Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-11-27 / 47. szám
ГТ^ r , »o *• 1 enyesztoi tennivalók A prémesállatok is megkívánják a körültekintő gondozást, a jó takarmányozást, s csakis ennek fejében biztosítják a várt sikert. A rókák prémje november folyamán teljesen kifejlődik, beérik. A sarki rókáké korábban, a többié valamivel később. A szőrmeérettségre többféle tényező van kihatással, de leginkább a helyes takarmányozás és az őszi időjárás befolyásolja. A szőrme rendszeres ellenőrzése a szőrzet sűrűségének és hosszúságának élbírálásából áll. A rókákat általában no vember második felében öljük le. Előtte már néhány órán át koplaltatjuk az állatokat, közben előkészítjük a szükséges kellékeket és a finomításhoz nélkülözhetetlen, kemény lombfából nyert 1—2 mm vastagságú fűrészport. A lehúzott, kellően megtisztogatott és kezelt gereznát normalizált feszítőfákon szárítjuk, lehetőleg szellős helyen, 20—25 °C hőmérsékleten. Szárítás után száraz helyiségben tároljuk a bőröket. A továbbtartásra kiválasztott rókákat, főleg a sarkiakat, csak akkor engedjük a kifutóba, amikor a föld már befagyott. A szabad kifutóban tartózkodás kedvezően befolyásolja a következő ivarzást, s az állatok még a tenyészidő kezdete előtt elveszítik a lerakódott felesleges zsírt. Ennek érdekében a napi adagot úgy módosítjuk, hogy ne tartalmazzon nagy kalóriatartalmú takarmányt. Ellenben ügyeljünk rá, hogy az ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag takarmányok ne hiányozzanak a napi eleségből! A nyérceknél már a hónap elején elvégeztük a bonitációt és kiválogattuk a továbbtartásra szánt egyedeket. Gondolom, továbbtartásra mindenki a legkorábbi és legnépesebb ellésből származó utódokat válogatta ki, s csak egészséges, termékeny, testileg fejlett, helyes testfelépítésű, jó minőségű szőrmével rendelkező, sűrű, egyenletes színeződésű és fényesszőrű állatokat hagyott meg. November második felében befejeződik a vedlés, de a szőrmeéréttség elérésének időpontja a többi között a tartott fajta tulajdonságaitól is függ. A szőrmeéreltség fajtánkénti idő • beni eltérése mintegy 5—10 nap. Legkorábban a kékbundások, legkésőbb a standard és a barnabundás nyércek szőrméje érik be. Ezt követően egészen február végéig, esetleg március elejéig kiváló gereznát adnak a nyércek, de gazdaságossági szempontból ajánlatos azonnal a szőrmeérettség elérése után leölni az állatokat. Ezért gon dósán figyeljük a helyzet ala kulását. A leölés előtti napon már ne adjunk Bnni az állatoknak. A leölt állatot hagyjuk kihűlni, csak utána húzzuk le a gereznáját. Megfelelő kezelés után szellős, árnyékos helyen, normalizált feszítőfákon szárítjuk a gereznát, kezdetben legfeljebb 20 °C, utószárításkor pedig legtöbb 18 °C hőmérsékleten. A száraz bőröket ajánla tos azonnal eladni, mért a legkisebb gondatlanság esetén, nagy kárt tehetnek bennük a kártevők. A nutria szintén télen adja a legjobb minőségű gereznát, tehát a tenyésztőnek van mit csinálni a téli hónapokban is. Nagy gonddal figyeljük a 8—10 hónapos, leölésre szánt növendékeket, hogy a vedlés befejezése után azonnal hozzáláthassunk a leöléshez. A nutriákat hetente egyszer fésülni, kefélni kell, hogy szép tiszta szőrmét nyerjünk. Mindig fürdetés előtt fésüljük a szőrzetet, a medencében gyakran cseréljük a vizet, az állatszállásokat tartsuk tisztán. A nutriák napi adagjából vonjuk ki a gabonaféléket és a keverékeket, s helyettük olajosokat adjunk, vagy pogácsákat és extrahált darákat. A tenyészállatoknak, főleg a vemhes nőstényeknek és a szoptatós, anyáknak sok tápláló anyagot, főleg fehérjét, ásványi anyagot és vitaminokat tartalmazó, könnyen emészthető takarmányokat adjunk. A napi adagból ne felejtsük ki a tukarmányélesztőt és a halzsírt. A nutriatenyésztő is készülődjön a télre. Készítse be az almozáshoz és az állatszállások szigeteléséhez szükséges anyagokat, ha kell javítsa meg a hibás ólakat. A medencés tartást folytatók ezen kívül még kellő mennyiségű homokot és fűrészport is tartalékoljanak a téli _ hónapokra, hogy legyen mivel fölhinteniük a kifutókat. I Rvi) Ä nyúltenyésztők tapasztalatból tudják, hogy a nyúlhús finom, étrendi eledel. Mivel könnyen emészthető, különösen a gyermekek és a lábadozók számára megfelelő. A házlnyűl húsa — összetételénél fogva a csibe- vagy a borjúhúshoz hasonló. Az is köztudott, hogy a nyúb hús minőségét különféle tényezők befolyásolják. Most csak az Ivarnak a hús minőségére gyakorolt hatásával foglalkozunk. A fiatal, a fajtától függően nyolc-tizenhat hetes nyulak húsa minden esetben kiváló minőségű, tehát itt az Ivar hatása még nem érezhető. Az ivarérett nyulaknál azonban már döntő jelentősége van az ivari hovatartozásnak. A nőstények húsa, főleg hizlalás után sokkal lédúsabb, mint a hímeké. A hímek húsa az izomban kevesebb zsírt tartalmaz, tehát szárazabb. Az ivartalanított nyulak húsa viszont lédús és finom rostú. Lényégében ez a megállapítás teszi indokolttá a^ hizlalásra fogott nyulak ivartalanítását. De nemcsak ez. Hanem például az Is, hogy a kasztrált álatok sokkal jobban hasznosítják a felvett takarmányt. A nyúltenyésztőknek általában sok gondot okoz a növendékek elhelyezése. A nyulak 14—16 hetes korukban ivaréretté válnak, a bakok űzni kezdik a nőstényeket, gyakori a nem kívánatos lopott fedezés és az élénk marakodás. Nem beszélve arról, hogy az állandó nyugtalanságban élő állatok Igen rosszul hasznosítják a ta-Ivartalanítással az eredményesebb termelésért nyék számára, de a bakok továbbra is marakodnak, más lehetőség híján egymásra ugrálnak, zaklatják egymást. így a bakoknál továbbra is alacsony színvonalon marad a takarmányértékesítés. A továbbtartásra szánt bakokat tehát legkésőbb a 15. hét után ki kell választani a csoportból és egyedileg külön ketrecben elhelyezni. A hizlalásra szánt ha? kokat pejlig légcélszerűbb ivartalanítani. A bakok Ivartalanításával több előnyhöz jutunk. A heréit növendékek nyugodtabbak. nem marakodnak, tehát több állatot tarthatunk égy ketrecben. A- zonkívül lényegesen jobb lesz a felvett takarmány hasznosítása és a napi súlygyarapodás* és a nyert hús minősége is. Az angóratenyésztők is hasznát látják az ivartalanításnak; mert nyulaik jóval több gyapjút fognak termelni. Az ivartalanítást három- vagy négyhónapos korban legjobb elvégezni, természetesen szakszerű beavatkozással. Legjobb, ha szakemberrel végeztetjük el ézt a munkát. —bor karmányt. A legtöbb tenyésztő külön ketrecben helyezi el a ezen úgy igyekszik segíteni, növendékeket. Ezzel viszonylat hogy ivar szerint csoportosítva, gos nyugalmat biztosít a nősté-Oj-zélandi fehér nőstény telepadlós, tágas ketrecben. Foto:-dek A komárnol járásban komoly Intézkedéseket foganatosítottak a CSKP XV. kongresszusának a zöldségtermesztés fejlesztésére vonatkozó határozatából eredő feladatok teljesítése érdekében. A legfontosabb lépések egyika a járási zöldségtermesztési társulás életrehívása volt. A társulás székhelye Marcelová. Az Varga István főkertész. Itteni efsz-ben már komoly munka folyik a célkitűzésűk megvalósítása érdekében. Gyors ütemben épülnek a korszerű, LUR 4 típusú üvegházak. Varga István főkertésszöl folytatott beszélgetésem során A korszerű ziüdségtermelésért *: ISMERKEDÉS A KÁRTEVŐK ATTELELÖ FORMAIVAL Aranyfarú lepke Az aranyfarú lepke (Euproctis chrysorrhoea) fehér színű, potroha végén aranybarna szőrpamaccsal. Jelenléte a lombhullás után válik feltűnővé, amikor a gyümölcsfák lombtalan vékonyabb gallyain, vesszőin több levélből összeszőtt, öklöranyi levélcsomók hívják fel magukra a figyelmet. Ezek az ún. nagy téli hernyéfészkek. bennük telelnek át a lepke hernyói. A hernyók rügyfakadás idején hagyják el fészküket. Elein te csoportosan, majd szétszé ledva károsítanak. A fejlett szőrös hernyók 3—3,5 cm hosz szúak, szürkésfekete színűek, a kilencedik és a tizedik szelvé nyen két piros szemölcs díszük. Fejlődésük utolsó szakában az ágak vagy levelek között gubót szőnek, majd feketésbar na bábbá alakulnak. A mintegy 2 cm nagyságú lepkék nyár közepétől rajzanak. A nőstények csomókban rakják 1« tojásaikat a levélfonákra. A kikelő fiatal hernyók együtt maradnak, a leveleket hámozgatják, majd ősszel elkészítik a több levélből álló hernyófészket. Az aranyfarú lepke égynemzédékű kártevő. Könnyen felismerhető hernyófészkeit a fák nyugalmi időszakában, vagyis a téli fatisztogatás során kell leszedni a gallyakról és megsemmisíteni. Aki ezt elmulasztja, márciusban vagy április elején (rügyfakadáskor) permetezze le gyümölcsfáit a Metation E—50 elnevezésű szer 0,2 százalékos töménységű oldatával. Szöveg és ábra: Vanek Aranka, mérnök Az aranyfarú lepke hernyóinak' jelenlétére utaló, több levélből összeszőtt nagy téli hernyőfészek lombhullás utáh igen feltűnő a gyümölcsfán. Tanuljunk egymástól ■ Pál József, Dvory nad Žitavou-i kiskertészkedő kertjében egy időben nagyon elszaporodtak a lótücskök. Előbb naftallnnal kísérletezett, majd vegyszerek iránt érdeklődött, de' neo> kapott megfelelőt. Ezt követően üvegphorakkal próbált szerencsét. Ügy süllyesztette földbe őket, hogy peremük a lótücskök" járataival egyszintbén legyen. Aránylag sok kártevőt BJtett így rabul. Még jobb eredmény érhető el, ha az üvegpoharakra — járatok irányában — lécet vagy veszőt fektetünk, A lótücsök nem az üvegpoháron keresztbe helyezett tárgyon fut végig, hanem mellette szalad, s fgy menthetetlenül beleesik a csapdába. 0 Lovász Béláné legszívesebben a virágoskertben tősz-vesZ szabadidejében. Csodájára is járnak pompázó virágainak a faluban. A lakásban is tart mindig legalább egy váza vágott virágot, s hogy szépek és sokáig virítanak a vízben ts, az a hozzáértő gondoskodásnak köszönhető. Erzsi néni tapasztalata szerint, mindig reggel kell vágni a vázába szánt virágot Tulipánt, rózsát, liliomot, nőszirmot bimbős állapotban, rézvlrágot és csillagvirágot teljes pompában, kardvirágot pedig aki kor, amikor az alsó két bimbója már kinyílt. A vázába esővizet tesz, s ha orgona, nárcisz, tulipán vagy szegfű karül a vázába, akkor néhány szem kockacukrot is dob a vízbe. Vizesére alkalmával, amit naponta végez, felújítja a virágok vágási felületét, a fás szárúak szárvégét összezúzza, a napraforgóvirágét és a kúpvirágét pár centi hosszúságban forró vízbe mártja. Rózsát, bazsarózsát és Ibolyát sohasem tesz más virággal egy vázábal + A szőlőt általában CarnoffSnes vagy Fosfotlonos permetezéssel védik termelőink a nyúlkárok éllen. Majoros András öreg seprűvel szokta hígtrágyával bekenni a fák törzsét, a szőlőtőkéket és a támvezeték karóit. Eléggé „szagos" éljárási de immár két évtizede biztos védelmet nyújt a nyulak ellen. ká-» megtudtam, hogy ez az építkezés összesen 29 millió korona beruházást vesz igénybe. Az üvegházakat a déőíni Sempra vállalat dolgozói építették, a vízvezeték-hálózatot a Hydrostav, a fűtést és a villanyhálózatot a komárnol és a Dunajská Streda-i JÉV dolgozói építik ki. Kezdetben úgymond senki sem ellenőrizte és siettette? a munkák menetét, s ez még is látszott a kidolgozott építési terv teljesítésén. Az üvegházak teljes kapacitású üzembehelyezését ugyan csak a jövő évre tervezték, de kitűnt, hogy egy kis akarattal meggyorsítható a munkák menete, s néhány csarnokot már az idén bekapcsolhatnak a termelésbe. Ez pedig nemcsak a szövetkezet érdeke, hanem a f.ogyasztól közönségé is, hiszen az észszerű kihasználás következtében az első csarnokokból már a második termés is piacra k3- rUlhet, mire az utolsó üvegházak is elkészülnek. A korszerű zöldségtermesztő telepen központi palántanevelőt is építenek, hogy megfelelően előnevelt, megerősödött palántákat ültethessenek ki az üvegházakba. A palántanévelő légfűtéeses lesz. Ez aránylag drága megoldás, de a nagyobb termesztői siker érdekében szükség van erre a beruházásra. Az üvegház rendszer teljes kapacitású üzemeltetése idején kezdetben mintegy 20 állandó dolgozóra lesz szüksége a kertésznek. A kertészeti dolgozók számára minden Igényt kielégítő szociális létesítményt építik nek. A tervek szerint a későbbiekben megvalósítják a zöldségtermelés gépesítését, amivel egyrészt könnyebbé és korszerűbbé, másrészt valamivel olisóbbá szeretnék tenni a térnelést. A. fj Az épülő korszerű üvegház rendszer egyik csarnoka. Itt, n időjárás viszontagságaitól védett környezetben és megfelelő gépekkel, bizonyára őrömmel dolgoznak majd a marcelová! szövetkezetesek. (A szerző felv.jt
