Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-07-03 / 26. szám

1978. Július 3. SZÖVETSÉGI SZEMLE Június elseje, reggel nyolc őre. A Dunajská Streda-i Mezőgazdasági Műszáki Középiskola folyosóin diókok jönnek-mennek, ma van az érettségi. A negyedikesek az iskola nagytermében gyülekeznek. Szótlanok, izgulnak, idegesek, az jár a fejükben, miiyen kérdést húznak majd ki a vizsgán. Felfelé ballagok a lépcsőkön, közben meg-megállok, szemem megpihen a falakon függő tablókon, kitünteté­seken, az oklevelek sokaságán. Schick Károly elv­társsal, az iskola igazgatóhelyettesével a folyosón talál­kozom. Érettségiző, a termelésben elhelyezkedő, Illetve a főiskolán tovább tanulni kívánó diákokkal szeretnék elbeszélgetni. Beleegyezóen bólint. — Hány tanulója van az iskolának, és mennyi az érettségizők száma? — Iskolánknak a távtanulókkal együtt 362 hallgatója van, ebből 79-et engedtünk érettségire. — Általában hányán folytatják tanulmányaikat a fő­iskolán és azoknak, akik nem tanulnak tovább, milyen lehetőségük van az elhelyezkedésre? — A végzősök 15—20 százaléka folytatja tanulmányait, nagyobbára a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolán, esetleg a Koiicei Állatorvosi Egyetemen, sőt az utóbbi időben mind többen a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre je­lentkeznek. Eredményeik igazolják, hogy diákjaink igé nyesek önmagukkal szemben, többségük jól tudja, mire képes, mihez van elegendő ere|e, kellő tehetsége. Ezért választásuk is megfontolt, reális. Az elmúlt 19 esztendő során több mint 1300 érettségizett növendékünk közül igen sok a mezőgazdasági mérnök. De a többiek Is mint ökonoinusok, üzemvezetők jól megállják a helyüket az életben. A nálunk érettségizett diákok iránt nagy érdek­lődés tapasztalható. Elhelyezkedésük biztosftva van. Oyakran megtörténik az Is, hogy a mezőgazdasági üze­mek Igényelt nem Is tudjuk kielégíteni. A fiatalok elhe­lyezkedését nagyban megkönnyíti, hogy gyümölcsöző kapcsolatot létesítenünk az egyos mezőgazdasági igaz­gatóságokkal és a termelőüzemekkel. — Milyon lehetőség nyílik ez Iskola diákjai számára a rendszeres sportolásra, illetve kulturális tevékeny­ségre. — Diákjaink kulturális és sporttevékenysége sokrétű. Nemcsak járási, hanem kerületi méretben is jó eredmé nyékét mutathetunk fel. Kulturális téren Iskolánk áneklő csoportja első lett a Tavaszi szál vizet áraszt népdal verseny országos döntőjén. Sikeresen szerepel iskolánk labdarúgócsapata. A tőmegszervezetek közül a SZISZ, a testnevelési- és sportszervezet, valamint a Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetség szervezete végez eredményes munkát. Figyelmet érdemel az érdekkörök munkája, amelyek a politikai nevelés terén jeleskednek. — Ismeretes, hogy az ifjúság helyes neveléséért és szocialista vállalásaik példás teljesítéséért nemrég ma gas állami elismerésben részesült az iskola. Milyen volt erre a tantestület és a diákság válasza? — Iskolánk igazgatósága nemrég Trnaván, meghitt ünnepség keretében vette át a Szövetségi Kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsának ellainerö okle veiét. E magas kitüntetés tovább ösztönöz oktató-nevelő munkánk javítására és tanulóifjúságunk is mindent meg tesz. hogy az eddiginél gyorsabb ütemben, jobb tanulási eredménnyel méltóképpen válaszoljon e magas elisme­résre. A negyedikesek osztályfőnöke C z a j 1 i к József elv­társ, kérésemre néhány végzős diákot invitál be a ka­binetbe. Három érettségiző lánnyal beszélgettünk el ar­ról, hogyan képzelik további életüket. — FEGYVERES ÉVA vagyok — mutatkozik be az egyik. — Orechová Potőöből (Dióspatonyból) jöttem a technikumba. A négy év hamar eltelt s most az élet ka­pujában állá felnőttek lettünk. Az iskolában eltelt idő nem volt hiábavaló, hiszen tanáraink lelkiismeretesen készítettek fel leendő foglakozásunkra. Mégis nagyon Korszerű épületben, eszményi feltételek között készül­hetnek fel igényes pályájukra a mezőgazdasági műszaki középiskola diákjai. szeretnék közelebbről megismerkedni a gyakorlati me­zőgazdasági, nagyüzemi termeléssel. Az ükonőmiát ked­velem, ezért könyvelőként szeretnék valamelyik szövet­kezetben dolguzni. Aktívan résztvettem iskolánk SZÍSZ- szervezetének munkájában és ezt az aktivitást munka­helyemen is tovább akarom folytatni. FEKETE ÉVA a következő, akit faggatok. — Szüleim a mezőgazdaságban dolgoznak és innen a mezőgazdaság iránti vonzalmam. Szüleim munkáját sze­retném folytatni. Tudom, a mezőgazdasági technika egy­re igényesebb követelményeket támaszt, a termelés fo­kozásához, egyre több szakemberre van szükség, ez is Ö8ztünőz elhatározásom valéraváltására. Az elmúlt évek­ben szerzett tudásunkkal és szorgalmunkkal bizonyítot­tuk, hogy szeretjük a mezőgazdaságot. Munkahelyemen a vrak tini (várkonyl) szövetkezetben tudásom legjavát kívánom nyújtani. Ahhoz, hogy az ember megállja a he­lyét. nagy kitartásra, szorgalomra és erős akaratra van szüksége; érzem, hogy ezekkel a tulajdonságokkal ren­delkezem. A gyakorlati életben örömmel veszem majd az idősebb dolgozók tanácsait, ami átsegíthet a kezdeti buktatókon. Egyébként nehéz elhagyni az iskolapadot, megválni szeretett tanárainktól és az osztálytársaktól... Szép emlékekkel távozom, hiszen az iskola sport- és kulturális életében is komoly részt vállaltam. És jön a harmadik, FEKETE JÜLIA. — A komáromi járás Okoliőná (Ékel) községéből jöt­tem az iskolába. Szeretem a mezőgazdaságot s nélküle az életet el sem tudnám képzelni. Szüleim szerettették meg velem ezt a szakmát, habár nem mezőgazdasági dolgozók. A csallóközi ember általában kiskorától sze­reti a földet. Én is kertünkben sajátítottam el a mező­­gazdaság alapismereteit, kisdiák koromban, fgy született meg a gondolat, hogy mezőgazdasági technikumon foly­tatom tanulmányaimat. Remélem, sikerrel érettségizek. Fájó szívvel búcsúzom a diákélettől. Szívesen emlékszem vissza az itt eltöltött időre. Szabad időmben a sport, az olvasás és о kirándulás, a természetjárás tette tartalma­sabbá diákéveimet. Az ifjúsági szervezetben szintén nagy odaadással dolgoztam, ami hozzájárul ahhoz, hogy kellőképp felkészüljek az életre. * Czajlik József tanár elvtárs, я negyedikesek osztály­főnöke, dicséröieg nyilatkozott az érettségiző osztály diákjairól, akik minden tekintetben szorgalmukról tettek tanúbizonyságot és aktívan kapcsolódtak be az iskola társadalmi munkájába. — Tudjuk — foiytata Czajlik elvtárs —, hogy a CSKP XV. kongresszusának határozatai értelmében egyre igé­nyesebb feladatok elvégzése vár mezőgazdasági üze­meink dolgozóira. A feladatok csakis úgy teljesíthetők, ha mezőgazdasági üzemeink az irányítást, a vezetést, a munkaszervezést tökéletesebb, magasabb szintre emelik. A cél eléréséhez mi, pedagógusok azzal kívánunk hoz­zájárulni, hogy eszmeileg és szakmailag jól felkészült szakembereket nevelünk. Meggyőződésem, hogy vala­mennyi végzős diákunk az iskolában szerzett tudását szncialista társadalmunk javára kamatoztatja a gyakor­latban. Jóleső érzéssel, elégedetten távoztam az iskolából, mivel a végzős diákok mezőgazdaságunk további meg­erősítését jelentik, újabb, jól képzett szakemberekkel. Cj­­ra fülembe csengtek az érettségiző diékok kijelentései, amelyek a mezőgazdaság szeretetét tükrözték. Ez is egyik záloga annak, hogy jól megállják helyüket, mert ahhoz, hogy valaki tényleg jó szakemberré váljon, tudá­sán kívül s szakmájának szeretete elsődleges követel­ményt jelent. Legyenek szocialista mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének erős pillérei a most végző, érettsé­giző diákok, tovább öregbítve a Dunajská Streda-i Mező­gazdasági Műszaki Középiskola jó hírnevét. KRASCSENICS GÉZA |^| esék és mondák szülötte az országát álruhában járó ki­­■ rály, de bizony ma sem ártana, ha egyes felelős vezetők rangrejtve ellátogatnának néhány szövetkezet gazdasági udva­rába, telepére. Tisztelet a kivételnek, sok helyütt a munkabiz­tonsági és a tűzrendészet! előírások megvalósítását, következe­tes betartását nagyon elhanyagolják. Pedig éppen a tűzkárok megelőzését célzó Intézkedések megtétele a fontos, mert késő a bánat olyankor, amikor már lángok mardossák a gazdasági épületeket vagy a szövetkezet verejtékkel kitermelt értékeit. Előzzük meg a tűzkárokat! Talán így lehetne távirati stílusban összefoglalni Bofikaí Adám elvtárs­nak, a Galántat Járási Tűzbiztonsági Felügyelőség parancsnokának vélemé­nyét a tűzvédelem helyzetéről mező­­gazdasági üzemeinkben, szövetkeze­teinkben. BoČkai elvtőrs kiválóan is­meri a tűzesetek leggyakoribb okait, sok gyakorlati tapasztalattal rendel­kezik, hiszen már idestova egynegyed évszázada tölt be vezető tisztséget a járási tűzbiztonsági felügyelőségen. Megcáfolhatatlan tény, hogy a tűz­védelem napjainkban — különösen a mezőgazdasági termelés ipari szintre emelkedése következtében — jóval komolyabb, nehezebb feladat, mint a múltban volt. Egyre több lesz mező­gazdasági üzemeinkben a különféle gép, a dolgozók száma azonban csök­ken s ezáltal mind nagyobb a tűzese­tek előfordulásának lehetősége. A korszerűsítés, a fokozottabb gépesítés nélkülözhetetlen és helyes folyamat, de növekszik a tűzveszély lehetősége a villanyvezetékek, illetve a gépek és berendezések meghibásodása követ­keztében. Ezért a mezőgazdaságban a dolgozók kellő kioktatásán kívül fokozottabb gondot kell fordítani a gépek, berendezések, villanyvezeté­kek szakszerű beszerelésére és rend­szeres ellenőrzésére. GONDOT JELENTENEK A SZÁRÍTOK A terményszárítókat tűzrendészett szempontból veszélyes munkahelyként kell kezelni. Maga a szárítóberende­zés, de ugyanakkor a megszárított termény — helytelen tárolás esetén — öngyulladás következtében is okoz­hat tüzet. Egy csekély szerelési hiba, esetleg rövidzárlat beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhat. A galántai járás, ahol pillanatnyilag 19 termény­­szárító üzem működik, Szlovákiában a legtöbb szárítóval rendelkező járás, A tűzbiztonsági felügyelőség az előző esztendők rossz tapasztalatai alapján fokozta e szárítók műszaki és tűzbiz­tonsági ellenőrzését, ami meghozta a várt eredményt. Az idén eddig a járás szárítóüzemeiben tüzeset nem történt. ARATÁS ELŐTT Az elmúlt esztendőkben a tűzvédel­mi intézkedések zömét az aratás, a gabona betakarítási időszakára való felkészülés tette ki. Napjainkban itt Is bizonyos eltolódás mutatkozik, hi­szen a fokozottabb tűzvéedelm kérdé­seivel már a takarmányok betakarítá­sának kezdetén foglalkoznak. Mégis az aratási időszakban adódik a leg­több lehetőség tűzesetekre. A Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium által már több évvel ezelőtt ki­adott biztonsági rendszabály előírja, hogy a gabona betakarításakor hasz­nált robbanómotoros gépeket és be­rendezéseket szikrafogó ráccsal kell ellátni. Az újabb típusú traktorok konstrukciós megoldása viszont a ré­gebbi típusoktól annyira eltérő, hogy a meglevő szikrafogókat ezekre nem lehet felszerelni. A gépek tervezésé­nél megfeledkeztek arról, hogy ezek a traktorok nemcsak biztonságos be­­tonutakon, hanem a földeken, a szá­raz szalmában, kazlak között és egyéb tűzveszélyes környezetben is dolgoz­nak. így ezekre a traktorokra — ha a mezőgazdasági üzem felelősei a tűz­biztonsági rendelkezésnek Is eleget akarnak tenni — külön szikrafogókat kell csináltatni. Elkészítésüket a gép­állomások (mivel csak néhány darab­ról van sző), nem szívesen vállalják. S ez nem is csoda, hiszen nekik is a hatékonyabb sorozatgyártást kell előnyben részesíteniük, mivel ők sem akarnak ráfizetéssel termelni. Ig“y az­után sok olyan gép dolgozik aratás Idején a földeken, amelyek a tűzbiz­tonsági előírások ilyen elemi követel­ményének sem felelnek meg. KÖVETENDŐ PÉLDA Tűzvédelmi szempontból legfonto­sabb a megelőző Intézkedések megté­tele. A cél az, hogy tűzeset ne Is for­duljon elő, mert amikor már oltani keli, a kisebb-nagyobb anyagi kár el­kerülhetetlen. A statisztikai adatok pedig évente jelentős károkról szá­molnak be, amit kizárólag a tűzvészek okoztak. Ezért fontos, hogy még le­hetőséget sem adjunk tűzeset előfor­dulására. Ezt az elvet igen következe­tesen tartják be a Sládkovičovo! (dió­szegi) Len- és Kendergyárban. Tűz­rendészet! szempontból veszélyes munkahely ez, ahol a sok száraz poz­­dorja egy apró szikrától is lángra lobbanhat. A tűzveszély lehetőségé­nek kiküszöbölése érdekében a gyár bejáratánál minden olyan traktort, a­­melyen nincs szikrafogó, vagy nem engedik be, vagy a portásfülke mel­lett tárolt szikrafogók valamelyikével kell ellátni. E szikrafogót a traktoros aláírás ellenében veszi át és ha gyak­rabban jön a gyárba, nem kell minden alkalommal a portán leadnia, hasz­nálhatja azt egész évben. Ez a megelő­ző intézkedés eddig nagyszerűen be­vált és a gyár vezetőségének, neveze­tesen Borsányi Szilveszter igazgató­nak és munkatársainak előrelátó, a tűzvédelem fontosságának kellő érté­kelését bizonyító hozzáállását tükrözi. GYAKORI HIÁNYOSSÁGOK Mezőgazdasági üzemeinkben foko­zottabb mértékben kell a megelőző intézkedések megtételére gondot for­dítani. Egyúttal kellőképpen fel kell készülni az esetleges tüzek leküzdé­sére is. A megelőző Intézkedések között a villanyberendezősek, vezetékek, gé­pek, technológiai felszerelések rend­szeres ellenőrzése álljon az első he­lyen. A helyi adottságoktól függően a tűz keletkezésének még a legkisebb lehetőségét is ki kell küszöbölni. Az egyes munkahelyeken a dolgozók ok­tatása, felvilágosítása, az esetleges kis hibákból, mulasztásokból szárma­zó jelentős tűzkárok ismertetése és az öntudatos fegyelemre nevelés szintén a megelőzést szolgálja. Viszont az el­lenőrzést sem szabad elhanyagolni. A tüzesetek gyors leküzdésére veié felkészülés keretében minden gazda­sági épületet fel kell szerelni a szük­séges tűzoltó berendezéssel. Legtöbb mezőgazdasági üzemünk ma már kel­lő vízkészlettel (víztorony, hldroglő­­busz, víztároló) és vízvezeték háló­zattal rendelkezik. Gondoskodni kell arrél, hogy a vízvezeték-hálózatot a netán előadódó tűz esetén az oltásnál azonnal igénybe vehessék. Sok szö­vetkezetben még nem alakítottak sa­ját tűzoltó-őrsöket, habár egyes he­lyeken (Tešedikovo, Trnovec nad Vá­ltom, Sellce és másutt) a szövetkeze­teknek saját motoros fecskendőjük is van. A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének járási bizottsága rendsze­resen versenyt Is szervez, amelyen a szövetkezetek önkéntes tűzoltő-örsei mérik össze tudásukat, tesznek tanú­ságot ügyességükről és felkészültsé­gükről. A mezőgazdasági üzemek ön­kéntes tűzoltó-őrseinek megalakítását már öt éve megkezdték a Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Minisztérium 25/1971 számú hirdetményének ren­delkezései alapján és létrehozásuk még akkor is fontos, ha a legutóbbi időszakban a kérdéses szövetkezetben tűzeset egyáltalán nem adódott. Mindennél fontosabb azonban az összes biztonsági és tűzrendészen, va­­lamnit egészségvédelmi és munkabiz­tonsági előírás betartása. Különösen az aratás tűzveszélyes Időszakában, de máskor is, mert néha a hegesztő, aki nem tartotta be a reá vonatkozó munkabiztonsági előírást, komoly ká­rokat, tűzvészt okozhat a mezőgazda­­sági üzemben, a szövetkezetben. * Búcsúzáskor Bočka! elvtársnak, a Tűzbiztonsági Felügyelőség parancs­nokának csupán gratulálhattunk ah­hoz, hogy tavaly országos elsőségre tettek szert — járásuk mezőgazdasági üzemeiben az aratás időszakában egyetlen tűzeset sem volt. Reméljük így lesz az idén is, nemcsak Itt, ha­nem Szlovákia minden járásában. OBENAU KAROLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom