Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-11-13 / 45. szám
SZABAD FOlDMOVES 6 Szövetkezeteink és állami gazdaságaink termelési gyakorlatában egyre nagyobb mértékben alkalmazott tudományos ismeretek, tökéletesebb gépek, ökonómiai eszközök, új biológiai anyagok stb., megkövetelik a termelési alap szervezésének új módszerét. Ma már lakosságunk zöme tudatosítja, hogy mezőgazdaságunk további fejlődése megkívánja a termelés és a kiszolgáló ílzemági tevékenység összpontosítását és szakosítását specializált termelési-technológiai egységékbe. Ezek feltételei és eszközei, továbbá szervezése valamint optimális belső és külső kapcsolata, a nagy hatásfokú termelés és munkatermelékenység állandósítását teszik lehetővé. termelési egység Az ilyen termelési egység — tekintet nélkül a mezőgazdasági termelés éghajlati hatások okozta különlegességére és a termelés biológiai jellegére — a korszerű ipari termelés jegyeit viseli magán. Lehetővé teszi helyzetének optimalizálását a társadalmi munkabeosztásban, az ismeretszerzési rendszerben és az irányítási folyamatban. Mint szilárd termelési egység üzemen belüli ágazati, chozrascsot szervezetet képviselhet, vagy együttműködési társulás formájában nagyobb arányú vállalati egységek munkájába kapcsolódhat be (terményszárító és takarmány készítő üzem stb.). í,A mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása továbbfejlesztésének, valamint az élelmiszeriparral való integrációs viszony kialakításának hatodik ötéves tervidőszakra vonatkozó elvei“ néven ismert dokumentum, amelyet a CSKP KB elnöksége és a CSSZSZK kormánya 1975 októberében hagyott jóvá fontos megállapításokat tartalmaz. Eszerint „a mezőgazdasági termelési alap szervezési felépítésének fokozatos kialakítása számára nem lehet a szűkén meghatárolt terület vagy hasonló szempont alapvető kritérium, hanem az egyes termékek előállításának vagy tevékenységek folytatásának olyan fokozata, amely célszerű szakosítással — az eltérő feltételek és az egyes termelési ágazatok eltérő feltételeinek elismerésével — lehetővé teszi az összes termelési tényező optimális kihasználását. Ez a tudományos és műszaki ismeretek hatékony érvényesítésére és a feldolgozó iparral való legcélszerűbb kapcsolatok kialakítására is vonatkozik.“ A termelési alap új szervezési formáinak kialakítására természetesen hatással van a termelőerők egyenetlen fejlődése, továbbá a gépek és technológiák eltérő fejlettségi szintje. Erre hatást gyakorol a tudományos ismeretek alkalmazásának mértéke és terjedelme, valamint a dolgozók kvalifikációja a termelés egyes ágazataiban. A termelőerők eltérő színvonala egyes ágazatokban olyan helyzetet alakít ki, amikor az egyes efsz-ekben és állami gazdaságokban — mint a bizonyos nagyságú területtel rendelkező zárt ökonómiai egységben — a célszerű termelés-összpontosításra bizonyos ágazatokban megvannak az optimális lehetőségek, amelyek más ágazatokra vonatkozóan ugyanakkor túlságosan nagyok vagy kicsik lehetnék. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLŐDÉSE Ilyen körülmények között szükséges, hogy efsz-eink és állami gazdaságaink sokkal céltudatosabban és figyelmesebben használják ki a term^és összpontosítási és szakosítási, valamint iparosítási folyamatában az új szervezési formákat, mindenekelőtt az üzemközi együttműködést és a közös mezőgazdasági vállalatok kialakítását. Az együttműködési viszonyok kialakításának a mezőgazdaság műszaki és ökonómiai átépítése során jelentős szerepe van. Míg a műszaki politika végrehajtója a mezőgazdaságban a gazdasági irányítás állami szerve, addig ezen műszaki politika gyakorlati végrehajtója a gazdasági egység. Azonban számos olyan tevékenység is létezik, melyek megvalósítása során a mezőgazdasági vállalat — hagyományos formájában — ön-imiinimiMHiiiinaiHMiiHiimmHiiNiiM Mezőgazdasági vállalat a szakosítás jelenlegi folyamatában Társ-alkotó és szavatoló Mezőgazdaságunk jelenlegi szervezeti elrendezése közepette (efsz, állami gazdaság) a mezőgazdasági vállalat termelési, ökonómiai, szervezési és irányítási szempontból továbbra is döntő szerepet tölt be. Olyan gazdasági egységet kópvisei, amely szavatolja az oly fontos termelés-szervezési rendszer érvényesítését, mint amilyen a chozrascsot. Ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági vállalat helyzete stabil és állandó. Változáson megy azonban át belső szervezési és termelési elrendezése, továbbá vállalaton kívüli kapcsolata az iizemközi munkamegosztás és együttműködés terén. Az összponrosftós szakosítás útján maga már képtelen a műszaki fejlődés feladatát végrehajtani. Ezenkívül objektív szükséglet, hogy az anyagi-termelési alap átépítésének egész programja közvetlen megnyilatkozását az üzemek közötti különbségek további kiegyenlítésében, a szocialista termelési viszonyok elmélyülésében, vagyis a termelés társadalmasításának magasabb fokiban találja meg. Ezeket a feladatokat — a mai vállalatokkal szemben — a vállalatok közötti együttműködés célszerű formái, az együttműködési társulások tölthetik be. Az új termelés-szervezési szerkezetek kialakítása üzemközi együttműködés formájában, azok keletkezésének és megerősödésének időszakában a vállalatok érdekében, közvetlen felelősségükkel valósul meg. Ezért következetesen be kell tartani az együttműködésben való önkéntességet, továbbá a saját összpontosítás és szakosítás, valamint szervezési forma tudományos alapon történő megválasztását. Ezenkívül természetesen be kell tartani az együttműködő szervezetek gazdasági önállóságát, az irányításban, az anyagi érdekeltség kérdéseinek rendezésében és a szociális feltételek kiegyenlítésében a demokratikus centralizmus elvének érvényesítésével. Ilyen alapon kialakul a lehetőség a szocialista termelési viszonyok és a termelés további társadalmasításának elmélyítésére. EGYSÉGES RENDSZER A termelés szakosítása végeredményben tárgyi és ökonómiai kötődések és viszonyok kölcsönös kialakulásához vezet, majd 1976. november 13. azok ismétel* egyesítéséhez, de új alapon. Az új egyesülés döntő szempontja az a követelmény, hogy a termék a szakosított őstermelőtől a feldolgozó Iparon keresztül a kereskedelemig, sőt a fogyasztóig vezető úton gyártási és technológiai láncolat alakuljon ki. Ezen vertikális (függőleges kötődés) összes láncszemének fokozatosan egyenértékű összpontosítási és szakosítási színvonalat kell elérniük. Ezen feltétel teljesítésével kialakul a lehetőség a termelési-gazdasági csoportosulás létrehozásához, amely képes lesz szavatolni a termelés mennyiségét és a termék kívánt minőségét. Az egész termelési ágazat ezután egységes, hatékony termelési-ökonómiai rendszert alkot maid. Ilyen szervezési rendszer kialakításához jelenleg legjobli feltételeket a baromfitenyésztés, de főleg a tojástermelés szakaszán találunk, ahol az összpontosítás és a szakosítás a termék előállítási vertikálé minden fokozatán egyenértékű. Ez a folyamat a további szűkén szakosított állattenyésztési és növénytermesztési ágazatokban fokozatosan tovább fejlődik (zöldség, gyümölcs, komló, sertés stb.). Ágazati rendszer A mezőgazdasági termelés összes ágazataiban a vertikális szervezési formára valő egyoldalú tájékozódás azonban idő előtti lenhe. Az állattenyésztési és a növénytermesztési termelés azon ágazataiban, ahol továbbra is megmarad a közvetlen talajhoz és a hozzátartozó termelési térhez valő kötöttség (fejőstehenek, üszők, takarmánytermelés) a horizontális (vízszintes) üzemközi együttműködés formáit kell érvényesíteni. Ez esetben vagy részbeni együttműködésről van szó a nagyteljesítményű gépek kihasználására, a növénytermesztési termelés közös tervezésére és szervezésére, takarmányliszt és takarmánygranulátumok készítésére, betakarítás utáni terményfeldolgozó vonalak létesítésére stb. Az együttműködés azonban lehet egyetemes is az egész együttműködési körzetén belül, amely a termelés összpontosításának és szakosításának folyamatára, valamint Iparosítására irányul, egységes, tervszerűen szervezett folyamatban. Az első ilyen irányú tapasztalatok az egyetemes együttműködési társulás Salai (vágsellyet)', illetőleg Spišská Nová Vés-í gyakorlatában gyűjthetők. Az ilyen együttműködést főleg az egyes vállalatok és kooperációs szervezetek tevékenységének egységessége kell hogy jellemezze, az újratermelési folyamat minden alapvető összefüggésében. I A mezőgazdaság iparosításának megvalósítása során a jelenlegi időszakban elég ok és objektív szükséglet Indokolja a különféle szervezési formákat és mindenekelőtt az üzemközi együttműködést. A termelési alap űj szervezési formál, amelyek a termelés további összpontosításának és szakosításának szükségleteiből indulnak ki, kezdettől fogva az ágazati rendszeren, vagyis termelési-területi rendszeren alapul és felváltja az eddigi területi-termelési rendszert, melynek jellemzője a nem szakosított, több ágazatú termelési szerkezet volt mezőgazdasági vállalatainkban. Ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági vállalatnak, mint alapvető chozrascsot szervezeti egységnek űj feladatot kell teljesítenie. A vállalat az új szervezési elrendezés aktív társalkotőja és hatékony fejlődésének szavatolőja kell hogy legyen, miközben a vállalaton belüli termelési felépítésnek a kifejezett szakosításra kell irányulnia. V. KUZMIAK mérnök, a CSKP KB dolgozója, együttműködésben a bratislavai Mezőgazdasági ökonómiai Kutatóintézettel. Igényes tervfeladataink teljesítése érdekében a mezőgazdaságban is teljes mértekben érvényesíteni kell a párt vezető szerepét. A célkitűzések az ötéves tervben, в választási programban, valamint az évi termelési tervben konkrét formát öltöttek, de fezt valóságos tartalommal, termelési eredményekkel kell feltölteni. Ebben a szellemben tartották tanácskozásukat a šahyi (Ipolysági) Vörös Lobogó Efsz kommunistái. A fő beszámolót Kecskés Károly a közös elnöke tartotta. Megállapította, hogy az egyesült szövetkezetben a párt vezető szerepe egységes érvényesítésének egyik eszköze az összüzemi plenáris ülés. Itt kell a fő feladatokat körvonalazni, megszabni teljesítésük módját, s ennek végrehajtását, menet közben ellenőrizni és feltárni az elkövetett hibákat. Az idén februárban tartott első plenáris ülés jó lefolyású volt, hatása hoszszabb időn keresztül érezhető volt. A mostani ülésen ellenőrizték a februári tanácskozáson hozott határozatok teljesítését Megállapították, hogy egyik alapvető problémájuk a takarmányellátás. Ennek érdekében elhatározták az egyéves és az évelő takarmányok termelésének fokozását, Özek betakarításának jő megszervezését, helyes konzerválását. E feladatnak teljes mértékben nem tettek eleget, mivel takarmánytermesztésre alkalmatlan területre is vetettek silókukoricát. A rekultivált terület ki használása sem volt gyakorlatilag összhangban a tervvel, mivel a két feladat keresztezte egymást. Nem használt a takarmány-termesztés teljesítésének, hogy a silókeverékek és egyéb keverékek alá nem történt meg a szerves trágyákkal való ellátás, így nem is várható maximális termés. További feladat volt a gabonaprogram megvalósítása, melyet csak részben teljesítettek. A terméseredmények elemzése azt mutatja, hogy a szárazság okozta objektív körülményeket a szubjektív okok fokozták. A hiányosan művelt parcellákon a szárazság hatása még jobban megmutakozott, olyannyira, hogy a bfiza legkisebb és legnagyobb bektárhoza ma között 2B mázsás a különbség! Az átlagos hektárhozam búzából 36,5 Kommunista hozzáállással mázsa volt, 12,5 mázsával kisebb a csúcshozamnál, és messze elmarad a járási átlagtól. Az árpa terméseredménye a tervezett 42 mázsás hektárhozamnál nagyobb, a hozamok kiegyenlítettek, kivéve azon parcellákat, ahol hibásan használták, a vegyszereket. A kukorícatermesztésben kitűzött feladatok megvalósításéban a hideg tavasz és a száraz, forró nyár elég sok nehézséget okozott. A később megjavult időjárás a kukorica állapotát javította ugyan, de maximális termésre már nem számíthatnak. A várható termés bizonytalanságát még fokozza az a körülmény, hogy a kevésbé sikerült silókukorica pótlására a gyengébben megtermékenyült vetőmagkukoricát átminősítették. A cukorrépa terméshozama érdekében a határozat kézi munkaerőre vonatkozó részét a tagok családtagjainak segítségével sikerült teljesíteni. A szárazság hatása azonban így is erősen érezhető. Kecskés elvtárs beszéde további részében az állattenyésztéssel foglalkozott. Megállapította, hogy ebben a termelési ágazatban a fennálló nehézségek ellenére gyökeres volt a változás. Egyenlőre a takarmánytartalék sem változott jelentősebben. A kommunisták kezdeményezésére azonban megváltozott a dolgozók munkához való viszonya. A vágóhídi és a baromfifeldolgozóipari hulladék segítségévei elérték a tervezett súly gyarapodást, a malacnevelés eredményes lett. Reális lehetőségek mutatkoznak a hízósertés és a hfzómarha évi eladási tervének teljesítésére. Május óta a tejtermelés napi tervét állandóan túllépik és az év eleji lemaradást fokozatosan csökkentik. A szövetkezet vezetőségé igyekszik a dolgozók kezdeményezését feléleszteni és kellő irányba terelni. Kötelezettségvállalásuk szerint a mezőgazdasági nyerstermeiúst 737 ezer koronával kívánják túllépni. Ennek teljesítésére előreláthatólag teljes mértékben nem lesz mód, de e kezdeményezésből fakadó igyekezet jelentősen csökkenti a termelési lerharadást. Az anyagi ráfordítás vállalt 510 ezer koronás csökkentése viszont több sikerrel jár. A sertések abrakmegtakarítása igen jelentős, összegben és takarmánymennyiségben egyaránt. A kötelezettségvállalásuk teljes értéke meghaladja a másfél millió koronát, teljesítésük folyamatos és Jő ütemben halad. A szövetkezetben egyébként három szocialista munkabrígád tevékenykedik. Be kell vallani, hogy sok apró terület, útszéle, szőlő-közti parcella, még nem ad kellő termést, de annál nagyobb területek termővé tétele, rekultivációja már javukra írható. Sok az istállók körül heverő kihasználatlan szerves trágya. A kihasználás csökkenthetné a műtrágyaigényt és növelné a takarmánytermelést. Gondot fordítanak a takarmányok gazdaságos felhasználására, új módszerek bevezetésére, alkalmas vegyi anyagokkal való dúsításra. Aránylag sikeresen alkalmazzák a hulladék anyagok gazdaságos felhasználását a sertéstenyésztésben. Az abrakfelhasználás mértékét jóval az előírt ménynyiség alá csökkentették, a súlygyarapodást viszont a tervezettre növelték. A takarmány gazdaságos felhasználását segíti elő a BS—6 típusú terményszárító berendezés is, melyet a jövőben még jobban ki kellene használni. A mezőgazdasági termelést szolgáló gépi eszközök folyamatos üzemeltetése a termelés egyik fő határozója. A kulcsfontosságú gépek üzembiztonsága a legrosszabb. Példaként említhető a Škoda traktor, vagy a silótakarmány betakarító gép. Nem elégedettek a gépi eszközök, szerszámok gyors elhasználódásával sem. Tekintve, hogy a hatodik ötéves tervidőszak elején vagyunk, a tervidőszak végére előirányzott 27 százalékos termelésnöveléshez még a jelenlegit konkrétan nem mérhetjük, de annál inkább kell szorgalmazni a kellő feltételek megteremtését a földek, az állatok és a gépek kihasználására, a társadalom javára. Ezzel valósítják meg а XV. pártkongresszus határozatait, így váltják valóra ma az 55-ik évfordulóját ünneplő CSKP mezőgazdasági programját. Meg vagyunk győződve, hogy a hasonló összejövetelek nagy jelentőségűek. Reméljük az aktíván elhangzottakat megszívlelik és tartalmát sikeresen használják fel nemcsak a „Vörös Lobogó“ Efsz kommunistái, de valamennyi szövetkezeti tag is. —ág— Főszerepben a gépek A Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet viselő Veiké Teriakovce-i Efsz ben szeptember közepén kezdték meg a silókukorica betakarításit és a talajeiőkészítést. Mikro mérnök elvtárstól, a Rima-menti nagygazdaság ökonómusátó) az őszi teendőkről érdeklődtünk. — Az őszi vetés alá négyszázötven hektáron kell előkészíteni a talajt — mondotta — ami természetesen nemcsak szántásból és boronálásból, hanem műtrágyázásból, istállófrágyázásból és a szükséges tápanyagellátásból áll. A kedvezőtlen Időjárás miatt az elmúlt év őszén mindezt nem tudtuk kellő igényességgel elvégezni, s ez bizony éreztette hatását az idei terméseredményekben is. Az őszi munkákat végző gépek mind üzemképes állapotban vannak, s egyelőre az időjárás is kedvez a munka elvégzésének. — A betakarítási munkálatok terén milyen feladatok várnak a közös gazdaságra? — Legfontosabb teendőként a cukorrépa betakarítását tartjuk számon. Az egykor igen munkaerőigényes betakarítást most teljes mértékben gépesítettük. Két kombájn áll rendelkezésünkre, mely csaknem kizárja a fizikai munkát. A silókukorica betakarítása folyik. Száz hektár helyett kétszáz hektárról k'ell betakarítani a takarmánynakvalót, mivel a szemeskukorica beérése a megkésett vegetá ció miatt már nem látszott biztosítottnak. — Hogyan alakul a szövetkezet takarmánykészlete? Napjaink legfontosabb feladata a takarmányalap. A második kaszálás a szárazság miatt nem hozott megfelelő termést. Szállításaink szerint a szántóföldi tömegtakarmányokból 40 mázsát, a rétekről pedig 30 mázsát takarítottunk be hektáronként. Mindez kevés, ezért hasznosítanunk kell minden takarmányozásra alkalmas növényt. —h—
