Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-31 / 30. szám
1978. július 31. SZABAD FÖLDMŰVES. Űj méheszév ffpr kezdődik Augusztusi teendők Augusztus elsejével megváltozik a méhek élete. Tavasszal az egyes méhcsaládok a behordott nektárt a Hasítástól távolabb tárolták, így az anyának petézésre szabad sejteket biztosítanak. A következő időszakban a behordott édesharmatot a fiasítás közelében helyezik el, mely íokozatosan kevesebb lesz. Hazánk déli részén — egyes helyek kivételével — nincsenek nektárt kínáló növények, tehát alig van, vagy csak kevés a hordás. A fiasítás folyamata gyengül. Mi a méhész kötelessége ebben az esetben? Az új méhészév kezdetével a kikelő méh testi tulajdonsága megváltozik. A nyári méhek csak öt-hat hetet élnek, a most születő — téli méhek — szaporodnak. Életidejük hosszabb: azaz öt-hat hőnap. Számos vizsgálat azt is bizonyította, hogy vérsejtjeik összetétele különbözik egymástól. A méhész kötelessége tehát, hogy az évad kezdetén kis adagokban való serkentéssel arra ösztönözze a családot, hogy minél több jól táplált fiatal méhet neveljen. Répacukrot tartalmazó szörpöt kapnak. A garatmirigyükben pempös váladékot termelnek. Az utóbbit túlnyomó részben az idősebb munkásméhek termelik úgy, hogy a nektárt és édesharmat begyűjtésénél ösztönszerűleg készítik azt. Az öreg munkásméhek hiánya esetén a fiatal méhek is termelhetnek váladékot. Ez kihat a méh szervezetére anynyira, hogy nem éri el azt a megfelelő testi állapotot, mely a méhcsaládok tavaszi fejlődéséhez szükséges. Az előrelátó méhész ebben az időszakban a következő intézkedéseket valósíthatja meg: 1. A fiatal telelő méhek születésekor a családokban ne legyen nagyobb terjedelmű nyílt fiasítás, melynek álcái még igénylik a pempöt, melyet a fiatal méhek termelnek. 2. Ügyeljen arra, hogy a fiatal méhek erejét ne terhelje invertáze feldolgozással, melyet a téli készlet kiegészítése céljából beadott cukorszörp tartalmaz. Az első követelményt úgy érheti el a méhész, hogy a téli készlet kiegészítésére beadott cukorszörpöt augusztus végén nagyobb egymásutáni adagokban juttatja a szűkített fészekbe a családnak. A fészket azért kell szőkíteni, hogy a méhek a szörp feldolgozása után kénytelenek legyenek az üres sejtekben tárolni. Ilyenkor az anyának már csak kevés üres sejt áll rendelkezésére. Ha célszerűen járunk el, sok fiatal, hosszúéletű téli méh kel, ezek nem gondoznak nyílt fiasítást, hanem tartalékolják a következő tavaszra. A pihent, nagy létszámú család, a méhész örömére nagy lendülettel indul fejlődésnek. Második követelmény, hogy a fiatal méheket ne kényszerftsük invertázé feldolgozására. Ezt a következőképpen oldja meg a hozzáértő méhész: augusztus vége felé. amikor a cukorszörp feletetését szorgalmazza, a családok még nagyszámú öregebb méhhel rendelkeznek. Ezeknek az a küldetésük, hogy a beadott szörpöt feldolgozzák. A tapasztalt méhész tehát a téli készlet idejében való kiegészítésénél sikeresen kihasználja az öregedő méhek erejét, megkímélve a fiatalabbakat, hogy annál hatásosabban vegye igénybe azokat tavasszal. Szólni kell még a fiatal méhek fehérjeanyag ellátásáról is. Nyáron a fiatal méhek nagy mennyiségű virágport fogyasztanak. Az így nyert fehérje а ретро termelését segíti elő. A fiatal téli méh szervezete már nem fordíthatja a testében felgyülemlő fehérjét pempőtermelésre. Ennek következtében a fehérjeanyagok a méh szervezetében az úgynevezett zsírtestben tárolódnak. Ezt tavasszal használhatják fel a fiasítás etetésére, ретро formájában. Augusztusban már nincs vlrágporhordás, s nagyobb mennyiségben a fészekben sem található. A gondos méhész ajándékként beakaszt a család fészkébe egy virágporos keretet, melyet a tavaszi bő hordás alkalmávat tett félre. Ennek hiányában cukormézes lepénybe kevert virágpor-pótlóval (pékélesztő, zsírtalanított tejpor stb.) pótolja a szükségletet. Svancer Lajos Ebben a hónapban' a fiatal foglyok és fácánok tolla fokozatosan kiszínezódlk, azonban a repülést már tökéletesen elsajátították. A különböző fajokhoz tartozó többi madarak vedlenek. Az időjárásnak megfelelően a gólyák vándorútra készülődnek. Itt hagy bennünket a kakukk, a kerti gerle, a vadgalamb és a fürjecske is. Az Idősebb szarvasbikák augusztus derekáig — a fiatalabbak később — hántják agancsaikat. A háncs eltávolítása úgy történik, hogy a bika agancsát a fák, bokrok törzséhez dörzsöli. Színe a bőr alatt halvány, majd fokozatosan megbámul. Augusztus utolsó hetében a dánbikák is elkezdik lapátjaik tisztítását. Igyekszenek, hogy a nász Idejére „szépek“ legyenek. Viszont, ebben a hónapban befejeződik az őzvad násza, és ezt követően az öreg őzbakok titokzatosan Bltűnnek. Ez a hónap az utolsó lehetőség arra, hogy beszerezzük a télre szükséges takarmányt, az erdei gyümölcsfák termését a vadak etetésére. Erre a célra fenntartott földeket, remízeket bevetjük repcével. Ez télvíz idején rendkívül jő és kiadós takarmányt nyújt vadjainknak. A fácánokat etetjük, így csalogatjuk őkét a remízekbe vagy a kis erdőkbe. A fácánosban figyelmesen megnézzük a csapdákat, amelyeket a ragadozók fogására állítottunk fel. Idejében megszervezzük az éjjeli szolgálatot is, hogy elejét vegyük a fácánkakasok lelövésének. Azokban az erdőkben, ahol szarvasállomány van, körültekintően kiszemeljük azokat a bikákat, amelyeket szeptemberben őhajtunk lelőni. Egyidejűleg rendbehozzuk azokat a vadászösvényéket, amelyeken cserkészni szándékszunk az „grdők királya“ után. A vadállomány szaporodásához, valamint helyhezkötéséhez kedvező környezeti feltételeket kell kialakítani. Sík és dombterületeink, erdelnk, csendereseink, szélvédő pásztáink vadeltartóképessége jelentősen fokozható változatos termésű vadföldek létrehozásával, különféle mag- és bogyós-cserjék ültetésével, etetők létesítésével, vadbúvók képzésével. Ismert jelenség például, hogy a fogoly és a fácán félidőben a dűlőutak, patakmedrek, vasútvonal, sőt országutak mentén lévő bokrokban, keres menedéket és táplálékot. Fontos feladatunk tehát, hogy eme madarainkat elvonjuk a veszélyeztetett helyekről: megfelelő búvóhelyet és táplálékot nyújtsunk nekik. Ennek érdekében alakítsunk ki időszakos védősűrűket. A fácán a fogolynál jobban kívánja a védősűrfit, ebben a fát. Ez biztosítja helyét, valamint védelmet nyújt az időjárás és a ragadozók elleti. Ezért в'védősűrűket elszórtan és mozaikszerűen helyezzük el. A fácán nagyobb kiterjedésű védősűrűt kíván, mint a fogoly, ezért a fa- és bokorcsoportok, csenderesek fél hektárról akár tizenöt hektár terjedósűek is lehetnek. A védősűrűk száma, kiterjgdése és minősége a vadászterület viszonyainak és a tenyésztés céljának megfelelően váltakozik. Olyan legyen, melyben a vad szívesen tartózkodik. Ne legyen túl magas és sűrű, de kifogástalannak kell lennie. Legjobb a homokos, könnyű talaj, ahol a fácán könnyen kaparhat, fürödhet, esős Időben pedig könnyen felszárad. Az uralkodó szeleket sűrű szélfogó cserjeszinttel, esetleg sűrűn telepített, de csonkított fenyőkkel megtörhetjük, mert ezek a havat a szegélyen felfogják. A védősűrűk szélein húsz méter szélességben telepítsünk tüskés bokrokat (galagonya, kökény, akác, szeder stb.), hogy az avatatlanok ide ne juthassanak be. Az ültetendő növényfajták kiválasztásánál mindig ügyeljünk arra, hogy a gallyazök, a vihar elleni védőövezetek, fapászták, örökzöld bokrok olyanok legyenek, melyeknek termését — különösen télen — megehesse a fácán. A fogolynak azért is nagy szüksége van védősürű-övezetre, facsoportokra, mert télen a hó és a hideg, valamint a ragadozók ellen takarást, tavasszal — a költés idején — jó fészkelőhelyet és védelmet nyújt az időjárás ellen. Megmarad ugyan a sík, takarás nélküli területeken is, de Ilyen helyeken csak a kedvező időjárású években szaporodik el, de nem olyan mértékben, mint a fával tarkított területeken. Tehát a fogolyállomány sokkal nagyobb a folyó vagy a patak mentén, vagy olyan helyeken, ahol facsoportok, sűrű aljnövényzetü fasorok, bokros árokpartok vannak, mint a kopár részeken. Nem szereti a nagykiterjedésű, erdős területeket,de szükség esetén szívesen húzódik be az erdő szélébe. Ezért az ilyen területeken az erdők széleit a fogoly igényelnek megfelelően alakítsuk. Augusztusban lőjjük a vadkacsákat, a gácsért. Lövésnél vigyázzunk a víz tükrére. Szép vadászélményt nyújt a vadgalamb vadászata Is,, természetesen a vonulást megelőzően. Nagy figyelmet fordítsunk a tőrözésnek azokon a helyeken, ahol ez divat és szenvedéllyé vált. Szeműnk a vadátjárókon-váltókon, barázdákon legyen. Ebben a hónapban, ahol a szaporulat megfelelő, engedélyezett a fogoly vadászása Is, természetesen a vadásztársaságokba szervezett, vadászjeggyel rendelkezők részére. J. M. Habrovský Hogyan védekezek? A (épekben volt fertőzött, fiasítás, de nem sok. A kaptár alján annál több meszesedet! fiasítás hevert. Összeszedtem belőle egy gyújtódobozra valót és elvittem az állatorvosnak. Nyomban meg is vizsgálta, de gyógymódot ö sem tudott. Hozzáfogtam hát a mentéshez a magam feje szerint. Egy gyermektápszeres dobozt minden este megtöltöttem fele-fele arányban készült cukorszörppel ás a beteg családot megetettem. Egyúttal pedig három naponként egy szép fiatal lépet tettem a fészek közepébe. Az volt a célom vele, hogy a beteg fiasításos lépeket lassacskán kiszorítsam. Az etetést három hét múlva befejeztem. A kiszorított lépeket a fészektől távolabbra akasztottam, kiselejtezésükre várva. Továbbra már nem figyeltem az időt pontosan. Elég az hozzá, hogy a méhcsalád a legközelebbi vizsgálatkor szép volt. Népe sok, az új lépekben bő eleség. A munkám megtérül azzal, hogy a selejtezett lépekbőt viaszhoz jutok, a méhcsaládok jók, megállják a helyüket. S. I. Az 1900 as évek elején, gőzölt bükkfából készített méhkaplár. Több kiállításon sikerrel szerepelt. Fotto: —nki— A ragadozók fogása A ragadozók szaporodása ellen körültekintően kell védekezni. A régebbi csapóvasakat, dorongcsapdákat újabban az élve-fogás váltotta fel. Erre a csapó -és billenőláda a legegyszerűbb, de' legeredményesebb eszköz. Ebből a jól kezelt vadászterületen száz hektárra átlagosan két darab szükséges. A menyétek fogására igen alkalmasak az olyan jól bekerített helyek, ahol a menyét a csalétekhez csak egy betoncsövőn keresztül juthat. A cső végén helyezik el a csapóládát. A szarkák és szürkevarjak fillen nem érdemes mérget használni, mert a mérgezés veszélyes következményekkel járhat. A lelövésen és az uhuvadászáson kívül jő eredményeket lehet elérni a hollandiai módszerrel, melynek lényege: dróthálóval felülről is bekerített trágyarakás, amelyhez a varjak csak a tetőn levő létraszerű nyílásrendszeren át juthatnak be, de ki már nem repülhetnek. A hálón belül csalogatóul egy élő varjút Is el lehet helyezni. j. M. H. Gondoskodnak az utánpótlásról Több halászszervezeti lagtól hallottam mér, hogy baj van az utánpótlással. Kevés fiatal szeret foglalkozni eszel a szép sportággal. Ezt sokan azzal magyarázzák, hogy költséges, mások viszont azzal, hogy nem fizetődik ki. Igaz nem olcsó a halászfelszerelés, az engedély, sok időt is kíván ez a hobbi. A szenvedélyes horgászok többségét nem a nyereség vágya viszi a vízpartra, hanem a természet szeretete, ahol pihenést, kikapcsolódést keres, valamint a kapás, a bevágás, illetve a horgász és a hal küzdelme. Nem hiszem, hogy a fiatalokban nincs meg ez a vágy. Véleményem szerint inkább nemtörődömség az oka annak, hogy egyes szervezetekben rendszeresen és következetesen foglalkoznak a fiatalokkal: jú tanácsokkal, segítőkészséggel, versenyekkel, előadásokkal stb felkeltik az érdeklődést körűkben. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy a fiatalok elriasztják a halat, hangoskodnak és nem tudják megfelelően kezelni a felszerelést Számtalan példát lehetné említeni, hogy a zajos fürdőhelyek közelében is szép zsákmányhoz jutott a horgász. Azt hiszem, hogy barátaim közt akadnak olyanok is, akik elfelejtették, hogy ők is voltak „kezdők“. Panaszkodás helyett tehát inkább jó tanácsot, magyarázatot adjunk. Ilyenkor az eredmény Is megmutatkozik. íme egy példa: Ebben az évben több pedagógus halásztárs közreműködésével Kamenínben (Kéménden) a Csehszlovák Szovjet Barátság Szövetsége védnöksége alatt negyvenkilenc tagú ifjú horgászok köre alakult. A pedagógusok a fiatalokat ellátták jó tanácsokkal a felszerelést illetően és különféle hasznos tudnivalókkal. Ennek az lett az eredménye, hogy a Garamszigeten már megrendezték az első versenyt. A rajthoz harmincöt ifjú állt. Igaz ugyan, hogy a nagy halak nem haraptak, de apréhallal sokan büszkélkedhettek. A győztes Veres Nándor lett, tizennégy aprőhallal. A CSSZBSZ alapszervezete a szükséges horgászfelszerelés megvásárlásához is hozzájárult. A propaganda és az agitáció hatása már most gyümölcsözik, tovább szaporodik az érdeklődők száma. A horgászkor tagjai segítséget nyújtottak az aratási munkálatokban. Az itt szerzett pénzből felszerelést vásároltak. így az anyagi gondok is megoldódnak. Ezenkívül még egy versenyt rendeznek, ahol többek között a természetben is elkészíthető halételek „titkaival“ is megismerkednek. Azt hiszem, hogy így és hasonló mődon megoldható az utánpótlás másutt is. J. P1 a v e c Felszerelés, csali - és a hal Az eredményes horgászathoz tartozik a jól megválasztott horgászhely és — a megtelelő csali mellett — a gondosan összeállított horgászszerelés, a jó „horgászkézzség". A horgászok és a halak közt tolyő. Immár évszázados küzdelem kellően tapasztalttá és óvatossá tette a halakat. A különböző cégek által, nagy választékban előállított, korszerű horgászkellékek ma mér nem jelentenek luxust, egyértelműen az „eredményes“ horgászatot segítik. Aki ma halat akar hazavinni a horgászkirándulásról, az ugyancsak odafigyel a „készség“ összeállítására. Ennél elsőrendű szempont a finom, könnyű szerelés. A horgászcikkipar ma már olyan korszerű gyártmányokkal segíti a sporthorgászokat, mint a pehelykönnyű műanyag csóbotok, melyeket órákon át lehet — fáradtság nélkül — kézben tartani. Az úsztatós, pergető, vagy éppen legyező, horgászatot folytató sportember az egész napot áthorgászhatja anélkül, hogy különösebben elfáradna a karja. A könnyű, finom szerelés másik főszereplője a műanyag horgászzsinór. Az ipar rohamos fejlődése Sredményezte, hogy e kívül álló előtt hajszálvékonynak tűnő damylok, platyluk, silonok teherbíró képessége, szaknyelven: szakító szilárdsága hihetetlen mértékben megnőtt. Ennek eredményeként a halak számára kevésbé feltűnő, egészen vékony zsinórra köthetjük horgainkat. Nyílt vízi horgászatnál, ahol a hal nem tud elakadást jelentő fedezékbe futni, nagyobb halakhoz is megfelel a 0,25—0,30 mm-es zsinór, teherbírása 3,5—4,5 kg. Még a nagy igénybevételt jelentő, nád menti pontyozáshoz Is alkalmas ma már a 8—12 kg szakítószilárdságú 0,40— 0,50 mm-es, jó minőségű műanyag zsinór. N. M. jó ötlet Az Ex Plzeň ’78 országos gasztronómiai kiállítás egyik érdekessége volt, hogy a sült hal után vágyódó látogató maga keríthette horogra ebéd-porcióját. A halaktól bővelkedő tárolómedence bal partján jegyet vett, mire komplett horgászbotot kapott kölcsön csalétekkel együtt, a jobb parton pedig már leste a szakács, mekkora halat dobhat a forró zsírba. Horgászrendez- ч vényekén nem ártana ezt az ötletet hasznosítani. —ksz—
