Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-31 / 30. szám
12 1978. július 31. ч A malacok korai elválasztása 6-14 napos korban Mezőgazdaságunk fontos jelentőségű népgazdasági kérdéseinek egyika a sertéshústermelés szüntelen fokozása. E cél elérésének alapvető tényezője a malacelőállítás mennyiségi növelése és a tartási technológia korszerűsítése. Ennék érdekében törekvéseink újabb és korszerűbb tartásinevelési módszerek bevezetésére irányulnak. Ezek egyikéhez tartozik a malacok korai elválasztása. Ma már a mezőgazdasági üzemek túlnyomó része általánosan alkalmazza a 21— 28 napos malacok elválasztását, amit elsősorban a megfelelő mennyiségű és minőségű COS—I-es és COS—ll-es takarmánykeverékek gyártása tett lehetővé. Törekvésünk a inalacprodukciö még intenzívebbé tételért? és a szoptatási idő további rövidítése felé halad. Ez lehetővé teszi a malactermelés fokozását rövidebb reprodukciós ciklus és kedvezőbb gazdasági mutatók mellett. Eddigi ismereteink arra utalnak, hogy a malacokat bármilyen korban eredményesen lehet elválasztani, de szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy minél rövidebb a szoptatás időszaka, annál körülményesebb a malacok felnevelése. Az igen korai elválasztásnál jelentősen növekszik a malacoknak a takarmánykeverékek minőségével és a tartási körülményekkel szembeni igényük. Kísérleti eredmények és gyakorlati tapasztalatok alapján bebizonyosodott, hogy a malacok 10—14 napos korban történő elválasztása optimálisnak tekinthető. Ebben a korban már a malacok igényei a mikroklímával és a takarmány minőségével szemben lényegesen kisebbek. ezenkívül az igen korai elválasztásnak az anyasertés reprodukciós képességére gyakorolt negatív hatása is csökken, amellett ez az időpont megfelelő a malacok élettani szempontjából is. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a malacok eredménye felnevelésének döntő tényezője a föcstej, a későbbiekben pedig az anyatej fogyasztása, elsősorban magas táplálóértéke és nélkülözhetetlen ellenanyagtartalma miatt. AZ ELVÁLASZTOTT MALACOK ETETÉSE Az elválasztás utáni első két hétben a malacok táplálékát a kalóriadús, tejes diéta képezi. Összeállításához csak jó minőségű komponenseket lehet felhasználni. A tej tejpor formájában a legalkalmasabb, ezenkívül előnyös. ha a táp többi összetevőit előzőleg megfelelően hőkezeljük. Ebben a korban a malacok gyomorsavának aránylag magas a pH-értéke, ezért — főleg a növényi eredetű N-tartalmú anyagok — jobb emészthetősége érdekében szükséges ezt csökkenteni. Ez a malactáp citronsav kiegészítésével érhető el. Hatnapos kortól a következő összetételű malactáp — tejes takarmánykeverék — ajánlható: 55 százalék tejpor, 3 °í> szárított takarmánvélesztö. 8 % szójaliszt, 5 % búzaliszt, 7 % kristályos glukóz, 11,5 % zsír, 0.3 % lecitín, 1,2 °/e citronsav, 7 % tejsavópor és 2 százalék szintetikus L-lizín, DL-metionin, ásványi anyagok és vitaminok. Ennek a keveréknek magasfokú táplálóértéke a kísérleti eredmények és üzemi tapasztalatok alapján már bebizonyosodott, főleg az alacsony takarmányfogyasztás és az aránylag kis százalékú inalacelhullás tekintetében. Kísérletekben 0,85—1,0, üzemi körülményekben pedig 1,2 kilogrammos takarmányfogysztást értek el egy kg Idén a növényi kultúrákon nagyon elszaporodtak a levéltetvek. Egyek körzetekben előfordulásuk aggasztó, ezért irtásukra egyes helyeken olyan szereket is használnak, amelyek veszélyesek a méhekre. Ugyanakkor a levéltetveket ezen szerek nem pusztítják a kívánt módon. Előfordult az Is, hogy tévesen Informálták az érdeklődőket a vegyszerek hatásáról és használatának módjáról. A közelmúltban a „Včelárství“ című cseh nyelven kiadott szakfolyóiratban „A méhek szempontjából legveszélyesebb ínszektlcíd típusok a karbamátok (pl. a Pirlmor és az Unden), ezért az ültetvényeken való használatukat be kellene tiltani“ című cikk Is a tévesen Informálók egyike volt Állításai ellentétben állnak a tudományosan megalapozott többéves megfigyelésekkel. Kísérlet képpen a Pirimort olyan Időszakban próbálták ki virágzó lucernán és lóbabon, amikor a növényeket Intenzíven látogatták a méhek, a kutatók mégsem állapítottak meg elhullást. A Pirimor 0,05 százalékos oldatát is kipróbálták a méhekkel sűrűn súlygyarapodás előállítására, az ölhullás pedig 1,2—3,0 százalék között alakult. A malacoknak fejlődésük kezdeti szakaszában aránylag nagy a vízszükségletük, ezért igen fontos ennek kellő mennyiségű biztosítása. Kísérleti adatok lapján egy kg a súlygyarapodásra a malacok egy hetes korukban 490, hattól tizenhat napos korukig 640—650, a későbbiekben pedig 570 gramm vizet fogyasztanak. Fontos és sokat tárgyalt kérdések egyikéhez tartozik az etetés formája. A malactápot száraz vagy nedvesített tormában lehet etetni. Bár a száraz lápot 5—7 napos állatok is képesek felvenni, mégis egy-két napig tart, mfg megszokják. Ellenben nedvesített formában ezt sokkal szívesebben fagyasztják és rövid időn belül — 0—12 órán — megszokják. Eddigi tápasztaiatok alapján legjobban bevált a kombinált etetés. Előnyét a következő tényezők indokolják: • lehetőséget nyújt az állatok egyéni választásához; • elősegíti a későbbi száraz takarmányra való áttérés folyamatosságát, A tudomäiwyos-technikai TÁJÉKOZTATÓ INTÉZET KÖZLEMÉNYE mégpedig úgy, hogy a nap folyamán a nedvesített táp etetésének gyakoriasságát csökkentjük öthetes korig, tehát a száraz takarmányra való áttérésig; О a nedvesített malactáp a víz, a tápláló anyaguk és az energia gazdag forrását képezi, főleg az elválasztás utáni első két hétben és ebben az ún. átmeneti időszakban a nedvesített táp az állatok természetes élettani szükségletét teljes mértékben biztosítja. A kombinált etetés előnyeit a kísérleti eredmények is igazolják. Ennél az etetési technológiánál — 32 napos korig — a súlygyarapodás 87 százalékkal felülmúlta a száraz malactáppal etetett állatok hasznosságát. AZ ELVÁLASZTOTT MALACOK FELNEVELÉSI TECHNOLÓGIÁJA A 10—14 napos malacok elválasztása nagyüzemi körülmények között is megvalósítható, mivel ebben a korban a felnevelés technológiája már lényegesen egyszerűbb. Tartás szempontjából a malacistállót két elkülönített szakaszra kell osztani. A malacok az elsőben elválasztástól 40 napos korig, tehát 9 kilogrammos, a másikban pedig 25 kilogrammos élősúlyig vannak elhelyezve, majd innen a hizlaldába kerülnek. Az első szakaszt kombinált etetésre kell beállítani, tehát a kutricákat vagy a ketreceket száraz takarmánykeverék, nedvesített malactáp és víz adagolására megfelelő berendezéssel szükséges felszerelni. Előnyös, ha az ivóvíz előzőleg külön tartályba van csapolva, hogy felmelegedjen az istálló hőmérsékletére. A nedvesített malactáp elkészítésénél a tejes takarmánykeveréket meleg (40 fok Celsius) vízzel kell összekeverni 1:3,5 vagy 1:4 arányban. Az elválasztás utáni első héten naponta hatszor kerül sor a nedvesített táp etetésére, s ez képezi a malacuk táplálóanyag ellátásának alapforrását. Ebben az időszakban a száraz takarmánykeverék csak tápanyag-pótlásként szolgál. lepett növényzeten, s azt követően sem találtak elpusztult méheket. Idén a lóbab és a gyümölcsfák tetvei elleni védelemre, néhány gazdaságban a kevésbé hatásos Metation E—50 és a Bi—58 szereket használták. A múlt évi módszertani segédanyag azonban arra figyelmeztet, hogy NÖVÉNYVÉDELEM a méhekre legkevésbé mérgező hatású a Pirimor és a Fosfotion. Figyelmet érdemel az is, hogy a Fosfotion a tetvek fajtáinak többségére nem annyira hatásos, mint a Pirimor. Tény, hogy a méhek védelme szempontjából nem tanácsolható levéltetvek irtására a Metation és a Bi—58 szer. Ezzel szemben a Pirimor előnye mellett szól, hogy minden más engedélyezett növényvédő szerrel szemben virágzó növényi kultúrák kezelésére is alkalmas. Erről a 37/1963 Sb rendelet úgy emlékezik meg, hogy a növény olyan időszakban kezelhető Pl-SZABAD FÖLDMŰVES Az elválasztás utáni második héten a nedves táp napi négyszeri etetésre csökken, a száraz takarmánykeverék etetési mennyisége pedig növekszik. Harmadik héten a nedvesített tápot az állatok már csak naponta kétszer kapják és fokozatosan a harmadik hét végéig teljesen kihagyható. Az egyegy állat nedvesített tápadagja az első héten 0,5—0,7 liter között váltakozik. A következő héten — az említett, gyakoriságban — tetszés szerint adagolható. Ezután már átlehet térni kizárólag a ČOS—li es száraz takarmánykeverék etetésére. Amikor az állatok ezt az etetési rendszert teljes mértékben megszokták és elérték a 9 kg-ns élősúlyt, át lehet őket helyezni a malacistálló másik szakaszába. Itt a kutricák vagy ketrecek önetetökkel és önitatókkal vannak ellátva. Ebben a szakaszban a malacok etetésére — a 18 kilogrammos élősúly eléréséig — a COS—Il-es keverék, később pedig az Ai-es keverék alkalmas. Ha már ezeket a keverékeket a malacok megszokták és elérték a 25 kilogrammos élősúlyt, áthelyezhetek a hizlaldába. Az elválasztás utáni kezdeti időszakban a malacok növekedése lelassul, ami érthető is, főleg*az életkörülmények hirtelen változása következtében. De már az első bét után az átlagos napi súlygyarapodás tekintetében felülmúlják a szopósmalacokat. Hathetes kortól ez a különbség még szembetűnőbb. Bizonyitéknl szolgálnak az elért eredmények is, melyek szerint a tizennégynapos korban elválasztott malacok 14—56 napos korig elérték a 0,318, a hagyományosan nevelt malacok pedig a 0.283 kg-os átlagos napi súlygyarapodást. Az eredményes malacnevelés érdekében szükséges az előirányzott turnusos termelés ütemének betartása. Ennek megfelelően a malacistálló mindkét szakaszának belső terét kell elrendezni és szükség szerint további szekciókra tagolni. Ez a tartási rendszer lehetőséget nyújt a legtöbb munkaművelet gépesítésére vagy automatizálására. GAZDASÁGI KÉRDÉSEK A malacnevelés összköltségeinek jelentős részét az etetési költségek képezik. Gazdasági szempontból — a malactáp aránylag magas ára mellett is_— a korán elválasztott malacok etetési technológiája lényegesen kedvezőbben alakul a hagyományoshoz viszonyítva. Egy kg súlygyarapodásra fordított közvetlen etetési költségek a malactápnál 11, a (OS keverékeknél pedig 10,40 koronát tesznek ki. További kedvező tényező a szoptató anyasertés etetésénél megtakarított takarmány, mivel az egy kilogrammos súlygyarapodásra fordított etetési költségek a szopósmalacoknál lényegesen nagyobbak. A gazdasági eredményekhez hozzájárul a kis százalékú malacelhullás, továbbá az állatok egyenletes fejlődésé és növekedése, valamint jó egészségi állapota is. A 10—14 napos korban elválasztott malacok nevelése képezi a malacéin állftás perspektív módszerét. Csúcsteljesítményű tenyészetekbe ajánlható, illetve oda, ahol az állatgondozás és egyéb zootechnikai munkaműveletek magas színvonala biztosított. Gyengébb — körülbelül egy kg-os születési súlyú — malacoknál az elválasztásra 18 napos életkorukban kerülhet sor. A korai elválasztás alapfeltételé a megfelelő mennyiségű és minőségű malactáp gyártása. Ez jelenleg még nehézségekbe ütközik. Tekintettel arra, hogy a keverék kizárólag hazai gyártmányú nyersanyagokból van összeállítva, számíthatunk arra, hogy a közeljövőben gyártása megfelelő menynyiségben és minőségben minden nehézség nélkül biztosítható lesz. K. M. rimorral, amikor a méhek azt nem látogatják. A többi növényvédő szer — a szóbanforgó rendelet értelmében — virágzó növények kezelésére nem használható! A Csehszlovák Tudományos Akadémia Növényélettani Intézetének megfigyelései alapján a Pirimornak rendkívül jó irtó hatása van a levéltetvek néhány fajtájára. Ez ugyanis biztosíték arra, hogy megbízható eredményt érjünk el a levéltetvek Irtásában még a normálisnál sűröbb növénykultúrákban is, amelyeken a vegyszer nem egyenletesen jutott a levelekre. Ezen adatokat, a kutatók a növényvédő szer korszerű adagolása kapcsán nyerték. Tudatában vagyunk annak, hogy napjainkban nagyon esedékes a növényvédő szerekkel való takarékosság is. Ezért kerül előtérbe ezek használati szabályainak célszerű betartása, ami a takarékosság nagyon fontos feltétele. A mezőgazdasági üzemek és a méhészetek közti kölcsönös egyezményekkel, valamint célszerű növényvédelemmel megelőzhetők a nemkívánatos károk, illetve a bírósági eljárások. Ne feledjük, hogy súlyosabb esetekben a méhészetek kártérítési igénye elérheti a százezer koronát Is! —hai— Védekezés a levéltetvek ellen Szovjet emberek A FEJÖNÖ Á tágas irodában vágni lehetett a füstöt. A tekintetek Vlagyimir Michalcsik Bukancsenko elvtársra, a „Marx Károly“ szovhoz igazgatójára meredtek. — Ha tehenenként egy literrel több tejet fejtünk volna naponta, nem ülnénk most Itt így, tanácstalanul — bosszankodott az igazgató. — Annál is inkább, mert több fejőnő ért el négyezer liternél jobb évi fejésl átlagot. Az igazgató éles tekintete vádlón meredt Valentyin Pavlovics Szepanovra,a fő termelési felelősre, aki mentegetőzve tárta szét karját. — Az állatállomány ugyanaz, a takarmány sem különbözik. Nem tudom, min múlhat. Előttünk a fejőnők névsora. Nyikolajevna Bartnyiková vezet 4600 literes évi átlaggal. Az idén 19,74 liter a napi fejési átlaga. — Látjátok, Bartnyiková biztosan teljesíti az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére vállalt kötelezettségét — szólt kissé méltatlankodva a szovhozigazgató. — A többi nem képes ugyanerre? A kérdés jogos volt. Hiszen a szovhoz kedvező eredményeket ért el az állattenyésztésben: 1800 tehénnel ők tartják a rekordot a szaratovi körzetben, 4600 literes évi és egy tehénre számított tejhozammal, A múlt évben száz állatgondozójuk közül huszonhármán részesültek kormánykitüntetAsben. A tehenek már majdnem mind leellettek. Most adják a legtöbb tejet — naponta és tehenenként 15—17 litert. Ezt a színvonalat kellene tartani, mint azt Bartnyiková teszi. Csoportjában naponta 19,74 literes a fejési átlag! — Megtanítok én erre bárkit — szólt közbe a fejőnő, aki figyelemmel kísérte az asztalnál folyó vitát. — Csak csinálják úgy, ahogyan mutatóm. Kijelentését pár pillanat csend követte. Majd az igazgató kinyújtott karja lendült felé. — Kezet rá! Keményen szorították meg egymás kezét. Érezték, hogy nem pillanatnyi hevület hatása alatt fogadkoznak. Komolyan gondolták, amit mondtak. — Kit vennél gondjaidba? Nem kellett sokat gondolkodnia Bartnyikovának. Koronyeva Kuzminovát! Fiatal és nagyon rendes lány, alig múlt húszéves. Jó szomszédi viszonyban vannak. Igaz, egy útkereszteződés választja el őket, de teheneik a jászolnál egymás mellett állnak. A munkahelyi szomszédság pedig erősebb, mint a telkek szomszédsága. Ezért gondolt reá. — Amúgy is együtt járok vele a telepre, nemegyszer segítünk is egymásnak — vélekedik a fejőnő. A boldogult anyával egyszerre kaptuk az országos verseny győztese címet is ... Persze Bartnyikovának ez nem egyetlen kitüntStése: 36 év alatt sokat kapott. Többek között a Tisztelet jele-rendjel ős a Munkadicsöség-érem bizonyltja jó eredményeit és azt a megbecsülést, amellyel a párt és a kormány méltatta teljesítményét. Nagy szeretettel beszél a gondozott tehenekről. — Melyik a kedvence? — A Ny Ina! — Mivel érdemelt! ki? — Azzal, hogy sok tejet ad, s azt is könnyen — mondja nevetős arccal. — A kedvencekkel kivételezni szoktak? — Úgy van. Mindig a javát adom nekik a fejadagból. Megérdemlik. Bár nagyon ki van a takarmány mérve. Kilóra, literre. A Nymának például két vederrel adok. — Teljesítmény szerint? — Így igaz — mosolyog a fejőnő. — A javát jobban kell becsülni, óvni. Ügy vagyok velük, hogy hajnalban, amikor felkelek, máris rájuk gondolok. Ezekre a jól tejelő tehenekre. Nem történt-e valami bajuk? Adnak-e majd annyi tejet, mint tegnap? Erre a gondolkodásra, aggódásra tanítja elsősorban a fejőnő fiatal szomszédját, Kuzminovát. — Mert ezek kényesebb jószágok — mondta nemegyszer pártfogolnának. — Jobban akad bajuk is. Óvni kell őket. Érteni hozzájuk. Figyelni, elég volt-e nekik a takarmány? Mert a tehén nem tud szólni. A fejönőnek kell azt meglátnia. Vagy Inkább megéreznie. — Azt mondják, érre születni kell — mondja játékosan. — De aki szereti a jószágot, az egykettőre megtanulja. Reggel halkor kezdődik a munka a tehenészetben, ű már fél órával előbb' ott van. — Ilyenkor már nem tudok nyugodni. Az első, körüljárok mindent. Minden tehenet megnézek — magyarázza munkatempóját. — Beadom a jászolba a takarmányt. Majd almozok. Ezután tisztába vágom magam és... — A nyugdíjra még nem gondolt? — Még nem. Jó erőben érzem magam, sokáig szeretnék még Itt dolgozni, mert jólesik az embernek, ha tudja, hogy megbecsülik. i. B. i %
