Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-12-04 / 48. szám
i SZABAD FÖLDMŰVES i978. december I. Igényes, de reális feladatok Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága múlt heti ülésén megvitatta a Központi Bizottság elnökségének jelentését az 1977. évi szlovákiai állami népgazdaságfejlesztési terv feladatairól, amit Karol Martinka, az SZLKP KB tagja, az SZSZK miniszterelnökhelyettese, a Szlovák Tervbizottság elnöke terjesztett elő. Az SZLKP KB határozata д hagyományos kezdeményezés jegyében к VARSÓI SZERZŐDÉS POLITIKAI TANÁCSKOZÓ TESTÜLETÉ NYILATKOZATOT ÉS SZERZŐDÉSTERVEZETET FOGADOTT EL , Az SZLKP Központi Bizottsága a CSKP KB ötödik ülését kővetően megvitatta a hatodik ötéves tervidőszak alső évében a gazdasági és a szociális fejlesztés terén elért eredményeket, valamint az 1977-es szlovákiai népgazdaságfejlesztési állami terv feladatait. Teljes mértékben támogatja a CSKP KB ülésének határozatát és a CSKP KB ülésén a jövő évre kitűzött igényes feladatokból és célokból kiindulva intézkedéseket foganatosított, hogy a feladatokat Szlovákiában megvalósítsák. Az SZLKP Központi Bizottsága meg állapítja, hogy a CSKP XV. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán a népgazdaság fejlesztésére és a lakosság életszínvonalának emelésére kitűzött feladatokat Szlovákiában sikeresen teljesítik. Továbbra is dinamikusan növekszik a társadalmi termelés, a súlyponti fejlesztési programok gyorsabb érvényesítésével pozitív irányban módosul az ipari termelés szerkezete, jók az eredmények a népgazdaság hatékonyságának növelése tarén is. Az SZLKP Központi Bizottsága az 1877-es szlovákiai népgazdaságfejlesztési állami tervet igényesnek, de reálisnak tartja. Teljesítésével további jelentős lépést teszünk majd előre a CSKP XV. kongresszusán jóváhagyott program megvalósításának útján. Hangsúlyozza, hogy az igényes tervnek megfelelően az irányító szerveknek, dolgozóiknak is igényesebb munkaformát kell alkalmazniuk, növelniük kell személyes felelősségüket a feladatok következetes teljesítéséért a hatáskörükbe tartozó munkaterületeken. A Központi Bizottság különösen fontosnak tartja a külkereskedelmi feladatok teljesítését — kiváltképpen a gépipari export fejlesztését —, az új termelési kapacitások határidőn belüli átadását és beindítását, továbbá a lakosság és a népgazdaság folyamatos tüzelőanyag- és villanyáramellátását, a termékek minőségének javítását, műszaki és haszonértékük növelését. Az állami és a gazdasági szervekben és szervezetekben dolgozó kommunistáktól megkívánja, hogy figyelmüket az életszínvonal további emelését szolgáló feltételek megteremtésére és azoknak a termelési szakaszoknak a fejlesztésére összpontosítsák, amelyek elősegítik a társadalmi szükségletekkel összhangban levő szerkezeti változásokat, az energiatakarékosságot, a kiviteli feladatok teljesítését és csökkentik a nem kívánatos behozatalt. A Központi Bizottság elemezte а mezőgazdaság és az élelmiszeripar néhány problémáját, amelyeket elsősorban az idei év kedvezőtlen időjárási viszonyai okoztak és körvonalazta ezek leküzdésének módját. Rámutat annak szükségességére, hogy a hátralevő időszakban erőfeszítéseket kell tenni az idei és a jövő évi terv teljesítésére, tekintetbe véve az előirányzott termelési szerkezetet és minőséget. A CSKP KB határozataival összhangban a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban mielőbb fel kell számolni a kedvezőtlen időjárási viszonyok következményeit. Ezen a téren még hatékonyabban ki kell használni e tartalékokat és lehetőségeket a hektárhozamok növelésére és a haszonállatok hasznosságának fokozására. Az SZLKP Központi Bizottsága elvárja, hogy a tudományos haladás felgyorsításával, a munkatermelékenység növelésével, a termelési bázis, a nyersanyagok és az anyagok jobb kihasználásával és a munkaerőtartalékok ésszerű felhasználásával tovább növekedjen a társadalmi termelés hatékonysága és tovább javuljon a munka minősége. A jövő évi igényes feladatok csak úgy teljesíthetők, ha a népgazdaság minden ágazatában, minden munkahelyen következetesen lebontják őket és gondoskodnak teljesítésükről. Ehhez szükséges párt-, állami-, gazdasági és társadalmi szerveink és szervezeteink egységes, összehangolt eljárása és dolgozóink alkotó erőinek felhasználása. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jóváhagyja: 1. az SZLKP KB Elnökségének az 1977-es szlovákiai népgazdaságfejlesztési állami terv feladatairól szóló jelentését; 2. az SZLKP KB Elnökségének és Titkárságának tevékenységéről szóló jelentést az SZLKP Központi Bizottsága legutóbbi ülése óta eltelt időszakra vonatkozóan. A Központi Bizottság jón Gregor elvtársat Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjává kooptálta. A polgári védelem fejlesztése társadalmi feladat A polgári védelem egységei a napokban ünnepelték megalakulásuk negyed évszázados évfordulóját. A polgári védelem az országvédelem szerves része s a létrehozása kifejezte pártunknak a szocialista állam s társadalom jövőjéről való gondoskodását. A polgári védelem kiépítésében is a Szovjetunióra, a világ első szocialista országának tapasztalataira támaszkodtunk. A polgári védelem az eltelt 25 esztendőben sokoldalú, _ átfogó káderszempontból Jól bevált rendszerré fejlődött, amely tevékenységével előmozdítja a lakosság, a népgazdaság s az egész ország védelmi képességének a növelését. A bőké megszilárdítására irányuló erőfeszítésekkel párhuzamosan továbbra is nagy gondot kell fordítani a szocialista országok védelmére. Ennek a munkának fontos és pótolhatatlan része a népgazdaság és a lakosság védelme, A polgári védelem az összetételét, szervezet! felépítését, anyagl-mflszak! ellátottságát tekintve, nemcsak a háború esetén lehet hasznos, hanem hozzájárul a termelési feladatok teljesítéséhez és felbecsülhetetlen segítséget nyújthat a természeti csapások, szerencsétlenségek esetén. A sok közül elég ha egy példát említünk, az 1905-ös csallóközi árvizet. A Dunán történt partszakadások következtében az árvíz több.mint 60 ezer hektár mezőgazdasági területet öntött el, 8 46 községből 53 ezer embert kellett kitelepíteni. Emellett mintegy 30 ezer szarvasmarhát és 70 ezer sertést és sok más állatot is szükségessó vált biztonságba helyezni. A polgári vádelem egységei nagy munkát vállaltak magukra a nehéz napokban és a katonasággal összefogva mentették a menthetőt és azért is mindent megtettek, hogy ragályos betegség ne üthesse fel e fejét. Kémiai védekezés terén szintén sokat, tettek. Többek között a száj- ás körömfájás terjedésének megakadályozása érdekében is. A polgári védelem fontos feladatai közé tartozik az előadások szervezése, a lakosság pszichológiai és gyakorlati előkészítése szempontjából. Sok esetben a filmvetítésekkel egybekötött előadásokat százezrek hallgatják végig és értik meg ezáltal a polgári védelem fontosságát. A polgári védelem a múltban a szövetségi belügyminisztériumhoz tartozott. Hazánk egységes védelme szempontjából a CSKP KB határozata alapján 1976. január 1-től a honvédelmi minisztérium szerves része. A CSKP XV. kongresszusának tanácskozásán is nagy jelentőséget tulajdonítottak a polgári védelem munkájának, mert az fontos láncszemül a népgazdaság- és lakosság védelmének, a békés építő munkában és a becsületes Emberek által nem kívánt háború kirobbanása esetén. — tt—< LEONYID' BREZSNYEV bukaresti látogatását követően fontos esemény színhelye volt a román főváros. November 25-én és 26-án itt tartotta ülését a Varsói Szerz'ődés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé. Hét szocialista ország — Bulgária,- Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió legfelső párt- és állami vezetői találkoztak Bukarestben és véleménycserét folytattak a békéért és a nemzetközi feszültség enyhítésének elmélyítéséért, az európai biztonság megszilárdításáért és az együttműködés fejlesztéséért folytatandó további harc időszerű kérdéseiről. Az ülés részvevői egyhangúlag elfogadták „A nemzetközi enyhülés folytatásáért, az európai biztonság ás együttműködés megszilárdításáért és fejlesztéséért“ című nyilatkozatot. A tagállamok úgy vélik, hogy a béke, a biztonság, az országok és népek közötti bizalom megszilárdításának megfelelne, ha a Záróokmányt dlálrt valamennyi állam kötelezettséget vállalna, hogy nem alkalmaz egymás ellen elsőként nukleáris fegyvert. A tagállamok az általuk jóváhagyott szerződéstervezetet a megfelelő felhívással együtt tanulmányozás etiléből megküldték az európai biztonsági ás együttműködési értekezleten részt vett valamennyi többi államnak. Határozatot hoztak arról, hogy a Politikai Tanácskozó Testület szerveként megalakítják a külügyminiszterek bizottságit és az egyesített titkárságot a szerződés keretében megvalósítandó politikai együttműködés gépezetének további tökéletesítése végett. A mostani bukaresti nyilatkozat a szervezet előző, kezdeményező dokumentumaihoz csatlakozik, mint amilyen az 1966-os bukaresti nyilatkozat, az 1969-es budapesti felhívás, az 1970-es berlini nyilatkozat, az 1972-es prágai nyilatkozat és az 1974-es varsói közös közlemény volt. A nyilatkozat első része méltatja a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekSzlet eredményeit, melyek elérésében kezdeményező szerepet játszottak a Varsói Szerződés tagállamai. ' Rámutatva a reakciós erők mesterkedéseire, hangoztatja: „Az elért eredmények megőrzése és megszilárdítása érdekében arra kell törekedni, hogy a nemzetközi enyhülést viszszafordithatatlanná tegyük“. , A nyilatkozat a továbbiakban felsorolja a megoldásra váró európai problémákat, majd leszögezi: „A Varsói Szerződés tagállamai megerősítik azt az eltökéltségüket, hogy feltétlenül betartják és megvalósítják az egységes egészet alkotő záróokmány minden rendelkezését. Felhívják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet valamennyi részt vevő államát, hogy ugyanígy járjanak el.“ A nyilatkozat második részében a tagállamok a fegyverkezési hajsza megfékezésével és a leszereléssel kapcsolatos nézeteiket rögzítik. Síkraszállnak amellett, hogy „a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésének folya. mata öltsön dinamikus jelleget mind Közép-Eurőpában, mind az egész európai kontinensen. Ez egyaránt vonatkozik a nemzeti erőkre s a külföldön állomásozó csapatokra“. A tagállamok „síkraszállnak a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, az atomfegyverzet csökkentéséért és megsemmisítéséért, az atomfegyver-kísérletek általános ág teljes megtiltásáért. Fellépnek еж atomsorompó-rendszer megerősítéséért, olyan feltételek mellett, hogy valamennyi ország mindenfajta dlszkriml. náció nélkül használhassa békés célokra az atomenergiát, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség normáinak megfelelő hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett“. A nukleáris háború veszélyének kiküszöbölését célzó újabb hatékony lépésre' törekedve javasolják, hogy a cél elérése érdekében a záróokmányt aláírt összes államok írjanak alá szerződést arról, hogy egymás elten elsőként nem használnak nukleáris fegyvert, és kifejezik reményüket, hogy ez a javaslat kedvező fogadtatásra talál". A nyilatkozat harmadik része a gazdasági együttműködés kérdéseivel kapcsolatban fejti ki a tagállamok nézeteit s megállapítja: „A jóakarat és az egyenjogúság alapján sokat lehet tenni. A Varsói Szerződés tagállamainál kedvező visszhangra talál más országok minden olyan kezdeményezése, amely valóban a népek kölcsönös megértését és barátságát szolgálja.“ A nyilatkozat negyedik része megelégedéssel állapítja meg a tagországok együttműködésének erősödését és kibontakozását a KGST keretében, továbbá leszögezi e tagországok népeinek szolidaritását a gyarmati uralom alól felszabaduló népekkel. Megállapítja: „Ahhoz, hogy a történelmi feladatok megoldásában újabb sikerek szülessenek, szükség van minden olyan állam, minden olyan politikai és társadalmi erő aktiv fellépésére, amely tudatában ven felelősségének a jelen és a jövő nemzedékek előtt. Mindazok, akik valóban részt akarnak venni az ilyen akciók kidolgozásában ás megvalósításában, megbízható és hű szövetségesekre találnak a szocialista országok-t ban, azok népeiben.“ A, múlt hát kimagasló külpolitikai ** eseménye volt Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának romániai baráti látogatása és Nocolae Causescuval, a Román KP főtitkárával folytatott megbeszélései. A találkozón, a szovjet-román barátsági nagygyűlésen kifejezésre jutott a két pártot, országot és népet összefűző mély internacionalista barátság. „Ez a barátság minden egyes szocialista ország nemzeti problémáinak megoldását szolgálja és ezúttal hatékonyan hozzójérul a világszocializmus pozícióinak erősítéséhez. Jól tudják ezt osztályellenségeink is, éppen ezért Igyekeznek oly buzgón kihasználni a szocialista államok között jelentkező minden problémát. Ezért törekednek arra, hogy minden eszközzel új bonyodalmakat támasszanak, rágalmazzák országainkat, eltorzítsák politikánk és kapcsolataink lényegét. E rosszindulatú próbálkozásokra a legjobb válasz az, hogy megsokszorozzuk a szocialista országok összeforrottságának megszilárdítását célzó erőfeszítéseinket a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján, és elmélyítsük együttműködésünket a szocializmus és a kommunizmus építése fő kérdésének megoldásában". A tárgyalásokról kiadott közös'nyilatkozat kidomborítja, hogy a tárgya-Internacionalista felzárkózás lások a barátság és a szívélyes, kölcsönös megértés légkörében folytak. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy az 1970, július 7-1 kétoldalú barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapján, az egyenjogúság, a függetlenség, a szuverenitás és a balügyekbe való be nem avatkozás, az elvtársi, kölcsönös segítségnyújtás elveinek szigorú tiszteletben tartásával fejlődő szovjet—román együttműködés mind sokrétűbbé válik. Leszögezték, hogy a szovjet—román kapcsolatok egyetemleges fejlődésében döntő szerepe van az SZKP és a Román KP közötti együttműködés bővülésének ás szolidaritásuk szilárdulásának, az SZKP KB főtitkára és a Román KP főtitkára találkozóinak. A két vezető különleges figyelmet fordított az európai béke és együttműködés kérdéseire. Hangoztatták-, hogy a helsinki záróokmányt aláíró államok törekedjenek maradéktalanul megvalósítani az okmányban foglalt elveket és megállapodásokat. A politikai enyhülést az európai katonai konfrontáció veszélyének csökkentésére és az európai leszerelésre irányuló konkrét intézkedésekkel kell kiegészíteni és megerősíteni. A nyilatkozat kiemeli, a szuverén és egyenrangú szocialista országok közötti, az internacionalista szolidaritás elvein alapuló kapcsolatok szakadatlan tökéletesítése, az új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakítása különösen fontos a jelenlegi viszonyok között, amikor egyre több nép sürgeti az új társadalmi rendszer felépítését. A két vezető áttekintette a jelenlegi égető nemzetközi problémákat és az ENSZ-közgyűlés rendkívüli időszakának megtartása, mint a leszerelési világkonferencia összehívásához vezető szakasz mellett foglalt állást. A nyilatkozat végül is leszögezte: Az SZKP és az RKP mindenképpen igyekszik előmozdítani, hogy a marxizmus—leninizmus és az internacionalista szolidariiág elvei alapján, minden egyes testvérpárt egyenjogúsága és önállósága, a belügyoikbe való be nem avatkozás maradéktalan tiszteletben tartása mellett tovább szilárduljon a kommunista és mnnkáspártok egysége. 25 éves a Vízgazdálkodási Kutatóintézet Nemrégiben ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját a Bratislava! Vízgazdálkodási Kutatóintézet. Ebből az alkalomból az intézet igazgatója, ANTON SIKORA mérnök, a tudományok kandidátusa sajtóértekezleten Ismertette az intézet eddigi tevékenységét és jövőbeni feladatait. A kutatóintézet elsősorban a hidrológia, hidrotechnika (vízépítészet) és a hidraulika, valamint a vízgazdálkodás, a szennyvizek tisztítása és a vízkészletek (főleg ivóvíz) védelme tekintetében fejt ki hathatós tevékenységet. Az eltelt 25 év alatt a kutatóintézet olyan feladatokat oldott még, amelyek nagymértékben hozzájárultak az ipar, az energiagazdálkodás, a mezőgazdaság és egyéb népgazdaság) ágazat dinamikus fejlődéséhez, valamint lakosságunk életkörnyezeténeka javításához. Ide tartozik többek között a Liptovská Mara-i, a kráfovái és a Čierny Váh-i vízierőművek komplex előkészítése és még további feladatok. Az „Oj, progresszív eljárások az (perből származó szennyvizek tisztitásáre“ című feladat keretében az intézet dolgozói foglalkoznak a Salai, bratislavai és a novákyi vegyiművek, valamint a Bratislavai SLOVNAFT n. v. szennyvizének a tisztításával. Nimrégiben történt megegyezés arról, hogy az intézet dolgozói részt vesznek aHron (Garant) folyó szabályozási tervének kidolgozásában. Ezenkívül a Dunán létesítendő vízművek tervdokumentációinak az előkészítésében is komoly feladat hárul az in: tázet dolgozóira. Vizforrásaink tekintetében az intézet egyik legfontosabb feladata, Csallóköz ivóvíz-készletének a védelme. Hiszen jelenleg Csallóközben olyan vizforrásaink vannak, amelyekkel Szlovákia mindenegyes lakosát (kb. 5 millió) elláthatjuk naponta 300 liter ivóvízzel! Azt mondhatjuk, hogy Európában nincs még egy olyan ország, amely ilyen Ivóvíz-készlettel rendelkezne. Fontos kérdés a megtevő vízkészletek ésszerű felhasználása. Hiszen míg 1950-ben naponta egy lakosra — nyilvános vízvezetékből — 150, addig a múlt évben mór 320—330 liter háztartási víz jutott. Az előrejelzések azt mutatják, hogy 1985-ben ez a fogyasztás eléri a 390 litert. Fontos továbbá az ipari szennyvizek tisztításának a megoldása, amely környezetvédelmünk és vizforrásaink tekintetében óriási népgazdasági jelentőségű. Míg jelenleg Szlovákiában az ipari szennyvizek évi mennyisége 1 milliárd köbméter. 2000-ben túllépi a 2 milliárdos határi is. Vizforrásaink ésszerű felhasználásában a mezőgazgdasági üzemek IS jelentős szerepet játszanak. Mfg 1970- ben öntüzési célokra a mezőgazdaságban 71 milliárd köbméter vizet használtunk fel, addig 1985-ben — előreláthatólag — 823 milliárd köbmőtert. Az említettekből megállapíthatjuk, hogy a közeljövőben még sok feladat vár nemcsak a Bratislavai Vízgazdálkodási Kutatóintézet, hanem egyéb' intézmények szakembereire is. Reméljük. hogy kölcsönös munkájukkal a feladatok megoldódnak, s ez nagymértékben hozzájárul vízkészleteink' védelméhez, az ipari szennyvizek minél előbbi és hathatósabb tisztításához és életkörnyezetünk javításához! (bara) *
