Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-08-14 / 32. szám
197B. augusztus 14. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Gyorsítsuk meg az öntözést! lÉSSlÉi Az időjárás mintha vizsgáztatná mezőgazdászainkat. A növényi kultúrák fejlődése a legtöbb esetben nem kielégítő, ezért minden intézkedést a szárazság okozta károk mérséklésére kell felhasználni. Az időjárás viszonytagságai bonyolulttá teszik és fékezik a jobb hozamok eléréséért folyó mindennapos harcot. Már a tenyészidő kezdetén mintegy 25—30 százalékkal volt kevesebb a talaj nedvességtartalma, mint a többéves átlag. A csapadékhiány júniusban még tovább növekedett és később elérte a 80—100 millimétert, amit a 30 fok Celsius feletti trópikus hőség még tovább növelt. A Bratislavai Ontözőgazdasági Kutatóintézet számításai szerint a múlt három hét folyamán a növényi kultúrák fiziológiai vízigénye 100— 120 mm között ingadozott, ami naponta 5 mm-nek vagy még ennél is többnek felelt meg. Ez is azt mutatja, hogy minden körzetben, minden növénynél, a vízzel jól gazdálkodó talajok esetében is az öntözés nemcsak időszerű, hanem nagyon sürgető feladat! Annak ellenére, hogy ismerjük a kedvezőtlen helyzetet, már többéves eredményeink vannak nemcsak a kutatásban. hanem a gyakorlatban is, mégsem lehetünk elégedettek az öntözőrendszerek és berendezések kihasználásával. július közepéig több mint 100 ezer hektár területet öntöztünk meg, ami alig éri el a létrehozott öntözőrendszerek és berendezések egyszeri kapacitását! Tehát itt még óriási tartalékaink vannak. Viszonylag sok az olyan mezőgazdasági üzem, ahol az öntözés adta lehetőségek kihasználása jóval kisebb, mint elvárnánk (Záhorie, Levice és Piešťany környéke). Ezzel szemben például a tešedíkovoi (peredi), a trebaticei és a šoporňai szövetkezetben az öntözőberendezéseket nyújtott és vasárnapi műszakokban is használják, sőt az éjjeli öntözést is sikerrel akalmazzák. Minden berendezésnél ügyelni kell az állandó üzemeltetésre, a maximális kihasználásra. Elsősorban össztársadalmi érdekről van szó és ezt kell szem előtt tartani! MI A TEENDŐ? A munkaszervezés tékintetében mind a jmi-on. mind pedig a mező« ' V'* -Á'-rfrít'„ »V ^ * йЁШ A szivattyúállomások megszakítás nélkül üzemelnek. gazdasági üzemekben naponta értékelni kell a helyzetet és az éjjeli diszpécsinggel karöltve olyan intézkedéseket kell foganatosítani, melyek az önötzőberendezések lehető legjobb kihasználását eredményezik. Figyeljük az egyes öntöző rendszerek kihasználását és az esetleges hibákat előzzük meg. Az öntözési munkálatokba kapcsoljuk be az ifjúságot. Fordítsunk figyelmet a terimés takarmányok termesztésére. Másodvetéseket mindjárt a gabonafélék, őszi keverékek betakarítása után vessünk. Elsősorban káposztaféléket, főleg takarmánykáposztát, repcét, mustárt vagy a kukorica, napraforgó, borsó, szudáni fű, köles, cirok és a moher kombinációit. Tarlóveteményekből kedvező időjárás esetén 300—400 mázsás hektáronkénti termést is elérhetünk. Abban az esetben, ha a meleg időjárás tovább tart, a siker érdekében feltétlenül számolni kell 2X40 mm vízmennyiség kijuttatásával. Az első adagot ajánlatos mindjárt a vetés után kijuttatni. Az évelő takarmányok öntözése kéthetenként esedékes, átlagosan 35 mm-es vízmennyiséggel. Hasonlóan kell öntözni a cukorrépát is. Figyelmet kell fordítani a kukorica öntözésére, főleg a sávos berendezések alkalmazásával. REAGÁLNAK A FELHÍVÁSRA Az öntöző rendszerekké! és berendezésekkel rendelkező mezőgazdasági üzemek többségében megértették a helyzet súlyosságát. Például a tešedí kovoi szövetkezetben az öntözés napi teljesítménye eléri a 120 hektárt. Év elejétől már több mint 2800 hektárt öntöztek és nemrég kezdték meg a lucerna harmadik kaszálásának betakarítását. A 390 hektár cukorrépa állandóan öntözés alatt van és előreláthatólag jó termés ígérkezik. Napjainkban a kukoricát (400 hektár) és a tarlóveteményeket öntözik. A szövetkezetben annak ellenére, hogy biztosították a takarmányalapot, tovább folytatják a takarmánynövények termesztését és betakarítását. Ebben nyilvánul meg tulajdonképpen az öntözés össztársadalmi jelentősége. A cukorrépatermesztésben jól hasznosíthatók a PP—67-es típusú, sávos öntözőberendezések. (A szerző felvétele^ fiz ökonómiai kutatás segíti a gyakorlatot Minden ágazatban, kutatóintézetben, termelő gazdasági egységben és vállalatban határozottabban kell érvényesíteni a tudományos-műszaki fejlődést, következetesebben kell irányítani a kutató- és fejlesztőmunkát, s gyorsabban kell kihasználni a hazai és külföldi tudományos-műszat./ ismeretekét... (A CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelveiből.) A szakosított, mezőgazdasági jellegű kutatóintézetekben a kutatás eredményeinek konkrét formái vannak. Ezekét rendszerint közvetlenül a mezőgazdasági gyakorlatban hasznosítjuk. Eltérő a helyzet a mezőgazdasági ökonómia kutatása tekintetében, mert ezeknek jelentősége nem anyagi jellegű és szervezésileg az irányító és döntő folyamatokhoz kapcsolódnak. Ilyen ökonómiai kutatások általában elemzéseket, tanulmányokat és az ökonómiai irányítási rendszerek kidolgozásával kapcsolatos munkálatokat ölelik fel. Ezenkívül javaslatokat és módszereket dolgozunk ki a szervezés és az irányítás tökéletesítése céljából. A Bratislavai Mezőgazdasági és Élelmezésügyi ökonómia Kutatóintézet is, — mint hívatásos intézmény az ökonómia, a szervezés, az irányítás és a szociális-ökonómiai viszonyok tekintetében —, fokozatosan és sikerrel oldja meg a kutatási feladatokat. Feladataink olyan témakörűek, melyek eredményeit a gyakorlatban, a központi irányítás szférájában és ennek középső fokozatain, vagy közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben a kooperációs és integrációs kapcsolatban hatékonyan felhasználhatják. Az ökonómiai kutatások eredményei javaslatok formájában a központi szervekhez, elemzések formájában pedig az irányító szervekhez kerülnék. Foglalkozunk a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca módszertani javaslatainak a kidolgozásával és ezek koncepciós vázlatainak indoklásával. Így például kidolgoztuk a kooperációs csoportosulások megalakításának komplex alapelvéit, a társult szövetkezetek szakágazati Irányítása rendszere bevezetését elősegítő elveket, a belüzemi önelszámolási rendszer (hozrascsot) alapelveit, a főbb mezőgazdasági növényi kultúrák körzetesítését, a növénytermesztés és az állattenyésztés termelési előfeltételeinek értékelését, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók komplex gondoskodási programja módszertani alapelveit stb. Az ökonómiai kutatás úgy is ségíti. mezőgazdaságunkat, hogy a kutatóintézet dolgozói részt vettek például az efsz-ek mintaalapszabálya kidolgozásában, a mezőgazdasággal kapcsolatos párt és állami dokumentumok előkészítésében, a társult mezőgazdasági üzemek és kooperációs csoportosulások szervezésének és irányításának, a mezőgazdasági adórendszer és a különbözeti földjáradék; valamint a mezőgazdaság irányításához feltétlenül szükséges ökonómiai ösztönzők módosításának a kidolgozásában stb. A mezőgazdasági ökonómiai kutatásnak közvetlen kapcsolata van az üzemi gyakorlattal mind a kutatások előkészítése, mind pedig ezek megvalósítása tekintetében. A kutatásban résztvevő kollektívák ugyanis állandó kapcsolatban vannak a kiválasztott mezőgazdasági üzemek vezetőivel. 5 kölcsönös kapcsolatok főleg a kutatás befejezési időszakában válnak Intenzívebbé, mert ezek jelentős része a szövetkezeteket, állami gazdaságokat, közös mezőgazdasági üzemeket és a kooperációt alkalmazó üzemeket érinti. Az intézet dolgozói az említett üzemeket gyakran látogatják, mert csak így érhető el a kutatás tekintetében a teljés megértés, az előzékenység és az aktív együttműködés. A kutatóintézet a múlt évben kidolgozta például a Dvory nad Žitavou-i (udvardi) AURÖRA szövetkezet munkakollektívájának szocális-fejlődési tervét, értékelte a topofníkyl (nyárasdi) szövetkezetben és a Nyugat-szlovákiai Sörgyárak, nemzeti vállalat hurbanovoi (ógyallai) üzemébSn a dolgozókról való komplex gondoskodást, felméréseket végzett a Nové Zámky-i (érsekújvári) járás társult mezőgazdasági üzemeiben, rendszeres módszertani és tanácsadói szolgálattal segítette és segíti a galantai járás mezőgazdasági kooperációjának a megvalósítását és kidolgozta a Rimavská Sobota-1 (rimaszombati) járás társult szövetkezetei számára a szakágazati szervezés és irányítás alapelveit stb. A mezőgazdasági ökonómia kutatóintézete segítsége sokoldalú, ezért n5m volna helyes, ha nem említenénk még további tevékenységét. Például a múlt évben az intézet tudományos-kutató dolgozói a mezőgazdasági üzemek vezetőinek és a járási irányító szervek számára hetvenhat szakelőadást tartottak. Ezenkívül még ennél is több tanácsadáson, iskolázáson, beszélgetésen és más tanácsadói jellegű akción vettek részt. A kutatás eredményeinek a mezőgazdasági gyakorlatban történő felhasználása és széleskörű tájékoztatás érdekében módszertani segédanyagokat, kézikönyveket adunk ki a reszort keretében. Ezenkívül a tudományos és szaklapokban, valamint a napi sajtóban kivonatokat közlünk a befejezett kutatásokról. Vladimír Heribán, mérnök, a Bratislavai Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Ökonómia Kutatóintézetének vezető titkára. A šoporňai „Győzedelmes Február“ szövetkezetben 37 hektár öntözött legelőn 400 tehenet tartanak. A belterjes legelő — öntözéssel — megtermi az ezer mázsás zöldanyagot hektáronként! Legeltetéssel megtakarították a lucernának a felét, — mintegy 420 hektár termését. Jelenleg a kukorica, a szója és a terimés takarmányok öntözése van folyamatban. Rendelkezésükre áll két szovjet gyártmányú, Fregat típusú, széles skálájú, két öntözőberendezés. ami a seredi Niklovka n. v. gyártmánya és 65 sávos öntözőberendezés. Szintén elkezdték a lucerna harmadik kaszálásának a begyűjtését. Az előrejelzések azt mutatják, hogy ez a kaszálás is megadja a hektáronkénti 250 mázsa zöldanyagot. A gabonafélék és az őszi keverékeit után több mint 100 hektáron vetettek tarlókeveréket. A Hubicei Állami Gazdaságban mdr elérték a hatezredik hektár terület öntözését. Az öntözőberendezések fillandaón, megszakítás nélkül dolgoz* nak. Napjainkban a kapás- és a szán* tóföldi takarmánynövényeket öntözik. Az elmondottakból azt tapasztalhat* juk, hogy a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdászai az öntözőberendezések maximális kihasználására, s ezáltal a tervezett feladatok sikeres teljesítésére törekednek. Štefan Fojtík, mérnök, Bratislavai Űntözögazdasági Kutatóintézet ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\vň\\\\\\v\\v\\m\\\\\\\\\\\\\\V kS A növényeket védeni kell Nemrégiben ért véget Bratislavában az Incheba ’76 nemzetközi vegyipari vásár. Az európai szántóföldeken sok helyen a répa fejlődését gyomnövények akadályozzák. Ezek elvonják a növénytől a tápanyagot és így csökken a termés. A zöldségtermelők világszerte rettegnek a nematódáktól és a talajgombáktól, mert ezek rövid idő alatt megfertőzik a legjobb földet Is. A mezőgazdaságnak a világon mindenütt gondjai vannak, szerencsére gyakran találkozunk a SCHER1NG- növényvédőszerrel, amely e gondok nagy részétől megszabadít. Az Idei vegyipari vásáron — az egyik legnagyobb érdeklődést keltő — Dí-Trapex nefncsak a rovarok ellen használható, hanem a nematódák, a talajgombák, a talajlakó kártevők és a gyomnövények ellen Is. A nematódákra az jellemző, hogy átszúrják a gyökeret, bfehatolnak a növénybe és elszívják előle a tápanyagot. A szúrások helyén különösen jól szaporodnak a baktériumok és a gombák, így a talaj könnyen fertőződik. De nemcsak a Di-Trapex tud Szén segíteni. Több vállalat szerepelt a vásáron olyan agrolcemikáliai készítményekkel, amelyek jő segítséget nyújtanak a csehszlovák mezőgazdaságnak is. Az eddig nem regisztrált Filtcote transzpirációs készítmény kitűnő hatással van a zöldségfélékre. Körülbelül két hétig óvja a növényeket a ki* száradás elől. Šimkov mérnök, a Bra* tislavai Mezőgazdasági Központ El* lenőrző és Kísérleti Intézet dolgozója kísérleteket végzett veié és kitűnő eredményeket ért el. Külön érdemes megemlíteni a tabletta alakú Fertilínz műtrágyát, amely az erdészetben végez nagyon hasznos munkát. Eltekintve a talaj minőségétől öt éven belül a fiatal fák e készítménnyel megtrágyázva egy méterrel többet nőnek. Az Incheba 76’ nemzetközi vegyipari vásár látogatói sok érdekeset láthattak, sok hasznos tanácsot vihettek magukkal. Reméljük ezt sikeresen hasznosítani is tudják a gyakorlatban. D. Gy, Szarvasmarha-tenyésztés és a fehérjeprogram A világ lakosságának húsfogasztását illetően — a termelés mennyisége tekintetében — a hal után a marha- és borjúhús következik. Ebből 1965- ben 33; 1970-ben pedig 40 millió tonna mennyiséget termeltek Földünkön. A marha- és borjúhús-termelés 1980-ban előreláthatólag eléri a 57,7 millió tonna mennyiséget. A fenti számokból kiindulva szükséges megjegyezni, hogy egy ember — a csecsemőtől kezdve mindenkit beleszámítva — naponta átlagosan 30—35 gramm állati fehérjét igényel. Az egy főre jutó állati eredetű fehérje-fogyasztás hazánkban 1975-ben elérte a 49 grammot, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a táplálék összetétele maximálisan kielégítette az élettani igényeket, sőt a túlzott kalóriafogyasztás okozott gondot. Az állati eredetű fehérje-ellátás szempontjából világviszonylatban az első helyen a hal áll. Ennél azonban szükségszerű megjegyezni, hogy a halhús, — mely az utóbbi években meghaladta az 55—00 millió tonna mennyiséget —, jelentékeny hányadában alkalmatlan emberi táplálkozásra, s hallisztként a takarmánykeverő iparban hasznosul. Leszögezhetjük, hogy az állati eredetű fehérje-ellátás szempontjából világviszonylatban az első helyet a szarvasmarha foglalja el. A világ állati eredetű fehérje-szükségletével összhangban kell tehát továbbfejlesztenünk szarvasmarha-állományunkat, melynek termelési intenzitását elsősorban a borjúnevelés hatásfoka határozza meg. Ennek sikeres összetevői a következő tényezők lehetnek: • az istállók korszerűsítését olyan formában kell végezni, hogy azok megfeleljenek a borjúnevelés követelményeinek, • a kiindulási anyag nemesítését és szaporítását kapcsoljuk össze a tudományos intézmények tapasztalataival. • a borjúnevelést és marhahizlalóst fokozatosan ipari jellegű szakosított egységekbe kell összpontosítani, • a mezőgazdasági üzemekben és vállalatokban a termelés összpontosítása és szakosítása érdekében megfelelő szarvasmarha-típusokat kell kitenyészteni. A vázolt szempontok tehát megkövetelik, hogy az elkövetkező időszakban az eddigieknél még hathatósabban kell értékelnünk és figyelembe vennünk a szarvasmarha-állomány haszontulajdonságait, illetve azok fejlesztésének lehétőségeiL CSIBA LáSSZLÖ
