Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-12-11 / 49. szám
1878. december 11. BULGARIA я? Ш A Komérnoi Magyar-tannyelvfi Gimnáziumban már csaknem nyolc esztendeje nagyon gazdag tévé* kenységet (ejt ki az iskola Lenin» klubja. A klubot az iskola orosz nyelvszakos tanára, JANCSÖ Sándor elvtárs irányítja. Amikor ellátogattam az iskolába, őt kerestem fel, hogy érdeklődjem műnkéjukrál az idei csehszlovák—szovjet barátsági hőnap keretében. Elmondotta, hogy valamennyi rendezvényüket nem kívánja felsorolni, de a legjelentősebbekről szívesen tájékoztat. A Lenin-klub tagjai a barátság! hőnap keretében közős kultúrműsort készítettek a szovjet komszo* Tovább molistákkal. Hetente kétszer jönnek össze. A komszomolisták és a Lenin-klub tagjai közösen próbálnak. A klubnak zenekara is van, de ezeken a próbákon énekelnek, szavalnak, gyakorol az énekkar és a szavalékórus. E programot szilárdítják közösen a csehszlovák—szovjet barátság hónapjának méltó, ünnepélyes bezárására készítik, amelyre 1976. december 10-én kerül sor a magyar tannyelvű gimnázium dísztermében. Ennek a közös munkának a a szovjet komszomolistákkal veié találkozásoknak igen nagy a jelentősége. Már a próbák ideje alatt igen őszinte és meghitt légkör, igen jó baráti kapcsolat alakult ki a komszomolisták és a Lenin-klub tagjai között. Az egyes barátságot próbák szüneteiben élénk eszmecsere folyik minden alkalommal. Előkerülnek a noteszek, jegyzetfüzetek, amelyekbe kölcsönösen diktálják be otthoni hozzátartozóik, barátaik címét, hogy minél több szál erősítse a csehszlovák és a szovjet nép megbonthatatlan barátságát. Mert e címváltásokat a közeljövőben minden bizonnyal sűrű levelezés követi majd. A Lenin-klub irányítójától azonban megtudtam, hogy nemcsak a komérnoi komszomoüstákhoz fűzik személyes baráti kapcsolatok a magyar tannyelvű gimnázium Lenin-klubjának tagjait. Erről azonban hadd nyilatkozzék maga Jancsó elvtárs. — Lenin-klubunk tagjai személyes kapcsolatot tartanak fenn a magyarországi Komáromban levő 86. számú szovjet tízéves iskola komszomolistáival Is. Az ottani iskola igazgatónőjének kezdeményezésére 1976. november 22-én nyitottuk meg a szlovák és magyar irodalom hetét. Ennek keretében többször látogatunk el a szovjet iskolába — a komérnoi magyar és szlovák gimnáziumból egyaránt. Itt szeretném megjegyezni, hogy a szlovák gimnáziumban is van Lenin-klub. A magyarországi Komáromban a szlovák irodalomról Tóthová Zlatica tanárnő beszélt a szovjet fiataloknak orosz nyelven, jómagam pedig a magyar irodalomról — elsősorban Petőfiről, Adyról — ugyancsak orosz nyelven beszéltem a komszomolistáknak. A szlovákmagyar irodalom hete 1978. november 27-én csúcsosodott ki egy irodalmi üsttel. Ezen a rendezvényen felléptek a szlovák testvériskola és a mi iskolánk Leninklubjainak tagjai, valamint a szovjet komszomolisták, vagyis szlovák—magyar—orosz irodalmi estre került sor. így kívánjuk elmélyíteni a fiatalokban az internacionalista érzelmeket. Jancsó elvtárstől a továbbiak folyamán megtudtam azt is, hogy a komszomolistákkal nemcsak az irodalom vonalán, hanem sportvetélkedőkön is összemérik erejüket, ápolják a barátságot a Lenin-kör tagjai. Épp az elmfilt héten körülbelül hatvan komszomolista részvételével rendeztek az iskolában versenyt kosárlabdázásban, röplabdázásban és sakkozásban. Ezek a sportvetélkedők szintén hozzájárultak a baráti kapcsolatok elmélyítéséhez. KOLOZSI ERNŐ SZÖVETSÉGI SZEMLE IV. Paradicsom-birodalom A termékeny Trák síkságon fekvő Pazardzsik tipikus mezőváros. Bár az utóbbi évtizedekben a járás területén .jelentős ipartelepeket létesítettek, a mezőgazdasági termelés nagy jelentőségű. A járásban 120 ezer hektáron termelnek mezőgazdasági kultúrákat és a terület 75 százalékát már öntözni tudják. A járás székhelyén a pazardzsiki agráripari komplexum (a város és a környező községek határában) több mint 25 ezer hektár földön gazdálkodik s nyolc ágazati gazdaságot egyesít. A szántóterületük 23 ezer hektár s ennek <a 90 százaléka öntözhető. A szakemberek szerint az öntözőberendezés nagyon gazdaságos és a tervezett tíz év helyett a befektetés négy-öt éven belül megtérül. Egy-egy ágazati gazdaság többé kevésbé megfelel a régebbi volt szövetkezet 'vagy állami gazdaság korábbi területének. A létrejött mezőgazdasági-ipari nagyüzemben mindegyik előbbi gazdaságot növényfajta termesztésére szakq-Štefan Melev, • pazardzsiki APK alelnöke. sították. A főnövényen kívül a vetésforgó által megkívánt egyéb kultúrákat is termesztenek, í — 1970-ben azt hittük, kimerítettünk minden lehetőséget a mezőgazdasági termelésben — mondta tájékoztatójának bevezetőjében Štefan Melev, az APK alelnöke. Aztán létrehoztuk (nyolc szövetkezet és egy állami gazdaság egyesüléséből) az agráripari komplexumot. Az egyesülés utáni eltelt években kénytelenek voltunk olyan növényeket is termesztem ni, amelyek nem felelnek meg igazán az adottságainknak. Az össztársadalmi érdek azonban megkívánja, hogy nem a legrentábilisabb növények területét csak fokozatosan csökkentsük. Ez a magyarázata annak, hogy a munkatermelékenység viszonylag még alacsony. A nem gazdaságos kultúrák termesztésének fokozatos elhagyásával minden bizonnyal jelentősen csökken majd az önköltség. A tiszta nyereségünk évente úgyis tíz millió leva fölött van, de ez még nem a maximális. Az APK-ban 6800 dolgozó tevékenykedik.Közülük 152 főiskolát végzett és 170 a középiskolai képzettségű szakember. Amikor a szövetkezeti demokrácia felől érdeklődtünk, a következő választ kaptuk: — Azt hiszem, a jelenlegi nagyüzemi forma több előnyt nyújt a szövetkezeti dolgozók számára válaszolt készségesen az alelnök. Amellett, hogy megmaradt a tulajdonjogi viszony, lényegében állami vállalat dolgozói lettek, megalakultak a szakszervezetek, és ezáltal élvezik a szakszervezeti tagságnak nyújtott előnyöket. Egyúttal a mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztérium kidolgozta az egységes fizetési rendszert, ami megszüntette a munkaegységek közötti korábbi aránytalanságot. Emellett a vezetőség megválasztása demokratikusan történik, a közgyűlés (a küldöttek gyűlésének) hatáskörébe tartozik. Az agráripari komplexum jelentős összeggel járul hozzá a területen levő községek fejlesztési tervének megvalósításához. Így aztán óvodákat, játékteredet, művelődési intézményeket, sporttelepeket hoznak létre, épül-szép a falu. A régi gazdaságokban több kultúrát termesztettek, mint a jelenlegi APK-ban. Akkoriban mégis azt állították, hogy magasan koncentrált a termelés. Azóta nagyot léptek előre, de még most sem oldották meg teljes mértékben a szakosítást, pedig már összehasonlíthatatlanul más a gazdaság Összetétele. Különösen a zöldségtermelésre fordítanak megkülönböztetett gondot. Jelenleg már csak két gazdaságban termesztenek zöldséget. Több mint 3000 hektáron termesztőnek korai ét- és ipari célokra paradicsomot. Az élelmiszeripar részére termesztett paradicsomot 13 kombájnnal takarítják be. A kombájnok többsége szovjet gyártmányú, de az USA- ból is importálnak betakarító gépet. Az idén kiváló volt a termés paradicsomból s a helyi feldolgozó kombinát nem tudta feldolgozni a gazdag termést. Ezért nagy gondot okozott a paradicsom elhelyezése. (Ez a kérdés a jövővel kapcsolatban már megoldott, mert ottjártunkkor átadták rendeltetésének a Bulgár Komplex „Marka“ nevet viselő konzervgyárat. Közép-Európa egyik legkorszerűbb zöldségfeldolgozó üzemét röpke egy év alatt építették fel.) A korai paradicsom szedésénél kevés a helyi munkaerő s ezért a nyáron is többezer diák siettette a ki-A magas kordonog szőlő a legalkalmasabb a kombájnnal való szüretelésre. váló exportcikk szedését. Mivel kevés a munkáskéz, tovább gépesítenek és korszerűsítik az öntözést is. Az APK-ban száz hektáron rizs termesztésével is foglalkoznak. A rizstermelés, amellet, hogy gazdaságos, fontos állami feladat is. Szemesek termesztésében különösen kukoricából érnek el jó eredményeket. Több mint 4000 hektáron az évi átlagos hektárhozam 70—75 mázsa között váltakozott. A tavalyi átlaghozamok alapján elsők voltak Bulgáriában. A vetésforgó jelenlegi szerkezete miatt a kukoricát nem tudják monokulturálisan termeszteni. Pedig a kukorica nem jó elővetemény, sok más kultúrának. A jövőben jobb tápanyagellátással, gondosabb talajmunkával száz mázsán felül hektárhozamot szeretnének elérni kukoricából s 40—45 mázsát rizsből. Az állattenyésztés fejlett az APK- ban. Szarvasmarhát közel 10 ezret, sertést 39 ezret, juhot pedig 33 ezret tartanak. A 110 ezer baromfiból 50 ezer a tojó. A fejőstehenek száma 4010 és az évi fejési átlag tavaly 3800 liter volt. Az állatok hasznossága általában jó, de az állattenyésztés mégsem olyan gazdaságos, mint a növénytermesztés. A növénytermesztésben 100 leva termelési értékre 74 leva anyagi ráfordítás, az állattenyésztésben pedig 89 leva jut. APK-ban nagy mennyiségű pillangós és hüvelyes takarmányt is termesztenek, de abraktakarmányból sem szűkölködnek. Az istállók többsége azonban elavult s ez drágítja a termelést. Az állattenyésztés szüntelen fejlesztését azonban a nagy területen történő zöldség- és szőlőtermesztés megköveteli a szervestrágya szükséglet biztosítása céljából. Gyümölcsöt 2000 hektáron termesztenek, annak jelentős részét exportálják. Az alma termesztése a legjelentősebb, amelyből hazánkba is sokat exportálnak. A gyümölcs, a szőlő és még további jónéhány kultúra termesztése, a nagyméretű állattenyésztés mellett nem könnyű feladat. De mindent megtesznek és lehetőségük is van az akadályok leküzdésére. Az APK vezetői jól tudják, hogy a koncentráció mellett mily.én nagy jelentősége van az integrációs kapcsolatoknak, amely lényegesen befolyásolhatja a termelést. A pazardzsiki APK vezetősége nem zárkózik el az ilyert kapcsolatok elől. Vegyük csak a szőlő termesztését. A járásban 5200 hektár szőlő van, amelyet az elkövetkező években 6500 hektárra bővítik. Az óriási szőlőbirodalomban sokáig száguldott velünk az autó, amíg elértük a Stará Bladina-i Szőlészeti és Borászati Kombinátot és Tudományos Kutatóintézetet. Ebből a központból irányítják a szőlőtermelést. A szőlő nagy részét exportálják, a többit feldolgozzák és a hatalmas pincékben tárolják. Nagy lépés ez előre mind a nemes gyümölcs gazdaságos termelésénél, exportálásánál, a bor készíBeveiésre készen a szüretelő kombájnok. ► Gazdag almatermés volt az agráripari komplexumban. (Foto: — tt—) tésénél és nem utolsó sorban a korszerű növényvédelem meghonosítása tekintetében is. A szőlőt sokhelyütt mór kombájnnal szüretelik. Az új ültetvényeket a kombájn szüretnek megfelelően telepítik. A magas kordonos telepítéseknél nem beton, hanem vékony vasoszlopokat használnak, mert a kísérletek szerint ez megfelelőbb a kombájn szüretelésnél. Néhány röpke nap kevés ahhoz, hogy mélyebben megismerkedhessünk egy ország mezőgazdaságával. De elég, hogy általános képet kapjunk a termelőeszközök fejlődésének utat nyitó iparszerü nagyüzemi gazdaság kialakításáról. Az agráripari komplexum létrejötte lehetővé tette az áru közvetlen feldolgozását és értékesítését, vagyis kirekeszti a feldolgozást és értékesítést késleltető közbeeső szerveket. Minden lehetőség adva van. Megalakultak a szakágazati irányításnak megfelelő nagy gazdasági egységek és egyre több az APK-ban a mezőgazdasági termékeket exportáló, feldolgozó és tároló üzem. Fejlődnek az integrációs kapcsolatok s a tudományos kutatás eredményei egyre jobbban érvényesülnek a termelésben. Azt hiszem Bulgáriában minden lehetőséget megteremtettek, hogy világviszonylatban is a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országok közé tartozzanak. Tóth Dezső Az időjárás hatása a munkabiztonságra Az utóbbi időben Magyarországon komoly igyekezettel sok időt szentelnek a meteorológiai kutatásra, valamint az időjárás és a balesetek arányának összefüggéseire. Lényegében arról van sző — s ez nem újkeletű megfigyelés—, hogy az időjárás változása, a légnyomás ingadozása befolyásolja az ember közérzetét, idegállapotát (s ezzel összefüggően a munkabiztonság szempontjából fontos figyelemősszpontosítás csökkenését eredményezi). Ez különösén a gépkocsi és egyéb motoros jármű vezetői és a gépeket kezelő személyzet szempontjából elsőrendű fontosságú. A Budapesti Országos Meteorológiai Intézet naponta négyszer ad ki jelentést az időjárás alakulásáról, tehát mindén hat órában. Időjárási frontátvonulásról, ami az uralkodó időjárás megváltozását eredményezi, azonnal értesítik a kórházakat és az egyes ipari üzemeket. Az üzemekben ézt az időjárásjelentést azok a dolgozók kísérik figyelemmmel, akiknek feladatkörébe tartozik a munkabiztonság és a munka-higiénia felöli gondoskodás. Az ilyen jelentéseket azonban mindazok a termelésben dolgozók is megkapják, akik balesetveszélyes munkahelyeken tevékenykednek. Ez a rendszer már meghozta az első konkrét, jó eredményeket. Kimutathatóan csökkent a veszélyes munkahelyeken bekövetkezett balesetek, a munkabalesetek száma. A magyarországi szakemberek most azt latolgatják, hogy hasonló jellegű időjárásjelentést kellene adni a mezőgazdaság egyes balesetveszélyes munkahelyein dolgozóknak is. (ben)
