Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-11-20 / 46. szám
1878. november 20. SZABAD FÖLDMŰVES 1 A CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének — a CSKP XV. kongresszusa által jóváhagyott — irányelvei a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének legfontosabb feladatát a következőkben határozták meg: „Biztosítanunk kell a lakosság szükségleteinek az eddiginél is sokrétűbb fedezését, fokozatosan önellátókká kell válnunk a szemesek termelésében, s az élelmiszerek termelésében Is tovább kell fokoznunk az önellátottság mértékét. E cél érdekében folytatnunk kell a termelésintenzltás növelését és a tartalékok sokrétű mozgósítását, hasznosítanunk kell a tudományos-műszaki haladás eredményeit és fejlesztenünk kell a feldolgozóipar mezőgazdaságra kapcsolódó ágazatait.“ A kitűzött feladatok elérése megköveteli, hogy biztosítsuk a növénytermelés elsődleges fejlődését. Az élelmezésben elérendő önellátottság, valamint az állattenyésztési termelés hatékony fejlődéséhez szükséges optimális összetételű takarmányalap szempontjából a leghatékonyabb vetésforgót érvényesítsük. El kell mélyítenünk a mezőgazdasági .termelés szakosítását és összpontosítását, érvényesítenünk kell a mezőgazdasági vállalatok közötti kooperáció haladó formáit, valamint az élelmiszeripari és a többi feldolgozóipari vállalatokkal kiépített munkamegosztás fejlettebb formáit is. Terjesztenünk kell a nagyüzemi technológiákat, a termelés és a munka szervezésének ipari formáit. Az 1976—1980-as években a mezőgazdasági termelést az 5. ötéves tervhez viszonyítva 14—15 százalékkal kell növelnünk. A termelés összpontosítása és szakosítása új előfeltételeket teremt a szocialista nagyüzemi termelés előnyeinek sokrétű érvényesítésére, a mezőgazdaságban kialakult szocialista viszonyok további elmélyítésére, valamint a szocialista tulajdon mindkét formájának, a szövetkezeti földművesek és az állami szervezetek dolgozói társadalmi és gazdasági helyzetének közelítésére. A CSKP XV. kongresszusa és a CSKP KB 1972 áprilisában megtartott ülése rendkívüli figyelemmel foglalkozott a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának kérdéseivel. Kitűzték e folyamat legfőbb céljait, s a célok eléréséhez vezető utakat. Kihangsúlyozták annak fontosságát, hogy az összpontosítást és a szakosítást tervszerűen, az össztársadalmi érdekekkel és a népgazdaság lehetőségeivel teljes összhangban kell tovább fejleszteni. Az 5. ötéves tervidőszakban elért eredmények feltételeket teremtettek a következő tervidőszakra előirányzott fejlődés biztosítására. Az elért nemzeti jövedelem 1975-ben 32,7 százalékkal meghaladta az 1970-ben elért színvonalat, az ipari termelés ugyanazon idő alatt 37,5, a mezőgazdasági termelés 15,1, a mezőgazdasági árutermelés pedig 26 százalékkal növekedett. A lakosság személyes fogyasztása az 5. ötéves tervidőszakban 26,5, a lakosság társadalmi fogyasztása pedig 39 százalékkal növekedett. A dolgozók életszínvonalának növeléséhez jelentős mértékben hozzá-* járul szocialista mezőgazdaságunk Is, amely társadalmunk fontos politikaistabilizációs tényezőjévé vált. A mezőgazdasági dolgozók nagyra értékelik Husák elvtársnak a szövetkezeti földművesek és az állami gazdaságok dolgozóinak munkáját értékelő szavait, de ez az elismerés az eddiginél is sikeresebb munkára ösztönzi őket. A gabonatermelésnek az 5. ötéves tervidőszakra előirányzott volumenét 5 millió tonnával léptük túl, a felvásárlási tervet vágóállatokból 114 ezer tonnával, vágóbaromfiból 123 ezer tonnával, tejből 620 millió literrel és tojásból 920 millió darabbal sikerült túlszárnyalnunk. Köztársaságunk a mezőgazdasági termelés belterjessége szakaszán a világ 10 élenjáró államának soraiba tartozik, s az egy lakosra jutó élelmiszerfogyasztás tekintetében Is a legelsők között foglal helyet. Például az egy lakosra jutó húsfogyasztás eléri az évi 80 kg-ot, vagyis 8,6 kg-mal nagyobb, mint 1970-ben volt. A tojásfogyasztás elérte a 295 db-ot, vagyis 18 db-bal nagyobb, mint 1970-ben. A cukor- és zsíradékfogyasztás nálunk szinte egészségtelenül nagy, hz alkoholmentés italok fogyasztása 75 literre növekedett, stb. A mezőgazdaság fejlődését döntő mértékben befolyásoló belterjesítő tényezők közé tartozik elsősorban a termelési 'bázis tudományos és műszaki haladással összhangban végzett céltudatos műszaki átépítése, amelyhez jelentős mértékben hozzájárult a gépipar, a vegyipar, az építőipar, valamint a KGST tagállamok közötti kölcsönös együttműködés. A mezőgazdaság termelési bázisának gyors ütemű fejlődéséről és korszerűsítéséről tanúskodik az a tény, hogy 'a termelési szférában foglalkoztatott dolgozóra átszámított állóalapokkal való ellátottság egész népgazdaságunkban 1975-ben 25 százalékkal volt nagyobb, mint 1970-ben, de a, A „Haladó tapasztalatok iskolája" II. tananyag Szakosítás - a mezőgazdaság fejlődésének alapvető előfeltétele 1. táblázati Sv Az efsz-ek Az efsz-Sstc átlagos nagysága száma mezőgazdaságban ugyanazon idő alatt 51 °/o-kal növekedett. További növekedési tényezőnek a mezőgazdasági termelés kemizálását tekintjük. Az ipari trágyaadagok az 1970-ben országos viszonylatban 1 hektár mezőgazdasági területre jutó 168 kg-ról '1975-ben 222 kg-ra növekedtek, tiszta hatóanyagokban. A kultúrnövények új fajtáinak és hibridjeinek termelésével és a nagyobb termelőképességű gazdasági állatok tartásával növeltük a mezőgazdasági termelés biológiai teljesítőképességét. Ez mindenekelőtt a gabonatermelésben nyilvánult meg. A növénytermelés az 5. ötéves tervidőszakban növekvő irányzatú volt és annak színvonala 1975-ig az 1970-es évhez viszonyítva közel 17 százalékkal növekedettt. Am ennek ellenére sem sikerült elérnünk az ötéves tervben előirányzott színvonalat! Az elért eredmények nagyjából 3 százalékkal kisebbek a tervezettnél, s a lemaradás szabott árakban kifejezve 4.96 millió korona értéket képvisel! A tervteljesítésben főként a cukorrépa, a burgonya, a komló, a takarmánynövények, a gyümölcs- és a zöldségfélék termelésében maradtunk le. Az állattenyésztési termelés az 5. ötéves tervidőszakban a 4. ötéves tervhez viszonyítva 34,9 milliárd koronával növekedett. Ezért takarmányozási célokra 8,6 millió tonnával több gabonát használtunk fel, 1,3 millió tonnával több olajpogácsát és állati Eredetű takarmánylisztet importáltunk, ugyanakkor a széna készítésére szánt szálas takarmányok termelését csupán 5 millió tonnával növeltük. SZAKOSÍTOTT TERMELÉSI EGYSÉG A szakosított termelési egység nem jelent csupán szigorúan elhatárolt területet vagy más hasonló szempontot. Jellemző vonása az egyes termékek és tevékenységek olyan arányú összpontosítása, amely az okszerű szakosítás és az egyes termelési ágak, s tevékenységek eltérő feltételeinek és jellegének a figyelembevétele esetén lehetővé teszi az összes termelési tényező optimális kihasználását, beleértve a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek hatékony érvényesítését és a feldolgozóiparral kiépített kapcsolatok lehető legcélszerűbb megoldását. SZAKOSÍTOTT EGYSÉG A NÖVÉNYTERMELÉSBEN A 6. ötéves tervidőszak folyamán a növénytermelés fokozott ütemű fejlesztését kell elsőrendű feladatnak tekintenünk, összesen 53—55 millió tonna gabonát kell térmelnünk, ami 14—16 százalékkal több, mint amenvnyit az 5. ötéves tervidőszakban termeltünk. Kukoricából évenként átlagban 0,8—1 millió tonna szemtermeléssel számolunk. Lényegesen fokoznunk kell a szálas takarmányok termelésének belterjességét. A cukorrépa vetésterületét elsősorban azokban a körzetekben kell bővíteni, ahol hagyományosan jó termésEredményeket mutatnak fel. Olajmagvakból 1980-ig évi több mint 240 tonna átlagos terméshozamot kell elérnünk, burgonyából pedig évente legalább 4 millió tonnát. Ezért a 6. ötéves tervidőszak folyamán az összpontosítás és szakosítás folyamatának legfontosabb láncszemét a növénytermelés összpontosítása és szakosítása fogja képezni. A növénytermelés összpontosításának és szakosításának további fejlesztésekor az alapvető kiindulópontnak annak a területnek a meghatározását kell tekintenünk, amely lehetőséget ad a termelés döntő tényezőinek optimális kihasználására. Ezek szerint olyan nagyságú mezőgazdasági földterületen kell gazdálkodni, amelynek keretében a szakosított vetésforgó segítségével az egyes termesztett növényeket olyan mértékben lehet összpontosítani, amely lehetővé teszi a döntő jelentőségű termelési tényezők teljes mértékű kihasználását, beleértve a haladó technikát, a nagyüzemi technológiát a technológiai gépsorokat és a szállítási kapacitásokat, A növénytermelés összpontosításának és szakosításának problematikája a vetésterületek és kultúrnövényék legelőnyösebb természeti viszonyok közé való tervszerű összpontosításában rejlik, a biológiai, műszaki, technológiai és gazdasági lehetőségek kihasználásával. A növénytermelés — vállalaton felüli és vállalati — összpontosításának és szakosításának a tervszerű kiépítésével a vállalaton belüli problematika is kapcsolatban áll. Mindenekelőtt a helyi tapasztalatok és a komplex talajelemzés eredményeinek a kihasználásáról, a növénytermelés vállalaton belüli mikrokörzetesítéséről, az elhatárolt agroökológiaí igényű gazdasági növények széthelyezésére legmegfelelőbb parcellád kiválasztásáról, a gépesítés maximális kihasználására alkalmas vetésforgótömbök kialakításáról, a szállítási távolságok optimalizálásáról, a mezei úthálózatról, elsősorban azonban minden mezőgazdasági vállalat szálas ta* karmánytermelése és állattenyésztési termelése közötti teljés összhangról, valamint a szakosított termelési egységek keretén belüli kooperációról van szó. A növénytermelés körzeti és vállalati dlmenziójú szakosított struktúráinak kialakításával és tervszerű irányításával szerzett gyakorlati tapasztalatok és kutatási eredmények azt mutatják, hogy feltétlenül figyelembe kell venniük a növénytermelés sajátosságait. Ennek legfontosabb vonásai: a földhöz való kötöttség, az eredeti talajerő, az éghajlati viszonyok, a termesztett növények biológiát befolyása összpontosításuk fokára, a technika használatának lehetősége stb. Az eredeti talajerő kihasználására irányuló követelmény — néhány kivételes esettől eltekintve — kizárja a vállalat keretén belüli, az állattenyésztési termelés egyes ágaihoz hasonló szűk szakosítást. A legszűkebb szakosítás esetén is rendszerint csak a vetésforgó szűkítéséről van szó, amelyben a gabonaféléken és a szántóföldi takarmánynövényeken kívül még egy-két speciális gazdasági növény is képviselve van, hogy lehetővé váljék a gazdasági növények megfelelő váltakozása. Például ha a szakosítás a lentermElésre irányul, Ilyenkor a vállalat gabonaféléket, takarmánynövényeket és lent fog termelni. A növénytermelés összpontosításának és szakosításának további jellegzetes vonása, hogy a tudományosműszaki haladás minden adott színvonalán eltérő követelményeket támaszt az egyes termesztett növények és a termeléssel kapcsolatos egves tevékenységek területi összpontosításának színvonalával szemben. Például a betakarítási technika jelenlegi színvonala a gépek csoportos alkalmazásával együtt lehetővé teszi a gabonatermelés kb. 2000 hektárnyi területre való összpontosítását, míg a burgonyatermelést csupán 500—700 hektárra lehet összpontosítani. Sajátossága továbbá az Is, hogy a növénytermesztés területi elosztása a termelés és a munka szervezésének, valamint a dolgozók Irányításban való részvételének biztosításával a jelenlegi Időszakban megköveteli bizonyos tevékenységek vállalat keretén felüli szakosítását és összpontosítását, amely a termelés ésszerű irányításának és szervezésének az érdekeit szolgálja. Ezért a növénytermelés összpontosítása és szakosítása további fejlesztésének alapvető kiindulópontjául annak a területnek a meghatározását kell tekintenünk, amely lehetőséget nyújt a döntő tényezők, többek között a technika és a technológiai gépsorok teljes mértékű kihasználására. Az eddigi tudományos és gyakorlati tapasztalatok szerint ezeknek a követelményeknek a 4—7 ezer hektárnyi terjedelmű mezőgazdasági földterület felel meg a legjobban. A terület nagyságát a természeti és terepviszonyoktól, a szántott terület részarányától, a közlekedési viszonyoktól és a szakosított növénytermelés és állattenyésztés konkrét termelési beállítottságától függően választjuk meg. Ott, ahol nem érik el a mezőgazdasági földterület előirányzott nagyságát, az eddiginél nagyobb mértékben kell érvényesíteni a kölcsönös együttműködés egyszerű, vagy összetett for1950 4 efsz-típus 7110 1955 96,8 % III. és IV. 8 795 1960 típusú 420 10 816 1965 616 6 463 1970 638 6 270 1975 1920 2 206 2. táblázat: Év Az állami 1 Az állami gazdaságok átlagos nagysága gazdaságok száma 1950 601,5 219 1955 4517 179 1960 3105 385 1965 4452 340 1970 4274 338 1975 7050 204 3. táblázat: Év Közös mezőgazdasági vállalat Kooperáció 1972 234 259 1975 341 502 máit. Például közösen lehet beszerezni és használni a gépi berende zéseket és át lehet térni az egész növénytermelés együttes biztosítására, esetleg a szakosított egységek keretén belül az egész növénytermelés közös tervezésére és szervezésére is. az Állattenyésztési termelés SZAKOSÍTOTT EGYSÉGE Az állattenyésztési termelés minden ágazata nagyüzemi átépítésének közös vonása a szakosított technológiai egységek létesítése. Az állattenyésztési termelés nagyüzemi átépítésének üteme az anyagi-termelési bázis igényes épületberuházásainak a függvénye, és elsősorban a népgazdasági lehetőségektől függ. A szakosított egységek nagyságát a technológiai és technikai lehetőségek korlátozzák az egyes termelési ciklusokban, valamint a gyakorlatban érvényesített tudományos-műszaki ismeretek, színvonala. Ilyen például a sertéshizlaldákban az ürülék felszámolásának a kérdése. Az állattenyésztési termelés egyes ágazatai szakosításának egyenlőtlen fejlődését az egyes ágazatok termelőerőinek egyenlőtlen alakulása okozza. Az 5. ötéves tervidőszakban a termelés szakosítása a műszaki és technológiai lehetőségek színvonalára való tekintettel a baromfi és a sertések tartásában volt megvalósítható. A mezőgazdasági vállalatok megfelelő területi összpontosítására való tekintettel a szakosítás' ma már a szarvasmarha-tartásban is reálissá vált A legnagyobb igyekezetei tehát a szarvasmarha-tartás szakosítására és összpontosítására kell fordítanunk. Elsősorban a vállatok termelési programját kell — az állatcsoportok vállalatok közötti okszerű átcsoportosításával — egy-két szarvasmarhacsoportra korlátozni, a jelenlegi gazdasági épületek és berendezések hatékony kihasználkása melett, ami egyúttal lehetővé teszi a marhahizlalás és a borjütartás ipari típusú szakosított termelési egységekbe való fokozatos összpontosítását. Az épületberuházási lehetőségek szerint a fokozatosan kiépített új kapacitásokat bekapcsoljuk majd a szélesebb körű vállalatközi kooperációba. Ennek az állattenyésztési ágazatnak a fokozatos összpontosítása és szakosítása megkívánja az új, haladó technológiai berendezések bevezetését, az új, nagy befogadóképességű épületek építését és mindenekelőtt, a már létező berendezések célszerű átépítés utáni hasznosítását, A SZAKOSÍTOTT TERÜLETI EGYSÉG A SZAKOSÍTOTT TERMELÉSI KIALAKÍTÄSÄNAK MÓDJA EGYSÉGEK TERVSZERŰ LÉTESÍTÉSE Az így létesített szakosított termelés/ egység korlátozott beállítottságú növénytermeléssel és szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozik. A többi termeléssel és tevékenységgel a szakosított termelési egység keretein kívül foglalkoznak. Vannak olyan tevékenységek, amelyeket nem lehet megfelelő összpontosítással egyetlen szakosított egység keretében megvalósítani, Ezért szülő ségessé válik annak szélesebb alapokon történő szervezése. Ez elsősorban a növények tápanyagellátásának és védelmének, a takarmányok szárításának és formázásának, a központi technikának, a gépjavításnak, a szállításnak, a korszerű számítástéchníkának tudományos alapokon nyugvó irányítására és biztosítására vonatkozik. Ezek célszerű szakosítását és összpontosítását, amely lehetőséget ad a teljes mértékű és hatékony kihasználásukra, csak a 15—30 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterület teszi lehetővé. Tehát még a nagy vállalatok vagy szakosított termelési egységek is kénytelenek a felsorolt tevékenységek szakaszán kooperálni és szélesebb körű vállalatközi együttműködéssel számolni. Vannak olyan termelési feladatok is. amelyek teljesítését még ennél Is nagyobb területen, a földhöz való közvetlen kapcsolódás nélkül fogjuk megszervezni. Ilyen elsősorban a to* jás, a vágóbaromfi, a vágósertés stb; termelése. Ezt a termelést közös mezőgazdasági vállalatok formájában szervezzük meg. A CSKP XIV. kongresszusa mezőgazdaságunk számára kitűzte a szocialista termelési viszonyok további megszilárdításának, ezeknek a termelőerők fejlesztésében való teljes mértékű kihasználásának, valamint a pénzeszközöknek a termelés összpontosításának és szakosításának további fejlesztésével összhangban állő irányelveket. Az 5. ötéves tervidőszak folyamán a nlezőgazdaságt termelés összpontosításának üteme lényegesen meggyorsult. A szövetkezetek, állami gazdaságok és^közös mezőgazdasági vállalatok létesítésére vonatkozó áttekintést az 1., 2. és 3. táblázat tartalmazza! A szakosított termelési egységet háromféleképpen alakíthatjuk ki: 1. kooperáció útján, amikor ezt a szakosított termelési egységet néhány olyan mezőgazdasági vállalat alakítja ki kooperáció útján, amelynek nincsen meg az előirányzott 4—7 ezer hektárnyi földterülete" 2. vállalati alapon, amikor a mezőgazdasági vállalatnak meg van a kívánt — 4—7 ezer hektárnyi — földterülete, tehát a vállalat önmagában is létesíthet szakosított termelési egységet; 3. a nagy vállalatok belső tagozódása útján azoknak a vállalatoknak az esetében, amelyek földterülete többszörösen meghaladja a szakosított termelési egység Ismertetett nagyságát, ezeket a vállalat keretében, vagyis vállalaton belüli szakosítás útján létesítik. A tapasztalatok teljes mértékbEn igazolják, hogy az összpontosítás és szakosítás további fejlődése, valamint a kooperációs és integrációs kapcsolatok elmélyítése megkívánja az anyagi, szervezési és jogi alapokon nyugvó elképzelések és tudományosan indokolt tanulmányok érvényesítését. Az egész folyamat Irányításának súlypontját abban kell látnunk, hogy a termelés struktúráját — az egyes körzetek és járások termelési viszonyainak megfelelően — a mezőgazdasági vállalatok célszerű szakosítására kell összpontosítani. Ezért kell az államtervnek az irányítás, a kooperációs és integrációs kapcsolatok elmélyítésének és további fejlesztésének alapjává válnia. Az államterv feladatainak az irányítás egyes szintjein történő lebontásával tevékenyen támogatnunk kell az összpontosítás és szakosítás fejlődését, s ezt az anyagi és műszaki ellátással kell párhuzamosan elősegíteni. Erre a feladatra kell összpontosítani az épületberuházások programját és az állam pénzügyi hozzájárulását. Az állam ségitségét a növénytermelés döntő fontosságú szakaszainak támogatására kell irányítani, eb sősorban az agrokémiai vállalatok építésére és fejlesztésére, a betakarítás utáni kezelést végző gépsorok, magtárak építésére, az állattenyésztési termelés szakaszán pedig a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére és belterjességének növelésére stb. Az összpontosítást és szakosítást a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomra vonatkozó törvény, a föld
