Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-07 / 5. szám
SZABAD FOLDMOVES 1978. február % 2 NÉPGAZDASÁGUNK FEJLŐDÉSE AZ ELMÚLT ESZTENDŐBEN Ж Szövetségi Statisztikai Hivatal Jelentése szerint az 1975-Us év állami tervfeladatait sikeresen teljesítettük. A közzétett jelentés alapján a nemzeti jövedelem hat, az ipari termelésé hét, az építőipar teljesítménye 8,1 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A legnagyobb növekedést a papír- és a cellulóziparban értük el. A vegyipar és a köolajfeldolgoző ipar kivételével minden más ágazat a tervezettnél gyorsabban fejlődött. A munkatermelékenység 8,1 százalékkal nőtt, az ipari termelés növekedésének 87 százalékát a munkatermelékenység növekedésével biztosítottuk. Az építőipar az építőmnnkák terjedelmében túlszárnyalta a tervezett feladatokat. Az építőipari vállalatok által realizált lakásépítés keretében 1975-ben összesen 90 233 lakást fejeztek be, vagyis a tervhez viszonyítva 2540-eI többet kapott a lakosság. A mezőgazdaság termelése főleg a rapszódikus időjárás következtében 0,7 százalékkal csökkent, különösen a cukorrépa, a burgonya és a gabonahozamok voltak alacsonyabbak a tervezettnél. Az állati termékek felvásárlási tervét — a tejet kivéve — teljesítettük, annak ellenére, hogy a fő gazdasági állatok állományának létszáma kissé csökkent. Az egy tehénre eső átlagos évi tejhozam 2803 liter volt, s ugyancsak enyhén csökkent a 100 tehénre eső elválasztott borjúk száma. Az egy anyasertésre számított malacok száma szintén csökkent. A szarvasmarha-hizlalásban a napi átlagos súlygyarapodás a mezőgazdaság szocialista szektorában darabonként 0,78 kilogrammot, a sertéshizlalásban 9,51 kilogrammot ért el. Az. ipari trágyák felhasználása 21,1 kg-al volt több, mint az előző évben, vagyis átlagban tiszta tápanyagban 222 kg jutott egy hektár földterületre. A takarmánykeverékek gyártása is jelentősen emelkedett az elmúlt esztendőben. Tavaly a mezőgazdaság 9980 traktort és 2700 kombájnt kapott. A beruházási munkák és szállítások értéke 7,9 százalékkal haladta meg az 1974-es szintet. Az építési munkák nem érték el a tervezett növekedési ütemet, a. gépek és a berendezések szállításának növekedése viszont gyorsabb volt az állami terv előirányozta ütemnél. A tudományos-műszaki fejlődés állami tervének teljesítése a megelőző év eredményeihez viszonyítva javult, de még mindig nem kielégítő. Fejlődtek hazánk külkereskedelmi kapcsolatai is. A kivitel 10,9, ezen belül a GST-országokba irányuló export 20,4 százalékkal volt több, az előző évinél. Az import a tervezettnél fokozottabban, 12,6 százalékkal nőtt. A terveknek megfelelően emelkedett a lakosság életszínvonala. Az előző évinél 75 ezerrel több volt a foglalkoztatottak száma. A lakosság tiszta pénzbevételei 3,7 százalékkal növekedtek. A kiskereskedelmi forgalom 1974-hez képest 3,4 százalékkal nőtt, vagyis tovább javult a lakosság élelmiszerekkel és ipari cikkekkel való ellátása. A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése sokoldalúan igazolja hazánk sikeres fejlődését. Vannak azonban egyes iparágak, ahol még sok a tennivaló és elgondolkoztatók a mezőgazdaságban felsorolt adatok is. Veszélyes jelenség a száz tehénre eső borjúelválasztás, valamint az egy anyasertéstől elválasztott malacok létszámának csökkenése. Ugyancsak elgondolkoztató a tejtermelés pangása is. Persze, a növénytermesztésben is van mit tennünk, hogy jobban el legyen a lakosság látva burgonyával és zöldséggel. Gondolom, az illetékes minisztériumok és a mezőgazdasági üzemek irányítói levonják a tanulságot, és megtesznek minden intézkedést a fennálló hiányosságok eltávplítására. Tóth Dezső EGY CSEHSZLOVÁK HÍRSZERZŐ TISZT LELEPLEZÉSEI A .Szabad Európa' álarc nélkül Ravel Minarík kapitány, a cseh■ szlovák hírszerző szolgálat tisztje külföldi megbízatását teljesítve nem régen hazatért. A napokban sajtóértekezleten tájékoztatta a hazat újságírókat és a nálunk működő külföldi tudósítókat a müncheni „Szabad Európa“ rádióállomás szerepéről, amelyet általában a szocialista országok elleni ideológiai hadjáratban és különösen a Csehszlovákia szocialista rendszere elleni aknamunkában és Ideológiai felforgatásban játszik. Minarík kapitány „munkatársa“ lett a „Szabad Európa“ csehszlovák szerkesztőségének — akárcsak annak idején a lengyel Andrzej Czechowicz kapitány a lengyel szerkesztőségnek —, s így alkalma volt közvetlen bepillantást nyerni ennek az ideológiai boszorkánykonyhának a műhelytitkaiba. Leleplezései a valóság megdöbbentő erejével hatnak: újból megerősítést nyert, hogy a „Szabad Európa“ és a szervezetileg vele összefüggő „Szabadság“ rádiót a CIA pénzeli és ellenőrzi, a CIA aktív ügynökei töltik be a felelős posztokat. Meg is nevezte őket: Russel Pool, Richard Cook, Samuel BelluS — az amerikai hírszerző szolgálat magas rangú tisztjel. Noha a müncheni rádióadókat 1971- ben hivatalosan az amerikai kongresszus ellenőrzése alá vonták, ez csak formális lépés volt, mert gyakorlatilag az ellenőrzést továbbra is a CIA emberei gyakorolják. A másik fontos leleplezés: a „Szabad Európa“ együttműködik a különféle emigráns szervezetekkel — a régi, nyílt fasiszta jellegűektől az 1968. utáni emigránsok különféle szervezeteiig, amelyek egy húron pendülnek a szocialista Csehszlovákia elleni ellenséges, felforgató törekvéseikben. Minafík kapitány elbeszéléséből megrázó kép alakul ki: az egykori ludák tömeggyilkos parancsnok egy szobában ül a szocialista Csehszlovákiából 1968 után emigrált külföldi tudósítóval s az előbbi az amerikai bizalmi ember, ő vigyáz fiatal kollégájára. Minafík kapitány leleplezései rávilágítanak a legveszélyesebb európai ideológiai felforgató szervezet kuliszszatitkaira is, továbbá fellebbentik a fátylat szórványos hazai kapcsolatairól. Gyakorlati tapasztalatok alapján bizonyltja, ki akadályozza Helsinki szellemének érvényesülését, az enyhülés folyamatának teljes kibontakozását, és ki akar visszaélni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának rendelkezéseivel, hogy a 35 ország állam- és kormányfője által aláírt fennkölt elveket a szocialista országokba való ideológiai behatolásra és általában a szocialista közösség gyengítésére használja ki. Ismét lehullott az álarc a CIA-röl, melyet újabban lavinaszerűen érnek a kellemetlen leleplezések. A szocialista országok résen vannak. (Lő) Értékes vállalások A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség bratislawal csoportjainak tagjai és funkcionáriusai körében is nagy visszhangot keltett a CSSZBSZ dokumentuma: „A tevékenység további kibontakoztatásával köszöntsük a CSKP XV. kongreszszusát“, valamint elsősorban a CSKP Központi Bizottságának levele. Felajánlási és munkakezdeményezés-kibontakoztatási mozgalmat szerveztek a XV. kongresszus tiszteletére a legfelső szervek felhívása alapján. A mozgalom a szövetség talaján és a termelési szakaszon is kibontakozik. A tagok ezrei vállalták, hogy brigádműszakokat dolgoznak le a kongresszus tiszteletére. így például a Központi Otgazdasági és Közlekedési Intézet melletti csoport 30 tagja 150 brigádórát dolgozik le falu- és városszépítést akció keretében, a Szlovákiai Termelőszövetkezetek Szövetsége mellett ffókcsoport száz órát fordít környezetcsinosításra, a Csehszlovák Államvasutak Műhelyeinek CSSZBSZ- csoportja pedig száz brigádórát fordít a sportpálya rendbehozására. A Bratislava Városi Filmforgalmazó Vállalat CSSZBSZ-szervezetének tagjai és funkcionáriusai a tervhez képest kétezerrel több látogatót nyernek szovjet filmek megtekintésére. Az Ipari Automatizálási Művek CSSZBSZ Szocialista Brigádjának közössége rendszeres találkozókat szervez a Gyermekotthonnal és szovjet turistacsoportokkal. A Nyugat-szlovákiai Kő- és Kavicsbányák bratislavai gépüzeme melletti CSSZBSZ-csoport vállalta, hogy szocialista gondozásba veszi munkaberendezésüket s így 50 ezer koronát takarít meg. A Hydrostav vállalat (farkastorokl) munkaközösségei 700 ezer koronát meghaladó értékű vállalást tettek. Ez a vállalásuk, nemcsak üzemi karbantartásra, hanem pótalkatrészek gyártására is vonatkozik. A Dimitrov Művek CSSZBSZ- szervezetének tagjai, főként a CSSZBSZ Szocialista Brigád címért versenyzők, műszálak, viszkózis-fonál, Metation, Burex és Sulka gyártására vonatkozó értékes felajánlásokat tettek. Feladataikat már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduójáig teljesítették, s ezzel 350 ezer koronát takarítottak meg népgazdaságunknak. A továbbiakban kétezer brigádórét dolgoznak le a munkahely és környéke rendbehozásán, ezzel is húszezer korona értékű munkát végeznek. Á Figaro vállalat CSSZBSZ- szervezetének tagjai a múlt év utolsó negyedében nyersanyagköltségen tízezer koronát takarítottak meg, több mint tízezer korona értékű brigádórát dolgoztak le s a XV. kongresszusig egyénenkint 700 koronával teljesítik túl a munkatermelékenység fokozásának tervét, ami 144 ezer koronán felüli értéket képvisel. A Nehézgépipari Művek munkaközösségei Dolník és Pocefi elvtársak vezetésével vállalásaikkal több mint 540 ezer koronát takarítanak meg népgazdaságunknak, főként teljesítménynormák túlteljesítésével, selejtcsökkentéssel és több mint 180 brígádőra ledolgozásával. A Prefa nemzeti vállalat 6150-es közlekedési központjának munkaközösségei az év végéig 400 liter üzemanyagot takarítanak meg. Vállalták még, hogy biztosítják naponta legalább 260 köbméter kavics elszállítását és 480 brigádőrát dolgoznak le az üzem környe- л zetének csinosításán. A felajánlások és teljesítésük a CSSZBSZ-tagok és valamennyi dolgozó rendkívül nagy kezdeményezését bizonyítja. Megértették a legfelső szervek felhívását és lelkes munkával, tettekkel igyekeznek rá válaszolni. K. VITTHALM Az európai biztonsági és együtt** működési értekezlet helsinki záróokmánya a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésére vonatkozó részében kidomborította, hogy a részt vevő államok „a kereskedelem, az ipar, a tudomány és a technika, a környezetvédelem és a gazdasági tevékenység más területein folyó együttműködés fejlesztésére irányuló erőfeszítései hozzájárulnak Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdításához“. A Szovjetunió vezette szocialista kdzösség tagországai már régen tisztában vannak ennek jelentőségével és a más társadalmi és gazdasági rendszerű országokkal is ennek az elvnek a szellemében alakították kölcsönös kapcsolataikat. Vonatkozik ez mind a fejlett nyugati ipari államokra, mind a fejlődő országokra. A gazdasági és kereskedelmi együttműködés napjainkban tágabb fogalom, mint évekkel ezelőtt volt. Nemcsak az egyszerű termékcserét, a szokványos kölcsönös szállításokat foglalja magába, hanem mint ennek az együttműködésnek felsőbb típusa kiterjed a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak kölcsönös cseréjére is, beleértve a licenciák, a szabadalmak, a műszaki tapasztalatok, komplex technológiai eljárások alkalmazási rendszere — know how —, konstrukciós eljárások cseréjét, továbbá az együttműködést olyan, a múltban ritka ágazatokban és területeken, mint az űrkutatás, az óceánkutatás, a környezetvédelem stb. A helsinki záróokmányban leszögezett fennkölt elvek a szocialista országok viszonyában már régóta érvényesülnek és a maguk nemében példamutatók. Korunkban, s most Helsinki után, ez különösen sürgető lett; nagyon fontos, szinte korparancs, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok gazdasági kapcsolataiban és általában kölcsönös viszonyában érvényesüljenek az olyan elvek, mint a kölcsönös előnyök, »i/enlő lehetőségek ős a legnagyobb kedvezmény, a kereskedelem fejlesztését fékező mindennemű akadályok elhárítása, a felek egy harmadik fél irányában fennálló kötelezettségeinek, valamint érdekeinek tiszteletben tartása stb. A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági és kereskedelmi együttműködése a hetvenes évek elejétől különösen emelkedő irányzatú. Ezt az is előmozdította, hogy a két nagyhatalom vezetőinek csúcstalálkozói alkalmával fontos megállapodásokat írtak alá, amelyek lendületet adtak a gazdasági kapcsolatok fejlődésének. 1971 óta hatmilliárd rubelra emelkedett a két ország áruforgalma, deteíkben, az enyhülés politikájának támogatásában. E kapcsolatok ápolásában lényeges elv, hogy a gazdasági együttműködést ne kössék politikai, ideológiai vagy egyéb feltételekhez, mert ez nemcsak megengedhetetlen, ellentmond Helsinki szellemének, hanem a Szovjetunió és a többi szocialista ország határozott visszautasításába ütközik. Márpedig az utóbbi időben az amerikai reakció legszélsőségesebb körei tettek olyan kísérleteket, hogy politikai feltételekhez kössék az együttműködést és különféle „engedményeket“ csikarjanak ki a Szovjetuniótól. Mint emlékezetes, ityen lépéted States News and World Report jegyezte meg, hogy a szovjet—amerikai együttműködés továbbfejlesztése nemcsak gazdasági felelevenedést jelentene az amerikai Iparban — ennek kétoldalú hasznossága mellett, hanem 240 ezer amerikai munkásnak jelentene hosszú távon biztos foglalkoztatottságot. Ez a Szovjetunióval együttműködő más tőkés államokra is vonatkozik. Bizonyos mértékben a nemzetközi munkásosztály támogatását jelentené megélhetés biztosításával, ugyanakkor könnyítene a kormányzatok gondjain is, mert a Nyugat első számú problémája jelenleg a válság és munkanélGazdasági és kereskedelmi kapcsolatok Helsinki szellemében holott 1966-ban alig érte el a félmllliárdot. A szovjet—amerikai gazdasági együttműködés kibontakozásában nagy szerepe van amerikai cégek közvetlen kapcsolatainak a szovjet partnerekkel. Jelenleg mintegy ötven amerikai cég és vállalat folytat magas színtű együttműködést szovjet szervezetekkel. A nagyiparosok között sokan vannak, akik felismerték az együttműködés bővítésében rejlő nagy lehetőségeket és ebben az irányban igyekeznek hatást gyakorolni a washingtoni kormányzatra. Ez közvetett, de egyben közvetlen bizonyítéka is annak, hogy a biztonság és együttműködés Helsinkiben szentesített elvei — társadalmi rendszerétől függetlenül — minden országnak kedveznek. Az olyan vállalkozók és nagyiparosok, mint Armand Hammer, a Szovjetunió régi barátja, már többen vannak az Egyesült Államokban, s tisztán a józan ész vezérli őket cselekesük volt a legnagyobb kedvezmények megadásának elvetése, ami bénítóan hatott a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésére, fékezte kibontakozásukat. Ilyen, sokat hangoztatott követelmény például a kivándorlásnak Izrael javéra történő tömeges engedélyezése, ami a gyakorlatban teljesen kimeríti a más ország belügyeibe való beavatkozás tényét. E próbálkozások, természetesen, kudarcot vallottak, s most bizonyos amerikai körök szondázzák, hogyan lehetne folytatni az együttműködés fejlesztését, konkrét tartalmat adni a nevezetes Vlagyivosztok! találkozón született megállapodásoknak. Ez megint összefügg az újabb SALT-egyezmény, a hadászati támadó fegyverek korlátozására vonatkozó egyezmény esedékes megkötésével is. Ezzel a kérdéssel függött össze Kissinger amerikai külügyminiszter januári rövid moszkvai látogatása is. Tekintélyes amerikai hírlap, a Uniküliség, amelyet a szocialista országok nem ismernek. Wilson tavalyi szovjetunióbeli látogatása óta a szovjet—angol gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban is jelentős haladás történt. Különösen fontos tény a brit részről nyújtott 950 millió font sterlinges hitel, amelyet közös vállalkozásokra és áruszállításra fordítanak. A szovjet—francia kereskedelmi csere értéke 1974 végén elérte a hatmlllíárd frankot (900 millió rubelt) s üteme az utóbbi években négy és félszerte nőtt. Komplex beruházási egységek szállítása mellett fontos vállalkozás lesz a szovjet távol-keleti rézlélőhelyek feltárásában való francia részvétel is. Szovjet részről minduntalan hangoztatják, s nemcsak Franciaországgal kapcsolatban: korántsem merítettek ki minden lehetőséget az együttműködés bővítésére, s ebben a helsinki záróokmánynak arra a megállapítására hivatkoznak, hogy „a világméretekben növekvő kölcsönös gazdasági függőség sürgeti a hatékonyabb, közös erőfeszítések növelését az olyan alapvető világgazdasági problémák megoldása érdekében, mint amilyenek az élelmezési, az energia-, az alapanyag-, a valutáris és pénzügy problémák, és ezért hangsúlyozza a tartós és igazságos nemzetközi gazdasági kapcsolatok elősegítésének szükségességét, ami elősegítené valamennyi ország tartós és sokoldalú gazdasági fejlődését“. A szocialista világ és a fejlődő országok viszonyában a gazdasági együttműködés hatása az utóbbiak Iparosodásában és fejlődésében nyilvánul meg. Csak a Szovjetunió 870 nagy létesítményt épített a fejlődő országokban, amelyek ezért hagyományos termékeikkel fizetnek. Az az együttműködés a legújabban ún. kompenzációs megállapodások formájában történik. A Szovjetunió hosszú lejáratú hitelt nyújt nekik, részt vesz a hazai káderképzésben (ezt Is szorgalmazza a helsinki alapokmány), berendezéseket szállít az Iparosításhoz és szakembereket is kiküld a kezelőszemélyzet betanítására. Ilyen értelembén bontakozott ki az együttműködés az utóbbi időben Törökországgal, amelynek a NATO-val kapcsolatos politikai állásfoglalására döntő befolyással van ez a körülmény. Ilyen szellemben kapnak erőre a Szovjetunió gazdasági kapcsolatai és együttműködése Iránnal és Afganisztánnal, Indiával, valamint számos afrikai fejlődő országgal. Az utóbbi Időben közeledés történt gazdasági síkon Indonéziával, valamint több latin-amerikai országgal. A gazdasági együttműködés pedig az első lépés a politikai közeledéshez, illetve a politikának az érdekek kölcsönös felismerése alapján való közelítéséhez, aminek lényege és fő célja a béke fenntartása, mert az ideológiai ellentétek nem befolyásolhatják e cél elérését. LÖRINCZ LÄSZLÖ
