Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-31 / 4. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. január 3Í. И E T В EB ľ a szavt i hí/ír i ý fő lom úvfsen ■: szövi ist Gitté к FÓRUMA 1 A HATÉKONYABB SZÖVETKEZETI FELNŐTTOKTATÁSÉRT Szorgalmasabb tanulást A közelmúltban felkerestük Senčfiková Anna mérnök­­nőt, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Trebišovi Járási Bizottságának politikai dolgozóját, s megkértük, tájékoztasson az 1975/76-os felnőttoktatási tanév néhány tanulságáról. • Tekintettel a szövetkezeti tagok szakmai-politikai tudásgyarapítása rendkívüli fontosságára, hányán vesz­nek részt a felnőttoktatásban? — Ä Járás szövetkezeteinek 41 tan­központjában 12 ezer szövetkezeti dolgozó szélesíti látókörét, tesz szert hasznos ismeretekre, szakmai és po­litikai téren egyaránt. Ezek az isme­retek lényegesen hozzájárulhatnak a biztonságosabb munkavégzéshez, a közös vagyon védelmezéséhez, a tör­vények, törvényerejű rendeletek, jog­szabályok, a módosított efsz-alap­­szabályzat betartásához, a szövetke­zeti demokrácia elveinek gyakorlati alkalmazásához. Az igazságosabb Ju­talmazás és anyagi érdekeltség fejlet­tebb formáinak megismerése, a poli­tikai látókör bővítése ma már szinte kőtelező, nélkülözhetetlen, a tudomá­nyos-műszaki forradalom korszaká­ban. Természetesen, a tévéiskola fő­leg a Jövőbe láttat, szakmai igényes­ségre nevel. Enélkül szegényebbek lennénk szellemileg, hiszen a Haladó Tapasztalatok Iskolája tévéelőadások a leghaladóbb termelési eljárások szemléltető módon népszerűsítik, amellett segítik a maradi szemlélet­­mód elleni harcot, a mezőgazdasági termelés előrehaladását, továbbfej­lesztését. ф Milyen tanulságokkal szolgál a felnőttoktatás időszakos ellenőrzése? — A tanévkezdet bizony nem volt éppen problémamentes. Októberben alig húsz tanközpont működött, az előadásokon 32,1 százalékos volt a részvétel. Több szövetkezetben az őszi munkálatok végzésével Indokolták a tanévnyitási késlekedést. Az említett hónapban járási aktíva-értekezletet tartottunk, amelyen részt vettek az efsz-elnökök, a tanközpontvezetők7 és a lektorok. Ezen az értekezleten a közömbösséget tanúsító szövetkezeti elnököknek, iskolavezetőknek meg­magyaráztuk, a szövetkezeti munka­iskola a gazdaságfejlesztés szellemi bázisa. Mondhatnánk úgy is, amilyen a vezetők viszonya a felnőttoktatás­hoz, olyanok a gazdasági eredmé­nyek. Persze, az iskolavezetők szer­vezőkészségén és következetességén, valamint a lektorok felkészültségén ugyancsak sok múlik. Leleményessé­gükkel vonzóbbá, tartalmassá tehetik az előadásokat és az azt követő vitá­kat, s a konkrét problémák megoldá­sát segíthetik elő. A Celovceí Efsz­­ben például gazdag szemléltető anya­got, tansegédeszközt biztosítanak az egyes előadásokhoz, így téve még maradandóbbá az elsajátított ismere­teket. Jól működik a szövetkzeti mun­kaiskola továbbá a M. Trakany-i (kistárkányi), a M. HoreS-i [kisgé­­resi), a brehoví és más közös gazda­ságokban. A szövetkezetek egy részé­ben viszont még a saját maguk ké­szítette és jóváhagyott oktatási ter­vet sem tartják tiszteletben ... Bár a helyzet Januárban javult — a múlt év három utolsó hónapjához viszo­nyítva —, a tanulási szorgalommal mégsem lehetünk elégedettek. • Miben látja a szövetkezeti mun­kaiskola, általában a felnőttoktatás főbb fogyatékosságait, s tökéleteseb­bé tételének módozatait? — Mint már az előbb szó esett ró­la, a szövetkezetek vezetői a ludasak abban, hogy a dolgozók szakmai­politikai képzése nem megy a maga rendjén-módján. Holott éppen nekik kellene a művelődés kérdését a leg­jobban forszírozni, napirenden tarta-' ni. Mindent elkövetni annak érdeké­ben, hogy az efsz-tagok jól tájékozot­tak, szakmailag és politikailag széles látókörűek legyenek, hiszen ezáltal az ö szervezőmunkájuk válik köny­­nyebbé, eredményesebbé. Ugyanakkor a termelés is hatékonyabb lehet, hi­szen a szakmailag képzettebb, politi­kailag felvilágosultabb ember keve­sebb hibát vét, s többet segíthet a vezetőknek. Amellett, hogy a felnőtt­­oktatás jelenlegi formája megfelel a szövetkezeti dolgozók szakmai és eszmei-politikai nevelésének, a to­vábbképzés követelményeinek, néhány módosítást tartok szükségesnek, ép­pen a korszerű mezőgazdasági terme­lés szempontjából. Mivel egyre inkább a gépeké a döntő szó, mind több gép­hez Jól értő, a gépet vezetni tudó emberre van szükség, hogy a több műszakos munkavégzés követelménye gyakorlattá válhasson. A tanfolyamot végzett dolgozók az előírásos vizsga eredményességétől függően kapjanak traktorvezetői, gépkezelői jogosít­ványt. Természetesen, ez már a járási mezőgazdasági igazgatóság, valamint az illetékes oktatási szervek hatás­körébe tartozik. A traktoros, a gép­kezelő számára feltétlenül szükséges, hogy a növénytermesztés alapismere­teit elsajátítsa. Szerintem az oktatási terv készítésekor (az előadások be­­ütemezésekor) ezzel az elvárással feltétlenül számolni kell! A növény­­termesztési előadásokat kapcsolják egybe gyakorlati bemutatóval, hogy az elmélet gyakorlati ismerettel is párosuljon. A gyakorlati bemutatókon a szakmai ismereteit gyarapító dol­gozónak legyen módja a leghaladóbb termelési eljárások megismerésére, közvetlenül a mezőgazdasági üzem­ben, kísérleti állomáson, vagy tan­gazdaságban. Az ilyen szakismeret­­gyarapítás maradandóbb, hasznosabb, a gyakorlati életben jobban gyümöl­­csöztethető. Senčáková mérnök, politikai dolgozó fejtegetéseivel, okos elgondolásaival, úgy hiszem egyetérthetünk. Az 1975/76-os felnőttoktatási terv gazdag a szövetkezeti munkaiskolát és a haladó tapasztalatok iskoláját illetően. Ennek az igényes tan­anyagnak az elsajátítása és gyakorlati hasznosítása erköl­csi kötelességünk. A beszélgetést köszöni: ILLÉS BERTALAN E zerkllencszázhetvennégy őszén * — * Közép-lakótelep és az egész város lakóinak nagy örömére —• új bevásrló központot, pontosab­ban egy bővített áruválasztékú, kor­szerű élelmiszerboltot adtak át ren­deltetésének Samorínban. Élére Né­meth Gyula, a városka népszerű és közkedvelt üzletvezetője került. A vá­sárló közönség hamarosan bizalmába fogadta az új létesítményt és mind gyakrabban vette igénybe szolgálta­tásait. Mindez nem a véletlen műve, hanem a szorgalmas munka eredmé­nye, a gazdag áruválaszték kínálta „egyhelyben-vásárlás“ lehetőségének, és az ésszerű és következetes keres­kedői hozzáállás okszerű következ­ménye volt. Az igazsághoz tartozik, hogy a tágas, világos, ízlésesen be­rendezett helyiségben, az áttekinthe­tően elrendezett árufélék sokaságán kívül valami más is vonzotta ide az embereket — a gyors és udvarias ki­szolgálás. Egy idő óta azonban bizonyos prob­lémák merültek fel a bolttal kapcso­latban. Régebben gyakran lehetett hallani az utcán vagy a boltokban, hogy ismerősök útbaigazítják egy­mást: „Menj a Némethez, ott biztosan van ...!“ Ma már halványabb ez a hírnév. Az utóbbi időben alaposan megcsappant a bolt árúkészlete, silá­nyabb lett a választék, s bizony nem ritkaság, hogy egy-kétszavas válasz­­szal — „sajnos, nincs“, -„már elfo­gyott“, „nem kaptunk“, „talán a jövő héten“ — kell beérnie a vásái inak a keresett cikk helyett. Gyakori vendég vagyok a boltban, így saját tapasztalatból tudom, milyen baj van az áruellátással. Október de­rekán kezdtem „hajtani“ a pezsgőt, mégsem kaptam. Más se kapott, mert az okoől nagyraktár vezetői csaknem az egész készletet a kávéházakba, bo­rozókba és egyéb vendéglátóipari lé­tesítményekbe irányították. Érthető, hogy igyekeztek gondoskodni a szil­veszteri vendégseregről, és az árpót­lék nyújtotta plusz — bevételről, de az már korántsem érthető, hogy a családi körben ünneplők' igényeinek kilégítését miért szorították háttérbe az illetékesek. De ugyanilyen problé­ma volt a tejjel és a tejtermékekkel is. Sokhelyütt teával kellett beérniük a gyermekeknek te] helyett, mert a bratislavai „tejes-bácsik“ autóhibára hivatkozva egyszerűen nem hozták meg záróráig a három ünnepnapra szóló szállítmányt. A minap babadarát kerestem, hiába. De üveges sört és ásványvizet sem kaptam. Bekopogtattam az üzletveze­tőhöz, ha nem is tud segíteni rajtam, legalább biztasson, vigasztaljon vala­mivel. A végén még majdnem nekem kellett megvigasztalnom őt. — Igaza van kérem, kevés az áru, silány a választék, de ez csak annyi-KÖVETKBZETBSEBBEM ELÉGÍTSÜK KI A FOGYASZTOK IGÉNYEIT! Szegényes választék, elégedetlen vásárlék ban a mi hibánk, hogy amink volt, már eladtuk — fogadott gondterhelt arccal Németh elvtárs. — A kereslet egyre nő, viszont az okoői nagyrak­tár és áruelosztó, de egyéb szállítók sem nagyon törik magukat a fogyasz­tói igények megfelelő kielégítéséért. Most például reggel óta várom a sört, lassan zárni kell, de az áru még se­hol. Szót szó követ, s kitárulkozík előt­tem egy világ, az üzletvezetők és el­adók különleges, problémákkal gaz­dagon telitűzdelt világa, amelyről ne­künk, vásárlóknak sejtelmünk sincs. A tej-, tejföl- és tejszínellátás főleg a hétvégeken és az ünnepek előtt akadozik, a sajtféleségekkel viszont több a probléma. Előfordult már, hogy több mint egy hétig nem kap­ták meg a kért árut. Bratislavából rendszertelenül kapják a sört, de a Dunajská Streda-í sződagyár is na­gyobb gondot fordíthatna a rendelé­sek időbeni és igényeknek megfelelő kielégítésére. Az okoői nagyraktárral kapcsolat­ban több panasz is elhangzott. A so­­morjaiak elsősorban is azt kérik, hogy az ottani vezetők rugalmasabb és következetesebh munkát végezze­nek és úgy intézzék az áruelosztást, hogy egyes keresett cikkek ne csak a járási székhelyen legyenek kapha­tók. A raktárt is bővíteni kellene, mert az ásványvizet és a gyógyvize­ket a szabad ég alatt tárolják Oko­­őon. Télen persze csaknem szünetel az áruelosztás, mert senki sem meri a szabadban tárolni a teli palackokat. Pedig a fogyasztók keresik ezeket a cikeket. A városban nem a legjobb az ivóvíz, ezért hetente ezer palack asztali- és gyógyvíz is elfogyna. Gyakran üresek a mosó-, tisztltó- és mosogató szerek tárolására kije­lölt polcok és elég szűk a konzervek, a félkészételek választéka is. A kek­szek és nápolyifélék választékának javítását immár második éve ígérik az illetékesek, de ezidáíg alig történt valami. A meglátogatott bolt vezetője esetenként általában negyven-ötven­féle kekszet és nápolyit rendel, de csak tíz-tizenöt félét kap, s akkor már szerencsésnek érzi magát. A bolt legszűkebb körzetében — a lakótele­pen — zömmel fiatal családok élnek, nagy a kereslet a kekszek, nápolyik, de főleg a babapiskóta iránt. Ez utób­biból például csak mutatóba kaptak a múlt évben. Ritkán és keveset kap­nak babadarából is, így ez csaknem állandóan hiánycikk. Soroljam tovább? Gondolom, íze­lítőnek ennyi is elég. Inkább egy másféle problémáról szólok. Az üres üvegek visszaváltásáról. Nem ritka­ság, hogy a visszaváltással megbízott munkaerő megfordulni sem tud ez egyébként tágas helyiségben, annyi a ládákban, dobozokban, de gyakran csak úgy „ömlesztve“ tárolt üres üveg. A sörösüvegek okozzák a legtöbb gondot, mert a bratislavai sörgyár rendszertelenül szállít és nem nagyon törődik az üres üvegek sorsával. Végül hadd szóljak néhány szót az emberekről is. A nehézségek ellenére is elismerésre méltó munkát végez a bolt munkaközössége. Tavaly havon­ként 800 ezer és 1 millió korona közötti forgalmat bonyolítottak le, évi tervüket nem sokkal háromnegyedév után teljesítették. A CSKP közelgő XV. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy az év végéig további 1 millió korona forgalmat érnek el terven fe­lül. Karácsonyig becsülettel teljesí­tették, az év végére pedig jelentősen túlszárnyalták vállalásukat. — Szorgalmas kollektíva a miénk, és még jobb eredmények elérésére is képes volna, ha legalább valamicskét Javulna az áruszállítás, ha nem hiá­ba töltenénk ki annyi gonddal és fi­gyelemmel a megrendelő lapokat — nyilatkozta Németh elvtárs. — No, és ideje volna már végre megnyitni a hentesáru-részleget is. Másfél évig tartott a belső szerelés, most hóna­pok óta húzódik a különbejárat lép­­csőzetének betonozása. Bízunk benne, hogy még az első negyedévben a vá-. sárlók rendelkezésére bocsájthatjuk ezt az új részleget. Több lesz a gon-, dunk ez igaz, de mégis örülünk a szolgáltatások bővülésének, mert így többet adhatunk majd a vásárlóknak. Elvégre — érettük vagyunk ittl —dek— • LEGJOBB EREDMÉNYEK A GA­­LÄNTAI MÁJUS KILENCEDIKÉ EFSZ­­BEN § TELJESÍTETTÉK VÁLLALÁSU­KAT • A JARÄSI VERSENY HIÁ­NYOSSÁGAI • A Járási Mezőgazdasági Igazgatóság és a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének járási bizottsága közösen értékelte a mezőgazdasági üzemek közötti szocialista munkaverseny eredményeit és fogyatékosságait — főleg a tejtermelést illetően. Mindjárt elöljáróban megállapítást nyert, hogy nagy eltérések mutatkoznak az egyes mezőgazdasági üzemek napi fejést átlaga közt. A múlt évi piaci terme­lés napi átlaga legmagasabb volt a Zemianská Sady-i Mezőgazdasági Szakiskola tangazdaságában, ahol az 1975-ös évben elérték a napi 8,9 lite­res átlagot, annak ellenére, hogy a decemberi hónapban a tejátlag 6,2 literre csökkent. A Galántai Május 9. Efsz-ben a tejtermelés egyenletessége dicsérhető, 8,8 literes napi fejési át­laggal, s az év utolsó hónapjában sem csökkent 8 liter alá. Ez a szövetkezet már a múlt év novemberében telje­sítette éves tejeladási tervét, s az év végéig 150 ezer liter tejet termelt terven felül. A fejők ily módon már december 20-án teljesítették a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére vállalt példás kötelezettségeiket. Ám, feltételenül szólni kell arról is, hogy a tejtermelés járási verse­nyében jócskán akadtak hátul kullo­­gók. Ezek között említhető a jelkai Értékelték a miinkaversenyt (jókai) és a sládkoviöovoi (diószegi) szövetkezet, ahol 8,6, illetőleg csak 6,3 liter volt a tehenenkénti fejési átlag az elmúlt évben. A jelkai szö­vetkezetben novemberben már csupán 4,6 literes napi fejési átlagot tartot­tak nyilván, ami a legalacsonyabbnak bizonyult a galántai járásban. A járás fejőinek egyéni versenyé­ből 11 fejő került ki győztesen, akik­nek szorgalmát, igyekezetét összesen 5500 koronával jutalmazták. Az abszo­lút győztes SZILVASI István (a ga­lántai szövetkezet fejője) 1000 koro­na jutalomban részesült, 12,81 literes tehenenkénti, napi fejési átlaggal. Közvetlenül a nyomában haladt a Se­­licei (sókszelőcei) Efsz fejője, PÁ­LINKÁS Magda (12,52 liter), aki a második helyet vívta ki. A harmadik, nagyon megtisztelő helyre a galántai MISIK Kálmán fejő került. Az érté­kelt tizenegy versenygyőztes közül egy sem akadt, aki 11 literes fejési átlagnál kevesebbet ért volna el. Ugyanakkor a győztesek olyan szö­vetkezetekből kerültek ki, amelyek­ben aránylag magas az évi tejhozam­átlag. Ez a versenyértékelési szempont, ami az utóbbi mondatból kiviláglik, vitatható. Hiszen a verseny tömeg­mozgósító ereje ilymódon nem érvé­nyesül...?! A versenyben mindenkor kell számolni a gyöngébb eredménye­ket elérő szövetkezetekkel, illetőleg fejőkkel, azokat buzdítani, segíteni, szinte kötelesség, hogy a közepes eredményeket elérők közé kerüljenek. A másik jóval súlyosabb hibája a a tejtermelés járási versenyének az, hogy nem kapcsolták össze az abrak­takarékossággal, holott ennek kellett volna képeznie a verseny egyik fő kritériumát. Ez jóvátehetetlen hiba! Ebből minél előbb vonjuk le a szük­séges tanulságot, s már az 1976-os évben soroljuk ezt a versenyfeltételt fő helyre. Azért, hogy a verseny gaz­dasági-politikai célja el ne sikkadjon! Lássuk a jó példát, amiből tanul­hatunk: a szomszédos Dun. Streda-1 (dunaszerdabelyi) járás a múlt évben a tejtermelés fokozása érdekében tfž mezőgazdasági üzemet értékelt, s mi­nősített a legjobbnak — amelyeknek összesen 45 ezer korona jutalmat oszott. De nem is ez a lényeg, ha­nem az, hogy a tejtermelési versenyt alaposabban megszervezték, helyesen irányították, az eredményeket igaz­ságosan — a gazdasági-politikai szem­pontokat sem mellőzve) — értékelték. A verseny egyik fő kritériuma volt: 3800 literes évi tejhozamátlag eléré­se. Emellett a tehénállomány feltöl­tése, a tejeladási terv teljesítése, a tej üzemi fogyasztásának csökkentése is versenyszempontként szerepelt, összehasonlítva mindezt az előző évi helyzettel. A verseny másik, legfőbb kritériumaként szerepelt az egy liter tej kitermelésére felhasznált abrak­takarmány meghatározott normájá­nak betartása. Ilyen abrakfelhasználási norma lé­tezik в mi járásunkban is, hiszen a CSKP KB, illetőleg az SZLKP KB múlt év októberi plénumüléseinek határo­zatát a Járási Pártbizottság plénuma megtárgyalta, következtetéseket vont le, s feladatokat tűzött a mezőgazda­­sági és élelmiszeripari üzemek elé. Ezt követően < a járás párt- és gazda­ságvezetőinek aktíváján alaposan megtárgyalták e lényegbevágó kér­dést, sőt az abraktakarékossági intéz­kedéseket a járási aktíva-ülés részt­vevői egyhangúlag jóvá is hagyták ... Ám, nem elég az ilyen takarékos­­sági intézkedéseket csupán papírra vetni, majd jóváhagyni! A minden­napi termelő-irányító munka szerves részévé kell válnia, a helyi viszo­nyokhoz, s a társadalom elvárásaihoz alkalmazni azt. Nem csupán a tejter­melésben, hanem a növénytermesztés­ben, s az állattenyésztésben egyaránt. Mert, egyik a másik nélkül nemigen juthat előbbre. Krajcsovics F., Galante ...owai km, 4 A párt- és gazdaságvezetők járási aktívájának résztvevői. Foto: nki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom