Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-31 / 30. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. július 31. Előtérben a mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása X kitűzött feladatok megkívánják, hogy elsődlegesen biztosítsuk a növénytermesztés dinamikus fejlesztését, a vetésterületek leghatékonyabb struktúráját alkalmazzuk mind az élelmezésben való önellátás, mind az állattenyésztés hatékony fejlesztéséhez szükséges takarmányalap optimális összetétele szempontjából. El kell mélyíteni a mezőgazdasági termelés összpontosítását és szakosítását, valamint érvényesíteni kell a kooperáció haladó formáit a mezőgazdasági vállalatok között... (A CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelveiből.) A Malý Horeš-i (kisgérési) „SZNF 30. évfordulója“ nevet viselő társult szövetkezetben már találkozhatunk a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának kezdetleges formáival. A szövetkezet vezetősége és tagsága elsősorban ennek teljes megvalósításában látja a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését. A szövetkezetben a mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása tekintetében távlati tervBket dolgoztak ki, melyek megvalósítására a hatodik ötéves tervidőszak végéig krül sor. Az 5470 hektáros szövetkezet növénytermesztésében a jövőben a szemes kukorica termesztésének kiszélesítésére rendezkednek be: a jövő évben a szántóterület 35, 1980-ban pedig már ötven százalékán termesztik. Hogy ezt az igényes feladatot a szövetkezet vezetősége és tagsága megoldhassa, feltétlenül szükséges a talajok további rendezése. Ugyanis a szövetkezet nyugati részének mintegy a fele igényli a felszíni- és talajvizek lecsapolását és termővé tételét. A növénytermesztési ágazatban a szemes kukoricán kívül még az őszi búza, a takarmánynövények, a zöldségfélék, a szőlő és az ipari növények közül pedig a dohány termesztésére szakosítanak. A zöldségtermesztés szakaszán a szövetkezet vezetőségének merész elképzelései voltak: üvegházakat létesíteni s bevezetni a korszerűbb, kevesebb kézi munkaerőt igénylő termelést. Törekvéseiket a felsőbb szervek nem támogatják, így a jövőben a szántóföldi zöldségtermesztést folytatják. A trebišovi (tőketerebesi) járásban aránylag gyakori jelenség: a szövetkezetek kínálják a zöldségféléket a felvásárlóknak, az üzletekben és éttermekben viszonyt hiány mutatkozik. A kedvezőtlen helyzet Slsősorban a fejes saláta, de még néhány további zöldségféle esetében is előfordul. A szövetkezet vezetősége és tagsága azonban feltételezi, hogy a zöldségfélék felvásárlása a jövőben már problémamentes lesz. Ez bizonyára elősegítené a járásban, de másutt is a mezőgazdasági üzemek és a felvásárló vállalatok kapcsolatainak további elmélyítését és ezáltal közellátásunk igényeinek hathatósabb kielégítését. ' A szövetkezet szőlő termőterületé 100 hektár körüli. A távlati terveknek megfelelően háromszáz hektárra bővítik a szőlőt. A szakosított növényi kultúrák közül a dohány termesztésé is esedékes. Ezt a fejlesztési tervekkel összhangban a jövőben 55 hektáron termesztik. A növénytermesztésben feltétlenül szükséges a gépek és berendezések nagyobb arányú összpontosítása. A szarvasmarha-tenyésztés igényeinek lehető legjobb kielégítése céljából nagy figyelmet fordítanak a takarmánynövények termesztésére, tartósítására és tárolására. A szövetkezet nagy teljesítményű — BS típusú ■— szárítóberendezéssel is rendelkezik. A takarmányok közül elsősorban a lucerna és a lóhere, valamint a silókukorica dominál. Az előbbieket évente 600—700, az utóbbit pedig mintegy 300 hektáron termesztik. A szárítóberendezés idényben éjjel-nappal üzemel és előreláthatólag mintegy 125 vagon mennyiségű szárított takarmányt készítenek. Takarmánynövényeket a szántóterület 18—19 százalékán termesztenek. Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak is, hogy a silókukoricát az idén szójával vegyítve termesztik. Ennek egy , részét megszárítják, majd szemcsézett formában etetésre használják, a többit silózzák. A szójával a kukoricasiló, illetve szemcsézett takarmány fehérjetartalmának növelését szorgalmazzák. Ezzel a szemesek takarékosabb felhasználására törekednek! A jövőben szeretnék kipróbálni a lóbab és a silókukorica köztes termesztését. szintén a takarmány fehérjetartalmának gyarapítása érdekében. A lucernából, illetve lóheréből szenázsts kisebb mértékben pedig szénát is készítenek. A takarmánytermesztéssel szorosan összefügg a rét- és legelőgazdálkodás is. A szövetkezet vezetőségé ezek fejlesztésére is nagy gondot fordít. A rétek és legelők termését egyrészt a juhok, másrészt a növendékállatok hasznosítják. A növénytermesztéshez szorosan kapcsolódik a géppark kialakítása. A társult szövetkezetben két gépesítési központot alakítottak ki, műhellyel és raktárhelyiséggel együtt. A gépek összpontosítása s a javító szolgálat módot ad a gyors manipulálásra, a gépek maximális kihasználására és meghibásodás esetén a gyors kijavításukra. Ezek megoldása nélkül n§hezen boldgulnának az agrotechnikai határidők betartásával. A takarmánynövények szakszerű termesztése, tartósítása és tárolása eredményezte azt, hogy a szövetkezetben évek óta kedvezőek az állattenyésztési eredmények. Itt is elsőrendű feladat az állatok összpontosítása és a termelés szakosítása. Az állattenyésztés eddigi szétszórtsága — öt szövetkezet társult — komoly feladat elé állította a vezetőséget. Jóformán minden gazdaságban tartottak hasonló állatokat. Szükség mutatkozott egyrészt megfelelő férőhelyek kialakítására, másrészt az állatok gazdaságok közötti átcsoportosítására. A szarvasmarha-tenyésztést elsősorban tejtermelésre szakosítják. Az állományt a iVelký Horeš-i (nagygéresl) és a plešanyi (szentesi] gazdaságba összpontosítják. Jelenleg 740 tehenet tartanak. A létszámot — a távlati terveknek megfelelően — 1500-ra gyarapítják. A megduplázott állománynövekedés nagy igényeket támaszt a férőhelyek kialakításával szemben is. Napjainkban folyamatban van a régi istállók felújítása, korszerűsítése. A növendékállatok és az üszők nevelésére a strážne! (őrösi) gazdaságban rendezkedtek be. Itt évente körülbelül hétszáz üszőt nevelnek, ami fedezi a szövetkezet szükségletét. Az üszők szakszerű nevelésének és élőkészítésének már hagyományai vannak a gazdaságban. Korábban ez volt az akkori szövetkezetnék a legjelentősebb jövedelmi forrása. Marhahizlalásra a perbéníki gazdaságot szakosítják. Jelenleg itt 800-900 állatot hizlalnak. A létszámot távlatilag 1200- ra gyarapítják. A sertéstenyésztésben részben szintén megoldott az állatok összpontosítása é^-^ termelés ^szakosítása. Az anyákat két gazdaságban tartják és ezer férőhelyes — zárt forgós — hizlaldát is kialakítottak. Évente körülbelül 60—70 vagon mennyiségű sertéshúst adnak közellátásunknak. A szövetkezetben a pulykatenvésztésré is szakosítottak. A vezetőség, — tudatosítva a pulykahús termelésének növelését —, az Ivanka pri Dunajl-t Baromfitenyésztést Kutatóintézettel karöltve tervet dolgozott ki, mely szerint a kelet-szlovákiai kerületben háromezer tonna pulykahús termelésére kerülne sor. Ebből mintegy ezer tonna mennyiség jutna a Malý Horeš-i szövetkezetre, a többi a vranoví járásból származna. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium .nem tette lehetővé a koncepciónak a megvalósítását. Nem vették figyelembe, hogy a szövetkezet már részben kialakította a szükséges férőhelyeket és keltetővel is rendelkeznek. A távlati tervnek megfelelően a szövetkezet 15 ezerré növelté? volna törzsállományát és félmillió napos pulykát termelt volna. Egyébként a szövetkezet a pulykákat a nitrai BRANKO vállalattal közösen kelteti. Találkozhatunk olyan jelenségekkel, amelyek gátolják a folyamatos hústermelést, s azt drágítják. A nitrai BRANKO vállalat a tojásokat gyakran tehergépkocsikkal szállítja a szövetkezetből a Trnovec nad Váhom-1 (vágtornóci — galántai, Járás) keltetőbe s keltetés után újra visszaszállíja a napos pulykát! Ez természetesen felesleges, mért a helybeli szövetkezet rendelkezik keltetővel. Reméljük, hogy a jövőben az Illetékes szervek megfontolják ezt és nem drágítják, nem teszik problematikussá a pulykák keltetését és szállítását! Szeretném megjegyezni azt is, hogy a szövetkezet vezetőségi? gondol a tagság igényeinek a kielégítésére Is. Éventé körülbelül 150 ezer csirkét keltetnek és nevelnek fel négyhetes korig, majd kedvezményes áron értékesítik. Jelenleg a szövetkezetben 1300 juhot tartanak, melyek számát a jövőben 3—4 ezerre gyarapítják. Ezgň a szakaszon a rétek és legelők, valamint a tarlók lehető legjobb kihasználásával számolnak. illillllllllillilllllllllllllllillllllll A növénytermesztés rohamos fejlődésével az állattenyésztés is igyekszik lépést tartani. A komárnoi (komáromi) járásban tavaly egész sor ü] állattenyésztési létesítmény kezdte meg az üzemelést. Ezek közé tartozik a Zlatná na Ostrove-i (csallóközaranyosí) korszerű, zárt forgós sertéstelep is, melyet 40 millió korona költséggel a járás tíz szövetkezete közös összefogással épített. A könnyű fémszerkezetű istállókban — tesv szerint — évente 120 vagon sertéshúst ter-A szövetkezetben a hatodik ötéves melnek. Felvételünk a csarnokok -tervidőszak éveiben szeretnének átegyikét mutatja. térni az ágazati irányítási rendszerre, aminek egyik előfeltétele a mezőgaz- Kép és szöveg: Németh István dasági termelés összpontosítása és szakosítása. Az ágazati irányítással egyidejűleg az önálló elszámolási rendszert (chozrascsot) is szorgalmazzák. Az elmondottakból arra követkgztethétünk, hogy a Malý Horeš-i társult szövetkezetben adottak a feltételek és elképzelések a termelés összpontosítására és szakosítására, valamint az ágazati irányítási rendszer bevezetésére. Most már csakis a vezetőkön és a tagságon múlik, hogyan és mikor teremtik meg a termelés jobb előfeltételeit. BARA LÁSZLÖ Legeltetéssel csökkenthető a lemaradás A legelők hozama ebben az időszakban igen gazdag, a füvek tápértéke és vitamintartalma jelentős, így minden feltétel biztosított a tejtermelés fokozására. A Kelet-Szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági igazgatóság adatai nyomán megállapíthatjuk, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok nagy része igyekszik kihasználni a természet adta lehetőségeket, elsősorban a tejtermelés növelése érdekében. Például a poprádi járás mezőgazdasági üzemei 13 ezer 615, a humennéi járásé pedig 9 ezer 468 liter tejjel adnak többet naponta közellátásunknak, mint azt a szerződés előirányozta. Ugyancsak túlteljesíti a napi eladási tervét a svidníki, a Stará Ľubovňa-i, a Spišská Nová Ves-i és a bardejovi járás is. Vannak azonban olyanok is, ahol a napi tejtermelés nagyott „esett“. Így például a košícei járás 21 228, a trebišovi 19 144, a michalovcei 6485, a prešovi 5755, a vranovi 2623, rozűávaí járás pedig 2747 literrel marad el a napi tejeladási kötelezettségétől. A kerület az év elejétől 7,6 millió liter tejjel adós társadalmunknak! Ahhoz, hogy a kelet-szlovákiai kerületben a helyzetet megjavítsák, valamint a tehenenkénti és össztermelést a napi tervnek megfelelően teljesítsék és túlszárynlaják, egy egész sor intézkedést kell foganatosítani. Mi az alábbiakat látjuk a legfontosabbaknak: • azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol nem teljesítik napi tejeladási kötelezettségüket, elemezni kell a helyzetet, meg kell szervezni a legeltetést; ' 9 mindazokon a legelőkön, ahol arra'mód van, rá kell térni a szakaszos legeltetésre; „ 9 a legeltetés alatt is törekedni kell a fejés pontosságára, erre a gazdaság főállattenyésztőjének kell ügyelnie; 9 olyan napokon, amikor a legeltetés nehézségekbe ütközik és ahol a legelők hozama nem kielégítő, az állatokat póttakarmányozásban kell részesíteni; 9 az abraktakarmányt elsősorban a borjas és a nagy tejelékénységet élérő teheneknek kell juttatni; 9 olyan teheneket, melyek nagy tejhozamot nyújtanak, istállón kell tartani s a tejhasznosság szerint takarmányozni. A lehetőségek a tejtermelési terv teljesítésére a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben is adottak. A legeltetés lehetőségét használjuk ki, mert ebben az időszakban olcsón, sok tejet termelhetünk! (illés) A tehenek legeltetése — a napsugárzás, a kiadós mozgás és a gazdag táplálóértékű növényzet ólján — kedvezően hat az állat kittemének harmonikus fejlődésére, ellenállóképességére, vérmérsékletére és tenvészértékére. A coli-baktérium okozta sertésbetegségek A sertéstelepeken a legnagyobb problémát a coli-baktériumok okozta megbetegedések jelentik, melyek közül a szopós malacok coli-hasmenése, az ón. fehér hasmenés és az oedemabetegség a leggyakoribb. A NAPOS MALACOK COLI-HASMENÉSE Az újszülött malacok teljesen védtelenül, a környezetnek kiszolgáltatva születnek. Minden olyan hatás, amely károsan érinti őket, igen erőteljesen befolyásolja későbbi életüket. A kocák bélsarában mindenkor megtalálható a betegséget okozó coli-baktérium, tehát a malacok is előbb-utóbb fertőződnek vele és esetenként hasmenést okoznak. Ez az ún. naposkori coli-hasmenés. Ezek a baktériumok azonban csak bizonyos körülmények között okoznak megbetegedést. Igen fontos ebből a szempontból az, hogy a malacok előbb jussanak a föcstejhez, mint a coli-baktériumokhoz. Ezért a legjelentősebb a betegség leküzdésében a higiénikus elletés s a malacoknak a föcstejhez való mielőbbi jutása. A későbbiek során óvni kell a malacokat a nedves, hideg környezettől, mert megfázásra vezethető vissza — a legtöbb esetben — a tömegesen fellépő naposkori coli-hasmenés. A beteg malacokat, — melyeknek híg, sárgás, jellegzetes szagú hasmenésük van —, mielőbb kezeljük antibiotikummal, mert ellenkező esetben a hasmenésben szenvedő malacok 20— 50 százaléka is egy-két napos betegség utón teljésen lesoványodva elpusztulhat. A betegség megelőzhető, ha a fiaztatóban optimális környezeti feltételeket alakítunk ki (30—32 fok hőmérséklet, száraz környezet, tiszta alom, higiénikus elletés), valamint ha a föcstejet a malac születése utón azonnal elfogyasztja. Különösen figyelni kell az előhasi kocák malacait,' mivel a betegség ezeknél gyakoribb. FEHÉR HASMENÉS Általában két-három hetes korban jelentkezik. Előhasi kocasüldők malacainál gyakrabban és súlyosabb formában fordul elő. Legtöbb esetben minden különösebb beavatkozás nélkül gyógyulnak a malacok. Súlyosabb formáinál a malacokat antibiotikummal kell kezelni. Megelőzése általában a szigorú állategészségügyi rendszabályok betartásával sikeres lehet. OEDEMA-BETEGSÉG Közvetlenül választás után lép fel és hirtelen elhullásokkal vagy pedig tömeges hasmenéssel vonja magára a figyelmet. Oka, hogy a választással együtt a takarmányozás is megváltozik, s a kocatej, mint táplálék megszűnik. A korábban kocatejen szaporodó bélbaktériumnk táplálék hiányában elpusztulnak, s helyüket az igénytelen coli-baktériumok foglalják el. A választás utáni 6—7. napon a malacok kelleténél több takarmányt fogyasztanak, mert eddig a kocatejre vártak és a kelleténél kevesebb takarmányt fogyasztottak. A béltraktus megterhelése (bezabálás) miatt a bél mozgások leállnak és így a coli-baktériumoknak módjukban áll a vastagbelekből — amely egyébként rendes tartózkodási helyük — a vékonybelek felé szaporodni. A vékonybelekből az általuk termelt mérgező anyagok — felszívódva a szervezetbe — hirtelen mérgezésszerü elhullást vagy gyomor- és bélgyulladást, hasmenést idéznek elő. A betegségből eredő veszteség (elhullás és a súlygyarapodás elmaradása) igen jelentős. A betegség megelőzése érdekében a legfontosabb tennivaló, hogy a malacok előtt csak annyi eleség legyen, melyből nem fogyaszthatnak a kelleténél többet. Ennek érdekében ebben az időszakban adagoltan takarmányozzunk. Tanácsos az is, ha a takarmányba vagy ivóvízbe olyan gyógyszereket keverünk, melyek meggátolják a coli-baktériumok túlságos elszaporodását. A veszteséget csökkenteni lehet, ha ebben az időszakban még fokozottabban ügyelünk arra, hogy egyéb károsodás ne érje a malacokat. Ennek érdekében gondoskodjunk kellő mennyiségű, hőmérsékletű és jó minőségű ivóvízről, valamint a malacok számára koruknak megfelelő hőmérsékletű és száraz fekvőhelyről. Ilyenkor persze a vízsugárral való kutricatisztogatás nem ajánlatos, mert súlyosbíthatja a helyzetet. IFm)
