Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-08-14 / 32. szám
197B. augusztus 14. SZABAD FÖLDMŰVES Munkásosztályunk segíti a mezőgazdaságot! NAPIRENDEN a koncentrált hatóanyagú műtrágyák termelése Ax emberiség számának növekedésé és az energiahordozók, valamint bizonyos nyersanyagok hiánya erősen befolyásolja fejlődésünket. Az élelmiszer jelentős, mint mojidani szokás stratégiai anyaggá vált. Evégett a maximális önellátás elérése a növényi és állati termékekben nemcsak hazánkban, de a világ sok más országában egyike a legfontosabb feladatoknak. E kérdés megoldásának kulcsát a műtrágyák képezik, mivelhogy ezek használata az intenzív növénytermelés alapfeltétele. Hazánkra ez teljes mértékben érvényes, mivelhogy a szántóföld területe korlátozott és a hektárhozamok növelése csak a talaj termelékenységének javításával érhető el. Mezőgazdaságunknak jó minőségű, komplex és dúsított műtrágyákra van szüksége. Ez nemzetgazdasági szempontból fontos. Így a szállításra vonatkozó igények csökkenése érhető el, valamint az alacsonyabb üzemi költségek mellett gyorsabb és hatásosabb az alkalmazás. A növények mai tápanyagellátásánál a műtrágyák jelentős mennyiségű értéket képviselnek minden mezőgazdasági vállalat mérlegében. A szántóterület hektárjára kb. 600—700 korona értékű műtrágyát használnak. Ezenkívül az igények a minőségben, a környezetvédelem szempontjából is jelentősek. Ha mellőznénk a tudományos és kutatási ismereteket a növények táplálásában, pazarolnánk a műtrágyákat és mi több a túltrágyázás már több területen okozta a talajvizek és folyók elszenynyesltését a nitrogén sóival, melyek ártalmasak az emberi egészségre és Így technológiai zavarokat okozhatnak az élelmiszeriparban, a vízellátásban és más iparágakban is. a műtrágyák minősege Szlovákiában a műtrágyák fogyasztása 1970-ben 174,8 kg hatóanyag mennyiség volt hektáronként. Ez az átlag 1973-ben túllépte a 200 kg-os határt és a várható szint a hatodik ötéves terv végén 256 kg lesz NPK hatóanyagban. A növekedő mennyiség szükségszerűen előhívja az optimális választék bővülését és azt, hogy a gyártott műtrágyáknak meglegyenek a kívánatos fizikális és agrokémiai tulajdonságai. Közben azzal a ténnyel . is számolni kell, hogy a választékot nem lehet egyszer és mindenkorra meghatározni, hanem állandóan úgy változtatni, amint ez megfelel a mezőgazdaság igényeinek. Milyenek a mai mezőgazdaság igényei a műtrágyák három főcsoportjára? A nitrogéntartalmú műtrágyáknál szükséges az egyes NPK és NP tartalmú műtrágyák 31—35 százalékos aránya, ez cca. 18—29. Az ammóniaszulfát 7 és a salétrom 34—38 százalékos töménységet képezzen. A foszfortartalmú műtrágyák között a szuperfoszfát 22—26 százalékot tesz ki, a PK tartalmúak 29—35, s a komplex NPK műtrágyák 37—41 százalékot érnek el. A káliumtartalmú műtrágyák között a kálisó 28—32, a PK tartalmúak 35—41, az NPK trágyák 24—28 és a káliszulfát 6—8 százalék hatóanyagot tartalmaz. A nagyobb mennyiségű műtrágya alkalmazása a mezőgazdaságban fokozott igényeket támaszt a műszaki felkészültségre is. A nagykapacitású alkalmazás csak az anyagmozgatás komplex mechanizálásával lehet elérni és ennek a feltételnek meg kell. felelnie a műtrágya fizikális és mechanikai tulajdonságainak. Itt főleg a hatóanyag koncentrációját kell emelni átlagban 40 százalékra és ezt az igényt a vegyipar sikeresen biztosítja. Mig 1970-ben a hatóanyag mennyiség átlagos koncentrációja csak 26,2 százalék volt, 1975-ben már elérte a 34,8 száralékot és a hatodik ötéves terv folyamán várható a koncentráció további növekedésé. A koncentráció javulása a műtrágya mennyiségével van öszehangulva, mely az ötödik ötéves tervben 464 ezer tonnával csökkent és ez annyit jelent, hogy e mennyiséggel kellett kevesebb anyagot szállítani, mozgatni, tárolni és alkalmazni a hatás csökkenése nélkül. Nemzetgazdasági szempontból láz jelentős megtakarítás! .A mezőgazdaság második fontos igényét a műtrágya granulometriai tulajdonságának javítása képviseli úgy, hogy az 1—4 mm nagyságú szemcsék 90 százalékát tegyék ki az összmenynyiségnek és ezáltal az alkalmazó berendezések teljes kapacitása ki legyen használva. Ezt a szükségletet csak ütemesen lehet biztosítani. A MÜTRÄGYAGYÄRTÄS A SZLOVÁK SZOCIALISTA köztársaságban . A HATODIK ÖTÉVES TERVBEN A technológiai berendezés korszerűsítése és az új gyártási kapacitások üzembehelyezése 1980-ban Szlovákiában lehetővé teszi, hogy hatóanyagban 257 000 tonna nitrogéntartalmú; 189 000 tonna foszfortartalmú és 225 000 tonna káliumtartalmú műtrágyát gyávtanak. A nitrogéntartalmú műtrágyák gyártásánál a fofeladat a kapacitások teljesmértékü kihasználása, a technológiai szint emelése és a gyártmányok tulajdonságainak javítása. Elsősorban a szintérképzodés negatív hatásának mellőzése és a nemkívánatos granulometriai összetételű anyag arányának csökkentése van soron. Az ammóniák össztermelése már ma lehetővé teszi a nitrogéntartalmú műtrágyák széles választékát. 1975-ben négy termelő vállalat 70 000 tonna dolomitos ammónium nitrátot, 13 900 tonna tiszta ammónium nitrátot, 13 000 tonna ammóniíim szulfátot, 42 000 tonna ammónia sót, 75 000 tonna nitrogént komplex (NPK) formában és 315 000 tonna ureát gyártott, mindezt hatóanyagban. A hatodik ötéves tervben a nitrogénes DAM—30 oldatot vezetik be' a gyártásba (a DAM — uréa tartalmú ammóniumnitrát oldat). Ezzel teljesítik a mezőgazdaság igényét egy koncentrált műtrágya iránt, melynek alkalmazása egyszerű. A gyakorlatban ennek elterjedése nagy gazdasági előnyt jelent a mezőgazdasági üzemek számára, mivelhogy a költségek az alkalmazásnál kb. a felét teszik ki, viszonyítva a szilárd műtrágyák alkalmazásához is 2—3 Kčs-t tesznek ki. A foszfortartalmú műtrágyák minőségére emelt igény abból a lényből indul ki, hogy a behozatalra vagyunk utalva, miközben az import árak az utóbbi két évben 300 százalékkal növekedtek! Ebből a szempontból a szlovákiai vegyipar már az ötödik ötéves terv folyamán hozzálátott a fnszfortartalmú műtrágyagyártó üzemek struktúrális átépítéséhez. Saját kutatási eredmények alapján megvalósult az egyszerű öszszetételű nyersfoszfát termelőegységének átépítése úgy, hogy ma ebben az üzemegységben már dúsított szuperfoszfátot és az ezidei módosítások alapján hármas szuperfoszfátot is lehet gyártani. így а P2O5 (foszforoxid) koncentrációja 17 százalékról 44 százalékra növekedik. Megvalósult a Duslo n. v.-ban a komplex összetételű mútrágyagyártó üzem átépítése és a CHZJD n. v.-ban a hármas szuperfoszfát termelőegysége. A foszfortartalmú műtrágyák Szlovákiában 1975-ben a műtrágyák össztermelésének csak 16,4 százalékát képezték. A káliumtartalmú műtrágyák szükséglete teljes mértékben fedezett a szocialista országokból, melyekkel hazánknak hosszúlejáratú szerződései vannak. A vegyipar a kálisó egy részét komplex formába dolgozza át. Ez kb. 25 százaléka a behozott káliumtartalmú nyersanyagoknak, vagyis 150 000 tonna K2O. A hatodik ötéves terv nem számol új termelőegységek létesítésével. A hatodik ötéves terv folyamán megvalósulnak a feltételek a PK tartalmú műtrágya gyártására, melyet jelenleg hazánk vegyipara nem állít elő. Hoffman András, vegyészmérnök Tapasztalatok egy agrokémiai központból A mezőgazdasági termelés feladatainak teljesítése érdekében 1980-ig 288 kg hatóanyagot kell juttatni egy hektár földterületre és fokozni a gyomirtó vegyszerek alkalmazását. Ezért gondoskodni kell helyes tárolásukról, szakszerű felhasználásukról. A következő években törődni kell a talaj humusztartalmának gazdagításával. Ennek érdekében mezőgazdasági üzemeinkben az eddigieknél sokkal jobban kell hasznosítani az istálló- és más szerves trágyákat. A műtrágyák, valamint a vegyszerek hatékonyabb kihasználása érdekében újabb agrokémiai központok épülnek. Rövidesén elkészül a Chotíni (komárnoi járás) Agrokémiai Vállalat, mely a mezőgazdasági üzemek földterületét hivatott tápanyagokkal, iletve növényvédőszerrel ellátni. Bakó Ferenc mérnök, a vállalat igazgatójának tájékoztatása szerint eredetileg az volt a tervük, hogy a járás területén öt év alatt öt központot építenek, mégpedig: Zem. Olča, Bajč, Búé, Kolárovo és a Chotín körzetében. Az egyes központok teljes felépítését 1980-ig kellett volna befejezniük kb. 150 millió korona költséggel. Egy-egy központ hatásköre 18—24 ezer hektáros területre terjed. Feladatuk: a hatáskörükbe tartozó mezőgazdasági üzemekben a növényvédelem és a tápanyagpótlás. Eddig a tervek. De mi a valóság? Tekintettel arra, hogy az építkezési beruházásokra szánt összeg csökkent, egyelőre csak a hetényi körzet központja épül fél — 6 millió 370 ezer koronás beruházással — beleértve a belső felszerelést is. Ennek a központnak az építését 1974 második felében kezdték. A fő beruházó maga az agrokémiai vállalat, amely a pénzösszeget a járás szövetkezeteitől és állami gazdaságaitól kapja. A faelemek gyártója és a kivitelezést vállaló cég a bučinai (zvolení) Faipari Vállalat. Az építkezés kivitelezését — beleértve a munkaerő biztosítását is a Košicei Kohóépítkezési Vállalat végzi. Terv szerint 1977 végéig kellene teljesen elkészülnie, a műtrágya raktárral együtt, amit a múlt évben kezdtek építeni. Az építkezés gyors ütemben halad. Hiszen az alapmunkálatokat, a tetővel együtt 85—90 százalékban befejezték. Nagyobb raktárhelyiséget építenék a műtrágyák és a vegyszerek tárolására. Tekintettél arra, hogy az elraktározandó anyagok a klaszszlkus építőanyagokra bomlasztó hatással lehetnek, ezért impregnált faanyagból készül az épület, s így tűzveszély ellen is biztonságos. Ez a fakonstrukciós raktárépület 110 méter hosszú, 30 méter széles. Magassága eléri a 12 métert. Befogadóképessége 9000 tonna egyszeri feltöltéssel, azonban évi átlagban háromszor ennyit forgalmaz. Az épület két részré oszlik: egyik felében választőfalakkal, boxokkal elkülönített kisebb helyiségek vannak, amelyekben különböző fajtájú műtrágyákat — a másik részében zsákos anyagokat raktároznak. A raktár mellett vasúti iparvágányt építettek, amelyről a műtrágya szállító szalagokkal közvetlenül a raktárba kerül. Tehát szállítás után azonnal fedél alá, így a műtrágya vagy a vegyszer esőtől védett, nem megy tönkre. Az építmény másik részén készül egy keverőberendezés, melynek segítségével a különböző műtrágyákat megfelelő arányban öszszekeverhetik. Az épület befedésére eredetileg alumíniumot terveztek. Mivel ez nem szerezhető be, helyette horgonyozott pléhburkolatot használtak s azt festékkel mázolták be. A külső munkálatokat már befejezték. Jelenleg a belső válaszfalak építésén és a gépek felszerelésén szorgoskodnak. A belső berendezéshez szükséges felszereléseket szerződésre az Ágra Pfelouő vállalat biztosítja. A helyzet nem a legkedvezőbb, mivel azokat a kiszedőgépeket (orsós kiürítők), amelyekkel az érkező anyagokat a vagonokból kiürítik, eddig nem kapták meg. A naponta érkező három vagon műtrágya emberi erőúgl való kirakása munkaerőhiány végett lehetetlen. Úgyszintén hiányzanak a vagonhúzó-gépek is. A vállalat igazgatója három helyre fordult segítségért, de a levélre legtöbb esetben választ sem kapott. Legutóbb például a' Vihorlat Snina (Humenné.) nemzeti vállalathoz. Kérését ugyan elfogadták, de teljesíteni csak 1978-ban tudják. Ilyen körülmények között a munka nehézkes. • Az új ötéves tervidőszakban a fent említett és tervezett központok nem jönnek létre, így más lehetőségek után kell nézniük: felhasználják a társult éfsz-ek nélkülözhető épületeit, hogy eredményesen szolgálják a mezőgazdaságot Ilyen ideiglenes központot létesítettek Kolárovon (Gútán). A kis központot egészen kevés költséggel tették alkalmassá és gépeiket már két hónapja sikerrel működtetik a helyi szövetkezetben. Rövidesen kisegítik a környező gazdaságokat Is, ha mód nyílik további gépek beszerzésére. A közeljövőben másik ilyen központot létesítenek Zem. Olőán. Az ideiglenes megoldás hátránya az, hogy például nem minden esetben sikerül a vasút közelében elhelyezni a központot. A nagyobb távolságok következtében növekednek a szállítási, majd az önköltségek is. Továbbá, az is probléma, hogy nincsenek megfelelő raktárajk. Ezeket a problémákat szeretnék minél előbb, ésszerűen és minél olcsóbban megoldani. Valószínű, hogy felfújható, gumi anyagból készült raktárakat alkalmaznak. Az egész járás termőterületét repülőgéppel vegyszerezik Előfordul, hogy három-tíz nap alatt el kell végezniük ezt a munkát, természetesen egy központból! Ha az időjárás megengedi, akkor repülővel, ellenkező esetben hagyományos gépekkel. Ez a vállalat most van kialakulóban, ezért gépparkja korántsem elegendő az összes munkálatok elvégzésére. Például repülőgépes vegyszerezéskor nagyon hiányoznak a rakodógépek. A nyilvántartások alapján a repülőgép teljesítménye jobban függ a rakodás gyorsaságától, mint a gép teljesítményétől. Okvetlenül szükségesek lennének a rakodók: minden repülőgéphez egy, de legalább minden központba egy db. Mezőgépeiket sikeresen kihasználták az aratási munkálatokban. Nyolc teherautóval és tíz traktorral segítették a betakarítást. A műtrágyázásnál jól kihasználják a D—032 műtrágyaszórót, az öt tonnás IFA tehervontatót. Az istállótrágya szórásánál bevált az RU— 5-ös csehszlovák gyártmányú gép. Egyelőre a hiányosságokat úgy oldják meg, hogy együttműködve a gép- és traktorállomással, valamint a mezőgazdasági üzemekkel, felhasználják ezek gépparkját, hogy Időben elvégezhessék a növénnyek táplálását és vegyszerezését. Kifizetődő ezeknek a központoknak az építése? Igen. Vannak olcsóbb faelemekből gyártott és épített központok is: például a vojnicei, amely kimondottan a gabona tárolására készült. Az itteni drágább, főleg jelenleg. Ezek az új típusú, új technológiával ellátott központok a jövőben igen nagy szolgálatot nyújtanak majd mezőgazdasági üzemeinknek — mondotta a vállalat igazgatója. Nagy Téréi
