Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-08-21 / 33. szám
Sokfél« gyümölcsöt száríthatunk. d« elsősorban az |ön számításba, amiből a legtöbb áll rendelkezésünkre: cseresznye, meggy, áfonya, nyári körte, alma, szilva, bodzabogyó, csipkebogyó stb. Jól. de nem túlérett gyümölcsöt választunk, átváló gátjuk, az ehetetlen részeket eltávolítjuk. Az almát és körtét meghámozzuk, felszeleteljük, a magházat kivágjuk. Az almát szeletekre, a körtét félbe vágva, a kisebb gyümölcsöket egészben szárítjuk. A hámozott gyümölcsöt citromsavas vízbe (1 liter vízhez 1 gramm citromsavat adunk) mártjuk. Szilvát és ringlót egészben szárítunk, csak akkor vágjuk ketté és magozzuk ki, ha feltételezzük, hogy férges a gyümölcs. Az ilyen gyümölcsöt hagyjuk gyorsan megszáradni, mert rothadni kezd. A sütőben ne legyen túl meleg, mert a gyümölcs megrepedezik, elfolyik a leve és nem lesz ízletes. Ne szárítsuk ki telSzárítsunk gyümölcsöt jesen a gyümölcsöt) Akkor kapunk ízletes végterméket, ha a szárítás végén a gyümölcsök félkemények,' belsejük kenőcsös. A meggyet és a cseresznyét előbb hagyjuk megfonnyadni, utána kimagozzuk és szárítjuk, majd megforgatjuk cukorban. Mazsolaszőlő helyett, tésztafélék ízesítésére is felhasználhatjuk. A gyümölcsöt drótszövetből készült tálcán szárítjuk. A tálcára tiszta fehér szövetet teszünk, hogy a gyümölcs még ne feketedjen a fémtől. A sütőben a szárítás kezdetekor 20 fok körüli meleg legyen; később, amikor a gyümölcs mór kezd beszáradni, 50, majd 70 C fokra növeljük a hőmérsékletet. A szárítás vége felé ismét mértékletesre csökkentjük a hőmérsékletet. A sütő ajtaját teljesen vagy legalább részben tartsuk nyitva, hogy a felszabaduló vízgőz eltávozhasson. A száradó gyümölcsből víz párolog el, a termések kissé összeesnek, sötétebb színt kapnak. Helyes szárítás után a gyümölcs húsa rugalmas, de nyomásra nem enged levet. A szilvában szabadon kell mozogni a magnak. Szárítás utón ajánlatos körülbelül egy hétig száraz, szellős, pormentes helyiségben pihentetni a gyümölcsöt. Utána — lehetőleg üvegpoharakban, bádogdobozokban vagy vászon tasakokban — tároljuk a szárított gyümölcsöt. Hogyan hasznosítsuk? Citromleves vízbe áztatva kumpótol készíthetünk belőle, porcukorral meghintve a kandirozott (cukorral tartósított) gyümölcsök pótlására használhatjuk tésztafélék ízesítéséhez, különféle tésztaféleségeket és pudingokat díszíthetünk velük. Ezen kívül főzhetünk belőlük levest, készíthetünk különfélő koktélokat, gyümölcssalátákat, főleg a gyermekek által kedvelt gyümölcsös gombócokat, de változatossá tehetjük velük az ugyancsak gyermekeknek készített túrós kenőst vagy tejből készült krémeket is. (Náš domov| MEGALAKULT AZ ÜJ ZELANDI ÉS KALIFORNIAI NVULAKAT TENYÉSZTŐK KLUBJA A nyúlhústermelés fejlesztéséért Szlovákiában a legtöbb vágónyulat a Dunajská Streda-i, komárnoi, Nővé Zámky-i, levicei és a nitrai járásban produkálják. A kisállattenyésztők érdeklődésének középpontjában az új-zélandi és a kaliforniai nyulak állnak. A nitrai Állattenyésztési Kutató Intézet és az ugyancsak nitrai Branko Közös Szövetkezeti Vállalat ezidáig is nagy gondot fordított a nevezett nyúlfajták tenyésztésének fejlésztésére, ám ennek ellenére nagyon hiányzott a tenyésztők közvetlen irányítását, tömörítését szolgáló intézmény. Ebből kiindulva a Szlovákiai Kisállattőnyésztők Szövetsége ez év júniusában életre hívta az újzélandi és kaliforniai nyulakat tenyésztők szakosított klubját. Az újonnan alakult klub székhelye Levicén van, elnöke Andacký ján (Cab, nitrai járás), titkára Ulrych Jozef (Levice) lett, it szakosított klub fő küldetése népszerűsíteni és a legújabb tudományos-gyakorlati ismeretek alapján minőségileg javítani a nevezett nyúlfajták tenyésztését, elősegíteni a tenyésztői tapasztalatok kölcsönös kicserélését és szakosított kiállításokat rendezői. A klub és a lelkes tenyésztők ezirányú igyekezetét a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Központi Bizottsága, valamint az Állattenyésztési Kutató Intézet messzemenően támogatja, hiszen a célkitűzés összhangban van az állattőnyésztés hazai és a külföldi piacon egyre keresettebb diétás hús termelésének távlati fejlesztési elképzeléseivel. V a c u 1 a F. Oj-zélandi fehér nyúl. (Foto: Fiáéra Karol, AKI, Nitra)' ^S/4rWWWW4^V4»W/WWVWWWW4A^/t Tájékoztató-+■ A Gyümölcsészek ős Kískertészkédők Szlovákiai Szövetsége a Kertészeti Szolgáltatások vállalatain keresztül a múlt évben összesen 11 millió 739 ezer. korona értékben biztosított tagjai részére különféle kertészeti kellékeket. A többi között 35 ezer mázsa műtrágyát, 11 ezer mázsa tőzégtrágyát, 1 millió 342 ezer korona értékű vegyi készítményt, több mint 68 ezer darab szőlőoltványt, csaknem 82,4 ezer gyümölcsfát és bokrot, 103 ezer 214 díszcserjét, négygzer szamóca palántát, továbbá egyéb különféle magvakat ős ültetőanyagokat kaptak a szervezetbe tömörülő kiskertészkedők. фА kiskertészkedők 1975-ben is jelentős mértékben hozzájárultak a zöldség- és gyümölcsellátás javításához. Összesen 29 millió 562 ezer korona értékű terméket értékesítettek a Szövetségen keresztül. Zöldségnövényekből volt a legnagyobb a kínálat, ebből 25,4 ezer mázsát adtak él kiskertészkedőink. Fűszerpaprikából 8,6 ezer, gyümölcsből több mint 18 ezer, majoránnából pedig 23 mázsa került értékesítésre. Ezen kívül csaknem 30 ezer liter bort is felvásároltak tőlük a Kertészeti Szolgáltatások vállalatai. В A kiskertészkedők eddigi eredményeiből már sok községben okultak a szervezeti élettől vonakodók. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy állandóan bővül a Szövetség tagjainak népes tábora. Sokhelyütt most alakulnak az új alapszervezetek. Ezúttal a legfiatalabbakat, az év első felében alakult helyi szervőzeteket üdvözöljük a Szövetség kötelékében. Ezek: az ondrejovcei, a holiči „Hrubá Lúka“ és „Paseky“, a Brezová pod Bradlom-i, a breznoi „Cachovo“, a Banská Byslrica-i 15. számú „Suchá Dolina“, a Tatramat mellett működő popradi alapszervezet, a Trhové Mýto-i, a Drženice—Kmefovce-i, a farnái, a prievidzai „Sad Hôrka“, a Železná Breznica-í, a závadai, vavrečkai, Hajná Nová Ves-i, az urmincei, Bratislava—jarovcei, Lopušné Pažite-i, krtovcei, Hronské Košihy-i, Trebišov—Orieš ky-i, turzovkai, Malé Ripüany-i, abrahámi, jesticei, čičovi, devičanyi, suchohradi, a Štúrovo— hegyfaroki. Vyšná Vôfa-i, nededzai, Malá nad Hronom-i, Rimavské Zaluúany-i, Trenčianske Bohuslavicé-i, a príbelai, man kovcei, bohdanovcei, Maňa— Osada-i, zalabai, a myjavai „Priečne“ kerttelép, a Žilina — Lúčky-i, a žemliarei, a Prešov —Šidlovéc-i, Prešov—Pod Skalkou-i, az Oravský Biely Potok-í, a gajaryi, a bardejovi „Na Kíre“ elnevezésű és végül a Vefké Túrovce-i helyi szervezet. A kezdeti problémák mielőbbi megoldásához és a további munkához sok sikert kívánunk az új útra lépőknek! —bor Kaliforniai nyák ÍÄ szerző felv.I 1 Az éjszakai Esőzéstől még minden csuromvizes volt, de a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) határban a szorgoskezű asszonyok ütemesen hajlongtak, szedték az uborkát. Valami meglepett. Amíg a szomszédos zellértáblán alig láttam gyomot, az uborkában jókorára megnőtt paraj, s más giz-gaz magaslott, amelytől nemcsak a csizmaszárak, de a szoknyák, köpönyegek is lucskosak voltak. — Talán brigádosok kapálták az uborkafüidet? — kérdeztem az asszonyoktól. Néma hallgatás volt a válasz, majd jósokára az egyikük meg szóla lt. — Azt hiszem mi vagyunk a bűnösök, ismerte el egyikük. Vagy inkább a késő, de jól jött eső, amely táplálta a gazfélé két. De most fontosabb a szédés, igaz kapálni aligha lehetne. — Van elég munkáskéz a kertészetben? — Vagyunk, míg bírjuk. Nem tudom mi lesz, ha kidőlünk. — Talán majd a fiatalok .. г — Azok kényelmesebb munkára vágynak. A városban meg akad sokféle lehetőség. S talán jobban is keresnek az üzemekben, irodákban. — S maguk mennyire jönnek ki naponta? — Kérdezze meg a kertészt. Ott van az elnökkel a ládáknál. A fekete földön csúszkálva értem a ládák birodalmába. Valóban, Uličný Ivan mérnök, az efsz elnöke ott beszélgetett Hurák Béla kertésszel. Tőlük tundtam meg, hogy a kertészetük 40 hektáros és sokféle zöldséget termesztenek a város ellátása céljából. — Nem lehetne bővíteni a kertészetet, hiszen konzervgyár is van a járás székhelyén? — érdeklődtem az elnöktől. — A 3100 hektáros gazdaságban aránylag kevés az öntözési ben megkezdik' az alapok ásását. — Ez azt jelenti, hogy még kevesebb lesz a zöldség? — Ilyen megfelelő földet aligha találunk. De azért nem szeretnénk csökkenteni a zöldségtermesztést. Az elképzelések lehetőség és a kertészetnek való föld is, mert a határunk jelentős része igazi dimbes-dombos gömöri táj. Persze számunkra az a legszomorúbb, hogy a zöldséglérmesztésnek kiválóan megfelelő földeken gépgyár építését tervezik, s több mint valószínű, hogy már a jövő évszerint jövőre tíz hektáros területen „fóliavárost“ létesítünk, vagyis a zöldségfélék jelentős részét fólia alatt termesztjük. Ez több primőrárút jelent majd, paprikából, uborkából és más zöldségfélékből. — Van már tapasztalatuk a fólia alatti termesztésben? — Körülnéztünk Jó néhány mezőgazdasági üzemben — válaszolta a kertész —, emellett néhány árnyi területen mi is ki sérléteztünk. Azt hiszem, ha másutt bevált, nálunk Is gazda ságos lesz a korszerűbb zöld ségtermesztés. Közben megérkeztek a zöldségfelvásárló és ellátó vállalat képviselői is, akik eléggé borúlátóan beszéltek a járás ellátásáról. — Meg kell mondanunk őszintén, nem tudtuk kielégíteni a vásárlók igényeit. — vallották. Minden bizonnyal az aszályos tavaszutó, nyár szintén oka a rossz zöldségéllátásnak. De nem lehőt mindent az időjárásra kenni. Azt hiszem, a járás déli részében lévő mezőgazdasági üzemekben kevés zöldségét termesztenek. De a fólia alatti zöldségtermesztési lehetőségét sem használják ki, hasonlóan mint a nyugat-szlovákiai kerületben. Csak elvétve látni fóliasátrakat a kertekben és kertészetekben. Ennék igazolója, hogy a járás székhelyén is csak jövőré tervézik a fólia alatti zöldségtermesztést. Igaz, „jobb későn, mint soha“. De az is tény, hogy a zöldségféle napi szükséglet, s elsősorban a mező gazdasági nagyüzemekben kell mindent megtenni, hogy kielégítsék a vásárlók és a feldolgozó üzemek igényeit.''Semélhető, hogy az idei év negatív tanulságaiból levonják a következtetést s több vitamlndűs zöldségfélét termesztenek a rimaszombati járásban. TÓTH DEZSŐ Uličný mérnök, az efsz elnöke beszélget a jövő elképzelő- A kertészetben tevékenykedő asszonyok mindent elkövetnek, sérül, a veterán kertésszeL hogy minél több zöldség kerüljön a dolgozók asztalára. (A szerző felvételei^
