Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-09-25 / 38. szám

1976. szeptember 25. SZABAD FÖLDMŰVES A TUDoMfiMY ViLÜGA az iställötrAgya-adag KISZÁMÍTÁSA Biztató sikerek egy szövetkezetben A terv teljesítése alapvető politikai feladat Mezőgazdasági üzemeinkben az el­múlt napokban értekezleteken tájékoz­tatták a dolgozókat a hatodik ötéves tervidőszak első fél évének eredmé­nyeiről. Megdicsérték mindazokat, a­­kik élenjártak a feladatok teljesítésé­ben. majd napirendre került a fogya­tékosságok okainak feltárása, illetve azok elhárításának a hogyanja is. Egy­­egy jól szervezett értekezlet politikai­­szervező jellegénél fogva egyben is­kolázás volt a résztvevők számára. A prí bétái (perbetei) szövetkezet első félévi termelési értekezletén ma­gam is részt vettem, s nagy érdeklő­déssel kísértem Dr. Nagy Ferenc el­nöknek részletekre is kiterjedő beszá­molóját, melyben bonckés alá vette az ágazatok s azokon belül a részle,­­gek, munkahelyek termelését. A szövetkezet idén 1257 hektáron termelt gabonát, melynek nagy több­sége búza volt. Kora tavasszal ennek fejlődését a hideg, majd később a csapadék nélküli száraz időjárás kö­vetkeztében aggodalommal figyelték. Egyesek a gabonatermesztés szem­pontjából nagyon szegényes 1947-es esztendő megismétlődését emlegették, ezért a tervezett 49 mázsa szemter-A szövetkezet állatállományának za­vartalan ellátása szempontjából nagy hátrány, hogy a szárazság, következté­ben nem érhették el a tervezett évelő takarmány mennyiséget. Eredetileg 180 vagon lucernaliszt gyártásával számoltak, de csak 50 vagonnal ké­szíthettek belőle és a tervezett 40 va­gon mennyiségű széna helyett csak 6 vagonnyi került kazalba. Aratás után arra törekedtek, hogy a felszántott talajba minél több má­­sodvetemény kerüljön. Összesen 150 hektárt vetettek be; mivel előrelátha­tólag a 120 hektár silókukorica sem nyújtja a várt hozamot. Ezért a takar­mányalapban leginkább a másodvete­­mények termésével és a jó minőség­ben begyűjtött szalmával számolhat­nak. Megfigyeléseik szerint az első félév­ben a szövetkezet körzetében mind­össze 247 mm csapadék hullott, vagyis megközelítő mennyiség, mint az aszá­lyos 1947. évben. Ha a termés eseten­ként károsodott is, mégis jónak mond­ható. Az ember mindent megtett a le­hető legjobb eredmény elérése érde­kében. A szövetkezetben nagyon okosan 135-tel töhb szarvasmarhát tartanak, mint amennyit részükre az idei terv előirányoz. Még a normálisnál szinte szűkösebb terimés takarmánymennyi­ség ellenére sem mondanak le erről a többletről, mert jól tudják, hogy ez­zel a mennyiséggel teremtik meg a jövő évi zavartalan hústermelés alap­ját. Persze itt az is számításba jön, hogy marhahúsból 1977-ben 500 má­zsával kell többet termelniük, mint idén, s ha az ember nem cselekedne elűrelátúan könnyen meglepetés ér­hetné. és éppen ezt akarják elkerülni. A féléves mérleg azt bizonyítja, hogy a szövetkezet elvárt módon tel­jesítette a társadalommal szembeni feladatát. Húsokból 81 mázsával adott többet, mint amennyit időterv szerint kellett volna. Hasonló a helyzet a tej­jel és a tojással is. A múlt évi valósághoz képest lénye­ges a javulás a tejtermelésben. Az el­ső félévben tehenenként 116 literrel több tejet termeltek, mint abogyan a terv előírta, s kilátás van rá, tfogv tott malac termelésben egyrészt azért, mert — szerintük — nem kaptak olyan minőségű tápot, mint amilyen elvárható lett volna, másrészt, mert belső fogyatékosságok is előfordultak! Eredetileg csak nyolc malac válasz­tását tervezték kocánként az első fél­évben, de ezt a mennyiséget sem ér­ték el! Csak úgy mellékesen megem­lítem, hogy más gazdaságokban évi átlagban a 18—19 malac elválasztását is keveslik. A prib'etai szövetkezetben tehát ezen a téren is lényeges javu­lásnak kell történnie, már azért is, mert minél több a kocánkénti válasz­tott malac mennyisége, annál gazda­ságosabb a termelés. A marhahússal kapcsolatosan pedig csak annyit, hogy annak termelésénél nyílik a legnagyobb lehetőség a taka­rékosságra, mert 1 kg húst jó körül­tekintéssel, a rendelkezésre álló teri­més takarmányok ízesítésével, mini­mális költséggel termelhetünk. Manap­ság a takarmányinséges időszakban is nem ritka az olyan gazdaság, ahol napi átlagban hízómarhánként 1—1,20 kg-os súlygyarapodást érnek el, s erre minden egyes gazdaságban egyformán adott a lehetőségi A gazdaságos mar: hahústermelésnek tehát a kellő súly­­gyarapodás s annak pedig a követke­zetes szervezés az alapja. Nagyon dicséretes, hogy a szövetke­zet az első félévben árutermelési fel­adatát 124,6 százalékra teljesítette, s az 1975-ös év valóságához képest bevételi feladatát 100 ezer koronával túlszárnyalta, s ebben az állattenyész­tés termelési többlete főleg a tejből és a tojásból származik. A beszámolóban arról Is szó esett, hogy 100 korona bevételt 61 százalé­kos anyagi ráfordítás terhelt. A bevé­telekre ebből 26,5 százalék jutott. A szövetkezet jó eredményeinek az elérését jelentősen elősegítette a szo­cialista versenymozgalom fellendülé­se. A versenyben 13 munkacsoport 300 dolgozója vett részt, s ezzel le­hetővé vált több mint 1 millió 700 ezer korona termelési többlét elérése. Arról is szólni kell, hogy a vázolt eredmények mögött hosszú élettapasz­talattal rendelkező szakemberek, ve­zető dolgozók állnak. Évek óta irá-Moldvai kutatók több kísérletben vizsgálták az őszi búza, a kukorica, a zab és az árpa termését. Azt tapasztalták, hogy az erősen erodált terüle­tekén e növények termése csak 29—81 °/o-a volt annak, ami a nem erodált talajon termett. Szükségesnek tartották az istállótrágyaadagok növelését Egy tonna humusz pótlására kb. 3 tonna istállótrágya szükséges. Az erodált területeken kiszórandó istállótrágya-adagot úgy kell kiszámítani, hogy ta­lajvizsgálattal megállapítják a %-os humuszveszteséget, azt átszámítják t/ha-ra, a felső 30 cm-es talajrétegre vonatkoztatva, majd megszorozzák 3- mal. (M. V.) az Állati szervezet energetikai viszonyai Az állati szervezet energia-egyensúlya a környezeti tényezőktől, elsősor­ban a hőmérséklettől, a levegő relatív páratartalmától és a légmozgástól függ. Normális viszonyok között a bejutott energia 75 eo-a hőtermelésro for­dítódik. Minden szervezetnek van bizonyos höegyensúlyi állapota. Ha nő a hőmérséklet, a szervezet energiát használ fel a hűtésré. Ha a hőmérsék­let csökken, először a fizikai szabályozás érvényesül, később a kémiai sza­bályozás a tartaléktápanyagokat használja fel. Ha az energiaforrások kime­rülnek. s a hideg tovább tart. az élőlény elpusztul. A höegyensúlyi álla­potból kiindulva hamarabb bekövetkezik a hőhalál, mint a fagyhalál. Keve­sebb energia használódik fel a hőhalálig, mint a fagyhalálig. A szervezet védekezési rendszere hatásosabb a hideg, mint a meleg ellen. (— R. A.—í Makai Ferenc a sokéves áldozatkész tevékenységgel kiérdemelt emlékérem tulajdonosa. més elérését sem tartották lehetséges­nek. A betakarítás után kellemes meg­lepetésben részesültek, mert búzából 53 mázsánál is több termett hektáron­ként, tehát 4010 mázsával több, mint amennyit terveztek. Mivel magyarázható ez? Azzal, hogy 'egyre jobban értenek a termeléshez. Évek során sok tapasztalatot gyűjtöt­tek az egyes fajták kísérletével, így a búzák közül azokat választhatták nagyüzemi termelésre, amelyek vi­szonylatukban legjobban megfelelnek. Tudatosították, hogy a korszerű talaj­­művelésen, tápanyagellátáson, vegy­szerezésen és egyebeken kívül nagyon fontos tényező az adottságnak legjob­ban megfelelő fajtaválaszték, s az em­ber lelkiismeretes munkája. Viszony­latukban idén a Száva, a jubilejná és a Mironovszkája búzákat termesztet­ték, s ezzel az összetétellel alapozzák meg a következő év termését is. Természetesen nemcsak a búza nyújtott kimagasló hozamot, hanem az árpa is. Erről tanúskodik az 50 má­zsán felüli hektárhozam. Vetésterüle­tét idén jelentősen csökkentették, s a felszabadult földekre kukoricát vetet­tek, amely ebben az évben nehezen nyújtja az ötven mázsás átlagot. A hallottakból arra a következte­tésre jutottam, hogy ez a szövetkezet egyike azon gazdaságoknak, amelyek idén a koniárnoi járásban legjobb ho­zamot értek el. Ezt a járási szervek úgy értékelték, hogy oda ítélték a pri­­betaiaknak a CSKP XV. kongresszusá­nak szövetkezete megtisztelő elneve­zést. A növénytermesztés más részlegei különféle eredménnyel zárták az első félévet. A fóliás paprika jól bevált, így az 1 millió 200 ezer korona bevé­telt probléma mentesen elérik. Dr. Nagy Ferenc joggal örül a CSKP XV. kongresszusának szövetkezeté megtisztelő elnevezés odaítélésének. (A szerző felvételéi] év végére egy tehén átlagában a 3000 litert is túlszárnyalják! Az elért eredmények biztatóak. Ese­tenként azonban az egységnyi termék­re jutó költség csökkentése szempont jából még mindig akadna tennivaló. Igaz, egy liter tejet 2,41 koronáért kellett kitermelniük, s ezt 0,08 koro­nával csökkentették, de még mindig volna lehetőség a csökkentésre. Egy­részt jobb fajtaválasztékkal, másrészt pedig a takarmány okszerűbb felhasz­nálásával, s nem utolsó sorban a lel­kiismeretesebb munkával. -Ugyanez — árnyalatnyi különbséggel — úgyszól­ván minden termelési ágazatra és részlegre vonatkoztatható. Örvendetes javulás történt a borjú­elhullás csökkentésében. Ezen a sza­kaszon az első félévben 1,5 százalék­kal kevesebb borjú pusztult el, mint a múlt év hasonló időszakában. Azon­ban problémák mutatkoztak a válasz­nyitják a termelést, minden talpalat­nyi földet, és személy szerint minden­kit ismernek. Ezek közé sorolható Makai Ferenc részlegvezető is, aki már 15 évé ugyanazon a szakaszon teljesít szolgálatot a közösben, s mun­kája elismeréséért, a fiatalokkal való áldozatkész foglalkozásáért emlék­éremmel tüntették ki. Befejeződtek a nyári munkák, s na­pirendre kerül az őszi betakarítás, ami semmivel sem kisebb feladat, mint a gabona begyűjtése. Szükséges, hogy ebben is mindenki egész emberként vegye ki a részét. Olyan munkát vé­gezzen a betakarításban, s a jövő évi gabonatermés megalapozásában, hogy annak eredményével gazdagítsa a szűkebb és a tágabb értelemben vett társadalmat. Ne felejtsük el, hogy a terv az törvény, melynek teljesítése kötelező! HOKSZA ISTJlAh Harmincéves a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola Harminc esztendő a történel­mi fejlődés tekintetében nem számottevő. Mi mégis jelentős­nek tartjuk, hiszen ez idő alatt jól megtanultuk, hogy társadal­mi összefogással, tőkés kizsák mányolás nélkül mi mindent tehetünk népünk általános jólé­tének fellendítése érdekében. Szocialista társadalmunk léte és előrehaladása, mezőgazdasá­gunk nagyüzemi termelésének szüntelen javulása, népünk sok­rétű művelődése legjobb bizo­nyíték arra, hogy milyen felbe­csülhetetlen értékű tudomá­nyos-kutató, oktató és alkotó munkát fejtett ki ez idő alatt a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola Mezőgazdaságunk fellendülé­sében nagy feladatot vállaltak magukra mindazok, akik otl mérnöki diplomát vagy más me­zőgazdasági végzettséget sze­reztek és mozgatóivá lettek a szövetkezeteknek, az állami gaz­daságoknak és más mezőgazda­sági szervezeteknek. Felismer­ték azt a nagy lehetőséget, mely a tudomány és a gyakorlat együttműködése kapcsán óriási termelőerővé alakulhat. Pártunk előrelátó irányvonala kellő feltételeket teremtett egy­részt a tudományos kutatásra és az oktatásra, másrészt a tu­dományos-technikai vívmányok gyakorlatban való meghonosítá­sára. A Nitrai Mezőgazdasági Főiskola tanárai és végzősei él­ve ezen lehetőségekkel, a dia­lektikus fejlődés szellemében aktív részt vállaltak magukra a társadalmi és termelési fel­adatokból. Így sorakozott fel a ' falu és a termelés a maga tel­jes összhangjában, hiszen az egyik el nem választható a má­siktól. A mezőgazdász szervezője lett a falu társadalmi, politikai és gazdasági életének, s amilyen külső és belső kapcsolatot ho zott létre, olyanok lettek az eredmények, ami egyrészt a mezőgazdasági üzemek terme­lésének, másrészt pedig a mun­kamegosztás színvonalának az eredményességében jutott kife­jezésre. Ez idén a gabonahozamokban is megmutatkozott. Nem titok, hagy a Dunajská Streda-i fdu­­naszerdahelyi) járásnak, ahol csehszlovákiai viszonylatban a legnagyobb hektárhozamot ér­ték el gabonából és jelentős si­kereket értek el a nagy haszon­­tulajdnnsággal rendelkező állat­­állomány tenyésztésében, a Nit­rát Mezőgazdasági Főiskola, szá­mos nagy tapasztalattal rendel­kező kutató jelentős tudomá­nyos segítséget nyújtott. Az bi­zonyos. hogy ezt a segítsé­get okosan gyümölcsöztették, s ebből haszna származik társa­dalmunknak. Ugyanezt a segítséget persze más járások is megkapták, mert a cél az. hogy lehetőleg min­denütt elérjék a kívánt színvo­nalat. Ez azonban nemcsak a termelni akarás, hanem egyben az átgondolt, okos szervezőké­pesség kérdése is. Ez azt jelen­ti. hogy ki kell használni a ren­delkezésre álló tudományos is­mereteket, de a saját észkapa­citás is hadd gyümölcsözzön! Tény, hogy hazánkban a me­zőgazdasági termelés színvona­la nem minden járásban, nem minden mezőgazdasági üzemben egyforma, ami arra figyelmez­tet. hogy tárjuk fel a tartalé­kokat. Mindamellett örömmel mondhatjuk, hogy a mai termés­eredmények sokszorta jobbak a harminc esztendő előttieknél. Ez nem jött magától, sokat tet­tek érte azok, akik elkötelezték magukat a nagyüzemi mezőgaz­daság mellett, s egyben áldozat­kész munkát végzett a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola is. hi­szen az egyszerű falusi emberek szemlélete fokozatosan bár, de megváltozott, mert tudatosította, hogy a tudománynak nagy sze­repe van a termelésben. A soronlevő feladatok azon­ban még igényesebbek. A ter­melés összpontosítása és szako­sítása sok újat, nagyobb szer­vezettséget. tudományos alapos­ságot követe) mind a felsó'bb, mind pedig az alsóbb szférák­ban. Ennek gyakorlati megvaló­sításában nagy szerepet vállal magára a mezőgazdasági főis­kola azzal, hogy jő szakembe­reket nevel a gyakorlat részére, s azzal is, hogy a kutatás ered­ményeit a termelés rendelkezé­sére bocsájtja. segíti a mezőgaz­dasági üzemeket a feladatok va­­lóraváltásában. —hai —

Next

/
Oldalképek
Tartalom