Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-11-13 / 45. szám

i 976. november 13. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Volgán túli síkságon első Ízben 1964-bSn jártam. Aszá­lyos esztendő volt. Mindenhol a szárazságra panasz­kodtak. Volt is miért, mert a kiszáradt földeken nagyon gyár termés mutatkozott. Öntözéses növénytermesztéssel akkor még nem találkoztam. Hacsak nem nyilvánítható annak az a né­hány hektáros terület, közvetlenül a Volga mellett, amelyen egyik-másik kolhoz zöldséget termesztett. Tizenkét esztendő telt el azóta. A kíváncsiság ismét oda hajtott. Látni akartam, hogy a Volgán túli mezőgazdászok, hogyan gyiimülcsöztetik azokat a hatalmas beruházásokat, amelyeket a szovjet állam az öntözőrendszerek kiépítésére fordít. Mert, ha valahol, akkor itt nagyon meghálálja a nö­vényzet a vizet. Ugyanis az egykori szűzföldek humusztartal­­ma helyenként eléri a hat-nyolc százalékot is. A táj, ahol egykor már jártam, gyökeresen megváltozott és szüntelenül változtatja arculatát. Mégpedig annak a harminc­ezer embernek a munkája nyomán, aki évek óta a zárógátak és szivattyútelenek, valamint a kanális-rendszer kiépítésével foglalkozik. Nekik köszönhető, hogy a Volga menti síkságon — az egykori, szűzföldeken már háromszázezer hektáron folytatnak4 a kolhozok és szovhozok öntözéses gazdálkodást. A korszerű és nagy teljesítményű gépek sokaságát irányító szoviet emberek versenyben vannak az idővel. Gyakran hosz­­szabbított műszakban dolgoznak. A tervet, amely 1980 ig feltételezi az öntözhető területek hatszázezer hektárra való bővítését és e célból huszonhét zárógát, illetve szivattyútelep, valamint sok kilométer hosszú kanális-rendszer építését, csak úgy tudják maradéktalanul teljesíteni, ha az időt és a gépek sokaságát optimálisan kihasználják. A Volga bal partján, Szaratovval átellenben Engels város, attól árelleni irányban Marx város ternbélyeskedik. Engels város határozottan ipari jellegű, sőt túlzás nélkül állítható, hogy egyike a Volga menti ipari központoknak. Marx város — talán azért, mert csupán ötven kilométer választja el Engels tői — nem a gyárkéményeivel hívja fel magára a figyelmet. Talán inkább a szerénységével. Bár már korszerű városnak tűnik, de nem a hivalkodó toronyházak, hanem a rendezett utcái és a csinos többszintes házai teszik azzá. Ebben a vá rosban főleg a szolgáltató ipar vert tanyát. Nagyságrendben persze azok vannak élen, amelyek a mező«azdaságot szolgál­ják. Ez így is van rendién! Mert a Marx járás nem akármilyen mezőgazdasági jellegű járás. Hiszen kétszázhatvanezer hektár mezőgazdasági területe van, melyből kétszázhatezer hektár szántó. Nem véletlen tehát az sem, hogy ebben a járásban az ön­tözőrendszer építése is előtérbe került. Még a hatvanas évek közepén fogtak hozzá s az idén már 26 ezer 200 hektárt ön tűztek. Az 11)90 ig terjedő távlati tervük szerint a járás összes mezőgazdasági területe öntözhető lesz. A tizedik ötéves terv végéig hatvanezer hektáron üzemeltetik majd az öntözőberen­dezéseket. Sok emberrel beszélgettem a Marx városban eltöltött idő alatt. Bizakodóak mindannyian. A járási pártbizottság első titkára, Vlagyimir Szergejevics Kastyejev, a járási szovjet el­nöke, Georgij Alekszejevics Sztatyivko, és a járási mezőgaz­dasági igazgatóság vezetője, Vjasiszlav Pavlovics Prjanyeszkov agrármérnök szerint a bizakodást a már öntözött területeken elért jő termelési eredmények váltották ki Ugyanazokon a területeken, ahol öntözés nélkül pár évvel ezelőtt hektáron­ként csak tizenöt mázsa gabonát termesztettek, az utóbbi két évben negyvenkilenc mázsás átlaghektárhozamot értek el. A GYŐZELMI LOBOGÓ Marx városnak van egy jónevű kolhoza. A Győzelmi Lobogó nevet viseli. Ennek a kolhoznak a határában van egy z.áró­­gát, illetve szivattyúállomás, jelenleg csupán három turbinája működik, de másodpercenként már így is öt köbméter vizet továbbít az öntözőhálózat tizenegyezer hektáros rendszerének. A jövő évben további négy turbina kezd üzemelni, s így ez a utcarészlet az SZKP KB Májusi Plénuma Szovhozban. A szovjet emberek életébőt 1 tu Jü JJLiíE 11 Szivattyútelep a „Győzelmi Lobogó" határában. szivattyúállomás negyvennyolcezer hektárt lát majd el vízzel. A Győzelmi Lobogó nevű kolhoz, a tizennyolcezer hektáros területének egy kis töredékén, mindössze hétszáz hektáron, lB6B-ban látott hozzá az öntözéses növénytermesztéshez. Az idén már négyezerötszázötven hektárt öntözött. Ottlétemkor főleg az érdekelt, hogy az öntözhető területek növekedése mi­lyen hatással volt a kolhoz gazdálkodására, termelési ered­ményeinek alakulására, őszintén szólva, rendkívül kedvező következtetésre jutottam annak ellenére, hogy ez a kolhoz a területének alig negyed részén folytat belterjes növényter­mesztést. A négyezerntszázötven hektáros öntözhető terület intenzív kihasználásával elérte azt, hogy a bruttó jövedelme öt év viszonylatában száz százalékkal növekedett. A kolhoz vezetősége főleg azt értékeli nagyra, hogy az ön tözésí lehetőségek kihasználásával biztonságossá vált a ter­melés. Nincs úgy kitéve a növényzet az időjárás szeszélyeinek, mint régebben volt, A gyenge terméshozamok miatt a múltban — annak ellené­re, hogy 3 kolhoznak ötezer hektár rétje és legelője van — a szántóföld nagyobbik részén is kénytelenek voltak takar mánvt termeszteni. A növénystruktúra azonban az ntóbbi években megváltozott. Az idén például már a szántó hatvan százalékán gabonát, tíz százalékán zöldséget s csupán har mine százalékán termesztettek takarmánynövényeket. E szer kozetmódosítást az öntözőrendszer léte tette lehetővé. Illetve az. hogy az öntözhető területeken — azok jelentékeny részén évente két termést érnek el. A hektáronként 50—60 mázsa gabonatermés betakarítása után másodnüvényként naprafor­gót, kölest és silókukoricát termeinek. S az általam is látott növényzet szeptember közepén olyan volt, hogy még a jó hírnevű csallóköziek is csodálkoztak volna. Meghonosították persze a lucernát is, s annak évről-évre növelik vetésterületét. Megéri, mart évenként négyszer ka­szálják. Cgylátszik, hogy itt nincs hiány leleményességben. S ebben a kolhoz elnöke is jó példát mutat, júniusban pél­dául Csehszlovákiában volt egy küldöttséggel és meglátogatta a Bajosi Állami Gazdaságot. Itt ismerkedett mag az őnl rep­cével. Bizony nem szégyenkezett! Kért az igazgatótól pár ki­lót. Az igazgató nem fukarkodott s a vetőmaghoz csatolta a termelési technológia leírását is. A „Győzelmi Lobogó“ ott­­jértamkor mér elvetette az ajándék vetőmagot s feltételezhető, hogy a Volgán túli síkságon a jövő nyáron mér repcét is arat­nak. Of SZOVHOZ ÉPÜL A Győzelmi Lobogó nevet viselő kolhoz környékén még két­­három évvel ezelőtt is aránylag sok volt a feltöretlen szűz­­föld. De két évvel ezelőtt új színfolt jelentkezett a sztyeppén. Kezdetét vette az SZKP KB Májusi Plénnma nevet viselő szov­­hoz építése. Földjeinek területe hatezer hektár. Éhből az idén már négyezernégyszázhatvan hektáron szántóföldi növényter­mesztést folytattak. Előreláthatólag két éven belül a szovboz összes földje öntözhető lesz. Az egykori kietlen tájon, tehát szovhozfalu épül. Fain? A lakosság létszáma alapján ugyan annak nevezhető, de az épü­letei városi rangra emelik. Emeletesek azok egytől-egylg. A tízéves középiskola is (mert itt alapiskola nincs), korszerű épületben helyezkedett el. Eddig százhatvannégy háromszobás, összkomfortos lakásegység készült el. Fiatalok építették. Ti­zennégy nemzet gyermekei. Mégpedig testvéri egyetértésben. S égy is élnek mind a hétszázan. Sok a vegyeshézasség is. S ez itt nem okoz problémái, jól megértik egymást. Erre töb­bek között az is utal, hogy csupán a múlt esztendőben har­minc gyérek született. Egy sem volt törvénytelent No, azért ne gondoljuk, hogy ezeknek a fiataloknak csapén a létszámszaporítás iránt van vonzalmuk. Tanulni is akarnak! S hogy korlátlan lehetőségük legyén a tanulásra, arről Vla­gyimir Griporjevics Sepetov szovhozigazgató és a kazah nem­zetiségű párttitkér. Lfuba Szergejevna Aktauv példásan gon­doskodik. Létezik alap- és középfokú politikai oktatás az üze­mi pártszervezet rendezésében, a komszomolisták politikai nevelését a szervezetük szorgalmazza s ezen kívül az idén nyolcvan személy mezőgazdasági tanfolyamon is részt vett. Meglátogattam az iskolát is. Belülről (alán még csinosabb, mint a külső arculata. A berendezés korszerű. Segédeszközök­kel jól ellátott. Háromszázhúsz diák részére nyújt az iskola jó feltételeket. A tizenöt tanár sem panaszkodhat, mind­egyiknek van összkomfortos háromszobás lakása. A hatalmas palota persze tágas helyet ad a csecsemőknek és az óvodás gyermekeknek is De még a klub is ebben az épületben van. S abban egy ötezer kötetes könyvtár. Van itt olvasnivaló fia­talnak és idősebbnek egyaránt. És olvasnak! Michail Alekszan­­der Asztachovval, a községi szovjet elnökével lapozgattok a kölcsönzési nyilvéntartást és megállapítotutk, hogy idén, az első félévben négyezerötszáz könyvet kölcsönöztek ki. Végezetül még azt szeretném hangsúlyozni: az új szovhoz­ban látottak és hallottak alapjén arra a következtetésre ju­tottam. hogy az a tlzanhétmlllló rubel, amit а X. ötéves terv­időszakban a szovjet állam az SZKP KB Májusi Plénuma Szov­­hoz fejlesztésére fordít, biztosan búsás kamatot érlel. Pathft Károly Ebben az épületben van a szovhozfalu tízéves középiskolája, a bölcsőde és az óvoda, valamint a klub, illetve a községi könyvtár. (A szerző felvételei.) •вавававввавввввввввавввввввввавввааввввввввааавввававввввавав1вавввввввввввввввввввввявваввввавввавваа*авааваавввааа1 A szárazság ellenére bíztató a növényi termékek felvásárlása tait legnagyobb' arányban a közpon­tilag irányított gazdaságok teljesítet­ték túl, mégpedig 7,4 százalékkal, s így összesen 54 650 tonnás eladást tartottak nyilván. Az állami gazdasá gok a központi készletekbe 126 511 tonna gabonát juttattak, s ezzel terv­feladatukat 5,3 százalékkal túlteljesí­tették. Ha Szlovákia idei háromnegyedévi gabonaeladását kerületek szerint Ítél­jük meg, úgy az összmennyiség há­romnegyed részét a nyugat-szlovákiai, 15,9 százalékát a kelét-szlovákiai, fennmaradó részét pedig a közép­­szlovákiai kerület javára írhatjuk. Gabonafélék szerinti részletezésben következő a felvásárlás helyzete. A búza, a nagyhozamú szovjet és jugo­szláv fajták segítségével már évek óta nagy hektárhozamot mutat. A ga­bonafélék összterületének felén ter­mesztjük, de súlymennyiség szem­pontjából idén ez 73,3 százalékot képvisel. A nyugat-szlovákiai kerü­letben ez az arány 75,4 százalék. Második fő gabonafélénk az árpa, amelyből több mint 21,9 ezer vagon­nal került állami raktárba, ami 91,3 százalékos tervteljesftést jelent. A hiány a közép-szlovákiai kerület 77,1 és a kelet-szlovákiai kerület 68,9 szá­zalékos tervteljesítésére vezethető vissza. Mezőgazdasági termelésünk első­rendű feladatai közé tartozik a la­kosság zökkenőmentes élelmiszerellá­tása. A CSKP XV-lk Kongresszusának irányelvei szerint az élelmiszerterme­lést fokozatosan növelni kell úgy, hogy néhány éven bélül teljes önel­látottságot érjünk el. A termelés fokozásának fő ténye­zője a mezőgazdasági tevékenység hatásfoknövelése és az előállított ter­mények ésszerű kihasználása lesz. Ebben nagy segítséget nyújt a ter­ményszárító -és takarmánygranuláló illetőleg pelettírozó vonalak létesíté­se, ami jelentékenyen csökkenti a betakarítási veszteségek arányát, de egyben növeli a termelt takarmányok minőségét. Ennek következtében csökken a szemestakarmányok Iránti igény, miközben a gazdasági állatok jövedelmezősége tovább növekedik. A hatodik ötéves tervidőszak első éve rendkívüli Igényeket támaszt a mezőgazdasági munkával szemben. A szűkös tavaszi csapadék, és a nyár! szárazság bonyolulttá tette a növény­­termesztési termelés idei eredmé­nyeit. Míg gabonából idén az SZSZK történetének második legjobb termé­sét érte el, addig a kapásnövények terméseredménye jelentős lemaradást mutat a tervben feltételezett színvo­nalhoz és a múftévt valósághoz mér­ten. A gabonafelvásárlás Ide! tervét szeptember végéig 100,9 százalékra sikerült teljesíteni, ami több mint 92,8 ezer vagon terményt jelent. En­nek négyötöde í80,4 százalék) a szö­vetkezeti szektorra jut, ami azonban két tized százalékkal alatta marad a tervnek. A gabonaeladás tervfelada-A mezőgazdasági üzemek a közéllá­­tás céljaira 28 591 tonna rozst adtak el, ami 95,3 százalékos tervteljesítés­nek felel meg. Míg a nyugat-szlové­­kiai kerület járásai megbirkóztak fel­adatukkal, addig a kelet-szlovákiai kerület 2,5 százalékos, a közép-szlo­vákiai pedig 26,6 százalékos lemara­dást mutat. Az utolsó adat több mint száz vagon mennyiségű rozsot Jelent. A növénykultúrák fejlődésének hoz­závetőleg kéthetes lemaradása az őszi munkák késését okozta, ami a terményeladásra Is vonatkozik. Sze­­meskukoricáből október elsejéig mindössze 15B8 tonnát vásároltunk fel, ami az Idei tervezett összmeny­­nyiség 1,1 százaléka. A megkésett terményeladás, fő okozója az esőzés miatt lemaradó betakarítása. A szét­­ázott talajon körülményes a betaka­­rltögépek alkalmazása, de veszélyes e nedves termény szárítás nélküli tá­rolása Is. A harmadik negyedév végéig az étkezési burgonyából 117 tonna ke­rült állami készletbe, amely mennyi­ségből 95 ezer tonnát a szövetkeze­tek, 21 ezeV tonnát az állami szektor gazdaságai, a felmaradó mennyiséget pedig a magántermelők produkálták. Az Időtervet legjobban a közép-szlo­vákiai kerületben teljesítették, még­pedig háromötöd részben és a válasz­tások napjáig sikerült az állami terv­­feladattal ezen a térSn teljes mérték­ben megbirkózniuk. A bungonyafel­­vásárlás a másik két kerületben ké­sik, október elsejéig az ősszemennyl­­ség egyharmadát, de huszonötödikéig már háromnegyed részét adták át a felvásárló vállalatnak. Kisebb arány­ban késik az ültetőburgonya átvétele Is, miközben feladatait legjobban a közép-szlovákiai kerület teljesíti. Idén a cukorrépa betakarítását csak szeptember végén kezdték meg üzemeink, amely az eső és a „vén­asszonyok nyara“ néhány vörőfényes napján súlyban még valamelyest gya­rapodott. A harmadik negyedév vé­géig mindössze a tervben szereplő összmennylség 3,7 százalékát vásárol­ta fel a cukoripar, s az eladás csak október közepétől Jött tel (es lendü­letbe. Október első felében a szét­­ázott terepen a betakarítőgépek al­kalmazása problémát okozott. Az ösz­­szes cukorgyárak nyersanyagellátása érdekében bizonyos répaterületeken kézi szedés vált szükségéssé, de egyenlőre csak a nyugat-szlováklat kerületben megközelítően ötezer hek­táron. Mivel a cukorrépa átlagos hek­­tárhozama közel száz mázsával lesz kisebb mint az elmúlt évben, szük­séges a betakarítási veszteségeket e minimumra csökkenteni. Az idei nyárt szárazság hátrányo­san hatott a többi gazdasági növé­nyek hozaméra Is. Repcemagból 32,7 ezer tonnányi került eladásra, ami a tervezett mennyiség háromnegyed ré­sze. A len-, Illetőleg kenderfeidolgozó üzemekbe mezőgazdasági üzemeink csaknem hatezer tonna len, Illetőleg több mint kilencezer tonna kender rostnövényt juttattak, s ezzel a terv­feladatot egynegyed- Illetőleg felé­részben téljesítették. Nem lehet meg­elégedéssel beszélni a mák és a hüvelyesek terményeladásáról sem. A dohánytermés a vártnál jobb volt. Az értékelt időszak végéig az összmenylség több mint 28 százalé­kát, vagyis 1715 tonnányi részét vá­sárolta fel a dohányipar, aminek há­romnegyede a nyugat-szlovákiai ke­rületből származik. Hasonló arányú tervteljesítést mutat a komló is, a­­melyből az állami készletekbe 5377 úgynevezett vámmézsa került. Végezetül elmondhatjuk, hogy a fenti eredményeket jelentősen befo­lyásolta az őszi betakarítási munká­latok késése. Teljes képet a növény­termesztési termékek felvásárlásáról csak a következő hónapban, a beta­karítási munkálaíok befejezése után nyerhetünk. Azonban már most is elmondható, hogv szövetkezeteink és állami gazdaságaink dolgozói szor­galmas. odaadó munkájukkal, s a népgazdaság többi ágazatainak jelen­tős segítségével sikerült a rendkívüli nyári szárazság hátrányos hatását el­viselhető mértékre csökkenteni. Ez­zel gondoskodtak lakosságunk élel­mezéséről a következő Időszakra. 1 Kocian Stefan, mérnök I

Next

/
Oldalképek
Tartalom