Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-09-25 / 38. szám

10 SZABAD FÖLDMŰVES 1976. szeptember 2Í. A szlovák nyelv oktatásának a magyar tanítási nyelvű is­kolákban sajátos helyzete van. A hivatalos nyelv elsa­játítása minden magyar anyanyelvű csehszlovák állampolgár érdeke. A legfelsőbb párt és állami szerveink több határozat­ban foglalkoztak a magyar Iskolákban folyó szlovák nyelvok­tatás hatékonyságának növelésével. Az iskola, mint társadalmi Intézmény, sokat tehet ezen a téren, hiszen Dél-Szlovákia je­lentős részében a gyermekek az iskolai szlovák órákon kivilt keveset, vagy egyáltalán nem kerülnek kapcsolatba az élő nyelvvel. Nem kétséges, hogy iskoláink, főleg az utóbbi — 5—10 évben sokat tettek a nyelvoktatás színvonalának emeléséért, s ma már a magyar tannyelvű Iskolák egyenrangú ismereteket nyúj­tanak az ország más tannyelvű (szlovák, cseh) iskoláihoz ha­sonlítva. Szükséges, hogy szétoszlassuk azt a tévhitet, mely még az ötvenes évekből származik, miszerint a magyar iskola nem tanítja meg a tanulókat szlovákul. Javult az iskolák korszerű segédeszközökkel, tankönyvekkel való ellátottsága, más módszerekkel történik az oktatás, neve­lés. A kulcsfontosságú tantárgyakat, s közöttük természetesen a szlovák nyelvet a legjobban képzett pedagógusok oktatják. Ä Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban a szlovák nyelvet 90 százalékban megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógusok oktatják, az iskolák 30 százalékában bevezették a csoportos nyelvoktatást, mely lehetővé teszi, hogy egyénen­ként is többet foglalkozzanak a tanulókkal. A többi iskolában pedig bevezették a szlovák nyelvű társalgási órákat, melyeken felsősorban a beszédkészség fejlesztését szorgalmazzák. mar az Óvodában Az utóbbi három-négy évben több óvodában bevezették a szlovák beszélgetést. Az indok a társadalmi igény-, és az, hogy az iskolai életre való felkészítésnek ez is tartozéka, hiszen az első osztályban már tanítják a szlovák nyelvet. Az óvodai má­sodik nyelv — nálunk a szlovák nyelv tanítása kérdésével az Iskoláskor előtti pedagógia véleménye gltérő. Általában az a nézet alakult ki, hogy az óvoda és az iskola nyelvének egyez­nie kell azzal a nyelvi közeggel, amelyben a gyermek él. Ha tehát a gyermek kétnyelvű közegben nő fel, akkor az óvodai­­iskolai nyelvi képzésének is kétnyelvűnek kell lennie. A gyer­mek az idegen nyelv elsajátítására már az iskoláskor előtti kor­ban alkalmas. Ezt alátámasztják azok a kísérletezések is, me­lyeket több óvodában, így a teSedíkovoi magyar óvodában 1974-töI folytatnak. A beszélgetést játékosan folytatják, s a já­ték hevében a gyermekek szinte észre sem veszik, hogy szlo­vákul beszélnek. Így sajátítják el a szlovák játékokat, verseket, meséket. Nagy segítséget jelent ez a szülőknek is, akik öröm­mel és megelégedéssel fogadták, hogy gyermeküket jól előké­szítik az iskolába. A komárnoi óvodában szerzett tapasztalatok is azt igazolják, hogy a gyermekek nagyon szeretik ezeket a beszélgetéseket. Megvan bennük a természetes vágy, hogy el­sajátítsák a nyelvet. Az óvoda minden héten közli a szülőkkel, hogy milyen új szavakat tanultak a gyermekek, azért, hogy azokat otthon is gyakorolják. A BESZÉDKÉSZSÉG A korszerű nyelvoktatás előtérbe helyezi az élő nyelv minél nagyobb méretű alkalmazását az oktatási folyamatban. Az öt­venes és részben a hatvanas években alkalmazott gramatika! módszer, mely a nyelvtan öncélú tanítását helyezte előtérbe, elszakadva annak gyakorlati alkalmazásától, ma már a múlté. A tankönyvek és módszertani kiadványok a tanulók értejmi képességéhez mérten olyan szövegek, beszédtémák tanítására serkentenek, melyek gyakorlati jellegűek, szókészletük sok­rétű. A korszerű tankönyvet a beszédközpontúság jellemzi, gaz­dag gyakorlati rendszerrel operál és modern témaköröket iktat be. A pedagógusok és szülők örömmel fogadták az alapiskola alsó tagozata számára megjelent Képes nyelvkönyvet. Ez az egyetlen tankönyv hazánkban, melyet három szocialista or­szágban használnak. Központi küldetésük a beszédtevékenységi formák kialakítása. Az új feladatrendszer a gondolkodásfej­lesztést segíti elő. Az eddigi tapasztalatok egyöntetűen pozití­vak. Sok családban közüggyé vált a szlovák nyelv tanulása, a szülők együtt tanulnak gyermekükkel. Követendő példaként említjük az olyan eseteket, amikor a szülői munkaközösség lesokszorosítja a képekhez kapcsolódó szövegeket, hogy ily módon is elősegítse a nyelvtanulás hatékonyságának emelését. Iskoláinkban egyre jobban tudatosítják, hogy a szlovák nyelvű társalgásnak minden órán jelen kel! lennie, hiszen a nyelvtan tanítása csupán eszköz ahhoz, hogy tanulóink jobban elsajá­títsák a szlovák nyelvet. A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TANTÁRGYAKBAN már több éve sikeresen folyik a szlovák nyelvű *szaktérmino­­lőgia oktatása. Hazánkban az ipari és mezőgazdasági termelés a felszaba­dulás óta többszörösére növekedett. Minőségi szempontból is fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező ország vagyunk. Az erősen felfelé ívelő számok mögött a képzett, hozzáértő embert kell látnunk. Ebből következik, hogy a termelés növe­kedésében az iskolaügynek is nagy része van, A nemzetiségi iskolaügyben, a magyar tannyelvű iskolák végzőseinek eseté­ben a műszaki pályák térhódításának még hatványozottabban kell megnyilvánulnia, hiszen növendékeink ezen a téren a leg­versenyképesebbek. Az alapiskolák felsőbb évfolyamaiban és a középiskolákban a természettudományi tantárgyakban eredményesen folyik a szlovák nyelvű szakkonverzáció. A gyakorlat igazolja, hogy ez az eljárás helyesnek és célravezetőnek bizonyult, mivel a ta­nulók az alapozó tantárgyakat, melyekből felvételiznek, szlo­vákul is megértik, másrészt szaktudásukat ilyen formában is kamatoztatni tudják. A műszaki főiskolákon, ahol a tárgyi tu­dás a döntő fontosságú, a magyar diákok nincsenek hátrányos helyzetben, mert a legfontosabb kifejezéseket szlovákul is el­sajátították. AZ ANYAGI FELTÉTELEK a hatékony nyelvoktatáshoz teljes mértékben biztosítottak. Ev­­ről-évre javul az iskolák ellátottsága, egyre több és minSsAgi szempontból is magas színvonalú szak- és módszertani kiad­vány jelenik meg a szlovák nyelv oktatásához. Javulást értünk el az iskolai diákkönyvtárak szlovák könyvekkel való feltölté­sében, a tanulók szeretettel olvassák a szlovák mesekönyveket, a gyermek- és ifjúsági irodalom termékeit. Az iskolai oktatás­ban jól felhasználják az Ohník, Včielka, Zornička és Priate! című lapokat, melyek szintén elősegítik a tanulók kifejező­­készségének javítását. A SZÜLÖK többségé már a felszabadulás után végezte iskoláit, a szlovák nyelvet többé-kevésbé Ismeri. Jó ha a szülők naponta elbeszél­getnek gyermekükkel szlovákul, ösztönzik őket a szlovák nyelv tanulására. Több iskola baráti kapcsolatot tart fenn szlovák iskolákkal. Jó, ha az ilyen levelezések, ismeretkötések kiterjed­nek a szülőkre is. A nyári szünidőben közösen megszervezett táborozások, kirándulások, üdülések, csereakciók nemcsak a nyelvtanulást segítik elő, de hozzájárulnak az internaciona­lista kapcsolatok megszilárdításához. A Dunajská Streda-i Já­rási Nemzeti Bizottság Iskolaügyi Szakosztályának kezdemé­nyezésére a járás magyar tannyelvű iskolái baráti kapcsolatot létesítenek a Spišská Nová Ves-i járás iskoláival. A kapcsola­tok felvételében és ápolásában számítanak a helybeli termelő­üzemek; szövetkezetek és állami gazdaságok anyagi és erköl­csi támogatására, melyek védnökséget vállalnak az Iskolák fö­lött a közös akciók és rendezvények megszervezésében. A kap­csolatokat a szülői munkaközösségek Is felveszik, melytől el­sősorban családi látogatások, csereakciók megvalósítását vár­ják. Régi, jól bevált formája a nyelvtanulásnak, hogy a szülők — már a múlt században is — szlovák, német, magyar szóra küldték gyermekeiket a nyáron azért, hogy megtanulják, gya­korolják a nyelvet Abban az időben természetesen csak a jobban szituált, módosabb szülőknek volt erre lehetősége, hi­szen az egyszerű paraszt és munkásgyermekek a nyáron ke­resték meg az őszi hónapokra a tandíjat. Ma minden család­ban biztosítottak a lehetőségek, adottak a feltételek a csere­akciók lebonyolításához. Küldjük gyermekeinket szlovák szóra! Célszerű és hasznos időtöltés ez, mely kedvezően segíti elő a geyrmekek szlovák nyelvű beszédkészségének megszilárdítá­sát, bizalmat és bátorságot az élő beszédhez. A szlovák nyelv tanításában elért eredményeink ugyan javul­tak, de nem eshetünk önelégültségbe. Minden lehetőségünk és feltételünk megvan ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel áthidal­juk a felmerülő nehézségeket, leküzdjük a problémákat. Mind­­annyiunk érdekében. SVINGER ISTVÁN Gyökerek és távlatok A hetvenedik születésnap tekinté­lyes jubileum. Balogh Edgár het­venedik születési évfordulója sok min­denre emlékeztet s jelentős a szá­munkra. Számottevő irodalmi, társa­dalom-tudományi és publicisztikai munka gyújtópontja ez a nap, amely a Temesvárott született magyar köz­írót, kritikust, szerkesztőt, és egyete­mi tanárt adta számunkra. Könyveit, tanulmányait nagy érdeklődéssel ve­szi kezébe az olvasd; mindenki. Az évfordulú alkalmából, a húsz évvel ezelőtt megjelent Egyenes beszéd című, társadalmi életünk­kel foglalkozó könyvét lapozgatva, há­rom évtized tükrében látom egykori publicisztikánk bizonyító adalékait. Különös írások, időtálló érvelések. Minden megmozdulásában ott látom harcos felszólalásaival, öntudatos bé­kevédő, emberséges állásfoglalásaival, melyek jelentős helyet vívtak ki szá­mára közéletünkben. Alkotásainak alapvető célja a múltban és most is a nép szolgálata. Ebben találta meg po­litikai elképzelését, esztétikai rendjét, eredetét. Már a harmincas évek elején részt vett a szlovákiai fiatal értelmi­ség haladó megmozdulásaiban, főleg a Sarló munkájában, amelynek szer­vezője és vezetője volt. Kezdettől fog­va a középeurópai népek összefogásá­nak szükségességét hangsúlyozta és a fasizmus terjeszkedése ellen emelte szavát mindenütt, ahol erre alkalma volL Nemcsak szemlélője és értékelő je volt a mi hajdani, oly sok belső ellentéttől szaggatott történetünknek, hanem — mint akinek életeleme a történelmet előre lendítő cselekvés — gyakorta, s nem éppen veszélytelen helyzetekben, aktív részese lett mind­máig. Ez különben megjelent írásaiból is megállapítható, melyeknek minden sorát az egyéni élmény sajátos lírája, harcos szenvedélyé hatja át: „rajtuk a nagy gondolatra, a megváltó nagy eszményre feltett élet néha mosollyal, néha könnyel, de sokszor tűzzel meg­húzott „mesterjegye“ érzetével. Lapozgatom a könyvet és itt va­gyunk máris Csallóköz halászai kö­zött. Az Utunk egyik recenziójában ezt olvasom rőla: „A fiatal diák e nehézsorsú, de köl­tői lelkű nép szellemi kincsesládáját nyitogatja: innen, a dalokban kifeje­zett történelemtől jut el a népek test­vérisége nagy élményéig. Pozsunytól — édesanyjának annyi nyomasztó és lelkesítő történelmi emlékét őrző vá­rosából — Horthy Budapestjén, s egy havasalföldi kaszárnyán át Erdélybe tér meg, apai elődjei földjére. Hosszú az űt, amit három ország gyermeke, háromféle bánat és reménykedés hor­dozója óképpen tesz meg... De már kiforrott elvekkel, akarattal és el­szántsággal érkezik Romániába. A nép­dalok csodálatos muzsikáján andalgő diákot a Sarlós mozgalom ébreszti a társadalmi valóságra, s aki előbb ódon sírok fejfáinak rímes sorait betűzte, nemsokkal utóbb szociográfiai kérdő­íveket visz hátizsákjában... S mini előtte a magyar élet nagy ébresztője. Móricz Zsigmondi fölfedezte ő is a Tiszahát sajátos népi világét. De mit lát a Beneí-i csehszlovák „demokrá­cia“ kirakarata mögött? Lezüllött kis­gazdát, tönkremene kisiparost, éhes proletárt. De fölfedez mást is: a ma­gyar szellem jövendő sorsát hordozó szegénységet is. „Elénk villannak a sztrájkok a Csallóközben, a Mátyus­­földön végigviharző földmunkás har cok, a kibontakozó nagy ellenállásra való szervezkedés. S közben egy jel­lemző közjáték tanúi is lehetünk. A Sarló egy március tizenötödikére elküldi megbizottait Budapestre, hogy az egyesület nevében koszorúzzak meg Petőfi dunaparti szobrát. Persze, Horthy rendőrsége beleavatkozik a do­logba, de a dunai népek szalagjaival diszítet babérkoszorú mégis Budapes ten marad: Táncsics Mihály temetői emlékművére kerül. Balogh Edgár publicisztikája úgy tá­rul elénk, mint a magyar közirás leg­nemesebb hagyományainak tudatos folytatása és eszmei gazdagítása. Egyi­ke azoknak a keveseknek, akik új színt, új távlatokat nyitottak időszaki kiadványainknak. Lényegében ragadta meg a kelet-európai népi együttélés problematikáját és tiszta logikával, látnoki hittel, történelmi hagyomá­nyaink korszerű értelmezésével írta be nevét a kortárs közirás kránikájá­­ba: Az Oj magyar lexikon I. kötetének 232. oldalán ezt közük rőla: „Balogh Edgár (1906): szlovákiai később romániai magyar publicista. A csehszlovákiai magyar szocialista fia­tal értelmiség Sarló mozgalmának ve­zetője, a magyar falukutató mozgalom egyik elindítója volt. 1935 óta Romá­niában él... Főként kulturális és tör ténelmi kérdésekkel foglalkozik. Mű­vei: Íratlan történelem, A Szudétáktó! a Fekete-tengerig. Három a kis tükör Egyenes beszéd. De tegyük hozzá még: Toll és emberség, En- tintás eszterga­­padom, Intelmek, Mesterek és kórtér­­sak, Dunavölgyi párbeszéd című doku inentációs és irodalmi értékű köny­veit is, amelyek elolvasása és tanul mányozása éltető forrását kérpezheti egyre tágabbra nyíló közművelődé­sünknek. Hetvenedik születésnapján további eredményes nevelőmunkát, jő egészsé­get és szellemi frísseséget kívánunk a kortárs Balogh Edgárnak, a munka társnak, kollegának és barátnak sok szeretettel és nagyrabecsüléssel. SZUCHY M. EMIL SllíIIllliilllllllílillililllílíilllillliíiilllilliilliiliilillW Mondom Vetkőzzél nézz szembe csupaszra a valósággal mint ősszel a fák benne keresd mutasd meg tükörképedet igazi arcodat ÓVÄRY PETER A Bolgár Népköztársaság a közelmúl I m ünnepelte felszabadulásának 32. évfordulóját. A nagy eseményre eiuU I aztetó Emlékművet a kirándulók ez­rei tekintik meg Szófiában,

Next

/
Oldalképek
Tartalom