Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-08-14 / 32. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1976. augusztus 14. 14 A minőség bajnokai Az SZKP XXV. kongresszusának határozatai, amelyek kitűz­tek a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének széles programját, nagy politikai és munkalendiiletre serkentették a volszki járás Oj Elet kolhozának dolgozóit. A farmok dolgozói nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a kongresszus anyagát. A kolhoz erőssége az igen fejlett tejgazdaság. Több mint két­ezer szarvasmarhát tartanak, köztük 909 tehenet. A kolhoz a kerület tekintélyes tejszállítója. A 61480 mázsa, tervben elő­irányzott mennyiséggel szemben 69 970 mázsa tejet adott el az államnak a 9. ötéves tervben, ami a nyolcadik ötéves terv­hez viszonyítva 158 százalékos növekedést jelentett. A jövőben még nagyobb magaslatok bevételére törekszenek. Nagy távla­tokkal kecsegtet a jelenleg rendeltetésének átadandó tejterme­lési komplexum. Az SZKP XXV. kongresszusa a hatékonyság és a minőség ötéves tervének nyilvánította a 10. ötéves tervet. E téren sok minden történik a gazdaságban. A tejhozam növe­lésére törekedve, a farmok dolgozói következetesen küzdenek a minőségi mutatók javításáért. E téren bizonyos sikereket arattak. Tavaly például a kolhoz 99 százalékban elsőosztályú tejet szállított! A kolhoztagok körében nagy visszhangot keltett az élenjáró fejőnők területi értekezlete résztvevőinek felhívása, hogy kap­csolódjanak be a „növeljük a termelés hatásfokát és javítsuk a munka minőségét a gazdaság és a népjólét további fokozása jegyében!“ jelszóval folyó országos versenymozgalomba, telel­tessék az állatokat a kellő színvonalon, biztosítsák termelé­kenységük fokozását és a tervek határidő előtti teljesítését. fi termelési tartalékok és lehetőségek megengedik, hogy ha- Vonta növeljék a tejhozamot. Természetesen, ez még nem mind valósult meg a gyakorlatban. A Kommunyiszt című területi lap kerekasztalbeszélgetést rendezett a kolhozban, melyen meg­vitatták a tartalékok és lehetőségek hatékony felhasználásá­nak módjait. Az értekezleten élenjáró fejőnők, marhatenyész­tők, vezetők és szakemberek vettek részt, akiknek felszólalá­saiból közlünk egy csokorravalót. G. KOSZICINA fejőní — Mindössze négy éve dolgozom a farmon. Nem nagy idő, de az új munkaszabályok kiadása óta csakis elsoosztályú tej kerül ki tőlem. Ezt mindenekelőtt azzal érem el, hogy szigo­rúan betartom az összes egészségügyi-higiéniai követelményt, elsősorban az állatgondozásban. Nem könnyű a tisztaság fenntartása a régi tehénistállóink­ban. A fejőberendezéseken kívül nincs más gépi észközünk. A trágya eltakarítása, a takarmány elosztása kézzel történik. Segédemmel, J. I. Uleszikovával együtt úgy vélem, semmilyen nehézség nem jelenthet akadályt, ha lelkiismeretesen viszo­nyulunk a munkához. Rövidesen új épületbe költözünk, akkor határozottan könnyebb lesz. Naponta tisztítjuk a teheneket, súroljuk az istállókat. Külön­leges figyelmet fordítunk a fejőgépek helyes karbantartására és használatára. Minden használat után forró vízzel kimossuk, azután szekrényekbe helyezzük el a fejőgépeket. Hetente egy­szer kötelező ellenőrző mosást végzünk, ilyenkor szétszedjük a készülékeket. Mielőtt fejni kezdeném az állatot, meleg vízzel lemosom és törülközővel megtörtöm tőgyét. Igyekszem mielőbb végezni a fejéssel, bogy a tej ne legyen fölöslegesen gőzölgő állapotban. Az élenjáró fejőnök területi tanácskozásának résztvevői an­nak idején felhívásukban helyesen vetették fel azt a kérdést, hogy még szélesebben kell kibontakoztatni a munkahelyek tisz­taságáért folyó versenyt s ezt szigorúan ellenőrizni kell. Való­ban jó eredményekhez vezet az a gyakorlat, hogy a vörös sa­rokban naponta kifüggesztik a tej tisztaságának és mechanikai szennnyezettségtől való védettségének megállapítására szol­gáló szűrőket. V. JEVSZTYIGNYEJEVA fejőnő — Mindenben egyetértek Koszicinával. Manapság nem dol­gozhatunk régi módon, ha meg akarjuk oldani a XXV. párt­kongresszuson kijelölt feladatokat. Ki akarom fejteni vélemé­nyemet annak fontosságáról, hogy rövidüljön a fejési idő. Ez lehetőséget adna a tej baktériumszennyezettségének csökken­tésére. Ezért mindnyájunknak meg kell tanulnunk a fejőszer­kezet gyors és pontos kezelését. A kívánt hatás akkor is csak azzal a feltétellel érhető el, ha bevezetik a tej idejében történő helyes hűtését. Télidőben sBeisSqiíed tapasztalstok egyszerűbb a kérdés megoldása. Nyáron pedig a telepről 15 kilométerre kell szállítani a kannákat az átvevő részlegre. Hűtőberendezés nélkül pedig ilyenkor nehezen érhető el a tej kiváló minősége. Tavaly megkezdték a hűtőberendezés felsze­relését, de nem fejezek be. Ennek következtében hűtetlen tejet adtunk be, és a kolhoz emiatt évi nyotc és fél ezer rubel pótló­lagos jövedelemtől esett el. M. SISKINA fejönö, a kolhoz pártbizottságának tagja — Ami az elszalasztott pénzt illeti, szeretném felhívni a je­lenlevők figyelmét a tej minőségének olyan fontos mutatójára, mint amilyen a zsírtartalma. Az egész kolhoz viszonylatában ez 3,65, a mi farmunkon pedig 3,59 százalék. Kissé az alapvető szintszám alatt maradtunk, s ennek következtében négy és fél ezer rubelt vesztettünk. Ennek fő oka a marhaállomány takarmányozásában rejlik. Kilencezer tonna masszát befogadó három magas siló épült, valamint vitamindús szénaliszt és szemcsézett takarmány elő­állítására szolgáló berendezéseket állítottak fel, ami kétség­telenül kihatott az állatok takarmányösszetételének javítására. A takarmányok előkészítését azonban még mindig maguk a fe­jőnők végzik. Meg kell gyorsítani a takarmányelőkészítő rész­leg üzembe helyezését, annak rendjén-módján meg kell szer­vezni benne a szalma párolását és a koncentrátumok élesztő­vel való keverését. P. BUHOVCEV állatgondozó — A állatok helyes etetése sok tekintetben tőlünk, állat­­gondozóktól függ. Én a takarmányt a kazlakból és a silógöd­rökből szállítom az istállókba. Télen ez a dolog bonyolult, az utakat befújja a hó, a kézi rakodás hosszabb ideig tart. Ogy tűnik, sokat nyernénk vele, ha a jövőben önműködő rakodó­berendezést alkalmaznánk a szilázs szállítására. A kolhoznak van ilyen technikája, télen úgy sem veszik igénybe. A mérnöki­műszaki dolgozók elgondolkodhatnának rajta és megoldhatnák a kérdést. A. IGNATYEV! állatgondozó — A jövőről szólva a következő problémát sem kerülhetjük meg. Általában a tavasz beköszöntésével kihajtjuk a marhát a legelőkre. Az e célra legmegfelelőbb területek túl messze vannak a farmtól. A vasút is elzárja előlük az ide vezető utat. A jövőben hatalmas öntöző komplexum üzembe helyezésével kapcsolatban kilátásba jöhet a szarvasmarha-állomány egész­évi istállózása. Az öntözés már második éve folyik, tehát ideje, hogy komolyan hozzálássunk az öntözött területeken a takar­mánytermelésre kijelölt részlegek megműveléséhez, egyéves és évelő takarmánynövények termesztéséhez. Ennek a folya­matos zöldtakarmányozás érvényesülésében van komoly sze­repe a nyári időszakban. Hisz a 10. ötéves terv fő irányai nem véletlenül irányozzák elő a szilárd takarmánybázis megterem­tését s e célra a talajjavítási lehetőségek széleskörű felhasz­nálását. Minél gyorsabban oldódnak meg az újszerű marhatartásra való áttéréssel kapcsolatos kérdések, annál jobb és tartósabb lesz a termékek minősége. N. BOROGYINA főállattenyésztő ‘'ШШ ^ — A beszélgetés résztvevői komoly kérdéseket vetettek fel. Az állattenyésztők munkája most lényegesen megkönnyebbül, mert az 1100 tehenet befogadó, gépesített tehénistállókba me­gyünk át dolgozni. Minden munkamntató kétségtelenül növe­kedni fog. Fejönőink a régi épületekben, gépek nélkül is tud­tak jól dolgozni. Most is elsoosztályú tejet adnak be. Természetesen, mind a régi, mind pedig az új épületekben változatlan követelmény, hogy napról-napra állandóan növeljék a tejhozamot és csak kiváló termék kerüljön ki kezükből, he­lyesen gondozzák az állatállományt, ésszerűen etessék a mar­hákat, teheneket, ideális tisztaságban tartsák a munkahelyet, idejében és kellő hőfokra hűtsék a tejet, akadályozzák meg a szállítási vesztegléseket. Van még egy tartalék, talán ez a legnagyobb. Ez a nemesí­tés. Régebben ez nálunk egy irányban történt: igyekeztünk nagyhozamú tehenekkel kicserélni az alacsony tejhozamúakat, de keveset törődtünk a tőlük nyert tej összetételével. Most feltétlenül tekintetbe vesszük a zsírtartalmat, igyekszünk fel­tölteni a borjúállományt olyan növendékállatokkal, amelyek nemcsak mennyiségi, hanem minőségi javaulást is eredményez­hetnek. Vannak rá lehetőségeink. Nem is működik rosszul a mesterséges termékenyítő állomás. Nem véletlenül minősítet­ték A. N. Tyimanov és N. P. Maszlova termékenyítési techni­kusokat működési körükben a kerület legjobb szakemberei­nek. ök nagy mértékben hozzájárulnak az állomány felújítá­sához. Ezt a folyamatot meggyorsítjuk azzal, hogy növendékállato­kat vásárolunk fajgazdaságoktól. Például nem is olyan régén 110 szimmentáli borjút szereztünk a Bazarnij Karabulak-i kerü­letben. A jövőben is szigorúan nyilvántartjuk az állományt. A növendékmarhákat és a tenyészállatokat nemcsak termelé­kenységi szempontból, hanem a tej minősége szempontjából is szelektálni fogjuk. Sok út van a tehenek hozamának növelésére és a tej minő­ségének javítására. Kitartó követésük jelentős haszonhoz jut­tatja a gazdaságot. Ezt már igazólta az élet. Tavaly 17 és fél ezer mázsa elsőosztályú tej eladásáért 35 ezer rubel haszonra tettek szert. A jövőben még nagyobb lehet hasznuk. A farmok dolgozói — egyhangúlag helyeselve a XXV. párt­­kongresszus határozatait és tettekkel válaszolva a mezőgazda­ság fejlesztésének fő irányaira — aktívan bekapcsolódtak az országos szocialista versenybe. A 10. ötéves terv első évében munkájuk határértékének tartják a 2350 kg-os évi tejelékeny­­ség elérését minden egyes tehéntől, valamint az elsőosztályú tej állami eladásának százszázalékos biztosítását. Feltétlenül fontosnak tartják, hogy vállalásaik teljesítése érdekében vég­zett gyakorlati munkájukban szem előtt tartsák az élenjáró fejőnők területi értekezletén elhangzott ajánlásokat. A. j. JASIN A kooperációs viszony eredménye JÖ MINŐSÉGŰ TAKARMÁNYT KÉSZÍTENEK A hatodik ötéves tervidőszak évei­ben népgazdaságunk dinamikus és ki­egyensúlyozott fejlődése érdekében nagy szerep jut a tudományos-műsza­ki forradalom érvényesítésének. így Károlynak, az éfsz elnökének tájékoz­tatása szerint a legmegfelelőbb idő­pontban került átadásra a hatmillió 300 ezer korona beruházással létre­hozott BS—6-os típusú univerzális, forrólevegős szárítóberendezés. A szá­lastakarmányok szárításával — az eredeti 'eljáráshoz viszonyítva — csak­nem negyven százalékkal növelhetik a takarmány tápértékét. A nagy tel­jesítményű szárítóberendezés kivitele­zése a šahyi és a plášťovcei (palásti) szövetkezet, valamint a Šahyi Állami Gazdaság közötti kooperációs viszony kapcsán valósult meg. Létrehozását a kor követelménye mellett az említett mezőgazdasági üzemek állatállománya jövedelmezőségének növelése is szük­ségessé tette. Az új létesítményhez érve a levegőben terjedő szárított lu­cernaillat is elárulta, hogy a zöld­lucernával kezdték az üzemeltetést. Óránként hat mázsa jó minőségű he­­relísztet készítenek, amelynek tápér­ték- és karoténtartalom vesztesége a tíz százalékot sem éri el, holott a régi módszernél — a természetes szárítás­nál — a veszteség körülbelül ötven százalékos volt. Az éjjel-nappal üze­melő szárítóban a lucerna után a ló­here és a borsó szárítása került sor­ra. Jó hasznát vehették ezen berende­zésnek aratás alatt is, hiszen szükség esetén a gabonafélék szárítása is le­hetővé vált. Ősszel a kukoricát, a le­veles répafejet és a répaszeletet szá­rítják. A berendezést egy műszakban mindössze öten kezelik. — Fontos és elengedhetetlen köve­telmény a minőségi — hangsúlyozta Kuzma Gábor villanyszerelő, a palásti csoport vezetője. — Nem mellékes, hogy a termék mennyi fehérjét tartal­maz. Munkánk igazi értéke a takar­mány minőségével mérhető. Legfonto­sabb követelmény az elektromos és gépi berendezések jó működése és a műszerek szakszerű beállítása. A hoz­záértő kezelés nagyban befolyásolja a végtermék minőségét. A zsákokba ömlő, őrölt takarmány minőségére nincs panasz. Az állatállo­mány számára tehát a Sahyi és a plášťovcei szövetkezetben, valamint a Sahyi Állami Gazdaságban már bizto­sított a jó minőségű takarmány. Ez bizonyára megmutatkozik majd az állatállomány hasznosságában, első­sorban a tejtermelés növekedésében. BENYÄK JÓZSEF A takarmánylisztet zsákolják. (A szerző felvételei.) figyelmet fordítunk a mezőgazdasági termelés növelésére. A feladat megvalósításánál — az eredményes felhasználás érdekében — biztosítani kell a termékek tartósítá­sát és elraktározását, mégpedig úgy, hogy azok tápértékének maximális mennyiségét megőrizhessük. A mai nagyüzemi mezőgazdasági termelés­ben az állatállomány jövedelmezősége szempontjából előtérbe kerül a takar­mányozás legprogresszívebb módsze­rének alkalmazása. A šahyi (ipolysági) VÖRÖS LOBOGÖ szövetkezetben már a múlté a hagyo­mányos takarmánytartósítás. Kecskés Éjjel-nappal üzemel a szárítóberendezés. A betegségmegelőzés módszerei A prevenció (betegségmegelőzés) egyik hatékony módja a fertőt­lenítés. Erre két okból van szükség, egyrészt az istállók biológiai „elfáradásának“ (pl. sertésuntság) a megelőzésére, másrészt az ún. fertőzési lánc megszakítása miatt. A fertőtlenítés célja, hogy az épü­letben jelenlevő kórokozókat és nem kórokozó mikrobákat elpusz­títsuk és ezáltal megelőzzük a betegség terjedését, illetve a mikrobák egészségkárosító hatását. A fertőtlenítésnek kétféle módszere ismeretes, az ún. egyszerű és a szigorított fertőtlenítés. Egyszerű fertőtlenítésre akkor kerül sor, ha nem törekszünk az épület teljes csírátlanítására (egyes kutricák fertőtlenítése sorolható ebbe a kategóriába). Szigorított fertőtlení­tést fertőző betegségek lezajlása, valamint az épületek újbóli betele­pítése előtt (egy-egy fiaztatási, hizlalási szakasz befejezésekor) cél­szerű végezni. Ezzet»a fertőtlenítési móddal az a célunk, hogy a be­tegséget okozó mikroorganizmusokat teljes mértékben elpusztítsuk. A betegségmegelőzés célja az állatok megfelelő ellenállóképeségé­nek kialakítása is. Az immunitás azt jelenti, hogy az állat szerveze­tében olyan anyagok találhatók, amelyek képesek megsemmisíteni a kórokozókat, s így azok a szervezetben nem tudnak káros hatást ki­fejteni. Kétféle' immunitást Ismerünk: aktív immunitást, amikor a szervezet maga termeli az ellenanyagot, és passzív immunitást, ami­kor az állat nem maga termeli az ellenanyagot, hanem készen kapja. A kész ellenanyag szervezetbe jutásának kétféle módja Ismeretes. Az egyik esetben a betegség ellen már immunis állat véréből nyert el­lenanyagot tartalmazó szérumot fecskendővel juttatnak az állatba és ezzel ideiglenes védettséget biztosítunk, a másik esetben a szopós állatok az anya föcstejével jutnak a kész ellenanyaghoz, a születést követő 30—40 óráig. Aktív immunizálás esetén az állatokat — a kórokozókat elölt vagy gyengített formában tartalmazó — vakcinával beoltjuk, ezzel meg­indul az ellenanyag-termelés a szervezetben és megvédhetők az álla­tok a különféle fertőző betegségektől. Amennyiben vemhes állatokat vakcinázunk, az ezekben kialakult immunitás a föcstejet elfogyasztó szopós állatokban passzív immunitást alakít ki. Passzív immunitással abban az esetben védekezhetünk, ha a fer­tőző betegség olyan állományban jelentkezik, amely már nem képes ellenanyag-termelésre és gyors segítségként más állatokban megter­melt ellenanyagot kell az állatok szervezetébe juttatni. —blm—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom