Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-08-07 / 31. szám

gesen befolyásolták a szocialista mezőgazdasági szervezet gazdálkodását.

(2J A gazdasági veszteséget olyan Intézkedésekkel Egyenlítik ki, amelyek a mezőgazdasági termelés fokozását szolgálgálják. Az a szervezet, amely az első bekezdés szerint köteles a gazdasági veszteséget kiegyenlíteni, az említett Intézkedések céljaira pénzeszközt bocsájt a szocialista mezőgazdasági üzem rendelkezésére vagy a szükséges Intézkedéseket maga teszi meg.

(*) Az 1. bekezdés b) pontja alatt feltüntetett védőövezeték esetében, a felmerülő kételyekben — hogy lényeges beavatkozásról van-e sző, a 13.a §, 6. bekezdése szerint; továbbá a gazdasági veszteség feltüntetése és a gazdasági veszteség eltávolítására szükséges intézkedések javaslata, a veszteség kiegyenlítéséről szólő Egyezség, esetlég a gazdasági veszteség eltávolításának kötelességéről szóló döntés szempontjából a 13.a §, 7. bekezdése és a 14. §, 2. bekezdése a mérvadó.

(4) A gazdasági veszteséget nem kell kiegyenlíteni a lakosság tömeges ellátását szolgáló ivóvízkészletek elsőfokú védőövezeteinék, valamint a természetes gyógyforrások védőövézeteinek létesítésekor.

24. §

A gazdasági vészteségékre és ezek eltávolítására vonatkozó részletes rendelkezéseket a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya szabja meg.

VII. RÉSZ

Különleges rendelkezések

25. §

A 7. § 1. bekezdése, a 10. §, a 13a §, a 14. § és a

15. § rendelkezései nem érvényesek a mezőgazdasági föld használatára amennyiben:

a) a jelzések, a stabilizáló kövek (háromszögelési pontok) és más geodéziai jelek, a föld fölötti vezetékek oszlopai, a földalatti vezetékek aknái esetenként nem haladják meg a 30 négyzetmétert;

] a szivattyú állomások, a furatok, a kutak és az állomások földalatti (földfölötti) vezetékei, továbbá a szellőztető aknák esetenként 55 négyzetméternél nagyobb területet nem foglalnak el;

c) a földet egy évnél kgvesebS ideig nem mezőgazdasági célra használják, illetve azt ismételten termővé teszik.

2». §

A 25. § c) bekezdésé értelmében az, aki a mezőgazdasági földet elvonja a termelésből, ezt kötelEs előzőlég megtárgyalni a mezőgazdasági földvédelmi szervekkel, amennyiben azt más célra használja, s ugyancsak köteles jelenteni, amikor a földét ismét eredeti termőállapotba hozta.

VIII. RÉSZ Büntetések

27- §

(4 Azon szervezeteket, amelyek a 2. bekezdésben megjelölt kötelességüket elmulasztják, a mezőgazdasági földvédelmi szervek 500 ezer Kés ig terjedő büntetéssel sújthatják.

(*) A büntetést kiróhatják, ha:

a) jogtalanul elvonják a földet, amely a mezőgazdaság földalap részét képezi, más célra használták a mézőgazdasági földet, vagy jogilag érvénytelen tevékenységét folytatnak ilyen földön, károsítják a mezőgazdasági termelést;

bj a termelési kultúrát a mezőgazdasági földvédelmi szervek megkerülésével módosították, ha ez megegyezik a 4. § rendelkezéseivel;

cj[ a mezőgazdasági föld művelését elhanyagolják, i nem használják ki kellően;

d) mulasztást követnék el a termőföld (üzemi) nyilvántartásában;

é) nem teljesítik a mezőgazdasági földvédelmi szervek által elrendelt, s e törvényben meghatározott rendelkezéseket.

(5) A mezőgazdasági földvédelmi szervek szintén büntetést róhatnak ki a szervezetek azon dolgozóira, akik lehetővé tették ezen rendelkezések megsértését, amenynyiben az nem esik bűnvádi eljárás alá; ilyen esetben a büntetés terjedelme elérheti a dolgozó alapfizetése átlagának a háromszorosát. Ha Ezen rendelkezés szerint a dolgozót már megbüntették, ugyanazért a kihágásért más előírás értelmében nem büntethetik.

(4) Az illetékes szerv a büntetést attól az időtől számított egy éven belül szabhatja ki, amikor tudomására jutott az egyén mulasztása, de' legkésőbbén a mulasztás napjától számított három éven belül.

(5) ' A büntetés kiszabása, illetve a kár térítése után mind a szervezet, mind a dolgozó elleni bűnvádi eljárás, felelősségrevonás az érvényes rendszabályok értelmében esedékes.

IX. RÉSZ

Közös, átmeneti és záró rendelkezések

2«. §

Ä szocialista mezőgazdasági szervezetek, mélyek használói (tulajdonosai) a mezőgazdasági földeknek, kötelesek a geodéziával és a kartográfiával való szoros együttműködésben saját (üzemi) nyilvántartást vezetni a használatukban levő földekről.

29. §

(tj A be nem épített földeken, amelyeket Eddig nem szakítottak ki a mezőgazdasági földalapból, s ezen törvény életbelépésé előtt a nyaralóházak lokalitásába tartoztak, nyaralóházakat csak a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma irányelveinek az értelmében építhetnek, ha a terüléti fejlesztési terv ezt lehetővé teszi.

(2) A gazdasági veszteség kiküszöbölésé nem vonatkozik azon esetekre, amelyekre 1976. október 1-e előtt adtak előzetes beleegyezést.

30. §

(t) A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendeletét ad ki:

a) arról, hogy mely földek tartoznak a mezőgazdasági földalapba, valamint a saját (üzemi) földalap nyilvántartásának módjáról;

b) a mezőgazdasági föld használói (tulajdonosai) kötelességét illetően a föld gazdaságos, célszerű, intenzív és korszerű nagyüzemi kihasználásáról;

c) a mezőgazdasági földalapba tartozó terület kivonásának módjáról és feltételeiről főleg, ha a mezőgazdasági földalap Erdősítéséről, vagy olyan besorolásáról van szó, amikor a föld mezőgazdaságilag nem hasznosítható, s olyan esetekre, araikor tervszerű rekultiválás esedékes;

d) a mezőgazdasági földalap védelmére vonatkozó területi fejlesztési tervek és javaslatok készítésére, kitermelési területek meghatározására az épületek tervjavaslatának előkészítésére és a kitermelési és ipari tevékenységre vonatkozóan;

E] a 22. §-ban foglaltak konkretizálására.

(*) a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma meghatározza a mezőgazdasági föld minősítésének, illetve osztályozásának a módját.

31. §

Érvényét veszti

a mezőgazdasági földalap védelmérE vonatkozó 48/1959 számú Zb törvény s a Mezőgazdasági Minisztérium 7/1960 számú Zb határozata.

32. §

Hatályba lépés

Ezen törvény 1976. szeptember 1-én lép érvénybE.

A 75/1976 sz. Zb törvény, amely módosítja és kiegészíti a mezőgazdasági földalap védelmét célzó 53/1966 sz. Zb törvényt, 1976. október 1-én lép hatályba.

9 S

Bányaterület kijelölésére vonatkozó javaslatok kidolgozása során

(L) az ásványok bányászására jogosult szervSzeték különleges előírások értelmében kötelesek szem előtt tartani a mezőgazdasági földalapvédelmi elveket (7. és 7.a §) a bányaterületek kíjelölésérE vonatkozó Javaslatok kidolgozása során. Kötelesei^ a mezőgazdasági földalap és a többi társadalmi érdek védelme szempontjából a lehető legelőnyösebb megoldást javasolni és megindokolni; emellett az újramüvelés lehetőségeinek tekintetbe vételével igyekeznek kiszámítani a mezőgazdasági termelés feltételezett veszteségeit és a földnek a termeléstől való elvonásáért Járó befizetéseket, mégpedig más lehetséges megoldáshoz viszonyítva:.

(2) A bányaterületek kijelölésére vonatkozó javaslatokat meg kell tárgyalni a mezőgazdasági állami gazdasági irányításának szervEivel és a mezőgazdasági földalapvédelmi szervekkel és jóváhagyásuk előtt el kell nyerni a mezőgazdasági földalapvédelmi szerv beleegyezését; ennek elnyerésére nem vonatkoznak a közigazgatási Eljárást szabályozó általános előírások.

10. §

Építkezések előkészítő dokumentációjának kidolgozása során

(*) Építkezések előkészítő dokumentációjának kidolgozásakor a beruházók kötelesek szem előtt tartani a mezőgazdasági földalapvédelmi elvekEt (7. és 7.a §) és a gazdasági hatékonyság kiszámítása alapján a beruházások olyan Elhelyezését javasolni, hogy a mezőgazdasági földalap védelme szempontjából, egyéb társadalmi érdekek figyelembevételével a lehető legkisebb veszteségek érjék a mezőgazdasági földet; amíg a megoldás nem egyöntetű, a beruházások elhelyezésének többféle változatát javasolják.

(*) A 13.a § értelmében előzetes beleegyezés kell azon tervfeladatnak a jóváhagyására vonatkozó javaslathoz, amely feltételezi a mezőgazdasági föld elvonását a mezőgazdasági termeléstől.

{*) Föld fölötti és alatti vezetékek vonalának javaslatát a mezőgazdasági földalapvédelmi szervek hozzájárulásával kell ellátni, Erre a hozzájárulásra nem vonatkoznak a közigazgatási eljárást szabályozó általános előírások.

И §

Bányászati és ipari tevékenység esetén

Annak érdekében, hogy bányászati és ipari tevékenység folyamán ne érjék károk a mezőgazdasági földalapot, esetleg e károk a lehető legkisebb mértékre korlátozódjanak, e tevékenységet kifejtő szervezetek kötelE sek szem előtt tartani a mezőgazdasági föidalapvédelmi elveket (7. és 7.a §), főként:

a) elválasztva lefejteni a föld felső termőrétegét, esetlég a mélyebben fekvő, termővé tevésre alkalmas talajt az üzemelés által érintett egész felületen, s gondoskodni kell gazdaságos felhasználásukról vagy rendes tárolásukról az újrafelhasználásra, vagy gazdaságilag indokolt esetekben saját költségen biztosítani kell elszállításukat és Elhelyezésüket a mezőgazdasági földalapvédelmi szerv által termővé tételre kijelölt földfelületekre;

b) a meddőanyagot a feltárt területeken kell Elhelyezni, vagy ha ez lehetetlen, vagy gazdaságilag indokolatlan, Elsősorban a terméketlen, vagy rosszabb minőségű földfelületeken kell elhelyezni, amElyeket e célból el kell vonni a mezőgazdasági termeléstől;

c) már az üzemelés, főként a bányászás folyamán a sértetlen földeket megfelelőén rendezni kell úgy, hogy alakjukkal, a föld elhelyezésével és a vízviszonyokkal készen álljanak újraművelésrE, termővé tételre, esetlég más gazdasági felhasználásra;

d) jóváhagyott tervek szerint meg kelt valósítani a megbontott földterületek és az ismételt mezőgazdasági felhasználásra (rekultiválás) kijelölt földek rendszEres újraművelését úgy, hogy olyan talajközeg alakuljon ki,amely lehetővé tenné az újramüvelt földek felhasználását mezőgazdasági tErmelésre;

ej az üzemelés megszüntetésé előtt jóváhagyás végett a talajrendezés és a bányászás vagy más ipari tevékenység következményeinek eltüntetésén végzett munkálatok tervét a mezőgazdasági földalapvédelmi szerv Elé kell terjeszteni;

f) ügyelni kell arra, hogy a lehető legkevésbé bontsák meg a mezőgazdasági földalap szerkézetét;

g) tegyenek intézkedéseket sztiárd és gáznemű anyagok hatásának megakadályozására, esetlég lehető leghatékonyabb korlátozására, amelyek a mezőgazdasági földnek és térmelésnek ártanak.

12. §

Irány- és sorépítnények tervezése és építése a geológiai és a hidrogeológiai kutatás során

(lj Irány- és sorépítményék (utak, vasúti pályák, föld fölötti és alatti vezetékek), vízgazdálkodási irányépítmények, csatornák stb., tervezése és építése során a beruházónak ügyelnie kgll arra, hogy a lehető legkevésbé bontsa meg a mezőgazdasági földalap szerkezetét, továbbá tegyenek olyan Intézkedéseket, hogy a mezőgazdasági termelést szolgáló lecsapoló, öntöző és egyéb berendezések hálózata továbbra is teljesítse szerepét.

(2) A föld fölötti vezetékek beruházói kötelesek a maguk költségén olyan intézkedéseket tenni, hogy a föld fölötti vezeték ne gátolja az addigi mezőgazdasági földek, főként a komlóföldek és a szőlők rendes művelését és felújításukat.

(3) A geológiai és hidrogeológiai kutatás során és a mezőgazdasági földeken vezető föld fölötti és alatti vezetékek építése, javításai és karbantartása folyamán a munkavállalók kötelesek a mezőgazdasági földalapvédelem és a mezőgazdasági termelés Elveivel összhangban eljárni, főként kötelesek:

a) a tekintetbe jövő munkák Elvégzését idejében megtárgyalni a mezőgazdasági földalapvédelmi szervekkel, a mezőgazdaság állami gazdasági irányítási szervével és a föld haszonélvezőjével;

b) a munkák megkezdése előtt lefejteni a föld megművelt rétegét, amennyiben a mezőgazdasági földalapvédelmi szerv indokolt esetekben nem engedélyez kivételt;

c) mindenekelőtt a nyugalmi időszakban kell végezni a munkákat és befejezésük után a földet vissza kell helyezni eredeti állapotába;

d) úgy végezzék a munkákat, hogy a mezőgazdasági művelési ágak és a mezőgazdasági föld a lehető legkisebb károkat szenvedje.

(4) A geológiai és hidrogeológiai kutató munkák végzői és a föld fölötti és alatti vezetékek beruházói, akik egy évnél hosszabb időre kérik mezőgazdasági föld elvonását a mezőgazdasági termeléstől, a föld elvonásához kötelesEk előre kikérni a mezőgazdasági föidalapvédelmi szerv hozzájárulását. Ez a hozzájárulás pótolja a földnek a mezőgazdasági termelésből való kivonásához a 13.a § értelmében szükséges előzetes beleegyezést.V. RÉSZ

A mezőgazdasági földalap részének elvonása a mezőgazdasági termeléstől

1. шкап

Mezőgazdasági föld elvonása a mezőgazdasági termeléstől

и- §

(M A mezőgazdasági föidalapvédelmi szerv döntése szükséges abhoz, hogy mezőgazdasági földet elvonjanak a mezőgazdasági termeléstől;

a) ez a döntés vonatkozik a 13.a § értelmében történő Előzetes beleegyEzés megadására;

b) mezőgazdasági földnek a 14. § értelmében a mezőgazdasági termeléstől való Elvonására.

(2) Mezőgazdasági földet huzamosan vagy Ideiglenesen lehet elvonni mezőgazdasági termeléstől.

(*) Mezőgazdasági földet Ideiglenesen legfeljebb 12 évrE lehet elvonni a mezőgazdasági termeléstől.