Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-08-14 / 32. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1976. augusztus 14. Tíz nap zúgtak a gépek Késő délután érkeztünk Bohatára ÍBagotára). A Nap halványodó korongja már csaknem lébukott a látóhatár szélén, a helyi földművesszövetkezet udvarán mégis javában folyt a munka. A szerelő brigád tagjai egy meghibásodott gép javításán munkálkodtak, pór lépéssel odébb bádogvödrökkel felszerelt kisebb csoport jókedvűen mérte zsákokba a gépszínben szárított aranyló gabonát. Érthető a vidámságuk, Ismét gazdagon fizetett a búzájuk, árpájuk, és máris tető alá tették az egész termést. — Már biztonságban van a kenyérnekvaló, most jöhet az eső, hogy másból Is ilyen bőven legyen — jegyzi meg egy szőke tincsű fiatalember, jobbjával elkeni homlokán a verítékcseppeket, újra megmarkolja a vödröt s már telik is a zsák. felhívását és annak szellemében dolgoztunk. Rendszeresen ellenőriztük a gépek munkáját, s ha nagyobb szemveszteséget észleltünk, azonnal álljt parancsoltunk és intézkedtünk a hiba eltávolításáról. A betakarítási szemveszteség — az üzemeltetett géptípusoktól függően — esetenként 0,5—1 százalék között váltakozott. Volt egy Kolosz típusú kombájnunk, amely az első napon bizony sok magot hagyott hátra a tarlón. Leállítottuk. Gépjavíbúza 52 mázsás átlaghozammal hálálta mgg a sokrétű gondoskodást. A Száva és a Zlatná Dolina fajták nyújtották a legkiadósabb termést. Árpából 43,5 mázsa termett hektáronkénti átlagban. Ezek az átlagok a tavalyinál egy kicsit gyengébbek, d'é a hosszan tartó szárazság után remélni sem mertük, hogy ennyi gabonánk lesz. — Eladási kötelezettségeiknek eleget tettek? — Természetesen! összesen 32,5 vagonnal több gabonánk termett a tervezettnél, így néhány száz mázsával megtoldottuk az állami alapok feltöltéséhez való hozzájárulást. Az előirányzott 151 vagon helyett 156 vagonnylt adtunk el erre a célra. — Az aratás fogalma nem csak a szemtermés begyűjtését foglalja magába, hanem a szalma letakarítását és a tarlóhántást is. Labszky Imre elnökhelyettestől az aratás lefolyása, a gabonatermesztés ez évi eredményei felől érdeklődöm. — Az idén összesen hatszáz hektáron termeltünk gabonát — vette a szót a kérdezett. — A termés betakarítását igyekeztünk a lehető legjobban megszervezni. Ügy felkészültünk, hogy az esetlges kedvezőtlen időjárás sem okozott volna számunkra különösebb problémát. Összesen nyolc gép vágta-csépelte a gabonát. A próbaaratások idejét leszámítva, alig tíz napig zúgtak a kombájnok a határban. Mindez annak ellenére, hogy nem annyira a gyorsaságot, mint inkább az elvégzett munka minőségét tartottuk döntő mutatónak. Ennek alapján értékeljük az aratási szocialista munkaversenyt is. A kicsépélt mag elhordása folyamatos volt, így felesleges kényszerpihenők nélkül, zökkenőmentesen dolgozhattak a gépek. — Szemveszteség? — Megszívleltük a CSKP KB aratási Mezőgazdasági üzemeinkben nagy gondot fordítottak a szemveszteseg csökkentésére. Bohatán 0,5—1 százalékos veszteséggel dolgoztak a kombájnok. tóink addig „bütykölték , amíg a megfelelő legminimálisabbra nem csökkent a szóródási veszteség. Ezt köv'e'tően kifogástalanul dolgozott és szép teljesítményt ért el a gép. — És most dicsekedjünk egy kicsit?! — Van mivel — nyugtat meg sietve Labszky elvtárs. — A 450 hektár — Mi is így értelmezzük, őzért is nem mondtam, hogy már befejeztük a? aratást. A szem már biztonságban van, de a szalma még a múlt héten i§ gondot okozott. Csupán egy szalmaprésünk van és munkaerő dolgában sem állunk a legjobban. No nem az átlagos életkorral van baj, mint más helyeken általában, viszont egy ember, az csak egy ember. Ilyenkor, az idénymunkák idején bizony jól jönne még tíz-húsz markos gyalogmunkás. Tény, hogy kissé megkéstünk a szalmával, s ez kedvezőtlenül befolyásolja a tarlószántás menetét is. Pedig nyújtott műszakban dolgozunk minden munkaszakaszon. A szalma zömét szabadon ömlesztve fújattuk kazalba. Itt már az állattenyésztésben dolgozók is segítettek, önként jelentkeztek: Néhány napig segítenénk, ha igényt tartanak a munkánkral jól jött a növénytermesztő csoportnak a segítség, meg is köszönték az emberek. így most már csak a barázdák szaporodását ügyeljük, hogy mielőbb jelenthessük — befejeztük az idei aratást! A kombájnok es a szalma betakarító gepek után azonnal meg)elentek a tarlón a szántást végző traktorok. Néhol, mint például a meglátogatott szövetkezetben is, kissé lemaradtak a tarlószántással, mert a kelleténél lassabban haladt a szalma begyűjtése. Foto: —bor — Mintha vetőgépet is láttam volna idejövét a határban. — Száznegyven hektár másodnövényt vetünk. Csalamádénak való kukoricát, Hyso hibrid szudánifüvet és némi keveréket. Ezzel is igyekszünk fokozni a termőterület ésszerű kihasználását és gazdagabbá, változatosabbá tesszük a takarmányalapot. Az állattenyésztési tervfeladatok teljesítésében is szeretnénk becsülettel megállni a helyünket! Kádek Gábor Tapogatódzás helyett aktív kezdeményezést A salkai Nový Život (Üj Elet) ne-** vet viselő egyesített szövetkezet (Nové Zámky-i járás) nem tartozik az élenjáró mezőgazdasági üzemek közé. Ennek több oka is van. A gazdaság bizonyos objektív és szubjektív nehézségekkel küzd. 2424 hektár földterületen gazdálkodik, ebből 1832 hektár a szántó, a többi rossz minőségű rét. Természetesen feltételeik nem a legkedvezőbbek. Területeik hegyes-dombosak, melyeken nehéz a nagytáblás termelés kialakítása és a nagyteljesítményű gépek alkalmazása. A belüzemi szakosítás is „gyerekcipőben“ halad. Ennek következtében a növénytermesztés eredményei nem a legkedvezőbbek, ami kihat az állattenyésztés színvonalára és a tervfeladatok teljesítésére. — A belső ok az, hogy a vezetők gyakran cserélődnek. Megriadnak a nehézségektől és az első adódó alkalommal elmennenk a szövetkezetből — panaszolta Bános Jozef mérnök, a szövetkezet elnöke, aki az egyesülés óta ott van, a problémák ellenére sem hagyta el a szövetkezetét. Addig nem is nyugszik, amíg a gazdaság nem kerül a legjobbak közé. — A szakembernek nem válik dicsőségére, ha megfutamodik a problémák elől. Éppen azért került a szövetkezet élére, hogy azt fejlessze, előbbre vigye. Nagyon jó lenne egy vezetőgárda, olyan szakemberekből, akikre mindig lehet számítani — mondta az elnök A szövetkezet „újdonsült“ agronómusa Korponay János. Nincs még fél éve sem, hogy ide került. Világosan látja, hogy igen sok a tennivaló. Bánóé elvtárs, Monoé Jozef főgépesítő és a többiek elmondták: megfelelő vezető emberekkel remény van arra, hogy a nehézségek ellenére az elkövetkező időszakban a gazdaság eredményei javulhatnak. Az előbbrelépés érdekében igen fontosnak tartják a gépesítést. Gépeikét új telepre összpontosították. A gépparkot fokozatosan felújítják, mert a meglevő korántsem elegendő a munkálatok elvégzéséhez. Az idén földterületük tizennyolc százalékán termesztenek évelő takarmányokat: hatvanöt hektáron lucernát áfpa alávetésével; tizenöt hektáron magra. Ez nem sikerült, ezért zölden etették feť az állatokkal. A területet felszántották, majd silókukoricával bevetették, hogy ezáltal is pótolják a hiányt — mondta Korponay elvtárs. Ezenkívül ötvenhét hektáron tavaszi (árpa, zab, bükköny) és őszi keveréket (rozs, bükköny és napraforgó), és harminckilenc hektáron csalamádét termesztenek, hogy kora tavasztól késő őszig biztosíthassák a zöldtakarmányozást. A téli takarmánykészlet biztosítása ebben az évben még nehézségbe ütközik. Igaz ugyan, hogy a lucerna öntözés nélkül sem fizetett a legroszszabbul. Hetven mázsa, átlag-szénatermésre számítanak. Bajok vannak a takarmány begyűjtésénél és tárolásánál. A begyűjtést kaszáló és felszedőgépekkel végezték. Hagyományos módszerrel tartósították. T—174-es rakóval kazlaztak és ventillátorral szárították a szénát. Szenázst, szilázst nem készítenek, mert erre nincs gépi felszerelésük. Nagyon kellene egy E— 280-as, E—301, vagy egy K—420-as típusú önjáró kombájn, meg egy szárítóberendezés, hogy korszerűen lehessen begyűjteni és tartósítani a takarmányokat. De talán majd a közeljövőben ... — mondta Monoi elvtárs gépesítő. Természetes, ez korántsem elegendő az állatállomány részére, amely 1200 darab. Így ameddig csak lehet keverékeket etetnek. Ezenkívül 150 ha-on termesztenek silókukoricát. Ezt KS— 2,C-os silőkoinbájnnal — adapterrel felszerelve — takarítják be és megfelelő tartósítással tárolják. Etetésre felhasználják a cukorrépa melléktermékeit is. Tekintettel arra, hogy hagymatermesztéssel nagyüzemileg foglalkoznak — a cukorrépa vetésterülete csak A fejlődés új korszaka A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet társadalom megteremtette a mezőgazdaság további belterjesítésének lehető legjobb feltételeit. Ebben a tekintetben mindenekelőtt a tudomány és technika vívmányaira támaszkodnak, mely elősegítője az egész társadalom szociális és közgazdasági előrehaladásának. A munkaszervezés módozatai közül napjainkban a legnagyobb gondot a mezőgazdasági termelés összpontosítására és szakosítására fordítják, mégpedig a kolhozok közti, továbbá a kolhozok és az állami vállalatok közti tevékenység szorosabbra fűzése érdekében. A tapasztalatok azt mutatják, hogyez a legjobb módja a beruházások hasznosításának. A kolhozok és szovhozok közös létesítményei lehetővé teszi az átmenetet az alapvető mezőgazdasági termelésből az iparosításra, nemcsak szórványosan, hanem úgyszólván a mezőgazdasági üzemek mindegyikében. Ez év január elején a Szovietunióban mintegy 6000 kooperációs együttműködést és szervezetet tartottak számon. Ez azt jelenti, hogy minden egyes kolhoz két-három közös vállalattal együttműködik. Ugyanakkor minden második szovhoz tart fenn együttműködést valamely gazdasággal. Az üzemközi vállalatoknak 96 százaléka legalább egyirányú tevékenységet folytat. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az a cél, hogy a korábbinál nagyobb gazdaságokat hozzanak létre, hanem főleg az, hogy a tudományosan megalapozott termelési technológia meghonosításával a lehető legnagyobb mértékben szakosítsák a termelést. Ez természetesen nagymértékben befolyásolja a termelőerők fejlődését, s alapvetően megváltoztatja a termelés szerkezetét is. A kooperációs társulási forma tulajdonképpen Lenin szövetkezetesítést tervének minőségileg új változata, s ebben az az új, hogy a kooperációs együttműködés nem a hajdani kisüzemekkel valósul meg, mint a kezdet kezdetén, hanem a szocialista nagyüzemekkel, s ez nagyban elősegíti a munkatermelékenység fokozását. így például a tambaveszki automatizált sertéstelepen egy mázsa hús termeléséhez mind-össze 0,7 óra szükséges, ami lényegesen kevesebb, mint az ország más gazdaságaiban. A kooperációra alapozott termelés magas hatékonysága azzal magyarázható, hogy azon belül gyorsabban jutnak érvényre a tudomány vívmányai. Köztudomású, hogy a tudomány befolyása a termelésre nemcsak annak eredetiségétől, hanem főleg a termelés szervezésének és szerkezetének színvonalától függ, így jutnak érvényre a tudomány vívmányai. A ' falvak termelést fellendítő kooperációjának további lényegbe vágó feltétele, hogy amíg a múltban a gazdaságok azért társultak, hogy közös erőfeszítéssel oldják meg a termelés fellendítését, (építkezések, villamosítás, talajjavítás, gépesítés stb.) addig manapság a kooperációnak sokszorta konkrétabb küldetése van. Elősegíti a termelés hatékony fokozását, a termelékenység javítását, s részt vállal a kitermelt termékek feldolgozásában is. A Szovjetunióban a múlt év végén 56 agráripari komplexumot és 512 közös vállalatot tartottak számon. Ezekben összesen 622 ezer személy dolgozott, s a termelő alap értéke' túlhaladta a 4,6 milliárd (egy rubel 10 korona) a mezőgazdasági és ipari termelésük értéke pedig elérte a 4 milliárd rubelt. Napjainkban az agráripari komplexumokban termelik a szőlő — országos mennyiségének — egyharmadát, s a termés több mint 50 százalékát fel is dolgozzák. A Szovjetunióban fmgyon fontos szerepet tulajdonítanak a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának, a gazdaságok közti kooperáció kibontakoztatásának, valamint az agráripari kompplexumok integrációjának. Ez a folyamat — amint a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kong1 resszusán Leonyid Brezsnyev ielvtárs hangsúlyozta — nagy lehetőséget nyújt a termelés gyorsütemű fejlesztésére, a munkatermelékenység fokozására, s a költségek csökkentésére. .—A. I. Előtérben a kiváló minőség! A galántai járás területén 1055 hektáron termesztenek évelő takarmányokat, amit az állattenyésztés szempontjából két csoportra tagolnak. Több mint hétezer hektár termését közvetlenül az állattenyésztésben értékesítik, több mint háromezer hektár zöldanyagát pedig szárítókban takarmánylisztté alakítják át. Iványi Vince a jmi főagronómusa szerint az évelő takarmányok nagyrésze lucerna. A kénégyvenöt hektár. Répaszeletet vásárolni szeretnének. Mi lesz abban az esetben, ha nem lesz kínálat?) Hiszen az idei aszály gondot okoz az egyébként kiváló takarmánytermelőknek is. A hiányosságokból okulva, a tapasztalatokat leszűrve a szövetkezet vezetősége körültekintően foglalkozott a takarmánynövények termesztésével. Ettől az évtől kezdődően minőségi változással számolnak. Jó jövedelemforrásnak bizonyul a rét. Jelenleg 150 hektárnyi területen rekultiváció folyik, ezért az idén csak negyven hektárt tudnak kaszálni. Ellenben a talajjavítási munkálatok befejezése után áttérnek a szántóföldi takarmánynövények termesztésére. A gépek jobb kihasználása szempontjából 50—60 hektáros parcellán vörösherét termesztenek. Hatvan hektárt bevetettek lucernával (tiszta kultúrában), húsz hektáron pedig fűkeverékeket termesztenek szakszerű ápolással. Erról a területről a füvét egyszer kaszálják, majd jól kihasználják legelőként. Végezetül csak annyit: a vezetők maguk is látják, hogy előbbre kell lépniük. A takarmánykészlet megalapozása igen fontos feladat. Remélem, hogy nagy gondot fordítottak a szalma betakarítására és a kukoricakórőt sem hagyják tönkremenni. Nagy szükségük lesz rá. „Üj Élet“, új kezdeményezés. Tárják fel rejtett tartalékaikat, ezáltal javítsanak eredményeiken és járuljanak hozzá társadalmunk önellátásához! N. T, szített lucernaliszt zöme eladásra kerül és nagy részét takarmánykeverék formájában ugyancsak a járás állattenyésztésében is hasznosítják. A járás területén tizenkilenc terményszárító-berendezés működik. Ezek évi termelési kapacitása 2700 vagon mennyiségű liszt. A lucernaliszt egyrészét a már üzemelő berendezésekkel szemcsézik. Régebben a lucernát kaszálás után juttatták a szárítógépbe. Akkoriban problémáik voltak á termék homogeriizálásával, mivel a zöld növény szárrészében több volt a víz, mint a levelekben. Ezt főképpen az első kaszálás alkalmával figyelték meg. Ha egyenértékűvé akarták tenni a lucernalisztet, úgy rendkívül sok nyersolajat kellett elfogyasztaniuk a szárításhoz. Az elmúlt években és az idén már alkalmazták az NDK gyártmányú növényszár-zúzókat, amelyek a növényszár rostjait fellazítják, s levélzetét nem sértik. A géppel történő gyors szárításhoz az így előkészített zöldtakarmány a forgődobban csaknem egyenletesen szárad. Minél apróbb a szecska, annnál gyorsabb a száradás. Az üzemanyag megtakarítása céljából legalkalmasabbnak a 10—15 mm-es szecska mutatkozott. Két éve úgy zajlik tö a betakarítás, hogy a magajáró kaszálógépből a zöld lucerna a szárzúzón keresztül rendekre kerül. Ott néhány órán át fonnyad, majd a második menetben felszedik és a terményszárítógépbe juttatják azt. Bár a második menetben végzett felszedés többlet üzemanyag felhasználásával jár, viszont a fonnyadt anyag szárítása során a nyersolaj fogyasztás csökken. Ez a módszer szokásos a szenázskészítésnél is. A laboratóriumi vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy az említett módon készített szenázs minősége a régi módszerrel szemben lényegesen jobb. A szárzúzó-gép átalakítással felhasználható a lucerna s egyéb magvak szárításában is. Kucsera Szilárd.
