Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-12-18 / 50. szám

1978, december 18. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A hozamok fokozásának egyik útja az öntözőberendezések ésszerű kihasználása Elérkezett az az időszak, amikor értékelhetjük az eltelt gazdasági év feladatainak teljesítését. Az idei év kedvezőtlen Időjárási viszonyai — magas hőmérséklet, hosszantartó szá­razság — miatt különösen nagy fel­adat hárult mezőgazdaságunk segí­tőire, az öntözési központok vezető­ségére, dolgozóira, s nem utolsó sorban a mezőgazdasági üzemekben dolgozó öntöző csoportok tagjaira. Hiszen kitartó és áldozatkész munká­juknak sokat köszönhetett szocialista mezőgazdaságunk. Itt elsősorban a növényi kultúrák nagyobb hozamaira kell gondolnunk. Ellátogattunk a Halai (seilyei) ön­tözési központba, ahol ennek vezető­jével, Ján Knežoval, és agronómusá­­val, Frantiéek Slobodník elvtársakkal beszélgettünk. Tőlük tudtuk meg, hogy a központ január elsejétől a Galantai Agrostav n. v. hatáskörébe tartozik. Az átcsoportosítás után ide tartozik a Šaľa—Kolárovo-i és a Čier­na Voda-i I-es és Il-es számú öntöző­hólázat. (Ez utóbbi 2300 hektár terü­let öntözését teszi lehetővé — a szerk. megjegyzése!) Ezáltal hazánk egyik legnagyobb öntözési központja alakult ki, amely Bratislavától égé szén a Nové Zámky-i járásig terjed. Ez a nagy kiterjedésű terület külö­nös igényeket támaszt a szervezés és irányítás tekintetében. Azt mondhat­juk, hogy a központ vezetői és dol­gozói, a mezőgazdasági üzemekben dolgozó öntöző csoportok tagjaival együttműködve sikeresen teljesítették a kitűzött feladatokat! A galantai járásban háromféle ön­tözőrendszert, berendezést használ­nak. Az öntözési központ hatásköré­be a nagy teljesítményű bérén dezé sek tartoznak, melyek segítségével 24 ezer 051 hektár terület öntözhető. A közepes hatósugarú berendezések üzemeltetése az állami meliorációs intézet (4258 hektár terület öntözhe­tő), az egyéb, kis teljesítményű be­rendezések pedig a jmi hatáskörébe (800 hektár terület öntözhető) tartoz­nak. A járás szántóterületéből 34 szá­zalék öntözhető. Az, hogy a járásban a szántóterület egyharmadát öntözhe­tik, minden bizonnyal hozzájárul a nagyobb hozamok eléréséhez, s ezál­tal a belterjesebb, gazdaságosabb ter­meléshez! Problémák — mint minden más ágazatban — itt is előfordultak. Ezek egyik csoportját a mezőgazdaság üzemekben levő munkaerő gondol alkották. Ezen kívül hiány mutatko zott az öntözőrendszeibk és berende zések alkatrészeiből, s nem volt meg felelő a szivattyúállomások teljesít ménye sem. Ez utóbbi lényegében az zal indokolható, hogy jelenleg mé| kevés van belőlük. Az öntözési köz pont még az említett problémák el­lenére is teljesítette feladatait, habár nem minden mezőgazdasági üzemben használták ki kellőképpen a berende­zéseket. Ez a tény még további ter­melés-fejlesztési lehetőségekre utal, melyek kiaknázásával tovább fokoz­ható a mezőgazdasági termelés haté­konysága. Az idén 16 ezer 757 hektár terület alap- és 18 ezer 434 hektár terület ismételt öntözésével számoltak. Az előbbit 103,4, az utóbbit pedig 139 százalékra teljesítették. A már emlí­tett problémák miatt azonban a be­épített öntözőrendszerek és berende­zések kihasználása globálisan csak 70 százalékos volt, tehát még e téren is akad bőven tennivaló! Ezt lénye­gében — a már említett — munkaerő gondok és az elektromos energiával való gazdaságos bánásmód idézte elő. Gyakran naponta volt szükség az ön­tözési idő megváltoztatására, sokszor csak éjjel lehetett öntözni, s ez jnind komoly problémát jelentett a központ és a mezőgazdasági üzemekben dol­gozók szervezése és irányítása szem­pontjából. E nehézségek ellenére az öntözési központ vezetősége és dol­gozói mindent elkövettek a feladatok teljesítése érdekében. Úgyszólván minden öntözéssel kapcsolatos igényt kielégítettek, s lényegében ennek volt köszönhető a térvfeladat túltel­jesítése is. Az öntözési központ hatáskörébe tartozó berendezések segítségével a mezőgazdasági üzemekben az idén 20 millió 594 ezer 677 köbméter „éle­tet adó vizet“ juttattak a szom:-'’A talajra, ami egy hektár területre A galantaí járás mezőgazdasági üzemeiben 181 db sávos, PP—67 es típusú öntözőberendezés áll rendelkezésre. (A szerző felvétele) Egy járás takarmánytermesztési problémái zsát! Ez 4,4 mázsa terméstöbbletet jelentett ha-onként az öntözött terü­letek javára! A tavaszi árpa termesztése és ön­tözése tekintetében szintén voltak fi­gyelemre méltó eredmények. A teje díkovoi szövetkezetben a „Nadja“ fajtával egy öthektáros területen 68. a virányi ban (farkasdiban) ugyanez­zel a fajtával 58,6 (20 hektárról), a Hitleredben pedig az Ametyst fajtával 58,07 (60 hektár) mázsás hektárhoza­mot értek el! A tavaszi árpa eseté­ben még szembetűnőbbek az öntözött területeken elért eredmények. Míg az ilyen területekről 50,08, addig az ön­­tözetlenekről csak 45,5 mázsát taka­rítottak be ha-onként! A különbség 4,58 mázsa az öntözött területek ja-, vára! A kalászosok öntözése tekinteté­ben a legjobb eredményt a tesedíko voi szövetkezetben érték el. A búza esetében 231, az árpa esetében pedig 250 hektár terület öntözésével szá­moltak. Az előbbit 158, az utóbbit pe­dig 300 százalékra teljesítették! Utá­na következik a Hal'ai és a vitányi szövetkezet, valamint a Galantai Ál­lami Gazdaság. E példák arról tanús­kodnak, hogy sok üzemben komoly figyelmet fordítanak az öntözőrend­szerek ésszerű kihasználására. Van­nak azonban olyan gazdaságok is, ahol lemaradás volt tapasztalható. Ez főleg a Čierna Voda-i öntözőhálózat körzetében fordult elő. Például a Veiké Ufany-i Magnemesítő AG-ban a búza öntözését csak 21, az árpáét pe­dig csak 40 százalékra teljesítették! Ugyancsak lemaradás volt tapasztal­ható a mostovái (a búza esetében csak 19 %) és a Kráfová pri Senci-i (a búza esetében csak 31°/o) szövet­kezetben! Itt a problémákat a mun­kaerő kérdése okozta, mert ezek vá­roskörüli gazdaságok, javulás csak a diákság szünideje alatt állt be. Azt mondhatjuk, hogy ezekben a gazda­ságokban az öntözéssel későn indul­tak, s a gabonafélék (főleg a búza) nad Vúhom-i AG-ban használták ki ésszerűen a berendezéseket. Különö­sen a cukorrépa esetében lehet gaz­daságosan kihasználni az öntözőrend­szereket Ha az öntözés mellett be­tartjuk ez agrotechnikai intézkedé­seket, nagy hozam érhető el, megfe­lelő cukortartalom mellett! A cukor­répa esetében a Mostovái és a Veiké Ufany-i Magnemesítő AG-ban, vala­mint a Diakovcei AG-ban használták ki leggazdaságosabban az öntözőbe­rendezéseket. Az évelő takarmányok öntözésével különösen az idén növel­hettük az amúgy is hiányos takar­mányalapot. E téren úgyszólván min­den gazdaságban ésszerűen használ­ták ki az öntözőberendezéseket. A beépített öntözőrendszerek ki­használása tekintetében legjobb ered­ményeket a teHedíkovoi és a virányi szövetkezetben, valamint a Nová De­­dinka-i AG-ban érték el. Ezzel szem­ben a Kráíová pri Senci szövetke­zetben csak 76 (3400 hektár-terület öntözhető), a Veiké Ufanyban (3290 hektár) pedig csak 85 százalékra használták ki! Itt a legnagyobb aka­dály abban volt, hogy ezek a gazda­ságok nemrégiben társultak, s még az irányítás, szervezés színvonala is alacsonyabb?! Az öntözési központban elmondták azt is, hogy a jövőben változtatnak az öntözési technológián. Nagyobb mértékben kerülnek alkalmazásra a széles nyomtávú berendezések. Jelen­leg a központ hatáskörébe 527 öntö­ző készlet és 181 darab sávos (PP— 67-es) öntözőberendezés tartozik. A jövő évben a mezőgazdasági üzemek 120 darab PP—67-es, 4 db „DRUŽBA“ elnevezésű (a Seredi Niklovka n. v. gyártja) és egy darab „FREGATA“ el­nevezésű (szovjet gyártmány) széles nyomtávú öntözőberendezést kapnak. Globálisan a 6. ötéves tervidőszakban a galantai járás előreláthatólag 141 db PP—67 es és 135 db PZE—90-«s (az előbbi módosított váltósat«, na­gyobb teljesítményű) sávos, valamint 47 db DRUŽBA, 11 db FREGATA és 17 db „DNEPR“ ílnevezésü szálas nyomtávú öntözőberendezést kap. Problémák merültek fel a vísforré­­sok szennyezettsége miatt is. Itt első­sorban a Kis-Duna és a Čierna Voda folyókra kell gondolnunk, melyekből zöldség- és gabonaféléket már nem lehet öntözni! A Vág folyó esetében már kedvezőbbek a viszonyok. Az el­következő években tovább folytatják az öntözőrendszerek kiszélesítését. Előreláthatólag 1988-ig 1600 hektáron fejezik be a rendszerek kiépítését. Tekintettel arra, hogy néhány gaz­daságban nagy területen vannak be­épített rendszerek, a központ vezető­ségének vannak elképzelései ezek ésszerű kihasználása tekintetében. Állandó öntözőcsoportokat kell kialá­­kítani minden olyan gazdaságban, ahol több mint ezer hektáros öntöző­­rendszer van. Ezek vezetésével, irá­nyításával meg kell bízni egy felelős technikust, aki törődne ezek ésszerű kihasználásával. Ha ezt sikerül meg­oldani főleg a társult mezőgazdasági üzemekben, minden bizonnyal még tovább fokozható a berendezések ki­használása. Az öntözőrendszerek kihasználása terén nagy szerep hárul a szivattyú­­állomások dolgozóira is. jelenleg a Šafa—Kolárovo-i öntözőhálózathoz 13, a Čierna Voda-ihož pedig 15 szivaty­­tyúállomás tartozik. Szeretném meg­jegyezni azt is, hogy az egész év fo­lyamán csak a júliusi hónap volt olyan, amikor a szivattyúállomások megállás nélkül dolgozhattak! Ebben a hónapban ugyanis a mezőgazdasági üzemekben 3 millió 708 ezer 209 köb méter vizet juttattak a talajra, ami 3877 hektár alap- és 11 ezer 534 hek­tár ismételt öntözésére volt elegendő! A központ vezetője megjegyezte, hogy ha ilyen lehetőségek lettek volna a többi Hónapokban is, akkor bizonyá­ra még jobb eredményekről számol­hattak volna be. A központ vezetősége azt is szem előtt tartja, hogy a jövőben célszerű lesz egyféle öntözőrendszereket és berendezéseket kiépíteni nemcsak a társult mezőgazdasági üzemekben, hanem az egész öntözőhálózat men. tén! Ezáltal ugyanis könnyebb a munkálatokat szervezni és irányítani. Jelenleg elég sok az olyan társult gazdaságok száma, melyek mindegyi­kében többféle öntözőberendezéseket használnak. Ez alapjában megváltoz­tatja az irányítást, hiszen a szivattyú­­állomások is az öntözőrendszerekhez igazodnak. Míg a nagy teljesítményű berendezések esetében egy szivattyú­­állomás 2—3 gazdaságot lát el víz­zel, addig a közepes teljesítményűek­­nél csak 1 gazdaságot. A központ a feladatait mindig a mezőgazdasági üzemek igényeiből ki­indulva szabja meg. Célkitűzésük, hogy minél több — csapadékra igé­nyes — növényi kultúrát öntözhesse­nek a gazdaságokban. Reméljük, a jövőben még gazdaságosabban hasz­nálják ki és egységesítik a sarai ön­tözési központ hatáskörébe tartozó öntözőrendszereket és berendezése­ket, hozzájárulva ezzel a növényter­mesztés hatékonyságának a fokozá­sához! számítva 1189 köbméter vizet jelen­tett! E téren is túlteljesítették a ter­vezett feladatot, mert egy hektárra számítva csak ezer köbméter víz ki­juttatásával számoltak. Azt mondhat­juk, hogy ilyesmi még nem fordult elő az öntözés történelmében. ÉSSZERŰ ÖNTÖZÉSSEL FOKOZHATÓ A KALÁSZOSOK HOZAMA Az öntözőrendszerek ésszerű ki­használásával nagymértékben fokoz­ható a növényi kultúrák hozama. Ezt bizonyítják a következő példák is, az öntözött Száva búzafajta hozama ese­tében: a Halai szövetkezetben egy 30 hektáros parcelláról 109, a žihareci­­ben (zsigárdiban) egy 23 hektáros parcelláról 83,89, a teHedíkovoi (pe­redi) szövetkezetben pedig egy 48 hektáros tábláról 78,65 mázsa ter­mést takarítottak be hektáronként! Az öntözés meghozta a várt ered­ményt. Míg a járásban az öntözött területekről 52,85 mázsa búzát taka­rítottak be ha-onként, addig az ön­­tözetlen területekről csak 48,25 má­már nem a megfelelő fejlődési stá­diumba kapták az életet adó öntöző­vizet. Itt a problémákat a jövőben részben a széles nyomtávú öntözőbe­rendezések alkalmazásával szeretnék megoldani. ÖNTÖZTÉK A KUKORICÁT, A CUKORRÉPÁT ÉS A TAKARMÁNYNÖVÉNYEKET A szemes kukorica esetében a Ha­lai szövetkezetben használták ki leg­jobban az öntözőberendezéseket. Alapöntözéssel 283 hektáron számol­tak, amit 269 százalékra teljesítettek! Ugyancsak kimagasló eredményeket értek el e téren a teHedíkovoi szövet­kezetben és a Trnovec nad Váhom-i AG-ban. Ezzel szemben — a berende­zések és alkatrészek hiánya végett — a diakovcei (deáki) szövetkezetben egyáltalán nem öntözték a kukoricát. Hasonlóképpen lemaradtak a Dolné Šaliby-i szövetkezetben is. A járásban öntözték a silókukoricát is. E tekin­tetben a Verké Ulany-i és a Halai szövetkezetben, valamint a Trnovec A téli időszakban az állatok hasz nosságának megtartása és ezáltal a tervezett feladatok teljesítése csak megfelelő takarmányalap segítségével lehetséges. Az idei év kedvezőtlen időjárási viszonyai következtében kü­lönösen nagy feladat hárult mező­­gazdasági dolgozóinkra, a takarmány­­félék termesztése, betakarítása, tartó­sítása és tárolása tekintetében. Mező­­gazdasági dolgozóink tudatában vol­tak annak, hogy a takarmányalappal való ésszerű gazdálkodás elengedhe tétlen feltétele a tervezett feladatok teljesítésének. Azt mondhatjuk, hogy az idén sokkal körültekintőbben vé­gezték a kisebb tápértékű takarmá­nyok (szalma, kukorícaszár, leveles répafej stb.) betakarítását és tartósí­tását. A hiányos takarmányalap pót­lását részben elősegítette a tarló- és másodvetemények termesztése. Iványt Vince mérnöktől, a galantai (galántai) jmi föagronómusától arról érdeklődtem, milyen lehetőségek van­nak a járás mezőgazdasági üzemei­ben az állatok átteleltetése tekinte­tében? / — Idén 4700 hektáron termesztet­tünk silókukoricát. Ez a terület a többéves átlagnak csak 60—65 száza­léka volt. Tehát mar az induláskor jóval kevesebb takarmánnyal számol­hattunk. Azt mondhatom, hogy a siló­­kukorica betakarítását és tartósítását a mezőgazdasági üzemek többségé­ben igen körültekintően végezték. El­sősorban a veszteségek csökkentésére és a minőség megőrzésére fordítottuk a legnagyobb figyelmet. Természete­sen sok függ majd a tartósított siló­­takarmány ésszerű felhasználásától is. Mi a helyzet az évelő takarmányok termesztése és betakarítása terén? — Évelő takarmányokat átlagosan kilencezer hektáron termesztettünk. Azért átlagosan, mert többhelyütt fel­törtük a lucernásokat.' Eredetileg 2700 vagon mennyiségű lucernaliszt készítésével számoltunk. Tekintettel a hiányos takarmányalapra, ezirányú feladatainkat csak 70 százalékra tel­jesítettük. Manapság járásunk minden szövetkezete, állami gazdasága ren­delkezik nagy teljesítményű, forró­levegős szárítóberendezéssel. Ezen kívül négy granuláló gépsor is üze­mel. Ezek segítségével nagymérték­ben fokozható a takarmánynövények termesztésének hatékonysága. Az évelő takarmányokból az idén kisebb termést értünk el, mint egy évvel ko­rábban. Míg 1975-ben — szénára át­számítva — 95 mázsás termést taka­rítottunk be hektáronként, addig az idén jóval kevesebbet. Szeretném még megjegyezni azt is, hogy az évelő takarmányok és a silókukorica eseté­ben jól kihasználtuk az öntözés adta lehetőségeinket. Köztudott, hogy szenázskészítéssel csökkenthetők a veszteségek az éve­lő takarmányok termesztése tekinte­tében. Mit tettek ennek érdekében? A már említett lucernallszt mellett kis mennyiségben szénát is készítet­tünk, elsősorban a borjak és a nö­vendékállatok részére, a többit — a kis mennyiségű zöldetetésen kívül — szénázskészftésre használtuk. Ezáltal ugyanis kisebbek a veszteségek és jóval egyszerűbb a betakarítás és tar­tósítás. A szenázskészítés terén kü­lönösen gazdag tapasztalatokkal ren­delkeznek a selicei (sökszelőcei) szövetkezetben és a Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban. A takarmányalappal való gazdálko­dásban főleg az idén volt nagy sze­repe a tarló- és másodvetemények termesztésének. Hogyan használták ki ezeket a lehetőségeket? — Eredetileg 800 hektár tarló- és másodveteménnyel számoltunk, de a helyzet súlyosságára való tekintettel 2600 hektáron termesztettünk ilyen növényeket. Azt mondhatom, hogy ez bizonyos megoldást jelentett. Viszo­nyaink között különösen a naprafor­gó és a kukorica keverékével (csa­­lamádé) érhető el a legjobb hozam. E növények termesztésében is kihasz­náltuk az öntözőberendezéseket. Az idén komoly segítséget jelentett a kisebb tápértékű takarmányok fel­­használása. Mit tettek ezek betakarí­tása és tartósítása érdekében? — Nagy figyelmet fordítottunk a kukoricaszár, a leveles répafej, a szal­ma stb. betakarítására és tartósítá­sára. Ide tartozik a cukorgyár! répa­szelet felhasználása is. Az idén 4260 hektáron termesztettük a cukorrépát, tehát szakszerű betakarítás mellett nagy mennyiségű silótakarmány biz­tosítható. ,-A cukorrépa melléktermé­keinek takarmánylisztté való feldol­gozásában szép sikereket érnek el a mostovái és selicei szövetkezetben. Fő célkitűzésünk az volt, hogy min­den takarmányt megmentsünk az ál­lattenyésztés számára. Bízom abban, hogy járásunkban még a takarmány­­termesztési problémák ellenére is megoldjuk az állatok szakszerű átte­­leltetését, s ezáltal hozzájárulunk a lakosság élelmiszerekkel való jnhb ellátottságához! Az oldal anyagát írta és összeállította; BARA LÄSZLÖ, mérnéd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom