Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-08-07 / 31. szám

I 1978. augusztus 7. SZABAD FÖLDMŰVES Szlovákia húsiparának műszaki fejlesztése Fokozott igyekezettel küzdik ie a nehézségeket A fagy birodalmában Az Idei nyár nem fukarkodik a nap­fénnyel, meleggel. A tűid napsugár szép barnára festi mindazoknak bőrét, akik a földeken dolgoznak. Eaimtnyt szabadságidő mindazok számára is, akik a vizet és a napfényt kedvelik. De vannak olyanok, akik a napfény­ből vajmi keveset elveznek. Munkahe­lyükön sarkvidéki éghajlat, zord téli hideg uralkodik. Szúszerint a fagy birodalmába jut az, aki a Szlovák Hűtű- és Halipari Vállalat 01-es üze­mének raktárába lép be. A fagypont alatti 20 fokos hideg termekben vas­tag, téli öltözékben jönnek és mennek az itt foglalatoskodök. jól megrakod­va érkeznek a szállítótargoncák a fel­dolgozó részlegből, hogy a kész fa­gyasztott árút itt lerakva újra fordul­janak. Ezen a rendkívüli munkahelyen, sarkköri feltételek között dolgozik Anton Chalúpka elvtárs 13 ta­gú szocialista brigádjával. Az amúgy­­is kemény munkafeltételekhez további nehézségek is sorakoznak. Az idei nyáron uralkodó száraz, meleg idő­járás, de különösen a csapadék hiá­nya okozta, hogy az előző esztendők­ben megszokott és ide szállított nyers­anyagmennyiség erősen megcsappant. Az egyes gyümölcsfajtákból a múlt évekhez viszonyítva csupán elenyésző töredékrész került feldolgozásra. Ez önmagában jelentősen érezhető terme­lés-kiesést és ezen felül a fogyasztó szempontjából az árúválaszték ko­moly csökkenését idézte elő. Hogy csak egy példát mondjunk: az idén igen kevés volt a szamóca. A hiányt — hogy legalább a mennyiségi muta­tókat teljesítsék, ha már a választék csökkent — más gyümölcsök nagyobb mennyiségű feldolgozásával igyekez­tek pótolni. Így a raktárba a piac jobb ellátására több fagyasztott ribiz­­ke, cseresznye, meggy és egyéb gyü­mölcs került. milés zavartalan menetét és további fokozását célzó, jelentős értéket kép­viselő szocialista vállalásaikat teljesí­teni. Nehéz feltételek között, dí lanka­datlan igyekezettel küzd ez a szocia­lista brigád fokozott termelési tervük maradéktalan teljesítéséért. Csupán az itt tevékenykedő öntudatos dolgo­zók lelkiismeretes, áldozatkész mun­kájának köszönhető, hogy mindennapi komoly feladataikat maradéktalanul és időben teljesítik. Nem tévesztik szem elől legfőbb céljukat és felada­tukat: a dolgozók kellő ellátásának biztosítását, értékes vitaminokat tar­talmazó. jól tartósított zöldséggel és gyümölccsel. (eb) Tapasztalatok az új bérezésről A nagyobb személyi jövedelem a jó termelési eredmény függvénye! A Rožňavai (rozsnyói) Állami Gazdaságban a dolgozók új bére­zésére a CSKP KB 1971. évi októ­beri elnökségének irányelve értel­mében, 1972 júliusában tértek át. Mielőtt sor került volna erre, ala­posan felkészítették a vezető dol­gozókat, hogy helyesen tájékoztat­hassák beosztottjaikat. A részlege­ken a dolgozók aprólékos fölkészí­tésében jelentős részt vállalt az üzemi pártbizottság vezetősége. A gazdaság termelési részlegein legnagyobb problémát okozta a 42,5 órás munkahét bevezetése, mert ilyen elrendezés a növény­­termesztésben szokatlan volt, azaz nem bizonyult célravezetőnek, hi­szen 1973 januárjában itt megkü­lönböztetett munkaidőt határoztak még. Tenyészidőben 9—10, idényen kívül pedig 6 órát dolgoztak na­ponta, aminek kedvezőtlen hatása is mutatkozott a traktorosok, a fo­­gatosok, a gépkocsivezétők és má­­sok körében, mivel télen keveset kerestek, s ez nem kívánatos mun­kaerővándorlást idézett elő. Az állattenyésztés korosabb dol­gozói kezdetben szintén nehezen nyugodtak bele a 42,5 órás munka­hétbe. Vonakodtak az új helyzet­nek megfelölő elrendezéstől, mert a lehető legnagyobb személyi jöve­delem elérésének akadályát vélték benne. Időközben azonban megbir­kóztak a problémákkal, a dolgozók megértették, hogy az új szervezés kimondottan az ő érdekeiket szol­gálja, s ma mindannyian dlcséróen beszélnek a hetenkénti egynapos pihenővel járó munkáról. Közülük talán már senki sem vállalná a hajdani munkamenetet. Ez azt bi­zonyltja, hogy az emberük egy ideig ragaszkodnak a megszokott régi rosszhoz, dé amikor megbizo­nyosodnak az új módszer előnyei­­ről, azt elfogadják, s többé nem mondanának le róla! A gazdaságban a célszerű szer­­vezéssel egybekötött munkadíja­­zást — nagyon helyesén — úgy fogták fel, mint a komplex szocia­lista ésszerűsités fontos tartozékát, aminek hatást kell gyakorolnia a tartalékok feltárására^ az emberi munka minóségének javítására, a termelékenység fokozáséra, a ter­mékegységre jutó költségük csök­kentésére s nem utolsó sorban a termelés fellendítésére. Tény, hogy nem minden sikerült a kitűzött célnak megfelelően. Na­gyon pozitívan értékelhetjük azon­ban azt, hogy nagy fordulat, lénye­ges javulás történt a dolgozók kor­összetételében. jelenleg az átlagos életkor 40 évnél kevesebb, s ezt az új, racionális bérezés segítette Й16. Sikeresen összpontosították a növénytermesztést. Ezzel a nagy­­táblás termelési struktúra kialakí­­fásét szorgalmazták, vagyis azt,' hogy lehetővé váljon a rendelke­zésre álló alapok jobb kihasználá­sa. Ezzel tulajdonképpen teret nyi­tottak a nagy teljesítményű gépek és gépsorok csoportos alkalmazá­sára. Ugyanakkor rendet teremtet­tek az elsődleges nyilvántartásban, s azóta az adatokat a vezetők jól felhasználhatják a termelés szer­vezésében s az Irányításban. A bérezés ezen módjának elő­nyére válik, hogy nagymértékben befolyásolja a szervezést és ennek kapcsán a termelést. Lehetőség nyílik a dolgozók munkájának igazságos értékelésére, pontosan kifejezi a munka mennyiségét és minőségét, pozitívan befolyásolja a termelésre méretezett igényes feladatok^teljesítését, mind a tej­termelésben, mind a szarvasmarha tenyésztésben, s a gazdálkodás minden más ágazatában. A felmérések azt bizonyítják, hogy a technikusok és a termelés dolgozói közti bérezési arány meg­felel a célkitűzéseknek és az alap­elveknek. A termelés és a bérezés racionalizálása lehetővé tette a túlórák csökkentését. A munkabér változó részének a kifizetését min­denekelőtt a termelés minőségi, továbbá a terv és a választék tel­jesítéséhez kötötték. Ügyeltek ar­ra, hogy minden egyes dolgozó Jö­vedelmét kelló mennyiségű és mi­nőségű munkatermék támassza alá. Figyelmet érdemel persze az Is, hogy a gazdaság meglehetősen mostoha talajfeltételék közt ter­mel, s ennek kapcsán nem érhet el hasonló kimagasló hozamokat, mint az Ideális természeti és talaj­feltételek közt gazdálkodó állami gazdaságok. Amikor jrátűrtek a bérezés fl| módszerére, számba vették a ked­vezőtlen feltételeket, s ehhez iga­zodva a termelés racionalizálására törekedtek. A termelés színvonalá­nak a fokozása szempontjából tu­lajdonképpen ez volt a legfonto­sabb, mivel ettől függ a dolgozók életszínvonalának további emelése. Mindenekelőtt a nem beruházási jellegű alapok lehető leggazdasá­gosabb kihasználására törekedték. Ez pedig nagyon fontos részét ké­pezi a termelés ésszerűsítésének, szervezésének, a rendelkezésre ál­lő embert és gépi eró hasznosítá­sának stb. Figyelmet érdemel az is, hogy a bérezés új módszerének a beveze­tésében kimondottan saját erőre támaszkodtak, nem Igényelték a társadalmi alap támogatását. Ez azonban nagyon igényes és aprólé­kos pollttkat-szűrvezö munkát kö­vetelt a pártszervezet minden egyes tagjától, a szakszervezettől, s nem utolsó sorban a gazdaság vezetőitől. Az új bérSzési rendszer beveze­tése tehát nem a személyi jövede­lem egyszersmindenkori javításét célozza, hanem azt, hogy elősegít­se a hatékonyság fokozását, a ter­melés minden ágazatában. Csakis így válhat lehetővé nagyobb sze­mélyi jövedelem elérése. —bei— .Gomba szakegyetem' a Zobor alatt A gyümölcsön kívül ez a hűtőipari üzem fontos szerepet tölt be a téli és télutói zöldségellátás biztosításában. A már Iádig lefagyasztott 280 tonna zöldborsó, a 400 tonna paraj és más zöldség bizonyára kellőképpen _fedi majd az elkövetkező tavaezig a keres­letet. De nemcsak a belföldi piac mara­déktalan ellátásán fáradosnak. Kitűnő és igen keresett exportcikk a fagyasz­tott bodzabogyá, a kökény, a málna és más erdei gyümölcsök, amelyeknek felvásárlását a hűtőipari vállalat a Jednota üzemegységeivel közüsen, sa­ját kereskedelmi központjaiban vásá­rol fel. Ahogy az avatatlan szimlélö látja, a munka itt zökkenőmentes, semmi­lyen zavaró körülmény nem hátrál tatja. A látszat azonban csal, nem egészen ilyen ideális a helyzet. A bri­gád tagjainak elejtett megjegyzései más képet festenek. Például kevés a motoros emálőtargoncsa, s ezért még jelentős a kézzel végzett munka rész­aránya. Nagyobb a fizikai megterhelés és az anyagmozgatás is lassúbb. Ej pedig a munka termelékSnységének rovására megy. A meglevő targoncák meghibásodása is igen gyakori, vi­szont megjavításukat az alkatrész­­hiány késlelteti. A hűtőipari üzem feldolgozó részle­gének műszaki berendezése is jócskán elavult. Az idő vasfoga már kérlel­hetetlenül kikezdte. Amint a brigád vezetője elmondotta e téran javulást csak a jövő évben várnak, amikor is e hűtőipari vállalat üzemegységében a műszaki berendezés és a technoié gia felújítására kerül sor. Addig azon­ban minden felmerülő nehézséget, fellépő akadályt nagy leleményesség­gel, rendíthetetlen akarattal, minden erő összefogásával és a szocialista brigád kezdeményező munkaigyekeze­tével, lelkesedésével tudnak csak le­küzdeni. Csakis így sikerülhet a tér­— Á műszaki fejlesztés alkalmazá­sa megnyilvánult a termékek választé­kának kiszélesítésében és minőségük javításában is. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a kapacitás és a tech­nológia tekintetében rengeteg problé­mával birkózunk. Az 5. ötéves tervidőszak éveiben 27 új • húsféleség gyártását vezettük be, melyekből tavaly 10 ezer tonna meny­­nyiséget értékesítettünk, több mint 300 millió korona értékben, ami kö­rülbelül az összes húsféleség 17 szá­zalékát tette ki. Olyan termékek gyár­tását kezdtük él, amilyenek azelőtt Szlovákiában nem voltak. Csak né­hány példát említenék: a sonka egy- és kétliteres, a virsli és más füstölt húsféleségek pléhdobozokba történő csomagolása, a zsír kisebb méretű csomagolása, új húskonzervek és pás­tétomok gyártása. A jelenlegi ötéves tervidőszakban számolunk a technológiai folyamatok és a termékek minőségének további javításával, valamint a jobb higiéniai körülmények kialakításával. Néhány terméket növényi és állati eredetű fe­hérjékkel egészítünk ki, gondolva E termékek jobb eltarthatóságára és nagyobb biológiai értékére. A húsféleségek minősége az elmúlt ötéves tervidőszak éveiben állandóan javult. 1972 óta, — amióta érvényben van az új értékelési rendszer, — a termékek minősége 57,1 pontról 70,4 pontra nőtt az elmúlt évben. — Milyen újítási javaslatokat és ésszerűsftési intézkedéseket valósítot­tak meg a húsipari üzemekben ós mi­vel foglalkoznak az ésszerűsítő brigá­dok tagjai? — Az újító mozgalom kibontakozta­tására különösen nagy figyelmet for­dítunk. A szlovákiai húsiparban az újítók összesen 1232 javaslattal nevez­tek be, melyek közül 1010 -et elfo­gadtak és 800-at megvalósítottak. A legjelentősebb újítási javaslatok közé sorolhatjuk a nagy kapacitással ren­delkező mozgó vágóhidat. Az ésszerűsítési javaslatok megol­dásaiból megemlíthetjük a húsfélesé­gek füstölési folyamatainak javítását, amelyet az Atmos-típusű aggregátok alkalmazása tett lehetővé. Ezenkívül ide tartozik az új cslrátlanító beren­dezések használata Is. Fejlődést értünk él a komplex ész­­szérűsítő brigádok szervezésében is. Eddig négy ilyen brigádot alakítot­tunk, melyek létszámát tovább bővít­jük. E brigádok tagjainak fő tévé- , kenysége többek között a termelés gazdaságosabbá tételét, a minőség szüntelen javítását és a nem mindig , megfelelő kapacitási kérdések megöl- , dását öleli fel. < L. ŠPACINSKÝ mérnök, CSc.; • a szlovákiai húsipar i vezérigazgatója. < Szlovákia húsipara nagy ipari bázist képvisel. Ezt a múlt évi bruttó terme­lés iz jellemzi, ami elérte a 6,2 mil­liárd koronát. Ez Szlovákia élelmi­szeripari termelésének egy-negyedét képezi. Az egy dolgozóra jutó munka­termelékenység tavaly átlagosan el­érte a 870 ezer, a nyugat-szlovákiai húsiparban pedig az egymillió koro­nát. A húsipar jelentős szállítója a nyersanyagoknak, elsősorban a bőr-, a szőrme-, a takarmány- éz a gyógyá­szati ipar számára. A termelési- és műszaki bázis az utóbbi évek dinamikus fejlődésének ellenére sem éri el élelmiszeripari Je­lentőségét és besorolását. A termelés néhány üzemben nem éri el a kívánt színvonalat, ami azután gátolja a leg­korszerűbb és legprogresszívabb ter­melési folyamatok kiszélesítését. — Milyen jelentős műszaki-fejlesz­tési akciókat valósítottak meg az ötö­dik tervidőszak éveiben és mit tesz­nek e tekintetben a jelenlegi ötéves tervidőszakban? — Elsősorban Is szeretném leszö­gezni, hogy Szlovákia húsiparának üzemeiben és vállalataiban az ötödik ötéves tervidőszak feladatait vala­mennyi mutatóban jóval az élőre megszabott határidő előtt teljesítet­tük. A tervezett 25,2 milliárd korona értékű bruttó termeléssel szemben 27,4 milliárd korona értékű termelést valósítottunk meg. Teljesítettük, sőt túlszárnyaltuk az árutermelést, a ki­viteli tervet, az egy dolgozóra Jutő munkatermelékenységet és a jövedel­met egyaránt. Ugyancsak teljesítettük a múlt évi feladatokat is. Az 5. ötéves tervidőszak éveiben kezdte meg az üzemelést a nitral, ko­­šicei, humennéi és a Bratlslava-Rača-i húskombinát és a trnavai fagyasztó tizem. Jelenleg folyamatban van a Nové Zámky-i (érsekúj vári), priB- vidzal, ružomberoki és a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) húskombi­nát, a seredi konzervgyár, valamint a bratlslavai, nitrai és a Rimavská So­­bota-1 (rimaszombati) fagyasztó üzem építése, melyek az 1976—1980-as évek­ben kezdik el üzemelésüket. Az idén kerfll sor a púchovi és a Rimavská Sobota-1 húskombinát átadására. Az új építkezéseken kívül elkezdtük a myjavai húsüzem és a prešovl hús­kombinát nagymértékű korszerűsíté­sét Is. A jelenlegi ötéves tervidőszak évei­ben kezdődik többék között a rožňa­vai (rozsnyói) és a trnavai húsüzem, valamint a levicei (lévai), a Spišská Nová Ves-i, treblšovi (tőketerebesi) és a luCeneci (losonci) húskombinát stb. kivitelezésé. Ezeket az üzemeket Elsősorban hazai, kisebb mértékben pedig külföldi berendezésekkel sze­reljük fel. Az 1971—75-ös években nagy figyel­mét fordítanak a gépek és berende­zések korszerűsítésére és felújítására, így többek között komplett gépsort helyeztünk üzembe a sonka termélé­­sére a košicel, zvolení és a trnavai üzemekben, a húskonzervek és a virsli termelésére a trenőíní és a ko­­šlceí üzemben. Vásároltunk továbbá húsz darab Atmos—2000-és típusú füstölő berendezést, melyeket a bra­tlslavai, košlcei, zvolení, Liptovský Mi­­kuláš-i és a trenčíni húskombinátban szereltek fel. A nitral húskombinátban olyan berendezéseket szereltek fel, melyBk módot adnak a különféle pástétomok termelésére, könnyen nyitható és csírátlan csomagolására. A komplett gépsorok behozatala tetté lehetővé a húsféleségek vá­kuumos csomagolásának kiszélesíté­sét. Ilyen berendezéseket a žillnai, nitrai, košicel és a bratislavai üzemek­ben szereltek fel. Az Ilyen csomago­lású húsféleségekre feltüntetjük a hús árát, súlyát és csomagolási dátumát. Az elmúlt ötéves tervidőszak végén lehetőség nyílott a zvolení és a bra­tislavai húskombinátban, valamint a trnavai fagyasztó üzemben a húsnak zsugorított fóliába történő csomagolá­sára is. Ezenkívül néhány gépsort vá­sároltunk és helyeztünk üzembe a zsír kisebb méretű csomagolására, va­lamint a zsír és a faggyú olvasztásá­ra. Üzembe helyeztünk néhány beren­dezést a vér szárítására Is. A higiénikus és egészségügyi köve­télmények maradéktalan betartása céljából 25 nagy nyomású tisztítóbe­rendezést is üzembe helyeztünk. Na­gyot fejlődött az utóbbi időben a gép­park kialakítása Is, főleg a húsfélesé­gek szállítása tekintetében. Több hű­tő-, Izotermikus-, szekrényes- és ro­­lettes tehergéjpkocsit vásároltunk. E- zekkel helyettesítettük az eddigi nyi­tott típusú tehergépkocsikat. — Hogyan javult a termékek minő­sége? Tavaly nyáron szomorú hír verté fél a Zoboralja nyugalmát,- Gerencsé­ren meghalt egy dolgozó gombamér­gezésben. Nemcsak ő. Családjából csak egy fiatalasszony maradt élet­ben, ő Is soká nyomta a kórházi ágyat. A halál karmai közül tért vlsz­­sza munkahelyére. Több Ilyen szomo­rú hírt olvashattunk az ország külön­böző tájairól, dé a gerencsérl szomorú eset ezek közt is külön figyelmet ér­demel. Az, aki a gombát szedte és kí­nok közt halt meg, harminc évé Járta az erdőkét. Azt mondták róla, gomba­­szakértő, úgy Ismeri a gombát, mint a tenyerét. ]ől tudta megkülönböztetni a mérges gombát az ehetőtől, és még­is! Elég volt a hasonló szín, a hasonló alak — és portáján bekopogtatott a halál. Lám, mennyire kell vigyázni, ha gombát szedünk! Ez Jutott eszembe', mikor a nyitrai utcán megpillantottam a Honismereti múzeum falragaszát, amely hirdeti, hogy megkezdték az idei gomba szak­előadás sorozatot, vagy ahogy Itt mondják „megkezdődött az Idei gom­ba szakegyetem“. Azonnal felkerestem Vozár Márta tanárnőt, a múzeum ter­mészettudományi osztályának vezető­jét, hpgy többet Is megtudjunk, mint amit a zöld falragasz elmondott. — Ez már a negyedik előadás cik­lus — mondotta Vozár tanárnő — me­lyet múzeumunk a gombaszakismerét terjesztése terén megvalósít. Az ér­deklődók száma, mint minden évben> idén is emelkedett. Az idei élőadáso­kat már a múzeum saját előadótermé­ben tarthatta meg, (Nitra, Hradná) tekintve, hogy épületük tatarozóéi munkálata befejezéshez közeledett. Mindén előadás délután 16 órakor kezdődött és idén is fénykép és dia­pozitív anyag tarkította azt. Termé­szetesén Idén sem maradt @1 a szem­léltető oktatás, az előadásra elhozott gombafélék segítségével. Az Idei ne­gyedik tanfolyamunkat az Ismért brnoi gombatudós ing. K. Kríž nyitot­ta meg „A szárítható gombákról“ c. előadásával. Mindjárt az első elóadás „telt házat“ vonzott. A második elő­adás alkalmával Moravec egzotikus tájakra vezette hallgatóit, s bemutatta Algéria és Marokkó természeti viszo­nyait és gombáit. Harmadik alkalom­mal dr. A. Ginterová előadása követ­kezett „Az Ehető fagombák gyakorlati felhasználása“ cím alatt. Az előadá­sokat gyakorlati bemutató zárja le, Ing. K. Kríž vezetése alatt a hallga­tók kirándulást rendeztek a Zoboralja gombadús erdőibe, ahol az előadó a gyakorlatban, az egyes talált példá­nyokon mérte fél a hallgatók gomba­szakismeretét. A részt vevők kirándu­lás keretében tekintették meg a To­­poICianky-i közismert champignon termesztő telepet. SzeretBttel várunk minden jövő évi előadás sorozatunkra jelentkezőt — fejezte be a beszélge­tést Vozár Márta tanárnő. Valóban dicséretre méitő alNo8t * nitrai Honismereti múzeum által ről évre megrendezett előadássordM MártonvÖIgyl László

Next

/
Oldalképek
Tartalom