Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-08-07 / 31. szám

13a §

Előzetes beleegyezés

(1) Az előzetes beleegyezést az kéri, akinek érdekében veszik el a mezőgazdasági földet; ha olyan földről van szó, amelyet erdősítési célokra, esetleg a mezőgazdaságilag megművelhetetien földek közé sorolásra vennének el (7a § 3. bekezdése}, s föld haszonélvezője (tulajdonosa) a kérelmező. A kérvényt ahhoz a mezőgazdasági földalapvédelmi szervhez kell benyújtani, amelynek körzetében terül el az elvonandó föld legnagyobb része.

(2) A kérvényben főként azt kell kiemelni, hogy a javasolt megoldás a mezőgazdaság földalap és a többi társadalmi érdek védőimé szempontjából a legelőnyösebb-e. A kérvényhez főként a következő okmányokat kell mellékelni:

a) a javasolt megoldás gazdasági kihatásának értékelését, ha pedig szocialista mezőgazdasági szervezet gazdálkodásába történő lényeges beavatkozásról van szó, a gazdasági veszteség kiszámítását is a kiküszöbölésére teendő Intézkedések javaslatával együtt (23. §);

b) az újraművelési tervet, ha a földet vissza akarják adni a mezőgazdasági termelés céljaira, vagy másként akarják újraművelni;

c) a mezőgazdaság állami gazdasági irányítási szervének és a föld haszonélvezőinek (tulajdonosainak) az állásfoglalását.

(3) Az előzetes beleegyezés megadására vonatkozó döntés kiadása szempontjából döntő a mezőgazdasági termeléstől elvonandó mezőgazdasági földterület végleges összterjedelme — ásványi nyersanyagok bányászásának kivételével. Az előzetes beleegyezést megadó döntés meghatározza azokat az alapvétő feltételekét, amelyekkel biztosítani kell a mezőgazdasági földalap védelmét, ha pedig szocialista mezőgazdasági szervezet gazdálkodásába történő lényeges beavatkozásról van szó, további feltételként szabják meg a gazdasági veszteség kiegyenlítését.

(4) Az előzetes beleegyezést megadó döntéssel egyidejűleg jóváhagyják az újramövelést (2. bekézdés, b pont). Ha tehát külszíni szénfejtésről vagy nyersolaj- és földgázféltárási geológiai kutató munkákról van szó, különösen nagy mély furatokban, indokolt esetekben üzemeltetési rend rendelhető el, főként időbeli teljesítés és a munkák befejezését illetően.

(5) Az előzetes beleegyezésre vonatkozó döntés érvényét veszíti, ha a hatályba lépéstől számított 3 évén belül nem nyújtottak be földelvonási döntés kiadására vonatkozó hasonló kérvényt. A mezőgazdasági földalapvédelmi szerv indokolt esetekben meghosszabbíthatja az előzetes beleegyezés érvényét. A meghosszabbításra vonatkozó kérvényt érvényessége idejének letelte előtt kell benyújtani.

(*} Hogy szocialista mezőgazdasági szervezet gazdálkodásába történő lényeges beavatkozásról van-e szó, erről kétes esetekben a szervezetnek vagy annak Javaslatára, akitől a földet megvonják, a mezőgazdasági földalapvédelmi szerv dönt, amely kikéri a mezőgazdaság állami irányítási szervének álláspontját.

(7) A mezőgazdaság állami gazdasági irányítási szerve annak kérésére és költségére, akinek érdekében a mezőgazdasági földet elvonják, kiszámítja a gazdasági veszteséget és elkészíti a kiküszöbölését célzó intézkedések javaslatát.

14- §

A mezőgazdasági földterületnek a mezőgazdasági termelésből történő kivonásról szóló döntés

t1) A mezőgazdasági földterületnek a mezőgazdasági termelésből való kivonásáról a mezőgazdasági földalap védelmével megbízott azon szerv dönt, amelynek körzetében a kérdéses földterület vagy (innék nagyobb része található. Ha a mezőgazdasági földterület kivonásához a 13 a §-ban foglaltak szerint előzetes beleegyezés szükséges, úgy a földalap védelmének szerve ezt az előzetes beleegyezést feltétlenül figyelembe veszi.

(2) A mezőgazdasági földalap védelmével megbízott szerv az előzetes beleegyezéssel összhangban a mezőgazdasági földterületnek a mezőgazdasági termelésből történő kivonását kérvényező fél pontosított javaslata alapján, építkezéseknél a projekciós tervdokumentációk, a

bányászás esetében pedig a bányanyitás és az őzzel kapcsolatos előkészítő munkálatok alapján hozza meg végzését. Döntésében feltünteti a mezőgazdasági termelésből tartósan vagy ideiglenesen kivont földterületek nagyságát, előírja az illeték összegét (16. § és a következők) és körülhatárolja azokat az alapfelételeket, amelyek alapján él fogják végezni. Indokolt esetben kivételt entésében feltünteti a mezőgazdasági földalap védelme érdekében szükséges intézkedéseket, különösképpen a talaj termőrétegének megóvását, eltávolítását és szétterítését a gazdasági felflasználás helyén a terület használójának költségére, továbbá azt a kötelezettséget, hogy e terület rekultiválását a 13a § szerint jóváhagyott terv alapján elfogják végezni. Indokolt esetben kivételt engedélyezhet a megművelhető földréteg elvételének kötelezettségé alól. Ha a felek megegyeztek a gazdasági veszteség kiegyenlítésében, amely összhangban áll az érvényes jogszabályokkal, akkor a mezőgazdasági földalap védelmének szerve ezt az egyezséget döntésével jóváhagyja; máskülönben megszabja a gazdasági veszteség elszámolásának kötelezettségét s meghatározza a teljesítés határidejét is. Az intézkedések megszabásakor ügyelnie kell ezek célszerűségére és gazdaságossságára. Nagyobb méretű építkezés, vagy bányanyitás esetén a döntést fqlyamatosan adja ki az egyes érintett területekre, amelyeknek a termelésből való kivonására az építkezés vagy a bányászás során szükség van, hogy az érintett területet minél tovább lehessen a mezőgazdasági termelés céljaira felhasználni.

(3) Olyan esetekben, amikor előzetes beleegyezés szükségtelen, a mezőgazdasági földalap védelmének szerve a javasolt kivonás indokainak felülvizsgálása után dönt, tekintetbe vévé a mezőgazdasági termelésben beálló veszteségeket. Döntésében meghatározhatja a kivonás feltételeit.

(4) A mezőgazdasági földalap védelmének szerve a döntés másolatát eljuttatja a geodézia és kartográfia illetékes szervéhez, amely a tartósan kivont földterületekét kiiktatja a mezőgazdasági földterület nyilvántartásából; az ideiglenesen kivont területeket azonban a nyilvántartásból nem iktatja ki, hanem külön nyilvántartásba vezeti.

2. szakasz

Mezőgazdasági földalap részeinek kivonása, amelyek nem képezik mezőgazdasági művelés tárgyát

15. §

l1) A mezőgazdasági földalap olyan részének kivonásáról, amely nem képez mezőgazdasági földterületet, a mezőgazdasági földalap védelmével megbízott és a kérdéses terület szerinti illetékes szerv dönt tekintettel e kivonásnak a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatására. Döntésében feltünteti a kivonás engedélyezésének feltételeit, de ügyel a végzés célszerűségére és gazdaságosságára. A kivonás eldöntéséhez előzetes beleegyezés nem szükséges. ,

(2) A végzés másolatát a mezőgazdasági földalap védőimével megbízott szerv eljuttatja a geodézia és kartográfia illetékes kirendeltségéhez.

VI. RÉSZ

A mezőgazdasági termelésből kivont mezőgazdasági földterület utáni illeték és a gazdasági veszteség

te. §

(*) Az, akinek kéréséri mezőgazdasági földterületet tartósan vagy ideiglenesen vonnak ki a mezőgazdasági termelésből, köteles a talaj térmővétételének állami alapjába meghatározott illetéket befizetni.

(2) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya rendeletben állapítja meg az illetékek alapösszegét, valamint az Illetékek terjedelmének csökkentését, ha rétekről és legelőkről van szó, továbbá az illetékek növelé sét, ha

a) a kivonás tárgyát lécsapolt vagy öntözött földterület, komlókért, szőlőkért, beltörjesün megművelt gyümölcsös vagy zöldségtermesztő terület képezi;

b) a mezőgazdasági földterületet hulladékanyagok lerakására sajátítják ki (kivételt képez a bányákból kitermelt hulladék);

c) túllépték a jóváhagyott terv alapján kitűzött talajfelújítás (rekultiválás) határidejét.

17. §

A mezőgazdasági termelésből tartósan kivont mezőgazdasági földterület utáni illeték

(í) A földterület tartós kivonásáért kirótt illetéket egyösszégben fizetik.

(*) A tartós kivonás esetében az illeték megállapításakor döntő tényező a mezőgazdasági földterület teljes területe. Lakásépítkezésnél, lakótelep építésénél a társadalmi . létesítmények esetében és a mezőgazdaság céljait szolgáló építkezések esetén az illetékek kirovásakor döntő szempont a mezőgazdasági földterületből ténylegesen beépített terület nagysága, továbbá az utak, udvarok és egyéb szilárd területek, valamint azok a védett területek, amelyeken mezőgazdasági termelés teljesen kizárt.

1B. § *

A mezőgazdasági termelésből ideiglenesen

kivont mezőgazdasági földterületek utáni illeté’

f1) Az ideiglenesen kivont területek utáni illetékét minden esztendőben meg kell fizetni a terület rpkultlválásának elvégzéséig, amely utáq a földterületet ismét mezőgazdasági termelésre használhatják.

(2) Az 1. bekezdésben foglaltak érvényesek az olyan mezőgazdasági földterület tartós kivonásakor is, amelyet a rekultiválás jóváhagyott terve alapján határoznak el:

a) ha ezt a területet erdősítik, illetve ezen vízgyűjtőt létesítenek;

'b] ha a területet tizenkét évnél hosszabb idő után származtatják vissza a mezőgazdasági termelésnek a rekultiválás befejezésé után.

19. §

Az illetékek utólagos megszabása

Ha megállapítást nyert, hogy mezőgazdasági földterületet nem mezőgazdasági célokra használnak egy esztendőt meghaladó időtartamon felül (22. §, eh) pont), a mezőgazdasági földalap védelmének szerve, amely a kivonásról szóló döntést hozta, a 18. § értelmében utólagos illetéket róhat ki a tényleges kivonás időtartamára.

20. §

Az illetékek befizetésének határideje

f1) A mezőgazdasági termelésből tartósan kivont földterületek után kirótt illetékek 15 napon belül esedékesek attól a naptól számítva, amikor a döntés jogerőre emel; kedett. Az ideiglenes kivonás esetében az illetékeket minden naptári év végéig meg kell fizetni, amölyben a kivonás tart.

(2) Ha az illetéket idejében nem fizették meg, vagy nem a teljes összeget, a kiegyenlítetlen összegért pénzbüntetést (pönálét) számítanak, szervezetek esetében a kiegyenlítetlen összeg 0,05 százalékát a késedelem minden napjára, ha pedig egyénekről van szó úgy a kiegyenlítetlen összeg öt százalékát évente. A pénzbüntetés összegét fizetési meghagyással róják ki. A befizetés határideje a fizetési végzés kézbesítésétől számított 15 nap. Indokolt esetekben a Cseh Szocialista Köztársaság Pénzügyminisztériuma, illetve a Szlovák Szocialista Köztársaság Pénzügyminisztériuma a büntetés összegét csökkentheti, esetleg elengedheti, vagy olyan szervet határoz meg, amely 5 kedvezményeket engedélyezheti.

21. §

Az illetékek összegének csökkentése

(•) Azoknak a szervezeteknek, amelyek a jóváhagyott terv alapján, vagy saját eszközeikkel, vagy saját költségükre biztosítják a termővétételt, illetve a rekultivációt, esetleg más beruházási vagy nem beruházási jellegű ВД- avatkozást egyéb földterületeknek jobb kihasználása érdekében, mint amilyent a mezőgazdasági földalapból kivontak, illetve a mezőgazdasági földalap további bővítése érdekében, a Cseh Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának, illetve a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának beleegyezésével az íllgtékeket a rekultiválásra fordított költség összegével csökkentheti.

(2) A mezőgazdaság céljait szolgáló építkezés esetében egyes indokolt esetekben az olyan mezőgazdasági termelést és mezőgazdasági szolgáltatást végző szervezeteknek, amelyek jelentősen kibővítették termelési tevékenységüket, illetve jelentősen növelték tagsági alapjukat, a Cseh Szocialista Köztársaság, illetve a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, valamint Pénzügyminisztériuma beleegyezésével csökkenthetik az illetékeket. Az illetékek csökkentését akkor lehet foganatosítani, ha a földterület kivonásáról szóló döntést a szervezet megalakulását, illetve tevékenységének lénýegés kibővítését avagy tagsági alapjának növelését követő öt éven belül adták ki. Az illetékeket legfeljebb ötven százalékkal csökkenthetik.

(3) Az 1. és 2-es pontban foglaltak szerint az illetékek csökkentéséről a földalap védelmének az a szervé dönt, amely a kivonásról szóló döntést hozta még.

22. §

Felmentés az illetékek fizetése alól

A mezőgazdasági földalapból kivont területek ijtán illetéket nem rónak ki, ha ez a terület:

a) a község belterületén fékszik;

b) közlekedési építkezések és repülőterek létesítését szolgálja;

c) olyan beruházások létesítését szolgálja, amelyek a mezőgazdasági termelés belterjességének és terméshozamának növekedését segítik elő, illetve a mezőgazdaság céljaira tőzeg termelését biztosítja;

d) elsőfokú védősávok létesítésére kell, amelyek a lakosság ívóvíz-ellátásának készleteit óvja, illetve természetes gyógyforrások védőövezetét képezi;

e) amelyet bevonnak az erdőgazdálkodásba a földterület jobb kihasználása érdekében, vagy az olyan területek közé sorolják, amelyeket mezőgazdasági termelésre nem lehet felhasználni, illetve amelyeken halastavakat létesítenek haltenyésztés céljaira, továbbá a tartósan vizenyős területek és más mezőgazdasági célokra felhasználhatatlan területek után;

f) jelzőberendezések, a geodézia céljait szolgáló háromszögelési pontok vagy más jelzések számára fenntartott területek, amelyeken la földfeletti villanyvezeték oszlopait helyezik el, illetve a földalatti vezetékek aknái vannak, esetleg olyan terület, amely nem Haladja meg a 30 négyzetmétert;

g) szivattyú állomások létesítését, kutak, furatok és más földféletti (földalatti) vezetékek aknáinak létesítését szolgálják, amennyiben az egyes esetekben a kivont terület nem nagyobb 55 négyzetméternél, ugyanez vonatkozik a szellőztetőt aknákra;

h) amelyek a természetvédelem céljait szolgálják, vagy amelyeken archeológiái kutatást és ásatást végeznek;

eh) nem mezőgazdasági célokat szolgálnak egy évnél rövidebb időtartamra, beleértve a földterületnek eredeti állapotába történő visszaállítását.

23. §

Gazdasági veszteség

(1) Az a szervezet, amelynek érdekében mezőgazdasági földterületet vonnak ki a mezőgazdasági termelésből, illetve' amely földterületen korlátozzák vagy meg• nehezítik a gazdálkodást, köteles kiegyenlíteni azt a veszteséget (kivéve a 4. bekezdésben foglaltakat), amely a szocialista mezőgazdasági szervezetben keletkezett:

a) a földterület kivonásával;

b) védősávok létesítésével az ivóvíztárolók egészségvédelme' szempontjából és amelyeket a természetes gyógyforrások védelmére létesítettek, ha ezáltal lénye-