaadó szerveze­tek megtesznek mindent annak érde­kében, hogy dolgozóik számára meg­felelő légkört, kifogástalan munka­környezetét biztosítsanak. Ezt az egészségügyi dolgozók igyekezete is elősegíti azzal, hogy sokat tesznek a betegségek megelőzése érdekében és szükség esetén a betegségek or­voslásával is. E tényezők hatására a dolgozók betegségének és az ebből eredő hiányzások szintje állandóan csökkenő irányzatot mutat. Ez a kéz­zelfogható valóság, viszont az ered­ményekkel nem elégedhetünk meg, további igyekezet szükséges, hiszen az embert és egészségét nem lehet semmivel sem pótolni. A Kogice-vidéki járás 22 szövetke­zetében jelenleg 9046 szövetkezeti tag, illetve alkalmazott dolgozik, akiknek 44,8 százaléka nő. Az elmúlt évben összesen 5306 megbetegedés fordult elő, sajnos ebből 298 munka­baleset és 470 egyéb baleset volt. Bár az előző évhez viszonyítva csök­kenő irányzatról beszélhetünk, a dol­gokkal foglalkozni kell, hiszen át­lagban egy szövetkezetre nem keve­sebb mint 13 munkabaleset jutott, tehát havonta több mint egy — amit nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. A betegségek folytán 118 ezer 109 naptári napot hiányoztak a dolgozók a termelésből. Ez azt je­lenti, hogy tavaly csak e járás szö­vetkezeteiben az egész év folyamán mintha 100-an nem dolgoztak volna. A munkaerőhiány időszakában ez egy járás területén elég komoly ki­esés. Meg kell mondani, 'hogy szövetke­zeteinkben a betegség aránya 3,8 szá zalékot tesz ki, ami szép eredmény, Bz az előző évihez viszonyítva csak­nem félszázalékos javulás, de lehet ne ez még jobb is. Azért, mert pénz­ben könnyen kiszámíthatjuk a táp­pénzekért kifizetett összeg alapján Azt is kiszámíthatjuk, hogy ez a 30(1 nem dolgozó ember az év folyamán mennyit termelhetett volna. Millfós összegek ezek. viszont mégis csak másodrangúakl Az első és legfontn sabb, hogy minden dolgozó egészsé ges legyen, ió munkakörnyezetben termelhessen, a munkabiztonsági in tézkedések pontos betartása mellett Mert a betegség és a balesetek okoz ta hiányt pótolhatjuk, de az ember élet és a dolgozó egészsége pótolha­tatlan. Iván Sándor # A harmadik témakör foglalkozik a mezőgazdasági nyersanyagtermelés fejlesztésével a növénytermesztési és állattenyésztési szakaszon, valamint az élelmiszerekkel általában. ф A negyedik témakör rámutat a mezőgazdasági termelés, valamint az éleimiszerfeldolgozó kapacitások kö­zötti összhang megteremtésének szükségességére. Felhívja továbbá a figyelmet a kisebb kalóriaértékű élelmiszerekre, a félkészételek gyár­tására és a csomagolótechnika újdon­ságaira. # Az ötödik témakör felöleli az erdőgazdaság szerepét az élelmisze­rek és nyersanyagok létrehozásában és a turisztikában. Bemutatja az er­dei vad, a madárvilág, a halászat, a méhészet, a vadászat, az életkör­nyezet és a turisztika, valamint az erdő- és vízgazdaság szerepét és ér­zékelteti feladatait. # A hatodik témakör a horgászok és vadászok érdekkör! szervezeteinek tevékenységét, sikereit és feladatait szemlélteti. Hasonlóképpen szerepel a gyümölcsészek és kertészkedők, a kisállattenyésztők, valamint a méhé­szek érdekköri szervezete Is. Az idén a kiállítás megrendezéséri kétszázötvenezer négyzetméternyi te­rület áll rendelkezésre, amiből tizen­egyezer négyzetméter fedett. A mező­gazdasági gépek bemutatására beton­felület áll rendelkezésre. A gyakorlati gazdálkodás, üzeme­lés megtekintésére rendelkezésre áll ezer hektár tiszta vízzel és négyszáz hektár hígított trágyalével öntözött terület, továbbá szőlészet, gyümölcsé­­szet, kertészet, dohánytermesztés, va­lamint néhány farm, ahol fejőste­hén-, hízómarha-, illetőleg sertéstar­tással foglalkoznak. Ezen kívül mű­ködés közben tekinthető meg a ter­ményszárító üzem, a takarraánypogá­­csázó, a dohányszárító berendezés, a mezei repülőtér, a vízlevezető rendszer stb. Pártunk XV. kongresszusán Gustáv Husák elvtárs, a CSKP főtitkára be­számolójában a dolgozók biztonságos életéről beszél. Többek között a nyug­díjak emeléséről, az Idős emberekről való gondoskodásról, amiről a kapi­talista államok dolgozói csak álmo­doznak. A CSKP vezette szocialista társadalmunk minden állampolgár számára szavatolja a létbiztonságot. Számtalan esetben hallottuk, hogy az Idős Embereket felkeresték és megajándékozták, nyugdíjas koruk­ban sem feledkeznek meg rőluk. Kameniönái (keszegfalusi) Steiner Gábor Efsz vezetősége sokoldalúan gondoskodik tagjairól nyugdíjba vo­nulásuk után is. Az 1978-os esztendő­ben például a szövetkezet több mint 90 ezer korona nyugdíjpótlékot jut­tatott volt tagjainak. Emellett még az egyes természetbeniek árának csökkentésével is segítette őket. A konzervipar, a húsipar, a tejipari a söripar stb. a kiállításon megszer­vezi készítményei árusításét is. Sokrétűsége révén a kiállítás egy­re több látogatót vonz. Száma tavaly már háromszázharmincezer volt, míg 1975-ben csupán kétszázötven­hatezer, s az első évfolyam alkalmá­val pedig százhetvenhétezer. Ismeretterjesztés szempontjából fontos a számos szimpózium, konfe­rencia és aktíva megrendezésé is. Ezen kívül tárgyalások folynak a mezőgazdasági filmfesztivál megren­dezéséről. Jelenleg az illetékesek olyan koncepció kidolgozásán fára­doznak, miszerint a kiállítás egy ré­sze állandó jellegű lenne és elősegí­tené a dolgozók ismeretkiegészítő iskolázását is. Az Arany Sarló minőségi versenyt az idén is megrendezik. Ebbé az el­múlt évb'én százkilencvenkét hazai terméket, illetőleg bemutatót nevez­tek be, amiből a zsűri harminckettőt tartott kitüntetésre érdemesnek. A külföldi kiállítók ezen kívül öt ki­tüntetésben részesültek. A nyugdíjasok állandó kapcsolat­ban vannak a szövetkezet dolgozói­val, hiszen rendszeresen meghívják őket a tagsági gyűlésekre, sőt tíz nyugdíjas helyet kapott a szövetke­zet képviselőtestületében is, — így részt vesznek a szövetkezet vezeté­sében, irányításában. Ottjártamkor Varga Kálmán elv­társ, a szövetkezet elnöke elmondot­ta, a tagok és vezetők szívesen mgg­­hallgatják az Idősebb, sok-sok élet­­tapasztalattal rendelkező nyugdíja­sok véleményét, és meg is fogadják jőtanácsalkat. A mezőgazdasági nagy­üzemi termelés előnyeit nem kell bizonyítani a nyugdíjasoknak, hiszen legtöbbjük alapító tagja volt a szö­vetkezetnek. Szívből örülnek, hogy utódaik tovább haladnak azon az úton, amelyen ők elindultak. A szövetkezet vezetősége nemrégi­ben nagyszabású ünnepélyt rendezett A nitrai AGROKOMPLEX főleg a mezőgazdasági őstermeléssel kapcso­latos munkamódszereket, gépeket, vegyszereket, munkaeszközöket, épü­leteket, technológiákat, továbbá az élelmiszerek feldolgozásét, előállítá­sát, tartósítását és tárolását mutatja be. Ezzel szemben például a brnol SALIMA a kész élelmiszeripari áru­cikkek bemutatásával foglalkozik, tehát egyeseknek a kettőséggel kap­csolatos aggodalma alaptalan. Természetesen a rendezők nem fe­ledkeznek meg a látogatók pihenésé­ről, szórakozásáról sem, ezért ismert táncdalénekeseket, zenekarokat és népi együtteseket hívtak meg a ki­állítás Idejére. A tervek szerint a jövő évi AGROKOMPLEX a tudo­mányos kutatás ehedményeinek be­mutatására helyez majd fő súlyt, míg 1979-ben az élelmiszeripar államosí­tásának harmincadik évfordulója ké­pezi az ünnepélyes mondanivaló ge­rincét. A mezőgazdasági üzemek társadal­mi szervezetei, vezetőt már most megteszik a szükséges szervezési in­tézkedéseket, hogy a lehető legtöb­ben részt vehessenek az AGROKOM­PLEX ’77 kiállításon, amely a dolgo­zók ismereteinek bővítését szolgálja. KUCSERA SZILARD a nyugdíjasok tiszteletére, amelyen megköszönte a szövetkezetben vég­zett munkájukat és tárgyi ajándékok átadására is sor került. Az Idős emberek szeme könnyel telt meg — de ezek a hála és az öröm könnyei voltak. Néhányan mon­dogatták is: „Lám, tárni Apáink a nyomor és az éhség, a könyörtelen kapitalista kizsákmányolás miatt sír­tak, mi pedig örömünkben. Nagyon jóleső könnyezés ez.“ Gyermekeink számára már ma­gétól értetődő lesz a nyugdíjasokról való gondoskodás. Am a mai nyug­díjasoknak még Emlékezetében él a kapitalista kizsákmányolás, a nyo­mor. Ezt egy életen át nőm lehet elfelejteni, habár mindenki tudja: szocialista társadalmunkban a leg­főbb érték az ember. Kolozsi Ernő Gondoskodnak az idősebbekről Az Agrokomplex 77 országos mezőgazdasági kiállítás az előző évekhez hasonlóan szocialista mezőgazdaságunk fejlődésének, újabb technikai és technológiai adottságainak nagysza-bású bemutatója lesz. S Debrecenbe kéne menni... IMMÁRON TIZEDSZER Jártam Л csaknem 170 ezer lakosú városban, amely a magyar-Alföld ékessége. E város telített történelmi neveze­tességekkel. Ha valaki egy kis ízelítőt akar, föltétlenül keresse fel a híres Déry Múzeumot. Előre­bocsátom, a látogatő nehezen sza­badul falai közül, annyi a megra­gadó érdekesség, hiteles doku­mentum, a város gazdag történel­mi múltját illetően. Távol áll tő­lem, hogy aprólékosan leírjam, mi­­minden látható Magyarországnak ebben a harmadik legnagyobb vá­rosában. Néhány dologra azonban szeretném felhívni a Csehszlová­kiából ide látogatő turisták figyel­mét. Aki Debrecenben jár, nézzen kö­rül a Református Kollégiumban, a­­mely a város egyik legfőbb kultu­rális-történelmi nevezetessége. A kollégium könyvtárával tőszomszéd az Oratórium terme, amelyben 1849-ben az Országgyűlés és 1944 — 1945-ben az Ideiglenes Nemzet­­gyűlés ülésezett. Még két épületre kell odafigyelni: a Nagytemplom­ra és az ARANY BIKA szállóra. A város utcáit róva, számos épület régmúlt időket, történelmet idéz. ERDEI BARANGOLÁSOKRA na­gyón alkalmas a Nagyerdő, mely­nek a város közvetlenül érintő ré­sze tizenöt kilométer hosszú és négy-öt kilométernyi széles. Kevés városnak van a városközponthoz ilv közeleső, nagy kiterjedésű er­dőövezete réteken számtalan pad; asztal, fedett rotunda kínálja ma­gát (rossz idő esetére), s az illeté­­kesk gondoskodtak még szalonna­­sütő helyek kijelöléséről is, a ki­­rándulók részére. Nem hiányzik a büffé, s a parkolóhely sem. Debrecen idegenforgalma gyor­san fejlődik. Ehhez hozzájárul kedvező természeti adottsága (évente kétezer napfényes óra), a nagyerdei környezet, amely nem­csak a pihenőket, hanem a gyó­gyulni vágyókat is vonzza. A gyó­gyító víz, a festői környezetű strandfürdő a város értékeihez tar­­tozk, csakúgy, mint a nagyerdei kemping. S néhány mondat erejéig hadd szóljunk még az itteni gyógyfürdő­ről. Hévize alkáliklorldos, hidro­génkarbonátos, jódos-brómos-kony­­hasós gyógyvíz. Tartalmaz még a felsoroltakon kívül kalciumot, mag­néziumot, fluórt, továbbá metako­­vasavat, s metaborkősavat. Hőmér­séklete 63 fok Celsius. TÖBB-ÉVTIZEDES megfigyelések szerint a víz igen jó hatásúnak bi­zonyul porckopás és idült, gyulla­dásos izületi betegségek, ortopéd elváltozások, baleseti sérültek utó­kezelésére, valamint egyes bénu­lással járó — ideggyógyászati — betegségek esetében. Kedvező ha­tást tapasztaltak idült női betegsé­gek, a szív- és vérkeringési szer­vek bizonyos elváltozásai, ivókúra formájában pedig emésztőszerzava­rok esetében. E betegségek gyó­gyítását a gyógyvíz mellett súly­fürdő, szénsavas fürdő, masszázs, iszapkezelés, továbbá elektroterá­pia és gyógytorna-kezelések teszik teljessé. A kezeléseket szakorvos irányítja. Ebben a vonatkozásban különös értékű a gyógyfürdőt és a strandot magába foglaló nagyerdei őspark, amely csendjével, tiszta levegőjé­vel, a virágok és fák esztétikai él­ményével nagymértékben elősegíti a napi munkában megfáradt, a ter­mészettől elszakadt városi ember felfrissülését, munkaerejének hely­reállítását. HA HAZÁNKFIAI magyar honban járnak. Igazán Illő elmenni Debre­cenbe, a hajdani „vasatgnyakú cí­visek“ városába, ebbe a gazdag történelmi múltú, s fejlődésnek In­dult városba, mely a Nagy-Alföld ékessége. J. M. Habrovský SZAKÁCSOK — IZMESTEREK Foto: N. Kovács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom