Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-09-04 / 35. szám

A GYÜMÖLCSÖSBEN. Némely téli almafajták hullani kezde­nek, a szüretelést azonban ne hamarkodjuk el, mert az alma­szedés íő ideje október. Az idén valamivel hamarább beérik a gyümölcs, ezért állandóan kí­sérjük figyelemmel az érést. A késel almát és körtét 10—14 nappal szedés előtt permetez­zük le 0,2 %-os Kuprikollal mo­­nilia ellen. A szedett gyümöl­csöt osztályozzuk, a beteg gyü­mölcsöt használjuk fel a kony­hán, főzzük be vagy a beteg részek eltávolítása után szárít­suk meg. Csak egészséges gyü­mölcsöt tároljunk. A tároló he­lyiség legmegfelelőbb hőmér­séklete 0 °C és plussz 2 °C kö­zötti. Ilyen hőmérsékleten a gyümölcs nem romlik, sokáig eláll. Már lassan beérik a szilva, végetér az őszibarack szedése. Amit csak lehet konzerválunk, szilvát szárítva is tartósítha tunk. Friss állapotban 2—3 hó napig is eltarthatjuk a szilvát, ha nagyobb befőttes üvegekbe téve és szorító fával rögzítve, az üveget szájával lefelé tá­nyérkára állítjuk, a tányérba előbb felforralt, majd lehűtött ecetes vizet (1 rész ecet és 1 rész víz) öntünk. így akadá­lyozzuk még, hogy levegő ha­toljon az üvegbe. A hideg helyi­ségben tartott szilva így sokáig eláll s még karácsonykor is méte- és ribiszkebokrok öreg és csénevész hajtásait kivágjuk. Egy bokorban 8—12 hajtást ha­gyunk, ezeknek legalább har­mada éves vessző legyen. Alvőszemre oltjuk a csonthé­jasukat, főleg a cseresznyét, meggyet és a szilvát. Elvetjük a kajszi és az őszibarack mago­kat vagy a pincében elhelyezett, esetleg a szabadban egy méter mélyen a földbe süllyesztett lá­dában folyami homokban réte­­gezzük őket. Előkészítjük a ta­lajt a fák ültetéséhez. Vagy korai kelt. A salátát a hónap végén ültetjük állandó helyére, ahol' áttelel. Spenótot tíznapos időközökben vessünk, hogy ko­ra tavasszal folyamatosan szed­hessük. A hónap végén jól meg­ülepedett földbe, 20— 30 cm sor­távolságra és kb. 4 cm mélyré ültetjük a fokhagymát. Frissen istállótrágyázott vagy olyan földbe, ahol az idén burgonya, paradicsom, vagy vörös-, illetve fokhagyma termett, ne tegyük. Némi kockázatta) elültethetjük a dughagymát is. Kiültetjük Időszerű tennivalók Az idén gazdagon termett a gbelcei szövetkezetben az őszi­barack. lesz friss besztercéink. Eseten­ként finom szilvásgombócot Is készíthetünk a tárolt gyümölcs­ből. A gyümölcs tárolására szol­gáló helyiséget minél előbb ta­karítsuk ki, a falakat meszeljük le, a mészbS tegyünk egy kevés kékgálicot is. A gyümölcstartő ládákat, tálcákat, kosarakat, polcokat mossuk le, szárítsuk meg, végül permetezzük le Kuprikollal vagy kékgállc-oidat­­tal. Tárolás idején rendszeresén szellőztessünk. Szeptember elején befejezzük a szilvafák, a cseresznyék, a megy, a kajszi és a mandula ritkítását. A diófák beteg, szá­raz vagy megsérült ágait is vágjuk le, a sebeket éles kés­sél simítsuk el és kenjük be oltóviasszal. Az alakfákon ja­vító metszést végzünk. A küsz­teljes talajforgatást végzünk, vagy csupán 70 cm mély és 120X120 cm-es gödröket ásunk. A rosszabb földek esetében 80 cm mély és 150X150 cm méretű gödrökre van szükség. Ásáskor a fölső termőréteget az egyik, a többi földet pedig a másik oldalra rakjuk. Ültetéskor az­után a külön tett felső termő­réteget tesszük a csemete gyö­keréhez, közben megfelelő tar­taléktrágyázást végzünk úgy, hogy az első évben ne kerülje­nek érintkezésbe a gyökerek a trágyával. A gödröt teljes égé szében termőréteggel töltjük meg,^*z ásáskor nyert földet pedig elterítjük a kertben a fel­használt termőréteg helyén. Aki megfeledkezett róla, mi előbb ültesse el a szamócát, lehetőleg tápkockás, tőzegcse­­rep^g palántákat, hogy gyorsabb legyen a begyökerezés. A régeb­bi ültetvényt szórjuk meg kom­­posztfölddel, hogy a kitakart gyökérnyak Jól begyökerezzen és a tő jól átteleljen. Ismét erősítsük föl a fák tör zsére a ragacsos felületű her nyófogó öveket. Segítségükkel sok kártevőt pusztíthatunk el, mert a le- vagy fölfelé igyekvő kártevők megragadnak rajta. A közönséges hernyófogó övö­ket viszont eltávolíthatjuk, mert az almamoly és egyéb molyok második és harmadik generáció­jának lárvái már bebábozódtak. Lassan kihelyezhetjük e ma­dáretetőket is, nehogy megfe­ledkezzünk télen hasznos segí­tőtársainkról, a madarakról. A kajszi melegkedvelő, korán végetér a tenyészideje és nem tűri a kései talajporhanyítást. Ezért már szeptember második felében Juttassuk ki a szükséges foszfor- és kéntartalmú műtrá­gyát, esetleg az őrölt mészkövet és sekélyen porhanyftsuk meg a fa körül a földet. A ZÖLDSÉGESKERTBEN. Szep­tember elején elvetjük a téli salátát és a retket, esetleg a vagy téli hajtatásra virágcsere­pekbe ültetjük a metélőhagymát (snidling). Szeptemberben gyakran nagy kárt okoznak a korai fagyok, amelyeket általában további felmelegedés követ. A papriká­ban, paradicsomban, uborkában tett kárt azonban a későbbi me­leg már nem kárpótolja. Ezért fóliasátrakkal védjük a növény-A nyáron már több helyen is láttunk a kertekben paradi­csomhajtató termesztősejteket, vagy hozzá hasonló, házilag fabrikált berendezéseket. Jó volna, ha a kiskertészkedők közre adnák, milyen feltételek közepette és milyen erédmé­­nyeket értek el a segítségük­kel?! Foto: —bor zetit. A paradicsomot úgy Is megmenthetjük, hogy tövestől kitépjük és gyökereivel fölfelé fagymentes helyiségben fölfüg­gesztjük, ahol jól beérlell ter­méseit. Paradicsomot ládákban vagy műanyag zacskóba tévé az ablakban Is beérlélhetünk. A zöldség tárolására szulgálé helyiségeket fertőtlenítjük. Elég, ha a tároló helyiségben légköb­méterenként 30 gramm ként elégetünk, majd 12 óra eltelté­vel jól kiszellőztetünk. Zöldsé­get nem szabad gyümölccsel együtt tárolni! A tárolásra szánt zöldséget csak októberben szed­jük, de már óvatosan öntöz­zünk, mert a szárazság után sok nedvességhez jutó zöldség­félék megrepedeznek és rotha­dásnak indulnak. Betakarítás előtt 2—3 hétel már ne öntag­­zünk! Az érzékeny zöldségnövenye­­ket (pl. karfiol, korai kel vagy saláta) földlabdával telepítsük át a melegágyba. így még kará­csonykor is lesz friss karfio­lunk. A hónap végén elvethetjük a karottát, petrezselymet, fekete­­gyökeret, de télire le kell ta­karni fenyőgallyal, kukoricakó­­róval stb. az ágyásokat. Tőosz­tással szaporítjuk és komposzt­­tal jól megtrágyázott földbe 1X1 méter tőtávolságra ültet­jük a rebarbarát. A SZŐLŐBEN. Védjük a szőlőt a seregélyek (zacskézás, mű­­anyagháló, fóliacsíkok, riasztó­lövések stb.) és a darazsak (csábító folyadékkal töltött pa­lackok] kártétele ellen. A hó­nap végén kezdünk szüretelni, de ha az időjárás vagy a rotha­dás nem siettet bennünket, in­kább várjunk még néhány na­pot. A csemegeszőlőt már au­gusztus derekától szüreteljük, fajták szerinti xérési sorrend­ben. Tegyünk 11 valamit télire is. A pincét és a szőlő feldolgo­zására szolgáló helyiséget me­szeljük ki és fertőtlenítsük. A bort ne tároljuk olyan he­lyen, ahol zöldség vagy gyü­mölcs is található. A beiskolázott és az egyéves telepítésű oltványok hajtásait bekurtítjuk, eltávolítjuk a har­matgyökereket, elvégezzük az utolsó permetezést a péronosz­­póra éllen és porhanyójuk a ta­lajt. A VIRAgoskERTBEN. Hason­lóképpen védekezünk a korai fagyok ellen, mint a zöldséges­kertben. A hónap végén kiül­tetjük a virághagymákat, az árvácskát és a százszorszépet, amelynek főleg a gyengébb nö­vekedésű, de fejlett gyökérzetű palántái erednek meg. Gyűjt­sük a virágmagokat, szaporít­suk, ültessük át az évelők (pün­kösdi rózsa, nőszirom stb.), a rózsa erősebb hajtásait kurtít­suk be, hogy a vágási sebek a tenyészidő végéig jól begyó­gyuljanak. Elültethetjük a tű­levelűeket is, de sokkal jobban megerednek tavaszi ültetés után. Most őrölt mészkővel, kénsavas kálival és szuperfosz­fáttal trágyázhatjuk a virágokat és a dísznövényeket. A szobanövényeket még a ko­rai fagyok előtt ajánlatos be­vinni a lakásba, mert a hidegek könyörtelenül megkárosítják őket. A télen vlrágzóakat ki­adósán öntözzük és trágyázzuk. A gloxinia, a klívia, a hölgy­liliom stb. még tenyésznyugal­­mát éli, nem szabad öhtözni. Hagymás virágokat télen cse­répbe ültetve a lakásban hajtat­hatunk, hogy télén Is legyen virágzó dísze otthonunknak. CVÍCELA ALEXEJ I »♦♦♦ ♦♦♦ ♦$. .j. ♦> <j. ♦> «j* ♦> «$• •> ♦> •> *> ♦> •> ♦> ♦> ♦> ♦> •> *> ♦> *> ♦> ♦> ♦> ♦> •> ♦> «> ♦> •> ❖ »> ♦> ♦> ♦> ♦> *> ♦> ♦> ❖ ♦> ♦! Kisállattenyésztöink feladatai a XV. pártkongresszus után (Folytatás az 1. oldalról.) A XV. pártkongresszus és az SZLKP kongresszusa határoza­taiból eredő feladatok saját viszonyainknak megfelelő le­bontásakor és gyakorlati alkal­mazásakor természetesen figye­lembe kell vennünk a kerületi és járási pártkonferenciákon határozatba foglaltakat is, hogy a lebontott feladatok tartalmaz­zák a helyi adottságokból eredő konkrét igényeket. Esetünkben a XV. pártkong­resszusnak a mezőgazdasági és élelmzésügyi ágazat számára meghatározott feladatok teljesí­téséről van szó. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségé­nek a lehető legmesszebbme­nőén hozzá kell járulnia a la­kosság igényeinek sokrétű ki­elégítéséhez. Pontosabban, segí­tenünk kell biztosítani a lakos­ság fokozódó élelmiszer-szük­ségletének saját forrásokból -történő fedezését. Ezért az SZKSZ valamennyi tagjának te­vékenyen ki kell vennie a ré­szét azoknak a feladatoknak a teljesítéséből, amelyek az 1978 —1980-as időszak tervezett gaz­dasági és szociális fejlődésének a XV. pártkongresszuson jóvá­hagyott irányelveiből erednek. További jelentős feladatunk, hogy minden erőnkkel előmoz­dítsuk a Nemzeti Front válasz­tási programjának teljesítését. Ebben az időszakban és az elkövetkező években is támasz kodni fogunk a munkakezdemé­­nyezés fejlesztésének immár be­vált formáira, a tagjaink köré­ben nagy népszerűségnek ör­vendő felajánlási mozgalomra, melynek keretén belül a múlt­ban és most, a CSKP XV. kong­resszusát, valamint a CSKP mpgaJakulása 53. évfordulóját köszöntve is jelentős sikereket értünk el. A reánk váró feladatok telje­sítése megköveteli, hogy Szövet­ségünkön belül elmélyítsük a párt vezető szerepét és feltét­lenül javítsuk a politikai szak­mai munka színvonalát. A tagbázis fejlesztésé során az 1975. 1. l ével kimutatott taglétszámból indulunk ki, a­­melynek 1980-ig 15 százalékkal kell növekedni. A tagbázis bőví­tésekor fokozott figyelmet szen­telünk az ifjűság megnyerésé­nek. Az életszínvonal emelésé te­rén az állami tervfeladatok tel­jesítése elválaszthatatlan, szer­ves részének tekintjük a Szövet­ség tagjairól való gondoskodási. E tekintetben előtérbe helyez­zük az életkörnyezét és a mun­kahigiénia javítását, valamint a tenyésztői tevékenység színvo­nalasabbá tételét, folytatjuk a céltudatos ' természetvédelmét, továbbra is tevékenyen bekapcso­lódunk a környezetszépítésbe és a „Z“-akciók keretén belül a község-, illetve városfejlesztés­be. Eszmei-névelő és népszerűsítő tevékenységünkkel sokoldalúan támogatni kívánjuk a szocialista életmód formálását, a közössé­gek és az egyének kezdemé­nyező készségének, politikai és társadalmi elkötelezettségének, valamint munkás felelősségér­zetének fejlődését. Mindezzel azt a célt követjük, hogy tovább fejlődjön Szövetségünk tagjai szocialista öntudatának kulturá­lis érettségé. Vitathatatlanul az e téren kifejtett tevékenységbe tartozik a helyi szervezetek já­rási és szlovákiai méretű szo­cialista versenymozgalmának ki­bontakoztatása is. A verseny az „SZKSZ II. kongresszusának Vándorzászlaja“ elnyeréséért fo­lyik és minden bizonnyal hoz­zájárul a Szövetség járási bi­zottságai és helyi szervezetei munkájának javításához. A szo­cialista versenymozgalmat rend­szeresen évente értékeljük és az eredményekkel megismertet­jük a tagságot. A szocialista versenyben leg' kiemelkedőbb eredményt elérő­ket, a Szlovákiai Kisállatte­nyésztők Szövetsége Központi Bizottságának irányelvei alap­ján, szövetségi kitüntetésben ré­­szesítjük. A népszerűsítést sem szabad hányaveti módon kezelnünk. Az eddiginél nagyobb gondot for­dítunk az országos, a nemzeti, járási és helyi jellegű kiállítá­sok és egyéb rendezvények nép­szerűsítésére, hiszen éppen ezek bizonyítják tényésztői tevékeny­ségünk színvonalát és sikeres­ségét. Az előttünk álló legfontosabb feladatok egyike megfelelő fel­tételeket teremteni az ifjú kis­­állattenyésztők érdeklődési kö­rének, és téret adni nekik az érvényesülésre. Júl átgondolttá kell tenni a helyi szervezetek, pionírotthonok és iskolák mél­­lett működő kisállattenyésztő érdekkörök létrehozását. Ezt a tevékenységet egységes koncep­ciók alapján ágy kell irányí­tani, hogy a körök száma az eddigi 94-ről 1980 ig 220-ra nő­jön, s évente mintegy harminc áj szakkör alakuljon. A kisállat­tenyésztő szakkörök munkájá­nak eredményesebbé tétele meg­követeli, hogy a kiváló minősé­gű tenyészanyagon kívül a szük­séges szakirodaimat, a nélkü­lözhetetlen tenyésztői kelléke­ket és a megfelelő tenyésztői környezetet is biztosítsuk fiatal barátaink számára. Az ifjúság­gal folytatott munka hova to­vább, annál inkább megkövete­li, hogy az érdekkörök vezetői kellő politikai és szakmai fel­­készültséggel rendelkezzenek. Egyszer és mindenkorra tudato­sítanunk kell, az ifjúság köré­ben végzett munka mindany­­nyiunktól megköveteli, hogy alapos biológiai, fiziológiai és genetikai ismeretekkel rendel­kezzünk, sőt — a korral halad­va — bizonyos áttekintéssel rendelkezzünk az állattenyész­téssel és nemesitől munkával kapcsolatos legújabb tudomá­nyos ismeretek területén is. A szakbizoltságainkra váró feladatok semmivel sem kiseb­bek. Nekik is tervszerű tevé­kenységet kell kifejteniük. A mennyiségi és minőségi muta­tók fejlődése koncepciójának kidolgozása nélkül aligha jut­nánk messzire. E téren az SZKSZ 1985-ig szóló távlati fejlesztési koncepciójához tartjuk magun­kat, amely az SZKSZ II. kong­resszusának és a CSKP KB 1974. évi novemberi plénumának ha­tározataira épül. A szakmai-tenyésztői tevé­kenység valójában nemcsak irá­nyítást igényel, hanem igazga­tást is. Nem abból a célból, hogy minden áron beleszólhas­sunk a szabad időben végzett kedvtelésekbe, hanem azért, mert kisállattenyésztőinknek va­lóban szükségük van a szakmai segítségre. A helyes politikai látókörrel rendelkező, szakmailag hozzá­értő vezető rövid idő alatt ké­pes jelentősen fellendíteni e te­nyésztői munka színvonalát az adott alapszervezetben. Szövetségünk tevékenysége a jövőben is csak akkor fejlődhet, ha munkánkat következetesen összehangoljuk szocialista tár­sadalmunk érdekeivel ás termé­keinkkel továbbra is kivesszük részünket a nemzetgazdaság ön­ellátottságának növeléséből. Ez­zel kapcsolatban a fő feladatok meghatározásakor — elsősor­ban az apróállatok létszámának fejlesztésével összefüggő célki­tűzésekben — feltétlenül figye­lembe kell vennünk a behatá­roló tényezőket, pl. a szemes takarmányok állami alapokból történő juttatását. A jövőben nem szabad elhanyagolnunk a tenyésztői feltételeket sem. Eze­ket az állategészségügyre és a tenyésztők élétkörnyezetére va­ló tekintettel kell javítanunk. Továbbá — főleg a juh-, kecske-, baromfi és nyúltenyésztés szem­pontjából — szem előtt kell tar­tanunk a városok -és a községek területfejlesztéssel és szépítés­sel kapcsolatos követelményeit is. Az állatállomány fejlesztésé­ben kétféle szempontot kell fi­gyelembe venni: a Szövetség tagjainak személyi érdeklődését és a nemzetgazdaság érdekeit. Szövetségünk munkájában nem hagyhatja figyelmen kfvül a külföldről behozott hiánycikkek hazai forrásból történő fedezé­sére vonatkozó feladatokat, sem pedig a hazai piac juh-, bá­rány-, nyúl-, nutria- és nyérc­gereznák, nyúlhús és gyapjú iránti fokozódó igényeit. A Szlovákiai Kisállattenyész­­tők Szövetségének Központi Bi­zottsága következetesen felügyel arra, hogy a XV. pártkongresz­­szus határozatai alapján kidol­gozott távlati fejlesztési terv­feladatok és célkitűzések min­den téren maradéktalanul meg­valósuljanak. Tudatában va­gyunk annak, hogy tagbázisunk mennyiségi és minőségi fejlődé­sét nagyban elősegíthetjük a Chovprodukt útján nyújtott szol­gáltatások sokrétűbbé tételével. Ez a kereskedelmi tevékenysé­get folytató vállalatunk biztosít­ja a tenyésztők részére a szük­séges tenyésztői kellékekét, ta­karmányokat, biológiai készít­ményeket, gyógyszereket, a te­nyésztői berendezéseket és a nélkülözhetetlen szakirodaimat. Igyekszünk lényegesen bővíteni a szakosított boltok élőállat­­választékát, főleg az akváriumi bálák és az egzotikus madarak választékát. Tovább bővítjük Szlovákiában a kisállattenyész­tési kellékeket forgalmazó sza­kosított boltok hálózatát. Az SZKSZ KB-а együttműkö­désre lépett az Állami Állat­orvosi Szolgálattal, s az együtt­működés fejlesztésén fáradozik. A lakosság jelenlegi migrációja következtében jelentősén meg­növekedett az állatcgészségügy­­gye) szemben támasztott köve­telmény. A gazdasági, valamint az apróállatok veszélyes beteg­ségekkel szembeni védelmének elsősorban a hatásos megelőzés­ben kell mégnyilvánulni. Távlati céljaink és elképzelé­seink meneti mindig gondol­nunk kell arra, hogy a rendel­kezésünkre álló eszközöket a lehető leggazdaságosabban hasz­náljuk ki. Nemzetgazdaságunk, közös érdekeink fgy kívánják meg mindannyiunktól. Minden kisállattenyésztőnek azon kell igyekezni, hogy érdektevékeny­­ségünk szakmai és haszonérték tekintetében egyaránt úgy fej­lődjön, hogy a lehető legna­gyobb mértékben járuljon hozzá szocialista társadalmunk fejlő­déséhez!

Next

/
Oldalképek
Tartalom