Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-26 / 12. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. március 28. KILENCSZÁZÖTVENEN - EGY CSALÁDBAN Haladó módszerekkel az eredményesebb termelésért A bohatái, a hurbanovoi és a Zelený Háj-i földművesszövetkezet pozitív eredménnyel zárta a hatodik ötéves tervidőszak első évét. Mindhárom gazdaság a komárnoi járás jé termelési eredményeket fölmutató, színvonalas szövetkezetei közé tartozott 197B-ban. Január óta közös ütőn jár a három szövetkezet kilencszázötven tagja, egy családban, vállvetve szorgoskodik a jobb eredmények elérésén. A múlt évi eredménymérlegekből kitűnik, hogy a nevezett szövetkezetek 70,4 millió korona ráfordítással 86,4 millió korona bevételt értek el. Összteljesítményük 87,2 millió koronát képviselt, a dolgozónkénti átszámított átlagos munkatermelékenység pedig 93 ezer 584 korona volt. A nevezett szövetkezetek egyesülésével életrehívott HURBANOVOI GYŐZELMES FEBRUÁR EFSZ tagjai 110 mililó korona értékű vagyonnal, a nemes ügybe vetett hittel és bátor lelkesedéssel indultak el az új úton. Azon az úton, amely bízvást a gazdasági felemelkedéshez vezet. Nemrég ellátogattam a négyezerháromszáz hektáros gazdaságba, ahol Fóliák János mérnöktől, az egyesült szövetkezet elnökétől a közeli és a távolabbi jövő tervei felöl, valamint aziránt érdeklődtem, miképpen tervezik előmozdítani a célkitűzések valóraváltását. + Elnök elvtárs, milyen elképzelésekkel indultak az új évben és a közös akarattal választott új úton? — Az erők egyesítése új távlatokat, új lehetőségeket nyitott meg lelőttünk. S mi igyekszünk élni a lehetőségekkel! Szinte minden területen a korábbinál magasabbra helyeztük a mércét, többet, jobbat és főleg ésszerűbben szeretnénk termelni. S itt nem csupán a csoportérdekekre, hanem elsősorban a társadalmi igények színvonalasabb kielégítésére gondolok. Hogy csak az árutermelést említsem: az idén összesen 4800 tonna szemest, több mint ötezer tonna cukorrépát, 1220 tonna húst, 2,5 millió liter tejét, 2 millió darab tojást stb. adunk a közellátásnak. Nagyobb yészt vállalunk a fogyasztók zöldség- és gyümölcsszükségletének fedezéséből is. Az év végéig másfélezer tonna zöldséget, ezer tonna gyümölcsöt és 450 tonna szőlőt szeretnénk értékesíteni. Az elfogadott tervek értelmében olyan ütemben kell az idén fejlesztenünk a termelést, hogy az összteljesítmények értéke meghaladja a 90 millió koronát, s a dolgozónkénti munkatermelékenység pedig elérje a 96,7 ezer koronás színvonalat. •4- Az elhangzottak valóban az igényességre törekvést tükrözik. Jó szervezést, körültekintő irányítást, sok szorgalmat kívánnak ezek a feladatok. Rábírnak minderre már az egyesülés, a közös gazdálkodás első évében? — Bízunk benne, hogy igen. Ellenkező esetben aligha választottuk volna ezt az utat. Megfelelő módszerekkel gyakran az erőnket meghaladni látszó feladatokkal is eredményesen megbirkózhatunk. Milyen módszerekkel? Mi például az ágazati irányítás megvalósításától, no és persze a termelés vele szorosan összefüggő fokozatos belüzemi összpontosításától _és szakosításától reméljük a kedvező feltételek megteremtését. Meggyőződésünk, hogy az irányítás ágazati rendszere rugalmasabbá teszi az irányítást, a felmerülő problémák azonnali és egyetemes megoldását, elősegíti a személyi felelősség elmélyülését, az ágazatonkénti anyagi érdekeltség szilárdulását. Mindezek összessége pedig feltételezhetően a termelési eredmények javulásához kell, hogy vezessen. Természetesen számítunk a dolgozók munkakezdeményezésére, a feladatokhoz való jó hozzáállására is. Az eddigi tapasztalataink kedvezőek, hiszen a szövetkezet dolgozóinak a NOSZF 60. és a hazánk fölszabadításának 32. évfordulója tiszteletére tett értékes kötelezettségvállalása jelentős mértékben elősegítheti az évi feladatok sikeres teljesítését és túlteljesítését. A fölajánlások zöme a termelésfejlesztést segítő tartalékok hatékonyabb kihasználására vonatkozik. Sokat várunk az újjászervezett belüzemi szocialista munkaversenytől is. Eddig lényegében csak formálisan létezett, most jól átgondolt alapokra helyeztük, szervezetté tettük ezt a mozgalmat, kidomborítva az anyagi érdekeltség elvét.-f- Elnök elvtárs említette, hogy az elkövetkező évek legnagyobb tennivalói sorába tartozik a termelés belüzemi összpontosítása és szakosítása. Megtudhatnánk erről valami konkrétabbat is? — A feladatot legkésőbb a jelenlegi tervidőszak végéig szeretnénk megoldani. A növénytermesztésben a nagytáblás gazdálkodást szorgalmazzuk, mert a jelenlegi feltételek közepette bizony nem lehet tökéletesen kihasználni a korszerű, nagy teljesítményű gépeket. A jövőben szeretnénk igénybe venni a chotíni Agrokémiai Központ szolgáltatásait is, de ehhez előbb meg kell teremteni a feltételeket. Szakosítjuk és az állattenyésztés igényeinek megfelelően fejlesztjük tovább a növénytermesztést. Több szemest és tömegtakarmányt tervezünk termelni. Ez alatt nem elsősorban a termőterület, hanem az átlaghozamok növelését értem. Egyebek között ezirányú törekvéseinket szolgálja az öntözőhálózat bővítése és a takarmányszárító építése is. Ha az építőcsoportunk beváltja ígéretét és előbbre hozza a létesítmény átadásának időpontját, akkor az első kaszálású lucernából már lisztet készítünk. Négyszázötven hektár lucernánk van, ezt még ötven hektárral szeretnénk növelni. Fő célunk azonban az, hogy lisztkészítő és takarmányszemcséző gépsor segítségével több értékes közvetlenül etethető vagy takarmány-összetevőként hasznosítható takarmányt _nyerjünk a már rendelkezésre álló területről. S a lucernán kívül minden más, liszt vagy szemcsézett takarmány készítésére alkalmas növényféleséget feldolgozunk. Javítani kívánjuk a trágyakezelést és felhasználást, csökkenteni a betakarítást veszteségeket stb. A zöldségtermelés eredményesebbé tétele is megkívánja az összpontosítást és a szakosítást, a fóliával fedett termőterület növelését és a haladó termelési módszerek szélésebbkörű alkalmazását. Szeretnénk megoldani a palántaneveléssel kapcsolatos problémákat is. S talán itt említeném meg, hogy az idén kísérletét teszünk a fűszerpaprika helybevetéses termesztésével. 4 Az összpontosítás és szakosítás ügye általában az állattenyésztés problémáiban szokott kudarcba fulladni. Itt mi a helyzet? — Erről a kérdésről még talán korai beszélni, hiszen csak most kezdenek kialakulni az elképzelések. Mint mindenütt, nálunk is a gazdasági épületek okozzák a gondot. Nyugodtan mondhatom, mostoha viszonyok között tartjuk az állatokat, de azért az eredményeink nem rosszak. Az állomány minősége hozzávetőlegesen megfelel a követelményeknek. Mi azonban tovább szeretnénk lépni. Megfelelőbb állatszállásokat biztosítunk, javítjuk a tenyészmunkát, a kiválasztást, s reméljük, hogy a gondozók munkához való hozzáállása is javulni fog. Teheneink átlagtejelékenysége a múlt évben 3028 liter volt, az idén 3150 literre szeretnénk javítani ezt a mutatót. Távlatilag: ezerdarabos tehénállományunkat kétszázzal kell növelni, így teljes kapacitással üzemelhet majd a két hatszáz férőhelyes tehénfarm. Az elsőt már az idén betelépítjük Bohatán, a másik építését még az év vége előtt megkezdjük. A fölszabaduló istállókban egy telepen összpontosítjuk a hízómarhákat, a sertéseket pedig két telepre tervezzük összpontosítani. A baromfihizlalást és a tojástermelést idővel fölszámoljuk, mert az állatszállások fölújítása, korszerűsítése legalább annyiba kerülne, mint »egy új telep kiépítése. Erre pedig nincs szándékunkban áldozni, mert a szórványtenyészeteknek már nincs nagy jövőjük.-4 Hogyan oldották meg a gépek összpontosítását? — Három gazdasági udvarunk van: az egyikben a növénytermesztés, a másikban az állattenyésztés gépeit, a harmadikban a nehéz gépeket és a gépkocsikat összpontosítottuk. Természetesen a megfelelő számú szakod sított gépjavító és karbantartó személyzettel együtt. Gépparkunk nagy, de sajnos eléggé elavult. A rendelkezésünkre álló gépeknek az állattenyésztésben és a növénytermesztésben hetven százaléka, a tehergépkocsiknak pedig húsz százaléka már nem felel meg a kor követelményeinek.-4 Sokat beszéltünk a termelésről, a továbblépést gátló problémákról és siettető erőfeszítésekről. Ám az emberekről, akiknek ezeket az elképzeléseket valóra kell váltaniuk, még nem esett szó. — Pedig nem feledkeztünk ám meg az emberekről sem. Kilencszázötven tagja van szövetkezetünknek, s itt lényegében minden az ő érdekükben történik, közvetlenül vagy közvetve. A jól felszerelt üzemi konyhából naponta kétszáz személynek tudunk közvetlenül a munkahelyre meleg, főtt ételt biztosítani. Az érdeklődés ennél jóval nagyobb, ezért a jövőben négyszáz-ötszáz személy részére főzünk majd. Vannak szociális helyiségeink, létesítményeink is az egyes gazdasági udvarokon, ám az állattartó telepek annyira szétszórtak, hogy minden dolgozónak bizony nem tudunk megfelelő szociális feltételeket biztosítani. Üj szociális létesítményeket már nem építünk, hiszen a korszerű állatfarmok átadása után ez a probléma megoldódik. Megfelelően gondoskodunk dolgozóink egyéb szociális és kulturális igényeinek kielégítéséről is. Különféle — főleg politikai és szakmai — sajtótermékeket fizetünk elő tagjainknak, Időnként színházlátogatást, hazai és külföldi tanulmányutakat, kirándulásokat stb. szervezünk számukra, hogy ezzel is segítsük politikai, szakmai és kulturális látókörük bővülését. S mindezzel, gondolom, tolmácsoljuk azt is, hogy a szövetkezet vezetői és az ggész társadalom értékeli és megbecsüli a közös ügy, a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében végzett szorgalmas munkájukat. A beszélgetést köszöni: KÁDEK GÁBOR Sok még a tennivaló! A télbe a trebišovi (terebesi) járás mezőgazdasági üzemeinek többsége kedvezőtlen takarmányozási feltételekkel indult. Ennek következtében most komoly gondot okoz az állatok ellátása. A járás legtöbb gazdaságában a takarmányhiányért a tavalyi szélsőséges időjárást okolják. Az igazság azonban az, hogy énnek okát egy gazdaságban sem kereshetik egyedül a száraz időjárásban, hanem inkább a rossz agrotechnikában, amely fokozta a szárazság hatását, továbbá az elmúlt tavaszi pazarló takarmányzásban, amikor a zöldtakarmányböség idején nem gondoskodtak szükséges tartalékról, bőséges szenázsről, jóminőségű sziiázsról és fehérjében dús szénáról. A mulasztás természetesen most komoly gondot okoz abban, hogyan tartsanak ki az új termésig. A Munkaérdemrenddel kitüntetett Lelesi Május 1. szövetkezet az állattenyésztés terén az elmúlt évben nagy nehézségekkel küzdött, sőt küzd még ma is. Az elért eredményekről, fogyatékosságokról beszélgettünk Iván András elvtárssal, a szövetkezet elnökével. A szövetkezet 3381 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, amelyből 2475 hektár a szántó, van 148 hektár rétjük és 689 hektár legelőjük. Igaz, száz hektár rét és kétszázötven hektár legelőjük állandóan víz alatt van, amelyet az állaUenyésztés számára egyáltalán nem tudnak hasznosítani. A tervezett évvégi szarvasmarha állomány 1610 darab, melyből 430 darab a tehén. Száz hektár mezőgazdasági földterületre csak 47,6 szarvasmarha jut, amelyből csupán 12,7 darab a fejőstehén. Tavaly a szövetkezet a húseladási tervét 89,1 százalékra teljesítette. Lemaradás volt a tej értékesítésében is. A tehenészetben az elmúlt évekhez képest idén hanyatlás mutatkozik. Szóvátésszük, hogy a borjak és az üszők esetenként visszamaradtak a fejlődésben. Ez hátrányos volt az üszők tehénsorba való átcsoportosítására is, ilyen tehenek kisebb hasznosságot érnek el. Iván elvtárs elmondta, hogy az utóbbi időben nemcsak a szarvasmarha-tenyésztésben, hanem az egész állattenyésztésben fellazult a fegyelem. Az elnök önkritikailag beismeri, hogy a -szövetkezet vezető dolgozói nem követelték meg és nem ellenőrizték kellőképpen a munka minőségét és nem ügyeltek kellőképpen a munkaidő jobb kihasználására. Abban a szövetkezet elnökének igaza van, hogy jó eredményt elérni csak kellő minőségű takarmánnyal lehet és éppen ebből volt a legkevesebb. A takarmányalapból hiányzott 34 851 mázsa szilázs, 7226 mázsa széna és 13180 mázsa takarmányrépa. A rétek és a legelők sem adták meg a tervezett fűhozamot 59 674 mázsa lemaradás volt. A szövetkezet határának háromnegyed része agyagos kötött talaj, melynek a megművelése az agronómiái szolgálatnak elég sok gondot okoz. A kedvezőtlen talajviszonyok miatt a víszint csapadékos évek őszén, de főleg tavasszal eléri a növények kritikus szintjét, nyáron pedig gyorsan süllyedő, ami a szántóföldi kultúrák, valamint a rétek és a legelők hozamát károsítja. Jelenleg a szántóföld 15,48 százalékán termesztenek takarmányt. Ahhoz, hogy idén a takarmányalap 100 százalékra fedve legyen, szükséges, lenne, hogy a szántóföld 24 százalékán terimés takarmányt termesszenek. Ez azonban lehetetlen, mert a gabonatermesztés is kiemelt feladat, így tehát marad a szántóföld 15,48 százaléka takarmánytermesztésre. A pillangósok, a kukorica és a gyep az állattenyésztés három fontos takarmánytartaléka. A korszerű műtrágyázás kapcsán az idén el akarják érni, hogy pillangós szenázsból hektáronként 51 mázsát (a szerkesztőség megjegyzése: ez minimális mennyiségi), silókukoricából 250 mázsát, a rétekről és legelőkről hektáronként legalább negyven mázsát. A takarmányozási tervben szerepel lucernaliszt és a granuláttakarmány készítése is. Az utóbbihoz szalmát és kukoricaszár zúzalékot is hasznának. Takarmányrépát ma már kevés mezőgazdasági üzemben termesztenek, de amennyiben nagyon előnyös a diétetikus hatása, úgy határoztak, hogy az idén harminckétezerötszázhatvannyolc mázsát termelnek. Ügy néz ki, hogy a takarmányozási gondot megoldják. Az állatok ellátására 135 720 mázsa szilázsra, 16 436 mázsa szenázsra és 15 414 mázsa szénára lesz szükségük. A feladatok nagyok, de teljesíthetők, ha a vezetők és a dolgozók egy emberként küzdenek a közös célok eléréséért. Illés Bertalan Hogyan használtok ki A becsületes munka eredménye Részletes elemzés után öröm megállapítani, hogy a Dolný Pial-i (Alsópéli) Efsz tagjai az utóbbi években elért sikerei semmiképpen sem tulajdoníthatók a véletlennek. A vezetőség és a tagság céltudatos munkája eredményesnek bizonyult, a CSKP XV. kongresszusa határozatainak és a hatodik ötéves terv feladatainak teljesítése terén. Kovács Pál mérnöktől, a szövetkezet tapasztalt elnökétől kértünk tájékoztatást az elmúlt évi eredményekkel kapcsolatban. — Habár szövetkezetünk nem tartozik a nagygazdaságok közé, — Kovács Pál mérnök hisz földterületünk mindössze százhetven hektár, — mégis már huzamosabb ideje megkülönböztetett figyelmét fordítunk a munka- és az üzemszervezés tökéletesítésére. Ez egyben jól átgondolt és nagy körültekintéssel végzett politikai munkát is megkövetelt. Elsősorban a termelés hatékonyságának a növelésére fordítottunk nagy figyelmet, ami kitűnik a XV. pártkongresszus tiszteletére tett szocialista felajánlásainkból is. 4- Milyen a helyzet az állattenyésztésben? — Gondoskodtunk arról, hogy szövetkezetünk a lehető legjobban járuljon hozzá a levicei járás tejeladási tervének teljesítéséhez. Céltudatosan végeztük az üszők nevelését, a tehénállomány felfrissítését, valamint az elegendő takarmány készítését. Dolgozóink is tudatában voltak célkitűzéseinknek és eredményes munkájukkal a tervezett hatszázezer liter tej helyett hétszázhetvenhatezer kétszázhuszonnégy liter tejet termeltek az elmúlt évben. Évi tejtermelési tervünket 129,4 százalékra teljesítettük, s ezzel járásunk legjobb tejtermelői közé sorakoztunk fel. Nem lebecsülendő a sertések súlygyarapodása terén elért eredmény sem, — hisz a tervezett 50 dkg helyett 56 dkg-os napi súlygyarapodást értünk el.-4 Milyen elképzeléssel fogtak hozzá az évi feladatok teljesítéséhez? — Igyekezetünk minden téren arra irányul, hogy a tőlünk telhető legnagyobb mértékben járuljunk hozzá a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítéséhez. Benyák József Nitrán a gépesítők szlovákiai aktíváján értékelték a gépkihasználás múlt évi versenyét. Az aktíván kilencven egyént és hat szocialista mezőgazdasági üzemet tüntettek ki. Az ünnepélyen jelen volt Šabik Ján, a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese, Šesták József mérnök az SZLKP KB dolgozója, Molnár Pavol mérnök a gép- és traktorállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek vezérigazgatója és sokan mások. A gabonabetakarításban — egyes kombájntípusok szerint — legnagyobb teljesítményt 614,4 hektárral az E—512, továbbá 502 hektárral a Kolosz 347 hektárral a Nyiva és 258,5 hektárral az SZK—4 kombájn érte el. A szemes kukorica betakarításában 456,5 hektár volt a csúcseredmény. A hatsoros cukorrépa betakarítógépek 249, a háromsoros géppárok pedig 150 hektáros teljesítményt mutattak. A burgonyabetakarításban a kétsoros kombájnok legjobb teljesítménye 136 hektár, az egysorosoké pedig az idényben 40 hektár volt. A terményszárítók (az óránként hat mázsáig terjedő takarmánylisztet készítő'üzemek) csoportjában (BS—6, TGSZ—0,8) legjobb eredményt a Trsticei (Nádszegi) Efsz érte el 1583,8 tonna teljesítménnyel. Az I. minőségi osztályba a takarmányliszt 95 százalékát sorolták. Ugyanebben a típuscsoportban a Zihareci (Zsigárdi) Efsz a második helyen, a Seneci (Szenei) Állami Gazdaság pedig a harmadik helyen végzett. Az óránként hat mázsánál nagyobb teljesítményű terményszárító berendezések csoportjában (MGF—OB, M—804, 2xBS—6, LKB, BS—18) első helyre a csilizközi szövetkezet került 3827,2 tonna mennyiségű (százszálékban I. minőségi osztályú) takarmányliszttel. Második díjat idén nem adomá nyoztak. A két harmadik díjat a Szokolcei (Lakszakállasi) és a Selicei (Sókszelőcei) szövetkezt szárítóberendezésén elért teljesítményért adták. A díjakat és a jutalmakat az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának, az SZSZK Szövetkezeti Földművesek Szövteségének, továbbá a Szovjetunió, az NDK és a hazai gépgyártó vállalatok díjait és jutalmait az illetékes szervek képviselői adták átünnepélyes keretek között. Az aktíván részt vett a CSSZSZK XII. Szántóversenyének és a CSSZSZK Tarktorosainak Ütödik Ügyességi Bajnokságának több mint húsz szervezője is, akik jó munkájukért oklevelet kaptak. Ünnepi beszámolót az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma képviseletében Németh Jenő miniszterhelyettes tartott. Többek között rámutatott a mezőgazdaság gépi eszközeiről való gondoskodás szükségességére, valamint azok kihasználásának fontos feladataira. Kihangsúlyozta, hogy a műszaki berendezések fokozottabb kihasználását az is indokolja! hogy az elmúlt évben a növénytermesztésben — az ismert időjárási viszonyok miatt — a tervfeladtokat csak 90 százalékra sikerült teljesíteni, az idei feladatok azonban rendkívül igényesek. A gépesítésben ezért növelni kell az operatív irányítást. Ez többek között a műszaki felszerelések jobb kihasználására, gondozására, javítására és tárolására, továbbá ésszerű üzemanyag takarékosságra, rugalmas pótalkatrész ellátásra, s az általános anyagellátásra vonatkozik. Jó példaként említette a Cejkovicei Efsz gépjavító és diagnosztikai központjának tevékenységét, ahol a Hudoníni Gép- és Traktorállomás már néhány éve mintaszerűen törődik a mezőgazdasági gépekkel. Gép- és traktorállomásaink, valamint gépjavító üzemeink termelési kapacitását, a gépjavító technika és az ilyen központok berendezésének készítésére kellene irányítani. —ksz—
