Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-12-11 / 49. szám

A gabonaprogram teljesítésének lehetőségei .SZABAD FÖLDMŰVES 1976. december lf. Á Komárnoi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság és tizenegy mezőgazda­sági üzem vezetőivel Patináén (Patán) beszéltük meg a mezőgazdaság fejlesztésének különböző kérdéseit. A résztvevők felszólalásainak egy ré­szét témakörök szerinti csoportosításban már közöltük lapunk hasábjain. Most a járás gabontermesztési programjának teljesítésével kapcsolatban elhangzott felszólalásokból közlünk néhány gondolatot. Eközben szem előtt tartjuk az agronómusok eddigi jó tapasztalatainak felhasználását a következő évek gabona terméshoza-mának növelése érdekében. KOČIŠ ĽUDOVÍT mérnök, a jmi főagronómusának felszólalásából: A komárnoi járás gabonatermesz­tésben elért eredményei az ötödik ötéves tervidőszak folyamán nem a véletlen műveként» jöttek létre, ezek ? céltudatos agrotechnika, tápanyag­ellátás, növényvédelem és más té­nyezők eredményei. Gabonaféléket ebben az időszakban a termőterület 64 százalékán, 1975-ben pontosan 46 927 hektáron termesztettünk. A termőterület nagyságát az öt év alatt mindössze öt százalékkal növeltük. Mig 1971-ben a gabonafélék átlagos hektárhozama a járásban 37,5 méter­mázsa volt, addig ez у 1975-ben 46,4 métermázsát ért el. A szemes kuko­rica ugyanezen ötéves tervidőszak elején 39,8 métérmázsás, végül pe­dig 58,3 métermázsás átlagos hektár­­hozamot adott. A gabonatermesztési programot az ötödik ötéves tervidő­szak éveiben átlagosan 110,4 száza­lékra teljesítettük, amikoris közel 993 ezer tonna terményt produkál­tunk. Ezen kiemelkedő eredmények el­érésének fő tényezői közé tartozik a tudomány és a technika legújabb vívmányainak alkalmazása, a tökéle­tesebb munkaszervezés, a jobb agro­technika, a gondos magágy előkészí­tés, az érett istállőtrágya ésszerűbb kihasználása és a vetőmagok fajta­­összetételének megváltozása. Fontos szerepet töltött be továbbá a műtrá­gyák alkalmazása, amelyekből 1971- ben hektáronkénti átlagban 269 kg-ot, 1975-ben pedig már 359 kg-ot használtunk fel tiszta tápanyagban. Míg például a növényvédő herbicide­­ket 1971-ben a gabonaterület 50 szá­zalékán, addig 1975-ben már közel 83 százalékán alkalmazták üzemeink. A hatodik ötéves tervidőszak első évében az úgynevezett sűrűsoros ga­bonafélék termesztése terén a ko­­márnoí járás 51,53 mázsás hektáron­kénti átlaghozammal csehszlovákiai viszonylatban, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járást követően a második helyre került, s így tervét 106.8 százalékra teljesítette. A KJM1 a mezőgazdasági üzemek­kel konzultálja a gabonafélék össze­tételét. Idén búzából átlagosan hek­táronkénti 53,2 mázsás terméshoza­mot értünk el. Fajta tekintetében Mironovszkát a búza vetésterületé­nek 13 százalékán termesztettünk, 47.4 mázsás átlagos hektárhozammal. Ezt a kukorica után kissé megkésve vetettük. A Jubilejná 25 százalékon 53,1 mázsás, a Kaukaz 10 százalékon 45,6 mázsás, a Száva 35 százalékon 56.5 mázsás, a Zlatá Dolina 8,3 szá­zalékon 54,5 mázsás átlaghozamot ért el. Kisebb méretű kísérleti terü­leteken a Drina 62,5 mázsás, a Libe­­lula pedig 52,4 mázsás hozamot mu­tatott hektáronként. Az Ametist az árpa vetésterület 48.5 százalékán 47,3 mázsás hektár­hozamot adott, a Rapid 9,6 százalékon 54 mázsát, a Triumph 12,7 százalékon 46,9 mázsát, az Elbina 13,8 százalé­kon 45,3 mázsát, a Favorit 8,8 száza­lékon 56,9 mázsát, a Haná pedig ki­sebb területen 50,7 mázsát adott. Az árpa átlaghozama 1976-ban hektáron­ként 46,8 mázsa volt a járás terüle­tén. A Rapid árpafajtát kétéves is­merkedés után 1977-ben már az ár­paterület több mint 30 százalékán termesztik járásunk mezőgazdasági üzemei. Egy-egy fajta nagyobbará­­nyú területen történő termesztését rendszerint 3—5 éves tapasztalatok után határozzuk el. Idén búzából és árpából együtte­sen a járás öt efsz-e 60 mázsa körüli hektárhozamot ért el, mégpedig a vrbovái (vágfűzési) 66,84 mázsát, to­vábbá a kolárovo! (gútal) 64,01, a sokolcei (lakszakállasi) 63,73, a ká­vái 62,42, a őiőovi (csicsói) pedig 61.08 mázsát. A járás 13 mezőgazda­­sági üzeme 50 mázsa feletti együttes búza, illetőleg árpa átlagtermést ért el. Az idei tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az egyes körzetek hasonló feltételek közt gazdálkodó üzemei­nek terméseredményei között 10—15 mázsás hektárhozambeli különbségek is mutatkoztak. Az igazgatóság egyik fő feladata a mezőgazdasági üzemek­kel együtt feltárni a tartalékokat és ezeket teljes mértékben kihasználni. A hatodik ötéves tervidőszak első évében közel 216 ezer, 1980-ban pe­dig már közel 277 ezer tonna gabo­nát kell a komárnoi járásban ter­meszteni, ami 1975-höz mérten 126,8 százalékos termelésnövekedést jelent. Ebből a szemes kukorica 1976-ban 95 ezer, 1980-ban pedig már több mint 130 ezer tonnát képvisel. A ku­korica vetésterülete az 1976-ban elő­irányzott 17 200 hektárról 1980-ban 21 ezer hektárra növekedik, ami je­lentős különbözet. Mindez a hatodik ötéves tervidőszak folyamán nagy erőfeszítést követel a járás mező­­gazdasági üzemeitől. A gabona-program teljesítésének ütemét nagyban fékezi az elégtelen anyagellátás. Rendkívül nagy gondot okoz és olykor nem is sikerül szük­séges mennyiségű vetőmagfajtát vagy típust, növényvédő vegyszert, műtrá­gyát, spárgát stb., beszerezni, ami pedig meghatározza a termelés szín­vonalát. Fontos, hogy a jövőben az agronó­musok teljes mértékben foglalkoz­hassanak a termelés menetének és a tudományos, valamint műszaki hala­dás módszereinek ellenőrzésével kint a földeken. Meg kell oldani, hogy a rájuk zúduló adminisztratív munkát olcsóbb munkaerők végezzék, ami főként a nagy, 5—7 ezer hektáros szövetkezetekre vonatkozik. További tartalékot találunk a mai követelményeknek már meg nem fe­lelő kombájnok teljesítőképességé­ben. Ezek cséplőberendezése valami­kor 40—50 métermázsás gabona hek­­tárhozaip kicsépléséhez készült, vi­szont ma, s főleg a jövőben 70—90 métermázsás hektárhozam gyorsüte­mű cséplése kívánatos. A kombájno­­sokat az agronómusok olykor hiába kérik arra, nehogy eltúlozzák a me­netsebességet, ez nem mindig talál megtérésre, így aztán rengeteg kl­­csépeletlen szemet találunk a kalász­ban. Egyébként is nem minden üzem­ben törődnek azzal, hogy a betaka­rítási veszteségek ellenőrzése ne le­gyen formális. A tarlőhántás utáni gabonától zöldellő földtáblák elárul­ják a veszteségek igazi arányát. Ez­zel a kérdéssel a jövőben igen rész­letesen kell foglalkozni. Az utóbbi években a felvásárló vál­lalattal együtt sikerült megközelítően háromezer vagon mennyiségű gabona befogadására alkalmas tároló kapaci­tást létesíteni. Még mindig padlás­tereket és más pót raktártereket kell négyezer vagon mennyiségű gabona elhelyezése részére évente felhajtani. Ezért helyezünk nagy súlyt a raktárak építésére, s ha tervünket 1980-ig sikerül végrehajtani, úgy már csak 800 vagon gabona elhelyezését kell évente provizóriumokban meg­oldani. A gabona-program megoldásával kapcsolatban különösén nagy tartalé­kok rejlenek a gabonakészletek fel­­használása terén. Az abraktakarmány fogyasztási normákat az egyes üze­mek nem tartják be, s ha nem gon­doskodtak kellő mennyiségű terimés takarmányról, azt szemessel pótolják. Ezzel egyrészt drágul a termelés, de főként hazárdírozunk gabonakészle­tünkkel, ami súlyos hiba. A helyzet javulását jelentősen előmozdíthatjuk egy hozzáértő takarmányozási felelős megbízásával, aki szemmel tartaná a takarmányfogyasztást. Az ésszerű ta­karmányfogyasztást szolgálná, ha minden üzemben felszámolnák az egyenlő takarmány-adagolást és ahe­lyett termelékenység szerinti abrako­lást vezetnének be. A helyzet javítására további lehe­tőséget nyújt a takarmánytermesztés összpontosítása és szakosítása. Idén Nincs szebb látvány a szélben ringó kalásztengernél. járásunkban a búzát átlagosan 33 hektáros, az árpát 30,4 hektáros, a szemes kukoricát pedig 32 hektáros nagyságú táblákon termesztettük. Cé­lunk 1985-ig legkevesebb 70—100 hektáros gabonatáblák kialakítása, de 150—200 hektáros parcellák ki­alakítására is sor kerül. A gazdasági­­műszaki talajrendező csoportra ezzel kapcsolatban nagy munka vár. Nem kis tartalékok rejlenek ezen kívül a talajmunkáló és a betakarító gépek ún. második, sőt harmadik generációjának gyakorlati alkalmazá­sában. Nagyobb munkaszélességű és szükség szerint beállítható vetőgé­pekre, nagyobb mértékű repülőgépes növényvédelemre van' egyre-inkább ják. Sajnos, az idei rendkívüli év be* igazolta, hogy még talán a korai faj­ták sem elég koraiak és a búza ve­tésével idén megkéstünk. A vetésterv egyébként is felborult és a megkésett kukorica miatt az őszi búzát más parcellába vetettük, mint ahogy azt eredetileg terveztük. Talajviszonyaink miatt 20—30 sőt 50 hektáros nagyságú területek nem használhatók gabonatermesztésre, vi­szont a takarmányt sem vethetjük mindig a legrosszabb talajba. Az ilyen terejvíszonyck rontják átlagos hektárhozamainkat, s így idén búzá­ból mindössze 46,9 mázsás, árpából pedig 51 mázsás hektárhozamot ér­tünk el. A mezőgazdasági igazgató-AGFEjH A KOMÁRNOI JARASBAN szükség. Az agrotechnikai munkákat a jövőben az egyes növényfajták és a parcelfflk szerinti talajerő érték­­egységek alapján kell végezni. A legújabb tudományos-műszaki is­meretek, az üzemek közötti tapaszta­latcsere és a jő módszerek járáson belüli propagálása remélhetőleg segít a gabonaprogram előttünk álló nagy­arányú feladatainak teljesítésében. ŠTIPÄK ALBERT, a jmi tervezési részlege vezetőjének felszólalásából: Járásunk nyugati részében levő szövetkezetei érik el gabonatermesz­tésben a legjobb eredményeket, ami az éghajlati és a talajviszonyokkal is összefüggésben állt. A hatodik ötéves tervidőszakra vonatkozóan járásunk lemondott az eddig 800 hektáron mű­velt hüvelyesekről és szakosított ter­melését gabona, olajosok és ipari nö­vények termesztésére irányítja. Az agronómusok így néhány kiválasztott kultúra mestereivé válhatnak. Az 1970-ben nyilvántartott 51 me­zőgazdasági üzem 1977-ig 28 válla­latba egyesül, s a komárnoi járás mezőgazdasági vállalatainak száma 1980-ban mindössze tizenöt lesz. Egy vállalatba 1980-ban 2916 hektárnyi gabona termesztése összpontosul, s ebből a búzára 1172 hektár, a szemes kukoricára pedig 1284 hektár jut. Ez nagykapacitású gépek, hatalmas agrégátumok alkalmazását teszi lehe­tővé, ami majd jelentősen fokozza a munkatermelékenység mértékét. RENCZÉS BOLDIZSÁR, a Vojnicei (Bátorkeszi) Efsz főagronómusa: Helyi adottságaink alapján a gabo­nafélék termesztésének hatodik öt­éves tervét 52 mázsás átlagtermésre dolgoztuk ki. Kukoricából régebben nem értünk el különösebb eredmé­nyeket, de 1974-ben külföldről be­szerzett vetőmaggal kezdtünk kísér­letezni. Az elmúlt évben értük el az első jónak mondható eredményt, hek­táronként közel 70 mázsás szemes kukorica átlaghozamot vehettünk nyilvántartásba. Vetőmagot a Marton­­vásárhelyl Magnemesítő Kísérleti Ál­lomás bocsájtott rendelkezésünkre. A, tíz különféle vetőmag közül ná­lunk az M 429-es, majd az M 290-es kukorica vált be a legjobban és ilyet vetettünk az elmúlt évben. Kötelessé­günk figyelmünket a korai kukoricák termesztésére összpontosítani, mert gabonatermesztési /feladataink ,a ko­rai őszi vetés érdekében ezt kíván­sággal olyan megegyezésre szeret­nénk jutni, hogy mivel nálunk több olajos termesztését vállaljuk, ez a gabona rovására menjen. Például a 200 hektárnyi napraforgó növényvé­delmére Treflant használunk, ez a terület nem alkalmazható búza ve­tésére. Ha napraforgó helyett például repcét vethetnénk, amely korán leke­rül, úgy ez a probléma csökkenne. A gabonaneműek alá felhasznált hektáronként 280 kg-os tiszta ható­anyagú műtrágya mennyiséggel jóval a járási átlag és igen sokkal egyes szövetkezetek átlaga alatt vagyunk. Ha mód lenne rá minden területet szeretnénk gyomtalanítani. Minőségi vetőmagból jelenleg sajnos kevés van és hiába szeretnénk hozzájutni M—2-es, M—3-as vetőmaghoz, ez csaknem lehetetlen. NAGY LÁSZLÓ, a Príbetai (Perbetei) Efsz főagronómusának felszólalásából: A gabonatermesztés háromezer hek­táros szövetkezetünk tagságának va­lóban szívügye. Idén 1252 hektáron szűksoros gabonafélékből átlagosan 51,54 mázsás hektárhozamot értünk el, amely szám kialakításában a búza 53,06 mázsás átlaghozammal vett részt. Szövetkezetünk ötödik ötéves növénytermesztési tervét 160,15 szá­zalékban teljesítette. A jelenlegi öt­éves tervidőszak terveinek kidolgo­zásával összefüggésben szeretnénk a szükséges anyagi alapokat beszerez­ni, mint amilyen a jő minőségű ve­tőmag, a kellő mennyiségű és össze­tételű műtrágya stb. Míg 1976-ban több mint 85 ezer mázsa gabonát csépeltünk ki, addig a terv 1980-ra több mint 92 ezer mázsát irányoz lő. Ezt az eredményt az anyagi kellékek rendelkezésre bocsátása nélkül kép­telenek leszünk elérni. Az előttem felszólalótól eltérően nem is merek gondolni arra, hogy M—2-es fokozatú vetőmagot sikerülne beszereznünk, viszont bizonyos mennyiségű M—3-as fokozatú és teljes szükséges meny­­nyiségben M—4 fokozatú gabona ve­tőmag beszerezhetőségét sem tartom biztosnak, mert ez ideig nagyobbrészt csak A vagy В fokozatú kereskedelmi vetőmagot kaptunk. Ha a magasabb fokozatú vetőmagokhoz természetes módon hozzájutunk, akkor nem okoz majd nagyobb nehézséget a gabona­­program kimagasló célkitűzéseinek elérése. A tápanyagellátást is a je­lenleginél magasabb szintre kellene helyezni, mert pillanatnyilag nem vagyunk elégedettek. Állandó műtrá­gya hiánnyal küzdünk és különösen (Kucsera Szilárd felvételei S j«« műtrágyából soha nincs elég. Idén a búza vetése alá tiszta hatóanyagban 120 kg foszfort szerettünk volna hektáronként ada­golni, de ez nem sikerült pedig fala­ton' iíľetoi°rb6f CSak közePesen ellá­­tott, illetőleg foszforban szegény. Ha rótoltokyek fi13' feivett foszf°rt nem akkor rablógazdálkodást folytatunk. Szövetkezetünkben a ta­lTaLalá PSOha sincs eléS mütrá­­gya Főleg foszforról van szó, mert a káliummal az utóbbi időben jobban Htüíh 4 "Itr°Sénből nincsen hiány. t TMba dobozzuk ki a növényvédő tervet, mert a vegyszerek csak hiá­nyosan állnak rendelkezésre, a kút-SÄľlTk p“"s «1*“" »»* •f-SbíirtaS C5 sbLka»/áIJék’ ezért a biányos­­ben a SáMk csökkentése érdeké­­oen a növénytermesztés tervezésének kezdődően6Пек munká)át a szántástól л Véglg Javítani kell. kefl knrifv leg8lább 50 százalékban , ®u, kprai kukoricát, jórészt opriie fkaitak'kt°reÍt Vetnk Késeí kukorica termesztésével csak kis mér­tékben, de lehetőleg egyáltalán no 5STS­­? «Ä fövő évi eef *eSJobban elrontani a JOVÓ évi gabonatermést, de ha a mee faSvaevUák°rÍCa'betakarítás miatt bú­­mmľ8y /Гра utSn búzát kell vet­"egségel паеиПьк keIi a növénybe­“SS ílm°rsm CSERES JÓZSEF, a Búői (BácsiJ Éfsz íoagronómusának felszólalásából: 35fheSrnhy?erü1ef?omoketÜnWkbÖ1 zési lehetőség nl kül Te°S’ Г*0' adottságaink miatt » L Természetl Ä* ľXÄ*'­alatt helyezkedik ÍL iarasi átlag 550 hektárnyi területen02/* éV®k 6ta s ebbőj ie°nagvnhh * й termesztünk, Jubilejná flitáf a SZarányban a termesztését újabbanTM//«/^ faíta a Száva búzafajtf tavárf Prľhekľ1' “ Ä sága, főlee npílvu ,a talaj adott* szik szerepet f ^f^tartalma Ját, ban. Búzából egjébkém aIakuJásá­­bektárhozamot énünk éi hÍ má?sás bsí de rendszerint nem idejében ДЧ**’ nem. tudjuk optimálisan iľib és így nem beszélve arról ь/ kikasználni, a szükségesnél ke,,Í 4gy foszforból a tápanyfoaráLt V ькЬЬе( kaPnnk és »SKTä ГУг?":­farnyi homokos falai «1х Л° ,leki betne megoldani ľ |LaÍÖ,zéséveI No zöldséget tehetni kk4dést> mert 'de dúlt területet "ah S S feIszaba­­használhatnánk fér^*°natermesztésre rosi vízierőművel kan/Ч a па8Ута­­tés nem történik TMľ°latos ^be­rendezést nem s7ah^aS’k4 öntöz®be* A szemes кикпЧ d kléPffonünk. nálunk döntő mértékhehektálbozama ÄÄyri/'í-8“““ amelynek bővítése ésS Sľ„ sTS й08у « Ä JgrSE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom