Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-08-21 / 33. szám
Az állatok szállításával és kiállítási részvételével kapcsolatos állatorvosi előírásokról A gyakorlati tapasztalatok arra késztetnek bennünket, hogy ismételten és behatóan foglalkozzunk az állatok kiállításokon és árverési vásárokon való részvételére, a keltetési tojások, a gazdasági apró állatok és a postagalambok szállítására vonatkozó új állatorvosi, vagy ha ágy tetszik állategészségügyi előírásokkal. az Állatok szAllItäsAval KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL Az összes dísz- és gazdasági állatok fertőző betegségek elleni védelmét szolgálják azok az állatorvosi előírások, amelyek meghatározzák, hogy a kiállításokra, tenyészállat elvezetésekre, aukciós vásárokra, versenyekre, vetélkedőkre és vizsgákra szállított állatoknak érvényes állatorvosi bizonyítványnyal kell rendelkezniük, amelyben fel van tüntetve az állatok származási helyének fértőzöttségi helyzete, az állatok egészségi állapota és az egészségvédelem szempontjából fontos egyéb adatok. Az igazolványon mindig külön fel kell tüntetni az érvényesség időtartamát. A tulajdonos lakóhelyéről más községbő, esetleg más járásbeli szocialista szektorba áthelyezett haszon- és tenyészbaromfiakat el kell látni olyan állatorvosi bizonyítvánnyal, amely bizonyítja, hogy a baromfiak egészségesek és a baromfiakra átvihető veszélyes betegségektől mentes helyről, illetve helyekről származnak. Az igazolványban továbbá azt is feltüntetik, hogy a baromfi ellenálló az álpestisnek és a fertőzési helyzettől függően a további, ökonómiailag jelentős fertőzésekkel szemben. A nemileg érett kaparóbaromfiak és a pulykák esetében azt is feltüntetik, hogy a szállított állatok nem szenvednek tífuszban (fehér hasmenésben) és gümőkórban, illetve azt, hogy a vízibaromfi paratífusz-fertőzéstől mentes. A baromfitífuszfertőzöttség megállapítására vonatkozó vizsgálatok eredményei legföljebb 2—7 naposak, a baromfigümőkór-vizsgálatok eredményei pedig legtöbb 14 naposak lehetnek a szállítás megkezdésekor. A baromfiak átbelyezhetőségének további feltétele az arról szóló igazolás, mi szerint a szállítást megelőző három napban elvégzett klinikai vizsgálatok során nem észlelték az állatokon semmilyen fertőző betegség tüneteit. Növendékbaromfit csak a célnak tökéletesen megfelelő, kimutathatóan rendesen fertőtlenített és olyan közlekedési eszközökkel szabad szállítani, amelyek megfelelőén fel vannak szereivé ahoz, hogy védelmet ■yájtsanak az állatoknak a légárammal, a megfázással vagy a túlzott felhevüléssel szemben. az Állatok kiállításon VALŰ RÉSZVÉTELÉRŐL A kisállattenyésztői tevékenység kicsúcsosodása a kiállításokon, versenyeken és jegyéb tenyésztői rendezvényeken való részvétel. Ilyenkor általában a legkiválóbb tenyészállatokat összpontosítják. Az állatok összpontosítása, kezelésé és a szokatlan környezet, esetenként az egészségi állapotra is károsan ható stresszel válthat ki az állatoknál, sőt még az addig rejmegfelelöen megkövetelik a baromfiak védőoltásban részesítését. Továbbá feladatul adják a kiállítási ketrecek hatásos fertőtlenítését, kiállítás előtti és utáni tüzetes tisztogatását, valamint a kiállítási terület állandó tisztántartását és fertőtlenítését. A kiállítási területen tilos a kiállításra be nőni nevezett állatokat tartani, vagy árusítani! A felügyelettel megbízott állatorvos számára lehetővé kell tenni, hogy már átvételkor tüzetesen megvizsgálja a kiállításra érkező állatokat. A beteggyanús és az olyan állatukat, tett lefolyású betegségek is váratlanul felüthetik a fejüket. Így bekövetkezhet annak veszélyé, hogy az egészséges állatok is megfertőződnek és a bemutatóról hazatérve behurcolják környezetükbe a kórt. Ezt a veszélyt előzi meg az állatorvosi felügyelet, amely az egyetemes állategészségügyi gondoskodás keretén belül mindent elkövet annak érdekében, hogy az összes nem kívánatos hatásnak elejét lehessen venni. Legkésőbb négy héttel az állatok kiállításra vagy más rendezvényre való összpontosítása előtt a rendező szervezet minden esetben köteles kikérni az illetékes nemzeti bizottság és a járási (városi) állategészségügyi intézménynek a kiállítás megtartására vonatkozó engedélyét. A kiadott állatorvosi feltételekben meghatározzák, hogy minden kiállításon szereplő állatot kötelezően el kell látni az egészségi állapotról és a származási hely kifogástalanságáról szóló állatorvosi bizonyítványnyal. Az egyes állatféléknek és a fertőzöttségi állapotoknak amelyek nem rendelkeznek az előírt és szigorúan megkövetelt állatorvosi bizonylatokkal (bizonyítvány, védőoltásról szóló igazolás), nem engedik bevinni a kiállítás területére és azonnal visszaküldik a fegyelmezetlen tenyésztőnek. Persze, nem csak a kiállításra küldött baromfinak, hanem az aukciós tenyészállat-vásárokra érkezőknek is rendelkezniük kell olyan állatorvosi bizonyítvánnyal, amely igazolja, hogy az állat egészséges és maga is a kaparó- és vízibaromfiakra áthurcolbató betegségektől mentes vidékről, környezetből származik. KELTETÉSI TOjASOK SZÁLLÍTÁSA A keltető üzemekbe szállított köttetési tojásoknak feltétlenül az illetékes bizottság által elismert tenyészetekből kell származniuk. A tenyészet egészségi állapotáról szóló állatorvosi bizonyítványt a keltető üzem kéri ki a keltetési tojások átvétele előtt. A tojásoknak minden esetFürödnek • kacséit. (Andriskin ). felvétele) ben tisztáknak kell lenniük, sőt a vízibaromfitól nyert tojásokat az állatorvosi szolgálat utasításainak megfelelően még fertőtleníteni is kel). POSTAGALAMBOK SZÄLLÍTASA Postagalambokat edzésre vagy kiállításra speciálisan galambszállításhoz átalaktíott tehergépkocsin vagy szállító kosarakban lehet szállítani. Tekintettel arra, hogy éppen a postagalamboknál gyakori a torokgyík előfordulása, a különféle védőanyagokkal beoltott galamboknak szállítás közben nem szabadna érintkezniük a védőoltásban nem részesített állatokkal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az említett követelmény be nem tartása nagyban elősegíti a torokgyík terjedését, amely betegség az utóbbi években sok kellemetlenséget és felesleges gondot okozott a tenyésztőknek. szAllítú lAdAk, VESZTEGZÄR A kaparó- és vízibaromfit áthelyezéskor olyan speciális szállító ládákban helyezzük el, amelynek méretei megfelelnek a szállított baromfiféléknek és az állatok számának. Egy ládában csak annyi állatot szabad elhelyezni, amennyi ülve kényelmesen elfér egymás mellett a láda fenekén. A vesztegzárral kapcsolatban meg kelt jegyezni, hogy a tapasztalt és szakmailag fejlett tenyésztők számára magától értetődő dolog, hogy minden áthelyezés után — főleg a vásárlást vagy a kiállításról történő visszaérkezést követően — vesztegzár alá, tehát a többi állattól elkülönítve kell elhelyezni az állatokat. Sok-sok esetleges kellemetlen meglepetéstős és bosszúságtól óvja meg ezzel magát a körültekintő tenyésztő. Nem ritkaság ugyanis, hogy a különféle rendezvényekről visszatérő vagy vásárolt állatok azonnal fel nem fedezhető fertőző betegségeket hoznak magukkal, s ha azonnal érintkezésbe kerülnének a többi állattal, bizony akadna tennivalója a tenyésztőnek, hogy megmentse állományát a pusztulástól. Végezetül még annyit: állategészségügyi szempontból igen fontos, hogy a különféle szállítási kellékeket, az etetőket és az itató edényeket is minden felhasználás után rendesen megtisztítsuk és fertőtlenítsük. A fertőtlenítéshez 3 százalékos meleg kloramin- vagy lúgoldatot használhatunk. Ugyanúgy gondolni kell a közlekedési eszközök tüzetes tisztogatására és fertőtlenítésére is. (A „Záhradkár chováte!“ nyomán) Szüret előtt a szőlőben és gyümölcsösben ^Augusztus a szőlő fejlödésében már a szüret előtti Időszak. A hajtások, a lombozat teljesen kifejlődött, a tűrtök és a bogyók elérték a fajtára jellemző nagyságot. A hónap második felétől már a színeződés és a cukorképzés időszaka következik. Sokan úgy vélekednek, hogy ebben az Időben nincs szükség a növényvédelemre, hiszen a szőlő már ellenáll az esetleges fertőzéseknek. Sajnos, ez nem mindig így alakul. Példa rá az elmúlt esztendő, amikor a tartós szárazság után augusztus végén és szeptember első napjaiban kiadós csapadék hullott és a már érésben levő szőlőbogyók a hirtelen csapadékfelvétel következtében megrepedeztek. Főleg a vékonyhéjú fajták (pl. a Müller, az Ezerjó, a Leányka stb.) ezután a szürkepénész olyan erősen fertőzött, hogy sok helyen szinte napok alatt letarolta a már érésben levő termést. A tanulság ebből az, hogy még augusztusban is résen kell lenni a kertészeknek! Mindenekelőtt ismerni kell a gombabetegség fellépését. A szürkepenész gombája a megsérült, vagy esőtől felrepedt bogyókon kezdheti meg kártételét. Elsősorban a mélyebb fekvésű helyeken, de tartősabb kora őszi esők után mindenütt felléphet. Különösen a vékonyhéjú és tömött fürtű fajtákon terjed gyorsan, néha annyira, hogy az egész termés szinte napok alatt rothadni kezd. A megtámadott bogyókon szürkésbarna, penészes bevonat jelenik meg és erősebb rothadás folytán az jogász fürt szőrösnek tűnik. A rothadt bogyók később összeszáradnak. Párás, ködös idő esetén az is megtörténhet, hogy a fertőzött fürtök léhullanak a földre és a bogyók szétfolynak. A szürkepenész kártételét megelőzheti a fakórothadás, anieiy a szőlő minden zöld részét megtámadhatja, de kárt inkább csak a fürtökben okoz. Leginkább jégverés után lép fel és a megsérült részeken keresztül fertőz, amikor a már kifejlett, vagy érésben levő bogyókban komoly pusztítást végez. A bogyók fertőzése a kocsányből kiindulva kezdődik és rajtuk különböző színű körkörös övék alakulnak ki. Később aztán a megtámadott bogyók héja a fehér. fajtánál fakóra, kávébarnára, a kék fajtákon pedig vörösbarnára színeződik, és a bogyók száraz időbén megfeketedve összezsugorodnak. HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A KARTÉTEL ELLEN? Szürkepenész ellen már virágzás kezdetétől kell védekezni. Közvetlenül a virágzás előtt vagy utána, majd fürtzáródáskor Fundazol, vagy Topsin készítmény 0,10 %-os oldatával permetezzünk. Ahol Ez a kezelés bármely oknál fogva élmaradt, ott még megbízható védelmet nyújt a bogyók színeződése és puhulása idején alkalmazott fürtmosás (0,12 %-os Fundazol vagy Topsin). Hasonlóan jó anyag az Euparen is, amelyet 0,2 %-os töménységben kell alkalmazni. Ez tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egyes fajtákat — érési sorrendben — még augusztus második felében, sőt a későn érőket (pl. az Olaszrizling) még szeptember elején is nagyon fontos permetezni a fenti anyagok valamelyikével. A fakórothadás megelőzésére jégverés után azonnal permetezzünk Dithane M 45-ös (0,3 %), vagy Perözin 75 (0,4 %) készítménnyel a fenti anyagok valamelyikének hozzáadásával. Fontos betegség-megelőző éljárás még az is, hogy augusztusban a fürtöket szabaddá, légjárhatóvá tesszük úgy, hogy közvetiénül a fürtök körül levő lévélzetet eltávolítjuk. Ezt a munkát óvatosan végezzük, nehogy túl sok levelet távolítsunk él és túlságosan csökkentsük az asszimilációs felületet. HARC A LISZTHARMAT ELLEN A gomba a levelekén, a hajtásokon és a fürtökön telepszik meg. Ha a fertőzött részeket nagyítóval vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a gombafonatok sűrű, szürkésfehér bévonatot alkotnak. A gomba nem hatol a növény szöveteinek belsejébe, 'ezért könnyen letörölhető és a fertőzött rész erős penész-szagot áraszt. A fertőzéshez és a betegség terjedéséhez melegre van szükség, ezért a fertőzés gyakran augusztusban tetőz. Felismerhető tünetei: a fertőzött levelek kanalasan meggörbülnek, bepödrődnek. A fertőzött bogyók héja felreped és a bogyóból a magvak a felszínre kerülnek. A betegség foltokban terjed és rendszerint évről-évre ugyanazon a helyen pusztít. Az egyes szőlőfajták fogékonysága között jelentős különbség van. Az erős vegetációjú, sok hajtást nevelő tőkéken (Leányka, Burgundi-fajták stb.) gyakrabban károsít a lisztharmat. Legbiztosabb a megelőző védekezés, ezért ha peronoszpóra ellen permetezünk, minden alkalommal keverjünk a permetlébe kéntartalmú, vagy más liSztharmat ellen védő anyagokat (Sulikol, Thiovit, Polsulkol, Fundazol stb.). Erős fertőzés esetén kénporral porozunk, vagy a Karathane 0,15 %-os oldatával permetezünk. Megelőző védekezés a fürtök szellőssé, szabaddá tétele. Nem szabad megfeledkezni az ű) telepítésű fiatal szőlőkről sem. Itt a gombabétegségek elleni védekezést egész augusztusban, de még szeptember első felében is folytatjuk, mert a fiatal hajtásokat a peronoszpóra és a lisztharmat ebbén a'z időben is károsíthatja. A GYÜMÖLCSÖSBEN az őszi-téli alma- és körtefajtákat kell védeni a kártevőktől. Az idei rendkívül száraz és meleg időjárás nagyon kedvezett a kártevők elszaporodásának. Ezért ajánlatos augusztusban is egy-két pérmetezéssel védekezni a gombabetegségék és kártevők ellen. Az almamoly már régóta až almafák legnagyobb kártevője. Ha tavasszal csak felületesen védekeztünk ellene, második nemzedéke késő őszig károsít Hernyója a gyümölcsben járatokat képez és ezzel, valamint ürülékével a gyümölcsöt értéktelenné teszi. Egy hernyó több gyümölcsöt is károsíthat és ha nem védekezünk hathatósan, a férgek a termés nagy részét tönkre tehetik. A fertőzött gyümölcs nem tárolható és fogyasztásra sem alkalmas. Védekezésre a kontakt hatású készítmények (pl. a 0,2—0,3 %-os Metation) vagy a felszívódó hatású Ultracid (0,1 %) oldatával történjen. Az őszi levélmoly második nemzedéke is augusztusban jelenik meg és a lombozatot károsítja. Legnagyobb pusztítást az almafákon végez. Kedvező időjárás esetén a harmadik nemzedéke Is károsít. A pókhálós almamoly a körtét és almát' egyaránt károsítja. A levelet a csúcstól rágják, a megtámadott levelek megvörösödnek, megbámulnák és elszáradnak. Ezáltal csökken az asszimilációs felület, és száraz időjárás esetén, mint az idén is, totális pusztítást végez gyümölcsfáinkon. A védekezés itt is hasonló,mint az almamolynál. A gombabetégségük közül legnagyobb' kárt tesz a varasodás és a monília. A varasodás a lombozatot és a gyümölcsöt is megtámadja. Erős fertőzés esetén a levélzet nagy részé elszárad, lehull, ezáltal az asszimiláció csökken és a gyümölcs idő előtt lehullik. Védekezés: rendszeres permetezés a Dithane M 45 0,2—0,3 %-os, vagy a Pérozin 0,4 %-os, esetleg a rézré nem érzékeny fajtáknál a Kuprikol 0,5 %-os oldatával. A lehullott leveleket szedjük össze és égessük el! A moníliás rothadás főleg az alma- és körtefák betegségé. A gomba azonban a cseresznyét, meggyet, szilvát stb. Is megtámadja. Mindenekelőtt a gyümölcsöt károsítja. A gyümölcsön a tenyészidőben vagy a raktározás folyamán rothadást vált ki. A gyümölcs a fertőzés helyén megbámul, felületén rövid Időn belül apró penészpárnák keletkeznek. A penészpárnák színe kezdetben fehér, később sárga, majd barna lesz. A fertőzött gyümölcs egy része a fán marad, mumifikálődik és a további időszakban a fertőzés forrásait képezi. A gomba a raktárakban feketerothadást vált ki; itt a rothadt alma felülete fényesen fekete színű, húsa barna, vagy barnásfekete. A gomba a darazsak szívása és egyéb rovarok által okozott sérüléseken keresztül fertőzi meg a gyümölcsöt. Ez a betegség nagy károkat okoz az elhanyagolt, hiányosan kezelt gyümölcsösökben és a rosszul fertőtlenített raktárakban. A védekezés inkább csak a megelőz z5 intézkedésekre szorítkozik. Fontos a beteg gyümölcs leszedése és szüret után a fán maj radt gyümölcsmúmiák eltávolf* tása, elégetései Varga József A körtefák gazdag termést ígérnek, nem árt, ha fokozott figyelmet szentelünk a kártevőkkel és betegségekkel szembeni védelmükre. Foto: —bor
