Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-09-25 / 38. szám
10 SZABAD FÖLDMŰVES 1976. szeptember 2Í. A szlovák nyelv oktatásának a magyar tanítási nyelvű iskolákban sajátos helyzete van. A hivatalos nyelv elsajátítása minden magyar anyanyelvű csehszlovák állampolgár érdeke. A legfelsőbb párt és állami szerveink több határozatban foglalkoztak a magyar Iskolákban folyó szlovák nyelvoktatás hatékonyságának növelésével. Az iskola, mint társadalmi Intézmény, sokat tehet ezen a téren, hiszen Dél-Szlovákia jelentős részében a gyermekek az iskolai szlovák órákon kivilt keveset, vagy egyáltalán nem kerülnek kapcsolatba az élő nyelvvel. Nem kétséges, hogy iskoláink, főleg az utóbbi — 5—10 évben sokat tettek a nyelvoktatás színvonalának emeléséért, s ma már a magyar tannyelvű Iskolák egyenrangú ismereteket nyújtanak az ország más tannyelvű (szlovák, cseh) iskoláihoz hasonlítva. Szükséges, hogy szétoszlassuk azt a tévhitet, mely még az ötvenes évekből származik, miszerint a magyar iskola nem tanítja meg a tanulókat szlovákul. Javult az iskolák korszerű segédeszközökkel, tankönyvekkel való ellátottsága, más módszerekkel történik az oktatás, nevelés. A kulcsfontosságú tantárgyakat, s közöttük természetesen a szlovák nyelvet a legjobban képzett pedagógusok oktatják. Ä Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban a szlovák nyelvet 90 százalékban megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógusok oktatják, az iskolák 30 százalékában bevezették a csoportos nyelvoktatást, mely lehetővé teszi, hogy egyénenként is többet foglalkozzanak a tanulókkal. A többi iskolában pedig bevezették a szlovák nyelvű társalgási órákat, melyeken felsősorban a beszédkészség fejlesztését szorgalmazzák. mar az Óvodában Az utóbbi három-négy évben több óvodában bevezették a szlovák beszélgetést. Az indok a társadalmi igény-, és az, hogy az iskolai életre való felkészítésnek ez is tartozéka, hiszen az első osztályban már tanítják a szlovák nyelvet. Az óvodai második nyelv — nálunk a szlovák nyelv tanítása kérdésével az Iskoláskor előtti pedagógia véleménye gltérő. Általában az a nézet alakult ki, hogy az óvoda és az iskola nyelvének egyeznie kell azzal a nyelvi közeggel, amelyben a gyermek él. Ha tehát a gyermek kétnyelvű közegben nő fel, akkor az óvodaiiskolai nyelvi képzésének is kétnyelvűnek kell lennie. A gyermek az idegen nyelv elsajátítására már az iskoláskor előtti korban alkalmas. Ezt alátámasztják azok a kísérletezések is, melyeket több óvodában, így a teSedíkovoi magyar óvodában 1974-töI folytatnak. A beszélgetést játékosan folytatják, s a játék hevében a gyermekek szinte észre sem veszik, hogy szlovákul beszélnek. Így sajátítják el a szlovák játékokat, verseket, meséket. Nagy segítséget jelent ez a szülőknek is, akik örömmel és megelégedéssel fogadták, hogy gyermeküket jól előkészítik az iskolába. A komárnoi óvodában szerzett tapasztalatok is azt igazolják, hogy a gyermekek nagyon szeretik ezeket a beszélgetéseket. Megvan bennük a természetes vágy, hogy elsajátítsák a nyelvet. Az óvoda minden héten közli a szülőkkel, hogy milyen új szavakat tanultak a gyermekek, azért, hogy azokat otthon is gyakorolják. A BESZÉDKÉSZSÉG A korszerű nyelvoktatás előtérbe helyezi az élő nyelv minél nagyobb méretű alkalmazását az oktatási folyamatban. Az ötvenes és részben a hatvanas években alkalmazott gramatika! módszer, mely a nyelvtan öncélú tanítását helyezte előtérbe, elszakadva annak gyakorlati alkalmazásától, ma már a múlté. A tankönyvek és módszertani kiadványok a tanulók értejmi képességéhez mérten olyan szövegek, beszédtémák tanítására serkentenek, melyek gyakorlati jellegűek, szókészletük sokrétű. A korszerű tankönyvet a beszédközpontúság jellemzi, gazdag gyakorlati rendszerrel operál és modern témaköröket iktat be. A pedagógusok és szülők örömmel fogadták az alapiskola alsó tagozata számára megjelent Képes nyelvkönyvet. Ez az egyetlen tankönyv hazánkban, melyet három szocialista országban használnak. Központi küldetésük a beszédtevékenységi formák kialakítása. Az új feladatrendszer a gondolkodásfejlesztést segíti elő. Az eddigi tapasztalatok egyöntetűen pozitívak. Sok családban közüggyé vált a szlovák nyelv tanulása, a szülők együtt tanulnak gyermekükkel. Követendő példaként említjük az olyan eseteket, amikor a szülői munkaközösség lesokszorosítja a képekhez kapcsolódó szövegeket, hogy ily módon is elősegítse a nyelvtanulás hatékonyságának emelését. Iskoláinkban egyre jobban tudatosítják, hogy a szlovák nyelvű társalgásnak minden órán jelen kel! lennie, hiszen a nyelvtan tanítása csupán eszköz ahhoz, hogy tanulóink jobban elsajátítsák a szlovák nyelvet. A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TANTÁRGYAKBAN már több éve sikeresen folyik a szlovák nyelvű *szaktérminolőgia oktatása. Hazánkban az ipari és mezőgazdasági termelés a felszabadulás óta többszörösére növekedett. Minőségi szempontból is fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező ország vagyunk. Az erősen felfelé ívelő számok mögött a képzett, hozzáértő embert kell látnunk. Ebből következik, hogy a termelés növekedésében az iskolaügynek is nagy része van, A nemzetiségi iskolaügyben, a magyar tannyelvű iskolák végzőseinek esetében a műszaki pályák térhódításának még hatványozottabban kell megnyilvánulnia, hiszen növendékeink ezen a téren a legversenyképesebbek. Az alapiskolák felsőbb évfolyamaiban és a középiskolákban a természettudományi tantárgyakban eredményesen folyik a szlovák nyelvű szakkonverzáció. A gyakorlat igazolja, hogy ez az eljárás helyesnek és célravezetőnek bizonyult, mivel a tanulók az alapozó tantárgyakat, melyekből felvételiznek, szlovákul is megértik, másrészt szaktudásukat ilyen formában is kamatoztatni tudják. A műszaki főiskolákon, ahol a tárgyi tudás a döntő fontosságú, a magyar diákok nincsenek hátrányos helyzetben, mert a legfontosabb kifejezéseket szlovákul is elsajátították. AZ ANYAGI FELTÉTELEK a hatékony nyelvoktatáshoz teljes mértékben biztosítottak. Evről-évre javul az iskolák ellátottsága, egyre több és minSsAgi szempontból is magas színvonalú szak- és módszertani kiadvány jelenik meg a szlovák nyelv oktatásához. Javulást értünk el az iskolai diákkönyvtárak szlovák könyvekkel való feltöltésében, a tanulók szeretettel olvassák a szlovák mesekönyveket, a gyermek- és ifjúsági irodalom termékeit. Az iskolai oktatásban jól felhasználják az Ohník, Včielka, Zornička és Priate! című lapokat, melyek szintén elősegítik a tanulók kifejezőkészségének javítását. A SZÜLÖK többségé már a felszabadulás után végezte iskoláit, a szlovák nyelvet többé-kevésbé Ismeri. Jó ha a szülők naponta elbeszélgetnek gyermekükkel szlovákul, ösztönzik őket a szlovák nyelv tanulására. Több iskola baráti kapcsolatot tart fenn szlovák iskolákkal. Jó, ha az ilyen levelezések, ismeretkötések kiterjednek a szülőkre is. A nyári szünidőben közösen megszervezett táborozások, kirándulások, üdülések, csereakciók nemcsak a nyelvtanulást segítik elő, de hozzájárulnak az internacionalista kapcsolatok megszilárdításához. A Dunajská Streda-i Járási Nemzeti Bizottság Iskolaügyi Szakosztályának kezdeményezésére a járás magyar tannyelvű iskolái baráti kapcsolatot létesítenek a Spišská Nová Ves-i járás iskoláival. A kapcsolatok felvételében és ápolásában számítanak a helybeli termelőüzemek; szövetkezetek és állami gazdaságok anyagi és erkölcsi támogatására, melyek védnökséget vállalnak az Iskolák fölött a közös akciók és rendezvények megszervezésében. A kapcsolatokat a szülői munkaközösségek Is felveszik, melytől elsősorban családi látogatások, csereakciók megvalósítását várják. Régi, jól bevált formája a nyelvtanulásnak, hogy a szülők — már a múlt században is — szlovák, német, magyar szóra küldték gyermekeiket a nyáron azért, hogy megtanulják, gyakorolják a nyelvet Abban az időben természetesen csak a jobban szituált, módosabb szülőknek volt erre lehetősége, hiszen az egyszerű paraszt és munkásgyermekek a nyáron keresték meg az őszi hónapokra a tandíjat. Ma minden családban biztosítottak a lehetőségek, adottak a feltételek a csereakciók lebonyolításához. Küldjük gyermekeinket szlovák szóra! Célszerű és hasznos időtöltés ez, mely kedvezően segíti elő a geyrmekek szlovák nyelvű beszédkészségének megszilárdítását, bizalmat és bátorságot az élő beszédhez. A szlovák nyelv tanításában elért eredményeink ugyan javultak, de nem eshetünk önelégültségbe. Minden lehetőségünk és feltételünk megvan ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel áthidaljuk a felmerülő nehézségeket, leküzdjük a problémákat. Mindannyiunk érdekében. SVINGER ISTVÁN Gyökerek és távlatok A hetvenedik születésnap tekintélyes jubileum. Balogh Edgár hetvenedik születési évfordulója sok mindenre emlékeztet s jelentős a számunkra. Számottevő irodalmi, társadalom-tudományi és publicisztikai munka gyújtópontja ez a nap, amely a Temesvárott született magyar közírót, kritikust, szerkesztőt, és egyetemi tanárt adta számunkra. Könyveit, tanulmányait nagy érdeklődéssel veszi kezébe az olvasd; mindenki. Az évfordulú alkalmából, a húsz évvel ezelőtt megjelent Egyenes beszéd című, társadalmi életünkkel foglalkozó könyvét lapozgatva, három évtized tükrében látom egykori publicisztikánk bizonyító adalékait. Különös írások, időtálló érvelések. Minden megmozdulásában ott látom harcos felszólalásaival, öntudatos békevédő, emberséges állásfoglalásaival, melyek jelentős helyet vívtak ki számára közéletünkben. Alkotásainak alapvető célja a múltban és most is a nép szolgálata. Ebben találta meg politikai elképzelését, esztétikai rendjét, eredetét. Már a harmincas évek elején részt vett a szlovákiai fiatal értelmiség haladó megmozdulásaiban, főleg a Sarló munkájában, amelynek szervezője és vezetője volt. Kezdettől fogva a középeurópai népek összefogásának szükségességét hangsúlyozta és a fasizmus terjeszkedése ellen emelte szavát mindenütt, ahol erre alkalma volL Nemcsak szemlélője és értékelő je volt a mi hajdani, oly sok belső ellentéttől szaggatott történetünknek, hanem — mint akinek életeleme a történelmet előre lendítő cselekvés — gyakorta, s nem éppen veszélytelen helyzetekben, aktív részese lett mindmáig. Ez különben megjelent írásaiból is megállapítható, melyeknek minden sorát az egyéni élmény sajátos lírája, harcos szenvedélyé hatja át: „rajtuk a nagy gondolatra, a megváltó nagy eszményre feltett élet néha mosollyal, néha könnyel, de sokszor tűzzel meghúzott „mesterjegye“ érzetével. Lapozgatom a könyvet és itt vagyunk máris Csallóköz halászai között. Az Utunk egyik recenziójában ezt olvasom rőla: „A fiatal diák e nehézsorsú, de költői lelkű nép szellemi kincsesládáját nyitogatja: innen, a dalokban kifejezett történelemtől jut el a népek testvérisége nagy élményéig. Pozsunytól — édesanyjának annyi nyomasztó és lelkesítő történelmi emlékét őrző városából — Horthy Budapestjén, s egy havasalföldi kaszárnyán át Erdélybe tér meg, apai elődjei földjére. Hosszú az űt, amit három ország gyermeke, háromféle bánat és reménykedés hordozója óképpen tesz meg... De már kiforrott elvekkel, akarattal és elszántsággal érkezik Romániába. A népdalok csodálatos muzsikáján andalgő diákot a Sarlós mozgalom ébreszti a társadalmi valóságra, s aki előbb ódon sírok fejfáinak rímes sorait betűzte, nemsokkal utóbb szociográfiai kérdőíveket visz hátizsákjában... S mini előtte a magyar élet nagy ébresztője. Móricz Zsigmondi fölfedezte ő is a Tiszahát sajátos népi világét. De mit lát a Beneí-i csehszlovák „demokrácia“ kirakarata mögött? Lezüllött kisgazdát, tönkremene kisiparost, éhes proletárt. De fölfedez mást is: a magyar szellem jövendő sorsát hordozó szegénységet is. „Elénk villannak a sztrájkok a Csallóközben, a Mátyusföldön végigviharző földmunkás har cok, a kibontakozó nagy ellenállásra való szervezkedés. S közben egy jellemző közjáték tanúi is lehetünk. A Sarló egy március tizenötödikére elküldi megbizottait Budapestre, hogy az egyesület nevében koszorúzzak meg Petőfi dunaparti szobrát. Persze, Horthy rendőrsége beleavatkozik a dologba, de a dunai népek szalagjaival diszítet babérkoszorú mégis Budapes ten marad: Táncsics Mihály temetői emlékművére kerül. Balogh Edgár publicisztikája úgy tárul elénk, mint a magyar közirás legnemesebb hagyományainak tudatos folytatása és eszmei gazdagítása. Egyike azoknak a keveseknek, akik új színt, új távlatokat nyitottak időszaki kiadványainknak. Lényegében ragadta meg a kelet-európai népi együttélés problematikáját és tiszta logikával, látnoki hittel, történelmi hagyományaink korszerű értelmezésével írta be nevét a kortárs közirás kránikájába: Az Oj magyar lexikon I. kötetének 232. oldalán ezt közük rőla: „Balogh Edgár (1906): szlovákiai később romániai magyar publicista. A csehszlovákiai magyar szocialista fiatal értelmiség Sarló mozgalmának vezetője, a magyar falukutató mozgalom egyik elindítója volt. 1935 óta Romániában él... Főként kulturális és tör ténelmi kérdésekkel foglalkozik. Művei: Íratlan történelem, A Szudétáktó! a Fekete-tengerig. Három a kis tükör Egyenes beszéd. De tegyük hozzá még: Toll és emberség, En- tintás esztergapadom, Intelmek, Mesterek és kórtérsak, Dunavölgyi párbeszéd című doku inentációs és irodalmi értékű könyveit is, amelyek elolvasása és tanul mányozása éltető forrását kérpezheti egyre tágabbra nyíló közművelődésünknek. Hetvenedik születésnapján további eredményes nevelőmunkát, jő egészséget és szellemi frísseséget kívánunk a kortárs Balogh Edgárnak, a munka társnak, kollegának és barátnak sok szeretettel és nagyrabecsüléssel. SZUCHY M. EMIL SllíIIllliilllllllílillililllílíilllillliíiilllilliilliiliilillW Mondom Vetkőzzél nézz szembe csupaszra a valósággal mint ősszel a fák benne keresd mutasd meg tükörképedet igazi arcodat ÓVÄRY PETER A Bolgár Népköztársaság a közelmúl I m ünnepelte felszabadulásának 32. évfordulóját. A nagy eseményre eiuU I aztetó Emlékművet a kirándulók ezrei tekintik meg Szófiában,
