Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-03 / 26. szám
1978. Július 3. SZÖVETSÉGI SZEMLE Június elseje, reggel nyolc őre. A Dunajská Streda-i Mezőgazdasági Műszáki Középiskola folyosóin diókok jönnek-mennek, ma van az érettségi. A negyedikesek az iskola nagytermében gyülekeznek. Szótlanok, izgulnak, idegesek, az jár a fejükben, miiyen kérdést húznak majd ki a vizsgán. Felfelé ballagok a lépcsőkön, közben meg-megállok, szemem megpihen a falakon függő tablókon, kitüntetéseken, az oklevelek sokaságán. Schick Károly elvtárssal, az iskola igazgatóhelyettesével a folyosón találkozom. Érettségiző, a termelésben elhelyezkedő, Illetve a főiskolán tovább tanulni kívánó diákokkal szeretnék elbeszélgetni. Beleegyezóen bólint. — Hány tanulója van az iskolának, és mennyi az érettségizők száma? — Iskolánknak a távtanulókkal együtt 362 hallgatója van, ebből 79-et engedtünk érettségire. — Általában hányán folytatják tanulmányaikat a főiskolán és azoknak, akik nem tanulnak tovább, milyen lehetőségük van az elhelyezkedésre? — A végzősök 15—20 százaléka folytatja tanulmányait, nagyobbára a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolán, esetleg a Koiicei Állatorvosi Egyetemen, sőt az utóbbi időben mind többen a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre jelentkeznek. Eredményeik igazolják, hogy diákjaink igé nyesek önmagukkal szemben, többségük jól tudja, mire képes, mihez van elegendő ere|e, kellő tehetsége. Ezért választásuk is megfontolt, reális. Az elmúlt 19 esztendő során több mint 1300 érettségizett növendékünk közül igen sok a mezőgazdasági mérnök. De a többiek Is mint ökonoinusok, üzemvezetők jól megállják a helyüket az életben. A nálunk érettségizett diákok iránt nagy érdeklődés tapasztalható. Elhelyezkedésük biztosftva van. Oyakran megtörténik az Is, hogy a mezőgazdasági üzemek Igényelt nem Is tudjuk kielégíteni. A fiatalok elhelyezkedését nagyban megkönnyíti, hogy gyümölcsöző kapcsolatot létesítenünk az egyos mezőgazdasági igazgatóságokkal és a termelőüzemekkel. — Milyon lehetőség nyílik ez Iskola diákjai számára a rendszeres sportolásra, illetve kulturális tevékenységre. — Diákjaink kulturális és sporttevékenysége sokrétű. Nemcsak járási, hanem kerületi méretben is jó eredmé nyékét mutathetunk fel. Kulturális téren Iskolánk áneklő csoportja első lett a Tavaszi szál vizet áraszt népdal verseny országos döntőjén. Sikeresen szerepel iskolánk labdarúgócsapata. A tőmegszervezetek közül a SZISZ, a testnevelési- és sportszervezet, valamint a Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetség szervezete végez eredményes munkát. Figyelmet érdemel az érdekkörök munkája, amelyek a politikai nevelés terén jeleskednek. — Ismeretes, hogy az ifjúság helyes neveléséért és szocialista vállalásaik példás teljesítéséért nemrég ma gas állami elismerésben részesült az iskola. Milyen volt erre a tantestület és a diákság válasza? — Iskolánk igazgatósága nemrég Trnaván, meghitt ünnepség keretében vette át a Szövetségi Kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsának ellainerö okle veiét. E magas kitüntetés tovább ösztönöz oktató-nevelő munkánk javítására és tanulóifjúságunk is mindent meg tesz. hogy az eddiginél gyorsabb ütemben, jobb tanulási eredménnyel méltóképpen válaszoljon e magas elismerésre. A negyedikesek osztályfőnöke C z a j 1 i к József elvtárs, kérésemre néhány végzős diákot invitál be a kabinetbe. Három érettségiző lánnyal beszélgettünk el arról, hogyan képzelik további életüket. — FEGYVERES ÉVA vagyok — mutatkozik be az egyik. — Orechová Potőöből (Dióspatonyból) jöttem a technikumba. A négy év hamar eltelt s most az élet kapujában állá felnőttek lettünk. Az iskolában eltelt idő nem volt hiábavaló, hiszen tanáraink lelkiismeretesen készítettek fel leendő foglakozásunkra. Mégis nagyon Korszerű épületben, eszményi feltételek között készülhetnek fel igényes pályájukra a mezőgazdasági műszaki középiskola diákjai. szeretnék közelebbről megismerkedni a gyakorlati mezőgazdasági, nagyüzemi termeléssel. Az ükonőmiát kedvelem, ezért könyvelőként szeretnék valamelyik szövetkezetben dolguzni. Aktívan résztvettem iskolánk SZÍSZ- szervezetének munkájában és ezt az aktivitást munkahelyemen is tovább akarom folytatni. FEKETE ÉVA a következő, akit faggatok. — Szüleim a mezőgazdaságban dolgoznak és innen a mezőgazdaság iránti vonzalmam. Szüleim munkáját szeretném folytatni. Tudom, a mezőgazdasági technika egyre igényesebb követelményeket támaszt, a termelés fokozásához, egyre több szakemberre van szükség, ez is Ö8ztünőz elhatározásom valéraváltására. Az elmúlt években szerzett tudásunkkal és szorgalmunkkal bizonyítottuk, hogy szeretjük a mezőgazdaságot. Munkahelyemen a vrak tini (várkonyl) szövetkezetben tudásom legjavát kívánom nyújtani. Ahhoz, hogy az ember megállja a helyét. nagy kitartásra, szorgalomra és erős akaratra van szüksége; érzem, hogy ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezem. A gyakorlati életben örömmel veszem majd az idősebb dolgozók tanácsait, ami átsegíthet a kezdeti buktatókon. Egyébként nehéz elhagyni az iskolapadot, megválni szeretett tanárainktól és az osztálytársaktól... Szép emlékekkel távozom, hiszen az iskola sport- és kulturális életében is komoly részt vállaltam. És jön a harmadik, FEKETE JÜLIA. — A komáromi járás Okoliőná (Ékel) községéből jöttem az iskolába. Szeretem a mezőgazdaságot s nélküle az életet el sem tudnám képzelni. Szüleim szerettették meg velem ezt a szakmát, habár nem mezőgazdasági dolgozók. A csallóközi ember általában kiskorától szereti a földet. Én is kertünkben sajátítottam el a mezőgazdaság alapismereteit, kisdiák koromban, fgy született meg a gondolat, hogy mezőgazdasági technikumon folytatom tanulmányaimat. Remélem, sikerrel érettségizek. Fájó szívvel búcsúzom a diákélettől. Szívesen emlékszem vissza az itt eltöltött időre. Szabad időmben a sport, az olvasás és о kirándulás, a természetjárás tette tartalmasabbá diákéveimet. Az ifjúsági szervezetben szintén nagy odaadással dolgoztam, ami hozzájárul ahhoz, hogy kellőképp felkészüljek az életre. * Czajlik József tanár elvtárs, я negyedikesek osztályfőnöke, dicséröieg nyilatkozott az érettségiző osztály diákjairól, akik minden tekintetben szorgalmukról tettek tanúbizonyságot és aktívan kapcsolódtak be az iskola társadalmi munkájába. — Tudjuk — foiytata Czajlik elvtárs —, hogy a CSKP XV. kongresszusának határozatai értelmében egyre igényesebb feladatok elvégzése vár mezőgazdasági üzemeink dolgozóira. A feladatok csakis úgy teljesíthetők, ha mezőgazdasági üzemeink az irányítást, a vezetést, a munkaszervezést tökéletesebb, magasabb szintre emelik. A cél eléréséhez mi, pedagógusok azzal kívánunk hozzájárulni, hogy eszmeileg és szakmailag jól felkészült szakembereket nevelünk. Meggyőződésem, hogy valamennyi végzős diákunk az iskolában szerzett tudását szncialista társadalmunk javára kamatoztatja a gyakorlatban. Jóleső érzéssel, elégedetten távoztam az iskolából, mivel a végzős diákok mezőgazdaságunk további megerősítését jelentik, újabb, jól képzett szakemberekkel. Cjra fülembe csengtek az érettségiző diékok kijelentései, amelyek a mezőgazdaság szeretetét tükrözték. Ez is egyik záloga annak, hogy jól megállják helyüket, mert ahhoz, hogy valaki tényleg jó szakemberré váljon, tudásán kívül s szakmájának szeretete elsődleges követelményt jelent. Legyenek szocialista mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének erős pillérei a most végző, érettségiző diákok, tovább öregbítve a Dunajská Streda-i Mezőgazdasági Műszaki Középiskola jó hírnevét. KRASCSENICS GÉZA |^| esék és mondák szülötte az országát álruhában járó ki■ rály, de bizony ma sem ártana, ha egyes felelős vezetők rangrejtve ellátogatnának néhány szövetkezet gazdasági udvarába, telepére. Tisztelet a kivételnek, sok helyütt a munkabiztonsági és a tűzrendészet! előírások megvalósítását, következetes betartását nagyon elhanyagolják. Pedig éppen a tűzkárok megelőzését célzó Intézkedések megtétele a fontos, mert késő a bánat olyankor, amikor már lángok mardossák a gazdasági épületeket vagy a szövetkezet verejtékkel kitermelt értékeit. Előzzük meg a tűzkárokat! Talán így lehetne távirati stílusban összefoglalni Bofikaí Adám elvtársnak, a Galántat Járási Tűzbiztonsági Felügyelőség parancsnokának véleményét a tűzvédelem helyzetéről mezőgazdasági üzemeinkben, szövetkezeteinkben. BoČkai elvtőrs kiválóan ismeri a tűzesetek leggyakoribb okait, sok gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, hiszen már idestova egynegyed évszázada tölt be vezető tisztséget a járási tűzbiztonsági felügyelőségen. Megcáfolhatatlan tény, hogy a tűzvédelem napjainkban — különösen a mezőgazdasági termelés ipari szintre emelkedése következtében — jóval komolyabb, nehezebb feladat, mint a múltban volt. Egyre több lesz mezőgazdasági üzemeinkben a különféle gép, a dolgozók száma azonban csökken s ezáltal mind nagyobb a tűzesetek előfordulásának lehetősége. A korszerűsítés, a fokozottabb gépesítés nélkülözhetetlen és helyes folyamat, de növekszik a tűzveszély lehetősége a villanyvezetékek, illetve a gépek és berendezések meghibásodása következtében. Ezért a mezőgazdaságban a dolgozók kellő kioktatásán kívül fokozottabb gondot kell fordítani a gépek, berendezések, villanyvezetékek szakszerű beszerelésére és rendszeres ellenőrzésére. GONDOT JELENTENEK A SZÁRÍTOK A terményszárítókat tűzrendészett szempontból veszélyes munkahelyként kell kezelni. Maga a szárítóberendezés, de ugyanakkor a megszárított termény — helytelen tárolás esetén — öngyulladás következtében is okozhat tüzet. Egy csekély szerelési hiba, esetleg rövidzárlat beláthatatlan következményekkel járhat. A galántai járás, ahol pillanatnyilag 19 terményszárító üzem működik, Szlovákiában a legtöbb szárítóval rendelkező járás, A tűzbiztonsági felügyelőség az előző esztendők rossz tapasztalatai alapján fokozta e szárítók műszaki és tűzbiztonsági ellenőrzését, ami meghozta a várt eredményt. Az idén eddig a járás szárítóüzemeiben tüzeset nem történt. ARATÁS ELŐTT Az elmúlt esztendőkben a tűzvédelmi intézkedések zömét az aratás, a gabona betakarítási időszakára való felkészülés tette ki. Napjainkban itt Is bizonyos eltolódás mutatkozik, hiszen a fokozottabb tűzvéedelm kérdéseivel már a takarmányok betakarításának kezdetén foglalkoznak. Mégis az aratási időszakban adódik a legtöbb lehetőség tűzesetekre. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által már több évvel ezelőtt kiadott biztonsági rendszabály előírja, hogy a gabona betakarításakor használt robbanómotoros gépeket és berendezéseket szikrafogó ráccsal kell ellátni. Az újabb típusú traktorok konstrukciós megoldása viszont a régebbi típusoktól annyira eltérő, hogy a meglevő szikrafogókat ezekre nem lehet felszerelni. A gépek tervezésénél megfeledkeztek arról, hogy ezek a traktorok nemcsak biztonságos betonutakon, hanem a földeken, a száraz szalmában, kazlak között és egyéb tűzveszélyes környezetben is dolgoznak. így ezekre a traktorokra — ha a mezőgazdasági üzem felelősei a tűzbiztonsági rendelkezésnek Is eleget akarnak tenni — külön szikrafogókat kell csináltatni. Elkészítésüket a gépállomások (mivel csak néhány darabról van sző), nem szívesen vállalják. S ez nem is csoda, hiszen nekik is a hatékonyabb sorozatgyártást kell előnyben részesíteniük, mivel ők sem akarnak ráfizetéssel termelni. Ig“y azután sok olyan gép dolgozik aratás Idején a földeken, amelyek a tűzbiztonsági előírások ilyen elemi követelményének sem felelnek meg. KÖVETENDŐ PÉLDA Tűzvédelmi szempontból legfontosabb a megelőző Intézkedések megtétele. A cél az, hogy tűzeset ne Is forduljon elő, mert amikor már oltani keli, a kisebb-nagyobb anyagi kár elkerülhetetlen. A statisztikai adatok pedig évente jelentős károkról számolnak be, amit kizárólag a tűzvészek okoztak. Ezért fontos, hogy még lehetőséget sem adjunk tűzeset előfordulására. Ezt az elvet igen következetesen tartják be a Sládkovičovo! (diószegi) Len- és Kendergyárban. Tűzrendészet! szempontból veszélyes munkahely ez, ahol a sok száraz pozdorja egy apró szikrától is lángra lobbanhat. A tűzveszély lehetőségének kiküszöbölése érdekében a gyár bejáratánál minden olyan traktort, amelyen nincs szikrafogó, vagy nem engedik be, vagy a portásfülke mellett tárolt szikrafogók valamelyikével kell ellátni. E szikrafogót a traktoros aláírás ellenében veszi át és ha gyakrabban jön a gyárba, nem kell minden alkalommal a portán leadnia, használhatja azt egész évben. Ez a megelőző intézkedés eddig nagyszerűen bevált és a gyár vezetőségének, nevezetesen Borsányi Szilveszter igazgatónak és munkatársainak előrelátó, a tűzvédelem fontosságának kellő értékelését bizonyító hozzáállását tükrözi. GYAKORI HIÁNYOSSÁGOK Mezőgazdasági üzemeinkben fokozottabb mértékben kell a megelőző intézkedések megtételére gondot fordítani. Egyúttal kellőképpen fel kell készülni az esetleges tüzek leküzdésére is. A megelőző Intézkedések között a villanyberendezősek, vezetékek, gépek, technológiai felszerelések rendszeres ellenőrzése álljon az első helyen. A helyi adottságoktól függően a tűz keletkezésének még a legkisebb lehetőségét is ki kell küszöbölni. Az egyes munkahelyeken a dolgozók oktatása, felvilágosítása, az esetleges kis hibákból, mulasztásokból származó jelentős tűzkárok ismertetése és az öntudatos fegyelemre nevelés szintén a megelőzést szolgálja. Viszont az ellenőrzést sem szabad elhanyagolni. A tüzesetek gyors leküzdésére veié felkészülés keretében minden gazdasági épületet fel kell szerelni a szükséges tűzoltó berendezéssel. Legtöbb mezőgazdasági üzemünk ma már kellő vízkészlettel (víztorony, hldroglőbusz, víztároló) és vízvezeték hálózattal rendelkezik. Gondoskodni kell arrél, hogy a vízvezeték-hálózatot a netán előadódó tűz esetén az oltásnál azonnal igénybe vehessék. Sok szövetkezetben még nem alakítottak saját tűzoltó-őrsöket, habár egyes helyeken (Tešedikovo, Trnovec nad Váltom, Sellce és másutt) a szövetkezeteknek saját motoros fecskendőjük is van. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága rendszeresen versenyt Is szervez, amelyen a szövetkezetek önkéntes tűzoltő-örsei mérik össze tudásukat, tesznek tanúságot ügyességükről és felkészültségükről. A mezőgazdasági üzemek önkéntes tűzoltó-őrseinek megalakítását már öt éve megkezdték a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 25/1971 számú hirdetményének rendelkezései alapján és létrehozásuk még akkor is fontos, ha a legutóbbi időszakban a kérdéses szövetkezetben tűzeset egyáltalán nem adódott. Mindennél fontosabb azonban az összes biztonsági és tűzrendészen, valamnit egészségvédelmi és munkabiztonsági előírás betartása. Különösen az aratás tűzveszélyes Időszakában, de máskor is, mert néha a hegesztő, aki nem tartotta be a reá vonatkozó munkabiztonsági előírást, komoly károkat, tűzvészt okozhat a mezőgazdasági üzemben, a szövetkezetben. * Búcsúzáskor Bočka! elvtársnak, a Tűzbiztonsági Felügyelőség parancsnokának csupán gratulálhattunk ahhoz, hogy tavaly országos elsőségre tettek szert — járásuk mezőgazdasági üzemeiben az aratás időszakában egyetlen tűzeset sem volt. Reméljük így lesz az idén is, nemcsak Itt, hanem Szlovákia minden járásában. OBENAU KAROLY