Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-31 / 30. szám
1976. július 31. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A lehető legjobb termeseredmény elérésére törekednek A CSKP KB és a szövetségi kormány felhívása falvaink dolgozói körében nagy visszhangra talált. A gazdaságok sokaságában a termés gyors és veszteségmentes begyűjtésére, a szalma és a takarmánynövények jó minőségben való betakarítására s tárolására, a szárazságtól szenvedő növények öntözésére törekednek. Amikor a Dolné Peter-i szövetkezetben jártam már teljes ütemben folyt az aratás. Komoly fogyatékosságnak tartották, hogy a terményfelvásárló- és ellátó üzem egyik napon a normánál kissé nagyobb nedvesség A tanulmányi tervdokumentáció elkészülése után az öntözőrendszernek az 1973—1975-ös években kellett elkészülnie. A talajmunkákkal és a földalatti csőhálózattal a nitrai vízművek Dunajská Streda-i í dunaszerdahelyi) részlege tervezett határidőre' elkészült. Sajnálatos azonban, hogy az Olomouci SIGMA a szivattyúkat nem szállította határidőre (a hat szivatytyúnak a múlt év harmadik negyedévére kellett volna megérkeznie) és a hálózatnak idén 572 hektárt kellett volna ellátnia életet adó vízzel. A szövetkezet a határ ezen részén Pócs Vilmos magyarázza a sávos öntözőberendezés működését. ( | hai) tartalmú búzát nem vette tőlük át. Ez semmiképpen sem öregbíti a felvásárlók jó hírnevét, hiszen napjainkban mindent el kell követniük azért, hogy a termés minél hamarabb és tervezett mennyiségben biztonságos helyre, vagyis az állami raktárakba kerüljön. Annál is inkább, hiszen ók rendelkeznek a normánál nedvesebb gabona szárításához szükséges kapacitással. Bartakovics István mérnök a szövetkezet elnöke és Mészáros Zoltán elnökhelyettes arról tájékoztatott, hogy a termények jó termésátlaga, valamint veszteségmentes begyűjtése érdekében mindent megtették. Az állatállomány takarmányszükségletének fedezése céljából, a gépi begyűjtés szempontjából alkalmatlan területekről is betakarították a szálastakarmányt, ezzel egyidejűleg a szalma minőségi tárolása van napirenden, mert idén a takarmányalapban ezzel is számolniuk kell. Az évelő takarmányok ideális termésátlaga érdekében a termőterületet jól beöntözték. Az öntözőrendszerrel behálózott földeken a gabona után mintegy 150 hektáron vetnek másodnövényt. A szövetkezet határának csak a nyugati részén nyílott lehetőségük öntözőhálózat építésére, mert a 4-es számú csatorna ott tette ezt lehetővé. a vetési tervet gabona-, takarmány- és kertészeti növénytermesztésre állította be. Érthetően, itt termesztik az évelő takarmánynövények többségét, mert öntözéssel kimagasló hozamot érhetnek el. A foghíjas öntözőrendszer azonban meglehetősen sok boszszúságot okozott a vezetőségnek. A szivattyúk szállításának az elodázódása gátolta az előzetes elképzelések megvalósítását. Amikor a szövetkezet vezetősége megbizonyosodott róla. hogy a SIGMA többszöri sürgetésre sem szállítja a tervezett beruházáshoz szükséges szivattyúkat, rákényszerült arra, hogy több mint félmillió koronás, terven kívüli költséggel ideiglenes (55 kW-os) szivattyúkat szereljen fel. Az idén uralkodó szokatlan szárazság bizonyítja, hogy helyesen cselekedtek. Ezekkel a szivattyúkkal lehetővé válik a 60 hektáros kertészet és az évelő takarmányok termőterületének egyenletes vízellátása. Sajnos, idén a lucerna első kaszálása előtt az ideiglenes szivattyú teleppel nem készültek el, ezért az első kaszálás hozama nem érte el a feltételezett szintet. A szivattyúk éjjel-nappal megszakítás nélkül üzemelnek. Az öntözést részben a hidránsra kapcsolt csővezetékes szórófejes és sávos öntözőberendezésekkel végzik. Az öntözőcsoport vezetője Guba János, szakmai irányítója pedig Pócs Vilmos. * A sávos öntözőberendezéseket tartják szövetkezetükben a legmegfelelőbbnek. melyeknek gumivezetéke egyenként 250 méteres. Ezekkel egy hektár 5 ár terület 20 órán belül úgy beöntözheto. hogy a terület négyzetméterére 60 liter víz jusson. Napközbén. amikor a berendezéséket egyik helyről a másikra áthelyezik három, éjjel pedig a személyzetből két embert alkalmaznak, akik felügyelnek az öntözőberendezések működésére l^zzel kellő mennyiségű mesterséges csapadékot juttatnak a kertészet növényeire és a lucernára is. Tény, hogy enélkül sem az egyik, sem pedig a másik nem nyújtaná a várt terméseredményt. Az öntözőrendszert a szomszédos állami gazdasággal közösen használják. Szerződésileg megegyeztek abban, hogy a napi 24 órás üzemelés alatt egyik gazdaságban sem használhatnak húsz szórófejnél többet, mert az ideiglenes szivattyúk teljesítőképessége csak ennyit tesz lehetővé. Ezért csak bizonyos, s nem az egész behálózott területet öntözhetik. A földeken járva megállapítottuk, hogy a beöntözött kertészeti és takarmánynövények szépen fejlődnek. Ez előfeltétele a jó terméseredmény elérésének. Szükséges is, hiszen a kertészetnek a pénzügyi terv alapján hektáronként mintegy 60 ezer korona értékű árut kell forgalmaznia. Ha ezt a feladatot túlteljesítik, az annak köszönhető. hogy a vezetőség jól szervezte a munkát, s az öntözéssel megbízott emberek mindnyájan derekasan végezték feladatukat és ezzel részesei lettek a termelés fellendítésére s a takarékosságra serkentő párt- és kormány felhívás teljesítésének. HOKSZA ISTVÁN Mészáros Zoltán alelnök a kertészetben. Ä költség nem változik, a haszon megduplázódik A tudományos gazdálkodás rendszerének intézete, dolgozói érdeklődését arra irányította, hogy keressék a termelés közgazdasági célszerűsége fokozásának a módját. Ezzel arra törekedtek, hogy jelentős sikereket érjenek el, a terimés takarmányok betakarítása és tartósítása során keletkező-veszteségek csökkentésében. Ebben az igyekezetben napirendre tűzték a betonból készült, földbe süllyesztett »Uóvermek befogadóképességének a megduplázását olymódon, hogy kis költséggel deszka magasítókat készítettek a vermek betonkoszorúja fölé, s ezzel dupla mennyiségű zöldanyagot helyezhettek el/azokban. Ezzel a megoldással a köbméterenkénti hasznosítható terület mintegy 50 korona költséget Igényelt. Az intézet ezt a feladatot a bene- Sovi járás zdisiovicei szövetkezetében valósította meg múlt év őszén. A silóvermek deszkamagasítóval való átadására a járás mezőgazdasági szakembereinek a jelenlétében, szakelőadás és silózási bemutató keretében került sor. A szóbanforgó szövetkezet silóvermeinek a mérete a következő: 40 méter hosszú, 14 méter széles és 2 meter mély. Ilyen veremben 1120 köbméter szilázs fér el. A deszkamagasítókat a betonperembe süllyeszthető acél tartóoszlopok közé helyezték két méter magasságig. Ezzel a silővermek befogadóképessége a duplájára, vagyis 2240 köbméterre módosult. A magasítók kivitelezésének teljes költsége — az anyag, s a munkaköltséggel, valamint a szállítással együtt — 55 910 koronát igényelt. Egy köbméter szilázs 49,90 korona költségbe került. Jelentős megtakarítást értek el az igelit lepedők hasznosításával is, hiszen a magasítók alkalmazása kapcsán 4 méteres szilázs vastagságot takarhattak, míg régebbén csak kétmétereset, ami közgazdasági szempontból ugyancsak jelentős tényező. A magasítókkal ellátott vermekbe 23,5 százalékos szárazanyagtartalmú silókukorica szecskát töltöttek. A betakarítást KS—2,6-os típusú kombájnnal, valamint E—280-as magajáró szecskázóval végezték. A szállításhoz RD—5-ös típusú önürítős traktorvontatású pótkocsikat használtak. A vermek zöldtömegét tolólapátos lánctalpas traktorokkal Egyengették, a gyúrást pedig kerekestraktorok után akasztott nehéz réti hengerekkel végezték. így naponta 280—3Ó0 köbmé- , tér takarmányt silóztak. Nagyon előnyösnek és gazdaságosnak bizonyult a zöldtömeg gyors tö-1 mörítése, tehát az egyik munkaművelet szorosan kapcsolódott a másikra. Mire megteltek a vermek; a tömörítéssel és a takarással is készen voltak. A szilázs hasznosításakor megállapították, hogy a tárolás során keletkezett veszteség mindössze 10,2 százalékig terjedt, ami a deszkamagasítók használatának előnyét bizonyítja. Ugyanakkor a laboratóriumi vizsgálat kiderítette, hogy a kukoricaszilázs szárazanyaga 22,3—24,72 százalék közt váltakozott. A takarmány emészthető nitrogén tartalma 1,32, keményítő egysége 12,79, rostanyaga 5,73, hamuanyaga 1,9, zsiradék készlete pedig 6,66 százalék volt. Nagyon jónak bizonyult a szilázs emészthetősége és savtartalma is. A szilázst tehenekkel, valamint hízómarhákkal etették. A hízóknak főtakarmányként 30 kg-ot adtak belőle naponta darabonként, — kiegészítésre 1 kg tápot is kaptak. Az 1976-os év első negyedében napi átlagban 0,893 kg-os súlygyarapodást értek el a szilázs etetésével, s a napi 1 kg abrakot is hozzászámítva a súlygyarapodás egyedenként 1,16 kg volt. Számokban kifejezve a mezőgazdasági üzem 1 kg húst 7,30 korona teljes költséggel termelt. Ez azt bizonyítja, hogy hasonló tartalékok más gazdaságokban is fellelhetők, amihez az szükséges, hogy ésszerű újítással feltárják a tartalékokat. —hai— A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ALTALAJÖNTÖZÉS SZENNYVÍZZEL A Szovjetunió Önfözésgépesítési Kutatóintézetének kísérleti gazdaságában, a tizenegy hektár területen felállított _ öntözőberendezés háztartási szennyvizet éá állattenyésztő telepekről származó derített szennyvizet juttat az altalajba. A szenhyvizet gyűjtőtartályban fogják fel, ahol nyomás alatt, azbesztcement csöveken keresztül ülepítő medencékbe továbbítják mechanikai derítés Túrjából. Innen a szennyvíz gravitációs úton kerül a zárt öntözőberendezésbe, amely 50—60 cm mélyen és egymástól 1,25 m távolságban elhelyezett, 150—200 méter hosszú, perforált polietilén csövekből áll. A víz a csövek alján fúrt nyílásokon keresztül az altalajba szivárog. A berendezés jól megoldja a szennyvizek hasznosítását, a talajt évente több, mint 3 tonna mennyiségű humusszal gyarapítja hektáronként és jelentős terméstöbblet elérését teszi lehetővé. M. T. AZ ABRAK VÁLTOZÁSÁNAK HATÄSA SÜLDŐKRE Mind az egyes takarmány-összetevőknek, (mint pl. a pelv hésítéskor), mind a kész keveréktakarmányoknak a hőkezelése (pl. granuláláskor) módosíthatja a sertéstartás eredményességét. Míg azonban a pefyhesítés valószínűen nem fokozza a termelést, a granulálás talán a fejlődési arányt és a takarmánvértékesítést is növeli. Hőkezeléskor a gabonakeményítők kocsonyásodása befolyásolhatja a gyomorfekély előfordulásápak gyakoriságát. Másrészt az abrak szemcsézettsége bizonyos kedvező hatással lehet az egészségi állapotra. (Vet. Réc SZELLŐZTETÉS SERTÉSISTÄLLÔKBAN A Dániában kidolgozott szellőzőrendszerrel hideg, vagy fűtött friss levegő juttatható az istállóba. A központi, kis átmérőjű csővezetékből fúvókákon kilépő levegő sebessége 5 méter másodpercenként. A friss levegő a sertések fölül mintegy elhúzza az elhasznált levegőt, majd keverés után ismét visszajuttatja az istálló légterébe. A rendszer 4500 m3 levegőt mozgat meg óránként, de a sertések közvetlen közelében mozgási sebessége csak 0,2 m/sec, (—TAz SSZ—2-es típusú, modern gabnnaszárítő berendezést a Strážuv na Sumavé-i KOVODRUÉSTVO vállalat gyártja. Ez a berendezés higiénikus körülmények között — tiszta, forró levegővel —■ szárítja a gabonát. A szárítőtoronynak két része van, melyeken a magvak egyszerre keresztülhaladhatnak egyik részből a másikba. E részek közepén van a légtechnikai betét, amely körül a szárítandó magvak fokozatosan lejjebb esnek. Ezalatt felmelegednek és csökken nedvességtartalmuk. A torony alsó részében azután a magvakat tárolási hőmérsékletűre hűtik. A könnyű fűtőolajjal üzemelő berendezés szárítási hőfoka 50—150 fok Celsius között szabályozható. Kép és szöveg: M. Vödére A nitrai járásban az elsők között^ a Nová Ves nad 2itavou-i „SIKER“ és a sládeékovcei „HALADÄS“ szövetkezetben kezdték el az aratást. Felvételünk az előbb említett szövetkezet főmérnökét, Daniel Križan elvtársat (balról), elnökét, Milan Kováé mérnököt, és főagronőinusát, Karol Havala mérnökök mutatja be, akik elégedettek a kicsépelt búza minőségével. P. Matis)' * * * t I *--• I ti 14 t * V I f< * i * * * « t « « ♦ tilt » í< « < « > « « "I—j~ | ****** » * b * í) * I ****** i Ij « I ♦ » tété»* »*»♦*.*!
