Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-09-04 / 35. szám
A GYÜMÖLCSÖSBEN. Némely téli almafajták hullani kezdenek, a szüretelést azonban ne hamarkodjuk el, mert az almaszedés íő ideje október. Az idén valamivel hamarább beérik a gyümölcs, ezért állandóan kísérjük figyelemmel az érést. A késel almát és körtét 10—14 nappal szedés előtt permetezzük le 0,2 %-os Kuprikollal monilia ellen. A szedett gyümölcsöt osztályozzuk, a beteg gyümölcsöt használjuk fel a konyhán, főzzük be vagy a beteg részek eltávolítása után szárítsuk meg. Csak egészséges gyümölcsöt tároljunk. A tároló helyiség legmegfelelőbb hőmérséklete 0 °C és plussz 2 °C közötti. Ilyen hőmérsékleten a gyümölcs nem romlik, sokáig eláll. Már lassan beérik a szilva, végetér az őszibarack szedése. Amit csak lehet konzerválunk, szilvát szárítva is tartósítha tunk. Friss állapotban 2—3 hó napig is eltarthatjuk a szilvát, ha nagyobb befőttes üvegekbe téve és szorító fával rögzítve, az üveget szájával lefelé tányérkára állítjuk, a tányérba előbb felforralt, majd lehűtött ecetes vizet (1 rész ecet és 1 rész víz) öntünk. így akadályozzuk még, hogy levegő hatoljon az üvegbe. A hideg helyiségben tartott szilva így sokáig eláll s még karácsonykor is méte- és ribiszkebokrok öreg és csénevész hajtásait kivágjuk. Egy bokorban 8—12 hajtást hagyunk, ezeknek legalább harmada éves vessző legyen. Alvőszemre oltjuk a csonthéjasukat, főleg a cseresznyét, meggyet és a szilvát. Elvetjük a kajszi és az őszibarack magokat vagy a pincében elhelyezett, esetleg a szabadban egy méter mélyen a földbe süllyesztett ládában folyami homokban rétegezzük őket. Előkészítjük a talajt a fák ültetéséhez. Vagy korai kelt. A salátát a hónap végén ültetjük állandó helyére, ahol' áttelel. Spenótot tíznapos időközökben vessünk, hogy kora tavasszal folyamatosan szedhessük. A hónap végén jól megülepedett földbe, 20— 30 cm sortávolságra és kb. 4 cm mélyré ültetjük a fokhagymát. Frissen istállótrágyázott vagy olyan földbe, ahol az idén burgonya, paradicsom, vagy vörös-, illetve fokhagyma termett, ne tegyük. Némi kockázatta) elültethetjük a dughagymát is. Kiültetjük Időszerű tennivalók Az idén gazdagon termett a gbelcei szövetkezetben az őszibarack. lesz friss besztercéink. Esetenként finom szilvásgombócot Is készíthetünk a tárolt gyümölcsből. A gyümölcs tárolására szolgáló helyiséget minél előbb takarítsuk ki, a falakat meszeljük le, a mészbS tegyünk egy kevés kékgálicot is. A gyümölcstartő ládákat, tálcákat, kosarakat, polcokat mossuk le, szárítsuk meg, végül permetezzük le Kuprikollal vagy kékgállc-oidattal. Tárolás idején rendszeresén szellőztessünk. Szeptember elején befejezzük a szilvafák, a cseresznyék, a megy, a kajszi és a mandula ritkítását. A diófák beteg, száraz vagy megsérült ágait is vágjuk le, a sebeket éles késsél simítsuk el és kenjük be oltóviasszal. Az alakfákon javító metszést végzünk. A küszteljes talajforgatást végzünk, vagy csupán 70 cm mély és 120X120 cm-es gödröket ásunk. A rosszabb földek esetében 80 cm mély és 150X150 cm méretű gödrökre van szükség. Ásáskor a fölső termőréteget az egyik, a többi földet pedig a másik oldalra rakjuk. Ültetéskor azután a külön tett felső termőréteget tesszük a csemete gyökeréhez, közben megfelelő tartaléktrágyázást végzünk úgy, hogy az első évben ne kerüljenek érintkezésbe a gyökerek a trágyával. A gödröt teljes égé szében termőréteggel töltjük meg,^*z ásáskor nyert földet pedig elterítjük a kertben a felhasznált termőréteg helyén. Aki megfeledkezett róla, mi előbb ültesse el a szamócát, lehetőleg tápkockás, tőzegcserep^g palántákat, hogy gyorsabb legyen a begyökerezés. A régebbi ültetvényt szórjuk meg komposztfölddel, hogy a kitakart gyökérnyak Jól begyökerezzen és a tő jól átteleljen. Ismét erősítsük föl a fák tör zsére a ragacsos felületű her nyófogó öveket. Segítségükkel sok kártevőt pusztíthatunk el, mert a le- vagy fölfelé igyekvő kártevők megragadnak rajta. A közönséges hernyófogó övöket viszont eltávolíthatjuk, mert az almamoly és egyéb molyok második és harmadik generációjának lárvái már bebábozódtak. Lassan kihelyezhetjük e madáretetőket is, nehogy megfeledkezzünk télen hasznos segítőtársainkról, a madarakról. A kajszi melegkedvelő, korán végetér a tenyészideje és nem tűri a kései talajporhanyítást. Ezért már szeptember második felében Juttassuk ki a szükséges foszfor- és kéntartalmú műtrágyát, esetleg az őrölt mészkövet és sekélyen porhanyftsuk meg a fa körül a földet. A ZÖLDSÉGESKERTBEN. Szeptember elején elvetjük a téli salátát és a retket, esetleg a vagy téli hajtatásra virágcserepekbe ültetjük a metélőhagymát (snidling). Szeptemberben gyakran nagy kárt okoznak a korai fagyok, amelyeket általában további felmelegedés követ. A paprikában, paradicsomban, uborkában tett kárt azonban a későbbi meleg már nem kárpótolja. Ezért fóliasátrakkal védjük a növény-A nyáron már több helyen is láttunk a kertekben paradicsomhajtató termesztősejteket, vagy hozzá hasonló, házilag fabrikált berendezéseket. Jó volna, ha a kiskertészkedők közre adnák, milyen feltételek közepette és milyen erédményeket értek el a segítségükkel?! Foto: —bor zetit. A paradicsomot úgy Is megmenthetjük, hogy tövestől kitépjük és gyökereivel fölfelé fagymentes helyiségben fölfüggesztjük, ahol jól beérlell terméseit. Paradicsomot ládákban vagy műanyag zacskóba tévé az ablakban Is beérlélhetünk. A zöldség tárolására szulgálé helyiségeket fertőtlenítjük. Elég, ha a tároló helyiségben légköbméterenként 30 gramm ként elégetünk, majd 12 óra elteltével jól kiszellőztetünk. Zöldséget nem szabad gyümölccsel együtt tárolni! A tárolásra szánt zöldséget csak októberben szedjük, de már óvatosan öntözzünk, mert a szárazság után sok nedvességhez jutó zöldségfélék megrepedeznek és rothadásnak indulnak. Betakarítás előtt 2—3 hétel már ne öntagzünk! Az érzékeny zöldségnövenyeket (pl. karfiol, korai kel vagy saláta) földlabdával telepítsük át a melegágyba. így még karácsonykor is lesz friss karfiolunk. A hónap végén elvethetjük a karottát, petrezselymet, feketegyökeret, de télire le kell takarni fenyőgallyal, kukoricakóróval stb. az ágyásokat. Tőosztással szaporítjuk és komposzttal jól megtrágyázott földbe 1X1 méter tőtávolságra ültetjük a rebarbarát. A SZŐLŐBEN. Védjük a szőlőt a seregélyek (zacskézás, műanyagháló, fóliacsíkok, riasztólövések stb.) és a darazsak (csábító folyadékkal töltött palackok] kártétele ellen. A hónap végén kezdünk szüretelni, de ha az időjárás vagy a rothadás nem siettet bennünket, inkább várjunk még néhány napot. A csemegeszőlőt már augusztus derekától szüreteljük, fajták szerinti xérési sorrendben. Tegyünk 11 valamit télire is. A pincét és a szőlő feldolgozására szolgáló helyiséget meszeljük ki és fertőtlenítsük. A bort ne tároljuk olyan helyen, ahol zöldség vagy gyümölcs is található. A beiskolázott és az egyéves telepítésű oltványok hajtásait bekurtítjuk, eltávolítjuk a harmatgyökereket, elvégezzük az utolsó permetezést a péronoszpóra éllen és porhanyójuk a talajt. A VIRAgoskERTBEN. Hasonlóképpen védekezünk a korai fagyok ellen, mint a zöldségeskertben. A hónap végén kiültetjük a virághagymákat, az árvácskát és a százszorszépet, amelynek főleg a gyengébb növekedésű, de fejlett gyökérzetű palántái erednek meg. Gyűjtsük a virágmagokat, szaporítsuk, ültessük át az évelők (pünkösdi rózsa, nőszirom stb.), a rózsa erősebb hajtásait kurtítsuk be, hogy a vágási sebek a tenyészidő végéig jól begyógyuljanak. Elültethetjük a tűlevelűeket is, de sokkal jobban megerednek tavaszi ültetés után. Most őrölt mészkővel, kénsavas kálival és szuperfoszfáttal trágyázhatjuk a virágokat és a dísznövényeket. A szobanövényeket még a korai fagyok előtt ajánlatos bevinni a lakásba, mert a hidegek könyörtelenül megkárosítják őket. A télen vlrágzóakat kiadósán öntözzük és trágyázzuk. A gloxinia, a klívia, a hölgyliliom stb. még tenyésznyugalmát éli, nem szabad öhtözni. Hagymás virágokat télen cserépbe ültetve a lakásban hajtathatunk, hogy télén Is legyen virágzó dísze otthonunknak. CVÍCELA ALEXEJ I »♦♦♦ ♦♦♦ ♦$. .j. ♦> <j. ♦> «j* ♦> «$• •> ♦> •> *> ♦> •> ♦> ♦> ♦> ♦> •> *> ♦> *> ♦> ♦> ♦> ♦> •> ♦> «> ♦> •> ❖ »> ♦> ♦> ♦> ♦> *> ♦> ♦> ❖ ♦> ♦! Kisállattenyésztöink feladatai a XV. pártkongresszus után (Folytatás az 1. oldalról.) A XV. pártkongresszus és az SZLKP kongresszusa határozataiból eredő feladatok saját viszonyainknak megfelelő lebontásakor és gyakorlati alkalmazásakor természetesen figyelembe kell vennünk a kerületi és járási pártkonferenciákon határozatba foglaltakat is, hogy a lebontott feladatok tartalmazzák a helyi adottságokból eredő konkrét igényeket. Esetünkben a XV. pártkongresszusnak a mezőgazdasági és élelmzésügyi ágazat számára meghatározott feladatok teljesítéséről van szó. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének a lehető legmesszebbmenőén hozzá kell járulnia a lakosság igényeinek sokrétű kielégítéséhez. Pontosabban, segítenünk kell biztosítani a lakosság fokozódó élelmiszer-szükségletének saját forrásokból -történő fedezését. Ezért az SZKSZ valamennyi tagjának tevékenyen ki kell vennie a részét azoknak a feladatoknak a teljesítéséből, amelyek az 1978 —1980-as időszak tervezett gazdasági és szociális fejlődésének a XV. pártkongresszuson jóváhagyott irányelveiből erednek. További jelentős feladatunk, hogy minden erőnkkel előmozdítsuk a Nemzeti Front választási programjának teljesítését. Ebben az időszakban és az elkövetkező években is támasz kodni fogunk a munkakezdeményezés fejlesztésének immár bevált formáira, a tagjaink körében nagy népszerűségnek örvendő felajánlási mozgalomra, melynek keretén belül a múltban és most, a CSKP XV. kongresszusát, valamint a CSKP mpgaJakulása 53. évfordulóját köszöntve is jelentős sikereket értünk el. A reánk váró feladatok teljesítése megköveteli, hogy Szövetségünkön belül elmélyítsük a párt vezető szerepét és feltétlenül javítsuk a politikai szakmai munka színvonalát. A tagbázis fejlesztésé során az 1975. 1. l ével kimutatott taglétszámból indulunk ki, amelynek 1980-ig 15 százalékkal kell növekedni. A tagbázis bővítésekor fokozott figyelmet szentelünk az ifjűság megnyerésének. Az életszínvonal emelésé terén az állami tervfeladatok teljesítése elválaszthatatlan, szerves részének tekintjük a Szövetség tagjairól való gondoskodási. E tekintetben előtérbe helyezzük az életkörnyezét és a munkahigiénia javítását, valamint a tenyésztői tevékenység színvonalasabbá tételét, folytatjuk a céltudatos ' természetvédelmét, továbbra is tevékenyen bekapcsolódunk a környezetszépítésbe és a „Z“-akciók keretén belül a község-, illetve városfejlesztésbe. Eszmei-névelő és népszerűsítő tevékenységünkkel sokoldalúan támogatni kívánjuk a szocialista életmód formálását, a közösségek és az egyének kezdeményező készségének, politikai és társadalmi elkötelezettségének, valamint munkás felelősségérzetének fejlődését. Mindezzel azt a célt követjük, hogy tovább fejlődjön Szövetségünk tagjai szocialista öntudatának kulturális érettségé. Vitathatatlanul az e téren kifejtett tevékenységbe tartozik a helyi szervezetek járási és szlovákiai méretű szocialista versenymozgalmának kibontakoztatása is. A verseny az „SZKSZ II. kongresszusának Vándorzászlaja“ elnyeréséért folyik és minden bizonnyal hozzájárul a Szövetség járási bizottságai és helyi szervezetei munkájának javításához. A szocialista versenymozgalmat rendszeresen évente értékeljük és az eredményekkel megismertetjük a tagságot. A szocialista versenyben leg' kiemelkedőbb eredményt elérőket, a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Központi Bizottságának irányelvei alapján, szövetségi kitüntetésben részesítjük. A népszerűsítést sem szabad hányaveti módon kezelnünk. Az eddiginél nagyobb gondot fordítunk az országos, a nemzeti, járási és helyi jellegű kiállítások és egyéb rendezvények népszerűsítésére, hiszen éppen ezek bizonyítják tényésztői tevékenységünk színvonalát és sikerességét. Az előttünk álló legfontosabb feladatok egyike megfelelő feltételeket teremteni az ifjú kisállattenyésztők érdeklődési körének, és téret adni nekik az érvényesülésre. Júl átgondolttá kell tenni a helyi szervezetek, pionírotthonok és iskolák méllett működő kisállattenyésztő érdekkörök létrehozását. Ezt a tevékenységet egységes koncepciók alapján ágy kell irányítani, hogy a körök száma az eddigi 94-ről 1980 ig 220-ra nőjön, s évente mintegy harminc áj szakkör alakuljon. A kisállattenyésztő szakkörök munkájának eredményesebbé tétele megköveteli, hogy a kiváló minőségű tenyészanyagon kívül a szükséges szakirodaimat, a nélkülözhetetlen tenyésztői kellékeket és a megfelelő tenyésztői környezetet is biztosítsuk fiatal barátaink számára. Az ifjúsággal folytatott munka hova tovább, annál inkább megköveteli, hogy az érdekkörök vezetői kellő politikai és szakmai felkészültséggel rendelkezzenek. Egyszer és mindenkorra tudatosítanunk kell, az ifjúság körében végzett munka mindanynyiunktól megköveteli, hogy alapos biológiai, fiziológiai és genetikai ismeretekkel rendelkezzünk, sőt — a korral haladva — bizonyos áttekintéssel rendelkezzünk az állattenyésztéssel és nemesitől munkával kapcsolatos legújabb tudományos ismeretek területén is. A szakbizoltságainkra váró feladatok semmivel sem kisebbek. Nekik is tervszerű tevékenységet kell kifejteniük. A mennyiségi és minőségi mutatók fejlődése koncepciójának kidolgozása nélkül aligha jutnánk messzire. E téren az SZKSZ 1985-ig szóló távlati fejlesztési koncepciójához tartjuk magunkat, amely az SZKSZ II. kongresszusának és a CSKP KB 1974. évi novemberi plénumának határozataira épül. A szakmai-tenyésztői tevékenység valójában nemcsak irányítást igényel, hanem igazgatást is. Nem abból a célból, hogy minden áron beleszólhassunk a szabad időben végzett kedvtelésekbe, hanem azért, mert kisállattenyésztőinknek valóban szükségük van a szakmai segítségre. A helyes politikai látókörrel rendelkező, szakmailag hozzáértő vezető rövid idő alatt képes jelentősen fellendíteni e tenyésztői munka színvonalát az adott alapszervezetben. Szövetségünk tevékenysége a jövőben is csak akkor fejlődhet, ha munkánkat következetesen összehangoljuk szocialista társadalmunk érdekeivel ás termékeinkkel továbbra is kivesszük részünket a nemzetgazdaság önellátottságának növeléséből. Ezzel kapcsolatban a fő feladatok meghatározásakor — elsősorban az apróállatok létszámának fejlesztésével összefüggő célkitűzésekben — feltétlenül figyelembe kell vennünk a behatároló tényezőket, pl. a szemes takarmányok állami alapokból történő juttatását. A jövőben nem szabad elhanyagolnunk a tenyésztői feltételeket sem. Ezeket az állategészségügyre és a tenyésztők élétkörnyezetére való tekintettel kell javítanunk. Továbbá — főleg a juh-, kecske-, baromfi és nyúltenyésztés szempontjából — szem előtt kell tartanunk a városok -és a községek területfejlesztéssel és szépítéssel kapcsolatos követelményeit is. Az állatállomány fejlesztésében kétféle szempontot kell figyelembe venni: a Szövetség tagjainak személyi érdeklődését és a nemzetgazdaság érdekeit. Szövetségünk munkájában nem hagyhatja figyelmen kfvül a külföldről behozott hiánycikkek hazai forrásból történő fedezésére vonatkozó feladatokat, sem pedig a hazai piac juh-, bárány-, nyúl-, nutria- és nyércgereznák, nyúlhús és gyapjú iránti fokozódó igényeit. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Központi Bizottsága következetesen felügyel arra, hogy a XV. pártkongreszszus határozatai alapján kidolgozott távlati fejlesztési tervfeladatok és célkitűzések minden téren maradéktalanul megvalósuljanak. Tudatában vagyunk annak, hogy tagbázisunk mennyiségi és minőségi fejlődését nagyban elősegíthetjük a Chovprodukt útján nyújtott szolgáltatások sokrétűbbé tételével. Ez a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatunk biztosítja a tenyésztők részére a szükséges tenyésztői kellékekét, takarmányokat, biológiai készítményeket, gyógyszereket, a tenyésztői berendezéseket és a nélkülözhetetlen szakirodaimat. Igyekszünk lényegesen bővíteni a szakosított boltok élőállatválasztékát, főleg az akváriumi bálák és az egzotikus madarak választékát. Tovább bővítjük Szlovákiában a kisállattenyésztési kellékeket forgalmazó szakosított boltok hálózatát. Az SZKSZ KB-а együttműködésre lépett az Állami Állatorvosi Szolgálattal, s az együttműködés fejlesztésén fáradozik. A lakosság jelenlegi migrációja következtében jelentősén megnövekedett az állatcgészségügygye) szemben támasztott követelmény. A gazdasági, valamint az apróállatok veszélyes betegségekkel szembeni védelmének elsősorban a hatásos megelőzésben kell mégnyilvánulni. Távlati céljaink és elképzeléseink meneti mindig gondolnunk kell arra, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket a lehető leggazdaságosabban használjuk ki. Nemzetgazdaságunk, közös érdekeink fgy kívánják meg mindannyiunktól. Minden kisállattenyésztőnek azon kell igyekezni, hogy érdektevékenységünk szakmai és haszonérték tekintetében egyaránt úgy fejlődjön, hogy a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá szocialista társadalmunk fejlődéséhez!
