Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-11-27 / 47. szám
1970. november 27. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 A munkatermelékenység nBveíése a szocialista brigádok figyelmének középpontjában ф A szövetkezeti dolgozók továbbképzéséről ф ÖSZTÖNZŐ ERŐ Az utóbbi években egyre gyorsabban tör utat a tudomány és a technika a mezőgazdaságban. Ot-hat évvel ezelőtt Kelet-Szlovákiában például a szakembereknek csak egy egészen szfik köre beszélt arról, hogy egyetlen traktoros képes ötven hektárnyi kukorica minden termesztési munkáját elvégezni, vagy az egy mázsa terményre jutó élő munkát percekben mérhetjük majd. Az akkor fantasztikusnak tűnő elképzelésből valóság lett. Természetesen a kelet-szlovákiai kerületben ma még nem ez az álla gos termelési szint, de már vannak ilyen törekvések, és ez jelenti a holnapot. A rohamosan terjedő újat még kell Ismerni, jól kell felhasználni a gépeket, eszközöket ahhoz, hogy az új meg is hozza, amit várunk tőle. Természetesen az új gépekhez magasszintű szakképzettség is kell. öten ülünk az asztal körül a rožflavat (rozsnyól) SZFSZ járási bizottságának irodájában: Piczinger Béla, az SZFSZ jb titkára, Koleszár András mérnök, a jmi főmérnöke, Capo Vladimír, a honeci Oj Élet Efsz elnöke, aki egyben a SZFSZ jb elnöke, Gál András mérnök, a vlachovol Efsz elnöke és jómagam. Beszélgetésünk tárgya: mit tehet és tesz az SZFSZ járási bizottsága a szövetkezeti dolgozók továbbképzési? érdekében, a munkatermelékenység növeléséért, a gazdaságosabb termelésért, a tervfeladatok maradéktalan teljesítéséért. KOLESZÄR ANDRÄS: — Járásunk szövetkezeteiben 5700 állandó dolgozó tevékenykedik, havi keresetük eléri a kétezer koronát. Évente hetven fiatal választja a mezőgazdasági pályát, akik a különböző típusú szak-, közép- és főiskolákon szerzik meg képesítésüket. Az utóbbi években egyre több szakember került a mezőgazdaságba, ami a termelésben minőségi javulást eredményez. Ma már a szövetkezeteknek csak egy kisebb hányadában nincs egyetemi végzettséggel rendelkező szakember. Ezek a szövetkezetek általában lemaradnak a termelésben, alacsonyabb a kereseti lehetőség, rosszabb a szociális ellátottság. Az ok nem utolsósorban a szövetkezetben végzett kádermunka hiányosságában keresendő. — Az elnökök többsége főiskolai végzettséggel rendelkezik. De akinek nincsen főiskolai diplomája, az elnökképzői tanfolyamon vett részt. A szakirányítást végző agronómusok képzettsége a szövetkezeteken belül még a legjobbnak mondható. Ez meg is látszik a szántóföldi terméshozamok növekedésében. Javul az egyetemi végzettségűek aránya a főáílattenvésztő munkakörben. Nem mondható él mindez a főgépesítői tisztségről. Kevés azoknak a szakembreknek a száma, akik elvállalják a főkertész munkakör betöltését. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy az üzemek sem látják a gyümölcs- és zöldségkertészet fellendítése szükségességét. A szakszerű, , biztonságos növényvédelem szintén több szakember alkalmazását kívánja. PICZINGER BÉLA: — Legfontosabb feladatunknak tartjuk a szövetkezeti dolgozók aktivizálását, mozgósítását a tervfeladatok teljesítésére Az egyik forma a szocialista munkaverseny, amelynek élenjárói a szocialista brigádok. Minden ott kezdődik: hogyan, milyen kritériumok alapján szervezzük meg a versenyző kollektívákat. Járásunk szövetkezeteiben jelenleg 87 kollektíva 608 taggal versenyez a megtisztelő cím különböző fokozatának elnyeréséért. A bronz fokozatot már 31 kollektíva kapta meg. Hogy milyen szorosak és szigorúak a versenyfeltételek, bizonyltja az a tény is, hogy 9 olyan kollektívának azért nem tudtuk odaítélni a megtisztelő címet, mert a kitűzött feladatokat nem teljesítették egészében. Capo Vladimír: — a szövetkezeti dolgozók továbbképzése nagyon égető napi probléma. A mai követelményekhez a régi szaktudás már kevés. Nekünk elnököknek gondoskodnunk kell a dolgozók továbbképzéséről. Ennek egyik jól bevált formája a szövetkezeti munkaiskola és a Haladó Tapasztalatok Iskolája. Szövetkezetünkben gondosan megszerveztük mind a két továbbképzési formát. Gazdaságunkban négy szocialista brigád versenyez a megtisztelő cím ezüst fokozatáért. Galo Ján 11 tagú gépesítő brigádja az idén már megkapja az ezüst fokozatot, mert a kritériumok összes pontját becsületesen teljesíti. A traktorosok rendszeresen részt vesznek az SZFSZ járási bizottsága által szervezett szövetkezeti munkaiskolán, ahol szakképesítést is szerezhetnek. — Járásunkban legnagyobb gond a szakmunkások képzése, illetve a szaktanintézetekben végzettek megtartása. Egy részük már az Iskola befejezése után nem jön vissza a mezőgazdaságba. De súlyosabb a helyzet a lányokkal. Az az Igazság, hogy ha egy helyre azonos képességű nő és férfi Jelentkezik, mindig a férfit alkalmazzák. Változtatni kell a vezetők szemléletén is. Ahogy a szakmunkásokat fogadjuk, ahogy az első év sikerül, ők is úgy ragaszkodnak a szövetkezethez. GÄL ANDRÄS: — A szocialista munkaverseny ösztönző ereje a szocialista munkabrigádokban vannak. Szövetkezetünkben öt kollektíva versenyez a megtisztelő elmért. Három kollektívánk már elnyerte a megtisztelő cím bronz fokozatát. Tapasztalataim szerint azokon a posztokon, ahol versenyző kollektívák dolgoznak, a dolgozók munkatermelékenysége 30 százalékkal magasabb. Szövetkezetünkben a felső és középfokú végzettségű szakembereink mellett megvan a kellő szakmunkásgárda Is. A tagság 35 százaléka valamilyen képesítéssel rendelkezik. Viszont, akik régebben végezték a tanulmányaikat, illetve a szakiskolát, azok képzettsége a jelenlegi szakosított iparszerű termelésben már kevés. Dolgozóink többsége rendszeresen látogatja a szövetkezeti munkaiskolát. A vezetőknek, szocialista brigádtagoknak kötelező ez a tanulási forma, hiszen a szakismeret sok segítséget nyújt. PICZINGER BÉLA: — Az elmúlt évek hiányosságaiból okulva az idén a Szövetkezeti Munkaiskolát és a Haladó Tapasztalatok Iskoláját gondosan megszerveztük. Előre gondoskodó tunk segédeszközökről és képzett vitavezetőkről. így négy konzultációs központot nyitottunk, ahol a szövetkezeti dolgozók az előírt vizsgák után szakképesítést szerezhetnek. A négy konzultációs központunkat 155 dolgozó látogatja. Egyébként az SZFSZ járási bizottsága évente 40 ezer koronát fordít a dolgozók továbbképzésére. Capo Vladimír: — a gépesítés szakaszán a járásunkban 21 kollektíva versenyez a szocialista munkabrígád megtisztelő cím elnyeréséért, 9 kollektíva a büszke címet már elnyerte. Az újítás szakaszán szép eredményeket értek el a Dlhá Vés-i (hosszúszói) szövetkezetben Flander István vezette hat tagú bronzérmes gépjavító brigád tagjai, valamint a goéoltovoi (gecsei) szövetkezetben Bošela Ján 14 tagú gépesítési brigádja. Az újítási mozgalom fellendítésére a jmi és az SZFSZ járási bizottsága versenyt hirdetett, a legjobb kollektívákat közösen külön pénzjutalomban részesítjük. KOLESZÄR ANDRÄS: — A dolgozók munkakörülményeinek javítására évente több mint hétmillió koronát fordítunk. Már 17 szövetkezetben létesítettek üzemi konyhát. A jövőben szorgalmazni fogjuk az SZFSZ jb-val karöltve a gazdasági udvarok és egyáltalán a munkakörnyezet nagyobb irányú rendbentartását. — összegezve megállapítható, hogy a rožňavai járásban a szövetkezetek szakember-ellátottsága, különösen a termelést irányító munkakörökben az utóbbi időben jelentősen javult. A számszerű növekedés mellett azonban hiányzik égy-egy ágazatban az olyan specialista, akire a tSrmelés szakosítását, összpontosítását tekintve egyre nagyobb szükség van. Ilyen például a növényvédelmi, gépesítési, vagy zöldségtermesztés! szakember. Nem élnek eléggé a szövetkezetek a társadalmi ösztöndíjak odaítélésériek lehetőségével. Szükség lenne minél több szövetkezeti tag tehetséges gyermekét felsőfokú intézménybe küldeni. Nagyobb gondot kell fordítani a kihelyezett fiatal szakemberek támogatására, egyéni problémáik megoldására. Segítsék elő, hogy a gyakornokok az egyévi próbaidő letelte után minél többen az üzemben maradjanak. Elsődleges az anyagi megbecsülés, a szociális problémák megoldása, a lakásjuttatás. Viszont a végzett munka erkölcsi elismerésé, ami sokszor pénzbe se kerül, elmarad. * A beszélgetés során még sok más ról is szú esett. Például a szocialista verseny keretében a szocialista bri gádmozgalom kiszélesítésének szükségességéről. Az SZFSZ járási bizottságának e versenyforma kiszélesítése érdekében a jövőben még többel kell tennie, hiszen a járásban az 5700 szövetkezeti dolgozóból, mindössze 608 dolgozó vesz részt e mozgalomban. A járásban a jövőben nagyobb gondot kellene fordítani a korábban szerzett és a képesítéssel nem rendelkező dolgozók továbbképzésére. De mindenekelőtt gond a mezőgazdaságban n szakmunkásképzés mennyiségi és minőségi növelése. ILLÉS BERTALAN Várnában, Bulgária második legnagyobb városában simán ereszkedett le a gépmadár. Legtöbb utast a hullámzó tenger vonzott ebbd a szép városba ás a gyönyörűen kiépített környékére. Mi más céllal érkeztünk, a Partizán nevet vlielö agrár-ipari komplexummal akartunk megismerkedni. BULGARIA Я7 m A mezőgazdasági üzem központjában középületek és családi házak, az agrokomplex elért eredményeit hirdető propagációs táblák vonták magukra figyelmünket. A szövetkezet rangos székházában Emil Petrov üzemgazdász fogadott és ismertette a Gömörhöz hasonló dimbes-dombos területű gazdaság kialakulásának körülményeit és jelenlegi helyzetét. Az előzetes egyesülések után 1970- ben három szövetkezetből és egy állami gazdaságból jött létre az agráripari komplexum. Valójában mezőgazdasági szempontból 19 község lépett „frigyre“ s jelenleg 14 ezer hektáros földterületen gazdálkodnak. A gazdaságban mintegy tízezer hektáron szemeseket és takarmányféléket termesztenek. A hegyaljai gazdaságban a hektárhozamok közepesek. Búzából (5000 hektáros területen) 38 mázsás átlaghozamot értek el. Kukoricából az idén kiváló termés mutatkozik. Az állattenyésztésben 4000 szarvasmarhát, 5000 sertést és közel 18 ezer juhot tartanak számon. Ami a hasznosságot illeti, tavaly a tejhozamátlag tehenenként 3430 liter volt. A juhoknál egyedenként a gyapjútermés hat kg, a tejtermelés pedig 58 liter. Mivel az agrár-ipari komplexumból jelentős mennyiségű gyümölcsöt exportálnak, felsőbb szervek lehetővé tették, hogy megvásárolják a legkorszerűbb fejőberendezéseket és más gépeket. Ä harmadik ágazat szintén jelentős az agráripari komplexumban. A kacskaringós Koncsina patak mentén 1900 hektáron termesztenek almát, őszibarackot, cseresznyét, szilvát. Ér dekes, a gyümölcsfák és a szőlő telepítése is hasonlóan alakult — három szakaszban — mint a nagyüzemi mezőgazdaság létréhozása. Almát 1200 hektáron termesztenek. Az első időszakban magas törzsű, nagy koronájű fákat alakítottak ki. Ezt követték a középmagas fák, s napjainkban már II. A Fekete-tenger partján vásárlók a szocialista országok — köztük hazánk is —, de exportálnak a tőkés' államokba is. Szőlőt 500 hektáron termelnek. Eleinte alacsony vezetékessel foglalkoztak, majd fokozatosan áttértek a középmagas szőlőtőkék kialakítására. Legújabban már csak magasvezetékeseket alakítanak ki, vagyis megteremtik az alapját a kombájnnal történő szüretelésnek. Főleg Diamantot, Rizlinget és különféle csemegeszőlőfajtákat termesztenek. A hektárhozam 80—120 mázsa között váltakozik. mölcs raktározására használnak. Az agrár-ipari komplexumban 3050 dolgozó tevékenykedik. Az átlagkeresetük évente 1800—1900 leva körül mozog. A nagyüzemi gazdaságot a küldöttek által megválasztott 15 tagú vezetőségi tanács irányítja, amelynek az élén az elnök áll. Központilag két vezető — mint helyettesek — felelős közvetlenül az agrár-ipari komplexumért. Az egyik a termelést kérdésekkel foglalkozik, a másik a szervezési problémákkal. Az agrár-ipari komplexum székháza. A várnai járásban 5000 hektáron termesztenek szőlőt. Ezen a termelési szakaszon már folyamatban van a magasabb szintű integrációs kapcsolat kialakítása. Az összefüggő láncrendszer nemcsak a termelést, feldolgozást fogja össze, hanem a tudományos kutatómunkát is, vagyis fokoza-A főbb termelési - ágazatokban, a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, valamint a gyümölcs- és szőlőtermesztésben a szakágazati irányítás érvényesül. A gépesítés központi irányítású." Minden szakágazatnak van központi vezetője, aki a belső szakága-Emil Petrov üzemgazdász a huzalos telepesítésfi almatácskáknál. (A szferző felvételéi.) az alacsony törzsű, dróthuzalos telepítést szorgalmazzák. Főleg a világpiacon is keresett Stacking és Delimits fajtákat termesztik. A fácskáknál négy méter a sor- és másfél méter a tőtávolság. Az ültetvény még csak két éves, de a termés máris ígéretes. Az elképzelések szerint a jövőben négy tonna lesz a hektáronkénti átlagtermés. A fák élettartamát 15— 20 évre tervezik. Tény, hogy az alma leszedése a terebélyes nagy fákról komoly gondot okozott. Márpedig azt szakszerűen kellett elvégezni, mivel é fontos téli gyümölcs nagy részét exportálják. Évenként mintegy kétezer tonna almát adnak el külföldre. Legnagyobb !S2 Í2 < < tosan kialakul a tudományos-termelő, leldolgozó egység. A gazdaságban ez ideig 3200 hektár az öntözéses terület. Ebből 1700 hektáron a gyümölcsöst öntözik. Az öntözőhálózat kiszélesítése folyamatban van s az öntözést a legkorszerűbb módszerekkel oldják meg. Mivel az ipart komplexum jelentős devizát hoz a népgazdaságnak, így lehetővé teszik külföldi öntözőrendszerek behozatalát is. Az agrár-ipari komplexumban nagyfokú a gépesítés. Erőgépekből van elegendő; a növényvédelmet főleg repülőgéppel és helikopterrel végzik. Nemrégiben építettek egy 500 vagonos hűtőtárolót, amelyet főleg a gyüzati irányításon keresztül hajtja végre a központi rendelkezéseket. A szakágazati vezetők a brigádvezetők közreműködésével hatnak közvetlenül a termelésben dolgozókra. A Fekete-tenger menti agrár-ipari komplexumban is lemérhető, hogy helyes volt a nagy gazdasági egységek létrehozása. Valójában évrőlévre növekszik az árutermelés értéke, a közvetlen feldolgozás és fezzel egyetemben a tiszta Jövedelem is. A további beruházások és az integrációs kapcsolatok sokoldalú fejlesztése, mindén bizonnyal még növeli és gazdaságosabbá teszi a termelést és я feldolgozást. Tóth Dezsó
