Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-11-27 / 47. szám
t 'S Siettessük a zöldségtermelés fejlődését Az emberi táplálkozás kor szerű, fejlett szintjének biztosítása pártunk egyik legfontosabb politikai célja, amely boz zajáról a lakosság életszínvonalának további növeléséhez. Ezért az utóbbi esztendőkben egyre gyakrabban találkozunk a tudományosan megindokolt, helyes étkezés követelményé vei, amely mind nagyobb igényeket támaszt a zöldségellátás iránt. A zöldségfélék fo gyasztása, friss és tartósított formában, mind nálunk, mind világszerte emelkedő irányzatot mutat. Ezért a hatodik ötéves tervidőszakban a zöldségtermesztéssel szemben támasztott feladatok különösen igényesek. Zöldségtermesztésünk — a me zőgazdasági termelés többi ága zata mellett — népgazdasá gnnk szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír, azonban Irányításának szervezését és a termelés gépesítését tekintve nem fordítunk rá kellő figyel met. Köztársaságunk 1978—1980 as évi gazdasági- és társadalmi fejlesztését megszabó irányéi vek a földművesek feladatául tűzik a zöldség termesztésének és betakarítás utáni kezelésé nek további bővítését, a kellő választék betartása mellett. E zért feltétlenül meg kell olda ni a zöldségtermesztés összpon tosftását és szakosítását, s ezzel egyidőben a termelő üze meket el kell látni a szükséges gépi eszközökkel, ki kell hasz nální a hulladék hőenergia forrásait az üvegházi zöldség termesztés fokozására. A nyugat szlovákiai kerület ben ez azt jelenti, hogy a sző vetkezetek és az állami gazda ságok zöldségtermesztő terüle töket az 1978 os év 7740 hek tárjárói 1980-ig 12 500 hektárra növelik, és ezzel egyidőben a zöldségtermesztés mennyiségéi 174 600 tonnáról 227 200 tnnná ra emelik. Kerületünkben igen kedvé »öek a zöldségtermesztés telté telei. Viszont a mezőgazdaság böl rendszeresen nagyon sok dolgozó „nyergei át“ a népgaz 8aság egyéb ágazataiba, s ez megköveteli, hogy mihamarább megoldjuk a zöldségtermesztés nagyüzemi technológiáját. Az eddig uralkodó kistermelési mddszernak feltétlenül meg kell szűnnie, hogy helyet adjon a korszerű és belterjes nagy üzemi termelésnek. Adottságaink közepette, és a helyes élelmezés szempontjait tekintve, a hajtatott zöldségnek ven jelentősége. A szabadföldi zöldségtermesztésben első be lyen áll a káposzta, továbbá a paradicsom, a hagyma, a paprika és az nhorka. Az utób bi eszlencinkben ugyan jelentő aen csökken a paprika, a ká poszta és az uborka szabadföl dl termesztése. A paradicsomtermesztés lényegében az előző esztendők szintjén maradt. En век a jelenségnek legfőbb okát a gépesítés alacsony színvona Iában kereshetjök; alig gépest tett az ültetés, s még kevésbé a betakarítás. Erősen szembe tűnő az, hogy a zöldségtermesztő területek összpontosítása éppen a gépesítés hiánya miatt nem kielégítő. továbbá a termelés szervezésének és irányításának színvonala is sok kívánnivalót hagy maga ntán, elégtelen a tudományos műsza ki fejlesztés mértéke, de jelen tős a mezőgazdasági dolgozók számának csökkenése. Ehhez további tényezők is járulnak Komoly problémát jelent a hajtatott zöldség termesztésében kialakult helyzet. A hajta tott zöldség termesztése az üvegházakban jelentős veszte seggel jár és gazdasági szem pontból csuoáit a fólia alatti hajtatott zöldség termesztése mutatkozik kifizetődőnek. A hajtalott zöldség termesztésé nek további vesztesége azáltal keletkezett, hogy a hőenergia árát az eddigi 73,4 koronáról 109 koronára módosították, minden kilokalória ntán. Ennek köszönhető, hogy sok üzem meggondolta az ipari üzemek hulladék hőenergiájának zöld ségtermesztésre történő fel használását. A helyzet paradox. Az ipari üzemek, ahol höéner gia hulladék mutatkozik, ezt közömbösen, haszontalanul az üzemet környező térségbe en gedik ki. Azonban rögtön, a hogy a földművesek érdeklő dést mulattak e hulladék-energia felhasználására zöldségker tészetiikben, az ipari üzemek az említett árszínt betartását követelik meg. Sőt, a hőener gia árának tuváhbi emelésével is számolni keli. Az ilyen eljá rásra igen jó Délda a Hratisla va—Prievoz i Efsz. Ennek kö vetkeztében olyan jelenséggel találkozunk, hpgy a mezőgaz dasági üzemek iivegházaikat virágtermesztésre használják, mivel a virágok nagyobb eaz dasági hasznot, illetve bevételt biztosítanak. Sőt! Néhol az üvegházat műtrágya raktárként hasznosítják. A felvásárló szervek a fokn zott kereslet kielégítése érdé kében korai zöldségféléket kül főidről hoznak be, s ez kedve zőtleniii hat a hazai zöldség termesztésre, így a hajtatott zöldség kérdése megoldatlan marad. Ez a helyzet gyors be avatkozást követei meg a korai zöldség felvásárlásának szerve zésében, az árképzésben, de különösképpen az ipar hulla dék hőenergiájának kellő ki használásában elfogadható ár megszabásával, valamint a tér niálvizek hőenergiájának jobb hasznosításával. Erre példát szolgáltat a Dunajská Streda i Agrofrigor. valamint a Nové Zámky i járásban a podhájskei termálforrás kihasználását cél zó üvegházak építése. A hévi zek kihasználása terén igen jó tapasztalatokkal rendelkeznek a szomszédos Magyarnrszágnn. ahol a hajtatott zöldség tér mesztése térén a hévizek fel használásával a termelési költségek csupán 18 százalékát teA kutatók a fűszerpaprika betakarításának gépesítésével kísérleteznek. Foto: —bor A gyümölcsöst is körültekintően fef kell készíteni a téli pihenőre, mert a még elvégzésre váró munkáktól is nagy mértékben függ hogyan telelnek át és milyen gazdag hozamot adnak egy év műiva a fák. Legfontosabb feladatunk most a tápanyagpótlás és a kártevők, valamint a betegségek elleni védekezés. Amikor a fák, a gyümölcstermő bokrok és a szőlőtőkék elhullajtják lombjukat, azonnal gereblyézzük öszsze és mésznitrogénnel, taha mugal vagy őrölt mészkővel megszórva komposztáljuk a leveleket. így nemcsak értékes szerves trágyát nyerünk, ha nem elejét vesszük a betegségek és a kártevők terjedésének is. Még a fagyok beállta előtt kapáljuk be villás kapával vagy barázdásra szántsuk fel a kertet. Közben dolgozzuk be a szükséges tápanyagokat is. Szerves trágyából — istállótrágya, komposzt, vitahum — 500 —600 kilogrammot adjunk ügy árra, majd szórjuk ki a műtrágyát. Aranként mintegy 5—8 kilogramm Cereritet kell kijuttatni. Kapáláskor, ásáskor ügy dolgozzunk, hogy a felső talaj Mielőtt beköszönt a tél... réteg forduljon alulra. így gyéríthetjük a kártevők 2—10 cm mélységben található bábjait. Itt elsősorban az almamoly,, a szilvamoly, a téglavörös makkmoly, a keresztes szőlőmoly, a poloskaszagú alma- és körte darázs, valamint a cseresznyelégy elleni harcról van szó. A jól végzett talajforgatás során a felszínre, vagy a felszín kö zelébe kerülnek a földben telelő kártevők, s itt a hideg vagy a madarak elpusztítják őket. Lombhullás után kerítünk sort a gyümölcsfák mechanikai ápolására és növényvédelmére. Először is bltávolltjuk a fákról a moníliás gyümölcsöket, az aranyfarú lepke és a galagonyapille hernyófészkeit, a gyű rüspille könnyen felismerhető, az ágat gyűrűszerűén körülöle 16 tojásteiepeit, a fák törzséről és vastagabb ágairól lekapar juk a gyapjas pille tojásait. Ezt követően a fák törzsét és vas tagabb ágait erős gyökérkefé vei jól lekeféljük, közben ügye lünk rá, hogy a kaparék a földre terített papírra vagy fő iiára hulljon. Az összegyűlt ka parékot, a moníliás gyümölcsö két és a levágott hernyófészkeket végül elégetjük. A nas;y vagy kis kéregszű által fertő zott ágakat levágjuk és szin tén elégetjük. Ahol nincs bekerítve a gyű mölcsös vagy a szőlő, gondos kodni kell a nyúlkár elleni védekezésről. A fák, főleg a fia tál csemeték törzsét becsavar juk vastag papírral vagy sűrű drólszüvettei és valamilyen kötöző anyaggal rögzítjük a vé dőborítást. A szőlőtőkéket ta karjuk, fölkupacoljuk. Végezetül sort kerítünk a vegyszeres faápolásra. Különféle betegségek és kártevők ellen permetezünk. A sárga körte pajzstetűvel, vörös gyümölcstakácsatkával fertőzött fákat, .valamint a barna gyümülcstakácsatkák által megtámadott ribiszkebokrokat a Nitrosan 50 elnevezésű szerből készített 1,5 százalékos töménységű oldattal kezeljük, lemosó permetezés formájában. Az őszibarackfákat levélfod rosodás és Ievéltetvek ellen a Nitrosan 50 1 % os töménységű oldatával permetezzük le. Ezt a munkát legkésőbb december végéig feltétlenül el kell végezni, de még csak véletlenül se jnsson eszünkbe Arborella! permetezni az őszibarackfákat. Előfordulhat, hogy kertész-, társaim csak Nitrosan 25 elnevezésű szert tudnak beszerez ni. Semmi vész, csupán a Nitrnsan 50 használatához meg adott töménység dupláját kell használni, vagyis a gyümölcs fák és a ribiszkebokrok kezeléséhez 3 százalékos, az ősziba rackfák permetezéséhez pedig 2 százalékos oldatot kell készíteni belőle. KRAMPL STEFAN A cikória évelő, a sárgarépához hasonlóan egyenes állású gyökértörzsét, majd a második évben mintegy 150 cm-es szárat fejlesztő növény. Gyökerét az élelmiszeripar kávépótlóként hasznosítja. A hajtatott növény olcsó és friss salátát ad a téli hónapokban. Fogyasztása kedvezően befolyásolja szervezetünk anyagcseréjét. Melegágyban, fóliasátorban és üvegházban egyaránt hajtatható. Aki nem rendelkezik ilyen berendezésekkel, akár virágcserépben is hajtathat cikóriát. Hajtatásra az októberben felszedett és az egyéb gyökérfélékhez hasonlóan tárolt 4—6 cm átmérőjű gyökerek a legalkalmasabbak. Melegágyi hajtatáskor trágyából melegtalpat készítünk, majd erre mintegy 20—25 cm földrétegbe sűrűn egymás mellé helyezzük a kiválasztott gyökereket és letakarjuk őket körülbelül 20 cm melegágyi föld del vagy homokkal. Mintegy bárom négy hét múlva a talaj Hajtassunk cikóriát! felső rétege* az előtörő cikőrialevelek nyomására repedezni kezd. Ekkor azonnal végezzük el a szedést. Csak a sárga színű és rügyszerűen összeálló levélrózsákat szedjük és használjuk fel, mert a földből már előtört levelek megzöldülnek és keserű ízűvé válnak. Ezért a hajtatást sötétben kell végezni, s pl. a hajtató cserepeket is állandóan sötétben kel! tartani. Nemrég egy külföldi szaklapban olvastam a cikória hajtatásáról egy cikket. Szerzője elmondja, hogy a melegágyi földdel vagy homokkal takart gyökerek hajtatása nem éppen megfelelő, mert a föld alatt nem lehet figyelemmel kísérni a levélrózsák fejlődését. Azt Is felveti, hogy a nyert friss zöldség sem hasznosítható teljes mértékben, mert a -külső levélrózsákat el kell távolítani a szennyeződés miatt. Nem beszélve arról, hogy némely levélrőzsák még alapos mosás után is tisztátalanok maradhatnak! Ugyanakkor ё hajtatási módszer aránylag munkaigényes. A szerző továbbá beszámol egy új hajtatási módszerről és a vele szerzett tapasztalatairól. A család igényeihez mérten egy vagy több üvegpohárba, kisebb vagy nagyobb, műanyagból vagy más alapanyagból készült edénybü vizet önt, állítva belehelyezi a hajtatásra kiválasztott gyökereket és az egészet teljesen sötét helyiségbe, szekrénybe vagy ládába helyezi ügy, hogy az optimális 12—14 C-fokos hőmérséklet biztosított legyen. Ha kicsit melegebb van az sem baj, állítja, csak akkor lazább levélrózsákat kapunk. A hajtatáshoz nincsen szükség tápoldatra. Arra azonban ügyelni kell, hogy a levegő ne legyen annyira páraleit. hogy lecsapódjon a víz. A gyökerű-két rendszeresen ellenőrizni kell, s ha beteg vagv rothadó növényt találunk, azonnal távolítsuk el a hajtató edény bői. Wolfgang Hndrich tapasztalata szerint, mintegy négy-hat hét múlva fogyasztásra alkalmas sárgásfehér hajtásokat képeznek a cikóriatövek. A fogyasztásra szedett rügyekét ecetes, sós lében áztatjuk; hogy kiázzon belőlük a kesernyés anyag, majd úgy készítjük el, mint a fejessalátát. A cikória február végéig hajtatható, tehát egy kis fáradság árán ügész télen fogyaszthatunk friss zöldséget, salátát. Most már több módszert is ismerünk, lehet kísérletezni a hajtatással. ká— Takarjuk a szőlőt Néhány éve viszonylag enyhék a lelek, még januárban sem voltak tartósan nagy hidegek. Ennek következtében a szőlők — s más növények is — „elkényelniesedtek“. A legutóbbi vizsgálatok szerint, a gyökerek zöme az optimálisnál lénye gesén közelebb helyezkedik el a talaj felszínéhez. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a hőmérséklet az idei tél folyamán tartósan —15, —20 C fok alatt marad, a fagy a sző lökben hatalmas károkat tehet. Nemcsak a rügyek, hanem a vesszők, sőt niég a tőke idősebb részei is elfagyhatnak. Külö nősen nagy lehet a fagykár a hagyományos alacsony müve lésű fedetlen szőlőkben. Nem szabad tehát elmulasztani a szőlők fedését. A szakszerű fedéssel megvédhetjük a tőkefejet, a jövő évi csapokhoz szükséges vesszőket, a szálvesszőket, a rügyeket. A munkát a fagyok beálltáig kell elvégeznünk. Kis területen kapával, nagyobb kertben fogatos fedőekével takarhatunk. Az idősebb szőlőben bakbátasan fedjünk. A vizes talaj fokozza a rügypállás veszélyét. Munkánk során arra törekedjünk, hogy a föld a tőke külső és belső oldalát egyaránt jól beborítsa, mert csak így véd majd kellően a fedés. A rövidcsapos metszésű tőkéket 4—5, a hosszúcsaposakat 8—8 alsó rügyig takarjuk be. A szálvesszőzött vagy Guyotművelésíi tőkék több vesszőjét kis árokba fektessük le és úgy fedjük be. Magasntűvelésű szőlőben — ha hagytunk biztosítócsapot — ezt takarjuk be A fagyra érzékenyebb magasművelésö fajták (Pannónia kincse, Cardinal, Szőlőskertek királynője stb.) törzsét és karjait csomagoló vagý újságpapírral kötözzük be. Az íj telepítésű tőkéket a tövük köré húzott kis földhalmokkal védjük. (Kesző) szik 'ki a hagyományos fűtés költségeinek. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma állal kidolgozott és az SZSZK kormánya által jóváhagyott — a zöldség termesztésének, utókezelésének, tárolásának és forgalmazásának fejlesztését célzó — koncepció értelmébeő mihamarább összpontosítani kell a zöldség termesztését az erre legjobb természeti adott Ságokkal rendelkező kiválasz tott körzetekben. Az összpon tositott termelés azonban fel tétlenül megköveteli az egész termesztési technológia gépésí tését. A nemzetközi inunkameg osztás keretében a ziildségter mesztést szolgáló gépi bérén dezéseket nagyohhára a KGST más országaiban gyártják majd. ezért az 1977 es évvel kezdő dően ezekből a gépekből biz tosítani kell a szükséges meny nyiség behozatalát. Ugyanak kor a kapitalista országokból is importálni kell olyan gépe két. amelyek a termelési gép sorok kompletizálásához szűk ségesek a zöldségtermesztés és a zöldségu tókezelésének teljes 'gépesítése érdekében. Jobban meg kell szervezni a termelést a termesztők és a feldolgozó ipar, illetve a keres kedelem kooperációs társulá sainak létrehozásával, s ennek keretében lényegesen javulhat a felvásárlás, az utókezelés, a tárolás, valamint a nagykereskedelmi tevékenység is. Köztársasági méretben köve telményt képez egy kertészeti berendezéseket forgalmazó üzem létrehozása. amelynek feladata lenne biztosítani a zöldségtermesztés, a betakart tás, a feldolgozás és a táró lás terén szükséges komplett gépsorok beszerzését. A nyugat szlovákiai kerület ben — amint már említettem — a zöldség termesztésének gépesítése csekély. Eddig az ültetést 20 százalékban, a te nyészidő alatti növényápolást 40 százalékban, a betakarítást 20 százalékban és a zöldség utókezelését 10 százalékban si került gépesíteni. A fejlettebb gépesítésre szép példaként em üthetjük meg a komárnoi járás chotíni (hetényi) Élsz ében a paradicsomtermesztés terén bevezetett nagyüzemi technológiát, ahol a termesztést és a betakarítást már eddig is tökéletesen gépesítették. Napjainkban a hajtatott zöldség termesztésének fejlesztése a fóliasátras termesztésben mutatkozik meg. Hajtatott zöldség termesztése azért olyan fontos, mivel a szabadföldi termesz tésssel összehasonlítva hússzorta hatékonyabb. Ezért nem érdektelen. hogy megoldjuk a szállító vásárlói kapcsolatokat és elérjük a hajtatott zöldség termesztésének lehető legnagyobb hasznosságát. Ki kellene próbálni további plasztok fel használásának lehetőségét, ha zai műanyaggyártásunk termé keit. Elsősorban Uveglaminátok és nagyobb élettartamú fóliák jöhetnek számításba, amelyek jobban bírják a fóliasátrakban alkalmazott fűtés és öntözés megterhelését. Feltétlenül szükséges, hogy zöldségtermesztésünk korszerűsítésében és igényes feladatainak megoldásában maradékta lanul részt vegyenek az erre az ágazatra szakosított tudományos kutató intézményeink, mint amilyen pl. a Hurbanovó- Snsileé í Zöldségtermesztési Kutatóállomás, a rovinkai Mező gazdasági Technika Kutatóintézete. a szakosított nemesítőállomások, valamint a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola is. A zöldségtermesztés fejlesz tését célzó javaslatok így lehetővé tennék a zöldség bélioza tatának korlátozását, továbbá elősegítenék jobban kihasználni a kedvező természeti adott Ságokat és lényegesen növelni a zöldségtermesztést, s így si keresen teljesíteni a hatodik ötéves tervünkben kitűzött feladatokat. JOZEF MUDROCH mérnök, a Nyugat szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa
