Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-07-24 / 29. szám

Élettanilag indokolt úi metszési mód Paradicsom-csúcsrothadás Gyakran látható a paradicsom bibe részein szüi'késbarna, vagy fekete színű folt, ami csúcs­rothadás néven ismeretes. Okozója a talaj só­tartalma. A magas sókoncentrációt a rossz ön­tözővíz, a szikesedés és a túlzott műtrágyázás válthatja ki. A rossz öntözővíz kizáró oka lehet a zöldségtermesztésnek. Amennyiben a kútvíz­­nek magas a sótartalma, s nincs a közelben folyó- vagy állóvíz, ott előbb utóbb bekövetke­zik a károsodás. Szinte orvosolhatatlan a jelenség, ha a talaj hajlamos a szlkesedésrS. A csúcsrothadást a magas, túlzott műtrágyázás is kiváltja. A nitro­gén vagy kálium műtrágyák korlátlan haszná­lata miatt sókártétel jelei mutatkoznak a pa­radicsomon. A kötött talajon ez súlyosabb, a homok talajon kisebb veszéllyel jár. A gyakori és nagy öntözővízadagok hatására a műtrágya az alsóbb, a gyökerek által nem hasznosított talajrétegbe mosódik. A sókoncentráción kívül kiválthatja a csúcsrothadást a talaj alacsony kálcium tartalma is. Ezt tneszezéssel, a műtrá­gyák helyes megválasztásával gyorsan orvo­solni lehet. (Te) A paprika trágyázása Téves az a felfogás, hagy a paprika sok tápanyagul igényel. Hajtatása és szabadföldi ter­mesztése során döntő az egyen letes tápanyagellátás. Ezt gya­kori, de kis adagú alap- és fej trágyázással lehel elérni. Alaptrágyának (ültetés elolt) a legszegényebb huniak talajon sem szabad 2 dkg, in- am iné nianinitrátnál és 4, esetleg 6 dkg kénsavas kálinál többet kiszórni. A tenyészidöszakban káliumból (50 %) és nitrogén­ból (34 %) 2—2 dkg-ot hasz­náljunk négyzetméterenként, 10—14 naponként a szükség szerint megismételve. Az így folyamatosan, táp­anyagokban jól, de nem túlzot­tan ellátott paprika fejlődésé­ben nem lesznek ugrások, folya­matosan terem. (Ti) ALMAGYÜMÖLCSŰEK. Folytatjuk az almamoly elleni védekezést. A kár­tevő második nemzedékének rajzására augusztusban kerül sor. A fákat a Metation E 50 0,2 %-os töménységű (20 ml vagy’2 dkg szer 10 liter vízben kijuttatva) oldatával kezeljük. A nyári fajtákat utoljára legfeljebb 21 nap­pal szedés előtt szabad lepermetezni! A későbbi érésű fajtákat 0,15 %-os töménységű Anthioval (15 ml vagy 1,5 dkg 10 liter vízbe) kezelhetjük. Ha a fák levelei kezdik elveszíteni a klorofillt és szürke színűvé válnak, a fá­kat vörös gyiimöicstakácsatkák vagy gyümölcsfa lakácsatkák károsítják. CSONTHÉjASOK. A szilvamoly második nemzedéke ellen 0,2 %-os Meta­­tionnal permetezzük le a besztercei, a szilva, a ringló és a mirabella fákat, s szükség esetén 10—12 nap múlva ismételjük meg a kezelést. A korai faj­tákat utoljára 21 nappal szedés előtt permetezhetjük! A kajszi gnomóniás levélfoltossága esetén 0,6 %-os Kuprikolt, az őszibarack levéllikasztó be­tegsége ellen a Dithane M 45 0.2 %-os oldatát használjuk. Az őszibarack, a rózsa és a mandulafa lisztharmata ellen a Fundazol vagy a Topsin M |1 dkg szer 10 liter vízbe) nyújt védelmet. Az őszibarack és a kajszi fiatal hajfásvégeinek száradását okozó barackmolyok ellen gyümölcsszüret után vagy legfeljebb 28 nappal szedés előtt 0,15 %-os Anthioval védjük a fákat. BOGYÖSGYÜMÖLCSÜEK. Levélfoftosság ellen a ribiszkét és a köszmétét Oithane M 45-böl készített 0,3 %-os töménységű lével permetezzük. Ha van, ribiszkére jobb a 0,5 %-os Kuprikoll A kései fajtákat (Heinemann kései és Rondon) azonnal szedés után kezeljük. A köszméte európai lisztharmata ellen a 0,075 %-os Fundazol (1 dkg szer 15 liter vízhez) hatásos. Levéltet­­vek ellen a ribiszkét, köszmétét és málnát 0,2 %-os Fosfotionnaf vagy ZÖLDSÉG. A káposztalepke hernyóinak tömeges előfordulásakor a Soldep 0.15 %-os oldatát hasznosítjuk. A hagymákat 0,5 %-os Kuprikollal védjük a peronoszpórától. A paradicsomot és a burgonyát 0,6 százalékos Kuprikol­lal kezeljük burgonya- és paradicsomvész, szeptóriás levélfoltosság ellen. Zellerrozsda és késői nagy levélfoltosság elten a zellert 0,5 %-os Kupri­kollal védjük. Az uborkát és a dinnyét a tökfélék és a fészkesek liszthar­mata károsítja. Ellene a Sulikol К 0,6 %-os oldata hatásos. Néhány növényt kora reggel inkább Sfinx porozó szerrel szórjunk be, hogy folyamatosan SZÖLŰ. A kései szőlőfajtákat augusztus elején permetezzük utoljára peronoszpóra ellen. E célra a Kuprikol 0,6 %-os oldatát használjuk, 100 liter vízben 60 dkg szert juttatunk ki. Az utolsó kezelést 1,5—2 százalékos hnrdóilével is elvégezhetjük. A kései fajtákat lisztharmat ellen kell védeni. Sfinx-készftménnyel kora reggel, amikor még nem száradt fel a harmat, jól beporozzuk a fürtöket. A jégvérte vagy keresztes szőlőmolyok által ká­rosított szőlőt szürkerothadás ellen védjük. E célból 0,2 %-os Euparen­­készítményt vagy Fundazolból készített 0,1 %-os töménységű permetlét juttatunk ki a növényzetre. A madarak, főleg a seregélyek, sót a darazsak VIRÁGOK. A beléndekliszlharmat által károsított őszirózsát (Aster) a Karathane FN 0.05 %-os oldatával (1 dkg 20 liter vízhez] kezeljük. Ugyan­így permetezzük a krizantémét lisztharmat ellen. Rozsda és levélfoltosság ellen 0.2 %-os Dithane M 45-készítményt használónk. A dália (Georgina) leveleinek idn előtti száradását okozó gombabetegség (Entyloma dahliae. dália entilomás levélfoitossága) esetén ugyancsak a Dithane M 45 0,2 %-os oldata segít. A kardvirágot (Gladiolus) virágzás előtt és után tripszek és tevéltétvek ellen 0,2 %-os Fosfotion E 50-nel, a szegfűt rozsda ellen 0,2—0,3 %-os Dithane M 45-tel kell permetezni. Л szegfűmoly is gyakori kártevő. Ellene A fertőzött fákat az Arafosfotion 0,2—0,3 %-os töménységű oldatával per­metezzük. Némely fajták (pl. Nyári áttetsző, Golden delicious, James Grieve stb.) érzékenyek az Arafosfotionra, ezért ezeket az Anthio 0,15 %-os olda­tával óvjuk a kártételtől. Vértetű előfordulásakor a Pirimor DP 50 elneve­zésű készítményt hasznosítjuk, mégpedig 0,075 %-ős oldat formájában (1 dkg 15 liter vízhez). A vértetű-gócokat denaturált szesz segítségével is megsemmisíthetjük: ecsettel kenjük be a gócokat. Mindig kora reggel vagy este permetezzünk, nehogy megégessük a leveleket! Az őszibarackmolyt 0,2 %-os Metationnal, az őszibarack levéltetűt és a mandula levéltetűt a Pirimor DP 0.075 %-os oldatával irtjuk. A deres-zöld szilva-levéltetút és a cseresznye levéltetűt (cseresznyén és meggyen) 0,2 százalékos Fosfotion E 50-nel pusztítjuk. A Pirimor DP is hasznosítható 0,05—0,075 %-os töménységben. A diófákat feketefoltosság, szeptóriás levél­foltosság és fekete rothadás ellen 0,4—0,6 %-os Kuprikollal kell védeni. Molyok is támadják a diófát. Ellenük az Anthio (0,15%) nyújt védelmet, amiből száz liter vízben 1,5 dl t vagy 15 dkg-ot kell kipermetezni. Az ame­rikai fehér szövőlepke hernyófészkett vágjuk le és égessük el, érős fertő­zés esetén 0,2 %-os Metation-oldattal permetezzünk. 0,075 %-os Pirimor DP-vel permetezzük. A gyökérormányosok által megtá­madott szamócát kapáljuk ki. égessük el. a földet szórjuk meg nitrogén - trágyával és jó mélyen ássuk fel! Szamóca lisztharmat és levélfoltosság előfordulásakor 0,07 %-os Fundazolt használunk. A mátnát és a szedret Sulikéi K-ból készített 0,6 %-os töménységű oldattal védjük a lisztharmat ellen. szedhessük a termést. A szögletes levélfoltosság általában a konzervubor­kát támadja meg. Ilyenkor a Kuprikol 0,6 %-os oldata segít. A gyökér­zöldségek lisztharmata ellen a sárgarépát a Sulikul К 0,6 %-os oldata védi meg. A kései vetésű babot fenésedés ellen Dithane M 45-készítménnyel 10,2 %-os oldat) vagy a Kuprikol 0,4 %-os oldatával kezeljük. A levélte! veket 0,05—0,075 %-os töménységű Pirimor-készítménnyel irtjuk a zöldség­­növényeken. A vírusbetegségekkel fertőzött növényeket kitépjük és eléget­jük! is sok kárt tesznek a szülőben. A madarak ellen a szilonháló és a riasztó berendezések, a darazsak ellen a fürtök zacskóval történő bevonása és a* csalétekkel töltött keskenvsz^jú üvegek nyújtanak védelmet. Egy gombo­lyag szilonhálóval egy ár szőlőt lehet beborítani. Az iskolázott vagy már kiültetett oltványokat Dithane M 45-böl készített 0.3 %-os töménységű permetlével kezeljük. Augusztusban olykor gyakran esik és sokáig párás, harmatos a levegő. Ilyenkor 6—8 naponként 6*4 %-ns töménységű Kuprikollal (4 dkg szer 10 liter vízben kijuttatva) permetezünk. a Metation 0,2 %-os töménységű oldata hatásos. A rózsát lisztharmat ellen 0.1 %-os Fundazollal vagy Topsinna) perme­tezzük. jól bevált a Karathan-készítmény is, amiből szintén 0,1 %-os per­­metlevet használunk. Feketefoltosság ellen a Dithane M 45 0,3 %-os oldata nyújt védelmet a rózsáknak. Ha Orthocidot használunk, abból is 3 dkg-ot kell kijuttatni tíz liter vízben. A zöld rózsalévéltetű szinte mindenütt károsít. Ellene 0,2—0,25 %-os tö­ménységű Fosfotion E 50-nel védekezhetünk. A virágokat károsító összes levéltetvet Pirimor DP-készitménnyel irtjuk. Az almástermésűeknél alkal­mazott hagyományos metszési módoknak bizonyos fogyatékos­ságaik vannak. Ezért a terme­lők újabb módszerekkel kísér­leteznek. olyanokkal, amelyek jobban megfelelnek a gyümölcs­fák élettani követelmnéyeinek. A tapasztalatok szerint a gya­korlatban a következő élettani - tag indokolt metszési mód vált be a legjobban. Az új módszert alkalmazók júliusban — általában a hónap elején —, még a virágrügyek differenciálódása előtt a 6.-8. levél fölött viszacsípik a haj­tásokat. A meghagyott részen általában több másodrendű haj­tás fejlődik, ezért nyárutón ja­vító metszést alkalmaznak: a legalsó másodrendű hajtásig bekurtítják a hajtást. Ezt kö­vetőén kora tavasszal azután nem rendes rügyre metszik a vesszőket, hanem az első visz­­szacsípés után jelentkezett haj­tásalapnál vágják vissza őket, mégpedig csonkra. Ezzel oda hatnak, hogy a tenyészido ele jen előbb a rendes rügyek haj­tanak ki, s csak ez^követoeu folytatódik a vesszők végálló rügyből történő növekedése. A rövid hajtások könnyen termő vé alakulnak, s az így nyert termörészek hosszabbak és hosszabb életűek is, mint pl. a Lorette-féle metszés alkalmazó sakor neveltek. Fiatal fák nevelésekor ezt az új metszési eljárást szükség esetén Lorette-, vagy Gaucher­­félet metszési módszerrel, vala mint az ágak vízszintes felé hajló vagy teljesen vízszintesre hajlításával egészíthetjük ki. Sőt! Hajlítás helyett a függnie ges füzér kialakítására alkal­mazni! metszési módnt is hasz nusíthatjuk, tehát hajlítás nél­kül is vízszintes állásóra nevel h'etjük az ágakat. (br)

Next

/
Oldalképek
Tartalom