Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-07-31 / 30. szám

1976. július 31. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A lehető legjobb termeseredmény elérésére törekednek A CSKP KB és a szövetségi kormány felhívása falvaink dolgozói körében nagy visszhangra talált. A gazdaságok sokaságában a termés gyors és vesz­teségmentes begyűjtésére, a szalma és a takarmánynövények jó minőség­ben való betakarítására s tárolására, a szárazságtól szenvedő növények öntözésére törekednek. Amikor a Dolné Peter-i szövetke­zetben jártam már teljes ütemben folyt az aratás. Komoly fogyatékos­ságnak tartották, hogy a terményfel­vásárló- és ellátó üzem egyik napon a normánál kissé nagyobb nedvesség A tanulmányi tervdokumentáció elké­szülése után az öntözőrendszernek az 1973—1975-ös években kellett elké­szülnie. A talajmunkákkal és a föld­alatti csőhálózattal a nitrai vízművek Dunajská Streda-i í dunaszerdahelyi) részlege tervezett határidőre' elké­szült. Sajnálatos azonban, hogy az Olomouci SIGMA a szivattyúkat nem szállította határidőre (a hat szivaty­­tyúnak a múlt év harmadik negyed­évére kellett volna megérkeznie) és a hálózatnak idén 572 hektárt kellett volna ellátnia életet adó vízzel. A szövetkezet a határ ezen részén Pócs Vilmos magyarázza a sávos öntözőberendezés működését. ( | hai) tartalmú búzát nem vette tőlük át. Ez semmiképpen sem öregbíti a felvásár­lók jó hírnevét, hiszen napjainkban mindent el kell követniük azért, hogy a termés minél hamarabb és tervezett mennyiségben biztonságos helyre, vagyis az állami raktárakba kerüljön. Annál is inkább, hiszen ók rendelkez­nek a normánál nedvesebb gabona szárításához szükséges kapacitással. Bartakovics István mérnök a szö­vetkezet elnöke és Mészáros Zoltán elnökhelyettes arról tájékoztatott, hogy a termények jó termésátlaga, va­lamint veszteségmentes begyűjtése ér­dekében mindent megtették. Az állat­­állomány takarmányszükségletének fe­dezése céljából, a gépi begyűjtés szempontjából alkalmatlan területek­ről is betakarították a szálastakar­mányt, ezzel egyidejűleg a szalma minőségi tárolása van napirenden, mert idén a takarmányalapban ezzel is számolniuk kell. Az évelő takarmányok ideális ter­mésátlaga érdekében a termőterületet jól beöntözték. Az öntözőrendszerrel behálózott földeken a gabona után mintegy 150 hektáron vetnek másod­növényt. A szövetkezet határának csak a nyugati részén nyílott lehetőségük öntözőhálózat építésére, mert a 4-es számú csatorna ott tette ezt lehetővé. a vetési tervet gabona-, takarmány- és kertészeti növénytermesztésre állí­totta be. Érthetően, itt termesztik az évelő takarmánynövények többségét, mert öntözéssel kimagasló hozamot érhetnek el. A foghíjas öntözőrend­szer azonban meglehetősen sok bosz­­szúságot okozott a vezetőségnek. A szivattyúk szállításának az elodázódá­­sa gátolta az előzetes elképzelések megvalósítását. Amikor a szövetkezet vezetősége megbizonyosodott róla. hogy a SIGMA többszöri sürgetésre sem szállítja a tervezett beruházáshoz szükséges szi­vattyúkat, rákényszerült arra, hogy több mint félmillió koronás, terven kí­vüli költséggel ideiglenes (55 kW-os) szivattyúkat szereljen fel. Az idén uralkodó szokatlan szárazság bizo­nyítja, hogy helyesen cselekedtek. Ezekkel a szivattyúkkal lehetővé vá­lik a 60 hektáros kertészet és az évelő takarmányok termőterületének egyenletes vízellátása. Sajnos, idén a lucerna első kaszálása előtt az ideig­lenes szivattyú teleppel nem készül­tek el, ezért az első kaszálás hozama nem érte el a feltételezett szintet. A szivattyúk éjjel-nappal megszakí­tás nélkül üzemelnek. Az öntözést részben a hidránsra kapcsolt csőveze­tékes szórófejes és sávos öntözőbe­rendezésekkel végzik. Az öntözőcso­port vezetője Guba János, szakmai irányítója pedig Pócs Vilmos. * A sávos öntözőberendezéseket tart­ják szövetkezetükben a legmegfele­lőbbnek. melyeknek gumivezetéke egyenként 250 méteres. Ezekkel egy hektár 5 ár terület 20 órán belül úgy beöntözheto. hogy a terület négyzet­­méterére 60 liter víz jusson. Napközbén. amikor a berendezésé­ket egyik helyről a másikra áthelye­zik három, éjjel pedig a személyzet­ből két embert alkalmaznak, akik fel­ügyelnek az öntözőberendezések mű­ködésére l^zzel kellő mennyiségű mesterséges csapadékot juttatnak a kertészet növényeire és a lucernára is. Tény, hogy enélkül sem az egyik, sem pedig a másik nem nyújtaná a várt terméseredményt. Az öntözőrendszert a szomszédos állami gazdasággal közösen használ­ják. Szerződésileg megegyeztek ab­ban, hogy a napi 24 órás üzemelés alatt egyik gazdaságban sem használ­hatnak húsz szórófejnél többet, mert az ideiglenes szivattyúk teljesítőké­pessége csak ennyit tesz lehetővé. Ezért csak bizonyos, s nem az egész behálózott területet öntözhetik. A földeken járva megállapítottuk, hogy a beöntözött kertészeti és takar­mánynövények szépen fejlődnek. Ez előfeltétele a jó terméseredmény el­érésének. Szükséges is, hiszen a ker­tészetnek a pénzügyi terv alapján hektáronként mintegy 60 ezer korona értékű árut kell forgalmaznia. Ha ezt a feladatot túlteljesítik, az annak kö­szönhető. hogy a vezetőség jól szer­vezte a munkát, s az öntözéssel meg­bízott emberek mindnyájan derekasan végezték feladatukat és ezzel részesei lettek a termelés fellendítésére s a takarékosságra serkentő párt- és kor­mány felhívás teljesítésének. HOKSZA ISTVÁN Mészáros Zoltán alelnök a kertészetben. Ä költség nem változik, a haszon megduplázódik A tudományos gazdálkodás rendsze­rének intézete, dolgozói érdeklődését arra irányította, hogy keressék a ter­melés közgazdasági célszerűsége fo­kozásának a módját. Ezzel arra töre­kedtek, hogy jelentős sikereket érje­nek el, a terimés takarmányok beta­karítása és tartósítása során keletke­ző-veszteségek csökkentésében. Ebben az igyekezetben napirendre tűzték a betonból készült, földbe süllyesztett »Uóvermek befogadóképességének a megduplázását olymódon, hogy kis költséggel deszka magasítókat készí­tettek a vermek betonkoszorúja fölé, s ezzel dupla mennyiségű zöldanyagot helyezhettek el/azokban. Ezzel a meg­oldással a köbméterenkénti hasznosít­ható terület mintegy 50 korona költ­séget Igényelt. Az intézet ezt a feladatot a bene- Sovi járás zdisiovicei szövetkezetében valósította meg múlt év őszén. A siló­vermek deszkamagasítóval való át­adására a járás mezőgazdasági szak­embereinek a jelenlétében, szakelő­adás és silózási bemutató keretében került sor. A szóbanforgó szövetkezet silóvermeinek a mérete a következő: 40 méter hosszú, 14 méter széles és 2 meter mély. Ilyen veremben 1120 köbméter szi­­lázs fér el. A deszkamagasítókat a be­tonperembe süllyeszthető acél tartó­oszlopok közé helyezték két méter magasságig. Ezzel a silővermek be­fogadóképessége a duplájára, vagyis 2240 köbméterre módosult. A magasí­tók kivitelezésének teljes költsége — az anyag, s a munkaköltséggel, vala­mint a szállítással együtt — 55 910 koronát igényelt. Egy köbméter szi­­lázs 49,90 korona költségbe került. Jelentős megtakarítást értek el az igelit lepedők hasznosításával is, hi­szen a magasítók alkalmazása kap­csán 4 méteres szilázs vastagságot takarhattak, míg régebbén csak két­métereset, ami közgazdasági szempont­ból ugyancsak jelentős tényező. A magasítókkal ellátott vermekbe 23,5 százalékos szárazanyagtartalmú silókukorica szecskát töltöttek. A be­takarítást KS—2,6-os típusú kombájn­nal, valamint E—280-as magajáró szecskázóval végezték. A szállításhoz RD—5-ös típusú önürítős traktorvon­­tatású pótkocsikat használtak. A ver­mek zöldtömegét tolólapátos lánctal­pas traktorokkal Egyengették, a gyú­rást pedig kerekestraktorok után akasztott nehéz réti hengerekkel vé­gezték. így naponta 280—3Ó0 köbmé- , tér takarmányt silóztak. Nagyon előnyösnek és gazdaságos­nak bizonyult a zöldtömeg gyors tö-1 mörítése, tehát az egyik munkaműve­let szorosan kapcsolódott a másikra. Mire megteltek a vermek; a tömörí­téssel és a takarással is készen vol­tak. A szilázs hasznosításakor megálla­pították, hogy a tárolás során kelet­kezett veszteség mindössze 10,2 szá­zalékig terjedt, ami a deszkamagasí­tók használatának előnyét bizonyítja. Ugyanakkor a laboratóriumi vizsgálat kiderítette, hogy a kukoricaszilázs szárazanyaga 22,3—24,72 százalék közt váltakozott. A takarmány emészt­hető nitrogén tartalma 1,32, keményí­tő egysége 12,79, rostanyaga 5,73, ha­muanyaga 1,9, zsiradék készlete pe­dig 6,66 százalék volt. Nagyon jónak bizonyult a szilázs emészthetősége és savtartalma is. A szilázst tehenekkel, valamint hí­zómarhákkal etették. A hízóknak fő­takarmányként 30 kg-ot adtak belőle naponta darabonként, — kiegészítésre 1 kg tápot is kaptak. Az 1976-os év első negyedében napi átlagban 0,893 kg-os súlygyarapodást értek el a szi­lázs etetésével, s a napi 1 kg abrakot is hozzászámítva a súlygyarapodás egyedenként 1,16 kg volt. Számokban kifejezve a mezőgazdasági üzem 1 kg húst 7,30 korona teljes költséggel ter­melt. Ez azt bizonyítja, hogy hasonló tartalékok más gazdaságokban is fel­lelhetők, amihez az szükséges, hogy ésszerű újítással feltárják a tartalé­kokat. —hai— A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ALTALAJÖNTÖZÉS SZENNYVÍZZEL A Szovjetunió Önfözésgépesítési Kutatóintézetének kísérleti gazdaságában, a tizenegy hektár területen felállított _ öntöző­­berendezés háztartási szennyvizet éá állattenyésztő telepekről származó derített szennyvizet juttat az altalajba. A szenhyvizet gyűjtőtartályban fogják fel, ahol nyomás alatt, azbesztcement csöveken keresztül ülepítő medencékbe továb­bítják mechanikai derítés Túrjából. Innen a szennyvíz gravitá­ciós úton kerül a zárt öntözőberendezésbe, amely 50—60 cm mélyen és egymástól 1,25 m távolságban elhelyezett, 150—200 méter hosszú, perforált polietilén csövekből áll. A víz a csö­vek alján fúrt nyílásokon keresztül az altalajba szivárog. A berendezés jól megoldja a szennyvizek hasznosítását, a talajt évente több, mint 3 tonna mennyiségű humusszal gyara­pítja hektáronként és jelentős terméstöbblet elérését teszi lehetővé. M. T. AZ ABRAK VÁLTOZÁSÁNAK HATÄSA SÜLDŐKRE Mind az egyes takarmány-összetevőknek, (mint pl. a pelv hésítéskor), mind a kész keveréktakarmányoknak a hőkezelése (pl. granuláláskor) módosíthatja a sertéstartás eredményessé­gét. Míg azonban a pefyhesítés valószínűen nem fokozza a ter­melést, a granulálás talán a fejlődési arányt és a takarmánv­­értékesítést is növeli. Hőkezeléskor a gabonakeményítők ko­­csonyásodása befolyásolhatja a gyomorfekély előfordulásápak gyakoriságát. Másrészt az abrak szemcsézettsége bizonyos ked­vező hatással lehet az egészségi állapotra. (Vet. Réc SZELLŐZTETÉS SERTÉSISTÄLLÔKBAN A Dániában kidolgozott szellőzőrendszerrel hideg, vagy fűtött friss levegő juttatható az istállóba. A központi, kis átmé­rőjű csővezetékből fúvókákon kilépő levegő sebessége 5 méter másodpercenként. A friss levegő a sertések fölül mintegy el­húzza az elhasznált levegőt, majd keverés után ismét vissza­juttatja az istálló légterébe. A rendszer 4500 m3 levegőt moz­gat meg óránként, de a sertések közvetlen közelében mozgási sebessége csak 0,2 m/sec, (—T­Az SSZ—2-es típusú, modern gabnnaszárítő berendezést a Strážuv na Sumavé-i KOVODRUÉSTVO vállalat gyártja. Ez a berendezés higiénikus körülmények között — tiszta, forró le­vegővel —■ szárítja a gabonát. A szárítőtoronynak két része van, melyeken a magvak egyszerre keresztülhaladhatnak egyik részből a másikba. E részek közepén van a légtechnikai betét, amely körül a szárítandó magvak fokozatosan lejjebb esnek. Ezalatt felmelegednek és csökken nedvességtartalmuk. A torony alsó részében azután a magvakat tárolási hőmérsék­letűre hűtik. A könnyű fűtőolajjal üzemelő berendezés szárítási hőfoka 50—150 fok Celsius között szabályozható. Kép és szöveg: M. Vödére A nitrai járásban az elsők között^ a Nová Ves nad 2itavou-i „SIKER“ és a sládeékovcei „HALADÄS“ szövetkezetben kezdték el az aratást. Felvételünk az előbb említett szövetkezet főmér­nökét, Daniel Križan elvtársat (balról), elnökét, Milan Kováé mérnököt, és főagronőinusát, Karol Havala mérnökök mutatja be, akik elégedettek a kicsépelt búza minőségével. P. Matis)' * * * t I *--• I ti 14 t * V I f< * i * * * « t « « ♦ tilt » í< « < « > « « "I—j~ | ****** » * b * í) * I ****** i Ij « I ♦ » tété»* »*»♦*.*!

Next

/
Oldalképek
Tartalom