Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-10-16 / 41. szám

Háztáji gombatermesztés Ax utóbbi időben egyre nő a gombatermesztés iránti érdek lódé*. Ext bizonyítják a beér­kező levelek is, melyeknek írói többnyire a csiperkegom b a, más néven champignon (Psaliiota campestris L.) ház­táji termesztési lehetőségei te­lő! tudakozódnak. A sikeres csiperkagomba tér mesztés legfontosabb föltétele a lótrágya. Ez pedig már csak elvétve szerezhető be. A trá­gyát kúpszerűen rakásra rak juk, majd amikor már 75 C fokra melegedett föl, szétterít­jük és ismét fölhalmozzuk, de ügy, hogy most az a réteg ke­rüljön a kúp közepére, amely korábban kívül volt. A száraz trágyát kicsit meg kell locsol ni, hogy egyenletessé tegyük az érést. Eleinte naponta 2—3 íz ben forgatjuk át a trágyát, később már csak 3—4 napon ként egyszer. Mindezt addig végezzük, amíg a trágya nem szűnik meg párologni, nagy hőmérsékletre fölmelegedni és el nem veszíti erős ammónia szagát. A trágya ilyen élőké szításé mintegy 18—22 napig tart. Elvégeztük a fermentá lást, a trágya úgy megérett, hogy különleges sötétbarna színűre változott. Csiperkegombát pincében, is tállóban, fészerben, sőt kisebb ládákban és műanyag zsákok­ban is lehet termeszteni. A pin céhen, istállóban stb. 80 —100 cm széles ágyásokat készítünk úgy, hogy az érett lótrágyát 30 — 40 cm vastagon elterítjük. A trágyát deszkalappal egyen­getjük el és íömörftjük. Amikor az elterített trágya hőmérsék lete 10—12 nap múlva 20—22 C°-on állandósul, hozzálátunk a csírázáshoz, vagyis a gomba csíra kihelyezéséhez. A gombacsírát két nappal felhasználás előtt be kell áz talni. A micéliiimot kb. 5 cm mélyen és 17 X 17 cm es kötés ben helyezzük él a trágyában. Ültetés után könnyű föld és tő zeg keverékével 3 cm vastagon megszórjuk az ágyásokat. A termesztő helyiség hőmérsék lete 11—14 C fok legyen. A száraz ágyásokat langyos víz zel locsoljuk, de igen óvatosan, nehogy átnedvesedjen a trágya. A micélium 5—8 hét alatt szövi át a trágyát. A rendesen elké szített, beoltott és kezelt ágyás 2—3 hónapon keresztül ad tér mést. A csiperkagomba termesztése iránt érdeklődők a vetőmag boltokban vagy az alábbi címén szerezhetik be a szükséges gombacsírát: Mykropradukta. Praha I., Vodiökova ul. 10. Mivel a lótrágya beszerzése szinte megoldhatatlan problé mát jelent, sokan inkább a harmatgomba (Stropbaria rube so ammulata Forlow op. Mur ril| termesztése mellett dönte nék. Ez a gomba már megelég szik a gabonaszalmával is. A szalmát 2—3 hétig áztatjuk, hogy tökéletesén át nedvesed jen. A jól áztatott szalma sár gásbarna színű. Az így élőké szítéit szalmát beoltjuk micé liummal. Az első 4—5 hét fo lyamán 20 C° körüli hőmérsék letre van szükségük a csírák nak. E gombát szabadföldben, a kertben, fák alatt, melegágy ban stb. termeszthetjük. Az ágyason 25—30 cm vastagon kell elteríteni, majd tömöríteni az ázlatással előkészített szál mát, amit azután 8—10 cm mélyre és 18—20 cm egymás lói elhelyezet csírahengerekkel beoltunk. Amíg a szalmát át növi a gomba, ajánlatos rend szeresen langyos vízzel — leg jobb esővízzel — locsolni az ágyast. A csíra fejlődéséhez 20—25 °C hőmérsékletre van szükség. Amikor a csírák már átszőtték a szalmát, humusz ban gazdag földdel kell leta karni az ágyast. A föld lehető leg semleges vagy savanyú kémhatása legyen. Az ágyast mindig nedvesen kell tartani. Az utóbbi gomba iránt érdek lddők a következő címen sze rezhetik be a termesztéshez szükséges gombacsírát: Závnd Šampiony, Jároméi. KRAMPL ŠTEFAN A szerkesztő megjegyzése: A kiváló minőségű lótrágya be­szerzése manapság bizony problémába ütközik, de azért még nem kell lemondani a csí­­perkegomba termesztéséről. A külföldi szerzők némelyike ugyanis utal rá, hogy a koráb­ban megkövetelt jó minőségű lótrágyát több-kevesebb siker­rel helyettesíteni lehet bármi­lyen más szerves anyaggal. A követelmény annyi, hogy ez a szerves anyag jó fizikai szer­kezetű legyen, s tápanyag- és víztartalma megfeleljen a csi­perkegomba igényeinek. Ma­gyarországon például rizsszal­­mával helyettesítik a lótrágyák de egyes szerzők a dohányszár és a kukoricacsutka gomba­­termesztésre való hasznosításá­ról is beszámoltak már. S azt sem árt tudni, hogy érlelés közben az első forgatáskor kén­savas ammóniákot, a második forgatás alkalmával pedig szu­perfoszfátot és gipszet is ke­vernek a nagyüzemi termesz­tés során a lótrágyához, hogy a lehető legjobb gombatrágyát kapják. A magyarországi szak­­irodalom szerint a micélium 2—3 hét alatt átszövi a lótrá­gyát, ekkor kőzűzalékból, föld­ből és tőzegből készített keve­rékkel letakarják, „bevakolják“ az ágyást. Húsz nap múlva szedik az első termést. A ter­mesztőhelyiség hőmérsékleté­től függően akár 24 hétig is teremhet az ágyás. Pincében 5—8 kilogramm, gombairajtató­­ban 8—12 kilogramm csiperke­­gomba termelhető egy mázsa beoltott trágyával. Megéri a fáradozást A szocialista társadalmi fejlődés, a nagymérvű gépesítés, az új technológiai eljárások bevezetése csökkenti a dolgozók fizikai megterhelését és lerövidíti a munkaidőt. A dolgozó tömegek régen arról álmodoztak, hogy 8 órát dolgozzanak, 8 órát szórakozhassanak és 8 órát aludhassanak. Vágyuk im­már teljesült: Az üzemek többségében nyolc és fél, illetve nyolc és negyedóra a munkaidő és sokhelyütt szabad szom­bat is van. Hogy a dolgozó miként osztja be és használja ki a szabad idejét, az teljesen reá tartozik. Egyesek órákon át a szórakozóhelyek bűzös levegőjét szívják, mások a folyók mellett töltik szabad Idejüket. Megint mások a háztáji kert­ben tevékenykednek. , Ezek egyikg a marcelovál Andrusko Imre Is, aki egyébként a komáromi (komárnoi) húsüzem dolgozója. Kertjében egy közel 60 méter hosszú és 20 méter széles fóliasátrat épített és paprikatermesztésre rendezkedett be. Ne higyjék, hogy ez olyan egyszerű dolog; a palánták nevelése, kiültetése és azok állandó gondozása sok fáradsággal és munkával jár. Andrusko Imre erről így vall: — A nyáron nem Egy éjszakát töltöttem a fóliasátor mel­lett, és amint a víznyomás lehetővé tette az öntözést, meg­állás nélkül dolgoztam. Őszintén bevallom, nem volt könnyű munka, mert nappal a gépkocsi kormánya melleit kellett helytállnom, éjjel pedig az említett munka várt. A kitermelt paprikát a Kertészeti Szolgál'atások Vállalata helyi kirendelt­ségének adjuk el, tehát a terményt nem kell messziig szállí­tani. Nem akarok számokról beszélni, de ... megérte a fárad­ságot! A fólia alatt szép a növény. A terméshozam pedig kiváló, s így nem csodálkozom rnJft, hogy Andrusko Imre szívesen foglalkozik paprika termeszt» lsei. Egyedül persze nem volna képes megbirkózni ezzel a fiiunkéval. Besegítenék a szülők is. Mint említettem, Andrusko inre Komárnoban, neje pedig a hg­lyi szövetkezetben dolgozik. így napközben a szülők látják el a ház és a fóliasátor körüli tennivalókat. Ennek köszönhe­tően még szeptemberben is szép volt a helyi kertek fóliasát­rai alatt a paprika. Kamatostól megtérül tehát a kertészke­désre fordított szabad idő — és a piacon is több a vitamin­dós zöldségféle. A komárnoi járásban — és nemcsak itt -­­ma már mindenki termel valamit a konyhakésben vagy a hétvégi ház körül. S aki csak teheti, úgy igyekszik kihasz­nálni a darabka földjét, hogy a család szükségleteinek fede­zése után még eladásra is jusson valami. így fokozatosan javul a közellátás, no tpeg a kiskertészkedők kiadásai is. meg­térülnek. Kinek részben, kinek busásan. Lényeg az, hogy az emberek felismerték, ki kell használni a földet és a lehető­ségeket — nemcsak az egyéni, a lársadalmi érdek is így ki- » vánjal Andrusko Imre a helyes úton járók közé tartozik. Andrixkin József Andruzko Imre fóliasátra alatt még szeptemberben la gyönyört volt a paprika. (A szerző felvétele.) A NYULAK TÁPANYAG­­ÉS VITAMINSZÜKSÉGLETE A CSSZSZK ben nagy múltja van a nyáltenyésztésnek és a hagyományokhoz hűen el van terjedve ma is. Különbség csak abban mutatkozik, hogy ma már bontogatja szárnyát a nagyüzemi nyúltartás is. Elő térbe kerül a pecsényenyúl, kicsi az abrakfagyasztás, vi szent nagy a súlyszaporulat. Ezek az állatok ízletes és dié tás húsuk mellett még egy na gyón fontos nyersanyagot is adnak, a gereznát. Az évi nyúl termelés országos méretben kb. 25 millió darab. Nem szabad a nyálról megfeledkezni, mint fontos kísérleti állatról sem. A nyulakat nagyon kedvelik a kisállattenyésztők is, mert nagyon gyorsan eljutnak cél lukhoz. Az újszülött nyúl a ha tndik napon megkétszerezi, négyhetes korára megtízszerezi a testsúlyát és kéthónapos ко rábait már elérheti a 2 kg ot. Ez a kifogástalan tápértékű anyatejnek köszönhető, mely­ben 15 % szíradék van, 5 % fehérje, 2 eo cukor és 2,5 •/*­­ban ásványi anyagok. A nyitlak emésztőrendszere specifikus lehetőséget nyújt egyes baktériumuk elszapuro dására fa belek nyolsszor hosz szabbak a testnél), melyek fel tétlenül szükségesek a fehérjék és a vitaminok szintetizálására. EzekhSz a termékekhez az ál lat úgy jut hozzá, hogy meg eszi saját trágyáját (Kopropha gia). Persze nem mindet. A nappali darabos trágya kemény konzisztenciájú és nem tarlal mázzá az említett anyagokat. Ez csakis az éjjeli puha trágya báni található. A nyúl a trágyát mindjárt a végbélnyílástól „fo gyasztja", tehát a rácspadlós nevelésnél sem kell tartani at­tól, hogy az állatok nem jut nak hozzá a már említett fon tos anyagokhoz. Érdekességként meg keil je gyezni, hogy a nyúl a tömeg takarmányok hasznosítását ille tőleg az elogyomrú állatokhoz hasonlítható, másik oldalon vi szóul a sertéshez, hiszen az is megeszi a trágyáját, mint a nyúl. Az intenzív tartásnál vigyáz ni kell a takarmány összetéte lére. A granulátumokban nem szabad, hogy a fehérjék túllép­jék a 9—13 % ot. A zsiradékok ne haladják túl a 2,5—3 */« ot, kivéve a szoptatós anyákat, ahol a zsírtartalom 4 °'e is le hét. A sok zsiradék csökkenti a tápanyagok, főleg a fehérjék felszívódását. A rostos anya gok az anyáknál 18—27 •/•­­ban, az egyéb kategóriáknál 10—18 *4-ban legyenek képvi selve. A nyulaknak kellő mennyisé gü ivóvizet is biztosítani kell. Például egy szoptatós anya csak a téjjel naponta 200 gramm vizet választ ki. Ha el vonjuk az anyáktól a vizet, ak kor megiszsák a vizeletet és felütheti fejét a kannibalizmus. Vizet mindig adunk, még zöld takarmányok etelésekor is, csakhogy akkor az etetést meg előzőén. Egy 5—7 kg ns anya napi vízfogyasztása 570 ml. Vitaminhiány a nyálaknál rit­kán fordul elő. Az A vitamint a nyúl tudja szintetizálni karutinekből. Nem szabad azonban eit a szabályt érvényesíteni akkor, ha a ta karmány gyengébb minőségű. A napi A vitamin szükséglet az anyáknál 5000 n. e., vagy 2,8— 3,2 mg, beta karotín. A többi nyulaknál a napi adag 2500 — 3500 n. é., vagy 1,6—2,0 mg bela karotín. A D vitamin hiánya nem is meretes a nyulaknál, ha bizto sított az elegendő mennyiségű, jó minőségű takarmány és a napfényes kifutó. A napi fo gyasztási norma ismeretlen. Az E vitamin hiánya kb. 40 éve ismeretes és összefüggésbe hozzák az izomsorvadással, fő leg zsíros takarmányok fo gyaszlásakor. A napi E vitamin szükséglet 1 kg testsúlyra 1 mg. C vitamin karenciója isme rétién, mivelhogy ezt a vita jnint is elő tudja állítani a nyúl. А К vitamin ismeretien össze függésben van a nyitlak szapo rodásbiológiájával. Egyébként ezt a vitamint a nyitlak elő tudják állítani. А В vitaminokat, mint már említettük, a belekben szimbio tizáló baktériumok termelik, kivéve а B6 os (Pyridoxon) vi­tamint és a nikotinsavat. Ezek hiányakor romlik az Emésztés. Kolin hiányakor májkemé nyedések keletkeznek. Az antibiotikumok és szül fonamidok rontják а В vitamin sor kifejlődését. Az ásványi anyagok hiánya ritkán fordul elő. Hasonlókép pen a nyomelemeké is. A nyitlak takarmányozása nagyon egyszerű, mért mindent elfogyasztanak, amit az elö­­gyomrú állatok megesznek. A nyulaknak nem szabad adni fokhagymát, hagymát, cukor­­répakarajt, nyers babot, na gyobb mennyiségben káposztát, gyapot pogácsát, hallisztet. A penészes takarmányok is érta nak. A nyulak nem válogató­sak, megeszik a gyomokat is, csak ki kell válogatni a mér­gezőket. Különféle gallyakat is adhatunk a nyulaknak. A szoptatós anyának nagyon jó takarmány a kukorica, mely akár 80 Vt-át is képezheti az abraknak. Nagyon jól haszna sftható a kukorica a többi ka­tegóriánál is. A gyökgumósak közül a legértékesebb a sárga répa, cukorrépa, akár 300 grammot is adhatunk egy nyúl­nak, és a krumpli (nyersen vagy párolva). Föltétlenül szükséges rágcsálóinknak galy­­lyakat is adni (alma, körte, nyfr, bükk, fűz, akác stb.). A nagyüzemi tartás már el­képzelhetetlen kevert, granu­lált tápok nélkül. Szemcséje méretezett és az állat nagysá­gától függően 2,5—6,0 mm át­mérőjű lehet. Egy kb. 4,5 kg ot anyanyál nyár) adagja 750 g zöldtakarmány és 30 g graue látum. A téli adag a kővetkező: 30 g granulátum, 200 g kapás növény (répa, burgonya) és 150 g széna. A szoptatós anyák nap) adagja 18—18 % fehér­jét, 3—3,5 e/o zsiradékot, 14— 20 •/« rostos anyagot, 4,5—8,5 °/e ásványi anyagot és 44—5)1 % egyéb kiegészítőket tartalmaz. Dr. VARGA f ÖRÖMÉT LELI A MUNKÁBAN Závodský Ferenc a Szlová­kiai Kisállattenyés2tők Szövet­sége galántai helyi szervezeté­nek tagja. 1947 óta. Részt vett a szervezet megalakításában. Eveken keresztül azon fárado­zott, hogy a szervezet létszáma növekedjék. Többek közt az ő érdeme is, hogy a szervezetnek jelenleg százötven tagja van. A szervezeten belül három cső portot hoztak létre; tyúk, nyúl, galamb- és egzotikus madarak tenyésztőinek csoportját. Feri bácsi jelenleg elsősor­ban nyúltenyésztéssel foglalko­zik. Belga óriás a kedvence, de nem vált még cseh golyvás ga­lambjaitól sem. A kaparó ba­romfi közül a plimut fajtát tenyészti. Az utóbbi években, mivél elég sokat betegeskedik, csak annyi baromfit tart, ami a család hús- és tojásszükség­letét fedezi. De volt idő, ami­kor évente száz kilogramm to­jást is eladott a gyűjtővállalat­nak, az ismerősöknek. De nem­csak tojást, hanem továbbte­­nyésztés céljából csibéket, ga­lambokat is. Hogy mennyit, ki tudná pontosan megmondani? Már nem emlékszik rá. Akkor, a kezdeti években ezt nem szá­molta. Féri bácsi kedvenc állatai ré­szére az ólukat maga készítet­te. A nyulak részére 1X 1,5 mé­teres emeletes ólat. A galambok kamrában vannak elhelyezve, a tyúkok úgyszintén. Az állatok részére az elesé­­get a szervezeten keresztül vá­sárolja, bizonyos részét saját maga szerzi be. Mive! túl van a hatvanon, és mint már emlí­tettem betegeskedik, így a nyu­lak részére az éleség beszer­zésé nehéz. Ezért csökkentette állományát. — Nekem nem is az volt a célom, hogy a szervezet kere­tén belül „haszonra“ tegyek szert, hanem az, hogy tiszta­vérű, jó tulajdonságokkal ren­delkező háziállataim legyenek — mondta. S ha körülöttem kint az udvarban röpködtek ga­lambjaim, örömömet leltem bennük. Hogy így igaz, ezt az is bizo­nyítja, hogy Feri bácsi galamb­jaival, nyúíjaival több kiállttá son vett részt. Többek között Brnóban, Gottwaldovban, Prá­gában — nemzetközi kiállítá­son Is. Fáradozása nem volt hiába való, azt körülbelül há­romszáz oklevél bizonyítja. S végül Feri bácsi szomorúan említi, hogy a kisállattenyész­tők helyi szervezetének alapító tagja volt, továbbá tagja a já­rási és helyi vezetőségnek, a környező falvakban sokat segí­tett a helyi szervezetek létre­hozásánál, s énnek ellenére a közelmúltban lezajlott járási konferencián, ahol több alapító tagot megjutalmaztak, őt nem is említették. Véleményünk szerint azon­ban csüggedésré nincs oka, hi­szen ez a kedves tevékenység, a kisállatokkal való foglalko­zás másként is megjutalmazza a kisállattenyésztőt. Persze, az elismerésből neki Is kijárt vol­na! — nt—

Next

/
Oldalképek
Tartalom